"Nos minek van az Ügyészségi Nyomozóhivatal?"
Meglehetősen körülhatárolt feladatokra. Pl. a rendőrség által elkövetett visszaélések felderítésére.

Egyébként Te egy régi cikkre hivatkozol, mert a gyanusítás oka néhány napos, a G. nyilatkozat meg vagy két hetes /azt hiszem/.
Ezesetben Garamvölgyit tőzsdei szakértőként kellene alkalmazni, mert hihetetlen magabizotssággal állította 2 héttel ezelőtt azt, ami csak most van

Végül is majdnem mindegy, a végeredmény a lényeg: gyanú van arra, hogy közpénzt elherdáltak és egy párt illegálisan közpénzhez jutott. Majd kiderül idővel pontosabban minden. Most csak találgatunk, cikkekre hivatkozunk és utalunk.
Igen, most csak inszinuálgatunk, rágalmazgatunk, vagdalkozunk a vakvilágba. Horváth Bélának legalább dokumentumai voltak a szadesszel szemben...

Nem akarom idekeverni Tasnádit, de mintha neki nem engedték volna meg, hogy a személyiségi és gazdasági érdekei ne sérüljenek az eljárás alatt a rendőrség politikai szereplése miatt.
Ezt direkt csinálod? Mondd, hogy igen!
1. Tasnádi gyanúsított volt, mikor őrizetbe vették.
2. A HE nem gyanúsított és nem is lehet az, mert az OIK-ban esetlegesen előforduló hűtlen kezelésnek nem lehet se elkövetőse se gyanúsítottja egy tőle tökéletesen független magáncég.

A HE kapálódzik, szalmaszálat keres.
???
Mi van? A "kapálódzás" annyit takar, hogy a személyiségi jogai és a gazdálkodási feltételei sérülnek a rendőrség (politikai) szereplése során és ez ellen panaszt tesz. Szalmaszálra mi miatt van szüksége? Hűtlen kezelésben nem lehet érintett, mint azt az általad is bekopizott cikkekből tudjuk.

Ez 2 totál külön ügy. Az egyik polgári peres, a másik bűnügy. Az egyik formai, a másik tartalmi kérdés. A formait az ügyészség meg tudta ítélni különösebb nehézség nélkül, bár a bíróság ezt nem köteles figyelembe venni, ha esetleg sor kerül perre. A tartalmit érdemi vizsgálat nélkül nem is próbálhatta megítélni az ügyészség. A rendőrség, ha hihetek a cikkeidnek, nyomozgat, nyomozgat egy ideje és azt sem tudja, történt-e bűncselekmény. Annyi biztos, hogy a gyanúsításban érintetlen HE már panasszal élt ellene az ügyészségnél

Persze az nem támadás volt az ügyészség függetlensége ellen, áh. Csak jobban tudták.
Aztán később a bíróság is rátámadt szegény Györgyire, mikor megállapította a kuratóriumok törvényességét.

Az Országgyűlés egymás után kétszer nem fogadta el Polt Péter legfőbb ügyész interpellációkra adott válaszait. Mindkétszer kormánypárti képviselők kérdezték Poltot a Happy End Kft. és Kaya Ibrahim, Josip Tot fantomcégei körüli nyomozások ügyében. A legfőbb ügyész nem látja indokát annak, hogy visszavonuljon - nyilatkozta az interpellációk után.
175 igen és 194 nem szavazattal nem fogadta el az Országgyűlés Polt Péter legfőbb ügyész válaszát, melyet Keller Lászlónak (MSZP) a Miniszterelnöki Hivatal és Happy End Kft. közötti szerződéseket firtató interpellációjára adott.
Keller ismételten azt kérdezte, hogy miért nem indított már korábban nyomozást az ügyészség a szerződések ügyében. Polt Péter válaszában kifejtette, hogy Keller 2001 őszi kérésének eleget téve megvizsgálták az iratokat, ám megállapították, hogy a közbeszerzések megkerülése nem volt bűncselekmény, másrészről pedig nem is tudták volna megakadályozni, hogy a kérdéses keretszerződések segítségével elfolyjanak a pénzek. Polt szerint a Miniszterelnöki Hivatalnak kellett volna intézkednie az ügyben. A legfőbb ügyész úgy véli, hivatala kellő időben intézkedett, mivel az ügyben történt februári feljelentés után átvizsgálták a szerződéseket, és nyomozást indítottak. Keller László azonban nem fogadta el a választ. Emlékeztetett arra, hogy tavaly nyáron az Állami Számvevőszék vizsgálata ugyanazokra a visszásságokra mutatott rá, amelyek alapján a feljelentést tették.
Keller után a szabad demokrata Gusztos Péter kérdezte Poltot. A képviselő arra várt választ, hogy miért nem folyik nyomozás Kaya Ibrahim és Josip Tot ügyében. Nagy adósságokkal terhelt Fidesz közeli vállalkozásokat vettek az utóbbi két személy nevére kiállított hamis vagy lopott útlevelekkel, a cégek azóta sem fizették ki tartozásaikat, valódi tulajdonosaik ismeretlenek. Az ügyben megszüntették a nyomozást, mert az ügyészség bizonyítékok hiányában nem emelt vádat. Gusztos azt kérdezte, hogy az ügyészség miért leplezi a fantomcégeket, miért nem üldözi a bűnt, és mit tesz Polt Péter az ügyészség pártatlanságának biztosításáért.
A Fidesz-kormány alatt kinevezett legfőbb ügyész válaszában kijelentette, hogy az ügyészség mindent megtett az üzlet körülményeinek felderítése érdekében, de bizonyítékok hiányában nem lehetett vádat emelni, ezért le kellett zárni a nyomozást. Polt szerint független jogászok szerint is szakmailag helyesen járt el az ügyészség. Polt hozzátette, hogy az ügyészség pártatlanságát személyesen biztosítja.
Gusztos nem fogadta el a legfőbb ügyész válaszát, ezért az Országgyűlés ismét szavazott Polt válaszáról. 172 igen ellenében 2 tartózkodással 193 nem szavazattal a parlament nem fogadta el a választ, így néhány percen belül másodszor utasította vissza Polt válaszát az Országgyűlés. Mindkét ügy most az alkotmányügyi bizottság elé kerül.
Az MSZP és az SZDSZ már a választások előtt is azzal vádolta az ügyészséget, hogy ezekben az ügyekben részrehajló, és a Fidesz korrupciógyanús üzleteit leplezi. Polt akkor is visszautasította a vádakat, és elfogulatlan, szakmai alapú döntésekről beszélt.
- Semmi okom és indokom nincs arra, hogy visszavonuljak - jelentette ki Polt Péter újságíróknak kedden a Parlamentben azután, hogy az interpellációk sorában két válaszát is leszavazta a kormánytöbbség. A legfőbb ügyész hangsúlyozta, hogy azért sem lehet szó semmifajta felállásról vagy visszavonulásról, "mert ezekben az ügyekben minden ilyen lépés azt a látszatot keltené, hogy én magam is kételkedem abban, hogy törvényesen jártam-e el vagy sem". Hozzátette: erről szó sincs, az ügyészség és a legfőbb ügyész is törvényesen, az alkotmánynak megfelelően járt el, ami szakmai szempontból könnyen ellenőrizhető.
- Válaszaim szakmai válaszok voltak, a plenáris ülésen pedig politikai szempontok szerint dőlnek el a kérdések - jegyezte meg Polt Péter. Jelezte: Magyarországon olyan jogállami keret van, amely szerint
a legfőbb ügyésznek a megbízatása nem igazodik az egyes kormányok hivatali idejéhez. Mint mondta, olyan hatalmi egyensúlyt alakítottak ki, amely nem teszi szükségessé, hogy a kormánytöbbség támogassa a
legfőbb ügyészt, tehát szándékosan nem teszi függővé az ügyészi szervezetet. Rámutatott: konkrét ügyekben a törvényesség is azt követeli meg, hogy az ügyészség és az arra hivatott szervek döntsenek, és ne más hatalmi ág.
Áder János (Fidesz) Polt Péter leszavazásával kapcsolatban azt mondta: összehangolt politikai támadásról van szó. Áder szerint látható a cél, hogy egy-egy konkrét ügyben politikailag befolyásolják a legfőbb ügyészt, illetve, hogy lemondásra kényszerítsék Poltot és megfélemlítették az ügyészi kart. Répássy Róbert (Fidesz) ezzel kapcsolatban felszólította Bárándy Péter igazságügy-minisztert, hogy ahogy korábban is tette most is emelje fel szavát az ügyészség függetlenségét veszélyeztető politikai befolyás ellen.