Idézet:

---

Dr. Jeszenszky Ferenc a T. A. úrnak írott válaszában rámutat az evolucionizmus filozófiai előítéleteire.

Kedves T. A.!

Ezt írta:

Hihetetlen számomra, hogy vannak, akik a mai világban ilyen elméleteket akarnak iskolákban tanítani: "azt sejteti, hogy mindez nem jöhetett létre egy felsőbb irányító, tervező intelligencia nélkül. Mivel és élet és a fajok keletkezését senki nem látta, így ezen a téren a tudomány találgatásokra, feltételezésekre van utalva"

Azt vetik a tudomány szemére, hogy "találgat, feltételez". Az, hogy valamit nem láttunk személyesen, nem jelenti azt, hogy a nyomok és fosszíliák objektív, tudományos elemzésével és a tudomány különböző területei törvényszerűségeinek figyelembevételével ne lehessen nagy valószinűséggel feltételezni a múltbeli eseményeket. Az önök megközelítési módja szerint senkit sem lehetne elítélni gyilkosság vádjával a nyomok és bizonyítékok szakszerű elemzése alapján, mert az csak találgatás és nem láttuk konkrétan az eseményt. Viszont az ítélethez elég, ha azt "hisszük", hogy ártatlan vagy bűnös. Nem érzik ebben az ellentmondást?

Számomra az a hihetetlen, hogy vannak emberek, akik a nyilvánvaló problémák ellenére makacsul ragaszkodnak egy nem igazolt elmélet kizárólagos létjogosultságához.

Hogy maradjunk az Ön példájánál, teljesen igaza van abban, hogy ki lehet dolgozni feltételezéseket múltbeli események tekintetében. Ebben egyetértünk. Viszont abban is egyet kell értenünk – és a fenti idézet nem is akart többet mondani –, hogy a közvetett bizonyítékokat másként kell értékelnünk, mint a közvetleneket. Bizonyára Ön is tudja, hogy a bírósági gyakorlatban a közvetett bizonyíték csak akkor fogadható el, ha egyben kimutatjuk, hogy az csak egyetlen módon értelmezhető. Vajon az evolúcióelmélet területén (és most a tágabb értelemben vett evolúcióelméletre gondolok, amely nem csupán a biodiverzitás kialakulására vonatkozik) a közvetett bizonyításnak ez az alapvető feltétele teljesül-e?

Ezt írta továbbá:

Bizonyos területeken ez a bizonyosság nagyobb, más területeken kisebb, de a 100%-os tudás hiánya nem jelent puszta találgatást, minden alapot nélkülöző feltételezéseket. Pl. a föld egész területén talált csontvázak, fosszíliák ténye megkérdőjelezhetetlen, és ezek korának meghatározása sem tévedhet nagyságrendileg.

Csúsztatás, amikor azt tételezi fel, hogy az intelligens tervezettség elmélete tényeket kérdőjelez meg. Azok szokásos evolucionista értelmezését kérdőjelezi meg, és felhívja a figyelmet arra, hogy az evolúcióelmélet a circulus vitiosus hibájába esik. Eleve feltételezi, hogy az élet egyes formái egymásból fejlődtek ki, és ezt a feltételezést próbálja a leletekkel összeegyeztetni. Csakhogy azzal, amit csinál nem tesz többet, minthogy megmutatja: a leletek az evolúcióelméletet nem zárják ki. De ez csak akkor lenne bizonyíték, ha már igazolta volna, hogy az élet egyes formái valóban átalakulhatnak az élet más formáivá. Erre pedig nincs bizonyíték. Ami pedig a kormeghatározásokat illeti, azok alapos tanulmányozása csak arra mutat rá, hogy a radioaktív kormeghatározásokat (amelyeknek a kezdeti optimista elképzelések szerint abszolút időmeghatározásoknak kellett volna lenniük, amelyekről azonban bebizonyosodott, hogy a lehetséges mellékkörülmények miatt rendkívüli módon ingatag eredményekre vezethetnek) az evolucionisták csak akkor fogadják el, ha összhangban vannak a rétegtani kormeghatározásokkal. Újabb circulus vitiosus.

Így folytatta:

Bár eseti tévedések előfordulhatnak, de az eltelt 150 év alatt talált leletek mennyisége, változatossága, a velük foglalkozó tudósok nagy száma és különböző eredete kizárja a szándékos meghamisítás vagy tömeges tévedés lehetőségét,

A leletek valóban szaporodnak, és a szándékos meghamisítást valóban nem tételezzük fel (noha, sajnos, tudjuk, hogy Haeckel és a piltdowni leletek óta több szándékos hamisítás történt, és azt is tudjuk, hogy a bizonyítékok értelmezésénél számos fantáziadús és igazolhatatlan értelmezés történt – gondoljunk csak a majomszerűen szőrős "ősemberi" ábrázolásokra a tankönyvekben és az ismeretterjesztő irodalomban, noha tudjuk, hogy a leletek a szőrzet meglétére vonatkozóan semmiféle felvilágosítást nem adnak; és azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy Haeckel hamisítványai és az azokból levont téves következtetései ma is szerepelnek a tankönyvekben, ami nem feltétlenül e könyvek szerzőinek jóhiszeműségét igazolja), azonban azt feltételezzük, hogy a leletek értelmezése egészében egy igazolatlan a priori elképzelés alapján történt, és ezért nincs szó bizonyítékokról.

meg a mindenféle evolucionista összeesküvés elméleteket, amit önök gyártanak.

Az "evolucionista összeesküvés-elmélet gyártása" valójában rosszindulatú kifejezés, amelynek használata csak arról árulkodik, hogy az, aki használja, nem hajlandó objektíven megvizsgálni az antievolucionista érveket (amelyek lassanként egy könyvtárat töltenek meg), hanem egy ideológiai prekoncepció alapján eleve elveti az általa ideológiailag kényelmetlennek tekintett gondolatokat. Ez nagyon hasonít a Darwin két híres kortársának elképzeléseit követőknek, vagyis a marxistáknak és a freudistáknak a módszeréhez.

Az evolucionisták elkövetik azt a hibát, hogy a priori, kellő igazolás nélkül eldöntöttnek tekintik a filozófia úgynevezett alapkérdését (vagyis azt a kérdést, hogy a "lét" és a "tudat" közül melyik az elsőleges, vagyis azt, hogy a természet önmagából magyarázható-e, vagy a természet megértéséhez fel kell-e tételeznünk egy transzcendens, természeten kívüli létezőt), a naturalista (materialista) megoldás mellett döntenek, és eleve, axiómaszerűen kizárnak minden transzcendens (spirituális) létezőt, tekintet nélkül arra, hogy a természet vizsgálata elvezet-e egy ilyen létezőhöz vagy nem. (Zárójelben megjegyzem, a filozófia alapjait sem ismerő evolucionisták mindent, ami transzcendenciára utal, "vallási tanításnak"minősítenek, mintha a filozófia egész fővonulata Platóntól mondjuk Hegelig "vallási tanítás" lett volna.)

Feltette a kérdést:

Uraim, ha önök elmennek egy természettudományi múzeumba, mit mondanak? Minden ami ott van, tévedés vagy hamisítás?

Nem. Azt mondanánk, hogy a kiállított tárgyak mellett található feliratok egy filozófiai prekoncepció alapján létrejött egyoldalú elgondolás megnyilvánulásai.

Ezt állította:

Ezzel szemben az önök állításai nem konkrét tényeken, leleteken, tudományos
összefüggéseken, hanem alapvetően hiten és meggyőződésen alapszik. Ezt persze
igyekeznek amennyire lehet tudományos köntösbe burkolni, azonban az egyetlen tény az hogy az Intelligens tervezés elmélete Isten hiten és vallási meggyőződésen alapszik.

Önök igyekeznek mindent tudományos köntösbe öltöztetni, amikor azt mondják, hogy a természetet csak a természetből lehet magyarázni, és eleve kizárják a transzcendencia lehetőségét. Azt, hogy az intelligens tervezés elmélete Isten-hiten és vallási meggyőződésen alapul, csak Önök állítják, és ezzel csak azt árulják el, hogy fogalmunk sincs arról, mit állít ez az elmélet. Természetesen az intelligens tervezés összeegyeztethető a vallásos hittel (mint
ahogyan az evolúcióelmélet is, lásd a számos teológus által vallott teista evolúciót), a naturalizmussal azonban nem. Innen a naturalisták fundamentalista dühe az intelligens tervezettség elmélete ellen. A jóhiszeműségüket illetően pedig legyen szabad idéznem egyik szóvivőjüknek, a Nobel-díjas George Waldnak a szavait: "Nem akarok hinni Istenben. Ezért azt választottam, hogy abban higgyek, amiről tudom, hogy tudományosan lehetetlen, az evolúcióhoz vezető spontán ősnemzéshez." (Kiemelés tőlem. J. F.) [I do not want to believe in God. Therefore I choose to believe in that which I know is scientifically impossible, spontaneous generation leading to evolution. (Frontiers of Modern Biology on Theories of Origin of Life (New York: Houghton Mifflin, 1972), p. 187)]

Ezt írta továbbá:

"Véleményünk szerint a tudománynak elég nyitottnak kell lennie ahhoz, hogy a materialista alapon álló elképzelések mellett megférjenek azok is, amelyek a világ és az élet forrásaként egy felsőbb értelmet, intelligens lényt fogadnak el."

A maguk hozzáállása valahogy ismerős a középkorból, emlékezzünk csak vissza Galilei esetére. Ha jól emlékszem, ő mondta megfigyelései alapján, hogy a föld gömbölyű, de ezt konkrétan nem tudta bebizonyítani. Állítása mégis több volt mint feltételezés. Megfigyeléseken, tényeken alapult, ellentétben azzal, hogy az akkori egyház dogmatikus hit alapon a lapos tányér elméletet tanította. Vajon melyiknek volt nagyobb a valószínűsége, hogy igaz legyen és melyik igazolódott be?

Az Ön hozzáállása ismerős a középkorból. (Egyébként rosszul emlékszik, Galilei idején, jó pár évvel a Föld körülhajózása után senki sem állította, hogy Föld nem gömbölyű. Galilei azt állította, hogy a korabeli általános felfogással szemben nem a Nap forog a Föld körül – ami egyébként összhangban volt a közvetlen észleléssel –, hanem a Föld a Nap körül. Be tudta bizonyítani, azonban a korabeli tudományos establishment képviselői bizonyítékait egyszerűen nem voltak hajlandók tudomásul venni.) Ragaszkodni az establishment
véleményéhez, függetlenül a tényektől, és ezt ha kell, erőszakkal is érvényesíteni. (Lásd bizonyos amerikai bíróságok ítéleteit.) Önök küzdenek a tudomány szabadsága ellen, amikor bizonyos tudományos nézeteket önkényesen vallási nézeteknek nyilvánítanak, és ezzel kizárják a tudományos megvitatás lehetőségét. (Egyébként a sors iróniája, hogy Einstein óta tudjuk, az egész Galilei-féle kérdésfelvetés értelmetlen, ugyanis nincs abszolút tér, amelyhez viszonyítva a kérdést el lehetne dönteni.)

Továbbá:

Mélységesen egyetértek azzal, hogy a Vallás és az Állam szétválasztása
elvének megfelelően a közoktatásba nem engedhetők be hiten és vallásos
meggyőződésen alapuló elméletek, mint ahogy a napi politikát is távol kell tartani az
iskolától. A közoktatásnak a racionális, tudományos tényeken alapuló feltételezéseket és elméleteket szabad csak tanítani. A hitnek máshol van a helye. Tudományként nem lehet tanítani egy vallásos hiten alapuló elméletet.

Teljesen egyetértünk. Csakhogy az csupán a tények nem ismeretéből és rosszindulatú elfogultságból fakadó feltételezés, hogy az intelligens tervezés elmélete vallásos hiten alapul. Legfeljebb azt lehetne állítani, hogy megfogalmazói a természet vizsgálata során olyan felismerésekhez jutottak, amely összhangban van a transzcendentális (idealista) filozófia egyes megállapításaival. De ugyanezt el lehet mondani az evolúcióelméletről is, amely a naturalista (materialista) felfogást részesíti előnyben – csakhogy nem a posteriori, a természet vizsgálata során szerzett felismerések alapján, hanem a priori. (Legfeljebb azt fogadhatjuk el, hogy a természet vizsgálatának eredményei egy ideig nem ütköztek a naturalista filozófiával. De ezt a jövőre kiterjeszteni meg nem engedett extrapoláció.) Prekoncepcióról van szó, és ha elfogadnánk az Ön javaslatát, az evolúcióelméletet, mint ideológiai indíttatású, gyengén alátámasztott elméletet nem volna szabad tudományként tanítani.

"azt sejteti, hogy mindez nem jöhetett létre egy felsőbb irányító, tervező intelligencia nélkül"

És ez a felsőbb intelligens tervező honnan van? Ő miből ered? Őt ki teremtette? És azt, aki őt teremtette, ki teremtette? Stb.

Felhívom szíves figyelmét arra, hogy az intelligens tervezettség elmélete számára az ilyen kérdések kívül esnek vizsgálódásainak területén. A kérdés az: az élet és a biodiverzitás spontán módon, kizárólag a természeti törvények hatására jött-e létre, vagy ezek a tényezők nem elegendőek a megmagyarázásukhoz, és fel kell tételezünk egy intelligens tervezőt? Az Ön kérdésfelvetését egyébként már Arisztotelész ismerte, és megadta rá a választ. Mivel Leibniz alapvető metafizikai kérdésére (Miért van egyáltalán valami, és miért nem csak a semmi van?) valóban nincs válasz, a kérdezésben addig lehet és szabad elmenni, amíg nem jutunk el egy olyan létezőhöz, amely már nem teszi szükségessé egy rajta kívüli létező
feltételezését. Konkrétabban: a naturalista felfogás szerint a természet egy ilyen létező, amely önmagában megérthető, vagyis nincs szükség természeten kívüli létezőre. Ezt az intelligens tervezettség nem tudja elfogadni, mert arra a felismerésre jutott, hogy a természet nem képes önmagát megmagyarázni, szükség van feltételezni egy természeten kívüli, transzcendens
létezőt. Ha ennek a transzcendens létezőnek a feltételezésével mindent meg tudunk magyarázni, nem lehet és nem szabad tovább kérdeznünk, mint ahogyan a naturalizmus szerint sem kérdezhetünk rá az első létező (a természet, az anyag) létének okára.

Ha hitem szerint ő csak úgy van és mindig is volt, akkor azt is nyugodtan hihetem, hogy a világegyetem csak úgy van, mindig is volt és az evolúciós fejlődés benne van az anyag természetében, és ahogy földön kialakultak a megfelelő feltételek, úgy elindult az anyag fejlődése is. Ez már pusztán hit kérdés, semmi köze a valósághoz, mert nem tudunk róla semmit.

Ezzel az elképzeléssel csak az a baj, hogy az élettelen anyagban, ahogyan azt a fizika és a kémia megismerte, semmi nyoma sincs ezeknek a rejtett (latinul: okkult) képességeknek, amelyeket ez az elképzelés feltételez. Ez a magyarázat finoman szólva obskúrus okkultizmus.

És még egy befejező gondolat. A termodinamika második főtétele szerint, egy rendszerben, ha csak a spontán természeti folyamatok érvényesülnek, az entrópia állandóan növekszik. (És most ne tessék arra hivatkozni, hogy ez csak zárt rendszerre igaz. Ez a hivatkozás ugyanis csak azt igazolja, hogy annak, aki erre hivatkozik, fogalma sincs arról, hogy a főtétel mit is mond ki.) Ez eleve kizárja az élőnek az élettelenből spontán módon való létrejöttét. Tessék csak arra gondolni, hogy egy élő sejt előállításához milyen komplex kémiai laboratóriumra volna szükség – eddig nem is sikerült megvalósítani. Ebben a konkrét esetben a termodinamika második főtétele éppen azt mondja ki, hogy egy élő sejt csak olyan körülmények között jöhet létre, amelyek ezzel a kémiai laboratóriummal egyenértékűek. Csakhogy nyilvánvaló, egy ilyen laboratórium az "őslevesben", az "ősagyagban", vagy semmiféle hasonlóban spontán nem jöhet létre.

Szoktak arra hivatkozni, hogy a termodinamika statisztikus tudomány, tehát igaz, hogy nagyon kis valószínűséggel, de a második főtétel érvényét vesztheti. Csakhogy a valószínűség-számításban azt tanuljuk, hogy a 10E-50-nél vagy 10E-100-nál kisebb valószínűségű eseményeket lehetetlennek kell tekintenünk, az őssejt élettelen anyagból való létrejöttének valószínűsége pedig kisebb, mint 10E-100. Engedjen meg egy ironikus megjegyzést. Arról, aki adósságokat csinál annak reményében, hogy majd ötös találata lesz a lottón, általában lesújtó véleményünk van. Miért értsünk egyet azokkal, akik az élet és biodiverzitás kialakulását olyan véletlenekhez kötik, amelyekhez képest az ötös találat egy
rendkívül valószínű esemény? Ismétlem, itt csak arról van szó, hogy egy ideológai elképzelés elvakult képviselői képtelenek tudomásul venni, hogy a valóság nem igazolja az elképzeléseiket. Hogy ők ma még többségben vannak? Ez természetes. A szokatlan igazságokat egy kisebbség szokta felkarolni, és csak később válik általánossá. De végül "omnia vincit veritas".

Üdvözlettel:

Dr. Jeszenszky Ferenc
fizikus,
aki már az 1946/47-es tanévben sem tudta belátni, hogy az evolúcióelmélet igaz
lehet, és akinek kétségeire a tanára nem tudott válaszolni. Az azóta kapott
válaszok irracionálisak.

---