Téma: Keresztény hírek
|
RES PUBLICA |
2004. június 18. 16:10 | Sorszám: 191 |
Meghívó Placid atya vasmiséjére Budapest: Június 20-án, vasárnap délelõtt 11 órakor kezdõdik Olofsson Károly Placid OSB vasmiséje a Budai Ciszterci Szent Imre Templomban (Bp. XI. Villányi út 25.) A plébánia közössége szeretettel vár mindenkit erre az ünnepi alkalomra
|
|
RES PUBLICA |
2004. május 05. 16:53 | Sorszám: 165 |
Erdélyi magyar zarándokokat köszöntött a pápa Magyar nyelven üdvözölte az erdélyi Nagykárolyból érkezett zarándokokat szerdai általános kihallgatásán II. János Pál pápa. A vatikáni Szent Péter téren, esős időben a katolikus egyházfő közel 12 ezer zarándok előtt arról beszélt, hogy a világ és történelme nem lehet kiszolgáltatva vak erők és irracionális hatalmak önkényének, a megváltás és a szeretet isteni tervének része az emberiség. A pápa - aki május 18-án tölti be 84. életévét - viszonylag friss volt a kihallgatás szertartása során: nem olvasta fel ugyan teljes szövegét beszédének (ami immár bevett gyakorlat), viszont tíz nyelven, így magyarul is üdvözölte a híveket.
"Isten hozott Benneteket, kedves magyar hívek, akik Nagykárolyból érkeztetek! Szeretettel köszöntelek Titeket. Május a Szűzanya hónapja. Kérjétek imáitokban Égi Édesanyánkat. Szívből adom apostoli áldásomat. Dicsértessék a Jézus Krisztus!" - hangzottak magyarul a katolikus egyházfő üdvözlő szavai.
|
|
RES PUBLICA |
2004. május 04. 21:11 | Sorszám: 164 |
Diakónusszentelés Esztergomban Május 15-én, 10.30-kor az Esztergomi Bazilikában három kispapot szentelnek diakónussá. Licskó Szabolcs, Papp Zoltán, Török László részesül a diakónus szentelésben.
|
|
RES PUBLICA |
2004. május 03. 11:48 | Sorszám: 162 |
Magyar fiatalt is pappá szentelt II. János Pál pápa A világ különböző részeit - köztük Magyarországot - képviselő huszonhat fiatalt szentelt pappá vasárnap II. János Pál pápa a vatikáni Szent Péter bazilikában tartott ünnepi liturgia keretében.A pappá szentelt fiatalok többsége (tizenhét) olasz, a kilenc külföldi között volt egy magyar, egy panamai, egy perui, egy lengyel, egy spanyol, egy egyenlítői-guineai, egy indiai, egy mexikói és egy madagaszkári fiatalember is a Jó pásztor vasárnapja, a papi hivatások világnapja alkalmából. Az ünnepi liturgián a katolikus egyházfőnek nyolc püspök és Camillo Ruini bíboros, római helynök segédkezett. II. János Pál beszédében azt emelte ki, hogy az igazi papnak ismernie kell az utat minden ember szívéhez, csak így teljesítheti jól pásztori hivatását. Az ünnepi liturgia után megtartott regina coeli imádságában Róma püspöke azt emelte ki az összegyűlt hívek és zarándokok előtt, hogy ezekben a napokban történelmi eseményeket él át Európa a tíz új tagállam uniós csatlakozásával. A 25-ök Európájának nem elhárítania kellene saját keresztény gyökereit, hanem újra feltárnia azokat. Csakis így lehet megfelelni a harmadik évezred nagy kihívásainak, a béke, a kultúrák és a vallások közötti párbeszéd, a teremtett mindenség megoltalmazása ügyének. II. János Pál újólag emlékeztette a kibővített EU-t: a katolikus egyház mindig is azt a felfogást képviselte, hogy az európai népek egysége nem lehet kizárólag gazdasági és politikai egység, hiszen Európa felfoghatatlan a kereszténység nélkül.
|
|
RES PUBLICA |
2004. április 18. 13:50 | Sorszám: 153 |
Engesztelés a Hazáért... Hóvégi engesztelés a Hazáért és Népünkért! A Szent Gellért Lovagrend minden hónap utolsó vasárnapján engesztelést tart és vezet Hazánkért és Népünkért ! Páratlan hónapokban: Mocsán 4 -1/2 6-ig Páros hónapokban: a Kútvölgyi Mária Engesztelő Kápolnában (1125.Budapest,Galgóczi u.49) 4 -1/2 6-ig. Az engesztelés: Szentségimádás és szentmise. Az engesztelés nyilvános - szeretettel várunk mindenkit,aki szívesen válallja ezt a csekély ádozatot Hazánkért és Népünkért Engesztelés a Hazáért (a szentóra menete)
1./ Isten hazánkért...(Sz.v.U*. 293/1) 2./ Szentségkitétel...(*110/1) 3./ Imádság Magyarországért?.. 4./ Szent Gellért himnusza...(*300/1) 5./ Ima az egységért... 6./ Litánia szent Istvánról... 7./ Rózsafüzér ima... 8./ Boldogasszony Anyánk...(*284/1) 9./ Irgalmasság rózsafüzére... 10./Ima titokcsere után... 11./Emlékezzél meg / Szűz szülője... 12./Most segíts / Oltalmad alá... 13./A béke eszköze... 14./Szentmise: ( Hazánkért és Mindszenty József bíboros hercegprímás boldoggá és szenttéavatásáért )
|
|
RES PUBLICA |
2004. április 18. 13:50 | Sorszám: 152 |
Engesztelés a Hazáért... Hóvégi engesztelés a Hazáért és Népünkért! A Szent Gellért Lovagrend minden hónap utolsó vasárnapján engesztelést tart és vezet Hazánkért és Népünkért ! Páratlan hónapokban: Mocsán 4 -1/2 6-ig Páros hónapokban: a Kútvölgyi Mária Engesztelő Kápolnában (1125.Budapest,Galgóczi u.49) 4 -1/2 6-ig. Az engesztelés: Szentségimádás és szentmise. Az engesztelés nyilvános - szeretettel várunk mindenkit,aki szívesen válallja ezt a csekély ádozatot Hazánkért és Népünkért Engesztelés a Hazáért (a szentóra menete)
1./ Isten hazánkért...(Sz.v.U*. 293/1) 2./ Szentségkitétel...(*110/1) 3./ Imádság Magyarországért?.. 4./ Szent Gellért himnusza...(*300/1) 5./ Ima az egységért... 6./ Litánia szent Istvánról... 7./ Rózsafüzér ima... 8./ Boldogasszony Anyánk...(*284/1) 9./ Irgalmasság rózsafüzére... 10./Ima titokcsere után... 11./Emlékezzél meg / Szűz szülője... 12./Most segíts / Oltalmad alá... 13./A béke eszköze... 14./Szentmise: ( Hazánkért és Mindszenty József bíboros hercegprímás boldoggá és szenttéavatásáért )
|
|
RES PUBLICA |
2004. április 17. 19:11 | Sorszám: 150 |
Bagdad szír szertartású katolikus érsekének kérése: a világ keresztényei imádkozzanak Irak népéért Bagdad: Athanase Matti Shaba Mattoka, Bagdad szír szertartású katolikus érseke arra kérte a világ összes keresztényét, hogy imádkozzanak az iraki népért, történelmének ebben a nehéz pillanatában – adta hírül a Fides missziós hírügynökség. A fõpásztor elmondta: az ország keresztényei mindnyájan elkötelezték magukat arra, hogy az elmúlt 1600 évhez hasonlóan, Irak valamennyi vallásának követõje békében éljen egymás mellett a jövõben is. A lakosságot aggodalommal tölti el a Najaf és Falludzsa városok elleni esetleges támadás. Remélem, erre nem kerül sor – tette hozzá Mattoka érsek, kifejezve meggyõzõdését, hogy csak a párbeszéd útján lehet leküzdeni az erõszakot. A szertartás egyben a megbékélés jele is akart lenni, lévén, hogy a különbözõ keresztény rítusú gyermekek – szüleik kérésére – együttesen járultak az elsõ szentáldozáshoz. A fõpásztor a húsvéti idõszakban segélyeket gyûjtött Falludzsa lakossága számára, járta a bagdadi utcákat, hogy személyesen találkozzon azokkal a gyerekekkel, akik az április 16-i elsõ áldozásukra készültek. Erre azért került sor pénteken, mivel muzulmán országról lévén szó, Irakban ez az ünnepnap. Ebben a drámai pillanatban Jézus az Oltáriszentségben az iraki gyermekek mellett áll, akik a jobb jövõ reményét képviselik. Az, hogy Irakban lehetséges a vallások együttélése, arra bizonyíték Moszul városa az ország északi részén. Húsvét napján az a hír terjedt el, hogy merényletet követnek el a keresztény közösség ellen. A város muzulmán kormányzója ezért személyesen felkereste a keresztény templomokat, és részt vett a szertartásokon, hogy eloszlassa a hívek félelmét és garantálja biztonságukat. VR/MK
|
|
RES PUBLICA |
2004. április 16. 12:30 | Sorszám: 137 |
Szeretet napok Győrben a dévai árvákért A győri püspökség április 16. és 18. között tartja Szeretet Napok című jótékonysági akcióját a dévai ferences misszió javára. Jegyek elővételben kaphatók az Egyházmegyei Hivatalban (Káptalandomb 5/b), a Tourinform Baross utcai üvegpavilonjában, valamint a Püski könyvesboltban (Király utca 5). A hangversenyjegyek 500 forintba, a báli belépők 6000 forintba kerülnek.
|
|
RES PUBLICA |
2004. április 16. 09:14 | Sorszám: 136 |
„Keresztény közösségek helye az európai színtéren” Budapest: A fenti címmel tart elõadást április, 19-én, hétfõn 17 órakor a Városligeti fasor 42. szám alatti katolikus egyházi központban Kránitz Mihály, a Keresztény Közéleti Akadémia elnöke, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) rektorhelyettese. MK
|
|
RES PUBLICA |
2004. április 14. 12:49 | Sorszám: 120 |
Csíksomlyói búcsú és zarándoklat Csíksomlyó - az a hely ahol a kereszténység és a magyarság legszervesebben összekapcsolódik. A pünkösdi nagymisén többszázezer zarándok gyűlik össze Erdélyből, az egész Kárpát-medencéből és Csángóföldről, immár sokszáz éve mindig ... Az út időpontja:
2004. május 27. csütörtök este - május 31. hétfő este (ehhez csak egy nap szabadságot kell kivenni, 28. pénteket, mert hétfő pünkösdhétfő, ünnep) Tervezett útvonal, program: 27. Cs: indulás este, utazás éjjel, alvás a buszon: Bp-Szeged-Nagylak(határ)-Arad-Déva (kb. 450 km) 28. P: kora reggel érkezés Dévára, egy kis városnézés, majd a ferences árvaház meglátogatása, dományok átadása; Nagyszeben, városnézés; Brassó, városnézés; este érkezés Komollóra (Háromszék), ahol közösségi székely vacsora vár - szállás családoknál 29. Sz: reggeli után indulás Csíkszeredára, onnan gyalog Csíksomlyóra a zarándokmisére; az egész nap a zarándoklat jegyében telik; este szállás a Kós Károly Szakközépiskolában, egy női és egy ffi díszteremben ill. tornateremben" (derékalj, hálózsák kell). Innen ki-ki elmehet a virrasztásra, csángó misére, hajnali keresztútra, misére a Somlyón és napfelkelte-nézésre (v. alszik). 30. V: reggel továbbindulunk egy háromszéki portyára (Tusnádfürdő, Szt. Anna tó, Bálványosvár, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely), este vacsora és szállás ismét Komollón. 31. H: reggeli után hazaút, kisebb megállókkal: Székelyudvarhely - Korond - Szováta - Marosvásárhely - Kolozsvár - Nagyvárad- (határ)-Ártánd-Budapest. Hazaérkezés a késő esti órákban. A komollói szállás árával a helyi iskola bővítését, felújítását támogatjuk teljes mértékben. Egyeztetünk még, hogy milyen adományt vinnénk a dévaiaknak. Az út költsége várhatóan 17-19 ezer Ft lesz: tartalma: busz, szállás, reggeli, vacsora (3 éjszakára) További részletek és jelentkezés: Gilyén Péter gilyen[kukac]freemail.hu +36 30 3290860 http://csiksomlyo.ini.hu
|
|
RES PUBLICA |
2004. április 13. 20:19 | Sorszám: 117 |
2003-ban II. János Pál pápa több mint 6 millió dollárt fordított karitatív célokra Vatikán: A szentatya a fenti összeget, a hívek, plébániák, szerzetesi intézmények által összegyûjtött adományokat a Szahel-övezetben terjedõ szárazság leküzdésére, a természeti katasztrófák, háborúk által sújtott területek megsegítésére, illetve a latin-amerikai bennszülött lakosság helyzetének javítására fordította. Az erre vonatkozó pontos adatokat a Cor Unum Pápai Tanács tette közzé. A tanács – amelyet VI. Pál pápa hozott létre 1971. július 15-én – a szentatya végrehajtó szerve a humanitárius segélyek kiosztásában. A Cor Unum Pápai Tanács keretén belül a következõ két alapítvány mûködik: a II. János Pál pápa alapítvány a Szahelért, illetve a Populorum Progressio alapítvány, amely a latin-amerikai bennszülötteket, meszticeket, illetve afroamerikai lakosságot szolgálja. A szentatya 1984-ben hozta létre a nevét viselõ alapítványt a Szahelért. Az elmúlt két évtizedben az alapítvány 30 millió dollár értékben 3.500 projektet támogatott, elsõsorban az olasz püspöki konferencia adományainak köszönhetõen. 2003-ban 235 projekt finanszírozására került sor a következõ kilenc afrikai országban, amelyeket különösen sújt az elsivatagosodás jelensége és a szárazság: Burkina Faso, Zöldfoki-szigetek, Csád, Gambia, Bisszau-Guinea, Mali, Mauritánia, Niger és Szenegál. A Populorum Progressio, amelyet II. János Pál pápa 1992-ben, Latin-Amerika evangelizálásának 500. évfordulóján hozott létre, az elmúlt 11 év során mintegy 17 millió dollárral járult hozzá több mint 2 ezer projekt megvalósításához. 2003-ban az alapítvány tanácsa 221 projektet hagyott jóvá, több mint egymillió 843 ezer dollár értékben. Ebben az esetben is az olasz fõpásztorok jelentõs mértékben kivették részüket a harmadik világ országai felé irányuló szeretetszolgálatból, amely az érdekelt lakosság emberi felemelkedését célozza. VR/MK
|
|
RES PUBLICA |
2004. április 10. 11:03 | Sorszám: 97 |
Nagyszombat van. Ezen a napon az Egyház Jézus sírjánál időzik. Szentmise ezen a napon nincs, szentségeket nem szolgáltatnak ki, kivétel a bűnbocsánat szentsége és a haldoklók ellátása. A templom sötét, az oltár megfosztva áll, csend van. Az Úr a sírjában nyugszik.
|
|
RES PUBLICA |
2004. április 09. 20:49 | Sorszám: 95 |
Nagypéntek van. Aranyszájú szent János gondolata szerint a böjtben az Isten nem csupán az ételtől való megtartóztatást kéri, hanem, hogy az élet cselekedeteitől elálljunk, és egész időnket lelki dolgokkal töltsük el.
|
|
RES PUBLICA |
2004. április 09. 08:50 | Sorszám: 93 |
A szent három napról – A pápa katekézise „Jézus Krisztus megalázta magát és engedelmes lett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig. Ezért Isten fölmagasztalta” – kezdte katekézisét II. János Pál pápa április 7-én a szerda délelõtti általános kihallgatáson. A Filippiekhez írt páli levél idézete alapvetõen összefoglalja Jézus szenvedésének és halálának misztériumát, ugyanakkor elõrevetíti a feltámadás húsvétjának dicsõségét. Ezek a sorok tehát bevezetnek bennünket a nagycsütörtökön kezdõdõ szent három nap ünneplésébe. Az elkövetkezõ napokban üdvösségünk nagy misztériumát éljük újra – folytatta elmélkedésében a szentatya. Nagycsütörtökön délelõtt a világ minden egyházmegyéjében a püspök papjaival együtt bemutatja a krizmaszentelõ misét, amely során megáldja a katekumenek és a betegek szent olaját, valamint a bérmálásnál és templomszentelésnél használt olajat, a krizmát. Este pedig az Utolsó vacsorára emlékezünk, amikor Jézus megalapította az eucharisztia és a papság szentségét. Jézus a lábmosás szertartásával, amelyet a Cenáculumban elvégzett, elõvételezte a Kálvária legfõbb áldozatát és meghagyta számunkra az új törvény„mandatum novum” – szeretetét. Egy kegyes hagyomány szerint az Úr vacsorájára – Cena Domini-ra – emlékezõ szertartás után a hívek imádattal idõznek az Oltáriszentség elõtt, késõ éjszakáig. Sajátos imavirrasztás ez, amely kapcsolódik Krisztusnak a Getszemáni-kertben vívott haláltusájához. Nagypénteken az egyház Urunk kínszenvedésére és halálára emlékezik. A keresztények elmélkednek az emberiséget sújtó rosszról és bûnrõl, valamint üdvösségünkrõl, amelyet Krisztus szerzett számunkra megváltó mûve révén. Isten szava és a liturgia mély lelkiséget árasztó rítusai, mint például a Kereszt elõtti hódolat, segítenek ahhoz, hogy végigjárjuk a passió különbözõ állomásait. A népi vallásosság számos hagyományos megnyilvánulása közé tartozik a nagypénteki bûnbánati körmenet és a Keresztút kegyes gyakorlata, amelyek elvégzésével jobban átéljük a kereszt misztériumát. Nagyszombatot a végtelen csönd jellemzi. A várakozás és az ima napja ez, különösebb liturgikus szertartások nélkül. A templomokban minden elcsöndesül, miközben a hívek, Mária példáját követve, készülnek a Feltámadás nagy eseményére. Nagyszombat este kezdõdik az ünnepélyes húsvéti virrasztás, „minden virrasztás anyja”. Az új tûz megáldása után meggyújtják a húsvéti gyertyát, amely a minden embert megvilágító Krisztust jelképezi. Eközben felcsendülnek az Exsultet hangjai. Az egyházi közösség Isten szavát hallgatva elmélkedik arról az ígéretrõl, hogy Jézus végleg megszabadított bennünket a bûn rabszolgaságától és a haláltól. Ezt követõen a katekumenek – akik elõzõleg hosszú elõkészítõ utat jártak be – részesülnek a keresztség és a bérmálás szentségében. A Feltámadás híre robbanásszerûen töri meg az éjszaka sötétségét, a teremtett világ egész valósága felébred a halál álmából, hogy elismerje Krisztus uralmát, mint ahogy ezt hangsúlyozza Szent Pál levele: „Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön és az alvilágban, s minden nyelv hirdesse Isten, az Atya dicsõségére, hogy Jézus Krisztus az Úr”. Ezekben a napokban különösen fontos, hogy még inkább törekedjünk szívünk megtérésére Jézushoz, aki szeretetbõl halt meg értünk – mondta végül katekézisében a szentatya. Mária vezessen el bennünket, maradjunk vele a Kálvárián, hogy találkozhassunk a húsvét napján feltámadt Krisztussal. VR/MK
|
|
RES PUBLICA |
2004. április 08. 22:23 | Sorszám: 90 |
Egyházmegyei találkozó május 1-jén A Székesfehérvári Egyházmegye karizmatikus közösségeinek szervezésében találkozó lesz május 1-jén az ALCSÚTDOBOZI SPORTCSARNOKBAN, melyre a szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak. ZENÉS DICSŐÍTÉS - TANÍTÁS - SZENTMISE Spányi Antal püspök atyával. A találkozó programja:
9 óráig gyülekező, énektanulás 9 óra KÖSZÖNTÉS 9.10 DICSŐÍTÉS 10 óra TANÍTÁS: "A remény Evangéliuma egy új Európának" - Regina Collins nővér Törökbálintról 11 óra SZENTMISE Homília: Spányi Antal püspök atya 12.30 EBÉD (osszuk meg, amink van) 13.30 ÉNEKLÉS, TANÚSÁGTÉTEL (Németh József és családja Argentínából, baptista testvérek) 14 óra TANÍTÁS: "Egy új élet reménye Jézus Krisztusban" (Varga László, a Szt.András Iskola munkatársa) 15 óra: Evangelizáció az egyházmegyében - Nobilis Márió atya 15.30 SZENTSÉGIMÁDÁS, KÖZBENJÁRÓ IMA Vége 16.30-17.00 óra között További információk: - mindenki hozzon magával Szentírást, szükség lehet rá - paptestvérek albát, stólát hozzanak magukkal - gyónási lehetőség lesz, de aki teheti, lélekben felkészülten érkezzen - az alagsorban folyamatos szentségimádás lesz - gyerekfelügyelet megoldott, a gyerekeknek sportruha ajánlott Telefonon érdeklődni lehet: 22/353-397 70/239-2337
|
|
RES PUBLICA |
2004. április 08. 11:32 | Sorszám: 89 |
Juhász Gyula: Az utolsó vacsoraJános a Mester nagy szívén pihen, E tiszta szíven, e csöndes sziven Pihen, de lelke a holnapra gondol S fiatal arca felhős lesz a gondtól. Mély hallgatás virraszt az asztalon. Az olajfák felől a fuvalom Hűsen, szomorún a szobába téved, Be fáj ma a szél, az éj és az élet! Tamás révedve néz a mécsvilágra, Péter zokog és árvább, mint az árva, Judás se szól, csak apró szeme villan, Remegve érzi: az ő órája itt van! Csak egy nyugodt. Nagy, sötétkék szemében Mély tengerek derűs békéje él benn. Az ajka asztali áldást rebeg S megszegi az utolsó kenyeret!
|
|
RES PUBLICA |
2004. április 07. 18:55 | Sorszám: 85 |
Húsvéti istentiszteletek országszerte Ünnepi szentmiséket, istentiszteleteket tartanak országszerte a keresztény vallás legnagyobb ünnepe, a húsvét alkalmából e hét végén. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek vasárnap 10 órakor Budapesten, a Szent István-bazilikában mutat be szentmisét. A főpásztor előző este, szombaton 18 órakor feltámadási misét tart az esztergomi bazilikában. Paskai László bíboros, nyugalmazott esztergom-budapesti érsek vasárnap 10.30 órakor misézik Esztergomban. Seregély István érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke ugyanaznap 10 órakor mutat be szentmisét az egri székesegyházban. Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának elnöke vasárnap 10 órakor tart istentiszteletet a Debreceni Református Nagytemplomban. Szebik Imre, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke vasárnap 11 órakor Budapesten, a Bécsi kapu téri templomban mutat be istentiszteletet. A zsinat 325-ben határozott arról, hogy a húsvétot az első tavaszi holdtölte utáni vasárnapon kell megünnepelni. Krisztus feltámadásának ünnepét böjti időszak készíti elő, a húsvét szó ennek a végét jelenti. A böjt hamvazószerdától nagyszombatig tart. Mivel a vasárnapok a kereszténység kezdetétől nem számítanak böjti napnak, ez a periódus összesen negyven napot foglal magában.
|
|
RES PUBLICA |
2004. április 07. 09:42 | Sorszám: 83 |
II. János Pál pápa levele az áldozópapokhoz 2004. nagycsütörtökére 2004. április 8.
Drága Áldozópapok! Örömmel és szeretettel írok nektek Nagycsütörtök alkalmával, folytatva azt a hagyományt, amit elsõ pápai húsvétommal kezdtem meg, immár 25 évvel ezelõtt. Levélbeli találkozásunk, mely a Jézus Krisztus papságában való közös részesedésünk miatt különösen baráti jellegû, e szent nap liturgiájába szövõdik, melyet két jelentõségteljes szertartás határoz meg: délelõtt az Olajszentelési szentmise, este pedig az Utolsó Vacsora szentmiséje. Elõször arra gondolok, hogy összegyûltök egyházmegyétek székesegyházában Ordináriusotok köré, hogy megújítsátok papi ígéreteiteket. Ez a nagyon kifejezõ szertartás a szent olajok, kiemelten a krizma konszekrációja után történik, és jól beleillik ezen ünneplésbe, mely láthatóvá teszi az Egyházat, a szentségekkel megszentelt és arra hivatott papi népet, hogy a világban árassza az Üdvözítõ Krisztus jó illatát (vö. 2Kor 2,14–16). Este pedig – lelki szemeimmel látom – beléptek az Utolsó Vacsora termébe, hogy megkezdjétek a Húsvét három szent napját. Éppen oda, „az emeleti terembe” (Lk 22,12) hív bennünket Jézus minden Nagycsütörtökön, és legszívesebben ott találkozom veletek, szeretett Paptestvéreim. Az Utolsó Vacsorán születtünk, mint papok: íme ezért oly szép és felelõsségteljes a Cönákulumban való találkozásunk, miközben mélységes hálával telve együtt emlékezünk magasztos küldetésünkre. 2. Az Eucharisztiából születtünk. Amit az Egyház egészérõl állítunk – tudniillik, hogy „az Eucharisztiából él”, miként ezt legutóbbi enciklikámban hangsúlyozni akartam –, ugyanazt elmondhatjuk a szolgálati papságról is: „az Eucharisztiából” ered, él, tevékenykedik és terem (vö. Trienti Zsinat XXII. sessio, 2. kánon. DS 1752). „Nincs Eucharisztia papság nélkül, mint ahogy nincsen papság Eucharisztia nélkül” (Dono e mistero. 1996. 89.o.) A fölszentelt szolgálat, melyet soha nem lehet puszta funkciókra redukálni, mert a „lét” szintjén valósul meg, arra teszi képessé a papot, hogy „Krisztus személyében” cselekedjék, s a csúcspontját abban a pillanatban éri el, amikor a kenyeret és a bort konszekrálja, megismételve az Utolsó Vacsorából Jézus szavait és mozdulatait. E rendkívüli valóság megrendít, és csodálatra indít: mily alázatos leereszkedés, mellyel Isten egyesülni akar az emberrel! Ha az Ige megtestesülését szemlélve megindultan állunk a betlehemi jászol elõtt, hová legyünk az oltár elõtt, ahol a pap szegény keze által Krisztus megjeleníti az idõben a maga áldozatát? Nem tehetünk mást, mint hogy térdre borulunk, és csendben imádjuk a hit legnagyobb misztériumát. 3. „A hit misztériuma (Íme, hitünk szent titka)”, hirdeti a pap a konszekráció után. Az Eucharisztia a hit misztériuma, ebbõl következõen a hit misztériuma maga a papság is (Dono e mistero 89. o.). A megszentelésnek és szeretetnek ugyanaz a misztériuma – a Szentlélek mûve, mely által a kenyér és a bor átváltozik Krisztus testévé és vérévé, – kezd mûködni a szolga személyében a papszentelés pillanatában. Különleges kölcsönösség van tehát az Eucharisztia és a papság között, s ez a kölcsönösség a Cönákulumból ered: együtt született szentségek, melyeknek további sorsa is összefonódik az idõk végezetéig. Ezzel azt a valóságot érintjük, amelyet „az Eucharisztia apostoliságának” neveztem (vö. Ecclesia de Eucharistia enciklika, 26–33. p.). Az Eucharisztia szentségét – éppúgy mint a bûnbánat szentségét – Krisztus az apostolokra bízta, s általuk és utódaik által átörökítette nemzedékrõl nemzedékre. Nyilvános mûködésének kezdetén a Messiás meghívta és megalkotta a Tizenkettõt, hogy „vele legyenek”, s hogy küldetéssel elküldje õket (vö. Mt 3,14–15). Az apostolok számára a Jézussal való együttlét az Utolsó Vacsorán érte el a csúcspontját. Megülve a húsvéti vacsorát és megalapítva az Eucharisztiát, az isteni Mester teljessé tette a hivatásukat. Amikor ezt mondta: „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre”, ráütötte a szentségi pecsétet a küldetésükre, és egyesítve magával õket a szentségi kommunióban, rájuk bízta, hogy folytassák vég nélkül ezt a legszentebb cselekményt. Miközben kiejti a szavakat: „Ezt cselekedjétek...”, az apostolok utódaira gondolt, akiknek majd folytatniuk kell az o küldetésüket és szét kell osztaniuk az Élet Kenyerét egészen a föld végsõ határáig. Ezért bizonyos értelemben a Cönákulumban mi is, drága Paptestvérek, egytõl egyig „megkülönböztetõ szeretettel” (az Olajszentelési mise prefációjából) meghívást kaptunk, hogy fogadjuk az Úr szent és imádandó kezébõl az eucharisztikus Kenyeret, hogy aztán mi törjük meg Isten népének táplálásra, mely az idõben zarándokol a mennyei Haza felé. 4. Az Eucharisztia, miként a papság is, Isten ajándéka, „mely lényegében múlja felül a közösség lehetõségeit”, és a közösség ezeket az ajándékokat „az apostolokig visszanyúló püspöki jogfolytonosság révén kapja meg” (Ecclesia de Eucharistia enciklika, 29. p.). A II. Vatikáni Zsinat tanítja, hogy „akit a szolgálati papságra szenteltek föl, szent hatalom birtokában (...), Krisztus személyében létrehozza az eucharisztikus áldozatot, és az egész nép nevében fölajánlja Istennek” (LG 10). A hívok közössége, mely egy a hitben és a Szentlélekben, és sokféle ajándék birtokában van, jóllehet az a hely, ahol Krisztus „jelen van Egyházában, egész különlegesen a liturgikus cselekményekben” (SC 7), önmagában mégsem képes „létrehozni” az Eucharisztiát, sem önmagáénak „adni” a fölszentelt szolgát. Ezért helyesen teszi a keresztény nép, hogy miközben egyrészt hálát ad Istennek az Eucharisztia és a papság ajándékáért, másrészt szüntelenül imádkozik azért, hogy az Egyház ne szenvedjen paphiányt. Soha nincs elég pap, hogy meg tudjanak felelni az evangelizálás és a hívok lelkipásztori gondozása növekvõ igényeinek. A világ egyes részein egyre égetõbb a paphiány, mert fogy a papság létszáma és nincs elegendõ utánpótlás. Másutt, hála Istennek, a hivatások ígéretes tavaszát lehet látni. És Isten népe is egyre inkább ráébred, hogy imádkoznia és cselekednie kell azért, hogy növekedjék a papi és szerzetesi hivatások száma. 5. Igen, a hivatás olyan ajándék, amelyet szüntelenül kérni kell Istentõl. Megszívlelve Jézus felszólítását, elsõsorban az aratás Urát kell kérnünk, hogy küldjön munkásokat aratásába (vö. Mt 9,38). A hivatásgondozás elsõ és leghatásosabb eszköze a csöndes szenvedéssel megtámogatott imádság. Imádkozzunk és szüntelenül Krisztusra tekintsünk, bízva abban, hogy Belõle, az egyetlen Örök Fõpapból és az o isteni áldozatából, a Szentlélek mûködésének hatására, bõséggel születnek majd új hivatások, melyekre az Egyház életének és küldetésének mindig szüksége van. Idõzzünk a Cönákulumban és szemléljük a Megváltót, aki az Utolsó Vacsorán megalapította az Eucharisztiát és a papságot. Azon a szent éjszakán Õ nevén szólított minden egyes papot az idõk végezetéig. Tekintete mindegyiküket érinti; az a megelõzõ és szeretetteljes tekintet, amely megnyugodott Simonon és Andráson, Jakabon és Jánoson, Natánáélen, amikor a fügefa alatt volt, a vámasztalnál ülõ Mátén. Jézus hívott meg minket, és sokféleképpen hív folyamatosan másokat is a szolgálatára. A Cönákulumból keres és hív Krisztus fáradhatatlanul: itt van a hiteles hivatásgondozás kiapadhatatlan forrása, amiért elsõsorban mi vagyunk felelõsek. Készségesen kell segítenünk azokat, akiket O a papságában akar részesíteni, hogy nagylelkûen válaszoljanak a hívására. Azonban minden egyéb kezdeményezést megelõzõen feltétlenül szükséges a mi személyes hûségünk. Nagyon fontos ugyanis Krisztushoz való ragaszkodásunk, az Eucharisztia iránti szeretetünk, az összeszedettség, ahogyan misézünk, az áhítat, ahogyan szentségimádást végzünk, a buzgóság, ahogyan áldoztatunk, különösen ahogyan a betegeket ellátjuk. Jézus, az Örök Fõpap, szüntelenül személyesen hívja a munkásokat a szõlõjébe, de úgy akarta, hogy szüksége legyen kezdettõl fogva tevékeny együttmûködésünkre. Az Eucharisztiát szeretõ papok képesek átadni gyermekeknek és fiataloknak azt az „Eucharisztikus csodálatot”, amit fel akartam ébreszteni Ecclesia de Eucharistia enciklikámmal (vö. 6. p.). Ok képesek úgy vonzóvá tenni a papi életet, ahogy ezt bizonyíthatja a saját hivatásunk története is. 6. Éppen ezért, Drága Paptestvérek, a többi kezdeményezésekkel szemben részesítsétek elõnyben a ministránsokkal való törõdést, akik mintegy „melegágya” a papi hivatásoknak. A ministránsok csoportja, ha a plébániai közösségen belül megfelelõen gondozzátok, a szemináriumot elõkészítõ, igazán keresztény szellemû alakulás útja lehet. A plébániát mint családokból álló családot neveljétek, hogy ministráló fiaikat úgy lássák, mint olajfasarjadékokat Krisztus asztala körül (vö. Zsolt 127,3). A fogékonyabb családok és katekéták együttmûködésével igen nagy gondot fordítsatok a ministráns csoportokra, hogy az oltár körül szolgálva mindegyikük tanulja meg egyre jobban szeretni az Úr Krisztust, ismerjék föl, hogy valóságosan jelen van az Eucharisztiában, ízleljék meg a liturgia szépségeit. Figyelembe véve az életkori sajátosságokat, támogassátok és bátorítsátok a minisztrsánsokkal kapcsolatos kezdeményezéseket, mind egyházmegyei, mind plébániai szinten. Krakkói püspökségem éveiben volt alkalmam megtapasztalni, mennyire hasznos törõdni emberi, lelki és liturgikus képzésükkel. Amikor kisfiuk és ifjak örömmel és lelkesedéssel szolgálnak az oltár körül, kortársaiknak beszédes bizonyságot adnak az Eucharisztia jelentõségérol és szépségérõl. A pap és a nagyobbak magyarázatai és példája nyomán pedig még a legkisebbek is – eleven képzeletüknek köszönhetõen, ami életkori sajátosságuk – növekedni tudnak a hitben és a lelki valóságok szeretetében. És végül ne feledkezzetek meg arról, hogy Jézusnak, a Fõpapnak elsõ „apostolai” ti vagytok: a ti tanúságtételetek minden más eszköznél és segítségnél többet nyom a latban. A vasárnapi és hétköznapi szentmisék rendszerességében veletek találkoznak a ministránsok, a kezetek között látják „létrejönni” az Eucharisztiát, arcotokról olvassák le a misztérium tükrözõdését, a szívetekben veszik észre egy nagyobb szeretet meghívását. Legyetek számukra atyák, tanítómesterek, az Eucharisztia szeretetének és az életszentségnek a tanúi. 7. Drága Paptestvérek! Sajátos küldetéstek az Egyházon belül megköveteli, hogy Krisztus „barátai” legyetek, szüntelenül az O arcát szemléljétek és tanulékony tanítványok legyetek a Szûzanya iskolájában. Szüntelenül imádkozzatok, ahogy az Apostol buzdít (vö. 1Tesz 5,17), és buzdítsátok a híveket, hogy imádkozzanak a hivatásokért, a papságra meghívottak állhatosságáért és minden pap megszentelõdéséért. Segítsétek közösségeiteket, hogy egyre jobban szerethessék azt a páratlan „ajándékot és misztériumot”, ami a szolgálati papság. A Nagycsütörtök imádságos légkörében eszembe jut a Jézus a Fõpap és Áldozat litánia néhány invokációja (vö. Dono e mistero 113–116. o.), melyeket immár oly régóta imádkozom, nagy lelki haszonnal: Jézus, Pap és Áldozat, Jézus, Fõpapunk, ki az Utolsó Vacsorán örök áldozatot alapítottál, Jézus, az emberek közül választott Fõpap, Jézus, az emberekért állított Fõpap, Jézus, Fõpapunk, aki önmagadat adtad áldozatul Istennek, Irgalmazz nekünk! Hogy népednek szíved szerinti pásztorokat adni méltóztassál, Hogy aratásodba hûséges munkásokat küldeni méltóztassál, Hogy misztériumaid hûséges kiosztóit megsokasítani méltóztassál, Kérünk téged, hallgass meg minket! Egyenként Mindnyájatokat, és mindennapi szolgálatotokat, a papok Anyjának gondjaira bízlak. A Világosság Rózsafüzérének ötödik titka megtanít arra, hogy Mária szemével szemléljük az Eucharisztia ajándékát, s hogy csodáljuk azt a „mindvégig” tartó szeretetet (Jn 13,1), amelyet Jézus az Utolsó Vacsorán kinyilatkoztatott, és alázatát, amellyel jelen van minden tabernákulumban. Nyerje el számotokra a Szent Szûz, hogy soha ne váljék megszokottá a kezetekbe adott misztérium. Ha megmaradtok a hálaadásban az Úr iránt Testének és Vérének rendkívüli ajándékáért, akkor hûségesek maradhattok papi szolgálatotokban. Te pedig, Krisztusnak, az Örök Fõpapnak Anyja, esdj ki az Egyház számára sok és szent hivatást, az oltárnak hûséges és nagylelkû szolgákat. Drága Paptestvérek, Nektek is, Közösségeiteknek is áldott Húsvétot kívánva, megáldalak Benneteket. A Vatikánból, 2004. március 28-án, Nagyböjt ötödik vasárnapján, pápaságom 26. évében II. János Pál pápa
|
|
|