Március nyolcadikai Magyar Hírlap cikkeddel te is beálltál a Jobbikot gyalázók és rágalmazók kórusába. (Személyesen nem ismerjük egymást, de engedd meg a tegeződést.) Nyilván merő véletlen és semmi köze a kenyéradó gazdátok kimondott-kimondatlan elvárásához annak, hogy a választási kampány finisében őszinteségi roham tört ki a „jobboldali” sajtó munkatársainak egy részén, s egymás sarkát taposva kiáltjátok világgá: a Jobbik forrása és egyben végcélja minden gonosznak és rossznak. Nyilván a puszta véletlen műve az is, hogy a balliberális oldal véleményformálóinak soraiban viszont járványszerűen terjed egy megvilágosodódást okozó, felettébb különös vírus: Orbán Viktor kormánya mégsem lesz olyan rossz, a Fidesz mégsem náci, bezzeg a Jobbik…

„Széchenyi, Deák, Szekfű Gyula, Németh László ma harcolna a Jobbik ellen” állításodra túl sok időt nem pazarolnék, hiszen – ezt gondolom, belátod – fogalmunk sincs, hogy ezek a neves emberek kit támogatnának. Ez érvnek elég soványka. Ez a politika fantasy kategóriája, s hidd el, hogy tucatjával tudna bárki olyan magyar történelmi neveket citálni, akik nagy valószínűséggel ma bizony a Jobbik mellé állnának.

„Ha pedig feláll a Jobbik parlamenti frakciója, rólatok, egyszerű szimpatizánsokról végleg elfeledkeznek majd. (… Nagyjából egy év múlva joggal teszitek majd fel a kérdést: hol a boldogabb Magyarország” – írod. Ez már konkrétabb és ellenőrizhető állítás, bár egyelőre csak a szárnyaló fantáziátok (vágyaitok?) szüleménye. Mindenesetre biztosíthatlak: ha bármi ilyen történne, akkor a jobbik szimpatizánsok egészen biztosan számon kérnék az esetleges cserbenhagyást. A Jobbik mellett gyakorlatilag mindenki társadalmi munkában dolgozik, időt a munkától és a családtól elrabolva. Motivációjukban egzisztenciális szempontok nem játszanak szerepet (sőt, nagyon is kockázatos ma jobbik szimpatizánsnak lenni), de még párthűség sem köti őket. A becstelenség, a hazugságáradat, az ország kirablása és a nemzet ellen minden téren (oktatás, kisfalvak, határon túliak stb.) vívott háború okozta aggodalom és a tehetetlen düh fűti őket. Nem mi, hanem – legnagyobb csalódásomra – ti melegedtetek meg a jó kis helyeteken. Ma már kőkemény egzisztenciális kérdés felétek, hogy ki mit ír és mond. A lé meghatározza a tudatot. S a Fidesz Szélesre tárt, otthont adó lábai közül pincsikutya módjára – kockázatmentesen – köpködni kezdtétek a nemzeti tábor egy jelentős részét, a pénztárgép csilingelésének megnyugtató zenei aláfestésével a háttérben. Az árulást ti követtétek el. Itt és most. Vagy nem? Nosza, akkor ejtsél szót a következő Korrektúrában arról, hogy Gulyás Dénes kizáratná a pártból a Pátyi beruházást megszavazó Fidesz önkormányzati képviselőket! (Tudod, ez az az ügy, mely miatt Pörzse Sándor kollégádat lapátra tették.) Hogy csak egy tippet adjak. De akár Zsolt barátodtól is megkérdezheted, hogy miért fityeg a szibériai útifilmjének támogatói között a szocialista holdudvar leggátlástalanabb oligarchájának, Leisztinger Tamásnak az Arago Zrt nevű cége? Ennyit a „vígan számlált milliókról” ….

Szerinted „a Jobbik mögött nincs intellektus, nincs észérv, nincs szakértelem, csak indulat” a támogatói „a náciktól a kiábrándult kommunistákig terjednek”, s a párt „az 1933-as berlini és 1937-es moszkvai talajból sarjad”. Milyen ismerős szöveg! 2002-ben Eörsi István, Vásárhelyi Mária, Mészáros Tamás és egyéb megrettent társaik hergelték ehhez hasonló agymenésekkel a fanatikusabb szoci szavazókat. Akkor Fidesz szavazóként voltunk, most meg Jobbik szavazóként lettünk lenácizva. Már hallom is a választ: az akkor hazugság volt, de most igaz. Ugyan miért, kedves László?

Te elhitted a saját propagandádat, különben nem értekeznél a Jobbik mögötti nem létező intellektusról és szakértelemről. A Jobbikban és a formálódó holdudvarában rendkívül sok a fiatal, képzett és tehetséges értelmiségi. E téren bizony már jóval nagyobb potenciállal rendelkezik, mint a kontraszelektálódó Fidesz. (Arról a Fidelitásról nem is beszélve, mely mindössze egy Ágh Péter kaliberű vezetőt tudott kiizzadni magából.) Meglepődnél, ha tudnád, hogy az újságotokban szerepeltetett és a stúdiótokba behívott „Fidesz közeli” szakemberek közül valójában mennyien Jobbik szavazók. Természetesen efféle orientációjukat kizárólag bizalmas beszélgetések során merik csak elárulni, hiszen a Fidesz „szeretet és összefogás ereje” miatt muszáj ezt titkolniuk. Ki kell ábrándítsalak: a kollégáidnál is hasonló a helyzet.

Döbbenetes, de ugyanúgy támadjátok a Jobbikot, ahogy a ballib oldal tette 2002-ben a Fidesszel. Azonos tartalom, azonos szókészlet (náci, nyilas, demagóg, antidemokratikus stb.), azonos módszertan: minden napra jutó új rágalmak, a Jobbikkal ellenséges emberek mesélnek naponta a Jobbik szándékairól és a programjáról, a jobbikos politikusok megszólalási lehetőségének totális tiltása, manipulált hangfelvételek közlése stb. Vona Gábor magánügyeiben való vájkálással, kétes eredetű magánlevelek címlapon való publikálásával pedig még a baloldali sajtó legrosszabb pillanatait is sikerült alulmúlnotok, hiszen Orbán feleségveréses rágalmazását ennyire direkt módon nekik sem volt pofájuk terjeszteni. És még ti prédikáltok tisztességről? Nem szégyellitek magatokat? Annakidején is felfordult sokunk gyomra ettől, s – tetszik, nem tetszik – most is.

„Vona Gábor és a Jobbik szűkebb vezetése máris elárulta radikalizmusotokat: feltűnt az az apróság, hogy amióta a parlamenti bejutás biztossá vált, gyakorlatilag ejtették a Magyar Gárdát? Persze hogy hallgatnak, hiszen a világ minden parlamentbe ácsingózó protesztmozgalmának rém kellemetlen az utca hangja.” – írod. (Döntsétek el végre, hogy a Gárda léte, vagy hiánya háborít-e fel titeket. Egyébként ez is hazugság, hiszen gárdisták most is minden Jobbik gyűlésen feltűnnek.) Jól elsajátítottátok azt a jellegzetes kommunista a módszert is, hogy mindig azzal vádoljátok az ellenfelet, melyet az általatok kiszolgált hatalom művel. Mi is történt a polgári körökkel? Igen, pontosan az, amit írtál. Csak ki kell cserélni a szövegedben a Jobbikot Fideszre, Vonát Orbánra, a Magyar Gárdát Polgári Körre. Ugye, ugye, a Polgári Körök mozgalma volt az egyik olyan akció abból a félszázból, mely az „utca hangját” foglalkoztatta és vezette le (és el) annak fölös energiáit. Nehogy lázadjanak, s főleg: nehogy kérdezzenek. Persze a lázadást nem lehetett örökké elkerülni, hiszen a nyolc év alatti töketlenkedés, ámítás és az n+1-ik aláírásgyűjtés után egyre több embernek lett tele hócipője. Kezdtek a Jobbikhoz vándorolni. Emlékszel még a Nemzeti Konzultációra? Talán ez volt a legtöbb embert megmozgató, legnagyobb felhajtással járó, némi gejl műpátosszal is leöntött akció. Mivel közvetlenül Orbán Viktor kérte, ezért tízezer számra vetették papírra, s adták postára a javaslataikat az emberek. Mennyire gondolták mindezt a komolyan a Fideszben? Mennyire tisztelték a szavazóikat? Nos, annyira, hogy a levelek bontatlanul kerültek le a Polgárok Háza pincéjébe, s talán ma is ott vannak, ha valamelyik éjszaka nem szállították el titokban egy hulladékmegsemmisítőbe…

Egyetlen visszatérő érvetek a kurucinfo „zsideszezése”. Ezt ragozzátok, erre mutogattok, ezt ismételgetitek vég nélkül. A kurucinfo egy nyers, tabudöntögető, önszerveződő gerillamédium, annak minden szükségszerű hordalékával együtt, mely már a Jobbik felívelését megelőzően létrejött, függetlenül a párttól. Hatalmas sikerét a komplett magyar (és nemzetközi) médiavilág évtizedeken át tartó permanens hazudozásnak és polkorrekt maszatolásnak köszönheti. Ebből egyre több embernek van már elege. Igen, trágárak, de veletek ellentétben mégis teret adnak az ellenvéleményeknek is (lásd pl. Karsai László cikkeit) és hozzátok hasonló elvtelen párthűség sem köti őket. Morvaitól Pörzsén keresztül Novákig rengeteg embert ért már ott bírálat (kár, hogy ezekből néhányat nem tettetek be a március 11.-ei „szemlétekbe” . És ha a Jobbik vezetői, ahogy jósoltad, belesimulnának a mai „elit” mutyivilágába, akkor valamelyik gerillamédiumból (több is van) biztosan értesülnénk róla. A Barikádon viszont soha nem volt zsideszezés, úgyhogy ezen talán túl is léphetünk.

Felteszed a kérdést, hogy a Jobbik miért nem ejt egy szót sem az oroszokról? Talán azért, amiért a kínaiakról, a malájokról és a hutukról sem. Konkrétumot nem mondasz, hanem sejtetsz, s kijelented: „biztosan tudjuk a választ”. Punktum. A tények és érvek ilyen súlya alatt meggörnyedve, szerényen jelezném: néhány brossurával lemaradtál az események mögött. Tudniillik, nem Vona, hanem Orbán járt ősszel Canossát Putyinnál, nem Vona külpolitikusának, hanem – a korábban betegesen russzofóbiás – Németh Zsoltnak változott meg egy pillanat alatt 180 fokkal az álláspontja, s jelentette ki többek közt: „sem az Európai Uniónak, sem Közép-Európának, sem Magyarországnak nem érdeke Oroszország elszigetelése”. Vajon korábban hazudott, vagy most? De továbbmegyek: nem Vonának, hanem Orbánnak kellett végighakniznia a világot, hogy nagyhatalmak, különféle pénzügyi és gazdasági érdekcsoportok áldását megkapja a kormányzására. Vajon milyen alkuk születtek? Talán valamelyik záradéknak része a Jobbik elleni hadjárat is?

Amit műveltek, kedves László, az nemcsak tisztességtelen, hanem törvénytelent is. Bizony ám! (A „szexbotrányos” cikketekért már el is meszelt az OVB.) Tudniillik törvény kötelezi a médiumokat, hogy a vitás témákban az összes különböző véleménynek teret adjanak és az ellenérdekelt feleknek lehetőséget biztosítsanak az eltérő nézeteik kifejtésére. Persze, ezt senki nem tartja be teljesen, de olyant a magyar médiavilág a rendszerváltás óta nem látott (a baloldalon sem!), hogy a harmadik legerősebb pártról egyetlen másodperc hír se legyen és egyetlen politikusa se szerepeljen soha. De még ez sem volt elég nektek, úgyhogy most már napról napra összegereblyéztek mindenféle bukott alakot, Thürmertől lecsúszott exjobbikoson keresztül Csurkáig, akik aztán vég nélkül hazudoznak egy alákérdező mikrofonállványnak. Az ellenvélemények elhangzásának totális megtagadása mellett. Ilyen bolsevik módszerek után, jó fizetéssel a zsebetekben, még nekiálltok nyavalyogni arról, hogy a kirúgott kollégátok miért nem hív telefonon titeket? Hogy egy internetes honlapon nemcsak csúnya szavak olvashatók, de még – oh mily szörnyűség! – gazembernek is neveznek titeket? Ez valami vicc?

Ha úgy hiszitek, igazatok van, akkor miért nem hívjátok be a stúdióba a jobbikos politikusokat, s mondjátok a szemükbe az állításaitokat, vagy a kérdéseiteket? Miért nem szégyenítitek meg őket élő adásban? A kérdés persze költői. Ez az, amire sohasem fogtok tudni egyenes választ adni…

A demokráciafelfogásotok is enyhén szólva abszurd. Miből gondoljátok, hogy ti vagytok azok a kiválasztottak, akik eldönthetik, milyen politikai irányzatnak van létjogosultsága Magyarországon? Ti akarjátok eldönteni, hogy ki maradhat, ki kapjon teret, s kit kell minden áron eltaposni? Honnan táplálkozik ez a gőg, ez a felsőbbrendűségi tudat? Van egy rossz hírem: a szavazók mondják ki a végső szót, a szavazók döntik el mi legitim, s mi nem, mire van szükség, s mire nem. Ezt hívják demokráciának, bármennyire fáj is egyeseknek.

Az elején említetem, hogy egyes baloldali megmondóemberek szokatlan húrokon kezdenek játszani. Egyre megengedőbbek a Fidesz iránt, de egyre kérlelhetetlenebbek a Jobbikkal szemben. „Államra és tekintélyre van szükség a gazdasági és a szélsőjobb okozta politikai válság kettős szorításában. Ha ehhez kétharmados Orbán-győzelem, teljes felhatalmazás kell, hogy megnyugodjanak, hogy felelősen viselkedjenek, hogy leverjék a Jobbikot – ám legyen.” – írja Lengyel László a cikkeddel azonos napon a Népszabadságban. Korábban Babarczy Eszter mondott kísértetesen hasonlókat (HVG, február 15.): „De van még egy nagy előnye annak, ha a Fidesz kétharmadot szerez a választásokon. Így nem kell még csendben sem szövetséget kötnie a Jobbikkal, ha jelentősebb változásokat szeretne végrehajtani”. Egy március 11.-én a Népszabadságban megjelent publicisztika arról értekezett, hogy Borsodban a Fidesz segítette az LMP ajánlócéduláit gyűjteni. Az LMP az a párt ugye, melynek olyan támogatóik vannak, mint Bakács Tibor Settenkedő, Hajós András, vagy Para-Kovács Imre. Közben Pelczné Csisztú Zsuzsával gimnasztikázik, Kéri László a Fideszt méltatja, Hegedűs Zsuzsa miniszteri várományos, Csintalan a Hírtv-ben ordibál. Nos, akkor tulajdonképpen, ki kivel szűri össze a levet? És akinek ez a szedett-vedett társaság nem tetszik, az a tisztességtelen? Ne vicceljünk már….

A rendszerváltáskor, az 1990-es választásokkor hittük: jön az örömünnep. Aztán az addig antikommunista SZDSZ a holdudvarával közösen hirtelen elárult mindent, s rólunk csakhamar kiderült, mucsaiak, antiszemiták és nácik vagyunk. Most megint örömünnepre készültünk, egy megkésett rendszerváltásra (a Fidesszel a kormányban és a Jobbikkal a parlamentben), de megint elárultak minket, s ismét kiderült, mucsaiak, antiszemiták és nácik vagyunk. Pedig nemrég még együtt polgári köröztünk, együtt jártunk a megmozdulásokra, nyolc és négy éve együtt kampányoltunk, együtt szorítottunk nemzeti sajtó megmaradásáért és bővüléséért. Az árulás orvul, hirtelen és váratlan irányból jött. Mifelénk megmaradt a küzdelem, felétek a zsold és a sarzsi.

Gruiz Márton

Utóirat: rátekintek az Echo Tv interaktív betelefonálós műsorára. Németh Miklós Attila úgy áll a kamera előtt, mint aki citromba harapott. Az aktuálpolitikai műsor témája a függetlenségi nyilatkozat. Arcára van írva: retteg, nehogy egy telefonáló át tudja verekedni magát a többszörös szűrésen. Láthatóan a háta közepébe kívánja ezt a helyzetet. Most komolyan: kellett ez nektek? Megérte?