Kicsit, az Anyák Napja miatt is szeretném, ha elolvasnátok..
.....PEER GYNT
Ne mondjunk mást ma csevegve,
csak játékos szavakat.
Feledjük, ami csunya lenne,
ami fáj s csak bánatot ad.
Víz kell? Hozok én a pohárban.
Nyújtózz! Rövid a nyoszolyád.
De nini: ez az én gyerekágyam!
Ebben hált Peer, a pulyád.
Emlékszel: ide telepedtél
ágyvégre, ha jött a sötét,
takaróval melegítettél
és mondtad a dalt s a mesét.
AASE
S emlékszel-e szánutunkra?
Ha nem volt itthon apó,
játsztunk: takarónk utibunda,
s a padlónk fjord jege, hó.
PEER GYNT
S egy játékra, csodajóra,
gondolsz még? Ugye, igen?
Emlékszel a nagyszerü lóra?
AASE
A paripánkra? Meghiszem!
Ló lett Kari csúf cicája,
befogtuk a szék elé -
PEER GYNT
S gyi: nyugatra Hold palotája,
Keleten Nap vára felé.
A Soria-Moria várba
robogunk völgyön-hegyen,
kamaránkban pálca várta,
hogy az ostorod legyen.
AASE
Ültem a bakon feszítve -
PEER GYNT
Gyeplőt eleresztve, vigan,
s sűrűn hátratekintve:
Nem fázol-e, drága fiam?
Vénség, áldjon meg az Isten,
jó lelked volt, tudom én -!
Jajgatsz?
AASE
Az ágy töri testem,
a hátam alatt be kemény.
PEER GYNT
Nyújtózz ki. No lám: pihenni
jobb így. Segít a kezem.
AASE
(nyugtalanul)
Nekem el kell menni!
PEER GYNT
Menni!
AASE
Peer, szüntelen érezem.
PEER GYNT
Csacsi szó! Húzd fel takaród jól,
ágyvégre telepszem, ide.
S a daltól és meseszótól
rövidüljön az est ideje.
AASE
Lelkem ma igére vágyna,
gyötrődöm nyugtalanul.
PEER GYNT
A Soria-Moria várba
a király lakomára vonul.
Te feküdj csak a szánon, a csendben,
odaviszlek a hó mezején -
AASE
De, te, Peer, meghívtak-e engem?
PEER GYNT
Híva vagyunk, te meg én.
(Zsinórt vet a szék köré, melyen a macska fekszik,
pálcát vesz a kezébe, s az ágy végére ül.)
Holló, szaporán, suhogva!
Nem fázol-e, édesanyám?
Ma Grane van belefogva,
azért száguld ez a szán!
AASE
Mondd, Peer, mi csendül az éjbe?
PEER GYNT
Száncsengő. Szánon ülünk.
AASE
Hu, be tompán szól a zenéje!
PEER GYNT
Most fjordjegen át repülünk.
AASE
Jaj, Peer! odafenn mi nyöghet,
mi búghat?
PEER GYNT
A hegy taraján
zúgatja a szél a fenyőket.
Ülj csendesen, édesanyám.
AASE
S ott, Peer, ott messze, mi rémlik?
Honnan jön a fény? Van ezer!
PEER GYNT
A vár ezer ablaka fénylik.
Hallod? Zene.
AASE
Tánczene, Peer.
PEER GYNT
Szent Péter jön kapujából,
s int: jöjj be.
AASE
Köszön?
PEER GYNT
Köszön. Áll,
s mézízű, drága borából
tisztelve, hajolva kinál.
AASE
Borral? De kalácsa lesz-é?
PEER GYNT
Tetéz vele egy nagy edényt.
S jön a néhai tiszteletesné
s ad kávét, jó süteményt.
AASE
Hát összejövünk odaát mi?
PEER GYNT
Amikor csak kedved ered!
AASE
Ó, kedves Peer, csodalátni
viszel ma: szegény öreget.
PEER GYNT
(csattant az ostorral)
Gyi, te fekete telivérem!
AASE
Utat nem vétsz a havon?
PEER GYNT
(újra csattant)
Itt széles az út.
AASE
Jaj, érzem.
A rohanás kimerít nagyon.
PEER GYNT
Már int is a vár a hegyen fenn,
mindjárt célt ér az iram.
AASE
A szemem behúnyva fekszem,
magamat rád bízva, fiam!
PEER GYNT
Gyí, Grane lovam, fel a hegyre!
Gyül a nép, lesz látnivaló,
a kapuhoz csődülnek egyre.
Jön Peer Gynt s Aase anyó!
Mit akarsz, Szent Péter? Mit? He?
Az anyámnak utat nem adsz?
Járhatsz sokat itt, amíg te
ily jó lélekre akadsz.
Magamért szót tenni mit érne?
Kaputól térülhet a szán.
Ha beengedsz, köszönet érte,
ha nem engedsz, nincs harag ám.
Mesén koptattam a számat,
amilyent ördög se papol
vén tyúknak szidtam anyámat,
mert csak kotyog és karicsol.
De itt tisztelve fogadják,
jó bánást érdemel ő.
Jobb lélek ide manapság
a falukból egy se jő. -
De ni: Az Úristen személye!
Szent Péter uram, hohó! (Mély hangon.)
Mit akar kapusom szeszélye?
Szabadon jöhet Aase anyó!
(Felkacag, és az anyja felé fordul.)
Ugye, nem tévedtem ebben?
Ez más tánc, ezt szeretem! (Szorongva.)
Anyám, tört fény a szemedben -
nem vagy eszméleteden? (Az ágy fejéhez lép.)
Némán ne meredj reám, ne!
Szólj, én vagyok itt, a fiad.
(Megtapogatja óvatosan az anyja homlokát és kezét,
aztán a székre veti a zsinórt, s megszólal tompa hangon.)
Pihend ki magad, te Grane;
megtettük már az utat.
(Lezárja Aase szemét, és föléje hajlik.)
Köszönöm a gondot, a könnyet,
a vesszőt és a szidást! -
De most, anyám, te köszönd meg
(Arcát az anyja szájára nyomja.)
az ideröpítő utazást.
AZ ASSZONY
(bejön)
Nini, Peer. - Be jó ma tudni:
nyugvás jön a gondok után!
Jézus! be jól tud aludni! -
Vagy -
PEER GYNT
Csitt! Meghalt az anyám.
(Kari a holttest mellett sír. Peer Gynt sokáig fel s alá
járkál a szobában; végre megáll az ágynál.)
Kari, rádbizom. Temesd te.
Nekem innen futni kell.
))
(Kaptam a hírt otthonról.)