Új téma  Új hozzászólás

Gondola főoldal | beállítások | regisztráció | keresés | GYIK | fórum főoldal | moderáció
  előző téma   következő téma
»  gondola Fórum   » Társalgó   » Hunnan jöttünk? (5. oldal)

 
A téma oldalai: 1  2  3  4  5 
 
Fórumunkon a regisztráció szünetel
Téma: Hunnan jöttünk?
magyar turista
  Válasz | 2007. június 26. 08:53 | Sorszám: 4
Btw. máig nem értem, hogy hogyan vettünk át annyi török szót állítólag. És honnan tudjuk, hogy átvétel és nem közös szókincs? Mondjuk a cikkben a hit szó emlegetése is ordító baromság. Mintha egy szó nem lehetne eredendően magyar... Nem is értem.
magyar turista
  Válasz | 2007. június 26. 08:34 | Sorszám: 3
A cikk kevesebbet mond el szerintem mint, ami történt. Hisz a kutató nem véletlenül fordult a magyar nyelv felé.

Mivel eddig még senki sem cáfolta, joggal feltételezzük, hogy a magyar és a hun lényegében egy nép és az Árpádok Attila örökösei voltak.

Minden olyan kérdésben, amit a történettudomány nem tudott cáfolni vagy más magyarázattal megvilágítani el kell fogadjuk a magyar hagyományt.

A hagyományaink pedig teljesen egyöntetűen vallja, hogy a hun és magyar testvérnépek. Lényegében más népekről alig emlékszik meg a mondavilágunk, csak társult kisebb csoportokról.

A népek a történelem folyamán és a különböző nyelveken különböző megnevezéseket kaptak. A hun-magyar-török-... és egyéb belsőázsiai-keleteurópai-kaukázusi népek csoportjai megszámlálhatatlan és folyamatosan változó megnevezések alatt egyesültek és váltak szét. Valószínű sosem fogja senki kibogozni.

gajo
  Válasz | 2007. június 25. 23:33 | Sorszám: 2
Jó, akkor maradjunk abban, hogy a magyarból/hunból/ a mongolok, törökök, meg mindenféle egyéb népek átvettek egy csomó szót.
onogur
  Válasz | 2007. június 25. 11:15 | Sorszám: 1
Érdekes cikk.
A magyarság minden bizonnyal a Hun birodalom területén élt, bár inkább török és nem hun nyelvű közegben. Török eredetű szavaink száma 300-500 közötti.
Mivel a hun nyelv is az altáji nyelvcsaládhoz tartozik szerintem majdnem lehetetlen bizonyítani arról a néhány szóról, hogy közvetlenül a hun nyelvből került a magyarba, vagy valamelyik egyéb altáji ( oguz, kipcsak, vagy egy már kihalt ogur ) török nyelv közvetítette.

Aztán a másik kérdés, hogy a hun törzsek azonos nyelvet beszéltek -e? A Heftalita birodalmat létrehozó fehér hunok leszármazottai a mai napig megtalálhatók Pakisztánban, a Hunza-völgyben. Ott is kutatgatni kellene...

magyar turista
  Válasz | 2007. június 25. 09:35 | Sorszám: 0
Ehunnan e:


Hatszáz hun szót talált egy kínai mongol kutató

* Obrusánszky Borbála

2007. 06. 24., 13:29 | Frissítve: 19 órája

A Magyar Tudományos Akadémia meghívására két hétig Budapesten végez kutatásokat Ucsiraltu, a Belső-Mongol Tudományegyetem (Kína) professzora, aki a hun nyelv emlékeivel foglalkozik. Eddigi eredményei azt mutatják, hogy a hunok kutatójának érdemes a magyarok között vizsgálódnia.
Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerosének!Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változatNyomtatható változat
hirdetés

Ucsiraltu professzor másfél évtizede kezdett el foglalkozni a hunok emlékeivel, amikor a régi ázsiai eposzokat kezdte tanulmányozni, amelyben sok olyan nyomot vélt felfedezni, amely a hunokhoz köthető. Minderről akkor beszélt, amikor előadást tartott az ELTE Belső-ázsiai Tanszékén.
Hatszáz hun szót talált kínai forrásokban

Ezután döntött úgy, hogy megpróbálja a hun nyelvi emlékeket is összegyűjteni. Eddig közel 20 tudományos szakcikke jelent meg kínai és mongol nyelvű folyóiratokban, és két éven belül napvilágot lát a hun nyelvről szóló monográfiája. Elmondta: a kínai történeti forrásokban közel ezer év alatt (Kr. e. 4. század - Kr. u. 5. század) 600 hun szó, kifejezés maradt fent, amelyből elég sok érdekes adatot lehet megtudni a hun nyelvről.

A professzor elmondta, hogy az elmúlt 150 évben élénkült meg a hun nyelv iránti érdeklődés a nemzetközi tudományban. Akkoriban azonban csak az európai forrásokban található töredékeket vették vizsgálat alá, ez azonban nem hozhatott áttörést. A 20. században többen is foglalkoztak a témával, legtöbbet talán a japán Shiratori érte el, de ő sem rendszer alapján vizsgálta meg a hun szavakat, hanem a megfejteni vélt szavakat a mai (és nem a korabeli) mongol, mandzsu és török szavak alapján próbálta összeilleszteni.
Hiányos mondatokat is összerakott

Sajnálja Ucsiraltu, hogy az utóbbi évtizedekben nagyon lecsökkent a hunokkal foglalkozó kutatók száma, és hun nyelvészettel nemzetközi szinten szinte alig foglalkoznak. Igaz, ahhoz a régi kínai és néhány altaji nyelv alapos ismerete is szükséges. Ucsiraltu eddig nagyjából 60 szót rekonstruált (vagyis a hatszáz megtalált szó tizedének a jelentését sikerült megfejtenie, illetve eredetüket levezetnie). Ezek között vannak méltóságnevek, törzsnevek, és a hunok által használt kifejezések, sőt hiányos mondatok is.

A szavak szoros kapcsolatot mutatnak a régi belső-ázsiai hitvilággal, amelyet ma többnyire sámánizmusnak emlegetnek. Mongol neve böge (ma: bő), amelyet nyelvészeink a magyar bű szó rokonának tekintenek. Ucsiraltu szerint a hunok nyelve a régi mongol nyelvhez közelebb állt, mint a törökhöz.
Magyar kapcsolat

A professzor kérdésünkre elmondta, hogy saját kutatása, valamint a magyar kutatókkal történt konzultáció alapján azt találta, hogy a magyar nyelvben feltételezhetően nagyon sok mongol szó lehet. A mongolok és a magyarok között közvetlen érintkezés csak 1241-1242 között volt, de egy év alatt nem kerülhetett bele ennyi szó a magyar nyelvbe, ezért ennek a kapcsolatnak nagyon ősinek kell lennie.

Ucsiraltu a 19. századi magyar kutatókhoz - Fogarasi János akadémikushoz és Szentkatolnai Bálint Gábor kolozsvári egyetemi tanárhoz - hasonlóan úgy véli, hogy a magyar-mongol szóegyezések hun kori hatások lehettek. Ucsiraltu szerint a magyar nyelvi emlékeket feltétlenül be kell vonni a hun kutatásba, amellyel számos nyelvészeti kérdés tisztázódhat.
Hun szavak a magyar nyelvben?

Annyit azonban bizonyosnak tart, hogy a magyar nyelvben is lehetnek hun szavak, illetve nyelvtani elemek. Ucsiraltu még tovább akarja tanulmányozni a magyar nyelvet, mert az eddig nála lévő tudományos publikációknál - Kara György, Szentkatolnai Bálint Gábor, Németh Gyula és Ligeti Lajos munkái - többet szeretne tudni rólunk.

Az általa rekonstruált szavaknak is vannak magyar vonatkozásai. A hun nyelvi "hitü" szó a magyar hittel egyeztethető össze, melyet a nyelvészek ismeretlen eredetűnek tartottak. A szó szerinte a régi Földanya kultuszhoz kapcsolható. A hun "picsik" szó pedig a magyar pecsét és a betű szóval tartozhat össze, és vélhetőleg a szlávnak eredetűnek tartott pecsét eredendően a hunok sajátja volt.
Magyarul fog tanulni Ucsiraltu

Ucsiraltu szerint további vizsgálatot igényel a hun "kutugu" méltóságnév európai megfeleltetése. A kínai kutatók ugyanis azt állítotják, hogy a nyugati hunoknál ez a méltóságnév "kada/kata" alakban maradt fent, és ugyanúgy főbírót jelent, mint az Ázsiában maradt részeknél. A magyar történeti forrásokban talált kadar, a hunok főbírája volt, lehet, hogy ennek köze van a hun kutuguhoz.

Mindenesetre Ucsiraltu hozzákezd a magyar nyelv tanulásához, és kutatótársai segítségével a magyarban lévő hun nyomok kigyűjtéséhez. Elképzelése szerint öt éven belül ebből is komoly munka születhet, amely nyelvészetileg tisztázhatja a magyarság belső-ázsiai kapcsolódásait.

Időzóna: CET
A téma oldalai: 1  2  3  4  5 
 

Új téma  Új hozzászólás       előző téma   következő téma
Ugrás:

Email a webmesternek | Gondola