Mi lesz veled, Tokaj Kereskedőház Rt.?
Haeffler András: Tokaj-Hegyalján már látni vélik az izraeli befektetőket, mert a hírek szerint izraeli cégek vennék meg a Tokaji Kereskedőház Részvénytársaságot.

Sok pénzügyi, szakmai befektető járja a vidéket, keresik a lehetőségeket. Konkrétan a kereskedőházzal kapcsolatban ilyen jellegű megkeresés nem fordult még elő. A Tokaj Kereskedőház a legnagyobb borászati vállalkozás jelenleg a borvidéken. Képes egy bizonyos nagyságrendű termék felvételére, annak a feldolgozására és piacra juttatására. Ami ezen felül jelentkezhet bizonyos években - mert ha a tavalyi évet nézzük, akkor éppen szőlőhiány volt a borvidéken -, de ha termékfelesleg jelentkezhet, ennek a problémáját kell más módon megoldani. Mi hajlandók vagyunk azzal a termelői körrel, amely az elmúlt években is a kereskedőház partnere volt, egy hároméves termékfelvásárlási szerződést kötni. Ezzel is a biztonságát kívánjuk a termelőknek elősegíteni, illetve növelni. Amennyiben úgy alakul az évjárat, hogy lesznek olyan termelők, akiknek problémát okoz a termés elhelyezése, mi egy együttműködési megállapodás keretében fölvállaljuk, hogy piacot keresünk ennek a terméknek, és valamilyen feldolgozottsági fokon adjuk tovább. Hogy ez közvetítőként vagy közvetlen vevő-eladó kapcsolatként működne, ez már csak technikai kérdés.

Nem egészen, mert önök lehetnek közvetítők egy külföldi többségi tulajdonú cég részére is, és akkor a hungarikum, a tokaji bor külföldi cég tulajdonaként kerül ki a világpiacra. Miért éppen hároméves szerződést kötnek? Miért nem négy- vagy ötéves, vagy éppen kétéves szerződést?

Egy ötéves időtartamban a legjobb esetben kettő jó aszús év van, és a másik három év termésével is valamit kezdeni kell. Az aszús években is vannak olyan területek - és becslésem szerint ez jelenleg egy olyan 1000 hektáros nagyságrend -, ahol a fekvésénél fogva, az ültetvény állapotánál fogva akkor sem várható el magas minőségű termés, hogyha karácsonyig kint hagyják a szőlőt. Tehát ezzel a terméssel is valamit kezdeni kell. És amikor itt probléma van, meg termésfelesleg van, akkor mindig erről a termékkörről esik szó. Nem az aszúról, nem a szamorodniról, nem a magas minőségről. Azért gondoltuk a hároméves időtartamot, hogy mindkét félnek alkalmat adjunk arra, hogy kölcsönösen kiismerjük, megtapasztaljuk ennek a működését. Ez jó a termelőnek, és előnyös számunkra is.

Ha mégis megtörténik három év múlva mondjuk a privatizáció és külföldi tulajdonú kézbe kerül a Tokaj Kereskedőház Rt., mit jelenthet ez a borvidék szempontjából?

Előfordulhatna olyan szituáció, hogy valaki nem a céget akarja megvenni valójában, hanem a piacát. Ez pedig sem a termelőnek, sem a borvidéknek nem lenne érdeke. Ezért én úgy gondolkozom, ha mégis erre sor kerülne, ami - mondom - pillanatnyilag nincs napirenden, akkor mindenképp magyar kézben, a dolgozói kör, illetve a termelői kör bevonásával szabad csak megcsinálni ezt a privatizációt.

Tehát nem szabad külföldi tulajdonba adni - az ön személyes véleménye szerint.

Ez a meggyőződésem.

A tokaji privatizációs elképzelésekről a tarcali Andrássy-Kúria Kft. pincéjében folytatjuk a beszélgetést. A Tokaji Borvidéken ez a nagyobb pincészetek közé tartozik. Jó néhány dűlőt megvettek már külföldi borvidék-tulajdonosok itt Tokajban. Ez a fajta privatizáció - mert annak is nevezhetjük -, amely az Antall-kormány idején kezdődött, ártott, vagy használt a Tokaji Borvidéknek? Bayer János, Tokaj - mondhatom úgy - negyedik ciklusos polgármestere, mert a rendszerváltás előtt tanácselnökként volt a település vezetője.

A külföldieknek egy jelentős része tisztességes szándékkal jött Tokaj-Hegyaljára. Olyan komoly birtokokat és olyan beruházásokat folytattak itt, Tokaj-Hegyalján, amelyek az 1970-es évek rekonstrukciójához mérhető, vagy azt meghaladó mértékű. A privatizáció elérte a célját, de ugyanakkor pedig ezt már, ami megmaradt állami tulajdonban, nem kellene tovább privatizálni, különösen azért, mert a koronaékszereknek egynémelye még megvan - gondolok itt a Tarcalon lévő Szarvas-dűlőre, gondolok a tolcsvai muzeális pincére és még számos, ehhez hasonló tulajdonra itt Tarcalon, és még ott, azokon a helyeken, ahol még megmaradtak ezek a birtokok. Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy itt, Tarcalon létrehozzák a Szőlészeti és Borászati Központot, amelynek évtizedes - vagy ha úgy tetszik: már majdnem évszázados - hagyományai vannak. Egy ilyen történelmi borvidéknek, amely a magyar borvidékek között a zászlós hajónak tekinthető, szükség van arra, hogy olyan szellemi kapacitás jöjjön koncentráltan létre, amelyik hosszú távon ennek a világörökséggé nyilvánított Hegyaljának a kulturális értékeit megőrzi, a borászati kultúrát tovább ápolja, tovább nemesbíti, és ugyanakkor ugyanezt a szőlészet-borászat tekintetében is.

Ha jól emlékszem, akkor talán tizenöt-húsz évvel ezelőtt hallottam erről az ötletről először, azóta sem valósult meg. A privatizáció tehát önmagában itt, Tokaj-Hegyalján nem jelent tragédiát. Ha a Tokaj Kereskedőház Részvénytársaságot külföldi kézbe adják, az mit jelenthet a borvidék szempontjából? A térség volt országgyűlési képviselője, Koncz Ferenc.

Koncz Ferenc: Mit is mondhatnánk mi, magyarok akkor, ha Tokaj-Hegyalja a világörökség része, és nincs egy meghatározó állami birtok, nincs egy meghatározó királyi birtok ezen a területen, ha már megtörtént az a fajta privatizációs felosztás, amivel jelenleg is ugye számolnunk kell, ezt nem szabad tovább szeletelni, ebben a felépítésben tudja biztosítani a Tokaj-Hegyaljára jellemző földterületeken működő kistermelők érdekeit, a kistermelőktől a felvásárlási lehetőségeket csak oly módon tudom elképzelni, ha adott esetben valamifajta állami segítség, állami beavatkozás létrejöhet. Ehhez pedig szükséges az, hogy a kereskedőház a magyar állam tulajdonában maradjon.

Elvileg egy külföldi cégnek is érdeke az, hogy a tokaji termést a termelőktől fölvásárolja, jól földolgozza és a piacon értékesítse. Gervald László, az Andrássy-Kúria Kft. ügyvezető igazgatója.

Gervald László: A külföldi cégek sajátos és egyedi érdekeket képviselnek, ismerjük őket. Ők általában annyi szőlőt vagy aszút vásárolnak fel, ami az ő piacukat lefedi. Itt többről van szó. Itt körülbelül tízezer olyan kistermelő tevékenykedik, dolgozik, aki csak a saját munkaerejét tudja a kis nyolcszáz négyszögöles szőlőjébe befektetni, nincsen borászati feldolgozása, nincsenek borászati gépei, nincsenek piacismeretei. Hazaszeretete van, szőlőszeretete van. A Tokaj Kereskedőház mint a térség legnagyobb cége és 100 százalékosan állami tulajdonban lévő cége alkalmas és képes arra, hogy Tokaj-Hegyalja borászati tevékenységét, a kistermelői kisugárzását, az együttműködési készségét egyértelműen kifejezze, meghatározó tényezője legyen a térségnek, de az itt lévő külföldi cégek eredményes tevékenysége inspirálja arra, hogy újszerű elemekkel, újszerű reklámmarketing-fogásokkal piacon maradjon vagy fokozza a tevékenységét.

Eddig a tisztességes borászati szándékokról és elképzelésekről hallottunk, azonban a tokaji szőlővesszőket másként is lehet hasznosítani. Közeledik az uniós csatlakozás. Pataki Sándor Ákos, Tarcal polgármestere és a Tokaj-hegyaljai Borót Egyesület elnöke:

Pataki Sándor Ákos: Gyakorlatilag az Unióhoz való közeledéssel a 22 borvidékből a Tokaj-hegyaljai borvidéknek van a legnagyobb esélye arra, hogy jól érvényesüljön. Tehát a jól termő és jó minőséget adó szőlőterületeket betelepített állapotban kell bevinnünk az Unióba. Ez mindenkinek a jól felfogott érdeke. Itt a telepítésre az Unióhoz való csatlakozást követően semmiféle támogatásra nem számíthatunk. Egy négyzetméterrel sem lehet több területünk az uniós csatlakozás időpontjában, mint amennyit regisztráltunk az ezt megelőző időszakban. Itt a kivágásért kaphatunk esetleg támogatási pénzeket az Uniótól.

Állítólag az uniós csatlakozás után egy-egy tokaji szőlőtőke kivágásáért akár 40 eurót is lehet kapni.

Hát ez valószínűleg így lesz, mert hogy a kivágást támogatja az Unió, de nem mindegy az, hogy kinek a birtokában van az a szőlő és az a tőke, amely 40 eurós támogatást fog kapni. A Tokaj-hegyaljai szőlőtulajdonosokat tulajdonban kell tartani, nem szabadna engedni azt, hogy más tulajdonba kerüljön a szőlőterület, és ezt a támogatási formát külföldi vagy pénzügyi befektetők vegyék igénybe.

Az esetleges privatizációról szóló hírek alkalmasak arra, hogy elbizonytalanítsák a kistermelőket? Alkalmasak arra, hogy fölkínálják akár olcsón a szőlőjüket eladásra?

Az ilyen hírek terjesztése annak az érdeke, aki ezeket a tulajdonokat meg akarja szerezni a majdani EU-s kivágási támogatás reményében.

Ismét Koncz Ferenc volt országgyűlési képviselő:

Koncz Ferenc: Érdekeltté kell tenni a kistermelőt abban, hogy eszébe se jusson kivágni esetleg a 40 euróért, és eszébe se jusson eladni, és pontosan ezek miatt maga a privatizációs híresztelés is rendkívül kártékony ezen a területen, hiszen pontosan azt okozhatja, hogy az emberek elbizonytalanodhatnak. Minden ősszel a kereskedőház volt az, aki az árat, a felvásárlási árat meghatározta, mindig mindenki hozzá igazodott ezen a területen. Ha egy kombinált rendszerben gondolkodunk, a kereskedőház az egész évi művelésben is bizonyos módon részt vesz, akkor az emberek egy olyan biztonságérzettel fognak ragaszkodni a szőlőterületükhöz, eszükbe sem jut a 40 eurós kivágási támogatásról még csak gondolkozniuk sem, hiszen sokkal jobban meg fogja nekik érni az, hogy termeljék a szőlőt, és ne azon gondolkozzanak, hogy esetleg kivágják a saját szőlőterületüket.

Ha a Tokaj Kereskedőház Részvénytársaság külföldi tulajdonba kerül, a tokaji borvidék egészére ez milyen hatással lehet? Mayer János, Tokaj polgármestere:

Mayer János: Végtelenül kedvezőtlen, mert rossz az üzenete az egész borvidéknek, az egész országnak, az egész magyar borászatnak.

Pataki Sándor Ákos, a Tokaj-hegyaljai Borót Egyesület elnöke:

Pataki Sándor Ákos: Rém kedvezőtlen, egyszerűen az itt termelő emberek kiszolgáltatott helyzetét okozza.

Mankovits Tamás, a Tokaji Polgári Kör egyik tagja:

Mankovits Tamás: Ez a terület nem magyar tulajdonú lesz, akkor más tulajdonos a saját érdekeit fogja figyelembe venni, és nem biztos, hogy ki fogja használni azokat a lehetőségeket, amiket ez a terület nyújt a számára.

Elvégre a tokaji aszúból nagyon finom gyümölcslevet is lehet készíteni. Gervald László, az Andrássy-Kúria Kft. ügyvezető igazgatója:

Gervald László: Egy külföldi tulajdonos az mindig racionális érdekeket és nem pedig a térség szerepének az érdekeit veszi figyelembe, teljesen katasztrofálisnak tartanám ezt a megoldást.

Koncz Ferenc, volt országgyűlési képviselő:

Koncz Ferenc: A Tokaj Kereskedőház nem fog külföldi tulajdonba kerülni, mert nem engedjük.

Haeffler András: Tokaj-Hegyalján már látni vélik az izraeli befektetőket, mert a hírek szerint izraeli cégek vennék meg a Tokaji Kereskedőház Részvénytársaságot.

Sok pénzügyi, szakmai befektető járja a vidéket, keresik a lehetőségeket. Konkrétan a kereskedőházzal kapcsolatban ilyen jellegű megkeresés nem fordult még elő. A Tokaj Kereskedőház a legnagyobb borászati vállalkozás jelenleg a borvidéken. Képes egy bizonyos nagyságrendű termék felvételére, annak a feldolgozására és piacra juttatására. Ami ezen felül jelentkezhet bizonyos években - mert ha a tavalyi évet nézzük, akkor éppen szőlőhiány volt a borvidéken -, de ha termékfelesleg jelentkezhet, ennek a problémáját kell más módon megoldani. Mi hajlandók vagyunk azzal a termelői körrel, amely az elmúlt években is a kereskedőház partnere volt, egy hároméves termékfelvásárlási szerződést kötni. Ezzel is a biztonságát kívánjuk a termelőknek elősegíteni, illetve növelni. Amennyiben úgy alakul az évjárat, hogy lesznek olyan termelők, akiknek problémát okoz a termés elhelyezése, mi egy együttműködési megállapodás keretében fölvállaljuk, hogy piacot keresünk ennek a terméknek, és valamilyen feldolgozottsági fokon adjuk tovább. Hogy ez közvetítőként vagy közvetlen vevő-eladó kapcsolatként működne, ez már csak technikai kérdés.

Nem egészen, mert önök lehetnek közvetítők egy külföldi többségi tulajdonú cég részére is, és akkor a hungarikum, a tokaji bor külföldi cég tulajdonaként kerül ki a világpiacra. Miért éppen hároméves szerződést kötnek? Miért nem négy- vagy ötéves, vagy éppen kétéves szerződést?

Egy ötéves időtartamban a legjobb esetben kettő jó aszús év van, és a másik három év termésével is valamit kezdeni kell. Az aszús években is vannak olyan területek - és becslésem szerint ez jelenleg egy olyan 1000 hektáros nagyságrend -, ahol a fekvésénél fogva, az ültetvény állapotánál fogva akkor sem várható el magas minőségű termés, hogyha karácsonyig kint hagyják a szőlőt. Tehát ezzel a terméssel is valamit kezdeni kell. És amikor itt probléma van, meg termésfelesleg van, akkor mindig erről a termékkörről esik szó. Nem az aszúról, nem a szamorodniról, nem a magas minőségről. Azért gondoltuk a hároméves időtartamot, hogy mindkét félnek alkalmat adjunk arra, hogy kölcsönösen kiismerjük, megtapasztaljuk ennek a működését. Ez jó a termelőnek, és előnyös számunkra is.

Ha mégis megtörténik három év múlva mondjuk a privatizáció és külföldi tulajdonú kézbe kerül a Tokaj Kereskedőház Rt., mit jelenthet ez a borvidék szempontjából?

Előfordulhatna olyan szituáció, hogy valaki nem a céget akarja megvenni valójában, hanem a piacát. Ez pedig sem a termelőnek, sem a borvidéknek nem lenne érdeke. Ezért én úgy gondolkozom, ha mégis erre sor kerülne, ami - mondom - pillanatnyilag nincs napirenden, akkor mindenképp magyar kézben, a dolgozói kör, illetve a termelői kör bevonásával szabad csak megcsinálni ezt a privatizációt.

Tehát nem szabad külföldi tulajdonba adni - az ön személyes véleménye szerint.

Ez a meggyőződésem.

A tokaji privatizációs elképzelésekről a tarcali Andrássy-Kúria Kft. pincéjében folytatjuk a beszélgetést. A Tokaji Borvidéken ez a nagyobb pincészetek közé tartozik. Jó néhány dűlőt megvettek már külföldi borvidék-tulajdonosok itt Tokajban. Ez a fajta privatizáció - mert annak is nevezhetjük -, amely az Antall-kormány idején kezdődött, ártott, vagy használt a Tokaji Borvidéknek? Bayer János, Tokaj - mondhatom úgy - negyedik ciklusos polgármestere, mert a rendszerváltás előtt tanácselnökként volt a település vezetője.

A külföldieknek egy jelentős része tisztességes szándékkal jött Tokaj-Hegyaljára. Olyan komoly birtokokat és olyan beruházásokat folytattak itt, Tokaj-Hegyalján, amelyek az 1970-es évek rekonstrukciójához mérhető, vagy azt meghaladó mértékű. A privatizáció elérte a célját, de ugyanakkor pedig ezt már, ami megmaradt állami tulajdonban, nem kellene tovább privatizálni, különösen azért, mert a koronaékszereknek egynémelye még megvan - gondolok itt a Tarcalon lévő Szarvas-dűlőre, gondolok a tolcsvai muzeális pincére és még számos, ehhez hasonló tulajdonra itt Tarcalon, és még ott, azokon a helyeken, ahol még megmaradtak ezek a birtokok. Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy itt, Tarcalon létrehozzák a Szőlészeti és Borászati Központot, amelynek évtizedes - vagy ha úgy tetszik: már majdnem évszázados - hagyományai vannak. Egy ilyen történelmi borvidéknek, amely a magyar borvidékek között a zászlós hajónak tekinthető, szükség van arra, hogy olyan szellemi kapacitás jöjjön koncentráltan létre, amelyik hosszú távon ennek a világörökséggé nyilvánított Hegyaljának a kulturális értékeit megőrzi, a borászati kultúrát tovább ápolja, tovább nemesbíti, és ugyanakkor ugyanezt a szőlészet-borászat tekintetében is.

Ha jól emlékszem, akkor talán tizenöt-húsz évvel ezelőtt hallottam erről az ötletről először, azóta sem valósult meg. A privatizáció tehát önmagában itt, Tokaj-Hegyalján nem jelent tragédiát. Ha a Tokaj Kereskedőház Részvénytársaságot külföldi kézbe adják, az mit jelenthet a borvidék szempontjából? A térség volt országgyűlési képviselője, Koncz Ferenc.

Koncz Ferenc: Mit is mondhatnánk mi, magyarok akkor, ha Tokaj-Hegyalja a világörökség része, és nincs egy meghatározó állami birtok, nincs egy meghatározó királyi birtok ezen a területen, ha már megtörtént az a fajta privatizációs felosztás, amivel jelenleg is ugye számolnunk kell, ezt nem szabad tovább szeletelni, ebben a felépítésben tudja biztosítani a Tokaj-Hegyaljára jellemző földterületeken működő kistermelők érdekeit, a kistermelőktől a felvásárlási lehetőségeket csak oly módon tudom elképzelni, ha adott esetben valamifajta állami segítség, állami beavatkozás létrejöhet. Ehhez pedig szükséges az, hogy a kereskedőház a magyar állam tulajdonában maradjon.

Elvileg egy külföldi cégnek is érdeke az, hogy a tokaji termést a termelőktől fölvásárolja, jól földolgozza és a piacon értékesítse. Gervald László, az Andrássy-Kúria Kft. ügyvezető igazgatója.

Gervald László: A külföldi cégek sajátos és egyedi érdekeket képviselnek, ismerjük őket. Ők általában annyi szőlőt vagy aszút vásárolnak fel, ami az ő piacukat lefedi. Itt többről van szó. Itt körülbelül tízezer olyan kistermelő tevékenykedik, dolgozik, aki csak a saját munkaerejét tudja a kis nyolcszáz négyszögöles szőlőjébe befektetni, nincsen borászati feldolgozása, nincsenek borászati gépei, nincsenek piacismeretei. Hazaszeretete van, szőlőszeretete van. A Tokaj Kereskedőház mint a térség legnagyobb cége és 100 százalékosan állami tulajdonban lévő cége alkalmas és képes arra, hogy Tokaj-Hegyalja borászati tevékenységét, a kistermelői kisugárzását, az együttműködési készségét egyértelműen kifejezze, meghatározó tényezője legyen a térségnek, de az itt lévő külföldi cégek eredményes tevékenysége inspirálja arra, hogy újszerű elemekkel, újszerű reklámmarketing-fogásokkal piacon maradjon vagy fokozza a tevékenységét.

Eddig a tisztességes borászati szándékokról és elképzelésekről hallottunk, azonban a tokaji szőlővesszőket másként is lehet hasznosítani. Közeledik az uniós csatlakozás. Pataki Sándor Ákos, Tarcal polgármestere és a Tokaj-hegyaljai Borót Egyesület elnöke:

Pataki Sándor Ákos: Gyakorlatilag az Unióhoz való közeledéssel a 22 borvidékből a Tokaj-hegyaljai borvidéknek van a legnagyobb esélye arra, hogy jól érvényesüljön. Tehát a jól termő és jó minőséget adó szőlőterületeket betelepített állapotban kell bevinnünk az Unióba. Ez mindenkinek a jól felfogott érdeke. Itt a telepítésre az Unióhoz való csatlakozást követően semmiféle támogatásra nem számíthatunk. Egy négyzetméterrel sem lehet több területünk az uniós csatlakozás időpontjában, mint amennyit regisztráltunk az ezt megelőző időszakban. Itt a kivágásért kaphatunk esetleg támogatási pénzeket az Uniótól.

Állítólag az uniós csatlakozás után egy-egy tokaji szőlőtőke kivágásáért akár 40 eurót is lehet kapni.

Hát ez valószínűleg így lesz, mert hogy a kivágást támogatja az Unió, de nem mindegy az, hogy kinek a birtokában van az a szőlő és az a tőke, amely 40 eurós támogatást fog kapni. A Tokaj-hegyaljai szőlőtulajdonosokat tulajdonban kell tartani, nem szabadna engedni azt, hogy más tulajdonba kerüljön a szőlőterület, és ezt a támogatási formát külföldi vagy pénzügyi befektetők vegyék igénybe.

Az esetleges privatizációról szóló hírek alkalmasak arra, hogy elbizonytalanítsák a kistermelőket? Alkalmasak arra, hogy fölkínálják akár olcsón a szőlőjüket eladásra?

Az ilyen hírek terjesztése annak az érdeke, aki ezeket a tulajdonokat meg akarja szerezni a majdani EU-s kivágási támogatás reményében.

Ismét Koncz Ferenc volt országgyűlési képviselő:

Koncz Ferenc: Érdekeltté kell tenni a kistermelőt abban, hogy eszébe se jusson kivágni esetleg a 40 euróért, és eszébe se jusson eladni, és pontosan ezek miatt maga a privatizációs híresztelés is rendkívül kártékony ezen a területen, hiszen pontosan azt okozhatja, hogy az emberek elbizonytalanodhatnak. Minden ősszel a kereskedőház volt az, aki az árat, a felvásárlási árat meghatározta, mindig mindenki hozzá igazodott ezen a területen. Ha egy kombinált rendszerben gondolkodunk, a kereskedőház az egész évi művelésben is bizonyos módon részt vesz, akkor az emberek egy olyan biztonságérzettel fognak ragaszkodni a szőlőterületükhöz, eszükbe sem jut a 40 eurós kivágási támogatásról még csak gondolkozniuk sem, hiszen sokkal jobban meg fogja nekik érni az, hogy termeljék a szőlőt, és ne azon gondolkozzanak, hogy esetleg kivágják a saját szőlőterületüket.

Ha a Tokaj Kereskedőház Részvénytársaság külföldi tulajdonba kerül, a tokaji borvidék egészére ez milyen hatással lehet? Mayer János, Tokaj polgármestere:

Mayer János: Végtelenül kedvezőtlen, mert rossz az üzenete az egész borvidéknek, az egész országnak, az egész magyar borászatnak.

Pataki Sándor Ákos, a Tokaj-hegyaljai Borót Egyesület elnöke:

Pataki Sándor Ákos: Rém kedvezőtlen, egyszerűen az itt termelő emberek kiszolgáltatott helyzetét okozza.

Mankovits Tamás, a Tokaji Polgári Kör egyik tagja:

Mankovits Tamás: Ez a terület nem magyar tulajdonú lesz, akkor más tulajdonos a saját érdekeit fogja figyelembe venni, és nem biztos, hogy ki fogja használni azokat a lehetőségeket, amiket ez a terület nyújt a számára.

Elvégre a tokaji aszúból nagyon finom gyümölcslevet is lehet készíteni. Gervald László, az Andrássy-Kúria Kft. ügyvezető igazgatója:

Gervald László: Egy külföldi tulajdonos az mindig racionális érdekeket és nem pedig a térség szerepének az érdekeit veszi figyelembe, teljesen katasztrofálisnak tartanám ezt a megoldást.

Koncz Ferenc, volt országgyűlési képviselő:

Koncz Ferenc: A Tokaj Kereskedőház nem fog külföldi tulajdonba kerülni, mert nem engedjük.