Fejtő Ferenc álláspontját ritkán fogadom el, mert ha az elemzései részletekben érdekesek is, de a következtetései és a megoldási javaslatai elfogadhatatlanok szoktak lenni számomra.

Az autonómia szerintem eszköz és cél is egyben, hiszen az önrendelkezés elemi szabadságjogok körébe tartozik. Ezért nem is értettem előbb, hogy a liberális Fejtő miért ágál ellene? Nyilván azért, mert valamilyen érdekét neki ez sérti. Ebbe nem kívánok jobban belemenni, de ezzel is érzékeltettem, miért kétkedek mindig Fejtő Ferenc tevékenységében.

Viszont ebben a cikkben van Törzsök Erikának néhány fontos mondata, amit érdemes megszívlelnünk és eszerint cselekednünk:

"2004. május 1-je után az európai uniós csatlakozás következtében Magyarország jogosult lett az EU fejlesztési politikáját befolyásolni. Ennek keretében nagyobb hangsúlyt helyezhetünk a magyar érdekeknek jobban megfelelő célkitűzésekre, ezek között a magyarok lakta térségek fejlesztésére. Tehetjük ezt annál is inkább, mivel az unió fejlesztési direktívái a kisebbségek támogatását a fejlesztési politika egyik céljaként jelölik meg. Esély van tehát a határokon átnyúló regionális együttműködés jegyében egyfajta revitalizációra. Lehetőség nyílik arra, hogy a magyarországi források ne csak egy elosztó-támogató politika keretében működjenek, hanem multiplikációs hatást is kifejtsenek. A régiók Európájában a legkülönbözőbb együttműködések valósulhatnak meg. Ez ad esélyt a munkahelyteremtésre, az anyanyelvi iskolák működtetésére, a munkaerőpiacon való helytállásra."

Akár van esély most az általam elmondottak megvalósítására, akár nincs, ki kell mondani.

Hol mondjam el az ilyen gondolatokat, ha nem itt.

Én vállalom, hogy itt élek Magarországon, te pedig a semmiből jössz és alkotsz ítéletet.

Szerintem utoljára 1848-ban voltunk képesek harcoos nemzet módjára viselkedni, de 1867-es kiegyezés mindent tönkretett.

1867 óta nincs önálló magyar politika. 1867 óta valakinek a gyarmata vagyunk. Gyarmati módra épül fel az államszervezetünk és a gondolkodásunk, még az alkotmányunk is.

Ennek szellemében a Román Királyság Marosvásárhelyen létrehozott egy bankot és egy alapítványt. Ennek faladata az erdélyi és Erdélybe telepedő ortodox vallásúak támogatása volt. Az ügynökök a pópák voltak, akik egyben a hitel garanciáját is jelentették.

Nem azt mondom, hogy ezt kell csinálni, hanem azt, hogy ez most is sikeres lenne.

Ma az Erdélyből kivándorlő és Magyarországon letelepedő magyarok egyébként óriási támogatásokat tudnak összeszedni. Hogyan és honna nem tudom, de látom. Városomba sokan telepedtek le és néhány év után már a többségnél nem lehet észrevenni az életfeltételekben és életszinvonalban különbséget. Ne értsd félre, NEM irigylem tőlük, de józan ész alapján te is beláthatod, hogy az az összeg amit így kaptak Erdélyben 100x jobban hasznosult volna.

Egyébként kikérem magamnak a magyarországi magyarok nevében azt a sértő feltételezésedet, hogy primitiv és nemzeti érzését vesztettek lennénk.

Az, hogy a kormány mit gondol komolyan, nem tudom és ezeket a sorokat nem is azért írom, hogy a kormányra hassak, hanem azért, hogy aki gondolkozik ezen is gondolkozzon.

Miért nem adunk mi az erdélyi magyaroknak, hitelmentes mezőgazdasági támogatást, ha földet vesznek Erdélyben?
A román pópák ezt csinálták!

Miért nem adunk az erdélyi magyaroknak iparfejlesztésre hitelmentes támogatást?
A román pópák ezt csinálták!

Miért nem adunk az erdélyi magyaroknak a gyerekvállaláshoz és taníttatáshoz, lakás és iskola építkezéshez hitelmentes támogatást?
A román pópák ezt csinálták!

Mi inkább a magyarországi letelepedést támogatjuk és ezzel is megerősítjük a trianoni diktátumot. Miért?

Te vagy naiv, és te kergetsz illuziót, mert azt feltételezed, hogy Erdélyből a magyarok kivándorlási hulláma enyhülni fog és az erdélyi magyar népesség lélekszáma stabilizálódik. Persze a stagnálás be állhat a nulla létszám elérésekor, de addig vagy lefele vagy felfele halad. Sajnos a jelek szerint lefele.

Én nem azt mondtam, hogy a szaporodási ráta meg fog fordulni, hanem azt mondtam, hogy a magyarok politikai súlya Erdélyben csak akkor fog lényegesen változni, ha a magyarok túlszaporodják a románokat. Ez egyszerűen tény és nem értelmezés kérdése. Magyarázgathatsz te arról, hogy a Nap fordul a Föld körül keleltről nyugatra, de egy ilyen állítás csak a látszat és a valóságtól nagyon távol áll kb. fényévnyire.

Rossz a szóhasználatod. A mi mamlaszságunk miatt az I. világháború előtt békésen tért hódítottak, majd háborúban elfoglalták, sőt a II. világháborúban poziciójukat meg is erősítették.

Egyébként a lopásról ennyit:
Ha már lopásról beszélsz, visszalopható és még csak háborút se kellene folytatni érte. Recept egyszerű. Túl kell a románokat szaporodni. Ezt tették az albánok, ezt teszi az iszlám, ezt teszik a sikeres nemzetek.

"A HÜLYESÉG nehogymár tantárgy legyen, mert túl sok feldühödött ember lesz, aki nekimegy ... ennek a marhaságnak."

A Romániában élő román állampolgároknak, nemzetiségtől függetlenül kötelességük sorsuk jobbrafordítása érdekében közéleti tevékenységet végezni, ami végülis mindig az adott államszervezet változtatásával együttjár.

Ennek a szembeállításnak az az értelme, hogy biztassuk magunkat a sajátos Kárpát medencei út megkeresésére.

Véleményem szerint Kárpát medence önálló kultúrális és állami egység Európán belül. Ha végignézed a történelmét, akkor látod, hogy nem azonos ritmusban mozgott Európával. Kárpát medence felvirágzása nem függvénye Európa felvirágzásának és épígy a kultúrális hanyatlása sem függ szorosan össze vele.

Kárpát medence egyfajta gyarmati létben tengődik évszázadok óta, Európa belső gyarmata, a balkán félszigettel együtt.

De nehéz volt lerángatni rólad a felvett hülyeség álarcát.

Az 1990-es évek elején akkori csekély tapasztalatom mellett, de több folyamat mély elemzése után (még nem ismerve az általad idézetteket) kijelentettem zöld politizáló körökben, de sokan nem értették ill. félreértették, hogy a környezetszennyezés, az energiaválság és a nyersanyaghiány csak tünet és nem ok, ezért a zöld politika ne világvége politika legyen.

Ha a társadalombiztosítási rendszert rendbehozzuk, még nincs itt a kánaán, de megfordulhat a folyamat.

Ugyanilyen fontos, hogy a nők munkapiaci kiszolgáltatottsága csökkenjen és az évmilliók óta működő többgenerációs családmodell visszaálljon.

A népvándorlás megakadályozására tehát nincs job orvosság, nem szabad hagyni, hogy kiürüljön a Kárpát medence. A 300 000 km2-es Kárpát medence, a jelenlegi népesség dupláját vígan el tudja tartani.

Én túl laza fogalomnak érzem a civilizáció köznyelvi értelmét. Ha azt értjük rajta, hogy Euroatlanti "fehér" civilizáció stb. akkor valójában ilyen nincs.

Az AIDS feltételezésem szerint emberi gyártmány és nem a természet szülötte. Valóban van népességcsökkentő hatása, de életmódszabályokkal viszonylag könnyű ellene védekezni.

Én jobb szeretem a kultúra fogalmát. Ahogy egyre több részét megismerem a világnak és Kárpát medencének, meggyőződésemmé válik, hogy létezik önálló kultúrájú Kárpát medence. Nincs akkora különbség egy tót és palóc falu között, mint a Kárpátokon túli falvak és a Kárpátok koszorúján belüli falvak kultúrája között. De ezt mondják a kivándolotak is. nemzetiségre és vallásra való tekintet nélkül könnyebben szót ért USA-ban egy magyar egy románnal, tóttat, mint olasz vagy német kivándorolttal.

Mindig a fejlett mag használja az erőforrások döntő többségét. Nézd meg az ókori történelmet. De ne nézd meg a vegetáló és csak önellátásra képes közöségeket, mert ott nincs mit elvonni az egyes családoktól.

A globalizálódás olyan felületi cselekmény vagy történés, mint mikor egy hadsereg gyalogsági hadművelet nélkül, csak légierővel akarna egy országot meghódítani.

A társadalom elitje soha nem szolidásris.

A kreativitás ügy számomra kezelhetetlen, nem politikai kategória. Ha ezen a megújító és alkalmazkodó képességet érted, akkor ebből a magyar elit Mátyás király óta elégtelenre vizsgázott. Volt egy-egy felvillanó személyiség, mint Kossuth, de nem tudott kiteljesedni, mert mindig a rövid távú egyáltalán nem kreatív Deák féle döntések domináltak.

Mi volt a magyarok legutolsó sikeres eszköze?

A migráció, népvándorlás valós veszély, de mi húzzuk magunkra, azzal amilyen a demográfiánk, tehát kipusztítjuk magunkat.

A következő becsületed, hogy neveld az életre, tanulásra és a munkára.

Ha ezeket megtetted, akkor nem kell bizonygatnod a hazaszeretetedet, mert a tények önmagukért beszélnek.

Ezt követi az, hogy szeresd Kárpát medencét, mert ez a hazád és nem a trianoni határok közé szorított kicsi ország. Hogyan szeretheted? Bejárod minden táját és megismerkedsz minden természeti és kultúrális kincsével.

Pedig Kárpát medencét kellene preferálnunk. Ez lenne az igazi nemzeti önzés.

Az amerikaiak kimondták, hogy Amerika az amerikaiaké, de mi ne mondjuk ki, hogy a Kárpát medence a Kárpát medenceieké? Ki kell mondani, és a mai kor követelményeinek megfelelően, tehát nem trianoni módon. Nemzetállam helyett ÁLLAMBAN kell gondolkodni és azon belül a magyar nemzet szerepében. A magyar nemzet kulcstényező Kárpát medencében.

Kárpát medence kb. 300 000 km2. ebben él 12-13 millió közötti magyar, amely létszámában rohamosan fogy és 240 év múlva születne meg az utolsó magyar ajkú ember.

Ha a fogyó tendenciát ma megfordítanánk, akkor is többszáz év alatt lehetne elérni Hollandia népsűrűségét.

Szétrombolták a falusi közösségeket és azok önszabályozó képeségét.

Miért gondolod, hogy ruandai helyzet állna itt is elő?

A jelenlegi Magyarország termőföldje 30 millió ember táplálékát képes előállítani, tanultam ezt az egyetemen 1980-ban és azóta meggyőződtem róla, hogy valóban nagyobb erőlkdés nélkül képes erre a Magyar Föld. Hollandia kisebb mint Dunántúl és békében él benne magyaroszágnyi népesség.

De idéztem Ravasz László erdélyi püspököt is többször. A kedvedért megismétlem:

Azé az ország aki teleszüli.

Mind a kettő magyarul van és tiszta beszéd, nem pedig köntörgfalazó "domográfiai folyamat".

Ne csak nézegess a világban, hanem láss is. Olvass történelmet, pl.: menj el Nagy Britanniába. Mit gondolsz hány angol él azon a kopár szigeten és mennyi még azon kívül?

Magyarországon török hódoltságig - történészek szerint - kb. 20 %-os volt a nem amgyar ajkúak száma.
Kárpát Medencében a török hódoltságtól kezdve a magyar ajkúak aránya folyamatosan romlik, egészen a napjainkig.

Vegyük a török hódoltság utáni Magyar királyságot. Azon belül is folyamatosan csökkent a magyarok aránya, annyira, hogy ma is vitatottak a pontos százalékos arányok, de alig volt több az I. világháború előtt a magyarok aránya mint 50 %.

A trianoni Magyarország diktátumként szinte magyar ajkú Magyarországot KREÁLT. Ha te ennek a kreált, de teljesen történelmietlen képződménynek a sterilitása mellett állsz ki, akkor hitelesíted azt a politikát ami öszerombolta a nagy Magyarországot.

Nincs kollektív állampolgárság, ebben egyetértünk. Akkor sem válasz arra, hogy milyen jogon különbözteted meg az évszázadok óta Kárpát medencében és ezen belül a nagy Magyarország területén élt nem magyar nemzetiségektől a magyar állampolgárság megadását.

Miért lenne több joga magyar állampolgárnak lenni a nagyaváradi magyarnak, mint a szintén több évszázada ott élő románnak? 1945 előtt mind a kettő magyar állampolgár volt és egyik sem önszántából veszítette el a magyar állampolgárságát. Miért kell továbbvinni a kollektív bűnösség elvét az állampolgárság megadásában is? Még mindig szemet-szemért fogat-fogért?

Támogathatná a külhoni magyar iskolákat buszvásárlással, kollégiumépítéssel, közüzemi díjak kifizetésével stb.

Sajnos nincs olyan sok gyerekről szó, hogy ezt ne bírná el a magyar államháztartás.

Városunkba sokan költöztek, telepedtek le Erdélyből és Délvidékről, főleg értelmiségiek. Itt jobboldali a vezetés 1990 óta, tehát kaptak segítséget, sőt közéleti szereplési lehetőséget is. Tehát mondhatjuk azt, hogy be is illeszkedtek.

Folyt erőteljesen a Délszláv háború és ez mindig felvetette a magyarok szerepét Kárpát medencében. Volt néhány ember közöttük, aki abban a templomban is ahova én járok, temlom utáni udvari beszélgetésben - az én képszerű megfogalmazásom szerint - mindig kukorékolt a Nagy Magyarországról és történelmi jogainkról, meg arról, hogy itt lenne az ideje cselekedni.

Untam már és kérdeztem tőle: Mit kéne cselekedni? Be kéne vonulni Erdélybe?
Válasz: Hát az volna helyes.
Mire én: Nekem nem azért van (akkor még négy) fiam, hogy a te töketlenséged miatt értelmetlenül hősi halált haljanak. Csináltál volna te, az őseid és a rokonaid ennyit és nem kellett volna elmenekülnöd.
Azóta csendbe van az eszetlenje.

Ravasz László erdélyi püspök látva a népességcsökkenést, azt mondta:

Azé az ország aki teleszüli.

Bünhődik a magyarság egész Kárpát medencébe. És én nyugodtan mondhatom, megérdemli a sorsát, mert nem tette meg ami a legfontosabb.

"Magyarul mondjuk ki, történjék bármi, de ők maradjanak ott ?"
Ki mondott ilyet? Én nem.

"Nekik nincs joguk normális élethez, magyar élethez ?"
Ki mondott ilyet? Én nem.

"Igen olyan körülményeket kell teremteni, hogy kisebbségben is emberi módon tudjanak élni, magyarként, de ez nem zárja ki az állampolgárság megadását."
De szerintem nem zárható ki más segítési mód sem. Sőt arról írok, nem biztos, hogy ez a legjobb segítési mód.

"Ha viszont nem sikerül elérni az autonómiát, s a helyzet drasztikus javulását, akkor azt kívánni, hogy csak ide ne jöjjenek, az egyszerűen embertelenség !!"
Én nem kívánok senkinek semmi ilyet.

"Ismétlem: Senkinek sincs joga más kárára magyarkodni a csonka országban.
Könnyű azt mondani második Trianon lesz, ki kell tartaniuk ott."
Én nem teszem. Jöjjön Magyarországra ha akar, de ha meg idejön, akkor ne kukorékoljon nekem Nagy Magyarországról, meg vissza Erdélyt, Felvidéket, Délvidéket.
Én segítek bármely határon túlinak, hogy helyben maradva erősödjön a magyarsága, de nem segítem semmi eszközzel önmaga felszámolását. Ha Ő ott úgy látja, hogy nem boldogul és el akar jönni, akkor nem érdemel se többet se kevesebbet, mint más állampolgársági kérelmező. PONT.

"Valamit az anyaországnak is fel kéne már mutatnia."
Egyetértek veled, a helyben maradáshoz kellene óriási támogatást adnia a trianoni Magyarországnak.

"Magyar állampolgárságot az elszakított magyarságnak, s közben a diplomácia teremtse meg az autonómia lehetőségét( az erdélyi szervezetekkel közösen), s segítse anyagilag (lehetőségekhez mérten), szellemileg, politikailag őket."
A mondat második felével egyetértek.

Egyszer tömegközlekedésen utaztam. Felszált egy cigánycsapat, férfi és nő vegyesen. Életkor is vegyes volt. Hangoskodtak, ahogy szoktak. Tökmagot és szotyit is ettek. Természetesen a földre köpködték a haját. Természetesen rájuk szóltam, hogy ne köpködjenek, mert éppen (nagy ritkaság)szépen frissen takarított és tiszta volt minden. A férfiak kiabálásán nem is lepődtem meg, de amit az asszonyok műveltek, azon nagyon. Nemcsak rám kiabáltak, de káromkodás közben felém fordultak és felemelték a színes szoknyájukat annyira, hogy kilátszott a fekete szőrös szemérmük. Amikor látták, hogy mindezektől nem félek, megunták és a következő megállónál leszálltak.

Valahogy te is így viselkedsz.

Persze az előadások utáni vitákban nyilvánvalóvá vált a migrációban rejlő veszély is, de az már nem kapott jelentős nyilvánosságot.

A politikai döntéshozók felé azt üzenték ezek a konferenciák, hogy a népeségcsökkenés oka a korai halálozás és bár nem jó, de megoldás a bevándorlás.

A státusz törvénnyel lehet úgy segíteni a külhoni magyarságot, hogy ott erősödik ahol él. Sőt képes megfordítani az asszimilációt is ott helyben, mert a vegyes házasságúakat inspirálja a magyarság vállalására.

Nézd meg a Nemzetbiztonsági Hivatal évkönyveit.

Az Egyértelmű a törekvése az NBH-nak a külhoni magyarok Magyarországra való betelepítésére. Ezt már az Orbán Kormány regnálásának elején is képviselték.

A státusztörvény, ha több pénzt és önálló a Belügyminisztériumi apparátustól leválasztott intézményi szervezetet kapott volna, akkor a külhoni magyarságot meg tudta volna erősíteni és a betelepülési mozgalmat képes lett volna lassítani.

Patrubány akciója mindenképpen politikai kalandorság, de mögötte állt egy rendkívül száraz politikai elemzés, amit az NBH készített és véleményem szerint többek között a következő elemeket vette figyelembe:
1. A választás után a jobboldalon zavarodottság van.
2. A választások után fűtött indulatú emberek cselekedni akarnak, tehát adni kell nekik teret a cselekvésre.
3. A bevándorlás átmeneti segítséget ad a trianoni Magyarország népességének pótlására.
4. A bevándorlás serkentése a szomszédos - a magyarok politikai súlyának növekedésétől "rettegő" - országok felé szép gesztus.