Téma: Ts'ai Yen
|
keresztkem |
Válasz | 2017. június 02. 18:01 | Sorszám: 101 |
Néha "belenézek" a "sárga Gondolá"-ba--kíváncsiságból. Hát, nem sok számomra vonzó-t találok 'arrafelé.Rendes-Kis, meg Felkesz Denver nyomják az aktuális rögeszméiket s időnként jelentőseket marakodnak a--számomra--egyetlen értékes és tiszteletet érdemlő ottani szereplő "tiszavirág"-gal.(Na jó még mamácska is ott van, aki normális) Miközbe' a szegény gyengeelméjű alexander föltárja jól ismert rémképeit, Nergál-lal és egyebekkel fűszerezve.Oszt' kész. Jó, hogy nem vagyok ott!
|
|
keresztkem |
Válasz | 2017. május 25. 15:49 | Sorszám: 100 |
Elvileg semmiféle kifogásolnivaló vagy ellenérzés-ellenszenv NINCS--és nem is volt soha--bennem annak kapcsán, hogy valaki ilyen "SZMÁJLI"-kat ideaplikál. Ami zavar az az mégiscsak, hogy halovány gőzöm nincs arról, hogy ezzel az IZÉVEL az ideaplikáló tulajdonképpen: 1.) Mit akar mondani? És: 2.) Egyáltalában az adott TÉMA KONTEXTUSÁBAN "ez" most itt MIT JELENT? Helyeslést? Ellenzést? Tanácstalanaságot? Viccelődést? Gúnyt? Jó hangulatot? Rosszat? MIT?
|
|
|
keresztkem |
Válasz | 2017. május 22. 18:55 | Sorszám: 99 |
"..Régi igazság: A TISZTA ÉS IMÁBAN ÉLŐ EMBER "GYANÚS", DE LEGALÁBBIS A TÖBBSÉG SZÁMÁRA IRRITÁLÓ. A JÓSÁGOT ÉS A SZERETETBEN ÉLÉST ugyanis a mizera plebsz egyszerűen FÖL SEM FOGJA, nem tud vele mit kezdeni és így nem is tudja megemészteni." Ezt írtam korábban. Ma is igaz és érvényes. Bár ne lenne...
|
|
|
keresztkem |
Válasz | 2016. június 06. 12:16 | Sorszám: 97 |
Régi igazság: A TISZTA ÉS IMÁBAN ÉLŐ EMBER "GYANÚS", DE LEGALÁBBIS A TÖBBSÉG SZÁMÁRA IRRITÁLÓ. A JÓSÁGOT ÉS A SZERETETBEN ÉLÉST ugyanis a mizera plebsz egyszerűen FÖL SEM FOGJA, nem tud vele mit kezdeni és így nem is tudja megemészteni. Dühhel, bántással, kioktatással reagál rá. Régi igazság EZ olyannyira, hogy már Jézus idejében is "így" volt. Mindezt a 8 boldogság jól elmondja és kifejezi--Szt. Máté evangelista és apostol leírásában is-- ami épp ma a "mai Evangélium".
|
|
keresztkem |
Válasz | 2016. február 04. 20:54 | Sorszám: 96 |
A sértegetésben nem leszek partner, úgyhogy nyugodtan mondhat rám bármit.
|
|
|
TEFU |
Válasz | 2016. február 04. 18:33 | Sorszám: 95 |
Mit rottyangat itt.. szentfazék!
|
|
|
panda |
Válasz | 2016. február 04. 12:04 | Sorszám: 94 |
...
|
|
|
keresztkem |
Válasz | 2016. február 04. 09:06 | Sorszám: 93 |
Ihaj, csuhaj, RRUTYUTYU!
|
|
|
panda |
Válasz | 2016. január 31. 08:08 | Sorszám: 92 |
...hej, az a régi, szép internet..
|
|
|
gajo |
Válasz | 2016. január 13. 20:12 | Sorszám: 91 |
...illetve 1916-os.
|
|
|
|
vanna7 |
Válasz | 2016. január 09. 23:40 | Sorszám: 89 |
Hm...Tat twam asi...
|
|
|
nereus |
Válasz | 2016. január 09. 18:27 | Sorszám: 88 |
Hm... kár, hogy 2014-es az utolsó bejegyzés ITT
|
|
|
gajo |
Válasz | 2014. június 20. 22:18 | Sorszám: 87 |
Hm. Kár, hogy 2009-es az utolsó hír.
|
|
|
gajo |
Válasz | 2008. január 01. 23:37 | Sorszám: 86 |
Jaaa, azt elfelejtettem, bocsi aki nem beszél kínaiul, az olvashatja a feliratot
|
|
|
szalonna |
Válasz | 2008. január 01. 21:47 | Sorszám: 85 |
Azt az édes-savanyú mindenit.... Még jó hogy van feliratozás...
|
|
|
|
Rendes Kis |
Válasz | 2008. január 01. 11:46 | Sorszám: 83 |
B.Ú.É.K., kedves Szalonna !
|
|
|
|
szalonna |
Válasz | 2007. május 16. 22:43 | Sorszám: 81 |
Mind a kettő igaz. De a szemfüles Gajo kartács má kitalálta a másodikat. Tánbizony még rokona is lehet a Áprilynak...
|
|
|
nereus |
Válasz | 2007. május 16. 16:20 | Sorszám: 80 |
Tőgyet is mostál előtte, kezet is mostál utána
|
|
|
nereus |
Válasz | 2007. május 16. 16:19 | Sorszám: 79 |
Ezt még Arany fordította. Az meg mintha Áprily?
|
|
|
nereus |
Válasz | 2007. május 16. 16:10 | Sorszám: 78 |
Sir Patrick Spens SKÓT BALLADA Ül a király Dunfermlinben, Bort iszik, vér-pirost; „Ó, hol kapok egy jó tengerészt, Szép uj hajómra, most?”
Feláll és mond egy ősz lovag Király jobb térdinél: „Sir Patrick Spensnek párja nincs, Ha ő tengerre kél.” Nagy levelet ír a király, Pecsétet nyom reá, Sir Patrick Spensnek küldi azt; – Parton járt fel s alá. „Norvég felé, Norvég felé, Norvégba menni kell: Norvégiai királyleányt Szállítni vízen el.” Az első szót hogy olvasá, Nagyot, nagyot kaczag; A másik szót hogy olvasá, Szemébe köny fakad. „Ki dolga ez? ki tette ezt? Ki mondta ezt neki, Hogy a király, télvíz időn, Küldjön tengerre ki? Ha fú, ha fagy, esik, szakad: Hajómnak menni kell, Norvégiai királyleányt Szállítnom vízen el!” Hétfő-reggel a vásznakat Eresztik szabadon; Norvégban ők kiszállanak Egy szerdai napon. Még egy hetig sem voltak ott, Sem egy, sem két hetig: Hát már a fő norvég urak Mind ezt hányják, vetik: „Héj! a királyt s királynét már, Skótok, kiélitek?…” „Hazudsz, hazudsz, hazug poronty! Én mondom: értitek? „Hoztam fehér pénzt, a mivel Kitartsam emberem; Szép sáraranyt is, jó rakást, A széles tengeren. „Hamar, hamar, legényeim! Készülni! s holnap el!” „Nincs mér’ sietni, jó uram, Félek vihar kap el!” „Mult este az uj hold szarva közt Látszott a régi hold: Ha most, uram, tengerre szállsz, Félek, baj ér utól.” Alig egy mérföldet halad, Kettőt, hármat alig: Hát elborul, hát zúg a szél, A hab fodorodik. Horgony szakad, árbocz lelóg, Oly iszonyú a vész; Hullám veri a tört hajót, Nincs épen semmi rész. „Hol egy legény, hogy a kormányt Fogná meg azalatt, Míg felmegyek az árboczra, Ha látnék szárazat?” „Itt vagyok én: és a kormányt Megtartom az alatt; Félek, uram, az árboczról Sohsem látsz szárazat!” Egyet se lép, egyet ha lép, Csak egyet fölfelé Hát a hajó kapcsa szakad. Sós viz zuhog belé. „Hozzátok azt a vég selymet, A vásznat is elé: Tömjük a rést, hogy a sós víz Ne jöhessen belé!” Mindjárt hozák a vég selymet, A vásznat is elé: Tömik a rést, de a sós víz Azért csak jön belé. Hej! röstelék a skót urak, Hogy ázik a czipő: De, mig jól széttekintenek, A víz fejökre nő. S hány szép pehelyvánkos lebeg A hab közt tétova! S hány édes urfi nem kerül Honába, de soha! Sok hölgy töri fehér kezét, Sok lány tépi haját A kedvesért, hű jegyesért, Kit már sohase lát. Soká, soká ülhetnek ott, Kezökben legyező E hölgyek, míg Sir Patrick Spens Hajója partra jő. Soká, soká ülhetnek ott, Hajokban fésü, szép, E lányok, míg egy is bizony Meglátja kedvesét. Feljül, feljül Aberdooron, A mélység ötven öl; Ott fekszik a jó Patrick Spens, Az urak is, körül. –
|
|
|
nereus |
Válasz | 2007. május 16. 16:05 | Sorszám: 77 |
Sir Patrick Spens The King sits in Dunfermline town, Drinking the blood-red wine; "O where shall I get a skeely skipper To sail this ship or mine?"
Then up and spake an eldern knight, Sat at the King's right knee: "Sir Patrick Spens is the best sailor That ever sailed the sea." The King has written a broad letter, And sealed it with his hand, And sent it to Sir Patrick Spens, Was walking on the strand.
"To Noroway, to Noroway, To Noroway o'er the foam; The King's daughter of Noroway, 'Tis thou must fetch her home."
The first line that Sir Patrick read, A loud laugh laughed he; The next line that Sir Patrick read, The tear blinded his ee.
"O who is this has done this deed, Has told the King of me, To send us out at this time of the year, To sail upon the sea?
"Be it wind, be it wet, be it hail, be it sleet, Our ship must sail the foam; The king's daughter of Noroway, 'Tis we must fetch her home."
They hoisted their sails on Monenday morn, With all the speed they may; And they have landed in Noroway Upon a Wodensday
They had not been a week, a week, In Noroway but twae, When that the lords of Noroway Began aloud to say, -
"Ye Scottishmen spend all our King's gowd, And all our Queenis fee." "Ye lie, ye lie, ye liars loud! So loud I hear ye lie.
"For I brought as much of the white monie As gane my men and me, And a half-fou of the good red gowd Out o'er the sea with me.
"Make ready, make ready, my merry men all, Our good ship sails the morn." "Now, ever alack, my master dear I fear a deadly storm.
"I saw the new moon late yestreen With the old moon in her arm; And if we go to sea, master, I fear we'll come to harm."
They had not sailed a league, a league, A league but barely three, When the lift grew dark, and the wind blew loud, And gurly grew the sea.
The ankers brake and the top-masts lap, It was such a deadly storm; And the waves came o'er the broken ship Till all her sides were torn.
"O where will I get a good sailor Will take my helm in hand, Till I get up to the tall top-mast To see if I can spy land?"
"O here am I, a sailor good, Will take the helm in hand, Till you go up to the tall top-mast, But I fear you'll ne'er spy land."
He had not gone a step, a step, A step but barely ane, When a bolt flew out of the good ship's side, And the salt sea came in.
"Go fetch a web of the silken cloth, Another of the twine, And wap them into our good ship's side, And let not the sea come in."
They fetched a web of the silken cloth, Another of the twine, And they wapp'd them into the good ship's side, But still the sea came in.
O loth, both, were our good Scots lords To wet their cork-heel'd shoon, But long ere all the play was play'd They wet their hats aboon.
And many was the feather-bed That fluttered on the foam; And many was the good lord's son That never more came home.
The ladies wrang their fingers white, The maidens tore their heair, All for the sake of their true loves, For them they'll see nae mair.
O lang, lang may the maidens sit With their gold combs in their hair, All waiting for their own dear loves, For them they'll see nae mair.
O forty miles of Aberdeen, 'Tis fifty fathoms deep; And there lies good Sir Patrick Spens, With the Scots lords at his feet.
|
|
|
|