Téma: Bevásárlóközpontokat, autópályát a Pilisbe!
|
jm |
2006. január 27. 17:49 | Sorszám: 237 |
"Rózsaszín konzervdoboz" Vitatott hipermarketnyitás a Pilisben Népszabadság • Cser Andrea Lévai Szilvia • 2006. január 24.Sok vita után nyitotta meg kapuját a solymári Auchan Áruház. A 30 milliárdos beruházás nem kis harcot jelentett a környékbeliekkel. Főként a solymáriak és a vörösváriak féltették a tájat, a levegőt a megnövekvő forgalomtól. Komoly küzdelmet folytatott a Levegő Munkacsoport is a hipermarket építése ellen. Az ellenzők mellett persze sok támogatója is akadt. A solymári önkormányzat felmérte, hogy milyen előnyöket rejt magában ez a tájba valóban kevéssé illő "rózsaszín konzervdoboz", és megadta az engedélyt. A befektető az áruház megépítése mellett vállalta a környék rendezési terveinek elkészítését, a szennyvíztisztító telep kapacitásának bővítését, a közmű és a Szent Flórián út kiépítését, a közvilágítás és a forgalomtechnikai beruházások finanszírozását. Solymár javára csaknem egymilliárd forintba kerültek azok a beruházások, amelyeket a település éves költségvetéséből hosszú évekig nem tudott volna megvalósítani. A 10-es úton utazók hosszú ideig megsínylették az új körforgalom és az új útszakasz megépítését, míg az végül elkészült. Áruház-történeti kuriózumnak számít, hogy az épülő hipermarketnek a szokásos engedélyek mellett még a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal jóváhagyását is meg kellett szereznie, és vállalnia kellett, hogy saját költségén az építési munkálatokat megelőzően elvégezteti az itteni régészeti lelőhely teljes feltárását. Többen vádaskodtak azzal, hogy az áruház építése kegyeletsértés, a közelében fekvő második világháborús brit katonai temető meggyalázása. Egy térelválasztó domb, amely 30 méter hosszú és 2 méter magas, amelyre fákat ültetnek, ezen is segít majd. A cég öt éven belül 15-17 kereskedelmi központot szeretne létesíteni. A sok probléma ellenére miért mégis itt épül ez az új beruházás? A hely kiválasztását indokolta a 10-es út közelsége és a hasonló áruházak hiánya. 73 ezer család vonzáskörzetében szükség van egy ilyen üzletközpontra - hangzik az indoklás. Az épület, amely mintegy 10 ezer négyzetméteren terül el, 15 létesítményből álló üzletsort foglal magába. 380 embert foglalkoztat, és 1400 parkolóhellyel várja vásárlóit. Az áruház környékét parkosították, több száz fa és bokor elültetésével igyekeztek még vonzóbbá tenni a bevásárlóközpontot, amely vonattal és busszal is elérhető. Ám a vásárlók többsége autóval érkezik. Az idősebbek nem biztos, hogy elhagyják és felcserélik a megszokott helyi kis üzleteket, de a fiatalok és a dolgozó felnőttek számára gyors és közeli bevásárlási lehetőséget kínál a hipermarket. Az áruház a táj arculatát rontja ugyan, viszont kétségkívül hasznos funkciókat lát el. Az első tapasztalatok szerint a pénztárosok készségesek, az eladók udvariasak, előzékenyek. A pult mögötti üvegfalon keresztül a vásárlók is nyomon követhetik az áru útját. A belső tér rendezett és tiszta, a szolgáltatások jól működnek. A környezetbarát bevásárlószatyor pedig még a zöldek szívét is meglágyíthatja. http://www.nol.hu/alternativ/cikk/391768/ ************************************************* A környezetbarát bevásárlószatyor halottnak a csók. A környékbelieket pedig vígasztalja, hogy most már nekik is van bevásárlóközpontjuk. Ha annyira szeretnek konzervdobozok karéjában lakni, ez még csak a kezdet...
|
|
jm |
2006. január 24. 20:57 | Sorszám: 234 |
A havilapjuk honlapján ( www.lelegzet.hu ), a keresőt használva minden fontosabb ügyükről találsz anyagot, a kilencvenes évek elejéig visszamenőleg.
|
|
jm |
2006. január 22. 13:18 | Sorszám: 231 |
Ez pedig a gondola helyzetelemzése: http://www.gondola.hu/cikk.php?szal=46154 A környezetvédők SZDSZ-esek, mert a környezetvédelmi minisztérium, amelytől pénzük egy része származik, SZDSZ-es. A gazdasági és közlekedési minisztérium SZDSZ-es, ezért nem építi meg az új 10-es utat, mert a Pilis térség meg Fideszes. Pilisvörösvár polgármestere szintén SZDSZ-es. Az egész, új 10-es út körüli vita azzal magyarázható, hogy a meghasonlott SZDSZ vitatkozik önmagával. Tiszta szerencse, hogy a gondola kristálytiszta, világos gondolkozással rávilágított a 10-es út körüli vita valódi hátterére! A környezetvédelmi dossziékból hiányzott már nagyon ez a fajta, a tényekhez következetesen, makacsul ragaszkodó, ugyanakkor pengeéles logikát használó újságírói munka.
|
|
jm |
2006. január 20. 23:42 | Sorszám: 230 |
A Fiatalok Vörösvárért Egyesület (2006. január 18). Tisztelt Levegő Munkacsoport! A Fiatalok Vörösvárért Egyesület 2006. január 20-án (pénteken) 16.00-18.00 óráig félpályás útlezárást tart Pilisvörösvár belterületén a 10-es számú főútvonalon. Az útlezáráson részt vesznek a Pilisi medence településeinek polgármesterei, és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium képviselője. A demonstrációt a rendőrségből, a polgárőrségből és egyesületünk tagjaiból alakított kb. 80 fős rendezői gárda biztosítja. A demonstráció célja: A 10-es út elkerülő szakaszának mielőbbi megépítése, figyelemfelkeltés a tarthatatlan közlekedési viszonyokkal kapcsolatban. Továbbá tiltakozunk a Levegő Munkacsoport ellen, akik szándékosan hátráltatják az elkerülő út megépítését. Szeretnénk ha a demonstráción részt venne Lukács András, vagy valamelyik elnökségi tag a Levegő Munkacsoport részéről. Üdvözlettel: Preszl Gábor elnök Tel: 06-20-347-2770 E-mail: gabor.preszl@five.hu *************************************************************************** A Levegő Munkacsoport válasza a Fiatalok Vörösvárért Egyesületnek (2006. január 19.) Preszl Gábor elnök Tisztelt Elnök Úr! Örömmel értesültünk arról, hogy január 20-án, pénteken a 10-es út Pilisvörösvárt ténylegesen elkerülő szakaszának megépítéséért tüntetnek Pilisvörösváron. Üdvözöljük, hogy a Fiatalok Vörösvárért Egyesület és a térség polgármesterei is megértették és felkarolták a Levegő Munkacsoport és a többi környezetvédő civil szervezet azon álláspontját, miszerint a semmiből semmibe vezető - és csupán egy nagy bevásárlóközpontot kiszolgáló - 13 milliárd forintba kerülő, 5,5 kilométeres útszakasz helyett inkább a Pilisvörösvár szerkezeti tervében három változatban is feltüntetett és 9 milliárd forintból megvalósítható tényleges elkerülő út megépítését kell támogatni. Sajnos egyéb elfoglaltságuk miatt a Levegő Munkacsoport elnökségi tagjai nem tudnak részt venni a tüntetésen. Kérjük, hogy levelünket szíveskedjen felolvasni a résztvevők és a sajtó számára. Szívélyes üdvözlettel: Lenkei Péter elnökségi tag
|
|
jm |
2005. december 07. 20:24 | Sorszám: 229 |
"A fővárostól Dorog felé vezető kétszer egysávos 10-es út óriási forgalmat bonyolít le, naponta közel 26 ezer gépkocsi zúdul ezen keresztül Budapestre. Ráadásul az északnyugat-magyarországi iparterületről ez az egyetlen út vezet a fővárosba, így jelentős a teherforgalom is. Mindezt azt eredményezi, hogy a Pilisen keresztülhaladó hét kilométeres távolságot gyakran csak három óra lehet megtenni." www.origo.hu
|
|
jm |
2005. december 07. 18:34 | Sorszám: 228 |
Ha nincs fellebbezés a határozat ellen, akkor kénytelenek újrakezdeni az engedélyezési eljárást, és legalább a törvényesség látszatát betartani. "Új környezetvédelmi hatásvizsgálatot rendelt el a 10-es út Budapest-Pilisvörösvár közötti nyomvonalára a Fővárosi Bíróság – közölte a Hír TV. A közigazgatási pert a Levegő Munkacsoport azért kezdeményezte az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) ellen, mert a szervezet szerint egyrészt az új útszakaszról a lakosság bevonása nélkül döntöttek, másrészt az túl környezetterhelő lenne. A bíró jogszabálysértésként értékelte, hogy a négy kilométeres, kétszer két sávra tervezett útszakaszról az érintett önkormányzatok és a lakosság bevonása nélkül döntöttek, és helyt adott annak a kérelemnek is, amely szerint a beruházás környezetvédelmi hatásainak vizsgálatakor nem csak a kérdéses útszakaszt kell figyelembe venni, hanem az egész útépítést magát." www.gondola.hu
|
|
jm |
2005. december 07. 18:30 | Sorszám: 227 |
Ahhoz, hogy az ósan eltűnjön, kellene egy José Bové, aki szétszerelné. Nekem amúgy a bevásárlóközpontokkal nem lenne gondom - ha nem szántóföld közepére, vagy park helyére épülnének, és jórészt magyar árukat forgalmaznának... Na jó, horvát, lengyel áruk is jöhetnek.
|
|
jm |
2005. december 07. 18:08 | Sorszám: 225 |
hm. 10-es út: a bíróság a környezetvédőknek adott igazat A mai napon a Fővárosi Bíróság jogerős ítéletével hatályon kívül helyezte a 10-es út első szakaszának környezetvédelmi engedélyét és új eljárásra utasította a hatóságot. A pert a Levegő Munkacsoport indította az érintett térség környezetvédő civil szervezeteinek – a Piliscsabáért Egyesület, a Pilisvörösvári Környezetvédő és Természetbarát Egyesület, a Solymári Környezetvédők Egyesülete , az SOS Békásmegyerért Egyesület és a Van jobb M-nUll Ürömiek és Pilisborosjenőiek Környezetvédő Egyesülete – egyetértésével. A Levegő Munkacsoport már korábban rámutatott, hogy a szóban forgó szakasz megépítésére feleslegesen költenék az adófizetők 13 milliárd forintját, hiszen semmilyen közlekedési és környezeti problémát nem old meg, csupán egy nagy bevásárlóközpontot szolgálna ki. „Reméljük, az ítélet elősegíti, hogy a kormányzat megváltoztassa fenntarthatatlan közlekedéspolitikáját, és a tömegközlekedést, illetve a vasúti szállítást részesíti előnyben” – jelentette ki Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke. www.greenfo.hu
|
|
jm |
2005. szeptember 30. 23:01 | Sorszám: 224 |
Auchan: meglátom elhányom magam péntek, 2005. szeptember 30. A képen a budaörsi látható, a solymári még rondább A Levegő Munkacsoport bejelentése alapján a Budakörnyéki Ügyészség megvizsgálta a solymári Auchan bevásárlóközpont építési engedélyezési eljárását, és megállapította, hogy törvénysértések történtek. http://www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=11447&PHPSESSID=b8d2c4d898cd9374a0b6465829021a0b Lebontani nem fogják. Ezért tök mindegy. olyan ótvar ronda hogy összehányom magam minden egyes alkalommal, amikor arra megyek a busszal az egytemre, Piliscsabára. Gyönyörűvolt a táj! Egyedülálló! Gyümölcsösök, hatalmas hegyek! És most egy halványrózsaszínű irdatalan kocka terpeszkedik a csudaszép Pilis közepén. Egyszerűen nem is értem ezt az egészet, annyira durván néz ki. teljesen elszállt az agyam, amikor megláttam. Robbantani. Ez az egyetlen megoldás, mert tényleg egy rémes szörny az ott - egy rákfene. Remélem legalább a solymáriak örülnek, hogy nem kell messze menni vásárolni www.indymedia.hu
|
|
jm |
2005. május 21. 20:55 | Sorszám: 223 |
FELHÍVÁS! A Piliscsabáért Egyesület felhívja az ürömi, pilisborosjenoi, solymári, pilisvörösvári, pilisszántói, pilisszentiváni, piliscsabai, pilisjászfalui családi vállalkozások, helyi kis és közepes lakossági szolgáltatást végzõk figyelmét arra, hogy a térségbe betelepülõ multinacionális cégek a várható - és a térség teljes lakosságát érintõ - növekvõ környezetterhelésen túl éppen a helyi szolgáltatók létét veszélyeztetik. Fontosnak tartjuk a helyi vállalkozók, szolgáltatók munkahelyeinek megõrzését, ezért javasoljuk az érintett vállalkozásoknak és érintett lakossági körnek, hogy forduljanak önkormányzatukhoz, és kérjenek felvilágosítást arról, hogy az önkormányzati vezetésnek milyen szolgáltatásfejlesztési elképzelése van, és hogyan kívánja megvédeni a helyi vállalkozókat és szolgáltatókat a teljes ellehetetlenüléstõl. Sürgetjük az érintett vállalkozások területi összefogását a megélhetésük megtartása érdekében. A Piliscsabáért Egyesület felkéri a térségi civil szervezeteket és érdekképviseletei szerveket a helyi vállalkozások érdekeinek védelmére, és az ezen felhíváshoz való csatlakozásra. Jelentkezés: piliscsabaert@axelero.hu www.piliscsabaert.net ------------------------------------------- Nahát, ki gondolta volna, hogy az autópálya nem csak a környezetet teszi tönkre, hanem a helyi vállalkozókat is? hajrá tesco, auchan, metro, cora! valamivel csak fenn kell tartani a francia és angol gazdaságot!
|
|
jm |
2005. május 12. 11:59 | Sorszám: 222 |
Az Auchan csodái 2005. május 12. Az elmúlt években csodák sorozata történt a magyarországi Auchan- beruházások körül. Budaörsön a helyi lakosok 1997-ben a Levegő Munkacsoport segítségével bírósági keresetet nyújtottak be az Auchan bevásárlóközpont megépítése ellen.A bíróság első fokon hatályon kívül helyezte az építési engedélyt. Az építkezés azonban rendületlenül folytatódott annak ellenére, hogy a budaörsi önkormányzat háromnaponta 10 ezer forintos bírságot vetett ki az építtetőre! A bevásárlóközpont felépült, a pereskedő lakók nagy része elköltözött, a Levegő Munkacsoport pedig túlélte az ellene indított, széles körű lejárató kampányt. Két és fél év elteltével a Legfelsőbb Bíróság elutasította a keresetet, mivel álláspontja szerint nem volt elegendő bizonyíték a környezetveszélyeztetés megállapításához. Ennek kimutatására a bíróság több millió forintos költséggel járó további vizsgálatok elvégzését kérte. Ezek finanszírozására, amint azt a bíróság sejthette, a Levegő Munkacsoportnak nem volt lehetősége. 1998-ban az önkormányzati választások előtt az újpesti képviselő-testület - érzékelve a helyi közhangulatot - elutasította az M0-ás káposztásmegyeri csomópontjának megépítését. Erre a csomópontra elsősorban a Dunakeszire tervezett Auchan bevásárlóközpontnak volt szüksége. Csodák csodája, a választások után rögtön megváltozott a képviselők álláspontja, és megadták az engedélyt az építésre. A Káposztásmegyeri Környezetvédők Köre és a Levegő Munkacsoport bírósághoz fordult, mely első végzésével hatályon kívül helyezte az építési engedélyt. Az építtetők egy pillanatra megszeppentek, néhány napig álltak is a munkálatok, de utána még nagyobb erőkkel folytatódtak, mintha Magyarországon bíróság nem is létezne. A csomópont rövidesen elkészült (természetesen közpénzből), az akkori közlekedési miniszter ünnepélyesen átvágta a szalagot. A bírósági eljárás lassan folytatódott, végül 2004-ben (!) megszületett az ítélet, amely elutasította a civil szervezetek keresetét. A szakértői vélemény ugyanis kimondta, hogy egész Budapesten és környékén folyamatosan növekszik a gépjárműforgalom (ami kétségtelenül igaz), és így nem bizonyítható, hogy tényleg a csomópont által gerjesztett forgalom miatt súlyosbodik Káposztásmegyeren a környezetszennyezés... A keresetet megindító lakók időközben elköltöztek, a helyi egyesület vezetőjének például egy dunántúli kisvárosban sikerült megtalálnia a nyugalmát. A dunakeszi Auchannak természetesen egy út is kellett, ami a csomóponttól a bevásárlóközponthoz vezet. Ennek nyomvonala egy törvényileg védett lápon vezetett keresztül. Ezért a természetvédelmi hatóság több ízben elutasította az építési engedély iránti kérelmet. Ám egyszerre csak csoda történt, és a hatóság mégis megadta a hozzájárulását. Az említett civil szervezetek ismét bírósághoz fordultak, az út pedig megépült (szintén jórészt közpénzből). A bíróság első fokon 2004-ben hozta meg az ítéletét: az utat le kell zárni a forgalom elől! A dunakeszi önkormányzat fellebbezett, így az ítélet nem vált jogerőssé. Napjainkban a solymári Auchan építkezése körül történnek csodák. A Levegő Munkacsoport időben bejelentkezett ügyfélként, de csak két és fél hónap késéssel - többszöri rákérdezés után - kapta meg az értesítést a környezetvédelmi hatóságtól, hogy kiadásra került a környezetvédelmi engedély. Ezt azonnal megfellebbezte. Időközben a solymári önkormányzat kiadta az építési engedélyt. A Levegő Munkacsoport felszólította a solymári jegyzőt az építkezés azonnali leállítására, azonban a jegyző válaszra sem méltatta a civil szervezet levelét. A bevásárlóközpont építése töretlenül folyik. Még ennél is nagyobb csoda, hogy pont ebben az időszakban került kiadásra az új 10-es út első szakaszának környezetvédelmi engedélye is - azon szakaszé, amely véletlenül a solymári Auchan bevásárlóközpont mellett halad el. Az öt és fél kilométer hosszú szakasz megépítése 13 milliárd forintjába kerülne az adófizetőknek. A Levegő Munkacsoport bírósághoz fordult, hogy semmisítse meg a környezetvédelmi engedélyt. Következett az újabb csoda: a pilisi térség több polgármestere egy emberként szólalt fel az útszakasz megépítése érdekében, "településeket elkerülő útnak" minősítve azt. Egyáltalán nem zavarta őket az a tény, hogy ez a kétszer kétsávos szakasz semmiféle települést nem kerül el, hiszen a jelenlegi 10-es úttól mindössze 100 méterre (egy hosszabb szakaszon pedig csak 20 méterre) húzódna, egyik végén a kétszer egysávos Bécsi útba, a másik végén pedig Pilisvörösvár szintén kétszer egysávos főutcájába torkollva. Ezek a polgármesterek most nagyszabású félrevezető és lejárató kampányt indítottak a Levegő Munkacsoport ellen. A polgármesterekkel történt többszöri egyeztetés során ugyanis egyértelművé vált, hogy éppen ők ellenzik a településeket valóban elkerülő utak megépítését. Tény az is, hogy a Levegő Munkacsoport és a vele együttműködő civil szervezetek állandóan ezeknek az utaknak a megépítését szorgalmazzák - az Auchan-féle bevásárlósztráda helyett. Nem minden országban vannak ilyen csodák. Csehországból például még az 1990-es évek közepén kiebrudalták az Auchant korrupciós ügyletei miatt. A szerző a Levegő Munkacsoport elnöke www.nol.hu
|
|
jm |
2005. május 10. 18:12 | Sorszám: 221 |
Felébredtek a solymáriak: A Konzervatív Kör fóruma Solymáron 2005. április 28. A solymári Konzervatív Kör, amely több, mint tíz éve rendez hasonló esteket, ezt az estét a 10-es út témájának szentelte. A Kör tagjai nem támogatják a hat sávos utat , de plusz két sávot igen, azzal a feltétellel, ha az az ürömi elágazás után folytatódik az Óbudai temetõig. Ha nem folytatódik az ürömi leágazás után a bõvítés, akkor ellenzik a 4 km-es szakaszt. Nem támogatják az Auchan odetelepítését, mert ezzel a Budapest második kerületébõl oda autózó bevásárlók Solymár fõutcájának forgalmát növelnék. Szintén ellenzik az M0-ás tranzitforgalmat. Az esten felszólalt Grószné Krupp Erszébet, Vörösvár polgármestere, aki ismét az elkerülõ út fontosságát hangsúlyozta és azt mondta, hogy hajlanak a kompromisszumra, mely szerint az új 10-es útnak „a 4 km-es szakasza legyen az indulója, induljon el az angol temetõ utántól, induljon el Kesztölcig. Vállalnánk ezt is." - mondta. Hogy ugyan ez mennyit változtatna a helyzeten., nem derült ki az elõadásából. Einzmann László, Solymár polgármestere kijelentette, hogy az "Auchan a rácsatlakozó útnak egy részét építi meg." Ez utóbbi kijelentés, ha igaz, igazolja a civil szervezetek véleményét, mely szerint a 4 km-es szakasz elsõrendû hasznonlélvezõje a hipermarket lesz. A polgármesterek után a civil szervezetek kaptak szót. Elmondák, hogy a semmibõl semmibe vezetõ 4 km-es szakasz semmit nem old meg, sõt további forgalomnövekedést fog generálni. Maga a környezetvédelmi hatóság is 30%-os forgalomnövekedést prognosztizált, amelyet a hatóság "elviselhetõ mértékûnek" nevezett. Hangsúlyozták, hogy ha utat építenek, akkor építsék meg a Pilisvörösvár szerkezeti tervében szereplõ elkerülõ utat és ne költsenek 13 milliárd forintot egy 4 km-es bevásárlószrtádára. Szerintük a térségi közlekedés fejlesztésében elsõsorban a valódi elkerülõ utaknak és a tömegközlekedés gyors fejlesztésének kell elsõbbséget adni. Hangsúlyozták, hogy Budapest katasztrófális közelekedési helyzete nem teszi lehetõvé további forgalom befogadását, sot hamarosan forgalomkorlátozásokat kell majd a fõvárosban bevezetni. A hallgatóságot váratlanul érte annak a ténynek ismertetése, hogy az új 10-es, ha végig megépül, nem foglal magában leágazásokat, sem Pilisvörösvár, sem Pilicsaba irányába. Béda Ferenc, a Solymári Környezetvédõk Egyesületének elnöke felvetette, hogy vajon lehet-e két útnak azonos a neve? Térképpel illusztrálta, hogy az új 10-esnek nevezett út valójában a törvényben M10-es gyorsforgalmi útként szerepel, megépítésének nyilvánvaló célja, hogy összekösse a tervezett M0-ás északi szakaszát az M0-ás hidon át az M3-as úttal. Így ez az út engedné át a jõvõben a Párizs-Kiev közötti tranzit forgalmat. Kifogásolta, hogy az emberek nem kaptak és nem kapnak hiteles tájékoztatást ezekrõl a tervekrõl. A Konzervativ Kör képviselõje hozzászólásában elmondta, hogy amikor a solymári képviselõ testület az Auchan ügyét tárgyalta, õ részt szeretett volna venni az ülésen. Einzman László polgármester azonban közölte vele, hogy ennek nincs sok értelme, mert "informális" ülést tartanak. Másnap azonban nyilvánosságra került, hogy az ülésen a képviselõk megszavazták az Auchan betelepítését. Dr. Illés Zoltán (FIDESZ), a parlament környezetvédelmi bizottságának tagja harminc perces elõadásban sorakoztatta fel érveit a tervek ellen. Ékesszólóan ecsetelte, hogy könnyen tettenérhetõk azok az érdekcsoportok, amelyeknek ez az út fontos. Csak fel kell tenni a kérdést: Qui prodest? Vagyis kinek az érdeke? "Nyilvánvaló, hogy nem az Önöké, hanem azoké, akik fillérekért megszerezték a földeket, majd eladták és azoknak, akiktõl ezeket most megvásárolták". Elmondta, hogy legkevesebb három alternatívát kellett volna a térségi közlekedés megoldására felkínálni és azokat az emberekkel meg kellett volna ismertetni. Az adott probléma megléte álságos intézkedésekhez vezetett - mondta. Felhívta a figyelmet az Aarhusi Egyezményre, amelyet Magyarország is aláírt, mert e szerint nem elég kifüggeszteni a hirdetõtáblára az információt, hanem "a polgármestereknek oda kell menni az emberekhez és az Önök nyakába kell tenni minden álláspontot". Elõadását dübörgõ tapssal jutalmazta a mintegy 150 fõs tömeg. Pénzes Gábor, Pilisszentiván polgármestere látványos kivonulással adta tudtára a jelenlévõknek, hogy nem ért egyet az elhangzottakkal. Nevezetesen azzal, hogy az egyik felszólaló "hazugnak" nevezte a polgármestereket amiatt, hogy elkerülõ útról beszélnek. Einzmann László kis idõ után szintén távozott, fontos egyéb elfoglaltsága miatt, ezt több solymári lakos nehezményezte is. Grószné Krupp Erzsébet végig kitartott, de közben többször kijelentette, hogy elviselhetetlen az, ami itt zajlik. Vélhetõen elõször konfrontálódott azzal a ténnyel, hogy nem mindenki támogatja olyan vehemenciával a terveket, mint az elhíresült pilisvörösvári fórum résztvevõi tették, amikorõ és polgármestertársai azon fáradoztak, hogy megalázzák és nevetségessé tegyék a tervet ellenzõ civil szervezeteket. www.piliscsabaert.hu ---------------------------------------------
|
|
|
jm |
2005. április 30. 15:06 | Sorszám: 219 |
A tömegpszichózis anatómiája Pilisvörösvár főutcája. Zebra sehol. A járókelők az óriási autófolyamon keresztül próbálnak átevickélni a túloldalra. A Közösségi Házba igyekszünk. A meghívón óriási betűkkel: „Fórum a 10-es elkerülő útról”. A túlpartra érve együttérzően dohogunk. A meghívót átböngészve már tisztázódtak a frontvonalak. „Akikhez a kérdéseiket intézhetik: az út építésének támogatói”. A felsorolásban polgármesterek, a megyei tisztifőorvos, közlekedési szakértők. Alább, külön kiemelve: „És aki a várost elkerülő út építése ellen van: Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke”. Nem kétséges tehát, kik képviselik az itt élők valódi érdekeit, és ki az, aki a súlyos közösségellenes magatartásával méltán zúdítja magára a többség megvetését. A fórum helyszínén a Levegő Munkacsoport aktivistái kiadványokat, az álláspontjukat alátámasztó dokumentumokat helyeznek a székekre; a baljóslatú előjelek dacára még bíznak abban, hogy a megbeszélést sikerül szakmai síkra terelniük. Lassan megtelik a nagyterem, szinte tapintható a feszültség. Megkezdődik a rendezvény. A tárgyilagos kívülállást képviselő moderátor szerepében egy helyi egyesület vezetője mutatkozik be. Vérmes reményeinket azonban hamar lelohasztja, mikor rövidesen megtudjuk, ő is a „többséget” képviseli, azaz az útépítés pártján áll. Először a Levegő Munkacsoport elnöke kap szót. A tömegből fel-felhangzó fújolás jelzi: sokan már egyáltalán nem kíváncsiak a mondanivalójára. A halk szavú előadón látszik, ő nem az indulatok embere, ezen a terepen nehezen közlekedik. A technikai akadályokat, meg a közbekiáltások okozta feszültséget legyűrve, arról beszél, hogy leginkább a Pilisvörösvárt elkerülő utat kellene megépíteni. Azon túl a tömegközlekedést, a vasutat lenne tanácsos támogatni, nem pedig a nyilvánvalóan fenntarthatatlan személygépkocsi-közlekedést. A látványtechnika a nagyvilágból követendő példákat vetít a vászonra. Egy csillogó nyugateurópai tömegközlekedési eszköz zajos derültséget vált ki a hallgatóságból: mifelénk a tömegközlekedésről egyelőre még csak az előtag jut az emberek eszébe. Kisvártatva, a helyi polgármester asszony szavai után, a „szakma”, a közlekedésmérnöki kamara jeles képviselője emelkedik szóra. Rövidesen az ő mondanivalójából is kiderül, hogy a kérdéses út senkit és semmit nem kerül el, azt csak a távlatokban Dorogig építendő főútvonal egyik szakaszának szánják. Az új út egyelőre (ki tudja meddig) csak Budapest szélétől Pilisvörösvár határáig további kétszer két sávon bonyolítja le a már most is hatalmas forgalmat. Hogy miért éppen ezt a szakaszt építik meg először? Az előadó —látva a kérdő tekinteteket— nem rejti véka alá a kifundált stratégiát. A célpont: Óbuda, amelynek határában a már most is mindennapossá vált dugók további növekedése a főváros revolverezését szolgálja majd. A feltorlódó áradat elvezetéséről a továbbiakban kénytelenek lesznek ők gondoskodni. Jelenleg gyűlnek már a grandiózus tervek az út mindkét irányban való továbbvezetéséről. Erről már a pest megyei közútkezelő képviselője tart hatásos előadást. Csak úgy izzik a projektor. A sok térségi, feltáró meg elkerülő út, Duna-híd láttán tűzbe jön a hallgatóság. Lelkesen meg is tapsolják a bemutatót. A tömegben szerényen megbúvó, földhözragadt kevesek kezdik egyre kényelmetlenebbül érezni magukat. Különösen azért, mert a látványos beruházások pénzügyi hátteréről, megvalósulásuk idejéről nem sikerült konkrétabbat megtudniuk. Az egyéb, például környezeti hatásokról nem is beszélve. De most, ezekben az emelkedett pillanatokban, kit is érdekel a ködös jövő! A sanda vádakra elhangzik még egy cáfolat: az útszakasz megépítését egyáltalán nem befolyásolta, hogy Solymár határában, a jövendő út mellett éppen most kapott engedélyt az egyik áruházlánc legújabb bevásárlóközpontja. Befejezésül az előadó —az út engedélyét megtámadó környezetvédelmi szervezetekkel szembeni rokonszenvet tovább élesztve— kihangsúlyozza, hogy bizony már rég megkezdődhettek volna a kisajátítási eljárások. A fórum emlékezetes pillanata, mondhatni csúcspontja, amikor az egyik polgármester a tömeghez fordul: „– Tegye fel a kezét, aki az út megépítése mellett van!” A „látható többség” serényen nyújtózkodik, miközben a két jelenlévő országgyűlési képviselő, a többi polgármester vagy akár a moderátor sem lát okot a közbeavatkozásra. E sorok szerzőjénél ekkor szakad el a húr és dönt a távozás mellett. Kifelé menet még hallatszik a következő kérdés: „– Most pedig álljanak fel azok, akik ellenzik az útépítést.” Az előtérből visszafordulva még látom, amint az imént még előttem ült idős házaspár (akik végig csendesen figyelték az elhangzottakat) és még néhányan halált megvető bátorsággal felemelkednek. Távolodva, fülembe cseng a „demokratikus közjáték” megannyi kifinomult megnyilvánulása; a folytonos bekiabálások, az elhangzott állatrendszertani szakkifejezések, kiváltképp pedig a Levegő Munkacsoport feloszlatására vonatkozó konstruktív indítványok. Kint az utcán már esteledik, vége a csúcsforgalomnak. Hazafelé, a fővárosba tartó buszon még mindig a rendezvény hatása alatt, erős hiányérzetem támad: a Pilisvörösvár főutcáján vagy a Bécsi úton esetleg még lakni képes „kisebbség” sorsáról bizony – a Levegő Munkacsoport elnökének szájából elhangzottakon kívül – egyetlen árva szó sem esett. Az ünnepi hangulatban erről az „apróságról” alighanem mindenki más jól megfeledkezett. Gellért Miklós környezetbarát (megjelent a LAKSZ – a Lakóközösségi Szervezetek Szövetsége hírlevele – 2005. márciusi számában)
|
|
jm |
2005. április 30. 14:57 | Sorszám: 218 |
Nálunk inkább az a divat, hogy autópályákat vezetünk a legszebb természeti területeinken keresztül, és ledózeroljuk a természeti értékeinket. Elvégre ez a haladás!
|
|
jm |
2005. április 29. 16:55 | Sorszám: 216 |
A Pilis tavasszal is gyönyörű! Most nyílik a tavaszi hérics, és tele van ibolyával az erdő! *******************************************************
Ki a természetbe! Szeptemberben kezdődött a hajtás. Azóta vagyunk a négy fal között, azóta nem mozdultunk ki a városból. Szívjuk a szmogot, hallgatjuk a város zaját, kerülgetjük a dudáló autókat. A Nyugatinál álltam, és próbáltam átjutni az út túloldalára. Nem mertem a 'majd megállnak, ha látják, hogy elindulok' variációval próbálkozni. Csak álltam, álltam a járdán, amikor elementáris erővel hasított belém a gondolat: Ki innen! Ki a városból!
A következő hétvégére megterveztük az idei őszi kirándulást. Viszontagságosan kezdődött, mert órákig kutattuk a túratérképeket. Úgy emlékeztünk, hogy többet is őrzünk belőlük valahol a könyvespolc egyik rejtett zugában, de aztán a fojtott tudom, hogy ott van, csak meg kell találni kijelentések után csupán egy szakadt Pilis térkép akadt a kezünkbe. Így úticélunk a Pilis lett. Összekészítettem a piknikhez szükséges hozzávalókat. Jó ideig kerestem egy piroskockás terítőt, mert egy valamirevaló piknikhez muszáj piros-fehér kockás terítőt vinni, de aztán átmeneti megoldásként csak egy egyszerű, a szélén kicsit égett konyharuhát találtam. Szendvicseket készítettem, és teát főztem, almát mostam, esőkabátot, vastag pokrócot és térképet tettem a táskába. Rétegesen felöltöztünk, és elindultunk. Aztán negyed óra múlva visszafordultunk, mert kényelmetlen cipőt vettem fel. Pedig egy túránál nagyon fontos a cipő. Egy kényelmetlen lábbeli az egész programot tönkreteheti. Az őszi kirándulásnál nincsen megnyugtatóbb dolog. Az efféle hétvégi élmény, a friss levegő, a mozgás, és az őszi táj látványának szépsége hetekre feltölti az embert. Érdemes kivárni egy olyan napot, amikor minimum 10-15 fok körüli a hőmérséklet, és érdemes valamilyen szintig megtervezni a túra útvonalát. Persze, ha valaki szereti belevetni magát az ismeretlenbe, akkor számára csupán a kiindulópont meghatározása lényeges, ám vigyázni kell, hogy a kellemes kikapcsolódás nehogy a kiutat kereső céltalan bolyongássá váljon. Mi egy olyan túrajelzést kerestünk a térképen, ami erdőben és mezőn át, szirten, és völgyben egyaránt halad, és persze alkalmasan rövid is egyben. Mehettünk volna kocsival is, de az általános iskolai kirándulásokra emlékezve inkább a sárgabuszos megoldást választottuk. A Pomázról Dobogókőre közlekedő buszra szálltunk, és mire felberregett a motor - csak úgy, mint az általánosban - mi már fejenként egy-egy szendvicset elfogyasztottunk, és jóllakottan zötykölődtünk a Kétbükkfa-nyereg megállóig. A busz keskeny, kanyargós úton kapaszkodott a hegyre, nem ment túl gyorsan. A homlokomat az ablakhoz nyomva bámultam ki az ablakon, és egyre nagyobb izgalommal vártam, hogy a hangzatos nevű megállónál leszállhassunk, és belevethessük magunkat az erdőbe. Hamar megtaláltuk a zöld jelzést, ahol égigérő bükkfák közé kerültünk. Átszűrődött egy kevés napfény a fák lombjai között, és egészen hihetetlen színeket produkált az erdő. Tapasztalt túrázók szerint akár erdőben, mezőn, hegyekben, vagy völgyekben járunk, mindenképpen közlekedjünk csendesen. Azt mondják az igazi turista tudja: aki halkan, csendben járja az erdőt, a hegyeket, az előtt a természet kitárulkozik, és addig ismeretlen titkairól lebbenti le a fátylat. Lehet, hogy ezt arra is értik, hogy olyan gyönyörűségekkel találkozik az ember, hogy eláll a szava. Velünk ez történt. A zöld jelzésen haladva egy erdei pihenőhöz jutottunk. Letelepedtünk a fapadra, néztük az a színeket, és szívtuk a friss levegőt. Kibogarásztuk a térképen, hogy most már nem a zöld, hanem a piros kereszt jelzés a mi irányunk az úticél, Pilisszentlélek felé. A piros kereszt út telepített lucfenyő-erdő szélén vezetett. A karácsonyillat, és az őszi színek totálisan megzavartak bennünket, olyanok lettünk, mint az ötévesek. Rohangásztunk fától fáig, piros kereszttől piroskeresztig. Aztán hamar abbahagytuk, amikor hatalmasat estem az egyik kiálló gyökérben, és az egészségemet őrizendő inkább kéz a kézben sétáltunk tovább. Hamarosan egy erdei tisztásra érkeztünk, aminek a szélén egy igazi erdészház állt. Az öreg néne őzikéje mese jutott az eszembe, mert mindig ilyennek képzeltem el a néni házát. Leraktuk a pokrócot, ráterítettük a szélén égett, de a romantikus piknikhez elengedhetetlen piros-fehér kockás terítőt (konyharuhát) és hatalmas étvággyal nekiláttunk a szendvicseknek. A pihenő után az erdészház melletti ösvényen egy völgyön keresztül értük el kellemesen elfáradva Piliszentlélek szélső házait. Már az induláskor elhatároztam, hogy viszek haza lehullott leveleket, és terméseket, ezért a séta közben végig gyűjtögettem. Tobozokat, szúros, és sima gumókat, gubacsokat, göcsörtös gallyakat, makkot, és ezerszínű leveleket hoztam haza. A terméseket kitettem az ablakba száradni, a leveleket két papírlap közé súlyos könyvek alá tettem. Amikor megfelelően kiszáradtak egy tálba rendeztem őket. Hétvége óta így a lakásban is őszi erdő illat van. Mindenkinek ajánlom, hogy használja ki a kiránduló-idő utolsó heteit! Vegye nyakába a természetet, és pihenje ki így a hétköznapokat! www.index.hu
|
|
jm |
2005. április 29. 14:52 | Sorszám: 215 |
2005. április 27. A semmit el nem kerülő út A 10-es út újonnan megépítendő szakaszát a hivatalos álláspont elkerülő útnak nevezi, de a térképen hiába keressük a településeket, amelyeket az új útszakasz elkerülne. A tervezett szakasz valójában több milliárdos rejtett támogatás közpénzekből egy újonnan építendő bevásárlóközpontnak. A FIGYELEM ELTERELÉSE HELYETT VALÓDI ELKERÜLŐ ÚTRA VAN SZÜKSÉG.
AZ ÚJ 10-ES ÚT TERVEZETT ELSŐ SZAKASZA PILISVÖRÖSVÁRON ÉS ÓBUDÁN CSAK SÚLYOSBÍTANÁ A KÖZLEKEDÉSI KÁOSZT A Pilisvörösvárt valóban elkerülő út helyett ma egy másik terv van engedélyeztetés alatt. A „semmiből a semmibe” vezető út tovább növelné a Pilisvörösvárra és Óbudára nehezedő, már ma is elviselhetetlen forgalmi nyomást. A vörösváriak hiába várják a megkönnyebbülést az új úttól. A 10-es számú út bővítésének távlati tervei kétszer kétsávosra tervezett gyorsforgalmi utat képzelnek el. Ez az út Óbudától egészen a magyar-szlovák határig vezetne, keresztül a Pilisen. Forgalmi kapcsolatot jelentene az Árpád híddal, a leendő Aquincumi híddal, illetve az M0 tervezett északi szakaszával. A pilisvörösváriak pechjére azonban az első szakasz, amit megépíteni terveznek nemhogy elkerülné Vörösvárt, de négy új sáv forgalmát terhelné a főutcára. Ha eddig alig lehetett gyalog átkelni az egyik oldalról a másikra, eztán ez a korábbinál is nagyobb próbatételt jelent majd. Nem beszélve a növekvő füstről, zajról, balesetveszélyről, amit az új út megépítése okoz. Mindezt ahelyett, hogy valódi elkerülő utat építenének Pilisvörösvár mellé. A 10-es út bővítésének ötletéhez az elmúlt másfél évtized átgondolatlan település- és közlekedésfejlesztési lépései vezettek. Budapest és az agglomeráció északi részének közúti forgalma többszörösére nőtt a koncepció nélkül engedélyezett lakóparképítések és logisztikai bázisok felépítése miatt. A településeken átdübörgő elviselhetetlen forgalmat most olyan gyorsforgalmi úttal enyhítenék, amely várhatóan újra a közúti forgalom növekedését, újabb logisztikai és bevásárlóközpontok telepítését vonná maga után. Mindezt Magyarország és Európa egyik kiemelten értékes természeti területén, a Pilisben, hatalmas pusztítás árán. Még, ha a 10-es út megépítése az összes új hálózati kapcsolatával együtt (pl. M0, Aquincumi híd) megoldást is jelentene (ahogy nem jelentene megoldást), akkor is érthetetlen, hogy miért pont azzal az 5 és fél kilométeres szakasszal kezdik, ami gyakorlatilag csak a 10-es bővítését jelenti egy szakaszon? Lakott területet nem kerül el, mindössze néhány méterrel arrébb épít fel 2×2 új sávot, melyet visszavezet a régi 10-es 2×1 sávjára. Mindezt 13 milliárd forint közpénzen, ugyanennyi autópálya árának csaknem duplájáért. Persze, ha a dolgokat összefüggéseiben vizsgáljuk, látni lehet: mindennek megvan a jó oka. Véletlenül pont erre a szakaszra adták ki egy épülő bevásárlóközpont építési engedélyét. A semmit el nem kerülő út valójában a hipermarket közpénzen épített kiszolgáló útja lenne. Kérdés, hogy ez közérdek-e? A Piliscsabáért Egyesület, a Levegő Munkacsoport, a Solymári Környezetvédők Egyesülete, az SOS Békásmegyerért Egyesület, valamint a Van Jobb M-NUll Ürömiek és Pilisborosjenőiek Egyesült Környezet- és Egészségvédő Szervezete e teljesen ésszerűtlen, a települések forgalmát növelő beruházás helyett a problémát valóban csökkentő megoldást javasolt. Mihamarabb meg kellene építeni a Pilisvörösvárt elkerülő 2×1 sávos utat, a 10-es gyorsforgalmi út nélkül. Ez az itt lakóknak valódi enyhülést hozhatna. Ez az út szerepel a település rendezési tervében, az itt élők azonban mégsem hallottak róla. Csakis arról az „elkerülő” útról hallhattak, ami 4 új sáv forgalmát hozná a település főutcájára. Egy elkerülő út akkor jelent megoldást, ha más közlekedésfejlesztési megoldásokkal rendszerben alkalmazzák. Az elviselhetetlen közúti forgalom csökkentése nélkül minden új út építése csak rontani fogja a térségben élők helyzetét. Sürgős feladat lenne tehát az elkerülő út megépítése mellett az esztergomi vasútvonal minőségi fejlesztése, mely kiválthatná a közúti forgalom jelentős részét. Szabályozóeszközökkel mérsékelni kellene a közúti forgalmat. A településeknek felül kellene vizsgálni fejlesztési koncepcióikat és olyan beruházásokat kell előtérbe helyezni, amelyek a közúti forgalom gerjesztése nélkül valósítják meg az életszínvonal növekedését. Mindez pedig csak az itt élőkkel folyatott érdemi párbeszéd keretében elképzelhető. A Pilisben valójában a közúti forgalom növelését kellene elkerülni. TOVÁBBI INFORMÁCIÓ: KAJNER PÉTER (VÉDEGYLET) – KAJNERP@VEDEGYLET.HU www.vedegylet.hu
|
|
jm |
2005. április 29. 14:18 | Sorszám: 214 |
Forgalomgerjesztés Forgalomcsökkentés. Ezt az okot szokták leggyakrabban felhozni, amikor egy új utat, elkerülõt, vagy plusz sávot akarnak építeni. Olyan érv ez, amire gyakran nehéz rákontrázni, hacsak nem ismeri az ember azt a letaglózó mennyiségû bizonyítékot, mely szerint az így bõvített útkapacitás csak növeli a forgalmat. Íme egy példa arra, miért nagyon rossz ötlet az útépítés. „Aki utat vet, forgalmat arat“ - már évek óta ez a mondás járja a közlekedés-tervezõk, és kutatók társaságában. Ez nem is lenne meglepõ, csakhogy mégis állandóan az ellenkezõjét halljuk - hogy valami mágikus módon, az új, szélesebb utak biztosan csökkenteni fogják a torlódásokat. Egy példa: Lyonban a fõ észak-déli autóút, egyenesen a városközponton keresztül halad. 1992 elõtt ez napi 100 000 autót jelentett, így hát a városvezetés úgy döntött, „forgalomenyhítés“ végett elkerülõ utat épít. Ma napi 80 000 autó közlekedik az elkerülõ úton, és napi 90 000 a régin. Ez 10%-kal kevesebb a régi úton, és 70%-kal több összesen. És most két további elkerülõ utat terveznek, „forgalomenyhítés“ végett. Világszerte mindenhol ugyanaz az eredmény: ha megépíted, akkor jönnek az autók. Hogy ez így van, már nagyon régóta tudjuk, tudják. Bressey és Lutyens 1938-ban megállapította, hogy Angliában, miután megnyitották a Great West Road-ot a forgalom 4-5- szörösére emelkedett, anélkül, hogy a régi utakon bármennyit is csökkent volna. De nem kell kutakodni a múltban. A Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciájának Infrastruktúragerjesztett mobilitás jelentésében teljesen világosan le van szögezve: „A szakértõk immáron semmilyen kétséget nem fûznek ahhoz, hogy [a gerjesztett mobilitás] egy nagyon is valós jelenség.“ Természetesen más tényezõk is szerepet játszanak a forgalomnövekedésben - tipikus tyúktojás kérdés. Az alábbi példákban a kutatók egyértelmûen kimutatták, hogy az útfejlesztés volt a fõ oka a forgalomnövekedésnek. A Londont körülölelõ M25-ös gyûrût 1986-ban adták át a forgalomnak. A valós forgalom már 1992-re 55 százalékkal magasabb volt a tervezettnél. Hasonló volt a helyzet a York-i Északi Kerülõnél, az M62, az M11 és A3216 jelzésû utaknál. Az 1994-es SACTRA jelentésben, mely 151 nagy-britanniai esetet tanulmányozott, arra a következtetésre jutottak, hogy az új kerülõutak forgalma átlagosan 25 százalékkal haladja meg a megjósolt forgalomnövekedést. Az Infrastruktúra-gerjesztett mobilitás jelentésben számos esettanulmány található, spanyol, francia, német, osztrák, angol és svéd példákkal. Spanyolországban mind a Madrid- Bailén, mind a Bailén-Granada útvonalakon 1987-1990 között kb. napi 700 autóval növekedett a forgalom. 1990-ben a gazdasági recessziónak betudhatóan stabilizálódott az autók száma. Majd 1992-ben átadták a Madrid-Bailén vonal felújított szakaszát és két éven belül a korábbi szinthez képest 147,6 százalékos növekedés állt be. Ez a „gyarapodás“ érdekes módon nem volt összhangban a gazdasági növekedéssel. Az Egyesült Államokban, a University of California által 30 városban végzett kutatás szerint, minden egy százaléknyi autóút-bõvítés 0,9 százalékos forgalom-növekedést von maga után, s így pusztán öt év alatt elillan az új utak forgalomenyhítõ hatása. Az egyik ismert szakértõ így nyilatkozott: „Ez az egész olyan mintha a beteges hízást az övlazítással próbálnánk gyógyítani.“ Radnai Balázs Autóirtó I. évfolyam 1. szám, 2005. tavasz
|
|
jm |
2005. április 24. 17:48 | Sorszám: 213 |
Tanulságos! Mire költünk milliárdokat Magyarországon - miközben oktatásra, egészségügyre, de még csak útfelújításra sincs egy fillér sem? ------------------------------------------------------- Új 10-es: tranzit út - nem elkerülõ út Nem épül Pilisvörösvárt elkerülõ út A civil szervezetek azt mondják, hogy épüljön út, de ne itt és ne ilyen formában, ezért érdemes volna megfontolni a polgármestereknek is a közeledés lehetõségét - mondotta összegzésként Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter az április 15-i háromoldalú egyeztetõ tárgyaláson, amelyen a civil szervezetek, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM), valamint térség öt polgármestere vett részt. Markotay Sándor, a GKM közúti közlekedési fõosztályának helyettese vezetõje elmondta, hogy az új 10-es út második szakaszának építése során nem kerül sor a Pilisvörösvár szerkezeti tervében szereplõ, a várost valóban elkerülõ útszakasz megépítésére. „A 10-es utat akarjuk megépíteni Budapest és Kesztölc között, amely egy második folyosót nyitna meg itt. Ez a forgalommegosztást teszi lehetõvé, ez egy tranzit út" - állapította meg. Ez azt jelenti, hogy az út megépítésével Pilisvörösvár, Piliscsaba, Pilisjászfalu és Leányvár továbbra is kénytelen lesz elviselni a rajta áthaladó „megosztott" forgalmat. A jelenlévõ civil szervezetek ezzel szemben azt hangsúlyozták, hogy ezeknek a településeknek az új 10-es út nem hoz igazi megkönnyebbülést a forgalmi terhek alól, ezért nem ezt a megoldást kellene választani, hanem a valódi elkerülõ utakat kellene megépíteni. Ezt az is indokolja, hogy amit a polgármesterek szorgalmaznak, annak a megvalósítási ideje beláthatatlan. Pénzes Gábor, Pilisszentiván polgármestere szerint az önkormányzatok képviselik a térségben lakókat, a civil szervezetek nem. Persányi Miklós ugyanakkor rámutatott, hogy a hatályos jogszabályok lehetõvé teszik a civil szervezeteknek, hogy bírósághoz forduljanak. Ezt a jogot minden demokratikus államban biztosítani kell. A bírósági eljárás szokásos elhúzódása miatt azonban vélhetõen az út nem fog elkészülni 2008-ra, még akkor sem, ha idõben ki fogják adni a környezetvédelmi engedélyt, amire szintén nincs biztosíték. Mindezzel a polgármestereknek számolniuk kell. A konfliktus feloldására megegyezést javasolt a civil szervezetekkel. A civil szervezetek kifogásolták, hogy az út környezetvédelmi engedélyét szakaszosan kérik meg. Eddig csak az 5,5 kilométeres elsõ szakasz 4(!) kilométerére adták ki a környezetvédelmi engedélyt (a 11-15. km-szelvény között). Ez azért is aggályos, mert elofõrdulhat, hogy a második szakasz a hatályos környezetvédelmi jogszabályok miatt nem engedélyezhetõ, hiszen a tervezett nyomvonal Natura 2000-es - védett természeti - területeket szelne át. Ha ezen a területen alagútba helyezik az utat, az olyan mértékben megemelheti a költségeket, ami a megvalósíthatóság gátja lehet. Kifogásolták azt is, hogy a 4 km-es szakasz engedélyezési tervében nem tüntették a solymári angol temetõnél felépítendõ bevásárlóközponthoz vezetõ feljárókat, leágazásokat, hanem ezeket külön engedélyezték. Így nem vizsgálták a bevásárlóközpont és az új útszakasz által gerjesztett forgalom és környezeti ártalmak együttes növekedését és egymásra hatását. A GKM szakemberei szerint ez azért történt így, mert a 4 km-es szakasz engedélyezésekor még nem tudtak a bevásárlóközpontról. (Vesd össze: a környezetvédelmi engedély megszerzésének átlagos idõtartama több hónap, a 4 km-es szakaszra 2004 nyarán adták ki az engedélyt, a bevásárlóközpontra pedig ez év januárjában.) A civil szervezetek képviselõi arra is felkérték a polgármestereket, hogy hagyjanak fel a félretájékoztatással, ne hívják elkerülõ útnak az új 10-es utat, mert az emberek jelenleg azt hiszik, hogy az új út megépülése után lakóhelyükön megszûnik az átmenõ forgalom, holott ez egyáltalán nem felel meg a valóságnak. Különösen megtévesztõ, hogy a Pilisvörösvár és Óbuda közötti, a semmibol semmibe vezetõ „bevásárlósztrádát" is folyamatosan elkerülõ útnak minosítik. Grószné Krupp Erzsébet, Pilisvörösvár polgármestere a várost valóban elkerülõ út helyett továbbra is az új 10-es út megépítését szorgalmazta, sõt kijelentette, hogy az az elkerülõ út, amely a településszerkezeti tervben szerepel, nem több, mint „improvizáció", és megvalósítása legalább 15 évet venne igénybe. Ezzel szemben a civil szervezetek rámutattak: aktivistáik bejárták a terepet, és megállapították, hogy semmilyen mûszaki akadálya nincs a másfél kilométeres út megépítésének, egy év alatt elkészülhet (az új 10-es nyomvonalától a Terranováig). További 2 kilométert pedig egyébként is a már tervezett új 10-es út nyomvonalán kellene megépíteni, aminek szintén nincs mûszaki akadálya. Sürgették, hogy a beruházó külön kérje meg a környezetvédelmi engedélyt erre a szakaszra, mivel itt nincsenek természetvédelmi akadályok. Laboda Gábor, Üröm polgármestere, egyben országgyûlési képviselõ a Polgári Törvénykönyv módosítását javasolta annak érdekében, hogy az államigazgatási eljárást érintõ pereket 45 napon belül ki kelljen tûzni. Persányi Miklós a képviselõt a törvénymódosító javaslat elokészítésére buzdította, mondván, hogy a civil szervezetnek is az az érdeke, hogy minél hamarabb kiderüljön az igazuk, amelyben hisznek. Sem a GKM képviselõi, sem a polgármesterek nem tudtak arra választ adni, miként fognak az emberek a térségbõl könnyebben bejutni Budapestre (akár megépül az új 10-es út, akár nem), hiszen a fõváros útjai telítettek, több forgalmat nem bírnak el. Ezen semmiféle elkerülõ út nem segít, ez már Dél-Budán is világosan bebizonyosodott. A civil szervezetek erre az egyetlen megoldásként a tömegközlekedés fejlesztését látják. Az egyeztetésen megegyezésre utaló jelek nem mutatkoztak. A polgármesterek mereven ragaszkodtak a semmit el nem kerülõ és csak az Auchan bevásárlóközpontot kiszolgáló 4 kilométeres útszakasz azonnali megépítéséhez. A civil szervezetek viszont fenntartották az álláspontjukat, hogy a „bevásárlósztráda" csak tovább súlyosbítaná a helyzetet, viszont a Pilisvörösvárt elkerülõ 3,5 kilométeres út egy év alatt megépíthetõ és azonnali megkönnyebbülést hozna a város 14 ezer lakójának. László Erika www.piliscsabaert.hu
|
|
jm |
2005. április 13. 14:32 | Sorszám: 212 |
Nem hangzik bíztatóan... Kár, mert ahol léteznek működőképes lakossági érdekvédelmi szervezetek, ott nem tudják szétdúlni a környezetet sem a hatóságok, sem egy két multi. De legalábbis nem egykönnyen! Igaz, hogy az ilyen szervezetek léte teljes egészében attól függ, van-e a lakosok között olyan értelmes, és szabad idővel is rendelkező ember, aki kész nagyon sok időt és energiát áldozni az ügyre?
|
|
jm |
2005. április 13. 14:02 | Sorszám: 210 |
Nem kérdezni kellene szerintem, hanem jogi lépéseket tenni (már amennyiben van, akinek nem rokonszenves az ósan-táj és a vele együtt járó forgalom-növekedés). Vannak Solymáron lakossági érdekvédő szervezetek?
|
|
jm |
2005. április 13. 11:48 | Sorszám: 208 |
Tényleg nem érdekel senkit, hogy a Budapest környéki táj néhány éven belül rondább lesz mint a legrondább pesti lakótelep?
|
|
jm |
2005. április 13. 11:46 | Sorszám: 207 |
Az ósan engedélyét megfellebezte egy környezetvédő szervezet, az építkezést így le kellene állíttatni. Igaz, nem úgy néz ki, mintha bárkit érdekelne ez az apró körülmény....
|
|
jm |
2005. április 13. 11:42 | Sorszám: 206 |
Hát ha az ott élők hagyják, hogy szétdúlják a környéküket... Vicces, hogy tízezrek költöztek el egy gyögyörű tájba, ahol aztán megjelenik - részben miattuk! - az a gusztustalan környezet, ami elől elmenekültek, csak még egy fokkal rondább is lesz...
|
|
jm |
2005. április 13. 11:27 | Sorszám: 204 |
Jaj de szép! Mikor lesz a Pilis is ilyen?
|
|
jm |
2005. április 13. 11:19 | Sorszám: 203 |
Dr. Illés Zoltán képviselő (Fidesz) szerint az M0-ás ügye - ezzel együtt a 10-es út ügye - 15 éve téma kellett volna, hogy legyen, mert körülbelül ennyi idő kellett volna a normális előkészítéshez; ehhez képest mindez nem történt meg, semmi nem történt meg, ami megtörtént, az roppant kevés. -Ezért én azt gondolom, hogy el fog jönni a végső konfrontáció, a végső konfrontáció előjátéka történik meg most a bizottság előtt." - mondotta. - Azzal a felszólalóval értek egyet többek között, aki azt mondta, hogy nem engedhető meg, hogy Budapest és környéke multinacionális cégek és Európa kamionjainak legyen az érdekszférája. Én meg vagyok róla győződve, hogy attól függetlenül, hogy a pilisi térségben élők tudnak-e róla vagy nem tudnak, meg vagyok róla győződve, hogy az, ami az elkövetkezendő időszakban zajlik majd és ami eddig zajlott abban a térségben, nagyrészt nem szolgálja az ott élők érdekeit, és nem szolgálja nagyon-nagyon sokak érdekeit, és szolgálja vagy szolgálhatja nagyon-nagyon kevesek érdekeit. Az a látszat, hogy ha valaki azt gondolja, hogy attól, hogy lesz egy M0-s körgyűrű vagy lesz egy 10-es út, ahogy azt eltervezték egyesek, majd megkönnyíti a közlekedést vagy a gondokat megoldja, téved, és most jelzem, ebben a pillanatban, hogy az összes nyugat-európai tapasztalat, gyakorlat, az összes tanulmány arról szól, és maga az M0-s is arról szól, hogy prognosztizáltak egy bizonyos forgalmat és kiderült, hogy a 14 ezer napi autó helyett 35-40 ezer van azon a szakaszon" - hangsúlyozta. -Már láttam azt a trükköt, hogy 4 kilométerenként építsünk meg egy autópályát. Lehet erre úgy hivatkozni, hogy csak enynyit lehetett engedélyeztetni, lehet rá úgy hivatkozni, hogy ennyi pénz volt. Az M0-ás esetében csinálták az eddig megépített szakaszoknál: mindig a kisebb ellenállás felé próbáltak menni, ahol nem volt lakossági ellenállás, ahol az önkormányzatot rá lehetett venni a dologra akár azért, mert hittek benne, akár azért, mert az egyéni vagy szakmai vagy bármilyen más, gazdasági érdekek úgy diktálták." - mondta. -Azt állítom, hogy ezen a dolgon, a felelőtlen területfejlesztésen, a bevásárlóközpont-építéseken, az autópálya-nyomvonal felelőtlen kijelölésén keresztül nemhogy a problémát oldanánk meg, hanem problémát fognak generálni, még nagyobbat, amelyen aztán a végén mindenki veszít." - szögezte le dr. Illés Zoltán. http://www.piliscsabaert.net/egym2005marc/egym2005marc.htm
|
|
jm |
2005. április 13. 10:55 | Sorszám: 202 |
Állítsák le a solymári bevásárlóközpont építését! [2005. ápr. 13. 10:19] A Levegő Munkacsoport tegnap levelet küldött Solymár jegyzőjének, amelyben felszólítja, hogy haladéktalanul vonja vissza az Auchan bevásárlóközpont építési engedélyét és állíttassa le az építkezést. A Levegő Munkacsoport ugyanis fellebbezett a beruházás környezetvédelmi engedélye ellen, és így az építési engedélyt nem lehetett volna kiadni. Ugyanakkor az Auchan már nagy erőkkel megkezdte az építési munkálatokat. „Bár az építkezés leállítását a jogszabályok is kötelezővé teszik, az intézkedés azért is sürgető, mert a tervezett bevásárlóközpont megépítése és üzemeltetése jelentősen hozzájárulna a környezet állapotának romlásához. A megnövekvő személyautó- és kamionforgalom több ezer ember egészségét veszélyeztetné” – jelentette ki Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke. A szervezet elnökhelyettese, Schnier Mária pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az építési ügyekben egyáltalán nem egyedülálló jelenségről van szó. Az építtetők rendszeresen kihasználják a hatóságok gyengekezűségét, és minden jogi korlát nélkül építkeznek, bízva abban, hogy ezzel rákényszeríthetik akaratukat a hatóságokra és környezetükre. Részben ilyen módon épültek be a Budai-hegyvidék korábbi erdőövezetei is. Budapest, 2005. április 12. Levegő Munkacsoport 1465 Budapest, Pf. 1676 Telefon: 411-0509, 411-0510, 266-0854 Forrás: www.greenfo.hu --------------------------------------------------------- Ez jó, most már tudom, ha szép házra vágyom az erdő közepén, oda telepszem, ahová csak tetszik! És ha bevásárlóközponttal teszem ugyanezt, az állam még a szervízutat is megépíti nekem - a hülye adófizetők pénzén! Nagyon jó!
|
|
jm |
2005. április 13. 10:25 | Sorszám: 201 |
Indulatok a Pilisi-medencében Lakossági fórumot és demonstrációt tartottak a néhány kilométeres új út érdekében 2005. március 23. (10. oldal) Parázs vitával, demonstrációval és lakossági fórumokkal telt a múlt hét vége a Pilisi-medencében: még egyszer egymásnak feszültek az új 10-es utat támogató és az azt ellenzõ felek; ezután a bíróságon a sor, hogy igazságot tegyen. Abban mindenki egyetért, hogy a térség kaotikus közlekedését rendezni kell. A vita arról szól, hogy a szlovákiai Párkánytól egy új hídon Budapestig vezetõ, a Pilis erdeit is átszelõ autópálya vagy csupán két elkerülõ út megépítése segítene-e jobban a gondokon. Az elõvárosi vasút fejlesztésének fontosságát senki nem vitatja, igaz, pénzt nem adnak rá. A lassan másfél évtizede húzódó, környezetvédelmi, lakossági és természetesen politikai szinten folyó viták, valamint számos terv megalkotása közben a 10-es út mellett lakók életminõsége folyamatosan romlik. A lakosság jelentõs része úgy véli, egy nagyobb kapacitású, a Pilisi-medence településeit elkerülõ új út nélkül a térség közlekedési problémái nem oldhatók meg. Ma ugyanis mindennaposak a balesetek, s a reggeli dugóban nemegyszer két órába is beletelik a rövidke út például Piliscsabától a fõváros központjáig.
A környezetvédok szerint viszont átfogó, az elõvárosi közösségi közlekedést fejlesztõ koncepcióra van szükség. Õk azon az állásponton vannak: az új, Szlovákiából Budapestre vezetõ autópálya, még ha be is töltené a településeket elkerülõ út szerepét, olyan tranzitforgalmat csalna a térségbe, amely eddig más utakon haladt. Márpedig a Pilisi-medencébe éppen a hegyvidéki környezet, a jó levegõ miatt költöztek ki sok tízezren a fõvárosból. Ráadásul az autópálya Pilisvörösvár és Kesztölc közötti szakasza (talán éppen a lakóparkok védelmében) messze eltérne a régi út nyomvonalától, s a Pilis-hegység érintetlen kirándulóhelyeit szelné át. A zöldek ezért jobban örülnének, ha az autópálya árának töredékébõl Pilisvörösvár és Piliscsaba elkerülõ utat kapna, s végre rendbe tennék az Esztergom-Budapest vasútvonalat is. Ma ugyanis egy órába telik a harminc kilométeres út Piliscsabától a Nyugati pályaudvarig vasúton. A Levegõ Munkacsoport ezzel kapcsolatos aggályai, az útberuházás terén felvetett folyamatos észrevételei, valamint a gyorsforgalmi út elsõ ütemének, az Ürömtõl Pilisvörösvár határáig vezetõ szakaszának környezetvédelmi hatásvizsgálatát megtámadó bírósági keresete azonban a lakosság jó részében ellenérzést keltett. Mint a múlt csütörtöki, a témával foglalkozó fórumon elhangzott: „Napközben képtelenség gyalog átkelni az úton, autóval keresztülhajtani a városon. A virág vázában is él, mi meg itt lassan már sehogy. Új utat akarunk!" Az ügy A mostani botrány nem lenne ügy, ha a döntéshozók világosan kimondanák: az új 10-es elsõ üteme nem kerül el egyetlen pilisi települést sem, csupán egy monstre beruházás kezdetét jelenti - ha egyáltalán sor kerül a befejezésre. Ezzel a ténnyel nyilvánvalóan nehéz lesz 2006-ban a választók elé állni. A hatóságok a közelmúltban elvégezték az új úttal kapcsolatos környezetvédelmi hatásvizsgálatot, a Levegõ Munkacsoport a vizsgálattal szemben viszont továbbra is fenntartja bírósági keresetét. Mint Lukács András, a szervezet elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta - és a fórumon is elhangzott -, a pilisvörösváriak természetes igénye, hogy az óriási tranzitforgalom elkerülje a települést. A sok milliárdból megépülõ elso szakasz azonban nem kerül el semmit, a kétszer két sávos út délen a III. kerületi Bécsi útba, északon pedig Pilisvörösvár foutcájába torkollana, még elviselhetetlenebb helyzetet okozva a kisvárosban, annak lakóit a beruházás elsõdleges veszteseivé téve. Ugyanakkor - mint mondta - az új útszakasznak nyertese is van, hiszen az új nyomvonal mellett tervezi felépíteni új áruházát egy multinacionális vállalkozás. A munkacsoport elsõ ütemként a Pilisvörösvár rendezési tervében már régóta szereplõ, az új 10-esbe a késõbbiek során integrálható elkerülõ út megépítését szorgalmazza a budapesti bekötõszakasszal szemben. Megkérdeztük Kruppné Grósz Erzsébetet, Pilisvörösvár polgármesterét is, aki azonban elhárította a kérdést, mondván: „Miért errõl beszélnek, ez nem megoldás semmire!" „Kuss, nem vagy idevaló!" A március 17-i fórumon zsúfolásig telt a pilisvörösvári közösségi ház elõadóterme. A mintegy tíz meghívott elõadóból nyolc az új gyorsforgalmi út mellett kardoskodott, míg a Pilisvörösvárt elkerülõ út ügyét a Levegõ Munkacsoport és a Piliscsabáért Egyesület képviselte. A fórumot Csiky Gábor, a Községszépítõ és Természetvédõ Egyesület elnöke vezette, aki rögtön kiemelte: „Már most mondom, vérmes eszközökkel lépek fel, hogy mindenki betartsa a felszólalásra rendelkezésre álló öt percet!" Az építkezést aggályosnak, egy áruház érdekének vélõk valóban nem kaptak ennél több idõt, a beruházó Pest megyei Állami Közútkezelõ, valamint a gyorsforgalmi út minden más támogatójának korlátlanul biztosított idõt a felszólalásra. Molnár László közlekedési szakértõ a vitában úgy érvelt: az új 10-es Üröm és Pilisvörösvár közti szakasza csak az elsõ üteme a térség átfogó közúti fejlesztésének, így a vörösváriak még valóban pár évig számolhatnak a nagy forgalommal. Kiderült azonban, hogy a továbbépítést egyelõre semmi nem biztosítja. Az elõadások után a lakosság kérdezhetett a résztvevoktõl, melynek során kiderült, hogy az építkezésre ma nincs forrás, azt hitelekbõl, utófinanszírozással kell elvégezni. A Pilisvörösvárt elkerülõ alternatív út megépítését szorgalmazó, egyébként budaörsi Lukácsot viszont többször kifütyülték, indulatos szavakkal kérdojelezve meg véleményét. „Kuss, nem is vagy idevaló!" - kiabált be az egyik érdeklõdõ. Megoldás hosszú távon A hosszú távú fejlesztési tervekbe valóban beleillik az új 10-es út kiépítése, de egyelõre ahogy az anyagi háttér, úgy a végleges tervek és az engedélyek sem léteznek. Mint azt a fórumon több szakértõ is elmondta, a szlovák határtól a ki tudja, mikor elkészülõ M0-s északnyugati szakaszáig tartó gyorsforgalmi út, valamint a térségi forgalmat bonyolító hálózat elkészültéig bizonyára még hosszú évek telnek el. Pénteken a korábban a környezetvédõkkel együtt pert kezdeményezõ, de azt késobb visszavonó Piliscsabáért Egyesület is tartott fórumot. Ott elsõsorban az elõvárosi vasút és a hozzá kapcsolódó buszjáratok, valamint a P+R parkolók fejlesztése volt a fõ téma. Bodacz Balázs Magyar Nemzet
|
|
jm |
2005. április 12. 19:30 | Sorszám: 200 |
"Hölgyeim és Uraim! Szeretettel köszöntöm Önöket a Piliscsabáért Egyesület szakmai fórumán, melynek címe "Merre tart a 10-es út?". Nos, valóban, merre tart a 10-es út? Ma sokat fogunk hallani egy útról, amelynek mindössze egy 4 km-es szakaszának megépítésére készültek el a hatósági engedélyek. Kérem, hogy mindenki tegye fel magában a kérdést, rendben van-e ez így? Miért nem komplex módon, az összes közlekedési útvonal ismertetésével, a budapesti befogadó utak rekonstrukciójával egyidejûleg készültek el e tervek? Miért van az, hogy a környezetvédelmi hatástanulmányban, nem esik szó semmilyen alternatíváról, csak arról a 2x2 sávos útszakaszról, melyet hosszan a régi út mellett 20 méterrel vezetnének. És miért nincs szó a solymári katonai temetõ mellett épülõ hipermarketrol, olyannyira, hogy a rajzon sem tüntették föl, a forgalomnövelõ hatásával sem számoltak. A települési önkormányzatok a tervek elkészítése során csak arról a szakaszról kaptak térképet, amely az õ közigazgatási területükre esik. Piliscsaba közigazgatási területén NEM halad át az útvonal, feltehetõen ezért nem lehetett itt a Mûszaki Irodán errõl anyagot találni. Egy egész térséget érintõ beruházás esetén ez az eljárás elfogadhatatlan. A Levegõ Munkacsoport és a Piliscsabáért Egyesület a bíróságon támadta meg ezt a környezetvédelmi enegélyt. Ezután a sajtóban alantas támadások és gyanúsítások jelentek meg egyesületünkkel kapcsolatban, miszerint mi politikai okokból, a költségvetési fûnyíró ollójaként cselekedtünk. Ezután elnökségünk úgy döntött, hogy a maga részérõl visszavonja a keresetet, és szakmai síkra tereli a vitát, ezzel is demonstrálva, hogy politikától független környezetvédõ szervezet, és nem a költségvetési megszorító gépezet része. A Piliscsabáért Egyesület azért rendezte meg ezt a fórumot, hogy minden érdeklõdõ, a terület fejlesztésében közvetlenül érintett, a közügyek tisztaságát szem elõtt tartó polgár tájékozódhasson, mi történik a környezetében és levonhassa a megfelelõ következtetéseket. Egyesek uniós pénzek elvesztése miatt aggódnak, mások hitelrol beszélnek, újabb eladósodástól féltenek. Vajon unokáink terhére felvett hitelbõl építsünk szervízutat egy hipermarketnek, amely tönkreteszi a sarki fuszerest, és mire visszafizetjük a hitelt, addigra csak a pléhdobozát hagyja ránk a leaszfaltozott, termést nem adó mezõ közepén. Õk már máshol fogják az embereket bóvlijaikkal boldogítani. Nagyon sokan ellenzik például az M0 gyûrûjének északnyugati bezárását és a 10-es út késõbbi ütemében tervezett Kesztölc felé húzódó nyomvonalat, amely a Nemzeti Park határán vágná át a Pilis erdeit. Nem kellene-e elõbb tisztázni, hogy vajon megépül-e és pontosan hol épül meg az Aquincum irányába vezetõ út, amely a tervek szerint elvezeti a 10-es út forgalmát? És ez valóban megoldja-e a Bécsi úton reggel és késõ délután kialakuló hatalmas dugókat? Egyáltalán:mennyire és milyen garanciák mellett indokolt a Pilis átszelése? Mi az alapprobléma? Túlzsúfolt a 10-es út, annak minden káros következményével együtt. A zsúfoltságnak alapvetõen három oka van: 1. Az utóbbi évtizedben tízezrével költöztek ki Budapestrol az út vonzáskörzetébe azok, akik továbbra is a fõvárosban dolgoznak. 2. Egyre több autót vásárolnak és használnak az emberek. 3. Az utóbbi 15 évben évente több száz milliárd forinttal támogatja az állam a közúti közlekedést az adófizetõk pénzébol. Versenyelõnyhöz juttatja ezáltal a közutat a vasúttal, az egyéni közlekedést a tömegközlekedéssel szemben. 4. A negyedik oka pedig az, hogy nincsenek megfontolt és összehangolt törekvések, intézkedések a probléma megoldására. Ezért tartunk itt, és ezért vagyunk itt, hogy számba vegyük, hogyan is lehetne ezt a zsúfoltságot tartósan csökkenteni. A komplex probléma komplex megoldás után kiált. Ezért szeretnénk ma itt a közúton kívül a vasútról, a közösségi közlekedésrõl és a külföldi tapasztalatokról is hallani. A kérdés ugyanis nem az, hogy kapunk egy zsák pénzt azoktól a balek gazdag EU-soktól (már mi is azok vagyunk!), amin nagyon jó kis utat építhetne az útépítõ lobbi, és ebbe miért akarnak azok a galád zöldek beleavatkozni? Hanem úgy lehetne inkább megfogalmazni, hogy van egy rakás pénz (illetve szeretnénk ezt a pénzt az unokáinktól kölcsönvenni), amit országunk kormánya (is) úgy ítélt meg, hogy a régió közlekedési problémájának megoldására fordíthatunk. Hogyan lehetne minél olcsóbban, gyorsabban és tartósabban megoldani ezt az égeto problémát? Az okos ember más kárán tanul. A motorizáció tõlünk Nyugatra már korábban elõretört, így igazán tanulhatunk uniós társainktól. Az a fontos, hogy ne szolgaian másoljuk az általuk évekkel, évtizedekkel korábban elkövetett hibákat, hanem okos emberként, tanuljunk azõ kárukon és legyen annyi eszünk, amennyi nekik most van, és nem amennyi akkor volt nekik, amikor még az autóutak építését erõltették. Nagyon sok kérdés merül fel, reméljük, hogy az este végére ezekre kielégítõ válaszokat kapunk. Ha szerényebb célt tûzünk magunk elé, akkor mondjuk sejteni fogjuk az est végére, hogy melyek a legfontosabb kérdések és ezekre milyen irányban kereshetjük a jó válaszokat. A jó válaszokat, amelyek községeinknek, közösségeinknek jók. Azt már eddig is tudtuk ugyanis, hallottuk eleget, hogy mi lenne jó a multinacionális útépítõ, szállítmányozó és kereskedelmi cégeknek. Ha nem azt akarjuk, hogy mint a pártállami diktatúrában, föntrõl mondják meg nekünk, hogy mi a jó nekünk magunknak, akkor nyissuk ki szemünket, fülünket és fõleg elménket, gondolkozzunk együtt!" (Borzsák Isztván elnök bevezetõ beszéde, elhangzott a Piliscsabáért Egyesület szakmai fórumán, 2005. március 18-án.) ---------------------------------------------------- nahát...
|
|
jm |
2005. március 24. 15:51 | Sorszám: 199 |
"Az első bekezdésre válaszoltam már korábban (184)." Nem, abszolút nem válaszoltál az első bekezdésre. Én ugyanis azt kérdeztem, mennyiben javít majd a pilisvörösvári lakosok, az út mentén élő lakosok életén az új gyorsforgalmi út. Vagyis: a forgalom milyen mértékben "terelődik át" arra az útra? Még másképpen: mennyi a 10-es úton a helyi felhasználók száma, akik számára a gyorsforgalmi út NEM jelent elkerülőutat, és akik továbbra is a 10-es utat fogják használni? És mennyiben fog a 10-es út forgalma a solymári bevásárlóközpont, meg a várható többi létesítmény miatt növekedni? (amelynek az engedélyéről nyilván már évek óta mindenki tud, csak azok a hülye környezetvédők nem, mert a hivatalos értesítés elfelejtődött) "Következő: mondd, ezt komolyan kérdezed? Már évek óta mindenki tudott róla, lehet, hogy a hivatalos tájékoztatás elmaradt, de a tiltakozásnak ez nem feltétele." A tiltakozásnak sajnos feltétele, hogy tudjunk valamiről. "A 10 évben lehet, hogy igazad van. Feltéve, hogy a problémák megoldását olyanokra bízzák, akik még a térképet sem nézik meg, mielőtt véleményüket kialakítják." Bocs, de nem én tehetek róla, hogy azt a gyorsforgalmi utat az ország egyik legértékesebb természetvédelmi területe mellé tervezik! hogy az egyik legszebb tájon kerezstül fogják vezetni! Hogy alagutat kell majd építeniük majd karsztos vidéken? Hogy egy fillér pénz nincs még a láthatáron az út folytatására? Hogy a környezetvédelmi engedély még akkor is írtó húzós, csak a létező jogszabályok, és az állami környezetvédelmi hatóságok miatt, ha egyetlen "zöld civil" bele nem szól az egész folyamatba!
|
|
jm |
2005. március 24. 15:10 | Sorszám: 197 |
"De az, hogy egy másik szükséges útdarab ellen hadakoznak egyesek, azzal csak a végleges megoldást ellen tiltakoznak - mert veled ellentétben ismerem a környéket, és így tudom, hogy a teljes utra szükség van, ezért örülök, hogy végre hozzákezdenek." a pilisvörösváriak azontúl az új gyorsforgalmi útról fognak ingázni? a piliscsabaiak? az összes, 10-es út mentén lakó ember az új utat fogja használni? ne szédíts! az az út Esztergomot és Budapestet köti össze, egyedül arra való, hogy a hosszabb távú utak elkerülhessék a 10-es út menti településeket. Sajnos arról mélyen hallgat mindenki, mennyi most ezeknek az utaknak az aránya a 10-es úton? és hogy mik az uticélok? az ingázók gondjain nem fog javítani az új út! Csak azén, aki minél gyorsabban, akadálymentesebben keresztül akar hajtani a Pilisen. "Miért nem a bevásárlóközpont ellen szerveznek tiltakozást a környezetvédők, miért az út ellen?" 16. A Levegő Munkacsoport miért 2 hónapos késéssel értesült az Auchan bevásárlóközpont környezetvédelmi engedélyének kiadásáról, holott ügyféli státusza alapján erről korábban kellett volna tudnia? Miért csak többszöri kérésre értesítették az engedélyről? Ki és miért késlelteti az ügyféli státusszal kapcsolatos civil jogosítványok érvényesülését? Továbbra sem válaszoltál, ha a 10-es út mentén élő Pilisvörösváriak egészsége és biztonsága a legfontosabb, miért nem építenek elkerülőutat a településnek? Miért kell újabb 10 évig várniuk a lakosoknak, miért kell megnövelni még jobban a forgalmat a térségben addig is egy bevásárlóközponttal, az új út építésével (vajon hogyan viszik oda majd az építőanyagot, helikopterrel?) Lehet, hogy az egyszeri pilisvörösvári lakost el tudja szédíteni az önkormányzat, folyamatosa hazugságok ismétlésével (pl: a LM tiltakozik az elkerülő út ellen... nem: egy olyan szakasz ellen tiltakozik, aminek se füle se farka)
|
|
jm |
2005. március 24. 14:06 | Sorszám: 194 |
Nem válaszoltál a kérésemre, amit már vagy háromszor feltettem. A pilisvörösvári polgármester és a lakosok szerint a legnagyobb probláma a város szívén, a lakóházak előtt átmenő forgalom. A kisiskolások nem tudnak átkelni az úton, és az ott élő emberek életkörülményei teljesen ellehetetlenültek. Miért nem építik akkor meg sürgősen, a bevásárlóközpontos 16 milliárdos sehova sem vezető autópályaszakasznak a töredékéből a pilisvörösvári elkerülőutat? Amikor az megoldaná a jelenlegi tarthatatlan helyzetet? Nem 10 év múlva, hanem már jövőre? Nem 150 milliárdért, az egész Pilist szétcseszve, és az autóforgalmat növelve az egész térségben, hanem ennek töredékéjért, és az autóforgalmat nem növelve? Ha egyszer a legfontosabb a Pilisvörösváron az út mellett élők egészsége, és biztonsága?
|
|
jm |
2005. március 24. 13:15 | Sorszám: 191 |
Á, nem hiányzik az, hitelből megy!
|
|
jm |
2005. március 24. 13:07 | Sorszám: 189 |
Miközben elköltöttek 16-20 milliárd forint közpénzt... A kérdés mindig ugyanaz: ki nyer az üggyel?
|
|
jm |
2005. március 24. 12:56 | Sorszám: 187 |
A nagyon helyes munkát miért nem a pilisvörösvári elkerülő út építésével kezdik meg, hiszen a legnagyobb baj a polgármester szerint, hogy a kisiskolások nem tudnak átmenni az egyik oldalról a másikra, a hatalmas átmenőforgalom miatt. Ha akkora bajban van a város, miért nem építik meg azt az elkerülő utat, ami szerepel a város szerkezeti tervében? Hm?
|
|
jm |
2005. március 24. 12:31 | Sorszám: 185 |
Dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter úrnak KvVM Budapest Fő utca 44-50. 1011Tisztelt Miniszter Úr! A 10-es úttal kapcsolatosan kialakult helyzet rávilágít azokra a szakkérdésekre, amelyek az elõkészítés során nem vetõdtek fel, ezért válasz sem érkezhetett rájuk. Tisztelettel kérjük, hogy az alábbi kérdéseinket megválaszolni szíveskedjék. 1. Miért állítja a környezetvédelmi engedély, hogy az új útszakasz (a 11,2…15,2 km-szelvények között, vagyis amelyre a környezetvédelmi engedély kiadásra került) megépítésének indoka „a lakott területeket érintő útszakaszok tehermentesítése”? Mit kerül el ez az útszakasz, amit a már meglévő út nem kerül el? Milyen utakat tehermentesítene, amelyek lakott területen találhatók? 2. Megfelel-e az engedély a környezetvédelmi jogszabályok azon előírásának, amely szerint a engedélynek tartalmaznia kell a tervezett létesítmény szükségességének elfogadható indoklását? Vajon elfogadható indoklás-e az, ami nem felel meg a valóságnak, sőt azzal éppen ellentétes? 3. Miként alakul majd a forgalom Pilisvörösváron és a Bécsi úton, ha megépül az a szakasz, amelyre kiadták a környezetvédelmi engedélyt? 4. Hogyan lehetséges, hogy egy állítólag 27 kilométeres útra rövid szakaszonként adják ki a környezetvédelmi engedélyt anélkül, hogy a teljes útra elkészült volna a hatásvizsgálat? Nem fordulhat-e elő, hogy a teljes hatásvizsgálat azt mutatja ki, hogy a rész-szakaszon más megoldást kellene alkalmazni? 5. Hogyan fordulhat elő, hogy egy olyan szakaszra adták meg az engedélyt, amely nem tartalmazza a csomópontokat a két végén? Miért csak az említett 4 kilométerre adtak engedélyt, miközben a szakasz teljes hossza 5,5 km (ami tartalmazza a két végére tervezett csomópontokat is)? 6. Miért nem tartalmazza a környezetvédelmi hatásvizsgálat a kapcsolódó útvonalakon megváltozó forgalmi terhelést és ezek környezeti hatását – annak ellenére, hogy ezt a jogszabályok szerint meg kellene tenni? 7. Milyen mértékben változik meg a szennyezőanyag-kibocsátás a 11,2…15,2 km-szelvények közötti szakaszon? 8. Miért nem tér ki a környezeti hatástanulmány arra, hogy – tekintettel az uralkodó szélirányra is – az érintett térség kiemelt szerepet játszik a budapesti levegőminőség és klíma alakulásában? 9. Miért nem vizsgálták meg – a jogszabályi előírásokkal ellentétben – az alternatív megoldási lehetőségeket? 10. Miért nem vizsgálták meg a teljes út egyes szakaszai megépítésének ütemezési lehetőségeit, hiszen ez jelentősen befolyásolja a forgalom és a szennyezés alakulását? 11. Miért nem a Pilisvörösvárt elkerülő szakasszal kezdik meg az építkezést, amely egyrészt azonnali megkönnyebülést hozna a településnek, másrészt lehetővé tenné, hogy az „első szakasz” esetleges megépítéséhez a szállítások Pilisvörösvárt elkerülve történjenek? 12. Miért nem olvasható a környezetvédelmi hatástanulmányban egyetlen szó sem arról, miként, milyen útvonalakon történik majd az útépítéshez szükséges hatalmas mennyiségű építkezési anyag szállítása? Mennyi ideig tart ez a szállítás, és miként befolyásolja a környezet állapotát? 13. A környezetvédelmi engedély szerint a tervezett beruházás megvalósítása esetén „a környezeti elemekre gyakorolt hatás elfogadható mértékű terheléssel jár”. Mit jelent az „elfogadható mértékű”? Megengedhető-e az egyébként is súlyosan terhelt területen a szennyezés bármiféle fokozása? 14. Hogyan vették figyelembe a 11,2…15,2 km-szelvények közötti útszakasz engedélyezésekor a kapcsolódó le-/felvezető csomópontok forgalomnövelő hatását, különös tekintettel a bevásárlóközpont létesítésére? 15. Milyen volt a környezeti alapállapot az Auchan bevásárlóközpont csomóponti csatlakozásának engedélyezésekor? 16. A Levegő Munkacsoport miért 2 hónapos késéssel értesült az Auchan bevásárlóközpont környezetvédelmi engedélyének kiadásáról, holott ügyféli státusza alapján erről korábban kellett volna tudnia? Miért csak többszöri kérésre értesítették az engedélyről? Ki és miért késlelteti az ügyféli státusszal kapcsolatos civil jogosítványok érvényesülését? 17. Mivel az Auchan bevásárlóközpont környezetvédelmi engedélyének kiadásakor már másodfokon kiadásra került a 11,5…15,2 km-szelvények közötti útszakasz környezetvédelmi engedélye, az ezen környezetvédelmi engedélyben szereplő „kissé romló” környezeti alapállapotra milyen további hatásokkal számolt, illetve számol a környezetvédelmi hatóság? 18. A környezetvédelmi hatóság miért nem követeli meg a térség egészére vonatkozó szinergikus környezeti hatástanulmány elkészítését, amely számol az északi Duna-híd megépítése után az M3-M1, illetve az M2-M1 közötti forgalom térségi átvezetési kényszerével, a Budapestről kiszoruló teherautó-forgalom Pilisjászfalura áramlásával a tervezett Pilisjászfalu-Tinnye-Perbál-Tök- Zsámbék útvonalon keresztüli M1 elérhetőség érdekében, a Pilisjászfalura Esztergom és Lábatlan térségéből érkező kamionforgalom elvezetési hatásával, a Pilisjászfalura Pilisvörösvárról és Pilisszentivánról Piliscsabán át érkező – M1-re rávezetendő – kamionforgalom hatásával, továbbá a tervezett 16,0…34,7 km-szelvények közötti útszakaszon a fővárosba zúduló forgalom hatásával? 19. A 2001-es tervekben a tervezett 16,0…34,7 km szelvények közötti útszakasz lábakra állított végigmenő hídszerkezetként szerepelt, műszakilag és szerkezetileg megakadályozva így a 2x1 sávos útra esetlegesen később és területfeltöréssel járó rácsatlakozások lehetőségét. Ezen tervezett útszakasz jelenlegi állapotában autópálya-geometriával tervezett útszakasz, és nincs kizárva a későbbi rácsatlakozás/bővítés lehetősége, mivel a lábakra állítás eltűnt. Ki fogja-e adni az engedélyt a környezetvédelmi hatóság az engedélyt úgy, hogy lehetővé válnak a későbbi feltörések és rácsatlakozások? 20. A kormány miért nem szorgalmazza a Pilisvörösvár számára ténylegesen elkerülést és így forgalommentesülést jelentő elkerülő útszakasz megépítését a mostani semmiből-semmibe vezető útszakasz helyett? 21. A 10-es út nyomvonalát eredetileg az 1960-as években jelölték ki, az 1991-ben folytatódó munka ezt követte. Az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk után, amikor már nem országokban, hanem régiókban kell gondolkoznunk, vajon az új 10-es út valóban a legértelmesebb, leginkább költség-hatékony megoldás a térség közlekedési problémáinak rendezésére? 22. Szabad-e természetvédelmi területek közvetlen környezetében új utat létesíteni, természeti tájat feltörni akkor, amikor az uniós irányelvek szerint a zöld területek védelme és fenntartása az egyik legfontosabb kormányzati feladat? 23. A térségi civil szervezetek várhatóan be fognak jelentkezni ügyfélként az útépítés „II. ütemének” engedélyezési eljárásába. Miként fogják megvalósítani a térséggel kapcsolatos tervek környezetvédelmi civil egyeztetését az engedélyesek még a benyújtás előtt annak érdekében, hogy a hatósághoz már konszenzusos terv legyen benyújtható, megtakarítva ezzel a fellebbezési időket és eljárásokat? 24. Miként fogják megvalósítani, hogy a „II. ütemmel” kapcsolatos hatástanulmány kellő időben legyen hozzáférhető a térségi civil szervezetek számára megismerés és észrevételezés céljából; továbbá van-e szándék annak megfontolására, hogy a terv valóban szükséges-e és megfelel-e a 2005-re kialakult térségi viszonyoknak és az uniós környezet- és teremészetvédelmi előírásoknak? Budapest–Piliscsaba, 2005. március 23. Tisztelettel: László Erika s.k. a Piliscsabáért Egyesület titkára Lukács András a Levegő Munkacsoport elnöke
|
|
jm |
2005. március 24. 12:15 | Sorszám: 183 |
"szakértői vélemény a www.pilisvorosvar.hu honlapról:" Ez a "szekértői vélemény" vajon hasonlóan megbízható, mint amit a Levegő Munkacsoportról terjesztenek?
|
|
jm |
2005. március 24. 12:07 | Sorszám: 182 |
"A Levegő Munkacsoport amellett áll ki, hogy a közúti közlekedés továbbra is a települések átkelési szakaszain maradjon, hogy például Pilisvörösváron továbbra se lehessen gyalog átkelni az út egyik oldaláról a másikra, hogy az autók 25-30 perces zavartalan haladás helyett 60-70 percig, dugóban araszolva szennyezzék a lakókörnyezetet. Mindezt a "minél rosszabb a közúti közlekedés, annál kevésbé lesz vonzó" elv alapján." Óriási hazugság. A Levegő Munkacsoport honlapján ugyanis ez olvasható: Ha más szakaszokat építenének, akkor az segít-e a településeken? "Amennyiben olyan útszakaszokat építenének meg, amelyek valóban elkerülik a pilisi településeket, akkor ez enyhíthetné ezeken a településeken belül a közlekedési gondokat és a környezeti ártalmakat. Így például Pilisvörösvár esetében célszerű lenne megépíteni azt az utat, amely már létezik a város szerkezeti tervében, és ténylegesen elkerülné a várost úgy, hogy keleten észak felé elhagyja a jelenlegi 10-es utat, majd a Terranovánál visszatér oda. Ez azonnali megkönnyebbülést hozna a városnak, ráadásul jóval kisebb költséggel." Ezt mindenütt el is mondják. De a pilisvörösvári önkormányzat ennek az ellenkezőjét terjeszti róluk! Szórólapokat osztogatnak, és még a honlapjukon is hazudoznak ezek szerint. Nem csoda, ha az ottaniak utálják a "budapesti környezetvédőket".
|
|
jm |
2005. március 24. 12:03 | Sorszám: 181 |
Ez az út az oda építendő ósannak, meg még ki tudja miknek kell. Az út folytatására se pénz, se környezetvédelmi engedély nincs. A Levegő Munkacsoport ennek a szakasznak az építését fellebezte meg. Egy pilisvörösvárt elkerülő 2X1 sávos utat soha nem fellebbeztek volna meg! - lehet, hogy írtak volna a polgármesternek, hogy az elkerülő út csak akkor működik, ha egyúttal forgalomcsillapítást vezetnek be a városban, de reménykedjünk, hogy erre még szükség sem lett volna, hiszen a polgármester fő kinyilvánított célja megszabadítani az ott élőket a hatalmas átmenőforgalomtól - vagyis nyilván alig várja, hogy a fő utca forgalomcsillapított legyen.
|
|
jm |
2005. március 24. 11:56 | Sorszám: 178 |
Pilisvörösváros szerkezeti tervében szereplő elkerülő utat miért nem építik meg - ennek a pénznek a töredékéből? Hiszen annyira fontos az ott élők egészsége, jóléte, az átmenőforgalomtól való megkímélése! ami a legfőbb érv a gyorsforgalmi útra. Miért nem építik meg akkor azt az elkerülő utat - az égvilágon senki nem vétózná meg annak az engedélyét. Azonnal megoldódnának az átmenőforgalomból adódó gondok a városban!
|
|
jm |
2005. március 24. 11:50 | Sorszám: 176 |
"Akkor jó lenne nem általánosságokban, hanem konkrétan beszélni." Szívesen kérek árajánlatot egy svájci közlekedés-tervező cégtől, hogy kidolgozza az egész térség közlekedési koncepcióját, akár magyar közlekedés tervező cégekkel együtt (annó dolgoztam velük, megbízhatóak). "Egyébként ne akarják a környezetvédők feltalálni a spanyolviaszt - elárulhatom, hogy van már mikrobusz, ami vasúthoz vinné az utasokat. Sőt vannak még Volán buszok is, amelyek a környező településekről horhatnák a vasútra az embereket - de sajna a dugó miatt ezek is elakadnak." Hányszor jár az a mikrobusz? Hm? és a vasúton elférnek-e az utasok reggelente? Hányszor jár Pilisvörösvárról reggelente vonat? félóránként!* És mi lenne, ha abba fektetnének 20 milliárdot? * 06:20 06:57 Budapest-Nyugati pu. 06:43 07:20 Budapest-Nyugati pu. 07:07 07:44 Budapest-Nyugati pu. 07:25 08:06 Budapest-Nyugati pu. 07:52 08:29 Budapest-Nyugati pu. 08:37 09:13 Budapest-Nyugati pu. 09:11 09:49 Budapest-Nyugati pu.
|
|
jm |
2005. március 24. 11:42 | Sorszám: 174 |
Ennek az útnak a környezetvédelmi engedélyéről szól az egész vita. Ezt a szakaszt akarják most megépíteni, semmi többet! Erre van csak pénzük (EIB hitel), és környezetvédelmi engedélyük.
|
|
jm |
2005. március 24. 11:28 | Sorszám: 171 |
"Visszaolvasva meg azt sem igazán értettem, hogy ugyan már a csatornafektetés miért csökkenti a forgalmat? A Pilisvörösváron lakó de Budapesten dolgozó embörfia meglátva az építkezést legarazsírozza az ótóját?"Milyen csatornafektetés? Én gázvezeték-szerelésről beszéltem, Pécelen! Az pont az agglomeráció másik oldala. Ami az átmenőforgalmat illeti pedig tény, hogy egy jó része elpárolgott. Ha leszűkíted az utat, akinek nem muszáj arra mennie, az azontúl nem megy arra. Ilyen egyszerű...
|
|
jm |
2005. március 24. 11:25 | Sorszám: 169 |
Vess már egy pillantást arra a négy kilométeres útszakasznak a térképére, amelynek a környezetvédelmi engedélyét a Levegő Munkacsoport a bíróságon megfellebbezte. Segítségül itt van huszadszorra: Párhuzamosan fut a mostani úttal, az égvilágon egy települést sem kerül el. Csak az ósan miatt kell oda!
Magyarországon ugyanis így megy az útépítés: a Duna-Ipoly nemzeti park miatt az életben nem engedélyezne senki egy gyorsforgalmi utat a Pilisba, az egyik legszebb tájunkon keresztül. Ezért szakaszokra kell bontani az útépítési eljárást. A módszer: először megkérjük egy rövid szakasz engedélyét - a nemzeti parkon kívüli szakaszát. Erre medadják az engedélyt (azt most nem firtassuk, hogyan...) Ha ezt a rövid szakaszt megépítjük, az utat, ami nem vezet sehova, egy ósanon kívül, akkora lesz a közlekedési káosz a 10-es úton, hogy muszáj lesz az út további részét is megépíteni. Duna-Ipoly nemzeti park ide, vagy oda! Vagyis: kikényszerítjük a további szakaszok megépítését, óriásira növeljük a nyomást a térségben. Magyarázd meg, hogy a pilisvörösvári elkerülőútról, amely szerepel a település szerkezeti tervében, olcsó, és gyorsan megépíthető, miért hallgat mélyen mindenki? Megmondjam? mert ahhoz nem kötődik telekspekuláció, nem kerül 20 milliárdba, azonnali forgalomcsillapítást lehetne Pilisvörösváron bevezetni, és nem növelné a személygépkocsiforgalmat a térségben. De ez nem akkora biznisz, mint egy új félautópály megépítése, amely mellé aztán jöhetnek a lakóparkok, benzinkutak, ósanok, egyéb bevásárlóközpontok, stb, stb.
|
|
jm |
2005. március 24. 11:04 | Sorszám: 167 |
"Hiába írtam le nem is egyszer, hogy ez a vidék nem alkalmas arra, hogy vasúton minden település megközelíthető legyen, hogy a domborzati viszonyok miatt nem lehet a biciklizés tömeges elterjedésére számítani, újra és újra csak ezekre a megoldásokra tudsz visszatérni." Miért kellene, hogy minden település megközelíthető legyen? Nem arról van szó, hogy lezárjuk a 10-es utat! Arról van szó, hogy csökkentjük a személygépkocsi-forgalmát, míg ugyanakkor a vasút, a buszok forgalmát pedig megnöveljük. Nem kell minden egyes embernek vonatra szállni, aki ma személygépkocsival jár! Elég, ha egy részük megteszi. Ezon aztán lehet agyalni, hogyan: de mint már mondtam, ez nem a környezetvédők dolga! Az egy közlekedés-rendezési terv dolga, egy ilyen terv pedig néhány (tíz) millió Ft. Vagyis a tervezett gyorsforgalmi út árának kevesebb, mint ezreléke. De ha aztán már megvan az elhatározás, miszerint a cél a térségben nem a személygépkocsi-forgalom növelése, hanem az élhető környezet - akkor már nyugodtan foghatják a 20 milliárdot, a 150 milliárdot (vagy amennyibe az új gyorsforgalmi út kerül) és elkölthetik az esztergomi vasútra, a vasútra ráhordó minibuszokra, vagy éppen arra, amivel megoldhatják a közlekedési helyzetet, anélkül hogy szétcsesznék az egész tájat! A tömegközlekedés/személyautó egymással versengő közlekedési eszközök, ha a személygépkocsi használat ösztönzésébe milliárdokat ölünk, az életben nem fogjuk megoldani a vele járó problémákat, amelyek nem hogy csökkennének, de az ösztönzésnek hála a jövőben csak még súlyosabbak lesznek! A mostani 4 km-es szakasz megépítése meg egyenesen kriminális. Ez ugyanis csak az ósanhoz kell. Nem kerül el semmit, egyetlen települést sem, egyetlen célja, hogy a mostani helyzetet a 10-es úton annyira ellehetetlenítse, hogy kikényszerítse a következő szakaszok megépítését minden természet és tájvédelmi szempont ellenére, a Duna-Ipoly nemzeti park ellenére. Ami pedig az egész térséget illeti, a minimum, hogy egy ilyen hatalmas beruházás előtt átfogó közlekedési koncepciót készítenek a térségre, a lakosság bevonásával. A közlkedési koncepció pedig a közhiedelemmel ellentétben nem egyenlő azzal, hogy megszámláljuk a személygépkocsikat a 10-es úton, kiderítjük, hogy túl sok van, hát nosza, építsünk egy új félautópályát, hátha akkor kevesebb lesz...
|
|
jm |
2005. március 24. 00:58 | Sorszám: 161 |
Keresd a nyertest! Egy bevásárlóközpont miatt költenének el adómilliárdokat? 2005. március 16. Egyelőre nem vonja vissza keresetét a Levegő Munkacsoport, amelyet a 10-es gyorsforgalmi út környezetvédelmi engedélye ellen nyújtott be. A civilek szerint nem a lakosság, hanem egy bevásárlóközpont érdekében épülne az alig négy kilométeres új út, az építkezés folytatása pedig bizonytalan. Évek óta nem jut nyugvópontra a vita arról: miként lehetne javítani a Pilisi-medence mára kaotikussá vált közlekedésén. A környezetvédők és számos helyi civil szervezet szerint a vasút fejlesztése, P+R parkolók és őrzött biciklitárolók építése s helyi, a vasúthoz alkalmazkodó buszjáratok bevezetése jelenthetne alternatívát a fővárosba ingázóknak. – Ha sokan döntenének a vasút mellett, a tízes út is felszabadulna, enyhülnének a dugók – mondják. Az érintett települések vezetői és az útlobbi ellenben az új, Budapesttől Esztergomig vezető félautópálya megépítését tartják az egyetlen hatékony megoldásnak. Ennek első, Üröm határától Pilisvörösvárig vezető, négy kilométeres szakaszán hamarosan megkezdődnének a kivitelezési munkálatok, csakhogy két civil szervezet, a Levegő Munkacsoport és a Piliscsabáért Egyesület bírósági pert indított az út környezethatósági engedélye ellen. Közülük a Piliscsabáért Egyesület nemrég viszszavonta keresetét, ám jelezte: továbbra is a vasút fejlesztését tartja elsődlegesnek. A Levegő Munkacsoport ugyanakkor nem áll el a pertől: a napokban a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Útügyi Társaság ezt követelő levelére válaszul közleményükben kifejtették: az útlobbi hamisan használja az elkerülő út kifejezést, hiszen most egy, a régi úttól helyenként csak néhány tíz méterre haladó, hasonló kapacitású útvonal építéséről van szó, amely egyetlen települést sem kerül el. Rámutattak: az építkezés erősen vitás folytatására még engedélyük sincs a beruházóknak, a most építendő szakasz pedig éppen a 10-es út településeken kívüli darabját „kerülné el”. Az ürömi elágazásnál ráhajtó autók így Pilisvörösvár központjában már vissza is térnének a régi útra. Tény, hogy az építkezés folytatása mind a két irányban meglehetősen aggályos: Budapest felé a Bécsi út szűk keresztmetszete, míg Esztergom irányába az építkezéssel járó hatalmas természetpusztítás kérdőjelezi meg a beruházás létjogosultságát, mivel közvetlenül a nemzeti park határa mentén épülne tovább az út. A Levegő Munkacsoport célszerűnek tartaná, ha Pilisvörösvárnál megépítenék azt a kétszer egy sávos utat, amely már létezik a város szerkezeti tervében, és ténylegesen elkerüli a várost. Szintén támogatnák egy olyan útszakasz megépítését, amely délnyugatra kerülné el Piliscsabát. A környezetvédők nem palástolták gyanújukat sem, miszerint „az út sürgős megépítésének egyetlen indokát látják: a solymári önkormányzat már jóváhagyta egy cég kérelmét, hogy az út mellé egy bevásárlóközpontot telepítsen”. A zöldek szerint nem ez lenne az első eset, hogy ilyen módon támogatnak egy multicéget. A múlt hónap végén mindezzel szemben Pilisvörösvár, Piliscsaba, Üröm, Pilisszentiván és Solymár polgármesterei, valamint a körzet MSZP-s és fideszes országgyűlési képviselői közleményben fejezték ki egyetértésüket abban: a településeket elkerülő útnak mielőbb meg kell épülnie, hogy elejét vegyék a közlekedési káosznak és a további baleseteknek. Szerintük a körülbelül húszmilliárd forintos beruházással félszázezer ember életét tennék könynyebbé. www.mno.hu --------------------------------------------------- Hm. Tökéletes az egyetértés az útépítő lobbi, a multi cég és a döntéshozók között. Érdekes. Vajon ki lesz a húsz milliárdos beruházás, és a kötödő "fejlesztések" igazi nyertese? Kettőt találhatunk... de érzésem szerint a körzet országgyűlési képviselői közleményükben nem említették őket...
|
|
jm |
2005. március 24. 00:20 | Sorszám: 160 |
Keresd a nyertest! - Mennyi a világfolyamatok hatása, és mennyi a rendszerváltó elitek mulasztása abban, ami végbement?
- A szocialista világrendszer felbomlását követően megszűntek azok a viszonyok, amelyek korábban kikényszerítették a tőkeérdekek önkorlátozását. Ameddig ezek a kényszerek működtek, addig hatékonyan működött a jóléti állam is: a második világháború után a korábbi, nagyon erősen kizsákmányoló kapitalizmus egy szelídített változata, amelyben tere nyílt az elitet korlátozó társadalmi fellépésnek, szakszervezeti és értelmiségi mozgalmaknak. Ez létrehozott egy erőteljes középosztályosodást: olyan társadalmi rendszert, amelyben az emberek döntő többsége megtalálta a számítását. A jóléti rendszer Nyugat-Európában is gyengülni kezdett, de a posztkommunista társadalmak sokkal védtelenebbek voltak. Magyarországot fel lehet fogni úgy is, mint modellértékű kísérleti terepét annak: hogyan lehet úgy berendezni egy társadalmat, hogy a társadalmi újratermelés minden szférájában a tőkeérdek dominanciája, esetleg kizárólagossága működjön. - Miért volt erre alkalmas Magyarország? - Az adósságszolgálat miatt az ország szabadon felhasználható erőforrásai rendkívül kicsik voltak. Mindenáron tőkéhez kellett jutni a gazdasági és a társadalmi krízis elkerülése érdekében. Erre csak úgy volt lehetőség, ha a beáramló globális tőke működését semmilyen értelemben nem korlátozza az állam. A harmadik tényező a rendszerváltó elit: nem volt Magyarországon olyan elitcsoport, amely akár csak módosítani akarta vagy merte volna ezt a folyamatot. - Ezzel eleve beletörődtek a rendszerváltozás társadalmi veszteségeibe? - Valószínűleg azt remélték, hogy ha a gazdaságban kialakul valamilyen dinamizmus, akkor annak hozama majd szép lassan "lecsorog" a társadalom alsó rétegeihez is. Úgy gondolom, nem szükségszerű, hogy így alakult: nem volt muszáj lerontani azoknak az alrendszereknek a működését - itt elsősorban az oktatásra gondolok -, amelyek mérsékelhették volna a polarizációs folyamatot. - Hatalomra kerülve a baloldal miért nem képviselte a baloldali értékeket? - A baloldalnak nem volt önálló társadalompolitikai elképzelése arról, mit lehetne tenni. Az éppen adott szituációhoz igazodni próbáló pragmatikus politizálás folyt: egyfajta sodródás, amelyet még leginkább a domináns érdekcsoportok nyomásgyakorló ereje mozgatott. A baloldali politikai elit belekapaszkodott a piac mindenhatóságának dogmájába, és reménykedett, hogy ha jobb lesz a gazdaság, akkor enyhülnek a társadalmi gondok is. - Egy idő után azonban látszott, hogy a fejlett technológia bevezetésével elért növekedés nemigen javítja például a foglalkoztatottságot. - Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a kilencvenes években mindenütt a neoliberalizmus volt az uralkodó. Nyugaton is. A neoliberalizmus mögött pedig olyan hatalmas nyomásgyakorló csoportok, érdekérvényesítő erők álltak, hogy a nyugat-európai szociáldemokrácia is a neoliberális eszmék integrációjával próbálta a baloldalt megújítani. Nem csoda, hogy a magyar baloldal nem is próbált ezzel szembeszállni. - Az MSZMP-ben is vezető pozíciót betöltött MSZP-s politikusok sohasem mertek igazán önállóak lenni. Mintha valami "kapuzárás előtti pánik" jellemezte volna őket: mindegy, milyen politikával, csak hatalmon maradjanak. - 1989-ben egy káderpárt alakult és maradt fenn mind a mai napig. Ezek az emberek átéltek egy nagy frusztrációt: mindaz elutasítottá, pejoratívvá vált, aminek a jegyében korábban tevékenykedtek. Ha egy megváltozott társadalmi szituációban is politizálni akartak, be kellett bizonyítaniuk, hogy be tudják ágyazni magukat az új szisztémába. Ezt akkor tehették a legeredményesebben, ha úgy viselkedtek, mint akik a baloldaliságukat nagyon jól össze tudják egyeztetni a neoliberalizmussal, a nemzetközi tőkeérdek korlátlan képviseletével. - Talán nem is maradt a politikai garnitúrában olyan, aki stratégiát tudott volna alkotni. - Úgy mondanám, hogy azok a politikusok, akik a baloldali szavazatokat gyűjtik Magyarországon, különösebb affinitást nem éreznek az iránt, hogy megismerjék a társadalom mélyebb folyamatait. Taktikai gondolkodás jellemzi az elitet. Megnyertem egy választást, de jön a következő. Ez nem arról szól, hogy megismerjem a társadalom működési módját, és megpróbáljak változtatni rajta, mert az hosszú távú dolog. A stratégiai gondolkodásmódnak nincs rövid távú hozama. - Szükségszerű, hogy ez így alakult? - Az MSZP rekrutációjánál nem vált politikai szereplővé az a baloldali értelmiség, amely az államszocializmus lebontásában részt vett. Egyszerűen lesodródtak a politikai mezőről. - Miért? - Mert azt hitték, az ő feladatuk véget ért. Megszűnt, ami összetartotta őket. - Pedig akkor kezdődött az igazi feladat. - Csakhogy ezt a reformerek csoportja sem ismerte fel. Felmerült, hogy kellene egy új baloldali párt, de mivel nem volt vállalkozó, aki ennek az élére állt volna, az értelmiségi szárny eltávolodott a politikaformálástól. Maradt a káderpárt, amely aztán követte a többpártrendszerű politikai berendezkedésnek azt a trendjét, hogy a politikából élő politikusok kisajátítják a politikacsinálást: maguk alá gyűrik a szakszervezeteket, civil szervezeteket. A pártpolitizálás túlsúlyossá válik, minden más pedig elveszti a jelentőségét. A szakirodalom úgy nevezi ezt, hogy demokratikus elituralom. Azzal jár, hogy az elit korlátozásának lehetősége egyre szűkül, végül nullára redukálódik. - Milyen társadalmi következményei vannak? - MHa én vagyok hatalmon, akkor mindenben én döntök a saját akaratom és belátásom szerint. Én döntöm el, mi történik az egészségügyben, az oktatásban, a településpolitikában. A politika nem ragadhatna bele a partikularitásba, hanem a társadalom egész működésének optimalizálására kellene törekednie. De a társadalmi korlátokat nem ismerő pártelitek ezzel nem törődnek: amit az egyik elkezd, azt a másik csak azért is megváltoztatja. A politikai hullámverés újra meg újra szétmossa, összetöri a társadalmi alrendszerekben megindult változásokat. Ez borzasztó nagy kárt okoz, mert lerontja az egész társadalom működését. - Azt mondják, a nemzeti kormányok lehetőségei korlátozottak. - Ez viszonylagos. Hiszen Magyarországon mégiscsak összegyűjtenek és újraelosztanak tízezer milliárdos nagyságú összeget. Ez nagyon nehezen áttekinthető szféra: egyetlen mértékadó írást sem olvastam arról, hogy pontosan hová mennyi pénz kerül. Valószínűnek tartom, hogy a nagyon bennfenteseken kívül nem is látja át senki, amit én igen nagy bajnak tartok. - Ha az elitcsoportoknak ennyire nincsenek korlátjaik, akkor van-e esélye például egy baloldali társadalompolitikának, amit ön javasol a tanulmányában? - Egyetlen korlát van: a hatalom megszerzéséért és megtartásáért folyó kiélezett küzdelem. Ennek kimenetelét mégiscsak befolyásolja az elit alatti társadalom. Az MSZP számára a puszta hatalomszerzési logika is az irányváltás szükségességét diktálja. A magyar baloldalnak elvileg húsz százalék fölötti stabil szavazóbázisa van. Most azonban csak 12-13 százalékot tudott mozgósítani. Ennek teljesen egyértelmű üzenete van: egy baloldali párt nem baloldali jellegű társadalompolitikával nem tud tartósan meghatározó szerepben maradni a politikai porondon. Beszélgetés Gazsó Ferenc professzorral http://www.nol.hu/cikk/325108/
|
|
jm |
2005. március 23. 21:21 | Sorszám: 159 |
"Nem vagyok forgalom-szakértő, de ez a jelenség a természettudományok más területein is jól ismert: a hálózat olyan bonyolult, hogy észrevétlenül át tudja venni egy-egy kieső nyomvonal terhelését." valóban meglehet, hogy ez történik. Ha azonban kicsit nagyobb méretekben alkalmazzuk, akkor ugyanaz működik majd, mint az útépítéseknél - csak a másik irányban. Pl amikor egy városrészt a gyalogosok, vagy a kerékpárosok számára alakítanak ki (magyarul: az autók terét lecsökkentik, vagy megszüntetik, a többi közlekedési mód terét pedig megnövelik) - akkor kevesebben járnak majd abban a városrészben autóval, és többen kerékpárral, gyalog, villamossal, görkorival, stb. Több európai városban alkalmazták már ezt a kereslet-kínálat elvet (rájöttek, hogy minél több az autóút, annál többen fognak autózni... és minél több a vonzó gyalogos sétány, tér, városrész, ... - annál többen gyalogolnak majd.)
|
|
jm |
2005. március 23. 17:17 | Sorszám: 157 |
Pécelen egy ottani lakos azt mondta, azóta van óriási gondjuk az átmenőforgalommal, amióta kiszélesítették a város főútját (ezt csak úgy lehetett véghezvinni, hogy kivágták az út két szélén a fasort...). És azóta nincs problémájuk (ideiglenesen) az átmenőforgalommal, amióta a gázvezetékeket szerelik az út egyik szakaszán... azóta megcsappant nagyon az átmenőforgalom... Ugyanígy el lehet "tántorítani" az átmenőforgalom egy részét a településekről, csak nem gázvezeték szereléssel, hanem az út leszűkítésével, fasorok ültetésével, a járdák kiszélesítésével, stb... A közhiedelemmel ellentétben nem mindenki azért autózik, mert "az élete, megélhetése és jóléte függ tőle" -ezért a forgalom egy része egyszerűen elpárolog a forgalom-csillapított részekről, és ugyanakkor nem jelenik meg máshol sem, csak eltűnik. Sétálóutcák kialakításánál jól ismert jelenség, hogy a kitiltott forgalom egy része nem jelenik meg a párhuzamos utcákon, hanem egyszerűen "elpárolog".
|
|
jm |
2005. március 23. 17:05 | Sorszám: 156 |
Meg kell nézni, mi okozza pontosan az adott részen a baleseteket? Léteznek olyan intézkedések, amelyekkel le lehet csökkenteni a balesetek számát, de a helyi viszonyokat ismerni kell ahhoz, hogy megoldást lehessen találni. Ki kell deríteni, hol van a legtöbb baleset és mi okozza ezeket? Általánosságokban a megoldásokra ilyeneket lehet mondani: sebesség korlátozás (nem táblákkal, fizikailag úgy kell kialakítani a főutcát, hogy az autók csak egy adott sebességgel haladhassanak. Ahol széles és egyenes az út, ott túl gyorsan fognak hajtani, hiába a tábla, hogy "iskola" meg "lakott terület", vagyis sok helyen jó, ha különböző módszerekkel leszűkítik és egyben biztosnágosabbá, barátságosabbá teszik az utat - nem az átmenőforgalomnak - hanem az ott élőknek, a környék lakói számára. Sok módszer van erre, külön szakkönyvek készültek arra, hogy milyen intézkedésekkel lehet az ilyen települések főutcáját, ahol nagy az átmenőforgalom - biztonságosabbá tenni - szerintem nem kerülne többe, mint egy akár rövid elkerülő út) A pontos megoldások kidolgozására és megtervezésére azonban közlekedési és várostervezési szakemberek kellenek.
|
|
jm |
2005. március 23. 16:01 | Sorszám: 154 |
"Lehet, hogy Te nevetni tudsz ezen, én nem." Daleth, olvass figyelmesen! ezt írtam: "Mondom, évek múlva jót nevetnék majd a térségben" - feltételes módban. "Ugyanis ismerek olyan családokat, amelyeknek egy-egy tagját már elütötte az autó. Ha nevettek az ott lakók indulatain, gondoljatok erre is." Nem vall jó izlésre a másikat azzal vádolni, hogy nevet az autók által okozott halálos baleseteken. Ami viszont kifejezetten kriminális, az az emberek félrevezetése, elhitetni velük azt, hogy az új gyorsforgalmi út megoldja majd a gondjaikat. A halálos baleseteket már most el lehetne kerülni azzal, ha a Pilisvörösvárt elkerülő utat megépítik (ez ellen senki nem tiltakozik, még az olyannyira szidott Levegő Munkacsoport sem - és mindenki mélyen hallgat róla, ami a döntéshozókat illeti, hogy megoldaná a településen az életveszélyes forgalmi gondokat, amennyiben egyidejűleg forgalomcsillapítást vezetnek be a településen keresztülmenő úton. De nem ez a cél: a cél az autók, minden áron. Az emberi életek nem számítanak. Ami pedig az autók által okozott halálos baleseteket illeti, ne a környezetvédőket okold értük, akik túlnyomó részt tömegközlekedési eszközökkel, gyalog, vagy biciklivel járnak. Én annak idején naponta egy órát ingáztam Budapest déli részéről a város szívébe, tömegközlekedési eszközökkel, és a sok hozzám hasonló emberrel együtt, egyetlen közúti balesetért, és tragédiáért nem vagyok felelős. De azért, mert ilyesmi nem terheli a lelkemet, még eszem ágában nincs nevetni ezeken a baleseteken, sem az áldozatokon, sem azokon, akik előidézték. Óriási tragédia, és nem kívánom senkinek. De az autóhasználat nagyon sok balesettel jár, sokkal többel, mint a környezet és emberkímélő közlekedési eszközök, módok. "Ők amellett teszik le a voksukat, hogy a választóik testi épsége és élete ne kerüljön veszélybe. Ha a sok alatt 99.9%-ot értesz, akkor igazad van." lásd a fenti választ: az elkerülő út azonnali megoldást hozna, nem évek múltán, 150 milliárdért, súlyosbítva középtávon az egész helyzetet, és újra termelve a gondokat. De pont ez a probléma vele: megoldást hoz, de az autóhasználatot kényelmetlenebbé tenné, a pilisvörösvárosiaknak is, hiszen a forgalomcsillapította városban nem az autó az úr, hanem az ember. Az ember azonban a világon senkit nem érdekel egy olyan társadalomban, ahol az autó az úr, ahol az autóval minél könnyebben való haladás élvez abszolút elsőbbséget minden döntésben. Amúgy meg a térség bármilyen 150 milliárdos közlekedési beruházását közlekedés-rendezési terv kellene hogy megelőzze. Ez korántsem a Julia Robertsel való románcod kategóriájába tartozik, ez magátol értetődő dolog kellene, hogy legyen, ha az emberek jóléte, életminősége, de egyszerűen csak: az élete lenne a fontos. egy közlekedés-rendezési terv legeslegelőször "fényképet" készít az egész térség közlekedési állapotáról, átfogóan megvizsgálja a tömegközlekedési, gyalogos, autós közlekedés helyzetét, forgalmat, utast számlál, megnézi, a térségben hány ember lakik, a forgalomvonzó létesítményeket feltérképezi csakúgy, mint az utazási szokásokat, stb stb.
Miután kész ez a fénykép, lakossági fórumokat kell tartani, a "fényképet" ismertetni kell az emberekkel. Ezután a tervet készítő szakemberek megkérdezik a döntéshozókat : mi a céljuk, ami a térség közlekedését illeti: 5-10 éven belül milyennek képzelik el a térség közlekedését, a tömegközlekedés/személygépkocsi használat megoszlásának az arányát, stb, stb. A szakemberek eztán a döntéshozók akarata szerint megfogalmazzák a célokat, majd ez alapján kidolgozzák a közlekedési koncepciót. Újabb lakossági fórumok, de ezúttal a lakosságnak véleményét is be kell gyűjteni és figyelembe kell venni, a koncepció ezen vélemények alapján módosulhat. Aztán jön a gyakorlati megvalósítás: a terv gyakorlati intézkedéseket javasol, időre lebontva. hol kell szűkíteni az utat, hova kell új út? hol kell a tömegközlekedést fejleszteni? Hol kell a gyalogosok számára elsőbbséget biztosítani? stb, stb... Egy ilyen koncepció kialakítása, a lakossági konzultációval együtt egy, másfél, két évet vesz igénybe. Belekerül néhány 10 millióba, de egyrészt átfogó képe lesz mindenkinek a térség közlekedési helyzetéről, másrészt a lakosság véleményét kikérik, harnadrészt tudjuk, honnan hova tartunk, mi a közép és hosszú távú cél, ami a közlekedési paramétereket ileti? Negyedrészt nem költünk el 150 milliárdot vaktában, és nem kezdünk el ósanokat engedni a településre azzal, hogy majd az kikényszeríti a kormányt egy gyorsforgalmi út építésére.
|
|
jm |
2005. március 23. 15:14 | Sorszám: 145 |
Bocs, de valahonnan csak elő kell teremteni, ki kell spórolni a fogyasztó társadalomban elengedhetetlen iparcikkek - többek között az autó árát?
|
|
jm |
2005. március 23. 14:43 | Sorszám: 137 |
"Elvégre ha már egyszer el kell mennem A pontból B pontba, akkor sík mindegy, hogy van-e autópálya, avagy sem, akkor is elindulok." Valóban, nem csak az autópálya-építés generálja az autók számának és az autóhasználat növekedését, az autópálya-építés csak egy eleme az autók számát növelő és az autóhasználatot ösztönző közlekedési és gazdasági politikának. Ahogy Orbán Viktor is mondta, a cél az, hogy minden családnak legyen autója. A gond pedig az, hogy ezen célon még túl is fogunk lőni, mivel egy, az agglomerációban élő családnak egy autó nem elég, minden aktív embernek kell egy autó. "Ahogy az is, hogy ez a forgalomnövekedés a belvárosba irányuló forgalmat csökkenti. Elvégre a zöldövezetben élő polgár szabadon választhat, hogy vagy a belvárosban kóricál, vagy pedig a városhatáron kívül intézi bevásárlását." A zöldövezetben élő polgárnak az ósan megjelenéséig esetleg volt egy kisebb áruház, vagy üzlet a sarkon, vagy a közvetlen környékén. Amely üzletek az ósan X kilométeres körzetéből úgy eltűnnek, mintha sose lettek volna. Ami pedig a zöldövezetet illeti, Budapesten a lakótelep, ahol azelőtt éltem gyögyörű zöld, ligetes volt - mára azonban mindent elleptek az autók, a zöld jó részét lebetonozták parkolónak, és annak ellenére, hogy a lakótelep köztereinek jó részét most már autók foglalják el, és annak ellenére, hogy egyátalán nem szűk, hanem jó tágasok ezek a közterületek az autótulajdonlása ráta még a béka segge alatt van a nyugati szinthez, vagyis nemsokára belefulladhatunk az autókba, mozdulni sem tudunk majd tőlük, és az egész lakótelep egy gigantikus parkoló lesz. ezt hívják "fejlődésnek". a lakótelepi áruházok (ahova rengetegen gyalog járnak bevásárolni, 5-10 perc séta, egyelőre felváltva a parkokon, és a volt sétálóutcákon (mára autós kirakodóvásáron) keresztül. De meddig tartják még magukat ezek az ABC-k szerinted, amikor ott a közelben az ósan? Mikor lesz mindenkinek kötelező a kocsi, ha bevásárolni akar?
|
|
jm |
2005. március 23. 14:25 | Sorszám: 135 |
"A környezetvédő szervezetektől nem lehet elvárni, hogy közlekedés-rendezési koncepcióval jöjjenek elő!" - szóval csak azt tudják megmondani, hogy mi a rossz megoldás, azt már nem, hogy mi lenne a jó (mert a környezetvédelmi közhelyek felsorolása gondolom szerinted sem megoldás). Erre szokták a mi falunkban azt mondani: Kibic kuss!" Mondom, évek múlva jót nevetnék majd a térségben az új 10-es gyorsforgalmi út által okozott közlekedési, környezeti, területhasználati, tájvédelmi, természetvédelmi gondokon. Nevetnék, ha az ember a pusztításnak, az emberi önzésnek és rövidlátásnak - aminek mindannyian megisszuk a levét, függetlenül attól, ki él ott és ki nem - örülni tudna. ami pedig a közlekedési koncepciót illeti, a 4 km-es szakaszra fordítani szándékozott pénz töredékéből akár több közlekedési koncepció is kitelne. "Én meg szeretném ha Julia Roberts és Kim Basinger eltöltene velem egy szexhétvégét, de sajna erre kicsi az esély. Persze, ugyanilyen erővel akarhatnám azt is, hogy az anyókák a piliscsabai hágón menjenek át naponta kétszer..." Miért lenne kicsi esély arra, hogy a térségben a polgármesterek a környezet, természet és emberkímélő területfejlesztés, közlekedésfejlesztés mellett tegyék le a voksukat? de legalábbis megadják az embereknek a választási lehetőséget? Hogy a helyi polgármesterek közlekedés-rendezési koncepciókat készítsenek, bemutatva, melyik várhatóan milyen fejődéshez vezet majd? Hogy legyen egy halvány elképzelésük arról, milyen települést, környezetet, tájat, vidéket egyszóval élőhelyet szeretnének maguknak és a térségnek 5-10-15 év múlva? Hogy egy ilyen terv elkészítésébe a lakosokat bevonják? Valahol csak el kell kezdeni a demokráciát! Vagy mindig multik, különböző gazdasági lobbik játékszerei vagyunk? elénk rakják a bevásárlóközpontban a szemetet: eszed, nem eszed nincs már más? a vidékedre települ egy óriásdoboz, ki tudja, hány kilométeres körzetben tönkretéve a tájat, de nincs beleszólásod? Hogy jön egy térség közlekedés-fejlesztési, területfejlesztési kérdése ahhoz, el tudod-e csábítani Julia Robertset? A választott képviselők az autóhasználat ösztönzése mellett tették le a voksukat, mint ahogy a térségben sok ember is. Nem én határozom meg, ők mit akarnak! és eszem ágában sincs meghatározni. De a választási lehetőség mindenki előtt nyitott kellene, hogy legyen, a választási lehetőség mindenki számára biztosítani kellene. Jelen esetben nincs választási lehetőség: minden embert az autóhasználat irányába terelgetnek, nem adják meg nekik a lehetőséget még csak arra sem, hogy elgondolkozzanak rajta, vajon hova vezet mindez? Ami pedig Julia Robertset illeti: szabad vagy elutazni hozzá, és megpróbálni elnyerni kegyeit, és nyilván meg is tennéd, ha tényleg annyira fontos lenne számodra.
|
|
jm |
2005. március 23. 14:00 | Sorszám: 130 |
Igen, de az életminőségét gondolom neki sem javítja, hogy folyamatosan úton kell lennie. De az egyszeri angolnak, aki naponta 48 kilométert tesz meg ma, az év minden áldott napján ha esik ha fúj, statisztikailag és 20 év múlva pedig 100 kilométert fog - nos, nem értem, az életminőség szempontjából miért jó, ha egy társadalom a bolygó hollandik társadalma? A légszennyezésről, a szép tájak eltűnéséről, a természet kiirtásáról... és a balesetekről - nem is beszélve. (és mielőtt előjössz az autópályák kontra autóutak baleseti statisztikáival: az autópályák nem javítanak azon, hogy évente hányan halnak meg és nyomorodnak le balesetek következtében egy országban - legfeljebb csak azon javítanak, hogy egy autós kilóméterre hány baleset jut. De mivel az autóskilométerek száma folyamatosan nő az új autópályák épülésének köszönhetően, a közúti balesetek áldozatainak száma legjobb esetben is csak ugyan akkora marad egy országban).
|
|
jm |
2005. március 23. 13:44 | Sorszám: 126 |
"A kis üzleteknek a városhatáron belüli plazák, mint a Westend vagy a Duna Plaza jelentenek konkurenciát, és nem a fóti vagy budaörsi Cora." Nem: a solymári ósan és társai Solymáron, Pilisvörösváron, Piliscsabán, és a térség összes kis településén fogja megölni a még létező üzleteket. "Nem az angliai géprombolók korában vagyunk, a nagy cipősdobozokra igény van, ezért azok terjeszkednek, megállítani nem tudod őket." Nincs rájuk akkora igény, mint amennyien vannak. Ami az élelmiszereket illeti: ezek a világ minden tájáról idehurcolt, intenzív, nagyipari mezőgazdaság által gyártott szemetet árulják. Olcsón, többek között mert a szállítás költsége mesterségesen alacsony. "Csak örülhetünk annak, hogy a Metro, Cora, Auchan, Bricostore és egyebek a városhatárokon kívül telepednek le. Mert így kiviszik a városból a forgalmat, és nem befelé generálják." Ezek a létesítmények nem csak valahova vezetnek egy adott mértékű forgalmat, ezek a létesítmények nagy mértékben megnövelik a forgalmat! (autóhasználatot). A városban egy-egy áruházba nem muszáj kocsival menned, ezek a bevásárlóközpontok viszont kizárólag autóval használhatók. Ami pedig a városi áruházakra való hatásukat illeti, olvasd el a #108-at.
|
|
jm |
2005. március 23. 13:40 | Sorszám: 124 |
"Ha most rosszindulatú lennék akkor azt mondanám, hogy JM kartács a billiárdgolyó-simaságú Belgiumból indul ki, ahol az Ardennek legmagasabb pontja sincs olyan magas, mint a Gellért-hegy." Kerekeztél már Brüsszelben? - vagy a Brüsszel közeli erdőben? Belgiumnak csak a flamand része lapos (ez se mindenütt), Brüsszel és az agglomerációja kifejezetten dimbes-dombos. (ennek ellenére, amióta mindenhova kerékpártározót raktak, nagyon sokan kezdtek el kerékpározni Brüsszelben. pedig a kerékpárutak számát még csak nem is növelték!) "Azt még elfelejtettem mondani, hogy milyen királyok a belga autópályák." Nagyon király az átutazóknak. Akik bolygó hollandi módjára folyamatosan úton vannak. Akik egyszerűen csak egy normális helyen szeretnének élni, azoknak már sokkal kevésbé.
|
|
jm |
2005. március 23. 13:35 | Sorszám: 122 |
"Ugyanis, amint már írtam, a térség a sportcélú kerékpározásra alkalmas, a mindennapi használatra finoman szóla sem. Ugyanis még településeken belül is akkora szintkülönbségek vannak, hogy illozórikus, hogy lakosok jelentős része átszokjon a kerékpározásra." De ha még a lehetőséget sem adod meg az embereknek, az sem fog kerékpározni, aki egyébként - szintkülönbés ide, vagy oda, megtenné! Bármit meg lehet oldani, ha van rá pénz és akarat. Dániában, Koppenhágában minusz 5 fokban, télen kerékpároznak tömegesen az emberek. Önszántukból, senki nem kényszeríti rá őket! És valóban: dimbes-dombos vidéken is el tud terjedni a tömeges kerékpározás, ha ösztönzik. Nem azért, mert bárki kényszeríti az embereket: hanem azért, mert a településfejlesztés lehetőséget adott rá, megteremteti a szükséges feltételeket, és előnyben részesíti más közlekedési eszközökkel szemben. A környezetvédő szervezeteknek szerintem nem az a dolguk, hogy közlekedési terveket készítsenek! Mennyibe kerül egy település közlekedés-rendezési terve szerinted? a település méretétől függően néhány milliótól több tízmillió Ft-ig (itt Belgiumban, euróról átszámolva). A környezetvédő szervezetektől nem lehet elvárni, hogy közlekedés-rendezési koncepcióval jöjjenek elő! Javaslatokat tesznek, rámutatnak gondokra, és problémákra, amelyek a pillanatmegoldásokból születnek. És főleg: rámutatnak a jelenlegi közlekedési szemléletből és eszköz választásból (autó) várható későbbi gondokra. A gyorsforgalmi útépítéssel egyértelműen az autózás mellett, és az autózása ösztönzése mellett teszi le a voksát a térség a következő 20-40 évre. Ne félj, ha a környezet és emberkímélő közlekedés és területfejlesztés mellett tennék le a voksukat a helyi polgármesterek, ki lehetne dolgozni a módját, hogyan lehet mindezt megvalósítani. A választás elvi. Az elős kérdés nem az: hogyan akarunk valamit megvalósítani? az első kérdés az: mit akarunk? milyen telepüést, környezetet, vidéket, levegőt, tájat szeretnénk magunknak? Miután eldöntötted, mit akarsz, utána tudod csak megnézni, hogyan valósíthatod meg. Pilisvörösváron nagyon úgy néz ki, a "mit akarunk"? kérdésre a következő választ adják a polgármesterek: autózni akarunk (Budapestre), minél zökkenőmentesebben és gyorsabban szeretnénk autózni, oda, ahova éppen szeretnénk (legtöbbször a fővárosba). Mi szeretnénk zavarásmentesen használni a kocsiainkat, és minél gyorsabban eljutni autóval egyik helyről a másikra ahányszor csak igényünk van rá - ugyanakkor nem szeretjük, ha házaink előtt mások autóznak. Vagyis a cél: a zavartalan gépkocsihasználat. Minél könnyebben, akadálymentesebben autózhassunk a térség egyik pontjából a másikba. Ehhez valóban elengedhetetlen az útépítés. De ez csak az autózást ösztönzi! -ami láttuk, hova vezet (alant egy részét leírtam, de erről kötetnyi tanulmányok, elemzések készültek a nálunk "fejlettebb" (az autós társadalomban előrehaladottabb) országokban, ahol ezek a folyamatok 30-40 évvel előttünk tartanak.
|
|
jm |
2005. március 23. 12:26 | Sorszám: 116 |
Ami az ósant illeti, szintén a saját tapasztalataimról beszélek. Nem ritka, hogy egy hasonló létesítmény 30 km körzetből vonzza az embereket. Nem feltétlenül Budapestről, de a térség más pontjairól. Érzésem szerint a multik most Magyarországon, illetve az egész térségben go-játékot űznek, amelynél abszolút nem számít a táj, vagy az emberek, de még csak egy-egy üzlet nyeresége sem. Mi ezt a játékot nem látjuk át, csak azt tapasztaljuk, hogy gombamód nőnek a cipősdobozok a budapesti agglomeráció egymástól nem túl távoli pontjain. Nem biztos, hogy ezek mind megmaradnak 10-20 éves távlatban, és könnyen lehet, hogy tényleg 30 kilométert kell maj utazni egy üzletbe, amikor már lezajlott a háború, és csak a győztes maradt. A multinak ez remek, az embereknek már kevésbé - hiszen végérvénesen az autóhoz szögezték őket, miközben közel és távol megszűnt minden bevásárlási lehetőség, az egy multin kívül, amelyik immár monopolhelyzetben van. (itt Belgiumban pl az óriás bútorboltok az ország területén szétszórva, de mindig az autópályák mellett, a semmi közepén vannak. Csak autóval megközelíthetőek. Néhány hete ötven kilométert utaztunk, hogy az egyikben bútorokat vegyünk (ez mondjuk egy kis városban volt, de 50 km-re Brüsszeltől). Előtte órákig azzal foglalkoztam, hogy megnézzem, nincs-e közelebb haosnló bútorbolt? (az egy milliós lakosú Brüsszelben?) Nem volt. Az ikea is messze van a város peremén (én a városban lakom, az ikea viszont az agglomerációban van az autópálya mellett, tömegközlekedéssel körülbelül másfél, autóval körülbelül fél óra alatt közelíthető meg. A bútorokat kamion szállítja ki, de nem értem, nekem miért kell feltétlenül 40, illetve 100 kilométert autóznom, hogy megnézzem őket? Azt kell megnézni, hány kilométerenként vannak a budapesti agglomerációban ezek a mega bevásárlóközpontok. És még ha ma nem is 30, de 15 kilométeres körzetből jönnek oda az emberek, a tényen nem változtat: minden ilyen létesítmény jelentősen növeli az autóforgalmat, a személygépkocsihasználatot, megöli a környék kis üzleteit, és elkezdi a térség kompakt településszerkezetének a szétdúlását. Mindez jórészt a gyorsforgalmi út eredménye, amely mellé a kizárólag a személygépkocsi-használatra alapuló létesítmények telepedhetnek. Az új gyorsforgalmi út így önmaga generálja azt a forgalmat (a köré települő létesítmények által) ami majd megtelíti. Mindezen okokból a 10-es úton nem lesz kisebb a forgalom, ha megépül az "elkerülő" gyorsforgalmi út. --------------------------------------------------------------- "Pl. elméletben nagyon jól hangzik, hogy közlekedjünk vasúton - a probléma az, hogy a 10-es utat használók jó része olyan településeken él, ahol nincs vasút."
Tudod, 150 milliárdból akár egy új agglomerációs vasútvonal kitelne. De az új út építése nem fogja megoldani a térség gondjait, csak újra generálja azokat. Ha nem egy év múlva, akkor öt, ha nem öt, akkor 15-20. Pl a nemzetközi nehézgépjármű-forgalom 2020-ra kétszer akkora lesz átlagosan Európában, mint ma. A személygépkocsi-forgalom is folyamatosan növekszik, most fejből nem tudom, mennyi idő alatt kétszereződik meg - de nem kell hozzá egy emberöltő. A forgalom folyamatosan nő, és nagyon sok gondot okoz, amiből a torlódások csak egyetlen gond, csak a jéghegy csúcsa. Nyugat-Európában a közúti forgalom és a személygépkocsi-használat az első számú okozója nagyon sok környezeti ártalomnak. Ilyen a zaj, a légszennyezés, a pazarló területhasználat (zöld felületek folyamatos csökkenése, újabb, és újabb területek lebetonozása...) Még olyan, látszólag távoli gondokban is szerepet játszik (itt Belgiumban), mint egy-egy árvíz. A lebetonozott felületek nem tudják magukba szívni egy-egy kiadós esőzés során a vizet, így a folyók sokkal nagyobb árvízszinten érnek el, mint régebben. Összetett, szerteágazó problémákat okoz a túlzott autóhasználat, nagyon sok gonddal küszködik egy autózásra épült társadalom, amelyet csak az ismer, aki benne él. A változások legtöbbször nem földrengetőek, általában kicsik és 20-30-40 évig történnek. A sok apró változás aztán térben is időben összeadódik, míg oda nem jutunk, hogy ellehetetlenül az élet. De az elején nem feltétlenül érzékelünk egetrengető károkat. A végén, amikor körülnézünk, amikor a változások már nagyon szembeötlőek és a károk óriásiak, összecsapjuk a kezünket: Te jó ég, hogy jutottunk el idáig? Így "csapta össze a kezét" Nyugat-Európa a 90-es évek elején. Nyugat-Európában 40 év kellett, hogy eljussanak erre a szintre: az autózás nyilvánvaló, társadalmi léptékű kárainak felismerésére. A 90-es években kezdtek el országos és helyi programokat, terveket indítani az autóhasználat visszaszorítására. Sajnos már késő, mert időközben a területhasználat, és a gazdaság is a gépkocsi köré épült. Nem tudod felszámolni az egész országot belepő autópályák, autóutak mellé épült létesítményeket, amelyek csak kocsival érhetőek el. Nem tudsz az egész országot minden egyes beépült területére eljutó tömegközlekedést létesíteni. Tudod-e, hogy Gent (Flandria, Észak-Belgium) és Lille között (Észak-Franciaország) nincs olyan 200 méter, ahol nem lenne épület? Vagyis: Nyugat-Európa eljutott odáig, hogy felismerte, rossz "fejlődési" utat választott, és most próbálnak visszakozni, kifarolni a zsákutcából. De nem lehet, mert alapvető társadalmi-gazdasági változásokat igényelne. Azért a franciák pl mindenütt telepítik vissza a villamosokat a városaikba, amelyeket 50 éve felszámoltak. Súlyos milliárdokért. Nagyon sok város kezdett programokba, amelyeknek célja a tömegközlekedés visszaállítása, az autóhasználat csökkentése. Helyileg működnek is ezek a programok, de globálisan sajnos nem, ahhoz, hogy a globális trendek kezdvezőek legyenek, nagyon erős, nem csak helyi, de nemzeti, és európai szintű változások kellenének. Egy város hiába csökkenti helyileg a szennyező-anyag kibocsátást, ha az agglomerációban és a térségben folyamatosan nő. A szmog epizódok nem helyi jellegűek, egész megyéket, országrészeket érintenek Nyugat-Európában. Aztán amikor egy-egy kánikulahullámmal összekötött légszennyezésbe több ezren halnak a "normálishoz" képest, akkor egy időre megijednek, és elkezdenek mindenféle programokat, terveket készíteni. De egy idő múlva elhalványul a sokk, és visszatér a normál kerékvágásba az élet: az életkörümények az agglomerációkban ugyan folyamatosan sz@rok, de amíg tömegesen nem halnak bele az emberek, addig minden haladhat a megszokott betegségben. Magyarországon ugyan ez a folyamat fog lezajlani, pedig jól tudjuk, hogy az életminőség szempontjából csökkenést, és nem javulást fog eredményezni, miközben a természeti értékeink és legszebb tájaink eltűnnek. Mindez kis lépésenként megy. Az egyik régióban kinőtte a személygépkocsi-forgalom az utat: nosza, építsünk új utat (miközben a régiek karbantartására nincs egy fillér sem...). 20 év múlva a régió kinövi az új utat is, és az egész környék beépül szinte teljesen. És így tovább, a végtelenségig. Pest megye teljesen be fog épülni, ha a mai folyamatok folytatódnak, vízfejű, élhetetlen beton ulralta agglomeráció lesz. Mindeközben a lakosság, a népesség nem nő: de egy ember, az autónak hála, sokkal több lebetonozott teret igényel majd, mint ma, vagy mint tegnap igényelt. Nézd meg ezt a térképet, pirossal jelzik a lebetonozott területeket. Belgium népsűrűsége nagyobb ugyan, mint Magyarországé, de a lakossága az elmúlt 40 évben nem nőtt sokat, míg a lebetonozott területek nagyon nagy mértékben megnőttek, a se-nem város-se nem vidék területek (kéne rájuk egy jó szó) szinte az egész országot belepik immár. Egy autóra épült területhasználat ilyen térképet eredményez: "A másik, hasonló állítás, hogy az elkerülő út ellen nem tiltakoznának a zöld szervezetek - nos ebben meglehetősen kételkedem. Ugyanis Pilisvörösvárt (és a vele egybeépült Plisszentivánt) csak az érintetlen természetet rombolva lehet megkerülni."
A Levegő Munkacsoport egészen biztosan nem tiltakozna, mert úgy tudom, hogy ők az emberek egészségét tartják a legfontosabbnak. Ami pedig a természetvédelmi területeket illeti, az új gyorsorgalmi út sokkal nagyobb területeken fog kárt okozni, mint az a rövid elkerülő szakasz, ráadásul az egész térséget 10-20-40 éves távlatban menthetetlenül az autóhasználatra állítja át, ami a legfőbb gond. Ezzel szemben a Levegő Munkacsoport javaslatai a "jó fejlődési irányba" mutatnak: mivel a gond az autóhasználatból ered, ne növeljük azt újabb utak építésével, hanem oldjuk meg és a gyorsforgalmi utakra szánt száz (ezer) milliárdokat a vasútra, kerékpárra, útjavításra, és a kompakt területfejlesztésre fordítsuk, hogy az autóhasználat és a vele járó gondok ne növekedjenek évről évre. (ötven évvel ezelőtt az átlag angol körülbelül nyolc kilométert utazott naponta. Ma negyvennyolc kilométert utazik, 2025-re pedig, ha a jelenlegi trend folytatódik, százat fog).
|
|
jm |
2005. március 22. 16:41 | Sorszám: 113 |
Az emberek többsége nem azért él, hogy az ország tetszőleges A pontjából az ország tetszőleges B pontjába teperjen ezerrel naphosszat. Nem ez a foglalkozásuk, nem ez az életcéljuk, nem ebből élnek. De hamarosan belekényszerülnek egyre többen a gyakori hosszú távú autózásba - nem a foglalkozásuk révén, hanem mert egyre távolabb kerülnek egymástól a mindennapi élethez szükséges létesítmények (munkahely, iskola, bolt, mozi, ...). De az, hogy egy napszakban egy autópályán gyorsabban el tudsz menni valahova, még nem változtat a tényen, hogy többmillió ember araszol minden nap agglomerációkban Nyugat-Európa szerte, és egyre inkább Budapesten is hatsávos autópályákon, az autópálya-rendszernek, és a városi terjeszkedésnek köszönhetően.
|
|
jm |
2005. március 22. 16:04 | Sorszám: 110 |
Köszi, hogy ezt leírtad, látod, én még csak nem is ismertem ezeket a példákat, csak Belgiumot, meg Budaörsöt, meg az elméletet... Ezek a mechanizmusok mindenütt hasonlóan működnek. És ezek szerint nagyon sokan bedőlnek az új gyorsforgalmi út "forgalomelterelő, megkönnyítő" mítoszának.
|
|
jm |
2005. március 22. 16:01 | Sorszám: 109 |
"Nem akarlak megbántani, de valahol ez a baj. Úgy beszélsz a kérdésről, hogy nem ismered a helyi viszonyokat. Ugyanis kb. 10 kmre van a Budakalászi bevásárlóközpont, a Szentendrei úton van még egy "ósan" a dorogiak pedig inkább Esztergomba mennek, ha már hypermarketban akarnak vásárolni, tehát a feltételezésed, hogy a 10-es út mellől az mindenki az új bevásárlóközpontba jár majd nem állja meg a helyét." Köszi, de nagyon jól ismerem a budapesti lakhelyem helyi viszonyait (a város szélétől egy utcára lakom), az M0-ás hatását a lakótelepemen, és a kerületemen átmenő forgalomra, és az ottani bevásárlóközpontok forgalomnövelő hatását. Hasonlóan jól ismerem Brüsszel jó néhány kerületét. És valóban, konyítok valamit a kérdéshez, évekig ezt tanultam, és a témában dolgoztam is: közlekedésrendezési terveket készítettünk annó több belga önkormányzatok részére. Hajmeresztő, ahová ők "fejlődtek" és ahová mi is tartunk... Reménytelen egy 80-20 százalékos autó/tömegközlekedéshasználat megosztási arányt olyan helyen megváltoztatni, ahol minden az autó köré, az autóhasználatra épült ki, mint ezek az ósanok, és az agglomeráció lazán beépült alvó vidékei. Ami pedig Pilisvörösvárt és környékét illeti, valóban nem lakom ott, de elég gyakran kirándultam, sétáltam arra. Mint ahogy a Pilisben is. Ezért is keserít el nagyon, amit azzal a térséggel művelni készülnek. De tudod mit: az út és az ósan is valószínűleg megépül, és meglátjuk, kinek lesz igaza. De sajnos akkor már késő lesz siránkozni a károkon. "Valóban én nem tanulmányoztam át ekkora szakirodalmat, de valamennyire ismerem az adott településeket, tudom hogyan és minek hatására fejlődtek az elmúlt években, s figyelembe veszem, hogy mekkora növekedési potenciál van bennük. Ugyanis érdemes azt is figyelembe venni, hogy a magyar viszonyok között hány km-re hajlandók elmenni az emberek, hogy egy lakóparkból járjanak be minden nap dolgozni. A piaci trendek alakulásából ez jól megfigyelhető." Szerinted a belgák 40 éve hány kilométerre voltak hajlandók bejárni dolgozni? és a franciák? az angolok? a németek? minden úgy alakul, ahogy Nyugat-Európában! - csak bizonyos szempontból gyorsabban. Az egyszeri angol sem akart ötven km-t utazni oda, és ötvenet vissza, hogy Londonba járjon dolgozni (de bármelyik másik angol várost mondhatnék helyette), mégis ezt teszik rengetegen! Belgiumban sem volt természetes, ami ma az: hogy sokan 100 km-re laknak a munkahelyüktől. De az autópályának hála: megtehetik. Az autópályának hála: felépülhettek az agglomerációs alvó vidékek, ahova az emberek gyakorlatilag csal aludni járnak, mindent autóval intéznek, nincs a "vidékükön" közösségi élet, de ezekben a negyedekben iskola, óvoda, zöldséges, pék, semmilyen alapvető szolgáltatás sincsen. De az autónak hála: nem is kell, hiszen ott az autópálya csomópont mellett, 10-30 kilométerre a bevásárlóközpont, a település központjában pedig az iskola, egy távolabbi nagyvárosban, illetve elszórtan, az ország egész területén az autópályák mellett pedig a munkahely (minden iskola utcájában, és az oda vezető utakon torlódások alakulnak ki reggel és délután, amikor a szülők viszik és hozzák a csemetéjüket kocsival). "pontosan, erre utaltam én is. Nem én használtam Budapest betűit pejoratíven megcserélve, csupán arra utaltan, hogy a városi létnek megvannak a maga előnyei. Amit kompakt településekről írtál, nagyon érdekes, reméljük megvalósul." Nagyon érdekes, és reméljük megvalósul? De hogy valósulna meg, ha az ósan a legközelebbi településtől több kilométerre épül, és kizárólag az autóhasználatra alapul? Hogyha a gyorsforgalmi utaknak köszönhetően mindenki oda építkezik, ahova akar, hiszen biztos lehet benne, hogy visszajuthat autóval a városba? Reméljük, megvalósul? Miközben a gyakorlatban pont az ellenkezőjét szorgalmazzuk: a lebetonozott, de lazán beépült részek minél nagyobb területeken való elterjedését. Az önkormányzatok hajmeresztő helyekre adják ki sorban az építési engedélyeket, sőt sok helyen engedély nélkül építkeznek emberek. A közlekedési szakemberek megmondták, csak sajnos nem ismétlik eleget: a közlekedési káoszért a rossz telephely-választás a felelős, a kaotikus területhasználat. Az ósan oda telepszik, ahová neki teszik - nem érdeklik a következmények! de nem csak az ósan, mindenki. Nincs az az útépítési program, ami a rossz területhasználat által okozott közlekedési gondokat orvosolni tudja és ezt a közlekedési szakemberek nagyon jól tudják. Márpedig ez a gyorsforgalmi út csak ezt a tendenciát: megyényi vidékek laza, szétszórt beépítését segíti elő, csak autóval elérhető létesítmények építését elősegítve az egész környéken. "A meghívást köszönöm. Cserébe én is meghívlak arra, hogy egy nyáron biciklizzük végig a 10-es utat, s közben megmutatom, hogy mikre gondoltam. Rendben?" Remélem, már hamarabb eljutok oda de azért a meghívást köszönöm. Ami pedig a szakkönyveket illeti, ha gondolod, kölcsönadok egy párat, böngészheted őket kedvedre...
|
|
jm |
2005. március 22. 15:17 | Sorszám: 106 |
Nézd meg a Brüsszelt! A zöldek nem tudták megakadályozni, hogy a 4000 ezer hektáros, 200 éves bükkerdőn, a Foret de Soignes-on (ami az egész megye tüdeje) vezessenek keresztül egy autópályát, és egy forgalmas autóutat, és mi történt? a brüsszeli agglomerációból húsz év alatt kétszer annyi idő alatt jutnak el az autók a városba, egészen a város szívébe vezető autópályákon, és a brüsszeli, 2X3 sávos körgyűrűn mindennaposak a hatalmas dugók. Vajon mit rontottak el? (azt hiszem, egy helyen azóta már négysávosra is bővítették a körgyűrűt, hátha...). Az emberek már nem is számolják a dugóban töltött órákat. Bekapcsolják a rádiót, cd lejátszót, jól elvannak- egy kollegám ismerőse még örült is a rendszeres reggeli dugóknak, mert így legalább van alkalma a gyerekeivel beszélgetni (a gyerekét természetesen csak autóval tudja iskolába vinni, hiszen egy autóra épült társadalomban az iskola sincs gyalog elérhető távolságon belül). Végül is... Az emberek megváltásként várják errefele a vasútfejlesztést. 20 éve ígérik a politikusok, sehol semmi.
|
|
jm |
2005. március 22. 14:52 | Sorszám: 103 |
"Én nagy ívben leszarom a zöldnáci környezetvédők szövegeit és alig várom, hogy kiépüljön egy normális M0 és az átmenőforgalmak kitakaradodjanak az aglomeráció kistelepüléseiből." alig várom már a Budai hegyeken keresztülvezető M0-ást! Az lesz csak remek. A Duna-parti autópályát! néhány éven belül az is meglesz. Aztán, várom a pillanatot is, amikor immár az annyira óhajtott körgyűrűn araszol majd mindenki, csak tripla annyi autó, mint most, tripla annyi úton, mint most. Ez ám a fejlődés! A környezetvédőknek nem kéne szövegelnie az új utak ellen, csak hátradőlni, és szemlélni mit művelnek majd a várossal és egész Pest megyével az autópályák, ósanok és lakóparkok. Akinek meg esze van, az kerékpározik... és lehetőleg elköltözik Pest megyének még a közeléből is...
|
|
jm |
2005. március 22. 14:34 | Sorszám: 102 |
"Tehát Te is belátod, hogy hibás az a szembeállítás, hogy a jó Budapestiek tömegközlekedéssel járnak, míg a gaz vidékiek kocsival. A 30 kilóméteres körzet enyhén szólva is vicces. Ha geográfus vagy, akkor nézd meg, hogy a Budakalászi bevásárlóközpont, vagy a többi, a közelben található hypermarket hány kilóméterre van." Nem, nem hibás, csak nem ugyanarról beszélünk. Én azt állítottam, hogy az ósan a személygépkocsihazsnálatot növeli. Ezen felül pedig azt, hogy a Budapesten élők nagyobb arányban használják a tömegközlekedési eszközöket, mint a budapesti agglomerációban élők (tehát: nem általában a vidékiekről beszéltem!). A felmérés egészen pontosan a munkába járásra vonatkozott, de valószínű, hogy más utakra is (pl bevásárlás) így van. Az autópályák mellé települő ósanokat azért utálják szerte a világon a geográfusok, és a környezetvédők, mert a személygépkocsiforgalmat növelik, és szétcseszik a települések szerkezetét, kaotikus "városias", de nem városi "fejlődést" okoznak a környezetükben (magyarul: káoszt). Erre "gyönyörű" példa Budaörs, de ezek szerint az M5-ös bevezető szakasza is. "A 30 kilóméteres körzet enyhén szólva is vicces. Ha geográfus vagy, akkor nézd meg, hogy a Budakalászi bevásárlóközpont, vagy a többi, a közelben található hypermarket hány kilóméterre van." Nem ha: geográfus a végzettségem, Belgiumban végeztem. Ami a 30 km-es körzetet illeti, nincs most nálam térkép, de a 10-es út menti tepelülésekről valószínűleg mindenki az új bevásárlóközpontba jár majd. Meg a környék összes többi kis településéről is. A helyi üzletekre remek hatásal lesz majd az a multi... Belgiumban ilyenkor azt történt (harminc éve), hogy a kis települéken sorra megszűntek a helyi üzletek, pékségek, zöldségesek, újságosok, .... maradt a nagy nihil, meg a napi autós bevásárlás. "2. Arra hivatkozol, hogy a természetvédelmi területet teszi tönkre az útépítés, máskor meg arra, hogy a káros hatások nem helyben jelentkeznek, ezért a vörösváriaknak kuss." Nem értem, ezzel mit akarsz mondani? A pilisvörösváriaknak nem kuss, de sajnos nem látják át, hogy az új gyorsforgalmi úttal mit zúdítanak az egész térségbe, közlekedési, területhasználati, környezeti szempontokból. Nagyon rövid távon gondolkoznak, ami, ismétlem, a lakosok részéről nem baj, nem szakemberek. Ami kriminális, az a döntéshozók viselkedése, akiknek jól kellene ismerniük a már az országban megvalósult nagyon rossz példákat, és a nyugat-európai példákat is, de ők is csak a nagyon rövid távú anyagi érdekeiket tartják szem előtt. Ki törődik azzal, 5-10-20 év múlva hogy fog kinézni a térség? Hogy a problémát nem orvosoljuk az új úttal, csak még hatalmasabbra duzzasztjuk már középtávon is (a megépítésén belüli 5-10 év). "3. Hibás feltételezéssel élsz, amikor úgy gondolod, hogy az egész útépítés csak erről az egy szakaszról szól. Valójában ez csak az első lépések egyike." Melyik útépítés? Én arról az elkerülő útról beszélek, ami a Levegő Munkacsoport szerint "az a rövid útszakasz, amely már létezik Pilisvörösvár szerkezeti tervében, és ténylegesen elkerüli a várost. Ez az út Pilisvörösvár délkeleti szélénél hagyja el a jelenlegi 10-es utat északi irányban, majd a Terranovánál tér vissza a 10-esre. Gyorsan megépíthető, kis összegbe kerülne a térségben tervezett többi útberuházáshoz képest, és ami a legfontosabb: azonnali megkönnyebbülést hozna a városnak." Miért nem ezt az útszakaszt követelik a pilisvörösváriak, ami nagyságrenddel olcsóbb, sokkal gyorsabban megépíthető, mint egy egész, a 10-es úttal párhuzamos gyorsforgalmi út a Pilisen keresztül? Miért nem ezt követelik a polgármesterüktől, az önkormányzattól? Senkinek, egyetlen zöldnek egy szava nincs ellene! Azonnal be lehetne vezetni a forgalomcsillapítási intézkedéseket a város fő utcáján! "Márpedig, hogy a Te adataid helytállóak legyenek, ahhoz az egész térségnek két-háromszorosára kellene növekednie. Erre viszont - éppúgy, mint arra, hogy ipari létesítmények jöjjenek létre, csekély az esély (ezt a környezetvédők eddig sikeresen megakadályozták, bár az utóbbi időben, pont emiatt az ügy miatt egyre csökken az emberekre gyakorolt hatásuk)." Hány éves távlatban gondolkodsz Te? Mert én - tán szakmai ártalomból - 10-20-40 éves távlatban. Szintén szakmai ártalom, hogy annak idején nyugati agglomerációk fejlődését kellett elemeznünk, tanulmányoznunk - ennek a szakirodalma akkora, hogy egy könyvtárban nem fér el! Mindennek a tanulsága pedig: a liberális, szabályozatlan területfejlesztés kaotikus területhasználathoz, és még kaotikusabb közlekedési állapotokhoz vezet, és ezen nincs az az autópályaépítési, útépítési program, ami segíteni tudna. Csakis, és kizárólag a telekspekulánsokon, és az önkormányzatok képviselőin múlik majd, mi kerül az út mellé. Mint ahogy Solymár már most kiadta az ósannak az engedélyt, pedig erősen megnöveli majd a forgalmat a térségben. A lakóparkok hasonlóképpen jönnek majd. Tudod-e, hogy a Budapest környéki települések lakossága 15 év alatt nagyon jelentős mértékben, ugrásszerűen megnövekedett? Sajnos nem ismerek erről átfogó tanulmányt, nem tudom, létezik-e ilyen, de nagyon szeretnék látni egyszer egy térképet, amelyik megmutatja, melyik település hány lakossal nőtt az elmúlt 15 évben Budapest körül. Csömörről tudom, 10 év alatt, 1990 és 2001 között 1779 fővel nőtt a lakossága, ami az 1990-es lakossághoz képest egy harmadnyi növekedést jelent! Nagyon jelentős lakosságnövekedés ez egy kis településnek. Természetesen az odaköltözők jórésze Budapestre jár dolgozni - autóval. Egy 2x2 sávos gyorsforgalmi úton napi 15 ezer gépkocsi valóban nevetségesen alacsony. Majd megnézem, de pl itt Belgiumban, napi 30-50 ezer gépkocsi sem ritka a forgalmasabb utakon. "5. Bár nevetséges, hogy még mindig 15 ezer autóról beeszélsz, de azért visszakérdeznék: szerinted ugyanannyi a károsanyah kibocsátás, ha a kocsi lépésben közlekedik, és akkor, ha 50-60 km/órával?" Megint, milyen távlatban gondolkozol? Merthogy a tapasztalat azt mutatja, hogy az új gyorsforgalmi út nagyon hamar meg fog telni és Budapesten további torlódásokat fog okozni, hiszen Budapesten nem lehet a végtelenségig bővíteni az utakat - mindenütt laknak emberek (bármilyen meglepő, de a tervezett M0-ás gyomvonalai mellett 50-200 méterre is, tiltakoznak is azok a kerületek eleget...). Továbbá az sem bizonyítja semmi, hogy a 10-es úton csak egy kicsit is csökken majd a forgalom! Miért csökkenne? Hiszen az a gyorsforgalmi út regionális út, nem a térség kis településeit hivatott összekötni. Nagyon kiváncsi vagyok, mennyi azon az úton a térség településeiből származó, és a térségen kívülről származó forgalom, és hova tartanak az autók. Készült-e ilyen felmérés? "6. Megint nem arról beszélsz, mint én. Én a tömegközlekedés dotációjáról beszéltem, Te meg az útépítésről. A kettő nem ugyanaz." Tudjuk, hogy nem ugyanaz. Az útépítés "állami beruházás", a tömegközlekedés fejlesztése "állami dotáció". Nagyon jó lenne azonban csak azt nézni, hogy mindkét esetben a közlekedési ágazatra fordított pénzekről van szó! "Az előnyök máshol jelentkeznek. Pl. hány percet kell gyalogolni egy budapestinek, hogy fel tudjon szállni egy tömegközlekedési eszközre és mennyit egy vidékinek?" És miért kell szerinted a Budapestinek keveset gyalogolnia? Elárulom: azért, mert Budapest város. Sűrűn lakott város. Ellentétben az agglomeráció lazán beépített, se nem város se nem vidék területeivel, kis településeivel, amelyeket nem lehet ugyanolyan sűrű tömegközlekedési hálózattal lefedni, mint egy várost. Nyugaton erre jó húsz éve rájöttek, és látván, ami náluk történt (ezek a se nem város, se nem vidék területek már fél megyéket, országokat elfoglalnak, rendkívül pazarló az ilyen területhasználat, az egész társadalom ráfizet), szóval rájöttek, hogy a megoldás: kompakt településeket kell létrehozni, amelyeket el lehet látni tömegközlekedéssel. Külön szakma ez. Ha hagyják a "spontán" területfejlesztést, abból káosz lesz, és már otthon is látszik sok helyen, milyen. Össze-vissza, bárhova épülhetnek házak - de ezeket aztán ki kell közművel, úti infrastruktúrával szolgálni - amit viszont már a társadalom fizet. "Én sem vagyok a szabad piac híve. Tudatosan kell fejleszteni, s nem elég csak azutópályákra költeni a pénzt - de a szerves rendszernek, amit a jelenlegi helyzetben nem lehet megkerülni." Nagyon szívesen meghívlak Belgiumba néhány hétre, körbekalauzollak, hova vezet az autópálya-építési mánia. (Belgium nem az egyedüli példa, de most időm jó részét itt töltöm, hát meg tudlak hívni). Zsákutcába vezet az autópálya-építési láz! Ezt már Nyugaton mindenki felismerte, az útépítésben közvetlenül érdekelt lobbikon kívül. Az autópályák éppgy bedugulnak egy idő múlva az agglomeráció körül, mint egy kis út - mit csinálsz akkor? Építész még egyet? És amikor az is bedugult, akkor mit teszel? a problémát egyre csak növeled, nem oldod meg az autópálya építéssel! ez olyan, mintha egy túlsúlyos ember úgy akarná megoldani az elhízottságából adódó gondjait, hogy kijjebb ereszti a nadrágszíját (kibővítjük az utat), vagy egy számmal nagyobb nadrágot vesz (új utat építunk). Soha nincs ennek vége - ugyanúgy meglesznek az egészségügyi problémái, amelyek a többletsúlyából adódnak, de igaz, a nadrágszíj pillanatnyilag nem szorítja majd annyira. De ha nem oldja meg a problémát kiváltó okokat, hamarosan megint szorítani fogja, és ismét eggyel nagyobb számú nadrágot kell vennie. És az, hogy szorít a nadrágszíj, csak egyetlen egy gond a sok közül, amit az elhízás (túlzott személygépkocsi használat) okoz.
|
|
jm |
2005. március 22. 12:36 | Sorszám: 95 |
"Ellenben az autópályákra elszórni szándékolt pénzt hiánytalanul a meglévő utak karbantartására kell fordítani!" Így van!
|
|
jm |
2005. március 22. 12:33 | Sorszám: 93 |
"1. Arra hivatkozol, hogy a "butapestiek" jó része tömegközlekedéssel jár. Máskor meg amitt aggóddsz, hogy az "ósan" mekkora forgalmat hoz magával." Az ósanokba ki jár tömegközlekedéssel? Az ósan a személygépkocsihazsnálatot növeli. A budapestiekét, és a pilisvörösváriakét is. Meg még egy sor emberét az ósan 30 kilométeres körzetéből. Ez igaz, vagy nem igaz? "2. Arra hivatkozol, hogy a természetvédelmi területet teszi tönkre az útépítés, máskor meg arra, hogy a káros hatások nem helyben jelentkeznek, ezért a vörösváriaknak kuss." Ezt nem értem: az út az egész pilisi tájat tönkreteszi - vess már egy pillantást az alábbi térképre. Ezen felül a Budapestre vezető forgalmat megnöveli - hiszen az új út definició szerint nagyobb kapacitást jelent, amit ki is fognak használni az emberek - ezt számtalan példa mutatja, ezen senki nem vitatkozik, a szakemberek sem! A pilisi táj tönkretétele, és a Budapestre zúduló forgalom növelése sajnos nem zárja ki egymást! "3. Arra hivatkozol, hogy a vörösváriaknak nem kell az elkerülő út, valójában kell, és sehol sem tiltakoztak emiatt. Sőt!" Akkor építsék már meg azt az elkerülő utat, az égvilágone gyetlen zöld szervezet nem tiltakozik ellene! Nem a gyorsforgalmi, a 10-es úttal párhuzamos új utat, hanem a Pilisvörösvár szerkezeti tervében (a Levegő Munkacsoport szerint) szereplő elkerülő utat. "4. Arra hivatkozol, hogy 5-10-15 ezer kocsi zúdul a fővárosra. Valójában ez az adat komolytalan. Ha megnézed, hogy a térségnek hány lakosa van, akkor mindegyik településnek a sokszorosára kellene növekednie, hogy ez az adat valós legyen." Az előbb csak Onogur 33 ezer emberről beszélt a térségben. Egy nap egy ingázó kétszer használja az utat, egyszer oda, egyszer vissza. Plusz, a nem ingázó, bevásárlolni az ósanba. Plus az ósan összes dolgozója. Plus az összes vevője (ez hány ezer ember idáig?). Plusz, nem holnap, de 5-10 éven belül egész biztosan, az összes, a gyorsforgalmi út mellé települt lakópark és ipari telep dolgozója, és lakosa. És egy percig ne hidd, hogy az ipari parkokban Pilisvörösváriak fognak dolgozni: nem. Budapest, vagy az agglomeráció akármelyik szegletéről érkezők. Mert az autó miatt megtehetik. Ismerek egy budaörsi céget, amelyik frissen költözött ki Budapestről egy ipar telepre Budaörsre. Az összes dolgozó autóval ingázik Budapest másik szegletéből, egyrészt mert megtehetik, másrészt mert ki az a hülye, aki 2 és fél órát fog tömegközlekedni öt átszállással, csak oda? Ennél sokkal kényelmesebb akár a dugóbal ülni. "5. Ha egyszer az életben, csúcsforgalom idején kipróbáltad az utat, láttad, hogy a dugó kb. Pilisvörösvár határa - solymári angol temető közötti szakaszon kezdődik, míg az óbudai temető előtt, ahol az út négysávossá válik, ér véget. Tehát nem állja meg az a hivatkozás a helyét, hogy a város nem tudja felszívni - itt maga az út áteresztőképessége okoz problémát." Az út lehet hogy fel tudja szívni, de az emberek a szmogot beszívni már annál kevésbé! Nem mindegy, hogy napi 15 ezer autóval több, vagy kevesebb érkezik-e a városba? "6. Hidd el, hogy a térségben lakók is szívesebben járnának tömegközlekedéssel, ha nekik is annyival dotálnák, mint Budapesten." a térség lakóit 150 milliárdaal fogják dotálni, ennyibe kerül a teljes "elkerülő" gyorsforgalmi út, amelyet követelnek! Ebből akkár 5 percenként indulhat vonat Budapestre, felújíthatják, kibővíthetik az esztergomi vonalat! "7. Érdekes módon a vörösváriak nem tüntettek, amikor a Piliscsabáról Vörösvárra menő utat szélesítették, pedig a Te logikád szerint megtehették volna. Persze, az is lehet, hogy ők más fejével is tudnak gondolkodni, s nem csak a saját pillanatnyi érdeküket, amire Te (már megbocsáss) remek példát mutatsz (köznapi nyelven: mi Budapesten élvezzük az összes előnyt, a vidékiek meg szívják a szmogot)." Jobban tették, ha tüntettek volna - akkor most nem lenne akkora átmenőforgalom a városukon keresztül. Ami pedig a budapesti jó levegőt illeti, miről beszélsz? Hány százezer ember lakik sokkal forgalmasabb út mellett Budapesten, mint a 10-es út? Milyen előnyt élvez egy budapesti lakos egy pilisvörösvárosival szemben? Mennyi zöld felület jut egy emberre Budapesten? Mennyit kell utaznia, hogy jó levegőt szívjon? Hogy egy kis csend vegye körül? Hogy szép tájat lásson? "8. Végül: attól tartasz, hogy sokan költöznek majd ki. Erre a válasz egyszerű: legyen Budapest is élhető város, és akkor nem fognak kiköltözni. De egyszerűbb megoldás, valóban, ha adminisztratív módon megakadályozzuk, hogy egyszer a térségben lakóknak is jó legyen." Legyen, de nem lesz, ha újabb gyorsforgalmi út vezet a városba, megnövelve az összes úton a forgalmat, amelyek ennek az útnak a forgalomát Budapesten "szétosztják". Az egész térségben lakóknak pedig lehet, hogy egy évig jó lesz az új út, de 5-10 év múlva ugyanolyan csúf, zajos, és ronda helyen találják majd magukat, mint Budapest, ahonnan elmenekültek, mert utánuk jött - illetve magukkal hozták a betont, az ósanokat, a személygépkocsiforgalmat, a benzinkutakat, autólemosókat, .... mindent, a Pilisbe, amitől elmenekültek egy néhány éve! ez történt a Budapesthez közelebb eső településeken is, ez fog történni itt is. Nem kell ehhez jósnak lenni - ezek "autómatikus" foylamatok, ha senki nem szabályozza, tartja kordában őket, a "piac" működésének következményei (piac = multik, telekspekulánsok, ingatlanfejlesztők, útépítők). ami meg az indulatot illeti, igen, nem tudom szó nélkül nézni, ami Magyarország egyik legszebb táját fenyegeti - ráadásul szakmámba vág (geográfus vagyok), Nyugaton már sírnak, hogy tönkevágták a tájaikat az óriáscipősdobozokkal, autópályákkal, de már késő - miért kell nekünk megismételni ugyanezt?
|
|
jm |
2005. március 22. 12:07 | Sorszám: 88 |
Ne viccelj már: az új gyorsforgalmi út 2X2 sávos, de pl a keleti M0-ást, amit szintén 2X2 sávosra készítenek, eleve úgy tervezik, hogy egy harmadik sávval ki lehessen bővíteni. Gondolom itt sem lesz másként. Nagyon hamar megtellik egy ilyen út, a torlódás probléma rendkívül hamar újratermelődik. "Különben is, a nagy bevásárlócenterek mostanra nagyjából kialakultak." Mi a fenének tervezik akkor Solymárra az Ósant? Te már láttál olyant, hogy ahol megjelenik egy ilyen, oda nem jelenik 10 másik hasonló üzlet (bútorbolt, csempebolt, ...). Szerinted nem nőnek majd gombamódra a lakóparkok a gyorsforgalmi út egy-két kilométeres körzetében, ahol csak lehet? az emberek nem járnak majd vissza Budapestre autóval dolgozni? Hányszor kell ezt még elismételni? Lehet, hogy egy napig mindenki örül majd az új útnak, de 10 éven belül pedig tönkevágja az egést térséget! Kivéve, ha az a cél, hogy az emberek gyorsforgalmi utak és bevásárlóközpontok mellett lakjanak, és 60 kilométert ingázzanak naponta dolgozni. És hogy szétduljuk a még meglévő legszebb tájainkat!
|
|
jm |
2005. március 22. 11:53 | Sorszám: 85 |
"Talán nem véletlen, hogy még a helyi környezetvédők is az útépítés mellett vannak." Kik ők? Mert én egy egyesületről tudok, aki az út engedélye ellen a bíróságnál fellebbezett, majd visszavonta a keresetét. Tudom miért? Mert néhány, az út mellett felhergelt emberek meglincselték volna őket, ha nem teszik! Ez a demokrácia Magyarországon. Miközben elég lenne megnézni, ki vásárolta fel a 4 km-es szakasz mentén a földeket? és ki spekulál az út további szakaszán a telkekkel?
|
|
jm |
2005. március 22. 11:49 | Sorszám: 84 |
Miért megoldás az, ha ezentúl egy sáv helyett 3 sávon araszolnak az autók? Kinek jó ez? A problémát nem hogy megoldottad ezzel, csak háromszorosára növelted. Néhány éven belül ugyanis elkerülhetetlenül megtellik a hároms sávos út is! A problémák oka ugyanis nem az úthiány, hanem a folyamatosan növekvő személygépkocsiforgalom, és az esztelen területhasználat, mint ahogy már alább írtam. Képzeld, még 2X4 sávon is lehet naponta dugóban araszolni! Ha négy sávon lesz dugó, akkor majd az ötödik sávért tüntetsz? vagy újabb elkerülő útért? Ez a játékot már másutt eljátszották, és kiderült: senki nem nyer vele! (egy két emberen kívül, aki ebből a bizniszből annyira meggazdagszik, hogy helikopterrel jár). Az USA-ban 8 sávon araszolnak az autók!
|
|
jm |
2005. március 22. 11:43 | Sorszám: 83 |
most szórakozol? Ki foga szívni annak az 5-10-15 ezer kocsinak a bűzét, ami Budapestre zúdul majd a legújabb, fővárosba vezető gyorsforgalmi útnak köszönhetően? Ki szívja már most a kocsival a városba ingázók által keltett szmogot? Több százezer ember jön be naponta Budapestre kocsival! Míg a sok hülye "butapesti" jó része tömegközlekedéssel jár! A kedves pilisvörösvári tiltakozók a saját házaik előtt nem szenvedhetik az autóforgalomat - de az ellen nincs kifogásuk, ha Pestre zúdul egy újabb gyorsforgalmi út! Mintha már nem lenne így is elég nagy a forgalom Budapesten. Nem pilisvörösvárosbeli belügy ez! Miért nem kell nekik az elkerülőút, ami már szerepel a városuk szerkezeti tervében - és ami nem növeli a forgalmat sehol - de a városuk főutcájáról eltünteti, ha ott egyúttal csillapítják a forgalmat?
|
|
jm |
2005. március 22. 10:13 | Sorszám: 79 |
www.nagymaros.hu/ terkepek.php.Ha ezt kinagyítod, látszik, hogy az út közvetlenül a nemzeti park mellett fut majd végig! De a táj nem attól szép, hogy ott van a nemzeti park, hanem attól van ott a nemzeti park, mert egy csodálatos, természeti kincsekben gazdag tájról van szó! Az egész térség ilyen, nem csak a nemzeti park, amelynek kénytelenek voltak határt szabni - többek között valószínűleg hasonló okok miatt (a Natura 2000 területek határát, amelyek európa szintű természeti értekeket rejtenek, több helyen nem a védendő természeti terület határánál, hanem a leendő gyorsforgalmi utak szerint húzták meg. Ezt mindenki tudja természetvédelmi körökben. Az út határozza meg a természetvédelmi terület határát, és nem fordítva. Így amikor megérkezik a buldózer, és mondjuk eltakarít egy páratlan ritka növényekben gazdag térséget, akkor a természetvédők egy kukkot sem szólhatnak, legalábbis jogszabály nincs a kezükben - hiszen nem védett a terület! -a Natura 2000 terület határa véletlenül 100 méterre odébb fut). ami pedig a jogszabályokat illeti, a belgáknál már most jogszabály "tiltaná" bevásárlóközpontok autópályák mellé telepítését, mert rájöttek, mennyire szétcseszi a tájat és a közeli települések szerkezetét, és kis üzleteit az ilyen, és mert vég nélkül növeli a gépkocsiforgalmat - ennek ellenére nem egy esetben a multik egyszerűen lefizetik a hatóságokat. Közben pedig mindenki panaszkodik, hogy nagy a munkanélküliség, kevés a kis-és közepes méretű vállalkozás, és évről-évre nő a személygépkocsiforgalom, és vele együtt a légszennyezés...
|
|
jm |
2005. március 22. 09:30 | Sorszám: 78 |
Nézd meg, hol fut az út! Végig a nemzeti park mellett. Bőven van hely telekspekulációra, dobozfejlesztésekre, lakóparkokra. A világon mindenütt ez meg, ahova út épül! - hát még egy főváros 30 km-es körzetében? Azonnal jönnek majd a fejlesztők, "fakopáncs lakópark a Pilis térségében"... "álmai háza a zöldben" - mégis, miért ekkora a nyomás szerinted az út megépítésére?
|
|
jm |
2005. március 22. 09:22 | Sorszám: 77 |
Megnéztem a térképet, a gyorsforgalmi utat pont úgy tervezték meg, hogy a nemzeti parkhoz nem ér, de a nemzeti park mellett fut végig! Arra pedig nincs törvény, hogy a nemzeti park mellé olyan ósant építsen bárki, amilyet akar! Ne légy naív! A mostani bevezető úttal, amely a gyorsforgalmi első 4 kilométeres szakasza, olyan dugót provokálnak majd Budapesten is és a 10-es úton is, hogy a jónépek őrjöngve követelik majd az "elkerülő utat", ami "megszabadítja" majd őket a forgalomtól és a dugóktól - hogy a lakossági nyomás miatt a természetvédelmi, tájvédelmi érvek labdába sem rúghatnak majd! De ennek az útszakasznak a megépítése kizárólag ezt a célt szolgálja! Tudják ezek jól, mit csinálnak, de ezt csak a szakember veszi észre, a lakosokat, akik nem látnak a házuknál tovább, az orruknál fogva vezetik!
|
|
jm |
2005. március 22. 09:16 | Sorszám: 76 |
Most ez egyszer én is kárörvendezni fogok... Csak a pilisi tájért fáj borzasztóan a szívem, de a 10-es út mentén lakók, meg a térségben a "zöldben" élők 10-20 éven belül rondább helyen találják majd magukat, mint amilyen egy budapesti lakótelep! És naponta araszolnak majd fogcsikorgatva az új gyorsforgalmi úton, amelyért örjöngve tüntettek - az egyre nagyobb dugókban. Gondolom akkor meg majd újabb utakat követelnek. Csak az a baj, hogy Budapesten már nem lehet szélesíteni az utakat (bár most tervezik a Duna-parti autópályát), de sok helyen nem lehet a lakóépületek miatt, így a dugók permanensek lesznek. Éljen az emberi ésszerűség...
|
|
jm |
2005. március 22. 09:07 | Sorszám: 74 |
Gondolkozz már egy percet! A forgalom egy tetemes részét maga az ósan, és a többi hasonszőrű létesítmény okozza azon a részen! Pont ugyan ez lesz ennél a 10-es gyorsforgalmi útnál, ahova sorba települnek majd mindenféle létesítmények, örökre szétcseszve a pilisi tájat. És gondolod, hogy nem indul meg azonnal az út mellett a lakóparkfejlesztés? Az út melletti 1-3 km-es sávot 10 éven belül beépítik végig mindenütt, ahol van hely? És mivel fognak ezek az emberek dolgozni járni, és hova? Már most biztos lehetsz benne: Budapestre, és autóval! Az ipartelepek egy részén pedig budapestiek fognak dolgozni, akik akár Pest másik részéről jönnek majd 20-30 km-re oda, szintén autóval! Így növekszik a forgalom mindenütt évről évre. Budaörsre folyamatosan települnek ki a cégek Budapestről, mert ott olcsóbb a telek. De oda nem visz busz, és még ha vinne is, ötször át kellene szállni, autóval sokkal egyszerűbb eljutni oda. De mindennek a levét hosszú távon mi isszuk meg.
|
|
jm |
2005. március 22. 09:02 | Sorszám: 72 |
Egy gyors forgalmi út mellé települt bevásárló központ, több kilométerre minden településtől. Gondolod, hogy az emberek busszal fognak oda bevásárolni járni. Ne hülyíts! Hány ember látogatja naponta egy ilyen üzletet? Kapásból annyival nagyobb lesz a forgalom (X2) a 10-es úton és a bécsi úton. És hány kilométerről járnak majd oda a vevők? Megmondjam? 20-30! A kis üzletek a települések központjában már most lehúzhatják a rolót. A kamionforgalom is azonnal megnő majd a környéken. A parkoló is csuda szép látvány lesz, az út mentén. abban is biztos lehetsz, ha egy ilyen megjelenik, toszul oda a többi! Azért mondom, Budaörs II lesz a vidékből, és nem csak a gyorsforgalmi út elején, hanem végig a Pilisben!
|
|
jm |
2005. március 22. 08:52 | Sorszám: 70 |
Úgy, hogy hasonlóan fog kinézni az a vidék, mint Budaörs az ósanokkal, ikeákkal, ha megépül a gyorsforgalmi út.
|
|
jm |
2005. március 22. 01:38 | Sorszám: 66 |
|
|
jm |
2005. március 22. 01:34 | Sorszám: 65 |
|
|
jm |
2005. március 22. 01:34 | Sorszám: 64 |
[img]http://www.cerberus.hu/kft/mo_ref/bevasarlo/Auchan.jpg [/img] Budaörsi látkép - avagy mi hiányzik a Pilisből?
|
|
jm |
2005. március 21. 23:08 | Sorszám: 63 |
"Igaz, a térség önkormányzatai - nagyon rövidlátó módon - valóban adnak adó és egyéb kedvezményeket, de kicsit furcsa, hogy erre Bp. képtelen." Hja, Budapest világvárosnak épül = a világ összes tájáról odasereglett csóró tömegek által lakott koszos, zajos központnak, néhány irodanegyeddel és turistáknak való Patyomkin városrésszel, elviselhetetlen forgalommal, zajjal és légszennyezéssel.
|
|
jm |
2005. március 21. 15:43 | Sorszám: 62 |
Hallomásból ismerem csak, de jó példának tűnik.
|
|
jm |
2005. március 21. 15:40 | Sorszám: 61 |
Nem jó, ha már az útdíjig eljut egy város. Ott már óriási problémák vannak! Nagyon szeretném, ha nekünk nem kellene odáig eljutnunk - én inkább a területhasználat szabályozásában, a tömegközlekedés fejlesztésében és a fizikai eszközöket használó forgalomcsillapításban hiszek. Sajnos azonban nem az számít, ki mit hisz, hanem az, hogy hányan érdekeltek a minden áron való gyorsforgalmi útépítésben, a zöld területek gátlástalan kiárusításában, és a multi áruházláncok elszaporodásában. És még ha számszerűleg nincsenek is sokak, ők döntenek mindannyiunk életkörülményeiről.
|
|
jm |
2005. március 21. 15:34 | Sorszám: 59 |
az útdíjat? Budapesten, amikor felvetődött az útdíj ötlete, a szakemberek és a döntéshozók válasza az volt, hogy "előbb építsük meg az elkerülő utakat, bevezető utakat, összekötő utakat, amelyek most hiányoznak" aztán jöhet az útdíj! Vagyis: előbb sokszorozzuk meg a problémát, aztán kezdjük el orvosolni. Ami engem illet, egyátalán nem vagyok útdíj párti - igaz, ez a kérdés megosztja a zöldeket is.
|
|
jm |
2005. március 21. 15:22 | Sorszám: 57 |
bocs a temérdek helyesírási hibáért, elírásért - ez a téma nagyon felbosszant mindig. Huszonéves francia diákok kérdeztek egyszer elkerekedett szemmel, megdöbbenve, hogy lehet, hogy a Duna partot Budán ki akarják bővíteni au aztóknak? - hát Magyarországon nem tudják a szakemberek, hogy két év múlva már 2X2 sávon állnak majd a dugók, és hogy ennek sosincs vége? a francia húszéves diákok már (saját országuk kárán ) tudják... És itthon is jól tudják a szakemberek, de hátha egyszer a megélhetésük az útépítéstől függ!
|
|
jm |
2005. március 21. 15:18 | Sorszám: 56 |
a rozsdaövezeteket sokszor meg kellene tisztítani, hiszen ezek - nem mindig, de sok esetben - volt ipari telepek, ahol a talaj szennyezett, amelyeket előbb helyre kellene állítani. Sokkal egyszerűbb - látszólag - egy szántóföldet, domboldalt lebetonozni, mint pl az M1-es mentén végig. "Igaz, a térség önkormányzatai - nagyon rövidlátó módon - valóban adnak adó és egyéb kedvezményeket, de kicsit furcsa, hogy erre Bp. képtelen." Nem tudom, de sajnos nem vettem észre, hogy Budapesten létezne városvezetés. Igaz, mintha többször ki is nyilvánította volna a főpolgármester, hogy a városban hagyni kell a "piaci erőket" - nem szabad beleszólni azok működésében, a városvezetés nem arra való. Nem tudom, mire való a városvezetés akkor? De elkeserítő, ami Budapesten és környékén történik - meglásd, ha így megy tovább, 20 év múlva nem lesz egy talpalatnyi érintetlen táj, zöld terület egész Pest megyében - nem hogy Pilis, de semmi sem.
|
|
jm |
2005. március 21. 15:04 | Sorszám: 54 |
"A probléma az, hogy Budapest nem képes megtartani sem a lakóit, sem a vállalkozásait. Pl. miért épül fel a váűros határától 50 egy hypermarket?" Mert ott sokkal olcsóbb a telek, mint Budapesten. Mert ott vezet az autópálya. Mert az önkormányzatok alig várják, hogy a fél területük óriásdobozokból és autópályákból álljon, és mindent megtesznek ennek érdekében (de legjobb esetben is: semmit sem tesznek ellene). És végül: mert senki nem gondolkozik arról, mi lesz holnapután? és senki nem gondolkozik azon: mi lesz a szomszédommal (mi történik a szomszéd településen?). Budapest és környéke egy rendszer, de nem tudok róla, hogy ez bárkinek feltűnt volna? Természetesen készült egy halom rendezési terv, kidőlnek a szekrényekből - de egyrészt senki nem veszi komolyan ezeket - másrészt, rossz esetben, teljesen hibás elképzeléseket tartalmaznak... Belgiumban amúgy az egész országra kiterjdő területhazsnálati szabályozás létezik - vagyis, meghatározták pontosan, hova, mit lehet építeni, és mit nem. Sajnos hiába a tervek és jogszabályok, ha senki nem tartja meg őket - és amint alább írtam, a csúszópénz rendszer, amikor a multi lefizeti a hatóságokat, hogy az autópálya mellé telepedhessen (ami itt köztudottan nem javallot, mindenki egyetért abban, hogy káros), bevett gyakorlat. A gondok nem jelentkeznek azonnal - de jelentkeznek, az élet sokszor egészen távoli területein is. Például mindenki siránkozik - itt Belgiumban is - hogy nincs elég kis, és közepes vállakozás, óriási a munkanélküliség (amely rengeteg társadalmi gondot okoz: a fiatalok közül drogoznak, törnek-zúznak, vagy jobb esetben csak tengenel-lengenek, mert már a papájuk se dolgozott soha...), halnak ki, néptelenednek el a belvárosok, egyre több a lebetonozott terület (mert mindenki kiköltözik), egyre súlyosabbak és gyakoribbak a légszennyezési epizódok, és most már nem csak nyáron, nagy hőségben, sok a baleset, az útfenntartásra itt is egyre kevesebb a pénz, a gyerekek egyre kövérebbek és egyre többet tévéznek, játszanak számítógépes játékokkal, stb. stb... A településszerkezet, a területhazsnálat milyensége, a közlekedési rendszerek, az autóhasználat elterjedési foka óriási szerepet játszik ezekben a folyamatokban - természetesen nem egyedül, de összességében a hatása nagyon káros.
|
|
jm |
2005. március 21. 14:41 | Sorszám: 53 |
többször előfordult, hogy - nem a Népligetből - de a lágymányosi híd pesti részéről át szerettem volna jutni a túloldalra. Sose találtam meg a buszmegállót! ha meg azt mondod, ritkán jár, akkor még a megálló megtalálásába ölt fáradság is hiábavaló - hiszen itt nem arról van szó, át tudsz-e valahogy jutni a Duna túlsó odalára (ha kell, úszva, vagy csónakkal is próbálkozhat az ember) -hanem arról: hogyan tudzs könnyebben átjutni, busszal, villamossal, vagy autóval? melyik közlekedési mód használatára ösztönzöz a lágymányosi híd? a személyautó ráadásul versenyelőnyből indul - mert valóban, fizikailag kényelmesebb a használata, mint a buszé, például. (az más kérdés, hogy középtávon húzszorosan visszafizetjük az így nyert kényelmet... de a pillanatnyi, mindennapi döntésekben ez nem játszik szerepet, főleg, ha szó szerint az ember feneke alá tolják a kocsit!)
|
|
jm |
2005. március 21. 14:24 | Sorszám: 51 |
közben megpróbálom megérteni azokat, akik nem látják át ezeket a folyamatokat, és csak a saját mindennapjaikig terjed a látókörük - ami sok esetben egyátalán nem baj - de nem egyszerű, hiszen Nyugaton (ahol tanultam, és nagyon sokáig éltem) a ma Magyarországon dívó közlekedéstervezési, területhasználati szemlélet már a kilencvenes évek óta középkorinak minősül. Nem várható el mindenkitől, hogy átlássa, megértse ezeket a folyamatokat - de a magyar közlekedési szakemberektől, döntéshozóktól elvárható lenne, - hiszen ők jól ismerik, jól tudják, hova vezet társadalmi szinten az autóhasználat ezerrel való ösztönzése, a gyorsforgalmi utak minden áron való kierőszakolása - és azt is jól tudják, hogy már Uniós szinten sem "trendi" az autós közlekedés, annyi problémát okozott ott, és okoz ma is a túlzott elterjedése (nem véletlenül támogatja az Unió Magyarországon a vasutat!). Nyugaton azt sem tudják, hogyan fejlesszék vissza, hogyan korlátozzák az autóhasználatot! (amely sajnos, ha egyszer elterjed, már nagyon nehezen "fejleszthető vissza", számtalan okból. aztán próbálkozhatsz ezzel, azzal, pl bevezetheted a light ennivalót mindenütt - hiszen a gyerekek egész nap a TV előtt ülnek, vagy a kocsi hátsó ülsésén, lévén az utcák életveszélyesek, nincs sportolási, mozgási lehetőségük - de ha a gazdaság, és a területhasználat egyszer átáll az autóra, akkor már nagyon nehéz javítani az állapotokon.
|
|
jm |
2005. március 21. 14:08 | Sorszám: 50 |
Nagyon is összefügg a fórum eredeti felvetésével. Amely arról szól, hogy ma Magyarországon mindenáron a gyorsforgalmi utak fejlesztését, és ezzel együtt az autóhasználatot ösztönzik a hatóságok, döntéshozók! minden más szempont figyelmen kívül hagyásával. Ilyenek: nem csak az alapvető emberi jogok (hiszen ebben a szemléletben a nem autós nem ember), hanem ilyenek, mint ésszerű területfejlesztés, területhasználat, a tájak értéke, a közép- és hosszú távú környezeti, társadalmi hatások, a természeti értékeink megóvása - sincsen senki tekintettel. Csak a rövid távú, egyéni, önző érdekek - egyrészt a pilisvörösvárosi autós részéről, aki utálja, ha más az orra alá pöfög, de részéről két új sávon szererne minél gyorsabban eljutni Budapestre, és az ott lakók orra alá pöfögni. Másrészt a döntéshozók, önkormányzatok részéről, akik csak a nagyon rövid távú anyagi hazsnukat látják. Nekik megéri - de hosszú távon egyikőnknek sem fogja megérni az autóhazsnálat tömeges elterjedése, a forgalom folyamatos növekedése, és a legszebb tájaink végérvényes szétdúlása.
|
|
jm |
2005. március 21. 14:00 | Sorszám: 49 |
"Megint csak az a kérdésem: azzal, hogy BUdapest lakhatatlanná válik, miért a környező településeket akarod büntetni? Miért jobb megoldás az, ha bezárod a Budapestre vezető utakat ahelyett, hogy olyan körülményeket teremtenétek Budapesten, hogy ne akarjanak elmenekülni az emberek." Miért büntetés az, amikor azt modnja az ember: újabb utakat már ne vezessenek Budapestre? Hogy több ember már ne ingázzon autóval a városba, - ha kiköltözik, szerezzen munkát ott, ahová költözött - ne terheljen másokat a kocsijával! Miért akarnám büntetni a pilisvörösváriakat? a helyi elkerülő út ellen - a 10-es út forgalomcsillapításával egybekötve - egy szavam se lenne! De Budapestre ne vezessenek újabb utakat, ne építsenek köré újabb ósanokat! - mert így csak még jobban lepusztul a város! Amúgy a város és a környező településeket már régóta nem lehet külön nézni, mivel az egyik a másikra passzolja a problémákat - hiszen az újdonsült betelepülők igenis okoznak gondokat a településeken, ki kell bővíteni az iskolát, megnő a forgalom, .... - de a megoldás nem az, hogy még ráteszünk egy lapáttal a jelenlegi káros folyamatokra, és egyre taszítjuk Budapestet is és az agglomerációt is a káoszba! hogy folytatjuk az ördögi kört, amely nem vezet semmi jóra!
|
|
jm |
2005. március 21. 13:46 | Sorszám: 46 |
"Jelen pillanatban ott tartunk, hogy Bp. paszsolja át a labdát a környező településeknek, hogy biztosítsanak helyet a városból menekülő lakosoknak és vállalkozásoknak." Nem egészen: inkább ott tartunk, hogy az agglomerációs önkormányzatok egymás alá licitálva hívják ezeket a cégeket, multikat, lakóparkfejlesztőket - többek között a fél település belterületté való nyilvánításával, amit egy tollvonással igyekezett is megejteni az összes Budapest körüli település egy kb 30-50 km-es körzetben. Ami pedig a hipermarketekbe való járást illeti, azok az emberek éppúgy kerezstül mennek Budapesten, mint az agglomeráción - én is szenvedtem tőle eleget. Az "ahol a madár sem jár" tipusú lakótelepünket keretező utakon ugrásszerűen megnőtt a forgalom, amióta megvan a déli M0-ás és a vele járó ósanok, egy lakótelepi park helyére azóta pedig autólemosó került - hogy aki az ósanból visszajön, az le is tudja mosni a kocsiját.
|
|
jm |
2005. március 21. 13:40 | Sorszám: 45 |
ezt nem értem. Ami viszont engem felháborít, az a végtelen önzőség, amivel nagyon sokan csak a saját rövid távú kényelmüket és érdekeiket nézik - minden más szempontot figyelmen kívül hagyva. A köztereket pedig nagyon hibásan nem aszerint osztjuk fel, ahány ember használja - hanem aszerint, amennyi helyet igényel egy ember egy autóban. Vagis: aki autóval jár, annak jut a köztér túnyomó része. Néhány hónapja rám szólt egy autós a saját lakóhelyemen, amely teljes egészében "üdülő-pihenő" övezet, mindenütt vegyes hazsnálatúak az "utcák", gyalogosok és autósok éppúgy közlekedhetnek rajta (azelőtt gyalogos sétány volt mind, behajtani tilos volt, de ez kb 15 éve megszűnt). vagyis nyugodtan ballagok a sétány közepén - de mert jött egy autó, lehúzódtam. De izlése szerint nem elég gyorsan, ezért kihajol az ablakon, a berregő kasztnijából, ami orrfacsaró büdöset áraszt, és rámszól: ott a járda (6 méterrel odébb egy kis, újonnan épült asztfaltcsík a másik oldalon) - közlekedjek ott! Miután röviden összefoglaltam neki, miért nem amarra megyek (nem ott lakom), és hogy éppolyan jogom van ezt a sétálót hazsnálni, mint neki, elnézést kért, és nem irónikusan. De nagyon kevesekben tudatosul, mennyire nem alapjog az, hogy mások orra alá pöfékelhessen, zajongjon, minden szabad teret elfoglaljon - és még úton, útfélen elsőbbsége is legyen a közlekedésben!
|
|
jm |
2005. március 21. 13:27 | Sorszám: 42 |
De Budapestre meg épült X számú bevezetőút, a forgalom évről évre nő, a zöld felületek pedig három városligetnyi területtel csökkentek - csak az én lakótelepemen, a parkok fele átadta a helyét parkolóknak! Persze, hogy menekül, aki tud! az omladozó házfalakról nem is beszélve. De nem megoldás, ha megépíted az utakat, amelyeken keresztül még újabb 300 ezer ember nem csak könnyedén elmenekülhet Budapestről ( az út mellé épülő lakóparkoknak köszönhetően ), de főleg, vissza is járhat ingázni, tovább rontani a városban élők életkörülményeit. Ezt hívják ördögi körnek. Az agglomerációs önkormányzatok pedig jobban tennék, ha a pillanatmegoldások helyett inkább azon gondolkoznának, hogy lehet élhető körülményeket teremteni a településeiken az embereknek, úgy, hogy nem mások nyakába varrják a gondjaikat - hogy nem passzolják át a labdát (torlódást, légszennyezést, zajt, forgalmat) Budapestnek?
|
|
jm |
2005. március 21. 13:20 | Sorszám: 41 |
Az a probléma, miszerint egy ember egy többszáz kilós fémkaszni segytségével, mások és a saját egészségét károsítva és mindannyiunk élőhelyét szétdúlva - nem tud olyan gyorsan eljutni az ország A pontjából az ország B pontjába, amilyen gyorsan szeretne - valóban nem érdekel. Illetve: érdekel, mert folyamatosan követeli ezt a jogot - amelyet, ha minden más ember is magáénak követelne, már nem lenne ember a Földön. A másik: mennyi hely jut a térben au Örs vezér terén, a Moszkva téren a gyalogosoknak? hogy alakították ki ott a gyalogátkelőhelyeket, milyen szélesek a járdák? Hány sáv jut az autókban ülő embereknek, és hány sáv a gyalog közlekedő embereknek? Én is láttam gyalogos dugót, Brüsszelben, és mindig felháborít. Az egyik legnkább látogatott bevásárló utcán, ahol kb 1 méter járda jut mindkét oldalon az út mellett a több ezer embernek, aki gyalog vásárolni megy a bevásárlóutcába a kerületből - míg az út mindkét oldalán 2-2 métert foglalnak el az ott parkoló autók. Vagyis néhány tucat autótulajdonos kényelme előbbre való, mint a többszáz, több ezer gyalogos kényelme! akik tényleg alig férnek el a szűk járdán, és "gyalogos dugók" alakulnak ki.
|
|
jm |
2005. március 21. 13:13 | Sorszám: 39 |
Nagyszerű, alig kétszer, háromszor kell átszállnod, ha mondjuk a Népligetből el akarsz jutni a lágymányosi híd budai oldalára. Nagyon felhazsnáló barát megoldás - időben és energiában is nyilván a tömegközlekedés használatára ösztönöz.
|
|
jm |
2005. március 21. 13:11 | Sorszám: 38 |
Minden, az agglomerációban épülő út csak az agglomerációba kiköltözést, és a Budapestre ingázást segíti elő. A körgyűrű a világon sehol nem oldja meg a forgalmi gondokat - ellenben, körkörösen több mentesítő körgyűrű is kell aztán építeni az agglomerációba, ahogy épül be a megye és egyre többen hazsnálják az autót - többek között az új körygűrűnek köszönhetően. Minden ilyne létesítmény az autózásra ösztönöz, arra való, hogy minél többen hazsnálják az autójukat. A forgalom pedig minden évben 2-3 százalékkal nő mindenütt, és vele együtt a gépkocsihazsnálattal járó problémák, amelyek között a torlódás még a legkisebb. ezért nem a gépkocsihazsnálatot kell foylamatosan ösztönözni mindenütt, hanem növelni kell a tömegközlekedés és a kerékpározás vonzerejét, az ésszerű területhasználatot ösztönző intézkedéseket kell hozni.
|
|
jm |
2005. március 21. 13:03 | Sorszám: 35 |
Már ne haragudj, de engem nem érdekelnek a közlekedési dugók! Láttál már gyalogosok által alkotott dugót? vagy vonat-dugót? vagy kerékpáros torlódást? Mekkora egy autó helyigénye? és hány ember ül egy kocsiban átlagosan? A cél egy városban nem az, hogy minél gyorsabban, zökkenőmentesebben lehessen eljutni egyik pontból a másikba kocsival! Ahol ezt a célt szem előtt tartva "fejlesztették" a vársot, onnan mindenki elmenekült, megyényi agglomerációkat, és regionális, immár semmivel meg nem szüntethető légszennyezést hozva létre. Ha ez a cél Magyarországon is, csak rajta! ami pedig az emberek gyaloglási szándékait illeti, a 4-es metrót úgy tervezték meg, hogy csak bukdácsolva lehessen a kelenföldi vasútról a metróra átszállni, temérdek lépcsőn és alagúton le és fel. A tervezők egy percig nem gondolnak a felhasználó kényelmére! nem a több ezer ember kényelme lebegett a szemük előtt amikor a metrót tervezték, és hogy a metró minél vonzóbb alternatíva legyen a személygépkocsival szemben - hanem minden más egyéb. De ha nem ez a cél, feltehetjük a kérdést, hogy miért költenek el 300 milliárdot?
|
|
jm |
2005. március 21. 12:55 | Sorszám: 34 |
Már ne is haragudj, de fütyülök rá, hogy gördülékenyen mennek a kocsik Bécsben - ha olyan folyamot képeznek, amin nem tud átkelni sem idős, sem fiatal, sem senki gyalogos. Márpedi egy hat sávos autópálya pont olyan, mintha folyó lenne a városban, csak éppen nem jó levegőt, friss vizet és kikapcsolódást hoz, hanem szmogot, fülsiketítő zajt, és lehetetlen életkörülményeket a városban lakóknak! Egy város - meg egyátalán, egy emberi település, vidék - nem arra való, hogy minél gyorsabban, minél akadálymentesebben átrobogjunk rajta! erre már nagyon sok helyen rájöttek jobb helyeken (Bécs ezek szerint nem tartozik közéjük) - és a hetvenes években kialakított széles autóutakat mesterségesen leszűkítik, kacskaringóssá teszik, teletűzdelik járdaszigetekkel, sövényekkel - hogy minél kevesebb tere legyen az autónak (sebességcsökkentés) és a hely minél vonzóbb legyen az ott élőknek. Ezeket a módszereket egyetemeken tanítják - és Nyugaton rengeteg város, az ötvenes, hatvanas, hetvenes évek beli autós ámokfutás után - sorra alakítja át a köztereit ilyen módszerekkel. Nekünk is elkerülhetetlenül ezt kell majd tennünk, ha elkezdjük mi is az autós ámokfutást - márpedig ma nagyon jó irányba haladunk afelé - 30 év múlva! Vagyis megint meglesz a jó öreg 30-40 éves elmaradásunk a Nyugathoz képest.
|
|
jm |
2005. március 21. 12:46 | Sorszám: 32 |
Onogur, ez csak ez első két évben lenne így! A következő években a körgyűrű éppúgy megtelne - amúgy a tervekben számolnak is ezzel, ezért eleve megtervezték a körgyűrű három sávosítását. Néhány év múlva azonban az új sáv is megtellik, és újra araszolhatsz az úton- immár a három sávos körgyűrűn. Ezek 5-10-15-20 éves folyamatok, de elkerülhetetlenül bekövetkeznek - vagyis, nem oldottunk meg semmit közép-és hosszú távon, csak a problémát még nagyobbra növeltük! Vess egy pillantást Párizs dugótérépére, amit már többstör belinkeltem ( www.infotrafic.com ) - reggel és ete gyakolatilag megbénül az egész agglomeráció, pedig kögyűrűkben igazán nem szenvedek hiányt. És ők is így kezdték, mint mi - a forgalom egyre újabb, és újabb utakat követelt, aztán az utak egyre nagyobb, és nagyobb forgalmat generáltak. Most pedig araszol a város, és az emberek alig várnak egy hosszabb hétvégét, hogy elmeneküljenek a lebetonozott vidékükről - így az első adandó alkalommal az autóba vágják magukat, és irány a tengerpart. Ilyenkor aztán nem csak Párizs, hanem az egész ország autópálya-hálózata lebénul. Tavaly eéőtt pedig annyian haltak meg egy szmoggal összekötött néhány hetes kánikula miatt, hogy a korházakban nem tudták hova tenni a halottakat! Ide vezet az autóhasználat, és az, hogy mindenki csak a nagyon rövid távú, személyes érdekét nézi - minél hamarabb eljutni a város másik felébe - minden nap - kocsival.
|
|
jm |
2005. március 21. 12:38 | Sorszám: 31 |
"A Budapestre zúduló autómennyiség is bizonyos szempontból túldimenzionált. Ha megépülne az M0 északi híd, a 10-es és 11-es út forgalma nagyban csökkenne, a váci dunahídról nem is beszélve." A lágymányosi híd mennyiben csökkentette a térség útjainak forgalmát? ne vicceljünk már! és érdekes módon a lágymányosi hídon máig nincs Buda és Pest között tömegközlekedési összeköttetés - csak autós. Ugyanez lesz az északi híddal - az autóhasználatot tovább ösztönzi - míg a tömegközlekedés fejlesztése sehol nincsen. A híd pedig idővel éppúgy be fog dugulni, mint az egész budapesti agglomeráció - akárhány sávos M0-ást építesz, Nézz körül a nyugati városokban, mindennaposak a dugók, pedig mindenütt megépült a körgyűrű. Illetve pont azért... Párizsban egyenesen a belvárost használják "elkerülő útként" a körgyűrű helyett, amely folyamatosan dugóban áll!
|
|
jm |
2005. március 21. 12:33 | Sorszám: 27 |
Ugye nem gondolod komolyan, hogy ha jól állítjuk be a közlekedési lámpát, attól kisebb lesz Budapesten az autós forgalom? Attól hirtelen nem kell a kismamának az aluljáróba mennie a babakocsijával? Vagy pesig több idő jut az idős embernek átmenni a 2X3 sávos úton? a közlekedési gondokat maguka z autók okozzák! Nem lehet úgy megoldani, hogy még több teret adsz az autóknak! Minden új autóút csak az autóhasználatot - és a városi terjeszkedést - növeli - az autóhasználat pedig gyorsabban nő, mint amilyen a megépült új út kapacitása, így a torlódási gondok 2-5 éven belül újratermelődnek, és megint ott vagy, ahol a part szakad. Végtelen történet - hányszor kell ezt még leírni? Útépítéssel nem lehet az autózásból fakadó gondokat megoldani - csak növelni - Ezt kéne már felfogni egyszer - mint ahogy Nyugaton már felfogták, saját tapasztalatból. Hogy kinek jó mégis az útépítés: nagyon keveseknek - és igazából csak azoknak, akik az így "keresett" pénzből már nincsenek autóhoz kötve - helikopteren, magán repülőgépeken járhatnak. A tömeg meg szívja csak nyugodtan a szmogot, és araszoljon az akárhánysávos autópályán.
|
|
jm |
2005. március 21. 12:26 | Sorszám: 25 |
Ha a térségben az emberek zebrákért, forgalomcsillapításért, a tömegközlekedés fejlesztésért és helyi munkahelyekért tüntetnek, akkor majd engem is meghat a jelenlegi szenvedésük! de amíg az az uralkodó szemlélet: hogy nekem jogom van autózni mások háza előtt, de mások takarodjanak az én házam elől - addig nem jutunk ötről hatra - csak a káosz nő minden téren.
|
|
jm |
2005. március 21. 12:24 | Sorszám: 24 |
Bocs, de amikor a pilisvárosiak örjőngve követelik egy gyorsforgalmi út építését, ami Budapestet tovább lehetetleníti el - ahelyett, hogy ugyanekkora hévvel a vasút fejlesztése, és a helyi elkerülőútért, a 10-es úton pedig forgalomcsillapításért tüntetnének! akkor egészen más lenne a helyzet. Sajnos nem tudom meghatni azok szenvedéseit, akik rühellik ugyan a házuk előtt elhaladó autókat, maguk viszont egy 150 milliárd Ft-os út megépítését követelik, csak hogy ők jobban autózhassanak majd mások házai előtt! (hiszen Budapesten nincs olyan út, amelyik mellett ne élne több ezer ember, és a pilisvörösváriak nagy része továbbra is Budapestre jár majd dolgozni - autóval).
|
|
jm |
2005. március 21. 12:20 | Sorszám: 23 |
Próbáld már meg kiszámolni azt is, Budapesten hány ember szenved a forgalomtól - amit nem ő okoz? (egy kis segítség: a fővárosban az emberek nagyobb része még mindig a tömegközlekedési eszközöket használja - ellentétben az agglomerációval, ahol az emberek többsége kocsival jár).
|
|
jm |
2005. március 21. 12:16 | Sorszám: 21 |
a megoldás pedig nyilván nem a vasút fejlesztése, és az ésszerű területfejlesztés - nem, nem - hanem, új gyorsforgalmi út építése, ami a jövőben csak leklónozza, megkétszerezi a jelenlegi gondokat (még több autóval ingázó, még nagyobb forgalmi gondok, még nagyobb légszennyezés Budapesten és az agglomerációban, még több, a városból menekülő - és még nagyobb dugók! csak immár nem csak a 10-es úton, hanem a párhuzamos gyorsforgalmi úton is. Az, hogy mit kezd Budapest majd a rázúduló többlet autó mennyiséggel - hiszen az utak ott sok helyen nem bővíthatők (bár a Dunát most fogják majd lebetonozni ennek érdekében) - azon inkább ne gondolkozzunk! Ezt a folyamatot magyarul úgy hívják: ördögi kör.
|
|
jm |
2005. március 21. 12:09 | Sorszám: 19 |
És azt bosszant nagyon, hogy a szakemberek nagyon jól ismerik ezeket a folyamatokat - hiszen Nyugaton lezajlottak 40-80 éve. Élő laboratóriumként szolgál nekünk az, ami Nyugaton végbement. És mindenki tudja: ezek a folyamatok rendkívül károsak minden szempontból Ma már ismerjük azokat a közlekedésrendezési, településfejlesztési elveket, amelyekkel megakadályozhatóak ezek a folyamatok. Nyugaton nagyon sok helyen már alkalmazzák is! Mi pedig: csakazért is rohanunk fejjel a falnak - amikor az erre irányuló szakirodalom is tapasztalat kidől a szekrényekből, naponta van egy konferencia erről a fejlett országokban, és hemzsegnek az egyetemi tanszékek, ahol a normális településfejlesztést, területhasználatot, közlekedésfejlesztést oktatják! De nem: éljen a korrupció, a multik érdekeinek gátlástalan kiszolgálása, a lakosság hülyítése, és a legszebb, legértékesebb tájaink visszavonhatatlan szétcseszése!
|
|
jm |
2005. március 21. 12:01 | Sorszám: 18 |
Nagyon jól leírtad a problémát. De a megoldás nem újabb, Budapestre vezető gyorsforgalmi utak építése - amelyek mentén megindul a "fejlesztés" a lakóparkokkal, vagyis újabb tízezrek menekülhetnek el a városból - akik aztán bejárnak ingázni - a gyorsforgalmi úton Budapestre. Ahol tovább nő a zaj, a rossz levegő - el nem tudom képzelni, a bevezető utak mentén hogyan élhetnek emberek? és mégis élnek, százezrek, egész lakótelepek fekszenek Budapesten mellettük! és a forgalom - "hála" az ingázóknak - csak egyre nő! És az a vicces, hogy hiába építed meg most a pilisi gyorsforgalmi utat, 10-20 év múlva épp akkora dugók lesznek rajta, mint ma a 10-es úton. Mit csinálsz madj akkor? Ki kell bővíteni 3 sávosra. És aztán? Építeni még egy utat... és ez így megy tovább a végtelenségig. Az USA-ban eljátszották már ezt, jó játék hülyegyerekeknek. A végeredmény 8 sávos autópályák, megyényi agglomerációk, teljesen lepukkant és csak az irodákat tartalmazó városok, és a teljes bénultság, amennyiben nincs autód, 16 éves korban már kötelező, addig csecsemő vagy, teljesen a szülőkre utalva, nem tudsz kimozdulni otthonról. Mire jó ez???
|
|
jm |
2005. március 21. 11:51 | Sorszám: 16 |
és még valami: ha megépül a Pilisen keresztül a gyorsforgalmi út, attól 1-2 kilométeres sávban beépül az egész vidék ósanokkal, ikeákkal, tehergépkocsi-telepekkel, ... mindenütt, ahol van rá hely - pont, ahogy az M1-es mentén történt. Erre megy ki a játék, semmi másra. A bökkenő az, hogy ezek a létesítmények aztán akkora forgalmat generálnak, amely pont megtelíti ezt az új utat is - miközben a réi 10-es úton szépen megmarad a mostani forgalom. (gondolod, hogy a pilisi gyorsforgalmi útra elköltendő 150 milliárd Ft mellett lesz még pénz a településeken a forgalomcsillapításra? - hiszen még útfelújításra sincs jelenleg! A PEMÁk igazgatója, aki óriási hangon követeli a gyorsforgalmi út megépítését, más lakossági fórumokon Pest megyében sajnálkozva vonogatja a vállát, amikor a kátyúzásról kérdezik az emberek: az állam nem ad pénzt útfelújításra, talán öt év múlva sorrakerülnek!, többszáz település várakozik előttük az útfelújításra). Esztelenség új utakat építeni akkor, amikor a régiek karbantartására nincs pénz! Sajnos óriási pénzek kötődnek egy ilyen gyorsforgalmi útépítéshez, és hatalmas a nyomás a multik, telekspekulánsok és az útépítő lobbi részéről - aki kéz a kézben jár a hatóságokkal. A lakosságot pedig úgy szésítik ahogy akarják - hiszen nem közlekedési szakemberek, és nem látják át sem térben, sem időben ezeket a folyamatokat, amelyektől húsz év múlva - ha megépül az út - kétszer akkora lesz a forgalom és a légszennyezés a térségben, mint ma, a dugókról nem is beszélve.
|
|
jm |
2005. március 21. 11:37 | Sorszám: 15 |
Ami mage a halálutat illeti, próbálj meg átkelni egy budapesti 2X3 sávos úton a város szívében. A lámpa a Rákoczi úton 10 másodpercet ad rá, és egy másodperccel sem többet, és még nagybetűvel vissza is számlál, hogy tudd, mikor üt el az autó, ha nem érsz át időben! Próbálj meg Budapesten közlekedni babakocsival. Folyamatosan le, és felvinni a babakocsit az aluljárók lépcsőin - mert a felszínen a három sávon dübörgő autókat részísítik előnyben. Hány kismama él szerinted Budapesten? aztán vess már egy pillantást a légszennyezettségi mutatókra - hol jobb szerinted jelenleg a levegő, Pilisvörösváron, vagy Budapesten? Ha meg a mutatókat nincs kedved előkeresni, akkor nézd meg az online Gellérthegyi webkamerát - állandó szmogban úszik a város. Nem értem, miért van több joguk a pilisvörösvárosiaknak a jó levegőre, mint a Budapestieknek? Ők autózhatnak hozzánk, de a házaik előtt ne autózzon senki? Szép hozzáállás!
|
|
jm |
2005. március 21. 11:25 | Sorszám: 14 |
Budapesten mennyi embert érint szerinted az a forgalom, amely az agglomerációból érkezik a városba? Nem tízezreket, hanem százezreket!!! az a szakasz, amely ellen a Levegő Munkacsoport tiltakozik, kizárólag egy bevásárlóközpont miatt szükséges, és egyátalán nem kerül el semmit, csupán a gyorsforgalmi út eleje. A pilisvörösvárosi elkerülőutat, amely szerepel a település szerkezeti tervében, a zöldek támogatják! De az önkormányzatnak esze ágában nincs megépíteni! Nekik a Pilisen keresztülvezető gyorsforgalmi út kell - azzal lehet százmilliókat keresni. A lakosok jólétére, egészségére fütyülnek.
|
|
jm |
2005. március 21. 10:47 | Sorszám: 12 |
Á, az nem hoz eleget a konyhára! Nem, a legjobb biznisz az autópálya építés, meg a vele járó telekspekuláció. A gyorsforgalmi út mentén jó előre fel lehet vásárolni a földeket, tolonganak majd oda az ósanok, obik, aldik, ikeák, ... a lakóparkokról nem is beszélve. Avagy: hogyan csesszük szét az ország egyik legszebb vidékét - a multik, telekspekulánsok és néhány korrupt önkormányzat javára?
|
|
jm |
2005. március 21. 09:27 | Sorszám: 10 |
Gyorsforgalmi út a Pilisen át, avagy hogyan dúljunk szét egy csodálatos tájat? (a lakóparkok, bevásárlóközpontok, benzinkutak azután után már maguktól jönnek... lásd Budaörs)
|
|
jm |
2005. március 21. 00:28 | Sorszám: 9 |
Belgiumban a haverom szerint nem személyeknek mennek ezek a pénzek, hanem pártoknak. Ebből tartják fenn magukat... így maradhatnak hatalmon mindig ugyanazok. (ezt a beszélgetést annak kapcsán kezdtük el, hogy napok óta minden belga média attól hangos, hogy egy szocialista polgármester asszony, aki egyben a szenátus elnöke is, levelet írt egy bíróhoz, amiben egy ismerősének az ügyét próbálta annak kedvező irányba terelgetni...* A politikus lemondását követelő nyilatkozatoktól zeng a sajtó több napja... Miközben a csúszópénz szisztéma mindennapos, a településrendezési, területhasználati törvényeket naponta játszák ki a multik a hatóságok lefizetésével. (a többi szektort nem ismerem). Érdekes demokrácia... Közben pedig az EU sorra hozza az olyan "higiéniai" és "fogyasztóvédelmi" jogszabályokat, amelyek szintén kizárólag a mammutvállalatoknak kedveznek. Amúgy minden rendben a "piacgazdaságokban"...) *Bocsánatkérésre kényszerült a harmadik legfőbb belgiumi közjogi méltóság, a szenátus elnöke csütörtökön az általa vezetett testület ülésén, mert nemrégiben levélben kért "megfelelő ítéletet" egy bírótól, s ezzel megsértette a törvényhozás és az igazságszolgáltatás szétválasztásának alkotmányos alapelvét. http://www.origo.hu/nagyvilag/20050317birot.html
|
|
jm |
2005. március 21. 00:07 | Sorszám: 8 |
és ezt hívjuk mi finoman "képviselői demokráciának" Hát tényleg képviselnek ezek valakiket... A családi vállalkozások, kis üzletek pedig nyugodtan lehúzhatják a rolót, minek az önálló ember? Az egyszeri polgár pedig autókázzon 10-20-30 kilométert a bevásárlóközpontig, ahol a Föld minden szegletéről idehurcolt összes legújabb kacatot megveheti. Ha pedig még nincs autója: hát vegyen egyet, és fizesse 15 évig a hiteleket. Mi másra való az élet?!?
|
|
jm |
2005. március 20. 23:59 | Sorszám: 7 |
meg a helyi önkormányzatot is...
|
|
jm |
2005. március 20. 23:05 | Sorszám: 5 |
forrás: belga geográfus haverom, aki egy ilyen tanulmánykészítő cégnél dolgozik... (rajta keresztül próbálták meg egyszer elintézni ezt a csúszópénz-dolgot...)
|
|
jm |
2005. március 20. 22:59 | Sorszám: 4 |
Az útszakasz sürgős megépítésének egyetlen „indokát” látjuk: a Solymári Önkormányzat már jóváhagyta egy cég kérelmét, hogy mellé egy nagy bevásárlóközpontot telepítsen. (Sajnos, nem ez lenne az első eset, hogy egy külföldi magáncég beruházását több milliárd forint közpénzzel ilyen rejtett módon támogatják.) Ez a bevásárlóközpont még tovább gerjesztené a személyautó- és kamionforgalmat! Kiváncsi vagyok, milyen szempontokat vettek figyelembe az engedélyhez? Ki dönt ilyenkor? Ki határozza el, hogy jöhet az ósan? (és egyben: mehet a térség összes kis üzlete?...) Vagy úgy történik minden, mint pl Belgiumban - egy áruház autópálya mellé telepítése, amely forgalom növelő, és munkahely csökkentő hatással van a térségre, továbbá szétdúlja a településszerkezetet, elméletileg NEM javallott. Belgium - mivel a hatvanas, hetvenes években nagyon sok kárt okoztak ezek a létesítmények - egy sor jogszabályt hozott a további károk megakadályozására. Ezért minden hasonló beruházáshoz kötelező nem csak környezeti hatástanulmány, hanem gazdasági-társadalmi hatástanulmány is. Feltehetjük akkor a kérdést: miért szaporodnak mégis Belgiumban továbbra is a bevásárlóközpontok, rendkívül károsan megválasztott telephelyeken (autópályák mellé) elnéptelenítve, lassú halálra ítélve a városokat, és a városközpontokban a kis üzleteket? Miért növekszik évről évre a személyautóforgalom? Több oka is van. A jogszabály jól hangzik- de sajnos van egy kis szépséghibája: a beruházás gazdasági-társadalmi hatását vizsgáló tanulmányát, amely szerint a hatóságok eldöntik: engedélyezhető-e? a beruházó fizeti, ő rendeli meg erre szakosodott, államilag elismert cégeknél. Ezek a cégek tanulmánykészítésből élnek, és anyagilag teljes egészében a megrendelőktől függnek. Akik a beruházók. Így a hatástanulmány sosem érvelhet a beruházás ellen, finoman szólva: nem objektív. Ez még talán nem lenne akkora baj. A tanulmányt aztán egy federális hatóság bírálja el, ha nem engedélyezik a beruházást, az önkormányzat sem engedélyezheti. Ha a szövetségi hatóság engedélyezi, akkor az önkormányzatnál van a labda, még mindig nemet mondhat rá. A gyakorlatban ezért a beruházó multi két hatóságnak fizet csúszópénzt: a szövetséginek, és a helyinek. (A szövetségi hatóság elnökét évekkel ezelőtt korrupció miatt le is váltották, de ez a gyakorlaton mit sem változtatott). A szóban forgó áruház autópálya mellé - tehát nagyon káros (mert forgalomnövelő, településszerkezet-szétdúló és a városközpontban a kis üzleteket megölő) telepválasztásának ára: 125 000 euro... Ennyivel számláz többet a megrendelő multi áruházlánc a kivitelező cégnek, a többlet pénz pedig a helyi önkormányzathoz kerül... Így finanszírozzák Belgiumban a pártokat... (amúgy remekül működik a belga demokrácia...).
|
|
jm |
2005. március 20. 22:18 | Sorszám: 3 |
"Ha a Pilisvörösvárott élők élete, egészsége csak a legcsekélyebb mértékben érdekelte volna a mindenkori kormányzatot és szakértőit, akkor már régen megépülhetett volna a várost elkerülő út. Nem az új 10-es gyorsforgalmi út, hanem az a rövid útszakasz, amely már létezik Pilisvörösvár szerkezeti tervében, és ténylegesen elkerüli a várost. Ez az út Pilisvörösvár délkeleti szélénél hagyja el a jelenlegi 10-es utat északi irányban, majd a Terranovánál tér vissza a 10-esre. Gyorsan megépíthető, kis összegbe kerülne a térségben tervezett többi útberuházáshoz képest, és ami a legfontosabb: azonnali megkönnyebbülést hozna a városnak. Ezzel szemben semmiféle települést nem kerül el a 10-es út első szakasza, amelynek környezetvédelmi engedélye ellen bírósági keresetet nyújtott be a Levegő Munkacsoport és a Piliscsabáért Egyesület. Ez a 4 kilométer hosszú szakasz az ürömi csomóponttól Pilisvörösvárig déli határáig haladna (a 15,2 km-nél érne véget). A már meglévő kétszer egysávos 10-es úttól mintegy száz méterre (egy hosszabb szakaszán pedig csupán 20 méterre!) húzódna. Az egyik végén, az ürömi leágazásnál a kétszer egysávos budapesti Bécsi úthoz, a másik végén pedig Pilisvörösvár szintén kétszer egysávos főutcájához csatlakozna – azaz mindkét helyen három sáv torkollna egy sávba! Amennyiben megépül, hatalmas dugók alakulnak majd ki mindkét irányban, jelentősen súlyosbítva még a mostani helyzetet is. Az útszakasz sürgős megépítésének egyetlen „indokát” látjuk: a Solymári Önkormányzat már jóváhagyta egy cég kérelmét, hogy mellé egy nagy bevásárlóközpontot telepítsen. (Sajnos, nem ez lenne az első eset, hogy egy külföldi magáncég beruházását több milliárd forint közpénzzel ilyen rejtett módon támogatják.) Ez a bevásárlóközpont még tovább gerjesztené a személyautó- és kamionforgalmat! A környezetvédelmi hatástanulmányban megtekinthető az útszakaszt ábrázoló térkép1. Ebből jól látható, hogy az útszakasznak tulajdonképpen se eleje, se vége nincs. 2005 februárjában a PEMÁK (Pest Megyei Állami Közútkezelõ Kht.) egy újabb térképet2 bocsátott a Piliscsabáért Egyesület rendelkezésére. Ebből már egyértelműen kiderül, hogy az útépítés csak a majdani bevásárlóközpontot üzemeltető multicég érdekeit szolgálja. Ugyanakkor az új 10-es út továbbépítése Pilisvörösvár keleti szélétől teljesen bizonytalan. Erre a szakaszra még nem készültek el a környezeti hatásvizsgálatok, ami azért is nagyon fontos, mert itt rendkívül értékes természetvédelmi területek találhatók. A Piliscsévi Önkormányzat és a környezetvédelmi hatóság csak úgy járul hozzá az út megépítéséhez, ha az közel két kilométeren keresztül alagútban halad3. Ráadásul ez egy karsztos terület, ami rendkívül megdrágítja és lassítja az alagútépítést. Az állami költségvetés súlyos hiányát és rendkívül magas adósságállományát is figyelembe véve, kétséges az is, hogy mikor lesz pénz mindennek a megépítésére. Igen valószínű, hogy a 2006-os választások után elkerülhetetlenül bekövetkező megszorító intézkedéseknek ez a beruházás is áldozatul fog esni. Egyes hírekkel ellentétben ugyanis az Európai Unió nem ad pénzt az út építésére. (Kovács Ferenc közlekedési helyettes államtitkár nemrég kijelentette4: az Európai Unió kizárólag vasútfejlesztésre ad pénzt, autópálya-építést Magyarországon nem támogat.) A 10-es út megépítése részben Európai Befektetési Bank hiteléből történne. Ez a bank minden aggály nélkül ad hitelt, hiszen a kockázata nulla: a hitel visszafizetését a kamatokkal együtt az állam garantálja, az összeget az adófizetők állják. A bajokat még tetézi, hogy az elkészült tervek szerint erre a szakaszra két helyen, Kesztölc térségében és Pilisvörösvár után lehet ráhajtani. Ebből következik, hogy Pilisjászfaluról, Piliscsabáról, Tinnyéről és a Zsámbéki medencéből Budapest irányába közlekedők továbbra is Piliscsaba és Pilisvörösvár főutcáján lesznek kénytelenek autózni. Ha azonban mégis abban reménykednénk, hogy meglesz a pénz mindezeknek – és még további utaknak – a megépítésére, akkor is hosszú éveket kell majd várni a megvalósításukra. Azonban ha mindez megvalósulna, az sem segítene azon a gondon, hogy az immár három sávon Budapest felé haladó gépkocsi-áradat a Bécsi út egy sávjába torkollna, amely már jelenleg is telített. Tehát még nagyobb – több kilométeres – dugók alakulnának ki a Bécsi út előtt. Vannak ugyan távlati tervek arra, hogy további utakat építenének, amelyek állítólag levezetnék ezt a forgalmat. Azonban ez hosszú évekig tartana, és hatalmas költségekkel járna. Ennél is sokkal súlyosabb baj, hogy ezek az utak Óbudát és Békásmegyert érintenék, ami az ottani lakosság kemény ellenállását váltaná ki, hiszen már most is állandóak a lakossági panaszok a hatalmas forgalom miatt. Ha azonban ezek az utak valamikor meg is épülnének, akkor sem tudnak majd jobban bejutni a járművek a fővárosba: mindenki számára nyilvánvaló, hogy Budapest már a jelenlegi forgalmat is alig tudja elviselni, és ennek bármilyen fokozása közlekedési szempontból is megengedhetetlen." ----------------------------------------------------------- A Levegő Munkacsoport válasza Angeli Mártonnak /2005. 03. 16./ http://www.levego.hu/media/10-es/10ut.htm
|
|
jm |
2005. március 19. 22:31 | Sorszám: 2 |
Mottó: "bevásárlóközpontokból és autópályákból sosem elég"
|
|
jm |
2005. március 19. 16:44 | Sorszám: 1 |
10-es út: 13 milliárd forint a lakosság és a környezet ellen szombat, 2005. március 19. "Tizenhárom milliárd forint közpénzt kívánnak elkölteni egy olyan 5 és fél kilométeres út megépítésére, amelyiknek se eleje, se vége. Ráadásul súlyosbodna a közlekedés helyzete és jelentősen romlana a környezet állapota. Növekedne a légszennyezés és a zaj, ami sok ember életkörüményeit rontaná a környező településeken. Tovább roncsolódna Budapest tüdeje: az egyik legfontosabb szellőző csatornája tiszta levegő helyett kipufogógázokat szállítana a fővárosba. Komoly természeti értékek semmisülnének meg. Mindezt azon a szakmai tanácskozáson hallhattuk, amelyre tegnap került sor Piliscsabán a Piliscsabáért Egyesület szervezésében. Arról az útszakaszról van szó, amely Pilisvörösvár és Budapest között haladna a már meglévő kétszer egysávos úttól mintegy száz (sőt egy hosszabb szakaszán mindössze 20) méterre! Ennek az útszakasznak 4 (!) kilométerére adták meg nemrég a környezetvédelmi engedélyt, ami ellen bírósági keresetet nyújtott be a Levegő Munkacsoport és a Piliscsabáért Egyesület. Ez a kétszer kétsávos szakasz a már meglévő kétszer egysávos úttal együtt egyik végén a kétszer egysávos Bécsi úthoz, a másikon Pilisvörösvár szintén kétszer egysávos főutcájához csatlakozna - itt is, ott is három sáv torkollna egybe! Hatalmas dugók alakulnának ki tehát mindkét irányban.* A solymári önkormányzat már jóváhagyta egy cég kérelmét, hogy az új út mellé egy nagy bevásárlóközpontot telepítsen, sőt már kiadásra került a környezetvédelmi engedély is. Ez a bevásárlóközpont tovább gerjesztené a személyautó- és kamionforgalmat! Így emiatt is ugrásszerű forgalomnövekedés várható Pilisvörösvár, Solymár, Üröm és Pilisborosjenő útjain.* A bírósági kereset viszont egyáltalán nem akadályozza meg azt, hogy Pilisvörösvár keleti határától kezdve megépüljön a településeket valóban elkerülő út." www.indymedia.hu ------------------------------------------------------ * nem hülye az útépítő lobbi, tudják, mit csinálnak: úgy kell utat építeni, hogy azonnali, és hatalmas dugókat okozzon az új útszakasz, illetve, hogy még elviselhetetlenebb forgalmat generáljon nem csak Budapesten, hanem a mostani 10-es út menti településeken is. A pilisi autópálya folytatása ugyanis - amely valóban elkerüli a 10-es út menti településeket - nagyon kérdéses. Nem csak a pénz nincs meg rá, de a környezetvédelmi engedély is több, mint bizonytalan, mert értékes természeti területeken halad majd keresztül és szétdúlja a pilisi tájat. Egyetlen mód kikényszeríteni ezt az autópályát mégis: ezzel a 4 km-es bevezető szakasszal, és a mellé települő bevásárlóközponttal közlekedési káoszt, és a lakosságra nézve még elviselhetetlenebb forgalmat generálni a 10-es úton. Így az emberek most már nem dühösen, hanem őrjöngve követelik majd az "elkerülő utat" - ami nem más, mint a Pilisen keresztülhaladó autópálya. Gyakran alkalmazott taktika ez - az egyik útszakasz megépítésével okozott közlekedési káosszal kikényszeríteni a további szakaszok építését. Ha ugyanis csak a Pilisvörösvárt elkerülő utat építik meg, és mellette fejlesztik az esztergomi vasútat, a vasútra hordó tömegközlekedést,... - azzal megoldódnának a térség közlekedési gondjai, a lakosság boldogan sétálhatna a település forgalomcsillapított főutcáján, a gyerekek ki be szaladgálhatnának egyik iskolából a másikba... a személygépkocsi-használat pedig nem nőne, hanem stabilizálódna - nem települne a közelbe bevásárlóközpont, nem zárnának be a településeken a kis üzletek, nem válna Budaörs II-vé az egész térség, és megmaradna a csodálatos pilisi táj. De akkor miből élnek meg az útépítők, az autógyárak, a bevásárlóközpontot létesítő multik? meg azok, aki már felvásárolták az autópálya nyomvonalán a telkeket?
|
|
jm |
2005. március 18. 21:13 | Sorszám: 0 |
Adva van egy multi, amelyik újabb bevásárlóközpontot szeretne nyitni a budapesti agglomerációban. Adva van egy halom döntéshozó, akik hagyták, hogy a településük ötletszerűen fejlődjön, fütyülve a legelemibb közlekedésrendezései, területfejlesztési elvekre. Aztán adott a gépkocsi- és kamionforgalom is, amelyik egyre nő. A lakosság, akinek elege van a forgalomból, és aki elkerülőutat szeretne - hiszen mások házai előtt autózni remek, de ha mások autóznak a házaink előtt, az már kevésbé. Végül, adott a megoldás, amellyel látszólag mindenki jól jár: a bevásárlóközpontot építeni szándékozó multi, a helyi döntéshozók és a lakosság is. A közlekedés tervező szakemberek kórusban bólogatnak. Hiszen pofon egyszerű: autópálya kell a Pilisbe! Az autópálya ugyanis majd megoldja a közlekedési gondokat! csakúgy, mint ahogy a kijjebb engedett nadrágszíj is megoldja a kövér ember egyészségügyi problémáit. De legalábbis a következő öt percre megkönnyebbülést hoz: már nem szorít. És ekkor jönnek a hülye helyi útellenző csoportok, meg egy akadékoskodó környezetvédő szervezet, akik beleszólnak az ügybe! Mondván: a települést elkerülő utat: IGEN. Bevásárlóközpontot, és újabb, Budapest felé tartó gyorsforgalmi utat: NEM. Budapest megtelt! Érveiket azonban nem mondhatják el az e célból megszervezett lakossági fórumon - a helyi döntéshozók ugyanis már gondoskodtak róla, hogy lincshangulat fogadja őket. A másnapra szervezett szakmai fórummal párhuzamosan pedig - nyilván a párbeszéd előmozdítása érdekében - tüntetést szerveznek a beruházást szorgalmazók. Több mint ezren tüntettek Pilisvörösváron az elkerülő útért
2005. március 18., péntek 18:55 Több mint ezren tüntettek Pilisvörösváron, hogy sürgessék a 10-es út elkerülő szakaszának megépítését. A tervek már korábban elkészültek, pénz is van rá, de a hatóságok addig nem adhatják ki a környezetvédelmi engedélyt, amíg a bíróság nem dönt az építkezést ellenző Levegő Munkacsoport beadványáról. Pilisvörösvár 15 éve vár arra, hogy megépüljön a 10-es út települést elkerülő szakasza. A városon áthömpölygő autóáradat megkeseríti az ott lakók életét. Az elkerülő út környezetvédelmi engedélyezési eljárása folyik, és a Levegő Munkacsoport megfellebbezte az ehhez szükséges szakhatósági engedélyt. Másodfokon elutasították a fellebbezést, és ezt a Levegő Munkacsoport bírósági keresettel megtámadta, mondván: nem az elkerülő utat kifogásolják, hanem a Budapesttől Pilisvörösvárig tartó 4 kilométeres szakasz megépítését. A környéken lakókat demonstrációra hívták a környező települések polgármesterei. Grószné Krupp Erzsébet, Pilisvörösvár első embere rádiónkkal közölte, azért szervezték a tüntetést, hogy felhívják a figyelmet, mennyire tarthatatlan a helyzet. A 10-es út kettészeli életüket. A településen például két általános iskola van: a 10-es út egyik és másik oldalán, s a szülők az alapján választanak, hol laknak, hogy a gyerekeknek ne kelljen átkelni az úttesten. A polgármester hozzátette, azt szeretnék, hogy a Levegő Munkacsoport gondolja végig mégegyszer: amennyiben a 10-es út elkerülő szakaszának megépítését támogatja, akkor vonja vissza keresetét, amellyel most az első szakaszt megtámadta. Lukács András, a munkacsoport elnöke rádiónknak elmondta, keresetüket nem vonják vissza, ők ugyanis a településeket elkerülő utakat szorgalmazzák, nem pedig ezt a rövid szakaszt, amely semmiféle települést nem kerül el, s amely mellé egy bevásárlóközpont épülne, így sokkal nagyobb forgalmat fog gerjeszteni, sokkal rosszabb lesz a helyzet. - A megoldást mi nagyon szeretnénk, hogyha a polgármesterek is a valóban elkerülő szakaszokat támogatnák – mondta Lukács András. www.radio.hu ------------------------------------------ A vicces az, hogy amikor évek múlva ezek az emberek kétszer akkora forgalom alatt nyögnek, mint ma, hiszen útépítésre mindig van pénz, forgalomcsillapításra azonban sosem, így a meglévő utat továbbra is használni fogja, aki ma használja, míg az új autópálya új használókra talál majd - és amikor arra ébrednek, hogy a házuk előtt nem szelíd lankák, hanem bevásárlóközpontok, ipartelepek meredeznek, - már hiába tüntetnek, az élőhelyük véglegesen szétfejlődött - kereshetnek az ország másik sarkában - ha van még - lakható helyeket. A szomorú viszont az, hogy valószínűleg sohasem jönnek rá: hol rontották el?
|
|
|