"Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár 950 táján leírta, hogy a történelem színpadán saját néven és önálló politikai keretben megjelenő magyarok mint törzsszövetségi rendszerben élő nép bukkannak fel. Hét törzset alkottak, a törzsek élén – a császár szóhasználata szerint – vajdák álltak, vagyis törzsfők. Első vajdájuk Levedi volt. Õ maga is egynek számított a törzsfők közül, de mivel ő állt a törzsszövetség élén, első vajdának (azaz első törzsfőnek) tekintették.
A császár nyomatékosan hangsúlyozta, hogy „sem saját, sem idegen fejedelem felettük soha nem volt”, csak törzsfőik voltak. A bizánci uralkodó által leírt – véleményem szerint a 830-840-es évekre vonatkozó – információ alapján a magyarokat a 9. század első felében olyan, laza törzsszövetségi keretbe összefogott népnek tekinthetjük, amely megfelel a kínai terminológia pu-lójának (törzsi szövetségének), de nem éri el a kuo szintet. Ebben a rendszerben
a törzsek jelentik az igazi szervezeti keretet, s az első vajdának, a törzsszövetség vezetőjének – nem lévén fejedelem – nincs igazán hatalma a törzsszövetség egésze felett, mindössze első volt az egyenlők között. "
|
