|
Téma: Attila, Isten ostora
|
|
Phoenix |
Válasz | 2002. augusztus 25. 12:36 | Sorszám: 11 |
|
A gyors ítélet prekoncepcióból fakad és prekoncepciókat táplál. Egyetértesz?
|
|
|
|
Mercurius |
Válasz | 2002. augusztus 24. 20:04 | Sorszám: 10 |
Alarik, a "karddal orjongo" gepida, a gepidak kiralya volt  es Attila oldalan harcolt. Kesobb Attila halala utan o vezati a german nepek lazadasat, es gyoz Attila fiai ellen a Nedao melletti csataban. Theodorik valoban nagy Theodorik es - vizigot ("bolcs got "), aki viszont ekkor meg nincs a tortenelem szinpadan (nem nagy ugy a keveres, a hun tortenet meg Attila logadesei koze keveri be Detre szasz neven.) Theodorik majd csak Attila halala utan lep szinre. Bizanci tamogatassal atvonul 10 000 harcosa kisereteben a Karpatmedencen. Utkozben megutkozik a gepidakkal es az - most lepodjetek meg -onogurokkal. Utana eljut Ravennaban ahol mar letezik a Ravennai german kiralysag. Ezt az Attila fiait tamogato es elmenekult germanok hoztak letre (Edika szkirjei (Attila testorsege) es Odoavker). Theodorik hosszan megostromlja Odoavkert aki idovel beket ker. A beket nagy lakomaval kozosen unneplik. A legjobb hangulatban Theodorik egyszercsak egy csatabardot vett elo az asztal alol es a vele szemben ulo Odovkert egyszeruen kettehasitotta. (kesobb meg Romat is kifosztotta).Az osztrogotok (keleti gotok)a hunok keleti szalashelyein eltek a Fekete tengertol eszakra. Attila halala utan az onugorok sorozatos tamadasa miatt fellazadtak. Maradni azonban zomuk maradt es tan tatarjarasig ott eltek, arianus kersztenykent.
|
|
|
|
Mercurius |
Válasz | 2002. augusztus 24. 19:43 | Sorszám: 9 |
|
Bar kapaszkodj meg, valszeg a maga koraban aiciuszkent ejettek, csaka Terentius Varro fele kozepkori latinban valt e-ve az ai. (Mintahogy Caesar sem volt a maga koraban Cezar, hanm Kaizar, amibol aztan a germanoknak a Kaizer lett .
|
|
|
|
Bard |
Válasz | 2002. augusztus 23. 22:46 | Sorszám: 8 |
|
Erre csak annyit tudok mondani: Mamám!!!!
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2002. augusztus 23. 17:57 | Sorszám: 7 |
Az egyetlen pozitívum a ZENE.
Ne haragudj, de ITT sem szidom a filmet...Tudnám sorolni a hibákat, de azokat a cuclib tábor már harsány kacajjal kivesézte az Indexen.
|
|
|
|
Phoenix |
Válasz | 2002. augusztus 23. 16:51 | Sorszám: 6 |
|
Eddig én vagyok az egyetlen* ember az országban akinek tetszett a Honfoglalás. Jó, mondjuk én vagyok az egyetlen* aki azért nem jár művészfilmekre mert azok úgymond unintelligensek. Inkább megnézek egy jó akciófilmet, arról legalább nem feltételezem, hogy kulturterméket fogyasztok. Neked mi bajod volt vele? *Az egyetlen akit ismerek.
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2002. augusztus 22. 17:49 | Sorszám: 5 |
Ennyi negatív kisugárzást!
Én úgy ültem le a TV elé, hogy na már megint egy elb. amerikai filmet fogok látni. Őszintén bevallom, kellemesen csalódtam, egész jól megcsinálták ahhoz képest, hogy jenkik.
Az egész történet Aetius és Attila körül forgott, ezzel belecsaptak a lecsóba, jó választás volt. Még akkor is, ha fontos történelmi események kimaradtak a filmből, mint például Attila és a pápa találkozása Róma előtt.
A Nyugat-Európában általánosan elterjedt nagyon negatív Attila-képhez viszonyítva a film korrekt módon mutatja be a hun vezért.
Szóval tetszett. Főleg akkor, ha a Honfoglalás c. filmhez viszonyítom... 
|
|
|
|
ZiliZ |
Válasz | 2002. augusztus 21. 15:39 | Sorszám: 4 |
nagyon kitaró voltál kedves Ishmael....
amikor a bőrökbe burkolt hunok megjelentek....na utána kb 25 perccel mentem aludni. nagyon gyenge volt, és tiszta ciki. kérdés mi volt a célja a készitőknek....ha Attila besározása (valószínű). akkor sikeres film volt.párom elmondása szerint róma előtt eltört a kard (ami jatagán volt, Jumurdzsák kedvenc szerszáma) persze a térden csúszó, könyörgő pápáról szó-kép sem esett...
na persze a Buda-Attila ellentétről (melyről csak a nyugatiak tudnak, a mi hagyományunk szót sem ejt) nem feledkeztek meg.
|
|
|
|
Gyulus |
Válasz | 2002. augusztus 21. 15:08 | Sorszám: 3 |
|
Az se kutya amit a csata helyszínével tettek. Gárdonyi Géza művéből (A láthatatlan ember) aki nem volt rest hosszan irodalmazni, mielőtt tollat vett a kezébe, tudjuk, hogy a catalaunumi síkon(!) esett meg az eset, ehhez képest a statiszéria mindenféle dombokon szaladgált fel és le. Ha hadvezér lennék - mint ahogy nem vagyok, csak a Magyar Néphadsereg kiképzett tartalékos tisztje - eszembe nem jutott volna ilyen terepviszonyok mellett csatába bocsátkozni (mint ahogy esetünkben a valóságos hadvezérek sem tették. Erre egy magyarázat kínálkozik, nem kell olyan sok statiszta, illetve a nyílt mezőn szegényesen mutatna az a három-négy tucat felfogadott harcosimitátor.
|
|
|
Ishmael |
Válasz | 2002. augusztus 21. 12:35 | Sorszám: 2 |
|
Azért én nagyon várom a kékszemű, sudár atléta Batu kánt vagy Timur Lenket.... Ja, meg jó volt a filmban a római orgia is: mutattak egy triót és egy leszbikus párt, ezzel el volt intézve a romlottság, a többiek lágy szintetizátor-zenére egy tömegben orgiáztak.
A római közterületekről megtudhattuk, hogy általában teljesen kihaltak voltak, én legalábbis 2 db. járókelőt láttam az első rész jeleneteiben, meg egy torkos szolgát, aki rá is fizetett.
|
|
|
|
Gyulus |
Válasz | 2002. augusztus 21. 12:05 | Sorszám: 1 |
Nekem kiváltképp az "tetszett", hogy a magyar fordítója (és a szinkronizáló vele együtt) a bugyuta angol kiejtés alapján egyfolytában "aeciusz"-ként nevezte meg "éciusz" helyett Aetius-t. Hja a latinos műveltség kiveszőben van, bár valamirevaló keresztrejtvény nincs latin kettősbetű (ae) nélkül, igaz a kiejtést ott sem közlik.
Más. A catalaunumi csatában tucatnyi nép vett részt, ezek közül egyetlen egy, a vizi(nyugati)gótok említtetnek meg (ők is nyilván csak a forgatókönyv - Teodorik királyuk okán, meglehet rosszul, de úgy emlékszem a nyugati gótok királya abban az időben Alarik volt - kényszerétől hajtva. A rómaiak oldalán harcoló frankok, a hunok oldalán csatázó keleti(osztro)gótok nem. Mint az tudható utóbbiak - Nagy Teodorik, ő biztosan Teodorik - alapítottak Ravenna központtal királyságot a nyugatrómai birodalom romjain.
|
|
|
|
Ishmael |
Válasz | 2002. augusztus 21. 09:06 | Sorszám: 0 |
Annak idején az Indexen egy balos kartács Koltay filmjeivel kapcsolatban tett fitymáló hozzászólást, és megemlítette, hogy készül már az USA-ban a naaaagy ATtlia-film.
Nos, most megadatott, hogy értékelhessük.
Elöljáróban megállapíthatjuk, hogy a rendező hiteles történelmi forrásként tanulmányozhatta Koltay filmjeit. Emiatt mostmár mindörökre az marad meg a tévénéző emberiségben, hogy a sztyeppei lovasnépek vezérei kivétel nélkül kékszeműek, és, ha nem is szőkék, de igazi északi típusú emberek. Nem szőkék, el kell ismerni, itt a rendező dícséretes módon gátat szabott az északi árják rasszizmusának, és ha nem is hollófekete, de gesztenyebarna hajjal beérte. No, sebaj, hisz Amerikában se szőke mindenki.
Annál inkább fekete és tatáros pofa a negatív szereplő Buda. (Nyilván más apjuk volt.)
Leszögezhetjük azt is, hogy a hunok életformája, ruházkodása igen feltűnően hasonlított az észak-amerikai indiánokéhoz.
Csúcspontja volt a filmnek Buda (meghiúsult) koronáztatása. Ezek a primitív hunok ezt egy vesztőhelyre hasonlító, összetákolt emelvényen szokták intézni, kb. annyi néző előtt, mint amennyi egy Kispest-Vasas meccsen lehet.
A népek meg örömükben country-zenére igazi vadnyugati táncot roptak. (Itt kezdtem fészkelődni.)
Az akkori, határmenti népek pediglen abszolúte idióta módon a nagy büdös puszta kellős közepén építettek falvakat. Se víz, se út, se semmi a közelben. Nem is csuda, hogy nem tudtak gyökeret verni...
|
|
|
