Azt írja, hogy Árpád a honfoglalás részeként vállalta a bizánci szövetséget, hogy ezzel a bolgár főerőket lekösse,mivel a Kárpát medence keleti része a Bolgár Birodalom része volt.(só, arany,stb)Nem törzsterület, de fontos része a birodalomnak.
Nagyobb erőket ír résztvevőként a bolgár hadjáratban, de nem is 20 ere lovassal számol teljes haderőként.
(véleményem szerint egy félmilliós lovas harcosnép számához viszonyítva ez nagyon kevés,a duplája már reális,de szerintem ez sem a teljes hadrafogható állomány)
Levente feladata az volt, hogy megakadályozza a bolgár főerőket abban, hogy Erdélybe jöjjenek.
A bizánci hajók árulását kizárja, ill. azt, hogy a magyar sereg fele a Duna jobb partján rekedt volna.
Ezt a teoriát még én se tudom elfogadni, hiszen a könnyű lovas seregeknek,és főleg a pusztaiaknak nem akadály egy ilyen nagy folyó.(erre majd egy másik témában visszatérek a terveim szerint.um: Tatárjárás)
Tehát nem rekedt, hanem maradt.A hadjárat fontosságát jellemzi,hogy Árpád fia vezette.
A sereg fele a jobb parton, míg a másik fele a bal parton.Onnan támogatta a harcban állókat.
Simeon azért Etelközre támadt,mert nem jutott be Erdélybe.Pontosabban csak akkor tudott erőszakosan átkellni a al-Dunán,amikor a magyarság nagy része már a Kárpátokon túl volt.
A besenyő támadást ő is csak határmenti jelentős, de a honfoglalást nem befolyásoló rabló támadásként értékeli.
Szerintem ez is egy elfogadható feltételezés nem?
Hogy milyen jól sikerült a terület birtokba vétele?
Én nem tudok bolgár visszafoglalási támadásról.Persze lehet,hogy csak én nem tudok.
Rossz könyvre emlékeztem,nem abban olvastam, amelyikért elmentem.Meg fogom keresni.