Turanid
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Ugrás: navigáció, keresés

A turanid vagy turáni rassz feltehetően legkésőbb az i.e. 2. és 1. évezredben a kelet-balti, a mongolid és a keleti-mediterrán embertípusok keveredéséből kialakult, átmeneti rassz. Külön rassz mivoltát egyes kutatók kétségbe vonják, míg más alternatív vélemények szerint a két nagy eurázsiai embertípus (europid és mongolid) közös őse is lehet.

Jellemzően a kontinens sztyeppei övezetében alakult ki, s a mai napig az itt élő népeknél a leggyakoribb. Számtalan kevert formája létezik, attól függően, hogy az europid vagy a mongolid jellegek a dominánsak.

Legvalószínűbben a korai hunok óta vált Belső- és Közép-Ázsia népeinek gyakori embertani típusává. Mivel e kortól kezdve a török népek terjeszkedése volt a döntő (egészen a 16. századig), e jellegek tovább erősödtek a térségben, keveredve a különböző őslakos népekkel – elsősorban az iráni, és kaukázusi népességgel – de hatásuk megtalálható Nyugat-Indiában is.

[szerkesztés] Mai elterjedése

Fő alkotóelemként elsősorban a közép-ázsiai török népeknél (kazakok, üzbégek, karakalpakok), a Belső-Ázsia területén, Északnyugat-Kínában élő ujguroknál, valamint a kelet-európai erdős sztyeppeövezet kipcsak-török népeinél (baskírok és tatárok) találhatjuk.

A turanid embertípus a mai napig a magyarság egyik jellemző alkotóeleme, ellentétben a környező népekkel (osztrákok, szlovákok, románok, délszlávok), ahol egyáltalán nem vagy csak jóval kisebb arányban fordul elő. A magyar lakosság között elsősorban az Alföldön, a Dunántúlon, a középhegységekben és a Székelyföldön élő őslakos eredetű népességben található tisztább formákban. A kunokkal, besenyőkkel szintén a turáni és pamíri elemek gyarapodtak hazánkban.

[szerkesztés] A név eredete