|
Téma: Hunnan jöttünk?
|
|
vatta |
Válasz | 2007. július 03. 20:40 | Sorszám: 54 |
|
Egy kicsit másról írtam, de sajnos oly közel áll ehhez a kérdéshez a vérmagyarkodás.
|
|
|
|
vatta |
Válasz | 2007. július 03. 20:31 | Sorszám: 53 |
A román néphagyomány szerint a románok a dákok dicső leszármazottai. Véleményem, és csekély ismereteim szerint ez a mindenki által ismert tétel a hun-magyar rokonságnak felel meg. Mindkettő egy identitásképző hagyomány. Jó az ilyet hallani, és elmerengeni fölötte. Olyan kedves ez a mi szívünknek. Hogy itt egy csomó más nemzetiségű népcsoport élt a köztes időben, az egy röpke gondolat csupán? Hogy szlávok, germánok, kelták stb népek közben itt is itatták lovaikat, etették gyermekeiket, és temették halottaikat, nem múló pillanat műve volt csupán. A bolgárok példája mutatja, hogy nyelvünk mennyire nem származásunk egyenes következménye volt az igazi nemzettudat kialaklulása előtti időszakokban. A mit zulajdonképpen szeretnék mondani az az, hogy a nyelv, és a nép /az istenadta/ mennyire nem párosítható szorosan egymáshoz. Az itteni maradvány, szórvány, és nem szórvány népek mint tudjuk, átvették könnyen a katonailag, és közigazgatásilag domináns, esetleg igen kis számú nép nyelvét. Muszályból. Élniakarásból. De sokat lehetne erről még írni... Avarok, kunok, jászok... Ma utódaik mind magyarul beszél. Azon a nyelven, amelyhez ők is nagyon sokat tettek. Meg egy csomó más nép is. Ha ennyit képesek vagyunk elfogadni, akkor a többi már nem lesz politikai tétel. És nem is szabad azzá tenni. Mert akkor vakvágány van. nagyon. Mert ki közülünk a kun, az avar, a török, a germán, a szláv /tót/ és a többi. Ki hordozza a MAGYAR géniuszt?
Bocsika. Bocsikácska! nagyon hosszú voltam.
|
|
|
|
vatta |
Válasz | 2007. július 03. 20:09 | Sorszám: 52 |
|
Valamikor minden ember egy nyelven beszélt. Utána váltak szét magyarokra, és a többiekre. BOCS! Nem lehetett kihagyni.
|
|
|
|
vatta |
Válasz | 2007. július 03. 20:07 | Sorszám: 51 |
|
Hííííjjj! Ez jóóóó! Gratula! Könnyű, és finom, mint egy hűvös YOGHÚÚÚRT!
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2007. július 02. 09:24 | Sorszám: 50 |
Csak azért hagytam ki az ujgurokat, mert az a hozzászólás, melyre válaszoltam említette őket.
A jugarok ( yugur ) az ujgurok egyik, sárga ujguroknak is nevezett törzse, lélekszámuk mára már sajnos néhány tízezer főre csökkent. 
|
|
|
|
HAME |
Válasz | 2007. július 02. 09:23 | Sorszám: 49 |
|
Eszem azt a fantasztikus érzékenységgel kombinált humorérzéked...
|
|
|
|
de karatna |
Válasz | 2007. július 02. 00:59 | Sorszám: 48 |
Itt nem tejtermékről, hanem emberekről van szó.
De aki mások tragédiájából tréfát űz azzal nincs miről vitatkozni!
|
|
|
|
HAME |
Válasz | 2007. július 01. 22:35 | Sorszám: 47 |
Viatakoznék azzal, hogy a jogurtok kínai elnyomás alatt sínylődtek volna.
Évszázadokig a különböző Bifidus és Laktobacilus törzsek svanygatták őket.
|
|
|
|
de karatna |
Válasz | 2007. július 01. 20:53 | Sorszám: 46 |
|
ROKON NÉPEK Egy jelentős nép kimaradt a a felsorolásból, ezek az UJGUR BARÁTAINK, illetve más néven Jogurok, akik kinai elnyomás alatt sínylődnek.
A felsorolásban szereplő
"népek" egynemű egy gyökerü ( östudatú) nemzetek mesterségesen szétdarabolt közössége. Olyan óriási nép, akikkel a nagyhatalmak kényük kedvük szerint játszadoztak az elmúlt évszadok alatt. Leg keletibb szárnyuk a momgolok, de ide a japánokat is még beleszámíthatjuk. legnyugatibb pedig a magyarság. Ujgur barátomtól tudom, hogy történészeik a finneket, lappokat cseremiszeket, vogulokat, stb. is ide sorolják. A törökséggel együtt ezek a közös gyökerü nemzetek egy új hatalmi,illetve feljövö hatalmi tényezőt jelenthetnének, ha összefognának. Hiszen mögöttük egy ösi sikeres kultúra és hatalmas természeti eröforrások állnak. De ezek jelenleg az angolszász-szláv-amarikai- kinai aspirációk erőterében hanvadnak el anélkül, hogy birtokosait gazdaggá tennnék. Ezt az imperializmust kell megtörni ezen népek összefogásával.
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2007. július 01. 08:11 | Sorszám: 45 |
675 és 895 között "csak" 218 év van! 
A kettős honfoglalás elmélete valóban rendben van.
|
|
|
|
|
|
bvalek2 |
Válasz | 2007. június 30. 08:37 | Sorszám: 43 |
|
Sőt, a kettős honfoglalás elmélete is rendben van, mert a két honfoglalási időpont, 677 és 895 ugyanazt az eseményt jelöli, csak a régi, illetve az új időszámítás szerint
|
|
|
|
bvalek2 |
Válasz | 2007. június 30. 08:33 | Sorszám: 42 |
|
Van olyan elmélet, hogy el van rontva az időszámításunk, és 300 extra év van betoldva fölöslegesen, 614 és 894 közé. Ebben az esetben lehet négy generáció Attila és Árpád között.
|
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2007. június 28. 13:35 | Sorszám: 40 |
Tévedsz, az összes török nép ( törökök, üzbégek, azeriek, türkmének, kazahok, kirgizek, stb ) hun-utódnak tartja magát már csak azért is, mert szerintük a hunok török nyelvet beszéltek.
Ankarában le voltam döbbenve, az ottani telefonkönyv tele van Attilával.
|
|
|
|
magyar turista |
Válasz | 2007. június 28. 11:57 | Sorszám: 39 |
|
Hunkutató meg alig van a világon... Nyilván nem véletlenül van egy sok fehér folt. Ligeti most kevésbé érdekes, a nevét említi Csigajárat professzor is. Szódával vagy anélkül. Mindegy. Amondó vagyok, aki magyarul tanul rossz ember nem lehet.
Amondó vagyok, aki tudós és a hunok miatt tanulja nem csinál ostobaságot, hiszen az egyetlen (jelentős) nép vagyunk, aki a hunokkal szoros kapcsolatbahozza magát. (Na ja meg az ujgurok és néhány minimális néptöredék. De amíg nincs Ujguria addig...)
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2007. június 28. 10:23 | Sorszám: 38 |
Egyelőre még nem írtam könyvet az őstörténetünkről és saját elmélettel sem leptem meg a tudományos világot, így teljesen mindegy, hogy mi a végzettségem.
A mongolisztika területén olyan nemzetközileg elismert kutatóink vannak, mint például az 1987-ben elhunyt Ligeti Lajos. Tehát nyelvészeink kiválóan ismerik a mongol nyelvet és annak történetét, írásos emlékeit.
De azért a kínai-mongol prof csak kezdjen el tanulni magyarul, abból baj nem lehet.
|
|
|
|
magyar turista |
Válasz | 2007. június 28. 10:13 | Sorszám: 37 |
|
Bocsáss meg, de neked mi a végzettséged? Te is nyelvész vagy esetleg történész professzor vagy netán csak régész? Én sajnos be kell valljam ilyen szinten nem ismerem ezt a témát. Így nem tudom megmondani, hogy a kínai mongolkutató professzornak vajon jó-e ez a döntése, hogy éppen a világ másik felére jön el vizsgálódni. Egy olyan nyelvvel kapcolatban, amit maga a nyelv honi tudósai sem rokonítottak a hunnal. Nem tudom, de ha már ilyen döntést hozott talán mivel nagyobb a rálátása mint neked és nekem - talán - nem tévedett akkorát.
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2007. június 28. 08:37 | Sorszám: 36 |
Jó.
És mik a "lényeges" kérdések? Esetleg a topicindítód?
Hát nem hiszem. Valaki szólhatott volna a mongol elvtársnak, hogy inkább az örményeknél kellene kutakodnia. Ugyanis Örményország a hun-korszakban már keresztény állam volt és az örmények készítettek örmény-hun szótárakat.
Magyarországon még senki sem vette a fáradságot, hogy utánanézzen az ügynek ( kivétel valami Detre Csaba nevű kókler, aki geológus, de hát nálunk a csillagásztól kezdve a kazánkovácsig már mindenki őstörténésznek képzeli magát ).
|
|
|
|
L'auberge espagnole |
Válasz | 2007. június 27. 17:53 | Sorszám: 35 |
|
"neve az évszázadok során és a nép ajkán megváltozott" Így: CSABA
CSABR
CSAER
CSVER
CUVER
KUVER Bocs, de nem lehetett kihagyni. Ezek annyira lényegtelen kérdések, úghogy csak elbagatelizálni tudom.
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2007. június 27. 16:01 | Sorszám: 34 |
Árpád nem lehet a 700 körül Görögországban elhunyt Kuver leszármazottja.
Ettől függetlenül még lehetnek mindketten Attila utódai.Nekem a Csaba=Kuver megoldás logikusabbnak tűnik mint az a mese, hogy Csaba Attila egyetlen életben maradt fia lett volna. Hiszen Attila fiainak neveit ismerjük.
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2007. június 27. 15:50 | Sorszám: 33 |
Valóban.
De hány népmesénk szól kóbor királyfiról?
Egy lehetőség, egy valószínűség, hogy a Csaba-monda főhősének neve az évszázadok során és a nép ajkán megváltozott Kuver-Kövérről kóbor (Csaba) királyfira.
|
|
|
|
magyar turista |
Válasz | 2007. június 27. 14:57 | Sorszám: 32 |
CSABA
- török-magyar eredetű; jelentése: pásztor, kóborló.Ez még nem jelenti azt, hogy ez nem egy név.
|
|
|
|
magyar turista |
Válasz | 2007. június 27. 14:52 | Sorszám: 31 |
|
A kohéziót és a bizonyosságot nem értem itt.
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2007. június 27. 13:27 | Sorszám: 30 |
|
"Honnan lehetünk biztosak abban, hogy a két Csaba nem ugyanaz." Nem hiszem, hogy a Thesszaloniki mellett meghalt Csaba/Kuver fiai népükkel együtt Árpád elődeinek akkori hazájáig vándoroltak volna, vissza, kelet felé.
|
|
|
