A közönség félrevezetése

Oszama holtan akarja látni Szaddámot. Colin Powell pedig bombát dobott be kongresszusi meghallgatása során. Értesült, mondta, egy később nyilvánosságra kerülő üzenetről, melyet Oszama bin Laden fog elmondani, és amely bizonyíték az ő és Irak kapcsolatára.
A Fehér Ház annyira kíván már valami bizonyítékot e két ember kapcsolatáról, hogy nem volt türelme elolvasni az üzenet tartalmát, vagy megvárni annak tisztességes fordítását.
A bin Laden üzenet kifejezi szolidaritását az iraki nép iránt, tanácsolja, hogy legyenek rendületlenek az invázió során, és kijelenti: Szaddám és segítői nem fontosak. "Nem lényeges, hogy Szaddám és kormánya eltűnik," mondta a bin Ladennek vélt ember. "Ez a háború ellenetek, muzulmánok ellen folyik. Fognotok kell a fegyvert, és meg kell védjétek magatokat".
Az USA hivatalnokok rögtön kijelentették, hogy az üzenet egyenes bizonyítéka a kapcsolatnak. A média ugyanezt hangoztatta, mielőtt egyáltalán hozta volna az üzenetet, vagy annak fordítását. "Tagadhatatlanul köti az al-Kaidát Irakhoz," - mondja egyik CNN-es.
És ezután jött a meglepetés: bin Laden hitetlennek nevezte Szaddámot. Szocialistának véli Szaddámot és kimondja, hogy "a szocialisták és kommunisták hitetlenek", így Szaddám nem iszlám hívő, hűtlen. Érdemes itt megjegyezni, hogy az iraki kormány világi, kvázi-szocialista kormány. Semmiesetre sem iszlámista.
Walid Phares, az arabul beszélő MSNBC elemző véleménye szerint az üzenet aláaknázza Szaddám rezsimjét: "Oszama nem törődik Szaddámmal, valójában megvárhatja annak bukását. Mintha ő akarná ellátni Irakot egy másik ideológiával. Mert szerinte a szocializmust nem lehet az iszlámmal társítani."
"Az ő vére halál." Ez áll az üzenetben. Szaddámról szólva kijelenti, hogy a gyilkost, vagy zsarnokot szabad legálisan megölni. Az üzenet arról is szól, hogy meg kell dönteni az Amerikát támogató Nigéria, Marokkó, Jordánia és Szaúd-Arábia kormányát.
Mindezen tények után hogyan volt képes az USA kormány kapcsolatról beszélni? E kérdés előtt elképedve állnak az elemzők.
Kenneth Pollack CNN elemző és terrorizmus elleni szakértő elmondja, hogy Oszama bin Laden már többször próbálta meggyőzni és a maga ügye mellé állítani az irakiakat, Szaddám ellen. Már 1996-ban is kifejezte utálatát a Ba'ath rezsim iránt.
Peter Bergen terrorizmus tanácsadó a CNN-nél. Ő is azt mondta, a mai rádióüzenet szerinte sem erősíti Szaddámot.
Az USA hivatalos emberei mégis fenntartják, hogy ez számukra bizonyíték. De az embereknek tudniuk kell, hogy ők csak részleteket láthatnak a 16 perces anyagból, amely egyébként nem csak Irakról szól. Vallási, erkölcsi tanácsokat is tartalmaz: Tartózkodjunk az alkoholtól, a tiltott nemi élettől, tiszteljük szüleinket, stb. Persze ez az üzenet nem fog könnyen megélni bizonyítékként Európában és a Közel-Keleten. Az USA kétségbeesett kísérletének fogják tartani, miután leckét kapott úgy a NATO-tól, mint az ENSZ-től.
Frank Gardner, a BBC biztonsági levelezője mondja: "A szalagon hallható nyilatkozat támogatta Irakot, de semmi esetre sem bizonyítja az al-Kaida és az iraki vezetőség közötti kapcsolatot."Mulasztás miatt az amerikaiak a szalagnak egy félig cenzúrázott és féligsült változatát kapják
Miközben az USA hivatalosan megállapította, hogy tényleg Oszama bin Laden beszél a szalagon, senkit sem zavart az a tény, hogy az ember, akit Bush elnök "élve, vagy holtan", de markába akart kapni, nagyon is él, és veszélyes lehet.

A "Civilek a Békéért" mozgalom tiltakozása a magyar miniszterelnök amerikai agressziót támogató nyilatkozata ellen .

A 8 európai kormányfő nyilatkozata kapcsán a "Civilek a Békéért" mozgalom értetlenül és felháborodással fogadta, hogy egy magát baloldalinak nevező miniszterelnök, Medgyessy Péter, a Tony Blair vezette háborúpárti kormányok mellé állva kritikátlanul és aktívan támogatja az Egyesült Államok Irak-ellen készülő katonai akcióját. A "baloldalinak" nevezett miniszterelnök figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a magyar társadalom kétharmada, beleértve a baloldalt is, még ENSZ-felhatalmazás mellett is ellenzi az Irak elleni háborút.

Az olajpiacok felosztásáért folyó amerikai-brit háborús politika támogatása ellentétes az Európai Unióban általánosan elfogadott (és az Európa Parlament által is megszavazott) állásponttal, amely elveti a megelőző a katonai csapást. Európai jobbik énje, melyhez a "Civilek a Békéért" szervezetei szerint Magyarországnak is tartoznia kellene, pontosan látja, hogy az USA kormánya által tervezett háború nem a terrorizmus elleni harc része, hanem az olajtársaságok és a hadiipar érdekeit szolgálja, miközben a Közel-Keleten, Dél-Kelet-Ázsia és Afrika sok országában a terroristák szeptember 11. szellemében folytatják terrorista akcióikat. A "Civilek a Békéért", az összeurópai, sőt az USA-ra és ázsiai országok sorára is kiterjedő nemzetközi iraki háború ellenes mozgalom részeként leszögezi, hogy az iraki diktatúra valamint a terrorizmus felszámolása csakis gazdasági, politikai és diplomáciai eszközökkel történhet, nem pedig az USA uralkodó elitjének kezében összpontosuló katonai erőfölénnyel való visszaéléssel. Az Irak elleni háború az iszlám terrorizmus radikalizálását segíti elő, miközben az iraki kormány bűneiben nem vétkes iraki civilek százezreinek további szenvedését, halálát okozhatja.

Mindehhez Magyarországnak semmi köze! A magyar kormány kövesse választási kampányában meghirdetett békés külpolitikáját! A tervezett iraki háború nem NATO akció! A szövetségi elkötelezettség egyébként sem jelenthet csatlós politikát!

A "Civilek a békéért" mozgalom a háborúellenes tiltakozás kifejezése érdekében felhívja a magyar társadalom békeszerető, a humanizmus, az antirasszizmus, az erőszakmentesség iránt elkötelezett erőit, hogy február 15-én, szombaton 14,30-kor a Liszt Ferenc téren gyülekezve, a Kossuth térre sétálva békés demonstrációval fejezze ki eltökéltségét a béke mellett és szolidaritását a többszörösen kiszolgáltatott iraki néppel.

Amerika önkéntesen lett a világ csendőre,sőt erőszakkal !

Mindenki csak nyerne azzal,ha elkotródnának,ha nem zsarolnának tovább,s ők is nyugodtabban élhetnének,ha békén hagynák a világ eseményeit,hogy a természetes folyamat szerint történjenek a dolgok,nem ahogy azt ők szeretnék,s nem úgy mint id. George Bush mondta a győzelem után 1991-ben,

"Mostantól kezdve a világ meglátja, hogy amit mi mondunk, az úgy is lesz."

vagy ahogy azt a kedves,de szerintem cseppet sem okos fia:

"az USA nem fog habozni ellenségei ellen megelőző támadás indításában, még nemzetközi ellenzés esetében sem, és soha többé meg nem engedi, hogy katonai felsőbbségét bárki is veszélyeztesse."

Amiben az is benne van,hogyha nem tetszik neki a németek vagy a franciák viselkedése,akkor megtámadják akár őket is.

"Amerika-ellenes vagyok!"

Richard Logan tanár úr írását közöljük magyar fordításban, aki pszichológiát tanít a kanadai
John Abbott College nevű főiskolán. Forrás: Montreal Gazette, 2002. december 8.

Richard Logan

A génjeinkbe épített törzsi álszentség megakadályoz bennünket abban, hogy észrevegyük az Egyesült Államok egész világgal szembeni sajnálatos viselkedésének kemény tényeit. Bevallom, amerika-ellenes vagyok. Minden bizonnyal nem vagyok az amerikai nép ellen, sem az amerikai társadalom ellen. Amerika-ellenes vagyok, amikor Amerika viselkedéséről van szó a világgal szemben.

Lássuk csak, Amerika mit ártott Irak népének. A leggyakoribb becslés szerint az amerikaiak 1991-ben megöltek 100 ezer irakit. Öböl "háborúnak" hívjuk, de ez furcsa értelmezés, amikor az irakiak összesen 111 amerikait öltek meg. Negyvenkét nap leforgása alatt az amerikaiak 88 ezer tonna bombát dobtak az iraki népre. Ebben az angolok is segítettek nekik, s mivel Angliából vándoroltam be [Kanadába], így Anglia-ellenes is vagyok.

Kényelmes a mérgező-gázra gondolni, amikor "tömegpusztító fegyverekről" van szó, mivel ez azon kevés fegyver közé tartozik, amelyeket a szegényebb nemzetek is elő tudnak állítani. Ám nehéz megérteni, miért rosszabb a mérgező-gáz azoknál a fegyvereknél, amelyekkel az amerikaiak gyilkolták az irakiakat. Az amerikai bombáknak csak 7%-a volt technikailag fejlett "tiszta" bomba, amelyeket a televízión is láttunk. A többiek sokkal piszkosabbak, és sok volt közöttük, amelyek a lehető legnagyobb számú ember megölésére voltak szánva. Ezek közül a leggyakrabban használt volt a csoportosbomba.

Az Atomic Scientists című folyóirat 1991. májusi füzete így részletezi a 456 kilós CBU-87/B bombát, amely az amerikai légierő hivatalnokai szerint a legkedveltebb fegyver volt.

"Ez az összetett-hatású bomba 202 bombácskát szállít... Mindegyik 1.6 kg-os bombácska hármas hatású: repeszgránát külső köpeny a halálos személyellenes szilánkok széleskörű szétszórására, tankelhárító második robbanófej és cirkónium tűzgyújtókorong. Egyetlen B-52-es bombázó 40 ilyen csoportos bombát képes szállítani 8,080 bombácskával.

Elméletileg, egy B-52-es közel 150 millió négyzetméternyi területet képes szőnyegbombázni. A 28 B-52-es, amely a jelentések szerint, január 30-án 470 tonna robbanóanyagot dobott az iraki katonaságra, 4100 négyzetkilométernyi területet tudott volna megsemmisíteni."

Szintén használt személyellenes fegyver az üzemanyag-levegő lövedék volt, amely erősen illékony gőzöket bocsájt ki, majd felrobbantva azt, kis atombombához hasonló légnyomást kelt.

A napalm-bombát, a Vietnámban széleskörűen használt fegyvert is használták az Öbölháborúban. Még az 1990 óta használt szankciók is nevezhetők "tömegirtó fegyvereknek". Az UNICEF felmérése szerint, amely szerte Irakban 40 ezer találomra kiválasztott családra volt alapozva 1999-ben, a szankciók, egybevetve Irak energia forrásainak, hídainak, víztisztító állomásainak, szennylevezetőinek szándékos lerombolásával, körülbelül félmillió iraki gyermek halálát eredményezték. A felmérésből kiderült, hogy mind a gyermekhalandóság, mind az 5 éven aluli gyermekek elhalálozása az 1990-es években a korábbi évtized kétszeresére emelkedett. Ez másik félmillió halálesetet jelent.

Ha az amerikaiak és angolok nem ellenzik, az ENSZ már régen megszüntette volna a szankciókat. Hogyne lenne bárki ilyen tömeggyilkosság és rombolás ellen? Nem az a meglepő, hogy Amerikát ezért sokan kritizálják, hanem az, hogy oly kevesen vannak a kritikusok. A válasz törzsi álszenti mivoltunkban keresendő: bele van génjeinkbe égetve a mi – ellenük beállítottság.

Könnyű a sajtóirodáknak az Irak elleni támadást eladni, mint erkölcsi hadjáratot, hogy a világot megszabadítsuk a gonosztól. Ugyanakkor sokkal nehezebb tényeket közölni a igazi világ szövődményeiről. Szaddám Husszein nyilvánvalóan gonosz, de ez nem lehet az igazi ok Irak megtámadására, hiszen Amerika hosszú idők óta támogatja - például - Közép-Amerika katonai önkényuralkodóit, akik saját népeiket öldökölték az 1980-as években.

Az USA pénzelte, fegyverezte és képezte ki őket: Guatemalában körülbelül 200 ezer halt meg, El Salvadorban 80 ezer. Megszabadítani a világot a néhány kezdetleges fegyvertől, amely Iraknak megmaradt, sem lehet az igazi ok. A CIA szerint a világon van talán húsz állam, amelynek már van kémiai vagy biológiai fegyvere, vagy azok megszerzésén fáradozik. Nyolc államnak máris vannak sokkal nagyobb méretű atomfegyvereik, mint bármi, amit Irak elő képes állítani. És Amerikának vannak a világon a legnagyobb és legfejlettebb atomfegyverei.

Egyébként úgy néz ki, hogy Amerika és Anglia megtámadják Irakot akkor is, ha az ENSZ-megfigyelők nem találnak tömegpusztító fegyverre utaló bizonyítékot.

Az igazi ok: nyersolaj!

Ezt ma kimondani Amerika-ellenességnek számít. Pedig, egyáltalán nem az. 1991-ben Amerika és Anglia elvégezte a piszkos munkát az olajszomjas ipari világ érdekében, és mi mindannyian belenyugodtunk, Kanadát beleértve. Ezért öngyűlölőknek kellene lennünk. Viszont, a háború nem CSAK olajért volt, mint id. George Bush mondta a győzelem után 1991-ben,

"Mostantól kezdve a világ meglátja, hogy amit mi mondunk, az úgy is lesz."

Fenyegetésének hitelességét megtartani központi témája az amerikai külpolitikának. A fia G.W.Bush elnök még kerekebb. 2002. szeptember 12-én, az ENSZ-hez intézett beszédében kijelentette, hogy Amerika megtámadja Irakot, ha úgy akarja, ENSZ jóváhagyással, vagy anélkül. És a Kongresszushoz benyújtott National Security Strategy (nemzetbiztonsági stratégia) jelentésben kifejtette, hogy ez nem csak Irakra vonatkozik. A jelentés kimondta:

"az USA nem fog habozni ellenségei ellen megelőző támadás indításában, még nemzetközi ellenzés esetében sem, és soha többé meg nem engedi, hogy katonai felsőbbségét bárki is veszélyeztesse."

Nemcsak katonai téren szándékozik az Egyesült Államok egyoldalúan cselekedni. Nem írta alá az 1997-es földiakna tiltó szerződést, az 1999-es átfogó kísérletezési tilalomszerződést és a 2000-es gyermekkatona jegyzőkönyvet. [Mind nemzetközi megállapodás! – vj]. Visszalépett az 1972-es ballisztikus rakéta elleni szerződéstől, kivétette magát a kémiai fegyverek szerződésének vizsgálatai alól, visszautasította az 1990-es évek során kidolgozott biológiai fegyverek protokollját és megakadályozta az ENSZ kézifegyverekre vonatkozó tervét. Úgyszintén elhatározta, hogy "többé nem támogatja" az atom-nemterjesztési szerződés azon kitételét, amely az atomhatalmak saját lefegyverkezésükre irányuló tervével foglalkozik. Az idén kijelentette, hogy visszavonja Clinton elnök aláírását, amelyet 2000-ben az új nemzetközi büntető bírósági szerződésre adott. És, természetesen, nem hajlandó résztvenni a globális felmelegedésről szóló Kyoto-protokollban.

Törzsi természetünktől fogva, egyetlen nemzetet sem lehet megbízni azzal, hogy a világ ura legyen. Bármely egyedüli törzs előbb-utóbb saját érdekei szerint és nem a közjó érdekében fog tevékenykedni, szándékait erkölcsi hadjárat leple alá rejtve. Amit sokan legbosszantóbbnak találnak az amerikaiakat illetőleg, az álszentségességük. De ez nem az ő hibájuk. Hírközlő szerveik elszigetelik őket az igazi világtól és csak a saját kormányuk mondókáját közlik velük. Nem kapják meg a tényekre alapozott elemzést, amellyel átláthatnának kormányuk mondókáján.

Ha a kanadaiak el akarják kerülni, hogy ugyanazon valószínűtlenségi buborék hatása alá kerüljenek, saját hírközlő szerveinknek kell szolgálniuk a szükséges tényekkel. Amerika-ellenességgel vádolni azokat, akik a tények feltárásával foglalkoznak, csak tovább terjeszti a problémát: azok kiközösítése, akik eltérnek a megszokottól, szintén a törzsi ösztönöknek felel meg.

A vezető püspökök Karácsonykor az iraki háború ellen imádkoztak olyan üzenetekkel, melyek nyílt kihívások Blair és kormánya ellen.
Bath és Wells püspöke, főtisztelendő Peter Price Karácsony estéjén ezt mondta a híveknek: "Az élet szentsége minden háborút és erőszakot kizár. Olyan világlátás kell bennünket vezessen, amelyben a nemzetek nem erőszakkal oldják meg ellentéteiket."
A főtisztelendő Richard Lewis, Szent Edmundsbury és Ipswich püspöke pedig
Karácsonyi üzenetében óvott a szeptember 11-e miatti bosszúvágytól.
"Mindannyiunk számára az a kérdés, hogy engedünk-e a bosszú térdre kényszerítő igényének, vagy pedig megszólítjuk az igazság és béke lényegi kérdéseit. Nem engedhetjük meg, hogy a bosszú kapcsolatainkat befolyásolja..."
A The Independent vasárnap megkereste az Angol Egyháznak mind a 44 püspökét. Ott bukkantak fel e kemény sorok. Harmincnégyen válaszoltak a kérdésekre. Ezek közül heten mondták, hogy feltétlenül ellenzik a háborút.
Huszonöt püspök csak akkor fogadná el a háborút, ha azt az ENSZ határozza el, de akkor is csak utolsó megoldásként. E megoldást elfogadók Dr Rowan Williams, Canterbury érsekhez igazodnak. Dr Williams a múlt héten a BBC1-en tartott előadást, melyben felszólította az egyházat, foglaljon állást morális kérdésekben.
A Püspökök Házában októberben tett nyilatkozatnál sokkal keményebb most a háború ellenzése. Már akkor megkérdőjelezték az Irak elleni háború erkölcsösségét és törvényességét, és a háborút csak mint utolsó lehetőséget tartották elfogadhatónak. Ezt mind a 44 püspökség elfogadta. Most is ezt vallja mindenki. Persze nehéz meghatározni az utolsó lehetőséget és annak indokoltságát. Egyik szóvivő szerint "abszolút biztosaknak kell lennünk a tényeket illetően, a propaganda miatt."
Több püspök a karácsonyi miséken arra is figyelmeztetett, hogy az iraki konfliktus faji feszültségeket fog előidézni a vegyes közösségekben.

Kémkedtek az ENSZ-ellenőrök?
2002. október 4. 8:05

MTI
Az iraki tömegpusztító fegyverek után a 90-es években kutató ENSZ-ellenőrök közül egyesek valószínűleg saját országuk számára kémkedtek - állította Ake Sellstrom volt svéd fegyverzetellenőr a stockholmi STV tv-csatornán.

"Volt néhány olyan epizód, amely szemet szúrt furcsaságával. A csapat egyik tagja túl sok fénymásolatot készített a dokumentumokról. S akadtak még olyan ellenőrök is, aki az éjszaka közepén keresték fel sürgősen nagykövetségeiket, noha ez elvben nem volt megengedett számukra" - közölte Sellstrom, aki az ENSZ fegyverzetellenőreként dolgozott Irakban, amikor az UNSCOM elnevezésű testületet az amerikai Scott Ritter irányította. Rittert az irakiak több ízben is kémkedéssel vádoltak.

Irak 1998-ban késztette távozásra az ENSZ-ellenőröket. Az UNMOVIC névre átkeresztelt testület élén jelenleg Hasn Blix áll, aki a héten Bécsben megállapodott Bagdad képviselőivel az ellenőrzések felújításáról, s erről csütörtökön számolt be az ENSZ Biztonsági Tanácsának. Az ellenőrök várhatóan csak egy újabb BT-határozat elfogadása után térnek csak vissza Irakba.

MTI
Párizs kertelés nélkül tudomására hozta Washingtonnak: nem hajlandó szabad kezet adni neki egy Bagdad elleni katonai akcióra feljogosító BT-határozattal, egyúttal óva intette az Egyesült Államokat attól, hogy a nemzetközi jog megsértése árán "rendszerváltozást" idézzen elő Irakban.

Dominique de Villepin, a francia diplomácia vezetője a Le Monde véleményoldalán kifejtett álláspontjában nem hagyott kétséget afelől, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában vétójoggal rendelkező Párizs nem támogatna olyan akciót, amely nem bírja a világszervezet jóváhagyását, viszont azzal a kockázattal jár, hogy béketeremtés helyett megingatja a stabilitást a közel-keleti térségben.

"Franciaország nem állít ki kitöltetlen csekket egy Irak-ellenes katonai akcióhoz, mert a végsőkig vállalni akarjuk a ránk háruló felelősséget. Ezért nem fogadhatunk el olyan határozatot, amely felhatalmazást adna erő alkalmazására anélkül, hogy a kérdés visszakerülne a testület elé" - szögezte le a külügyminiszter. Mint hozzáfűzte: Párizs nem elnéző Irak iránt, de a nemzetközi joggal ellentétesnek ítél minden olyan katonai akciót, amelynek célja, hogy rendszerváltozást idézzen elő. Ez olyan fejlemények előtt nyithatna kaput, amelyek beláthatatlan következményeket vonnának maguk után a térségben - mutatott rá Villepin.

A francia diplomácia feje arra a washingtoni tervre reagált, amely látszólag a francia javaslatból kiindulva elfogadta, hogy a világszervezet keretein belül kell kezdeményezni a tömegpusztító fegyverek gyártásával megvádolt Irak megrendszabályozását. Washington azonban Párizzsal szemben egyetlen BT-határozatban akarja kimondatni, hogy ha Bagdad ellenáll a követeléseknek, legitimnek minősül a Szaddám Huszein rezsimje elleni katonai fellépés.

Párizs kétlépcsős elképzelése szerint a BT-nek előbb fel kellene szólítania Bagdadot, hogy feltétel nélkül engedje vissza az ENSZ-fegyverzetellenőreit, s csak e kísérlet kudarca után, egy második határozatban kívánatos állást foglalnia a soron következő lépések természetéről.

Az új washingtoni határozattervezetben szereplő átfogó és teljes körű ellenőrzési rendszer követelése Párizs szerint túl kemény feltételt támaszt. Ennek birtokában Washington gyakorlatilag zöld jelzést kapna tervezett katonai intervenciójához, amelyet Franciaország nem kíván előre szentesíteni.

A Bush-kormányzat által megadott harmincnapos határidőt francia részről ultimátumként értékelik, amely minimálisra csökkenti annak kilátásait, hogy Bagdad együtt tudjon működni az ENSZ leszerelési programjával.

A Párizsban megjelenő International Herald Tribune (IHT) hétfői számában szintén a mélyülő francia-amerikai ellentéteket boncolgatta. Az angol nyelvű világlap kommentátora szerint a Chirac-Bush vezetés közötti, eddig hangfogóval kezelt vitában a hét végén éles fordulat állt be.

Jacques Chirac elnök korábban óvatosan nyitva hagyta országa előtt azt a lehetőséget, hogy az ENSZ kebelében meghozandó döntés esetén csatlakozik-e az amerikai katonai beavatkozáshoz. A washingtoni BT-határozattervezet nyomán azonban hirtelen széles szakadék támadt a két főváros között.

MTI
Oroszország bírálta hétfőn az Irak déli részére az utóbbi napokban mért amerikai és brit légicsapásokat, mert álláspontja szerint azok akadályozzák az iraki válság politikai rendezését.

Az orosz külügyminisztérium sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az amerikai és a brit légierő éppen olyan időpontban fokozta tevékenységét, amikor Irak képviselői és az ENSZ szakértői Bécsben összeültek, hogy megvitassák a fegyverzetellenőrzések felújításának lehetőségeit.

Oroszország továbbra is úgy véli, hogy az amerikai–brit légicsapások nemcsak tovább súlyosbítják az amúgy is bonyolult helyzetet, hanem akadályokat gördítenek az iraki kérdés politikai-diplomáciai rendezés útjába is – hangoztatta az orosz külügyminisztérium hétfőn kiadott közleményében.

Az Egyesült Államok ellenségének minősítették Szaúd-Arábiát a Pentagon egy fontos tanácsadó testületében még a múlt hónapban elhangzott meghallgatáson.
2002.08.08 15:07 MTI

Szaúd-Arábiából nem indulhat támadás

Szaúd-Arábia nyilvánosan és magánbeszélgetéseken egyaránt világossá tette Washington számára: nem fogja engedélyezni, hogy az amerikai hadsereg bármilyen módon igénybe vegye a királyság területét egy Irak elleni támadáshoz - jelentette ki szerdán a szaúdi külügyminiszter.

Szaúd-Arábiának, az Egyesült Államok régi szövetségesének, amelynek hozzájárulását a terrorizmus elleni háborúhoz egyszerre magasztalták és élesen bírálták az amerikaiak, nem ellenzi, hogy az Egyesült Államok egy évtizede folyamatosan figyeli az iraki égboltot a sivatagi királyságban lévő amerikai légi irányítás központjából - mondta Szaud el-Feiszal herceg.

Az AP amerikai hírügynökségnek nyilatkozva a külügyminiszter megerősítette: "Nem akarjuk, hogy szaúdi földet vegyenek igénybe" az Irak elleni csapáshoz, és ez vonatkozik az irányítóközpontra is.

"Ellenzünk minden Irak elleni támadást, mert véleményünk szerint szükségtelen, különösen most, hogy Irak elmozdul az ENSZ-határozatok végrehajtása felé" - tette hozzá.

"Az iraki kormányt, az iraki vezetést illetően bármely változásnak az iraki népből kell kiindulnia. Ez az állásfoglalásunk" - szögezte le a herceg.

Amint egyre többen találgatják, hogy a terrorizmus elleni háborúban Irak lehet a következő amerikai célpont, olyan jelentések látnak napvilágot, hogy a szaúdiak ugyan mást mondanak nyilvánosan, de magánbeszélgetéseken biztosítják az amerikai tisztségviselőket: támogatni fogják az Irakra mért csapást.

Az angolul nyilatkozó Szaúd herceg tagadta, hogy a magánbeszélgetéseken elhangzó észrevételek eltérnének a közvéleménynek szánt kijelentésektől.

"Ennél világosabban már nem tudjuk megfogalmazni nézetünket. Minden vezető és minden egyes felelős tisztségviselő a királyságban ugyanezt mondja" - szögezte le a szaúdi külügyminiszter.

A sivatagi királyság az 1991-es öbölháborúban hívta be az amerikai katonákat, hogy segítsenek megvédeni az olajban gazdag országot Szaddám Huszein fegyveres erőitől - jegyezte meg az AP.

Noha a vélemény nem egyezik sem a testület nézeteivel, sem a kormány hivatalos politikájával, sőt homlokegyenest ellentmond annak, az erről kedden beszámoló The Washington Post szerint a Bush-kormány egyes köreiben egyre inkább osztják ezt a nézetet.

Szaúd-Arábia a hivatalos politikában az Egyesült Államok egyik fő szövetségese a térségben. A védelempolitikai tanácsban (Defense Policy Board) azonban még a múlt hónapban Laurent Murawiec elemző az Egyesült Államok ellenségének minősítette Szaúd-Arábiát, amely titokban a legkülönbözőbb módon támogatja a terrorizmust. (A testület tagja többek között Henry Kissinger, Richard Perle volt külügyi államtitkár, Dan Quayle volt alelnök, Newt Gingrich volt képviselőházi elnök, James Schlesinger volt védeli miniszter.)

A lap szerint egyre inkább Murawiec nézeteit vallják a kormányban, különösen Dick Cheney alelnök munkatársai és a Pentagon polgári vezetői, valamint a kormány politikai döntéshozóihoz szorosan kötődő neokonzervatív gondolkodók.

A Pentagon szóvivője kedden leszögezte, hogy Szaúd-Arábia az Egyesült Államok régi barátja és szövetségese, teljes mértékben együttműködik a terrorizmus elleni globális küzdelemben, amit az amerikai kormány nagyra becsül.

Szaúd-Arábia kérdése szorosan kötődik ahhoz a vitához, hogy indítson-e az Egyesült Államok katonai akciót Irak ellen Szaddám Huszein megdöntésére. Murawiec, a francia védelmi tárca volt tanácsadója, jelenleg a Rand Corporation ellemzője szerint Szaddám Huszein elmozdításával megalakuló baráti iraki kormány jelentős kőolajexportőrként a Nyugat egyik fő szállítója lehet, ami csökkentené az Egyesült Államok függőségét a szaúdi importtól, s lehetővé tenné az amerikai kormánynak, hogy határozottan kérdőre vonja a szaúdi uralkodóházat a terrorizmus támogatásáért.

A The Washington Post ezzel kapcsolatban idézett egy kormányzati tisztségviselőt, aki úgy vélte, hogy az út az egész Közel-Keletre Bagdadon át vezet.
Ami az Irak elleni készülődést illeti, a kedden nyári szabadságra utazó George Bush elnökkel egy újabb katonai terv fő vonalait ismertetette Tommy Franks, a közel-keleti és közép-ázsiai amerikai erők parancsnoka.

Az új terv a kormány elvárásának megfelelően már nem negyedmilliós katonai erővel és három hónapos felvonulási idővel számol, mivel egy ilye műveletben az arab országok vonakodnának közreműködni.
A terv szerint erős légi támogatással 50-80 ezer katona sújtana le váratlanul Szaddám Huszein Bagdad körüli elitalakulataira. Az elképzelés szerint az iraki reguláris hadsereg cserbenhagyná az iraki diktátort, és felbomlana.

Moszkva óva inti Washingtont Irak megtámadásától

Igor Ivanov orosz külügyminiszter szerdán óva intette az Egyesült Államokat attól, hogy megtámadja Irakot, mondván: az ENSZ iraki fegyverzetellenőreinek vezetőjéhez intézett bagdadi meghívás békés kiutat kínál a jelenlegi válságból.

Ivanov Moszkvában újságírók előtt hangsúlyozta, hogy a nemzetközi jog szempontjából minden más megoldás - és különösen az erőszak alkalmazása - elfogadhatatlan lenne, és csak tovább súlyosbítaná az amúgy is súlyos helyzetet. Oroszország rendkívül fontosnak tartja, hogy ne szalasszák el a válság politikai és diplomáciai rendezésére kínálkozó lehetőségeket; az iraki meghívás egyértelműen mutatja, hogy Bagdad komolyan fontolóra vette az ENSZ-ellenőrök visszatérését Irakba - tette hozzá az orosz diplomácia irányítója.

Oroszország már üdvözölte, hogy Nadzsi Szabri iraki külügyminiszter múlt csütörtökön Kofi Annan ENSZ-főtitkárnak küldött levelében indítványozta: Hans Blix, az iraki tömegpusztító fegyverek leszerelését ellenőrizni hivatott ENSZ-bizottság vezetője munkatársaival utazzék Bagdadba. Moszkvában aláhúzták azt is, hogy közvetlenül az iraki meghívás megszületése előtt egy orosz küldöttség járt Bagdadban.

Az Egyesült Államok arra hivatkozva vett fontolóra egy Irak elleni támadást, hogy Bagdad vegyi, biológiai és atomfegyverek kifejlesztésén dolgozik, bár amerikai tisztségviselők váltig hangoztatják, hogy nem született döntés az esetleges katonai beavatkozásról.

Saddam nem fél az amerikai fenyegetéstől

Saddam Hussein iraki elnök csütörtöki tévébeszédében kijelentette, hogy nem ijed meg az amerikai fenyegetésektől, amelyek a hatalma megdöntését helyezték kilátásba. Az iraki elnök figyelmeztette Amerikát arra, hogy Irak eseteleges megtámadásával csak "a saját sírjukat ássák meg", ugyanakkor ez az egész arab világ megtámadásával ér fel és csak "halált hoz önmagukra".

Az Egyházak Világtanácsa felszólította az Egyesült Államokat, hogy ne fenyegesse katonai hadművelet végrehajtásával Irakot. A genfi székhelyű szervezet, amelyet aggaszt a bagdadi kormány megdöntésére irányuló washingtoni szándék, hétfőn késő este kiadott nyilatkozatában sürgette Washingtont, hogy hagyjon fel az Irak elleni katonai fenyegetéssel.
A világtanács egyben felhívta az Egyesült Államok szövetségeseit, hogy ne engedjenek a "terrorizmus elleni harc ürügyén egy szuverén ország ellen irányuló megelőző katonai csapásméréshez" való csatlakozás céljából rájuk nehezedő nyomásnak. Az Egyházak Világtanácsa, amely a római katolikus egyházon kívül magában foglalja az összes keresztény egyházat, rámutatott, hogy Iraknak eleget kell tennie a tömegpusztító fegyverek megsemmisítésére vonatkozó ENSZ-követeléseknek, és biztosítania kell saját népének a teljes politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális jogokat.

Az alkotmányra hivatkozva az amerikai UCLA egyetem történészei a kongresszustól azt követelik, hogy szavazzon az Irak elleni háború ügyében. Nem biztos, hogy a szavazás az Irak elleni háborút meggátolhatná, de legalább esélyt teremthet, hogy a háborús törvényhozás alkotmányos elven működjék - állítják vezető amerikai történészek.

Szeptember 25-én ezért Washingtonba készülnek, hogy a petíciót benyújtsák a szenátus demokrata vezetőjének (Thomas Daschle) és a republikánus házelnöknek (Dennis Hastert).

MTI
Londonban és Rómában egyaránt tömegtüntetésre került sor - a rendezők szerint több tízezer, szervezők szerint 250, illetve százezer ember tiltakozott szombaton az Irakkal szembeni háborús készülődés ellen.

A rendőrség szerint több mint ötvenezren vonultak végig szombaton London belvárosán, arra szólítva fel Tony Blair brit kormányfőt és George W. Bush amerikai elnököt, hogy ne indítsanak háborút Irak ellen.

A menet, amely a rendőrség szerint 50 ezer fős volt - míg a szervezők közlése szerint egyre növekvő tömegéhez 250 ezren csatlakoztak - elvonult Blair rezidenciája, a Downing Street 10. előtt, majd a Hyde Park felé vette az útját.

A tüntetők plakátjain többek között ilyen szövegek voltak olvashatók: "Ne háborúzzatok az olajért!", "Ne hagyjátok magatokat megfélemlíteni Bushtól!", "Állítsátok le a háborús gépezetet!" Sokan családostól érkeztek a felvonulásra. A tüntetők egyike szerint a megmozdulás résztvevői azt akarták megmutatni Blairnek, hogy nem mindenki gondolkodik úgy, mint ők.

Rómában a Kommunista Újraalapítás (Rifondazione Comunista) (RC) által szervezett háborúellenes megmozdulásához is tízezrek - a szervezők szerint több mint százezren - csatlakoztak.

"Háborúellenes tüntetés Sydneyben

MTI
Sydney központjában mintegy ezer ember tüntetett szombaton Ausztráliának egy iraki háborúban való részvétele ellen. A nagy-britanniai tárgyalásairól hazatérő John Howard kormányfő eközben megerősítette, hogy mindenben támogatja Washington és London Irakkal szemben követett politikáját.

A sydney-i tiltakozást összehangolták a brit és az amerikai fővárosban készülő hasonló megmozdulásokkal. (A Reuters hírügynökség tudomása szerint Londonban több tízezer embert várnak a háborúellenes tüntetésre, amely az egyik legnagyobb szabásúnak ígérkezik az ország történetében).

A sydney-i szervezők sikeresnek nevezték első megmozdulásukat, amely szerintük jól mutatja, hogy az ausztrál közvéleményben egyre erősödik azoknak a hangja, akik ellenzik az ország belesodródását az Egyesült Államok fenyegetően közelgő iraki háborújába. A Londonból hazatérő John Howard miniszterelnök szombaton újságírók előtt kijelentette, hogy a canberrai kormány szövetségeseivel együtt ragaszkodik ahhoz, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa új, a korábbiaknál szigorúbb határozatot fogadjon el az iraki kérdésben. Szavai szerint az új határozatnak pontosan meg kell szabnia, hogy Bagdad milyen határidőn belül és milyen módon köteles együttműködni a közel-keleti országba visszatérő nemzetközi leszerelési ellenőrökkel.

"Munkáspárti tiltakozás Kovács miatt
2002. szeptember 26. 16:27

MTI
A Munkáspárt elnöksége csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében kifejezte tiltakozását Kovács László külügyminiszter Irakkal kapcsolatos nyilatkozata miatt.

A magyar diplomácia vezetője szerdán kijelentette: "Ami a katonai megoldást illeti, jobb lenne, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyetértésével folyna, de az ENSZ felhatalmazás nélküli katonai akció is jobb, mint tétlenül várni Szaddám Huszein fegyverkezésének tragikus következményeit".

Rámutatott: "amennyiben a katonai akció elkerülhetetlenné válik, Magyarország mint az Egyesült Államok szövetségese, mint a NATO tagállama és a terrorizmus elleni harc elkötelezettje, tudni fogja, hol a helye". A Munkáspárt szerint egy olyan helyzetben, amikor a német kormány egyértelműen ellenzi az Irak elleni háborút és Magyarország NATO-szövetségeseinek nagy része is erős fenntartásokkal él, elfogadhatatlan egy olyan nyilatkozat, amelyben a magyar külügyminiszter támogatja a háborút, sőt burkoltan kilátásba helyezi Magyarország szerepvállalását is.