Bencsik András távozott a Sajtóklubból
A Magyar ATV Sajtóklub pénteken címû mûsorában felolvasták Bencsik András levelét arról, hogy miért nem vesz részt többé a mûsorban. Bayer Zsolt, Lovas István, Molnár Tamás és Tóth Gy. László többek között a Medgyessy-bizottság munkájáról, Medgyessy Péter kijelentéseirõl, a múlt most folyó meghamisításáról beszélgettek
2002-08-02 23:28:23
A Magyar ATV Sajtóklub pénteken címû mûsorában felolvasták Bencsik András levelét arról, hogy miért nem vesz részt többé a mûsorban. Bayer Zsolt, Lovas István, Molnár Tamás és Tóth Gy. László többek között a Medgyessy-bizottság munkájáról, Medgyessy Péter kijelentéseirõl, a múlt most folyó meghamisításáról beszélgettek.
Bencsik András levelét Bayer Zsolt olvasta fel. A levél így szól:
"Súlyos hiba volt az ATV televízióban nyilvános vitát folytatni Tasnádi Péter vállalkozóval, aki nem jogerõs büntetését háziõrizetben tölti, mert kiderült az, amit sokan láttak elõre, hogy lehetetlenség az érdemi párbeszéd. A hibát tovább súlyosbította, hogy felkészületlenül mentem el, már amennyiben az övön aluli küzdelemre fel lehet készülni. Tasnádi az elfogulatlan szemlélõ elõtt jobban, meggyõzõbben szerepelt. Ennek örülhet. Ami engem illet, nekem magammal kell szembenéznem. Mivel az eset nagy nyilvánosság elõtt zajlott le, a szembenézés némely tanulságát, mely közügynek is felfogható, szükségesnek látom a Demokrata nyilvánossága elé tárni. A cikk a jövõ heti számban jelenik meg. Ebbõl való az a részlet, amelyet az ATV Sajtóklubja nézõi elé tárok abban a reményben, hogy megértik visszalépésem okát.
Nekem nem Tasnádi volt az ellenfelem, hanem a bennem túlcsordult gõg, hogy majd Szent Györgyként legyõzöm a sárkányt. Vagyis nem Tasnádi gyõzött le, hiszen egymás mellé, külön-külön dimenzióba beszéltünk, hanem a saját tehetetlenségem. Arra képtelen voltam, hogy az õ módszerét követve piszkoljam õt, soroljam fel vélt és valós bûneit, de arra is, hogy a méltatlan helyzetben ott és akkor a hajamnál fogva rántsam ki magam és megtámadott társaimat a csávából egy addig soha ki nem talált stratégiával.
Ha azonban az ember felméri saját hibáit, megérti hogyan és miért veszítette el addig fontosnak tartott mértékeit, bonyolódott bele sorozatosan méltatlan helyzetekbe, sértette meg saját értékrendszerét és sértett meg másokat, ahogy én tettem példának okáért a Magyar Nemzet fõszerkesztõjével, mert a magam büszkeségét akkor már olyan fontosnak tartottam, hogy fontosabbnak láttam bármi más ügynél. Szóval ha az ember szépen, fokról-fokra visszamenõen feltárja ezeket a hibákat, akkor van esély a gyógyulásra.
A gyógyulás útja pedig továbbra is a harc, de ott, azon a harcmezõn, ami neki kijelöltetett. Azt hiszem az a legnehezebb, hogy az ember megtalálja a maga küzdõmezejét és ott megvívja a maga harcát. Nem egyedül. Együtt mindazokkal, akik bíznak benne, és akikben õ is megbízhat.
Bencsik András"
Tóth Gy. László arról beszélt, hogy mennyi és milyen támadás érte a Sajtóklub résztvevõit az utóbbi idõben a balliberális oldalról. Mint mondta: alattomos vádaskodással nincs mit kezdeni. Õk tényeket soroltak fel az elmúlt hetekben is, amikor több jogszabályt olvastak fel, mint amennyi egyéni hozzászólást fûztek hozzá. A Sajtóklubról olyan írás is megjelent, amely azt tárgyalta, hogy a tagjai zsidók. Tóth Gy. László feltette a kérdést: vajon hány más mûsorban kutatják, ha egyáltalán kutatják, hogy a mûsor résztvevõinek mi a származása? Molnár Tamás szerint nem érdemes velük vitatkozni, mert csak besározódik az ember.
Tóth Gy. László elmondta: miközben az MSZP és SZDSZ megpróbál minden valamire való pozíciót elfoglalni, a Magyar Rádióban módszeres támadás indult Kondor Katalin elnök ellen. Agárdi Péter, az egykori kommunista komisszár és cenzor, a rádió kuratóriumának tagja azzal fenyegette meg Kondor Katalint, hogy „nem lehet tudni, mit hoz az õsz”. Tóth Gy. László szerint a rádió kuratóriumának több tagja folyamasotan beleszól a mûsorszerkezetbe, s magánemberként tett nyilatkozataikat hivatalosan idézik. Mostanában rendszeresen támadják a Vasárnapi Újságot, a Magyar Televízióban pedig az Éjjeli menedék címû mûsort minden elõzetes bejelentés nélkül egyszerûen kivették az adásból. Siklósi Beatrix, a mûsor fõszerkesztõje tiltakozott az eljárás ellen. Tóth Gy. László szerint mindez etikátlan, jogsértõ eljárás, és az intézkedés mögött nyilvánvaló a politikai motiváció.
Mint mondta: miközben folyik a médiumok kormánypártok által történõ megszállása az egyetlen jó jel, hogy néhány civil szervezet hallatja a hangját. Így például a Magyar Elektronikus Újságírók Szövetsége, akik a legvadabb kommunista idõket megszégyenítõ cenzúrának minõsítik ami történik. A Jobbik szerint a mai kormány a legaljasabb módszerektõl sem riad vissza a közszolgálati médiumokban. A Jobbik nem fogja engedni, hgoy a Balkánra vezessék vissza az országot a jelenlegi vezetõk, s felszólítja az MSZP-t és SZDSZ-t, hogy végre fejezze be ámokfutását.
Bayer Zsolt arról számolt be, hogy vidéken, a köztudottan jobboldali beállítottságú borszakértõkig is lenyúl a baloldal – ez esetben a Földmûvelésügyi Minisztérium – keze, s számoltak fel szakértõi gárdákat. Bayer szerint amikor a polgári oldal vissza fogja szerezni a hatalmat, soha többé nem szabad annyira "úriemberes és ostoba" legyen a jobboldal, hogy újra kesztyûs kézzel bánjon a most is gátlás nélkül tisztogatókkal. Elmesélte, hogy Tusnádfüdõn Magyarországról jött egyetemi hallgatókkal beszélgetett, akik elmondták: az ELTE Kultúrantropológiai tanszékének egyik munkatársa, A. Gergely András minden elõadásán elõszeretettel beszél arról, hogy a "magyar Himnusz egy nyálas, gennyes alkotás, amelyet már réges régen be kellett volna tiltani, és az lesz majd az igazi, ha Magyarországon a Marseilles-t fogják énekelni". Bayer Zsolt szerint amíg A. Gergely Andráshoz hasonló emberek taníthatnak ebben az országban, addig nem nagyon van mirõl beszélni.
Molnár Tamás véleménye szerint elképesztõ az, ahogyan próbálják eltusolni a Medgyessy-ügyet. Szerinte a jobboldal olyan aranyos, kedvesen mosolygó embereket küldött a bizottságba, akik igazából csak a vizet fogyasztják, de nem lehet érdemlegesnek nevezni a munkájukat. Mint mondta: pit bull módjára, szívósan kellett volna a jobboldalnak nemzetközi kapcsolatokon keresztül- Ausztriában kormánykörökbõl, Németországban a Stasi irattárából, Amerikában ugyancsak irattárakból – utánajárnia olyan dokumentumoknak, amelyek léteznek, s amelyek a régi kommunisták viselt dolgairól szólnak. A jobboldal szégyenének nevezte, hogy rózsaszínû operett elõadás lett a Medgyessy-bizottság munkájából, ahol most mindenki szeme láttára keverik össze a hóhért az áldozattal, és senki nem emeli fel a szavát ellene.
Bayer Zsolt utalt arra, hogy a tegnapi meghallgatáson Medgyessy Péter a régi, általa "rossz"-nak nevezett rendszerben élt Antall Józseffel, olimpiai bajnokokkal, egyszerû hétköznapi emberekkel vette magát egy kalap alá. Bayer Zsolt ennek kapcsán azokat a baloldali érzelmû nézõket is gondolkodásra kérte, akikrõl tudja, hogy nem kedvelik õt. Arra kérte õket, hogy gondolkodjanak el: milyen morális szakadék húzódik meg amögött, hogy az az ember, aki az MSZMP KB tagjaként a legfõbb döntéshozók közé tartozott a szocialista rendszerben és kommunista kém volt, ma egy polcra helyezi magát a hajdani olimpiai bajnokokkal, az iskolaigazgatókkal, Antall Józseffel. Mindazokkal, akik annak ellenére tették a dolgukat négy évtizeden keresztül, hogy a Medgyessy Péterhez hasonló kommunista vezetõk az országot, a jövõt, a reményeinket, több generációt, az erkölcseinket, a gazdaságunkat tönkretették. És nem egyébért tették, minthogy legyen útlevelük amivel Nyugaton utazgathatnak, s több pénzt kapjanak. Medgyessy Péter is ezért a javakért lett KB-tag és szt tiszt, nem másért.
Tóth Gy. László szerint nagyon durva csúsztatás az, amit Medgyessy tesz és mond. Ugyanis "rossz rendszer"-ben is lehet tisztességesen élni. Ez az egyén döntésén múlik. Csoóri Sándort a az ellenállásáért meghurcolták annak idején, és most Medgyessy azt mondja, hogy õ Csoórival egyenértékû ember volt. Véleménye szerint a jobboldal sok hibát követ el, s nem elég erõs. Molnár Tamás úgy tartja: lopakodó restauráció folyik napjainkban, amelybõl az tûnik ki, hogy a szocialisták 10-20 évre akarnak masszívan berendezkedni.
Lovas István példaként hozta fel azt a hírt, mely szerint Washingtonban a napokban a Fehér Ház alá rendelték az országimázs feladatait, mert az amerikai kormány szerint romlott az USA megítélése a világban. A magyar sajtóban egy hangot sem lehetett hallani az amerikai példáról, arról, hogy az amerikaiak most arra az országreklámra készülnek, amelyet az Orbán-kormány alatt az Országimázs Központ végzett, s amelynek munkáját folyamatosan támadták a szocialisták és a szabaddemokraták. Tóth Gy. László közbevetette: az Orbán-kormány intézkedéseinek propagálását annak idején fölöslegesen elköltött pénznek nevezték, s azt állították, hogy Orbán Viktorék azzal csak magukat reklámozták. A Medgyessy-kormány 44 millió forintos, a száz napos programot reklámozó hirdetéseit most Gál J. Zoltán úgy magyarázza ki, hogy ugyan ugyanaz a szituáció, ami az Orbán-kormány idején volt, de "nem az MSZP-t reklámozzák, hanem csak az elköltött összeget". Lovas István úgy tudja, hogy az a cég fogja az augusztus 20-i rendezvényeket szervezni, akik az SZDSZ kampányát vezették.
Bayer Zsolt szóba hozta azt, ahogyan egy televíziós kollégája beszélt Horn Gyula testvérének 1956-os halála kapcsán. Az újságíró ugyanis azt mondta Horn Gyula pufajkás múltjáról: "Hát, ha valakinek lelõvik a testvérét az ellenforradalmárok, akkor meg lehet érteni, hogy belépett a pufajkások közé." Bayer Zsolt feltette a kérdést: 2002-ben, akkor, amikor mellesleg az alkotmány is kimondja, hogy 1956-ban forradalom és nem ellenforradalom volt, akkor hogy merészel valaki efféle kijelentést tenni. Ráadásul Horn Gyula testvérének a halála és Horn pufajkássá válása sem úgy történt, ahogy most utólag magyarázzák. A "hivatalos verzió" szerint Horn Gézát 1956. december 12-én biciklizés közben egy teherautóról lelõtték az ellenforradalmárok, s Horn Gyula ezután, a történtek hatására lépett be a belügyi szervbe. Több akkori szemtanú mai állítása szerint Horn Géza december 12-én a biciklijét leállította, hogy kenyeret vásároljon egy boltban, s mikor lelépett a járdáról egy megszálló szovjet teherautó ütötte el õt. Az sem igaz, hogy Horn Gyula a történtek hatására lépett volna be a pufajkások közé, lévén hogy a belépése nem december, hanem november végén történt. Bayer Zsolt szerint újabb kérdés a hajdan történtek kapcsán, hogy 1956. december 12-én ugyan hogyan tudtak volna forradalmárok teherautóval rohangálni? Akkor, amikor ezen forradalmárok egy része vagy a nyugati határoknál próbálta éppen elhagyni az országot, a másik része pedig a Gyorskocsi utcában várta hogy felakasszák.
Forrás:Veress Kata, mno