Mielőtt a tatárjárásra csapnál át, lenne szerintem egy sokkal fontosabb probléma, mely külön topicot érdemelne.
NAGY-MORÁVIA
Nagyon sok jel utal arra, hogy a szlovákok által sűrűn hangoztatott Nagy-Morávia nem is ott volt, ahol ők állítják, hanem valahol a mai Magyarországtól délre.
Van erről infód?

Azt írja, hogy Árpád a honfoglalás részeként vállalta a bizánci szövetséget, hogy ezzel a bolgár főerőket lekösse,mivel a Kárpát medence keleti része a Bolgár Birodalom része volt.(só, arany,stb)Nem törzsterület, de fontos része a birodalomnak.
Nagyobb erőket ír résztvevőként a bolgár hadjáratban, de nem is 20 ere lovassal számol teljes haderőként.
(véleményem szerint egy félmilliós lovas harcosnép számához viszonyítva ez nagyon kevés,a duplája már reális,de szerintem ez sem a teljes hadrafogható állomány)
Levente feladata az volt, hogy megakadályozza a bolgár főerőket abban, hogy Erdélybe jöjjenek.
A bizánci hajók árulását kizárja, ill. azt, hogy a magyar sereg fele a Duna jobb partján rekedt volna.
Ezt a teoriát még én se tudom elfogadni, hiszen a könnyű lovas seregeknek,és főleg a pusztaiaknak nem akadály egy ilyen nagy folyó.(erre majd egy másik témában visszatérek a terveim szerint.um: Tatárjárás)
Tehát nem rekedt, hanem maradt.A hadjárat fontosságát jellemzi,hogy Árpád fia vezette.
A sereg fele a jobb parton, míg a másik fele a bal parton.Onnan támogatta a harcban állókat.
Simeon azért Etelközre támadt,mert nem jutott be Erdélybe.Pontosabban csak akkor tudott erőszakosan átkellni a al-Dunán,amikor a magyarság nagy része már a Kárpátokon túl volt.
A besenyő támadást ő is csak határmenti jelentős, de a honfoglalást nem befolyásoló rabló támadásként értékeli.
Szerintem ez is egy elfogadható feltételezés nem?
Hogy milyen jól sikerült a terület birtokba vétele?
Én nem tudok bolgár visszafoglalási támadásról.Persze lehet,hogy csak én nem tudok.
Rossz könyvre emlékeztem,nem abban olvastam, amelyikért elmentem.Meg fogom keresni.

* Liüntika=Levente
Hmmm?
Tehát nem is a magyarokat támadták a besenyők, hanem a nomád szokás szerint utóvédként hátrahagyott csatlakozott népet, a kabarokat?
És lehet, hogy az egész dolog nem is az Etelközben történt, hanem valahol az Al-Dunánál?

Az tény, hogy a megijedt bolgárok a besenyőktől kértek segítséget, akik meg is támadták az Etelközben hátrahagyott magyar utóvédet. De ez semmilyen hatással sem volt a magyar honfoglalásra, nyugodtan jellemezhetjük jelentéktelennek.

Mennyivel szebben hangzana: A magyar honfoglalás a történelem egyik leátgondoltabb, előkészített és végrehajtott honszerző akció volt.
Mennyivel könnyebb mondani: a vert magyarok bemenekültek a Kárpát medencébe!Oda,amit az akkori Európa egy jelentős hatalma tartott kézben.(ja és akit előzőleg a honfoglalás előkészítéseként nem is teljes haderőnkkel tönkrevertünk)
Na megyek a könyvért a melóba.Most ezért utazom 50 km-t

Az arab források nagyon fontosak, de megbízhatatlanok, ha seregek számáról beszélnek. Például Maszúdi a besenyő-bizánci háborúval kapcsolatban azt írja, hogy a besenyők hatvanezer lovassal vonultak Bizánc ellen, pedig ha toboroztak és összevontak volna, akkor százezer lovast tudtak volna kiállítani.
Ugye nem hisszük el ezt a számot?

Magyarországra települő besenyőkre utalnak következő helységneveink:
Tolmács (Bars, Bács, Nógrád, Zala, Zaránd ),
Csur (Komárom, Szabolcs)
Értem (Pest, Somogy)
valamint a számtalan Besenyő, Besnyő, Beseny településnevek.

Na igen!
Félig szándékosan nem írtam eddig forrást.Az első az, hogy pontatlanul nem akartam írni, de mivel tudom, hogy hol olvastam, elő fogom venni, és onnan pontosan idézek, megnevezve a forrást és a fordítót.(holnapra itt van)A másik ok, hogy egy korábbi topikban olvastam a hozzászólásaitokat, és biztos voltam benne, hogy a téma érdekelni fog benneteket.

A longobárdok valóban megilyedtek az avaroktól, de én úgy tudom, hogy a döntő csatát Alboin király nyerte és az avarok elkéstek.(mármint a gepidák ellen)
A szövetségesi(terület átadó ) szerződésben pedig Albin király még azt is kikötötte, hogy Itália sikertelen elfoglalása esetén az avarok akár 200 év múlva is vissza kell adniuk Pannoniát.(ezt persze ő sem gondolta komolyan)
Igaz, hogy húsvétkor indultak felégetve maguk mögött mindent.
Egyébként Itália a germánok álma volt mindig is.

No akkor tanulva ballib olvtársainktól forrásokat követelek!

1. "Az arab utazók szerint hasonló lehetett a két nép lélekszáma"

Ilyen forrásról nem tudok.

2. "Elképzelhetetlen, hogy szerződés alapján lett átadva a terület?
Volt már ilyen! A longobárdok a dunántúlt adják át az avaroknak így."

Tudtommal a longobárdok erősen megijedtek amikor látták, hogy a szövetséges avarok milyen könnyen elintézték az ősellenség gepidákat, ezért hanyatt-homlok menekültek és meg sem álltak Itáliáig. Állítólag egy húsvéti pár nap alatt kiürítették a Dunántúlt, de avarokkal kötött szerződésről nem tudok.

A besenyők nem képviselhettek komoly erőt, hiszen a honfoglalást követő időszakban betöréseiket könnyűszerrel elhárították fejedelmeink, királyaink.

izé.. elrontottam az egyik mondatot

helyesen: (a németek elleni magyar kalandozó hadjáratok mindig célirányosan a központi uralkodónak, és a központi hatalommmal együtmműködőknek a tartományait súlytották, a központi hatalommal szemben lázadozó hercegségeket viszont megkímélték)

Szvsz Konstantin itt a letelepedett hadviselés sajátosságait (1db nagy hadjárat) vetíti ki tévesen a nomádokra.

(Meg itt megintcsak józan paraszti ésszel besenyő szemszögből nézve, ha nyugat felé vákuum keletkezik, keletről viszont erős a rusz, úz és kazár nyomás, akkor hülyék lettek volna nem kihasználni a helyzetet.)

Elképzelhető-e vajon, hogy az állítólagos besenyő rablóhadjárat után - mely alatt a támadók magyar gyerekeket és asszonyokat gyilkoltak halomra valamint minden javainkat elrabolták - olyan jó viszony alakult ki a két nép között, hogy Szent István uralkodása idején már javában települtek be a besenyők Magyarországra?

A gond csak annyi, hogy Konstantin a honfoglalás után 55 évvel hagyomány és szóbeszéd után írta ezen sorokat. Szóval teljesen megbízhatatlan, lehet, hogy besenyő követek mesélték ezt a butaságot.
Ami a lényeg: a besenyő támadás 895 nyarán történt, akkor, amikor a magyar seregek már a Kárpát-medencében harcoltak. Tehát csak jelentéktelen számú hátrahagyott néprészt támadhattak meg a besenyők, hiszen a honfoglalás már 894-ben elkezdődött, a 894-es háborúban harcoló magyarok nem tértek vissza az Etelközbe hanem a Felső-Tisza vidékén telepedtek le.

Szerintem egy (ahogy írod)kitérés történt a katonai konfliktus elől,és egy jól védhető,a félnomád életformának megfelelő terület lett megszállva.
Szerintem egyébként a dunai bolgárok semmivel sem voltak gyengébbek, mint a besenyők.(de sokat írtam)

Szvsz valószínűleg azokban az években elég gyakoriak lehettek a besenyők magyarok elleni akciói, a nomád harcmodorból ítélve ezek túlnyomóan kisebb, de sorozatosan ismételt rajtaütések, lovasportyák leghettek, és nem egy darab egyszeri nagy hadjárat. Az erőviszonyok valószínűleg a besenyőknek kedvezhettek, a magyarok valószínűleg nem voltak képesek hatékonyan meggátolni ezeket a betöréseket, a besenyőkkel szembeni magyar portyák pedig sikertelenek voltak, vagy legalábbis érezhetően sikertelenebbek a besenyők betöréseinél. A magyarok, miután alaposan feltérképezték a Kárpát medencét, és látták hogy egyrészt nagyon könnyen meghódítható, másrészt a Kárpátok miatt az esetleges besenyő betörésekkel szemben nagyon jól védhető, (szemben az Etelköz síkvidéki határaival) józan paraszti ésszel az áttelepülés mellett döntöttek, és elindultak. A besenyők pedig józan paraszti ésszel ezt az elvonulást maximum csak kisebb rajtaütésekkel támadták, hiszen minek eljátszani az armageddont, ha egyszer az Etelköz úgyis az ölükbe hullik.
A nomád népekre jellemző az ilyenfajta kitérés, sokkal gyakrabban szorítja odébb egyik nomád törzs így a másikat, minthogy nekiálljanak mindent egy lapra feltéve utolsó emberig leölni egymást.