Téma: Nem antiszemita a PASSIÓ, csak az igazat mondja.
|
daleth |
2007. január 03. 10:52 | Sorszám: 588 |
Megvannak a hibáik, megvannak az erényeik, még ha az utóbbiak kevésbé nyilvánvalóak is, de azért "legbetegebb résznek" nem igazán nevezném őket.
|
|
daleth |
2007. január 03. 10:19 | Sorszám: 586 |
Gondolom ismered az ezzel kapcsolatos viccet, nem idézem, mert félek, hogy kitiltanak... Azonban a primitívségben szerintem nincs igazad, először is tisztázni kellene, mit értünk primitívségen. A rómaiak és a görögök primitívnek tarthatták a zsidókat, mert nem volt képzőművészetük. Mi primitívnek tarthattuk a szlovákokat, mert nem volt politikai elitjük. A németek primitívnek tarthattak minket, mert nem volt gyáriparunk. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy bármelyik is igaz lenne ebben a formában, hanem csak azt, hogy a "primitív" szó általában relatív értelmű, mindig azt jellemzi, aki mondja, nem pedig azt, akire vonatkoztatják.
|
|
daleth |
2006. augusztus 08. 16:40 | Sorszám: 579 |
Szerintem nem jogi kategória a vélemény.
|
|
daleth |
2006. augusztus 08. 16:39 | Sorszám: 578 |
ASzerintem is, de úgy látom a legkevésbé ez érdekli a T. közönséget.
|
|
daleth |
2006. augusztus 08. 13:27 | Sorszám: 567 |
Akkor megint a bűngondolnál tartunk... Nem az a baj, hogy mit mond (bár normális helyen ezért sem vonnak senkit sem felelősségre), hanem az, amit gondol. de ha nem mondja ki, akkor még rosszabb, mert akkor még titkolja is. Érdekes, hogy az alkoholos befolyásoltságot hasonló esetben mentő körülményként értékelik (nem a vezetésre gondolok)...
|
|
daleth |
2006. augusztus 08. 13:23 | Sorszám: 566 |
Ez az első, aki valamire tud hivatkozni. Eddig csak körülírás meg arab gyilkosok szerepeltek. Az első idézet új, valóban ordenáré, a másodikról már írtak korábban is. Igaz, ha valaki az arabokról mondja ugyanezt a TV-ben, színjózanul, akkor az nem arabozás, hanem csak szimpla vélemény, de ezzel nem akarom kisebbíteni Gibson tettét. Ránk szigorúbb szabályok vonatkoznak, mint másokra.
|
|
daleth |
2006. augusztus 08. 09:19 | Sorszám: 563 |
Senki sem tudott olyat idézni Gibsontól, amire ráillik, hogy ordenáré módon zsidózott, még a mellékesen zsidó származású rendőr sem állított ilyet. A cselekménynek két oldala van: az erkölcsi és a jogi. Erkölcsileg felmentést adhat a bűnbánat és a jóvátétel, jogilag viszont a büntetés vállalása (ami erkölcsileg is kötelező, amennyiben legitim hatalom jogos büntetéséről van szó - ebben az esetben egyértelmű, hogy erről). Érdekes össszehasonlítani ezt a filmje fogadtatásával. A film bemutatta Jézus halálát, amiben bizonyos fokig az akkori zsidó vezetés is részt vállalt (az a szaddúceus vezetés, amivel a mai zsidóság nem vállal jogfolytonosságot). Ha a zsidóság önjelölt képvselői csak megközelítették volna Gibson ez ügyben gyakorolt erkölcsi színvonalát, akkor ezt a tényt sajnálatos történelmi eseményként elismerték volna és nem támadják a filmet (hiszen sem erkölcsi, sem jogi felelősségvállalásról nem lehetett volna szó, tehát senki sem várta el tőlük azt az erkölcsi erőt, amivel pl. a katolikus vagy a református egyház bűnbánatot gyakorolt és bocsánatot kért az inkvizíció és a vallásháborúk áldozataiért). Nem ez történt.
|
|
daleth |
2006. augusztus 08. 08:49 | Sorszám: 562 |
Nem érteni angol. Kövessem a rabbit?
|
|
daleth |
2006. augusztus 07. 13:33 | Sorszám: 552 |
Egyetlrtek. Azzal, hogy egy véleményért lecsuknak valakit, nem méltó egy liberális (itt pozitív értelemben használom) demokráciához. Van egy zsidó bibliatudós, aki arról írt, hogy a goj családtagokat rákos daganatként kellett eltávolítani a bibliai időkben. Először meghökkentem rajta, de aztán úgy gondoltam, hogy ez belefér a szólásszabadságba, s legalább őszinte. Jobb lenne, ha már a gondolatokat is cenzúráznánk? Tudom, a rágalmazásellenesek ezt csinálnák, de azok finomanm szólva is, nem egészen párbajképesek.
|
|
daleth |
2006. augusztus 07. 12:37 | Sorszám: 548 |
Nem tudom. Igazából két dolog van, amire az ember ebben a szintén igencsak elfogult és alap nélküli cikkben felfigyel: 1. azt állítja, hogy a világ összes háborújáért a zsidók felelősek. Ez szerintem vélemény, ráadásul helytelen, ezzel vitatkozni kell, nem pedig bíróság elé állítani Ausztriában. 2. Megkérdezte az őt igazoltató rendőrt, hogy nem zsidó-e (mellékes szál, hogy az). Ez lehet antiszemitizmus elméletileg, de erről a rendőrnek kellett volna nyilatkoznia (aki a tanúja volt ennek és szenvedő alanya), aki nem annak vette, hanem csak részeg fecsegésnek. Azért ez jó pár fokkal jobb cikk, mint a Népszabadságé.
|
|
daleth |
2006. augusztus 07. 12:30 | Sorszám: 545 |
Őszintén szólva én csak a Népszabi cikkét találtam a neten, de az finoman szólva is annyira tendenciózus, hogy értelmes ember nem foglalkozik vele. Egy másik rövidebb hírben viszont benne volt, hogy "A rendőrnek, aki igazoltatta külön hálát mond, amiért elkapta és ezzel lehet, hogy életeket mentett meg. Továbbá azt is megígéri, hogy a jövőben tesz az alkoholizmusa ellen, hogy soha többé ne hozhasson szégyent a családjára és saját magára." - ez szerintem valókan krisztusi, azaz keresztényi magatartás. Arról, hogy ténylegesen mit mondott, egyetlen újság sem írt, csak általánosságokat.
|
|
daleth |
2006. augusztus 07. 12:22 | Sorszám: 542 |
Ennél konkrétabb információd nincs? esetleg forrás?
|
|
daleth |
2006. augusztus 07. 11:04 | Sorszám: 538 |
?
|
|
daleth |
2004. június 01. 16:10 | Sorszám: 532 |
Utójáték. (A hírt már régóta tudjuk, de érdekes a tálalása - az utolsó bekezdés egyenesen rémisztő) MAKKABEUSOK, VIGYÁZAT: MEL GIBSON ÉRDEKLŐDIK... Antiszemita filmje után (Passion), amely sok pénzt hozott a konyhára, és sokhelyütt felkorbácsolta az antiszemita érzelmeket - Mel Gibson most a Makkabeusok iránt tanúsít érdeklődést. Nemrég azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy a Makkabeusok története mindig is megragadta fantáziáját. A Makkabeusok fellázadtak, fegyvert fogtak és küzdöttek. "Ez olyan, mint egy vadnyugati történet" - mondta. Abe Foxman, az amerikai zsidó Anti Defamation (rágalom ellenes) Liga főtitkára, köszöni szépen, de nem hajlandó együttműködni Gibsonnal. "Ha jön és felajánlja, csináljunk egy Hasmoneus filmet, azt mondjuk neki: köszönjük, de inkább nem. Csak az hiányzik nekünk, hogy a zsidó történelemből vadnyugatot csináljanak. Ha a sztori Gibson kezébe kerül, még kiderül, hogy a Makkabeusok voltak a vesztes fél". Igen de mi lesz, ha Gibson nem kér engedélyt Foxmantól, és maga csinálja meg a filmet? Hiszen a Makkabeusok két könyve a katolikus Biblia szerves része? Nem lenne jó előkészíteni az óvóhelyet?...
|
|
daleth |
2004. május 18. 08:21 | Sorszám: 531 |
Mégiscsak levetítik Izraelben: A Mel Gibson-film egyetlen vetítése a tel-avivi filmmúzeumban Hamarosan levetítik a tel-avivi filmmúzeumban Mel Gibson ausztrál származású amerikai színész és rendező A passió című filmjét. Ez lesz az egyetlen vetítése Izraelben a filmnek, amelyet az antiszemitizmus terjesztésével vádolnak - közölték az izraeli tömegtájékoztatási eszközök. Valamennyi izraeli filmforgalmazó cég elutasította a Jézus kínhalálát bemutató, vitatott film terjesztését, amely minden eddigi nézettségi rekordot megdöntött az Egyesült Államokban. A filmet zsidó és keresztény szervezetek is elítélték. A film február 24-i amerikai bemutatója óta a megkérdezett amerikaiak mintegy 25 százaléka vélekedett úgy, hogy a zsidók felelősek Jézus haláláért, korábban ez az arány 19 százalék volt - áll a Pew független amerikai intézet által nemrég készített felmérésben. http://www.erec.hu/belso/content/2004_04/MELGIB~1.HTM Vajon attól félnek, hogy a zsidókat is antiszemitává teszi?
|
|
daleth |
2004. május 13. 12:01 | Sorszám: 530 |
Sharonhoz képest mindenképp.
|
|
daleth |
2004. május 13. 10:13 | Sorszám: 528 |
Teljesen megsemmisülök. De ha látta, és az a Heródes megnyerő volt neki, akkor kezdem megérteni az Izraeli belpolitikát és Ron barátunk politikai kultúráját.
|
|
daleth |
2004. május 13. 09:54 | Sorszám: 526 |
No jó, nyertél.
|
|
daleth |
2004. május 13. 09:17 | Sorszám: 524 |
"eddig kábé 30 filmben szerepelt" - van egy olyan gyanúm, hogy ezután kevesebben fog... Mindegy - szerintem már ezzel az egy filmmel is hallhatatlan lett. Bár ha már itt tartunk: nem tudom mennyire gyakorolja a vallását. Állítólag az ő javaslatára került be a filmbe, az a mondat, hogy "miért más ez az este, mint a többi" -ezt viszont nem neki, hanem Mária Magdolnának kellett volna mondania, hiszen a szertartásrend szerint ezt mindig a legfiatalabbnak kell megkérdeznie. Érdekes, hogy ezt még a film egyetlen kritikusa sem észrevételezte. Valószínűleg már korábban elhagyták a termet zajos felháborodás közepette (kb. úgy a 10 percben hangzott el, de be kell vallanom, hogy nem figyeltem közben az órámat).
|
|
daleth |
2004. május 13. 09:01 | Sorszám: 522 |
Nekem az tetszik, hogy kajánkodik azon, hogy kevesen nézik a filmet. Valahogy nem érződik át rajta, hogy pár hét alatt rekordokat döntött. Ez olyan lenne, mintha azon kajánkodnánk, hogy egy rövidtávfutó vesztene a maratoni távon. Félek tőle, hogy a Sorstalanság film nem fog ráverni, legfeljebb az Oscar díjkiosztáson, ahol a Passió nem is indulhat... Nekem is az volt a gyanúm, hogy keveri Mária Magdolnát Szűz Máriával, de nem akartam kekeckedőnek tűnni. A "rabbi" szó idézőjeles használata szerintem valahol indokolt. Nem tudok róla, hogy az evangéliumok említenék, hogy a farizeusok képzésén részt vett volna (csak az esszénusokra történő utalás van az evangéliumokban), tehát hivatalosan nem votl rabbi (valahogy mégiscsak ismerte az Írásokat, nem is tudom miért), de a hívei gyakran nevezték rabbinak, tehát zsidó részről el tudom fogadni a szó idézőjeles használatát. Gondolom nem sértő szándék van benne, csak az evangéliumok alapos ismerete. Értékeljük, hogy egyáltalán megnézte a filmet, s nem anélkül mondott kritikát róla.
|
|
daleth |
2004. május 12. 08:51 | Sorszám: 520 |
A Passio-film visszhangja és hatása Amerikában Írta: Giora Sharon (Sándor György) a Beth El Zedeck Zsinagóga kántora Indianapolis, Indiana, U.S.A. Töredelmesen bevallom: megnéztem Mel Gibson "remekét". Ezt a filmet mindenkinek látni kell, kinek ezért, kinek azért. Több ismerősöm azt mondta: "nem nézem meg, nem adok pénzt Mel Gibsonnak". Mondották ezt az után, hogy durva saccolással is 250 millió dollárra becsülték a film addig befolyt jövedelmét. Mit számit hát az én öt és fél dollárom, hogy van, vagy nincs? Látni akartam a filmet, mert sokan kérdezték, hogy mit szólok hozzá. Hivatalos szimpóziumon való közreműködésre is felkértek. Nem szólhattam valamiről, nem lehetett véleményem, ha nem is láttam. Előzőleg a TV-ben már hónapokon át hallottam a filmről, mindkét oldal képviselőitől. Érdekes volt az egyik amerikai rabbi véleménye, aki szerint a film nem antiszemita jellegű, egyszerűen keresztény szemszögből mutatja be a történteket. Így mondta: "történteket". Nem tudom, a rabbi úr melyik szeminárium végzettje? A Gospel* ugyanis nem történelemkönyv, hanem történelmi eseményekről készült vallási narratív, azaz elbeszélés. A filmben szereplő (Mária Magdolna szerepet játszó) fiatal zsidó színésznő pozitív hozzáállása nem lepett meg. Egy nagyon középszerű színésznő egyik első szárnypróbálgatására adott a film alkalmat. Mit mondhatott volna tehát? Dicsérte. Hogy miért vállalta? Mert nem egy filmsztár és nem válogathat a felkérések közt, azt kell vállalnia, amit kap. Ez ilyen egyszerű. Elmentem hát és megnéztem a filmet. Megfogadtam, hogy igyekszem objektíven és nem az előre hallottak alapján, vagy azok hatása alatt ítélni. A film forgalomba hozásának negyedik hetén mentem el a moziba és az első meglepetést az okozta, hogy a mozi kongott az ürességtől. Talán, ha harmincan lehettünk egy vasárnap délután. Most a filmről magáról, mint "filmművészeti alkotásról": Gibson ért a filmkészítéshez, a technikai kidolgozás, a fényképezés, a helyszínválasztás (mind a belső díszletek, mint a külső felvételek színhelyei) remek. Ha erre ennek a filmnek egyáltalán bármilyen esélye lehet, a maszkmestert, a díszlet- és jelmeztervezőt, az operatőrt esetleg díjra is felterjeszthetnék. Bár a pontosság kedvéért le kell szögezni: a külső felvételek helyszínéül választott olaszországi tájak, bármilyen szépek, nem emlékeztettek sem formájukban, sem elhelyezkedésükben, sem növényzetükben a jeruzsálemi, júdeai hegyekre, semmiképpen nem voltak "igazak", legjobb indulattal is csak halvány másolatoknak lehet őket nevezni. Eddig a film technikai-szakmai megoldása. Most szólnék az alkotás művészeti oldaláról. Egy szóban ki tudom fejezni a véleményemet: siralmas. Egyetlen jó színészi alakítás nincs benne. A Gospel nem bizonyult jó filmforgatókönyvnek. Jézus tanításáról, elhivatottságáról, jóságáról nem kapunk képet, az úgynevezett "flashback"-ek (visszapillantások) erre nem elegendők. A színészek egytől egyig közepesek és az alattiak. Az arameus szöveg (tiszteletreméltó teljesítmény, hogy megtanulták, és érthetően mondták a szöveget) tulajdonképpen nem jelentett semmit, mert az ember állandóan az angol felírást olvasta, hogy valamit értsen. A latin esetében szintén. Jézus itt-ott latinul szólalt meg a Pilátussal és más rómaiakkal való dialógusokban. Arra már csak Gibson úr tudna (tudna?) válaszolni, hogy Jézus, a "rabbi", ugyan honnan tudott folyékonyan latinul? Mindegy, ez lett volna a legkisebb baj. De az egész "történelmi hűség"!!!!! Pilátus egy teddide-teddoda, tehetetlen báb, aki tulajdonképpen rendkívül szimpatikus, emberséges, és akit a zsidó papok valósággal terrorizálnak követeléseikkel, tehetetlenül áll velük szemben és beadja a derekát. Az a Pilátus, akit a történelem egy véreskezű hóhérként tart nyilván, és akit Cézár visszarendel Rómába, és bíróság elé állít a Jeruzsálemben** elkövetett és túlzásba vitt kegyetlenkedéseiért!!!! Ez a despota, ez a szörny úgy állt a zsidó papokkal szemben, mint egy tehetetlen kisgyerek. Azokkal a papokkal szemben, akik közül ha volt is, aki némi kivételezettséget "élvezett", végső soron ugyanolyan leigázottja, rabja volt a római uralomnak, mint a többi zsidó. A film egy két-órás brutalitás, olyan szinten, amit eddig soha nem láttam. Nincs mondanivaló, csupán véres, őrjöngő brutalitás. Bár a kínzások (ütlegelés, rúgás, kardéllel való sebzés és végül maga a keresztre feszítés) gyakorlati végrehajtói a római katonák, ők a film nagy részében részegek, tehát "indokoltak" a túlkapások, az ittas állapot és főként a "felsőbb utasítások, parancsok" őket mintegy mentesítik a felelősség alól. "De a vérszomjas, gyilkos, áruló, becstelen zsidó papok színjózanok, azokat semmi sem védi". Ez lenne a film egyik üzenete?*** Heródes is megjelenik egy rövid jelenet erejéig, szintén igen megnyerő és az igazságtól, a vele kapcsolatos történelmi tényektől igen távol eső beállításban. Pilátus felesége (eddig nem hallottam róla****) szintén ott van, segít is, amit tud. Egy mély érzésű, szeretettel teli, édesanya képében tetszeleg. A filmben elhangzó igen kevés "emberséges" mondat egyikét "persze" egy római tiszt mondja, aki Jézus ütlegelését megelégelve és szenvedésén megindulva így szól: Vakok vagytok? Nem látjátok, hogy nem bír továbbmenni? Segítsetek neki!. Mondja a kínzással és a felfeszítés végrehajtásával megbízott tiszt!!!!! Akkor a katonák egyike a tömegből kiráncigál valakit. Ruházata, kinézése szerint lehetett bárki: zsidó, paraszt, vagy bárki más. Ezt az embert odalöki és kényszeríti, hogy segítse a keresztet cipelni. Ez kénytelen-kelletlen rááll és segít (mi mást tehet?). Én eddig úgy tudtam, hogy a segítő önként vállalta a kereszt vitelét és zsidó volt*****. Ebben az esetben ezt is "elkente" a rendező. Érdekes volt látni azt is, hogy a Jézussal együtt felfeszített másik kettőnek a keresztje más volt, mint az övé, a felső, felfelé mutató szár nem volt. Az ő kezük "csak" oda volt kötözve a keresztfához, míg Jézusét odaszögelték. Ez sem egészen felel meg a valóságnak, mert tudtommal a keresztre feszítésnek nem volt enyhébb és szigorúbb módozata. Aki odakerült, az a maga teljes valóságában végig szenvedte az egészet. Elkente a rendező a másik nyilvánvaló tényt is: Jézus zsidó voltát. A filmben valahogy sehova nem tartozott. Sem a zsidókhoz, sem a rómaiakhoz, sehova sem, szinte magában állt, a maga vallásával (?). Gibson, aki a Gospelt történelmi hitelességgel ruházza fel, a történelemnek ilyen nyilvánvaló (bizonyított) tényeit nem vette figyelembe. Az emberek reakciója, véleménye, hozzáállása megoszlik, ez természetes. Ez a film, hogy úgy mondjam: egyszerre több film. Egy zsidó mást lát benne, egy szélsőségességre hajló ember, és a mérsékelt kereszténység is mást. Mindhárom szektor (és még jó néhány másik) hallatta is a szavát. Én magam részt vettem több nyilvános vitán. Az egyiken egy katolikus teológus kifejtette: "Egy zsidó nem látja, és nem láthatja azt, amit mi látunk, éppúgy, ahogy mi sem láthatjuk a filmet egy zsidó szemével. De akkor fogadjuk el és vegyük tudomásul, amikor egy zsidó azt mondja, hogy az ő érzéseit ez a film sérti". Így igaz. Zsidó szemmel nézve több a sértő motívum, azt egy keresztény, legalábbis ezen a szinten, ahogy mi látjuk és átérezzük, nem látja, nem érzi. Igaz ennek a fordítottja is: mi sem tudjuk ezt az egész eseményt avval a beleérzéssel szemlélni, mint egy keresztény. Zsidóellenes a film? A mérsékelt keresztény és a mérsékelt zsidó egyetért abban, hogy ez a film teljesen figyelmen kívül hagyta a második vatikáni kongresszus döntését az istengyilkosság vádjának eltörlését illetően. Egyetért abban, hogy a Gospel vallási narrativa és nem azonos a történelemkönyvvel. Egyetért abban, hogy történelmileg hamis, amit a film bemutat. Egyetért abban, hogy ez a film nem segíti a keresztény-zsidó párbeszéd előrehaladását, a vallások egymással való megbékélését, kölcsönös tiszteletet, megbecsülést. . És egyetért abban, hogy az az elvakult, szélsőséges , aki bennem és benned eddig a Megváltó gyilkosát látta, az továbbra is azt fogja látni, talán a film hatására még fokozottabban. Az a moderált, mértéktartó, logikusan gondolkodó, igaz keresztény (és hála az Égnek ők vannak többségben) pedig továbbra is el fogja vetni ezt a képtelen állítást. Erősödött Amerikában az antiszemitizmus, vagy szaporodtak az antiszemita indíttatású cselekedetek a film hatására? Nem tudom. Lehet. A film bemutatója másnapján egy város egyik keresztény temploma előtt nagy tábla hirdette, hogy a hívek "látták az igazságot és a zsidók valóban bűnösök"******. Horogkereszt, antiszemita szövegek felmázolása, ha nem is gyakran, de eddig is volt, nem tudom, hogy most gyakoribbak-e ezek a tettek. Ha valami most történik, az nem feltétlen a film miatt történik, de azért én nem hagynám figyelmen kívül a tényt, hogy a filmet nagyon sokan látták, olyanok is, akiknek nem kell sok a gyűlölet lángjának a felélesztéséhez. Tehát nem szabad aláértékelni, ha ennek kapcsán bármilyen zsidóellenes megnyilvánulással találkozunk. Ami Gibson papáját illeti : Mel Gibson a TV-ben nyilatkozott és kérte (követelte), hogy az apját hagyják ki a dologból, neki semmi köze a filmhez. Ez igaz. A filmhez nincs köze, de a fia lelki beállítottságához, meggyőződéséhez, az érzelmeinek, jellemének kialakulásához sok köze volt, miután az ő házában, az ő elveit és véleményét magáévá téve, az ő szülői ráhatásaival nőtt fel. Egyébkent a vele készült TV-beli interjú egy kész komédia volt. Minden szón, minden kérdés-feleleten érezhető volt, hogy óvatosan, minden részletre gondolva és mindent kiszámítva be lett gyakorolva, hogy az őt a legkedvezőbb színben tüntesse fel*******. Azok a bizonyos "provokatív kérdések" Diane Sowyer részéről semmi mást nem bizonyítottak, mint a hölgy tökéletes riporteri rátermettséget, mindkettőjüknek a show-businessben való komoly jártasságát. Patikamérlegen kimértek minden kérdést és minden választ. Miután éveket töltöttem el színpadon, meg tudom különböztetni a spontán beszélgetést a betanult, jól bepróbált, berendezett szövegmondástól. Ez az volt. A film óriási pénzt hozott Gibsonnak (a befektetett összeg sokszorosát), a moziknak, és mindazoknak, akik valamilyen módon "benne voltak az üzletben". Az igazság azonban az, hogy három hét után a mozik üresen tátongtak és ma már alig hallani bárkit a filmről beszélni. Mikor volt a bemutató? Márciusban. Most április van. 2004.05.07 www.or-zse.hu **** * Gondolom az Evangéliumokra gondol, nem pedig a zenei stílusra. ** Tudmásom szerint az idézett kegyetlenkedések, melyek miatt visszahívták, pont nem Jeruzsálemben történtek, hanem a provincia vidéki részein. *** Érdekes megközelítés **** Szerintem a Spiró-féle szemináriumon tanult az evangéliumokról ***** Az evangélium a következőket írja (Lk 23.26): " Ahogy elvezették, megállítottak egy cirenei embert, Simont, aki éppen a mezőről tartott hazafelé. Vállára adták a keresztet, hogy vigye Jézus után." - tehát a film pontosabban visszaadja az evangéliumot, mint a szerző emlékei. ****** Erről érdekes módon még Naftali Krausz sem tudott. Egy esetet sorolt fel, de ott finoman szólva kissé más volt a szöveg. Lásd a korábbi hozzászólásomat. ******* Micsoda eljasság! Egy riportalany felkészül a riportra! És még vannak, akik kételkednek az antiszemitizmusában! Ezzel együtt: szerintem a szerő megpróbálta legalább nem csak a saját, hanem a keresztények szemével is nézni, dícséretes módon. Sajnos szemmel láthatóan az evangéliumokról és a keresztény tanításokról csak halvány fogalmakkal rendelkezik, számtalan előítélettel tarkítva, így kísérlete kudarccal végződött.
|
|
daleth |
2004. május 06. 14:10 | Sorszám: 518 |
"szaz evig jatszanak" No, az egy dolog, hogy reménykedem abban, hogy Izrael még legalább száz évig fenn fog maradni, de ahogy elnézem a jelenlegi vezetőiket, inkább nem vásárolk száz éves lejáratú izraeli államkötvényt.
|
|
daleth |
2004. május 06. 14:07 | Sorszám: 516 |
A kazárok eltűntek. A zsidók megmaradtak.
|
|
daleth |
2004. május 06. 14:04 | Sorszám: 515 |
Na látod: ha erre válaszolnék, akkor az már biztos antiszemitizmus lenne sokak szemében.
|
|
daleth |
2004. május 06. 08:48 | Sorszám: 507 |
Én meg arra, hogy ha a gójok antiszemitizmusa genetikai eredetű, akkor mit szóljak az öngyűlölő zsidókhoz?
|
|
daleth |
2004. május 05. 15:43 | Sorszám: 505 |
KI Vajon milyen recesszív beltenyészetre gondolhattál? BE
|
|
daleth |
2004. május 05. 11:52 | Sorszám: 503 |
A forrást nem jelöltem meg, mivel Naftali barátunk elég gyakorlatias ahhoz, hogy ugyanazt a szöveget, szó szerint több helyre is eladja. Többek között ide is (de ugyanez hangzott el tegnap a Kossuth rádióban is) http://www.or-zse.hu/kraus/naft57.htm Ugyanitt NK megvédi azt az álláspontját is, hogy "a "gójok génjeiben megtalálható zsidóellenesség", a "kisebbségek üldözésének hajlandósága", illetve "a katolikus egyház dogmái, melyek egyik legfőbb bűnbakja a zsidóság volt és maradt (lásd a Passiót)"" motiválják a véres antiszemita indulatokat. Nos, nem ezért szeretem Krausz urat olvasgatni, de szemmel láthatólag neki is megvannak a maga hibái.
|
|
daleth |
2004. május 05. 09:41 | Sorszám: 502 |
A "zsidónő" Gibson antiszemita filmjében Romániai zsidó színésznő, Maya Morgenstern megmagyarázza bizonyítványátMel Gibson antiszemita filmjéről, a Passióról, már majdnem mindent elmondtak. Hány száz-millió dollárt forgalmazott, mennyit keresett rajta kalmárlelkű készítője, milyen érzelmeket korbácsolt fel, hogy érzik magukat a potenciális áldozatok, stb. Arról azonban kevés szó esett, hogy a filmben Máriát, Jézus édesanyját, egy romániai zsidó színésznő, bizonyos Maya Morgenstern személyesíti meg. Maya családjának nagy része a Holocaust áldozatául esett. Szülei a Soá után jöttek Erdélyből Bukarestbe és ott az egyetemen ismerkedtek meg. Morgenstern, a Dávid csillaggal a nyakában világpolgárnak érzi magát, és az izraeli Máárivnak adott interjúban cáfolja, hogy a Gibson film antiszemita lenne, és hogy megbánta volna hogy elvállalta Mária szerepét. További kérdésre Spinozához hasonlítja magát, akit üldöztek, és akiről később derült ki mennyire igaza volt. Maya nemrég Izraelben járt, ahol egy másik filmjét mutatták be. Az interjúban hangsúlyozza mennyire megkínozták őt az amerikai újságírók kérdéseikkel zsidóságát illetően. "A film mondanivalója egyetemes, humánus, nem antiszemita" - ismétli. Biztos benne hogy az izraeli közönség is így fogja fogadni, ha bemutatják. Erre még sokat kell várni, mert egyik filmterjesztő vállalat sem volt hajlandó a filmet megrendelni. Talán majd ősszel bemutatjuk - mondja a tel-avivi Cinematéka vezetője - egy tudományos vita keretében. Sokba kerül és nincs pénzünk rá... Izrael és a zsidó világ hírei Szerkeszti: Naftali Kraus, Izrael
|
|
daleth |
2004. április 21. 16:16 | Sorszám: 501 |
New York-i ferencesek A passió folytatását kérik Hazánkban eddig 300 ezren nézték meg a filmet 2004. április 21. 14:15 MNO Már közel kilencezer olvasó írta alá azt az online levelet, amelyet a New York-i ferences szerzetesek intéztek weblapjukon Mel Gibsonhoz azért, hogy az ausztrál színész-rendező készítsen filmet rendjük alapítójáról, Assisi Szent Ferencről is.
Az ötlet szülőatyja Glenn Sudano volt, aki a 82 szerzetesből álló New York-i közösség vezetője. Suado atya azután fogalmazta meg és tette fel a szerzetesrend honlapjára a petíciót, miután megnézte A passiót, amelynek szerinte természetes folytatása lehetne Szent Ferenc realisztikus ábrázolása. „A szenteket gipszbe zárják, pedig valójában sokkal erőteljesebbek, izgalmasabbak, érdekesebbek és emberibbek” – idézi a Reuters Glenn atyát, aki elégedetlen a Szent Ferencről készült eddigi filmekkel: szerinte azok leginkább karikatúrák. Franco Zeffirelli Napfivér, Holdnővéréről például úgy vélekedik, hogy az „kasztrálta és leegyszerűsítette Szent Ferenc figuráját, és hippit csinált belőle”, Liliana Cavani 1989-es Francescójáról pedig azt mondta, hogy hatalmas baklövés volt Szent Ferenc szerepét Mickey Rourke-ra osztani. Glenn atya A passióval viszont annál elégedettebb: nyílt levelében „rendkívüli szent műnek” nevezi a filmet, és arra kéri Gibsont, hogy „készítsen folytatást, amely megmutatja a világnak, mi történik, amikor valaki teljes lényével válaszol Krisztus passiójára, kínszenvedésére.” A szerzetesek vezetője reménykedik abban, hogy Gibson munkatársai fogadják őt, és tárgyalhat velük a tervezetről, a legfontosabb számára azonban mégsem Gibson, hanem Szent Ferenc: „Ha Mr. Gibson nem vállalja a felkérést, akkor talán lesz majd egy lengyel rendező vagy valaki más – ezért fordítottuk le a levelet olaszra, németre és lengyelre is. A fő az, hogy valaki méltó filmet készítsen Szent Ferencről.” A „tiszteletteljes kérést” a rend honlapján, a franciscanfriars.com-on lehet olvasni. Forrás: cinematrix.hu http://www.mno.hu/index.mno?cikk=215434&rvt=54
|
|
daleth |
2004. április 20. 08:51 | Sorszám: 500 |
Végre elég erőt gyűjtöttem ahhoz, hogy én is megnézzem a Passiót. A film elején az Izajás idézet egyértelművé tette, hogy Jézus halálában minden ember bűnei voltak a vétkesek (azaz nagyon elegánsan utalt arra, hogy nem a zsidók bűne volt). A pozitív szereplők Pilátus feleségén kívül mind zsidók voltak, s kicsit vitába szállva Köves rabbi úr véleményével, aki szerint a pozitív szereplőkben inkább az európai jelleg dominált, megállapítottam magamban, hogy a pozitív mellékszereplőkben (pl. Cirenei Simon, Veronika) még jobban hangsúlyosak voltak a zsidó vonások, mint a negatív zsidó szereplőkben. A film több olyan részt is kihagyott az evangéliumokból, melyek antiszemita érzelmeket válthatott volna ki (pl. a kereszten függő Jézus megcsúfolása, a harminc ezüstpénz felhasználása stb.). Megrendítő volt figyelni a főpapok arcát Jézus keresztje alatt. Leginkább a döbbenet volt rajtuk, nem a gúnyolódás vagy elégedettség. Ellenben a katonák lehettek volna bármely kor katonái. Beszélhettek volna angolul vagy németül (a sas marad!), viselhettek volna bármely kor ruházatát, bármely nemzet fiai lehettek volna. A gyilkolás és a megalázás öröme örök. Ha volt, egyértelműen negatív ábárolás a filmben, akkor az az erőszak elítélése volt.
Nekem személy szerint a korbácsolás volt a film kulcsjelenete. Amikor Jézus megfeszíti a hátát a korbácsolóknak. Nem elszenvedte, hanem önként vállalta a halált.
|
|
daleth |
2004. április 15. 15:18 | Sorszám: 497 |
Újabb gyöngyszem, amár idézett honlapról: Mel Gibson uszító filmje nyomában FELMÉRÉS: AZ AMERIKAIAK TÖBBSÉGE NEM HISZI HOGY A ZSIDÓK FELELŐSEK JÉZUS HALÁLÁÉRT Miben hisznek az amerikaiak? Mel Gibson Passiója nyomában, amelynek antiszemita, uszító jellege rögtön bemutatása után nyilvánvalóvá vált - a neves amerikai tévéadó, az E.B.C. Prim-Time rovata felmérést készített arról, hogy "miben hisznek az amerikaiak"? Az eredmény azt a - nem meglepő - tényt tükrözte, hogy az amerikai polgárok nagy többsége nem hisz abban, hogy a zsidók voltak felelősek Jézus haláláért. Kevesebb, mint 10% válaszolta, hogy minden ma élő zsidó felelős azért, ami 2000 évvel ezelőtt történt - annak ellenére, hogy erre vaskos utalások vannak az un. Új Szövetségben. A Biblia elbeszéléseivel kapcsolatban minden tízből hat átlag-amerikai hisz abban, hogy a világ teremtése hat nap alatt történt, a vízözön és Noé bárkája, valamint a Sás tenger kettéválása - pontosan úgy történtek, ahogy ezt a Biblia tanúsítja. Az evangélistákat illetően még nagyobb a hivők arányszáma: minden tízből kilenc hiszi, hogy mindez szószerint úgy történt, ahogy ezt a Biblia megírja.
|
|
daleth |
2004. április 08. 11:06 | Sorszám: 476 |
Csak a történelmi hűség kedvéért: pünkösdista volt az illető, csak szegény Naftali Krausz nem ismeri ilyen mélységben a magyar nyelvet. (Nekem is vannak pünkösdista ismerőseim, de sajnos évek óta nem találkoztunk, pedig kíváncsi lennék a véleményükre a filmről.) A felirattal magával nem tudok egyetérteni: kétségtelenül igaznak tekinthető állítás, de szerintem lelki szegénységre vall, ha az egész filmből csak ennyi marad meg - persze nincs igazolva, hogy a film hatására írták volna ki. Évtizedekkel ezelőtt volt egy novella, ami arról, szól, hogy a középkorban a zsidók hajlandóak felkínálkoztak a pápának, hogy mindannyian betérnek a katolikus egyházba - ha eltörlik a húsvét ünnepét. Persze kitaláció volt az egész, de most kedvem lenne újra megkeresni.
|
|
daleth |
2004. április 07. 12:05 | Sorszám: 464 |
Kösz
|
|
daleth |
2004. április 07. 10:53 | Sorszám: 461 |
Legyünk tárgyilagosak: egy antiszemita incidens már történt a film bemutatása óta. A Gibson film máris uszítást eredményez PENTACOSTAL PAP TRANSPARENSEN HIRDETI DENVERBEN: "A ZSIDÓK ÖLTÉK MEG JÉZUST"
A Passió bemutatásának másnapján már megmutatkoztak az "eredmények": egy denveri pentacostal (Pünkösdi) egyház homlokzatán, az egyik forgalmas útvonalon, megjelent egy óriási transparens: "A ZSIDÓK ÖLTÉK MEG JÉZUST". Az egyház papja, a nagyon zsidós nevű Maurice Gordon, aki a transparenst íratta és kitette, azzal védekezett, hogy "csupán Pál apostolt idézte". Keresztény és zsidó szervezetek egyaránt tiltakoztak az uszító transzparens ellen. Dr. James Ryan, a Colorado egyházi Tanács elnöke, mély felháborodásának adott kifejezést a történtek felett. Ryan "reméli hogy nem csak a zsidók, hanem a keresztény egyházak is fel fognak lépni és kifejezni, hogy ez nem a tényszerű bemutatása annak, ami történt. A transzparenst végül is egy denveri négygyerekes zsidó nő vette le, miután átutaztában látta és felháborodott. Bekopogott az egyházba: "akartam kérni, hogy vegyék le az uszító transparenst de nem volt válasz". Amy Ship, aki tanítónő, erre bement egy szemközti üzletbe, vásárolt egy létrát, felmászott és nagy nehezen sikerült levennie az első szót ("zsidók). A többit már a papok vették le.... A múlt hét kedden, az izraeli Apostoli Nuncius, Pietro Sambi bíboros, részt vett a Knesszet különleges ülésén, amely a keresztény-zsidó viszony javításának volt szentelve. A Nuncius kijelentette, hogy "azok a keresztények, akik eltávolodnak zsidó gyökereiktől - nem tudják alapvetően megérteni keresztény hitüket. Az antiszemitizmus vétek a keresztények számára" - mondotta. http://www.or-zse.hu/kraus/naft55.htm Nekem nem egészen volt világos, hogy ez miért pont a film hatása - ez alapján legföljebb a post hoc. S tudom, hogy mist sokan antiszemitának fognak tartani: vajon nem a zsidóvédők groteszk módon túlhajtott tiltakozása vezet inkább ilyen típusú eseményekhez, mintsem maga a film?
|
|
daleth |
2004. április 05. 11:51 | Sorszám: 450 |
No még egyszer én. Az MNO-n találtam: "Érdekesség, hogy az Egyesült Arab Emírségekben rekordszámú néző tekintette meg a hétvégén a filmet. A Gulf News című napilap vasárnapi számában arról számol be, hogy az első három nap alatt több mint 66 ezren voltak kíváncsiak a Jézus életének utolsó tizenkét óráját bemutató alkotásra. A film bemutatásáról Kuvaitban azonban még nem döntöttek." http://www.mno.hu/index.mno?cikk=212857&rvt=119 Sajnos ez is arra utal, hogy a film sikerét (legalábbis ebben az esetben) az jelenti, hogy elhíresztelték róla, hogy zsidóellenes, nem pedig az, hogy megrázóan mutatja be a keresztény Húsvét titkát.
|
|
daleth |
2004. április 05. 08:56 | Sorszám: 449 |
Nem vagyok latinos, pláne nem ismerem a korabeli vulgáris latint, de úgy tudom, hogy a nyelvi megoldásokat egy jezsuita professzor adta - márpedig neki látatlanban jobban hiszek, mint SGy-nek. (Abban sem vagyok biztos, hogy tényleg azt mondta, vagy csak SGy akarta ezt kihallani belőle.)
|
|
daleth |
2004. április 05. 08:54 | Sorszám: 448 |
Nekem a Hannibál, emlékszem, még egy részt is megtanultam belőle... De az ez már mélypont.
|
|
daleth |
2004. április 05. 08:50 | Sorszám: 447 |
"Legalább művészként viselkedett volna! Akkor azt mondta volna magában: mit érdekel engem Gibson, írok egy olyan regényt erről, hogy csak na... Nem tette. (Persze még megteheti)." Miért, jobb lett volna ezt az őrjöngést töb száz oldalon keresztül olvasni? Egyébként szerintem a cikk legnagyobb hibája az elvakultságon és a tárgyi tévedéseken túl, hogy feltételezéseket bizonyított téynként hoz. Arról már nem is beszélve, hogy hallottam már zsidó, katolikus és protestáns Bibliáról, de etiópról még nem. Nekik, ha jól tudom, nemzeti eposzuk van.
|
|
daleth |
2004. április 05. 08:46 | Sorszám: 446 |
A sötétség mindig fél a világosságtól. "(Az Ige) volt az igazi világosság, amely minden embert megvilágosít. A világba jött, a világban volt, általa lett a világ, mégsem ismerte föl a világ. A tulajdonába jött, de övéi nem fogadták be."
|
|
daleth |
2004. április 02. 13:46 | Sorszám: 438 |
"Hány feleségünk lesz a mennyben?" - ezt speciel senki sem kérdezte Tőle, csak hasonlót, de azt is a szaddúceusok.
|
|
daleth |
2004. április 02. 13:26 | Sorszám: 437 |
Ha figyelmesen elolvasod a hozzászólásomat, látod, hogy itt a vallási irányzatokról volt szó, nem az emberi közösségekről. De az Evangéliumban is látható, hogy amíg a vámosokat és az utcanőket általában tanította, addig a farizeusokkal beszélgetett (kérdéseket tettek fel egymásnak, mint akik egyenrangúnak tekintik egymást). Persze ez nem a provokátorokra vonatkozott - azokat rövid úton elintézte.
|
|
daleth |
2004. április 02. 12:55 | Sorszám: 435 |
Nekem úgy tűnik (anélkül, hogy az istengyalázás bűnébe esnék), hogy Jézus pont azért szidta annyit a farizeusokat, mert bennük még látta a javulás esélyét. Heródes Antipászra és a szadduceusokra nem vesztegette a szót, de a farizeusok meghívását elfogadta, számtalanszor leült velük beszélgetni, s követőket szerzett közülük. (HA-t még szóra sem méltatta, a főpapságnak csak a hatalmát ismerte el, de nem nem beszélgetett.) Kicsit olyan volt, mint az a szülő, aki azt a gyermekét neveli a legszigorúbban, akit legjobban szeret. Jézus, a farizeus...? Kicsit provokatív, de kicsit igaz is.
|
|
daleth |
2004. április 02. 12:37 | Sorszám: 433 |
Érdemes odafigyelni rá. Szerintem még sokat fogunk hallani róla. Talán egy új nemzedéket képvisel.
|
|
daleth |
2004. április 02. 12:36 | Sorszám: 432 |
Se nem nézte, se nem olvasta
|
|
daleth |
2004. április 02. 12:13 | Sorszám: 426 |
Tényleg, van még kóser traubi? Már régóta nem láttam.
|
|
daleth |
2004. április 02. 12:12 | Sorszám: 425 |
Szerintem ez az egy állítása Spirónak, amin érdemes elgondolkozni. Ha Jézus tanítását összehasonlítjuk a korabeli zsidó szellemi áramlatokkal, akkor érdekes módon azt kapjuk, hogy a farizeusokhoz állt a legközelebb (pl. a feltámadás kérdésében, amire Pál később nagyon ügyesen rá is játszott), azokhoz, akiket a legtöbbet szidott. Az evangéliumi szereplők közül pl. Nikodémus is farizeus volt. (Azzal együtt, hogy az esszénusokkal is kapcsolatba hozható, főleg a János szerinti evangélium alapján). De még maga Jézus is elismeri a farizeusok tanítását: Az írástudók és a farizeusok Mózes tanítói székében ülnek. Tegyetek meg és tartsatok meg ezért mindent, amit mondanak nektek, de tetteikben ne kövessétek őket, mert bár tanítják, de tetté nem váltják. (Mt 23,)
|
|
daleth |
2004. április 02. 11:26 | Sorszám: 419 |
Te jobban hiszel János apostolnak, mint Spirónak? Te rohaadt gyűlölködő!
|
|
daleth |
2004. április 02. 10:51 | Sorszám: 417 |
"Azt nem lehet tagadni, hogy Jézust a két lator között keresztre feszítették." - még jó! Képezeld el, hogy hogyan hangzott volna ez a mondat a Schinlder listájában... Az érvanyag feltűnően gyenge: látszik, hogy inkább a gyűlölet (vagy beteges rettegés) vezette, semmint az, valódi kritikát mondjon a filmről. Nevetségesnek tartom, hogy amíg Köves Slomó rabbi úr tényleges kifogásokat mondott a filmmel kapcsolatban, de pozitívan értékelte, addig az önjelölt zsidóvédők (szándékosan használom ezt a kifejezést, mert inteligenciájuk nem sokban haladja meg a zsidóverőkét, csak kevésbé erőszakosak) acsarkodnak. De hiábavaló az erőlködésük: akkor sem fogom utálni a zsidókat, ha ezek a zsidóvédők naponta ezerszer próbálnak provokálni - egy bölcs rabbi tízezrük marhaságait is ellensúlyozza!
|
|
daleth |
2004. április 02. 09:35 | Sorszám: 415 |
Újabb gyöngyszem. Feleslegesnek érzek minden kommentálást, vagy kiemelést. Spiró György
A húsvét visszavétele Elvették a zsidóktól a pészahot, és elvették a keresztényektől a húsvétot; a hívőktől elvették a hitet, a hitetlenektől elvették a történelmet, és mindezek helyébe a förtelmet tették A passió című filmben.
Mel Gibson filmjében hatalmas zsidó tömeg hullámzik és kiabál összevissza, mintha eleve ott lenne a helye. Holott ez a tömeg a négy nagy zsidó ünnep közül az elsőre, a kovásztalan kenyér és a tavaszi első termény ünnepére gyűlt össze minden évben, s akik háromnapi járóföldre laktak a mindössze 40-50 ezres lakosú várostól, azoknak kötelezően oda kellett zarándokolniuk egész családjukkal együtt. Sok százezer, esetenként egymillió ember táborozott Jeruzsálem környékén, és a kicsiny városban csak a 24 részre osztott zsidóság abban az évben kisorsolt töredéke tartózkodhatott. Erre az ünnepre érkezett Jézus a tanítványaival, életében másodszor, hiszen gyerekkorában egyszer már járt ott, hogy a Templomban az áldozatot - hithű zsidóként - lerója és térítsen; erre az ünnepre érkezett Nagy Heródes palotájába Pilátus, aki a tengerparti görög városban, Caesareában székelt, és csak ünnepek alkalmával jelent meg Jeruzsálemben; és ebben az évben, valamikor időszámításunk szerint 32 és 35 között erre az ünnepre érkezett Galileából Heródes Antipasz, a negyedes fejedelem, hogy Pilátussal kibéküljön és tárgyaljon, amint az egyik evangélium politikailag pontosan rögzíti. Terményáldozatukat rótták le a zsidók a Templomban, a zsidó vallás központjában, valamint sok egyéb áldozatukat is, például a didrachma adót, amely minden felnőtt zsidó férfi számára kötelező volt, bárhol élt is a világon. Örömünnep volt a pészah, és erre az alkalomra a főpap visszakapta főpapi ruháját Pilátustól, majd a szertartás - az áldozás - után ismét vissza kellett adnia a római prefektusnak. Megalázó dolog volt ez, mint az is, hogy a zsidó vallás fejét a helytartó nevezte ki és váltotta le; a főpap függő viszonyban volt a helytartótól, aki azonban a zsidó vallás ügyeibe és a zsidó törvénykezésbe nem szólhatott bele, a bölcs római békepolitikának megfelelően. A helytartó csak és kizárólag római vagy latin polgárok büntetőügyeiben volt jogosult ítélkezni, illetve akkor, ha a római államot nem római polgár részéről annyira súlyos inzultus érte, hogy halálbüntetésre számíthatott. Azért tünteti el a húsvétot Gibson, mert a valóságban a főpap csütörtök este már az ünnepi szertartásra készült, és emiatt semmi része nem lehetett mindabban, amit a filmben a rendező le akar játszatni. A főpap csütörtök este még nem viselhette a főpapi ruhát; Gibsonnál viseli; a főpap nem lehetett jelen semmiféle ítélkezésen, mert a bíráskodás napjai a hétfő és a csütörtök, de csak napnyugtáig; Gibsonnál a főpap egész pénteken Jézus ellen ágál, és nagy örömmel nézi a szenvedését. A főpap a kivégzésnél nem lehetett jelen, sőt beteggel, szenvedővel sem érintkezhetett, mert tisztátalanná vált volna, és a feladatát soha többé nem láthatta volna el; Gibsonnál egyebet sem tesz a főpap, mint testközelből örvendezik Jézus megkínzásán és halálán. Gibsonnál - az összes evangéliummal ellentétben - maga Kajafás követeli Jézus keresztre feszítését, ami nem volt zsidó kivégzési mód. Az is abszurdum, hogy Heródes palotájába a zsidó tömeg csak úgy benyomulhat. A Heródes-palota hatalmas, sok szárnnyal, kertekkel és fürdőkkel rendelkező görög stílusú épület volt, és oda nemhogy közönséges zsidó, de pap sem léphetett be, mert az nem zsidó terület, és aki belépett, tisztátalanná vált. Ha a rendező adna a hiteles látványra, a Heródes-palota északi oldalára három tornyot kellene varázsolnia - futná a számítógépes grafikára abból a nyomorult 29 millió dollárból -, melyek közül a legmagasabb az alexandriai Fárosz mása, de mindezzel Gibson nem törődik. Benyomul a zsidó tömeg ebbe a szegényes, olcsó palotába, és a jólelkű Pilátus - a sokkal későbbi etióp biblia szellemében - bárhogy szeretné is megmenteni Jézust, a zsidó főpapok és a zsidó tömeg mindenáron keresztre akarja vonatni, mire Pilátus egy lavórban megmossa a kezét, felesége pedig, akinek több száz évvel későbbi apokrif evangélium nyomán adnak nevet, szinte már keresztényhez méltó módon szenved. Pilátus soha nem moshatott így kezet, legföljebb képletesen mondhatott erről valamit, mert ez zsidó rítus, és ők is csak törvénykezés után gyakorolják, ha a Tórát, a Szent Könyvet érintették, ez ugyanis, érdekes felfogás, tisztátalanná tesz. Pilátus nem vehette a kezébe a Tórát, mert ő nem volt zsidó, és a zsidók vallását sértette volna, és azért sem, mert Tiberius császár a római vallás meggyalázása miatt azonnal megbüntette volna. Az evangélisták nem tudnak arról, hogy a tömeg népítélet-szerűen választott volna Jézus és Barrabás között: a zsidóknál soha nem volt a népgyűlés intézményesítve, Pilátus pedig nem vezethette be, mert éppen Tiberius törölte el ezt az ősi, demokratikus intézményt, uralkodása elején. A húsvét eltüntetését további hazugságok követik a filmben. Hazugság, hogy a római szolgálatban álló zsoldosok latinul beszélnek. (De hogyan, Istenem!, a többségük a c-t olaszosan cs-nek mondja. És ahogy a prepozíciókat használják, ahogyan „usque" hangzik el „ad" helyett! Abból a nyomorult 29 millióból lehetett volna egy jó latinost szerződtetni.) Ezeket a katonákat a szamáriai Szebasztéból és a judeai Caesareából verbuválták a nem zsidó lakosok közül, és a görögön kívül legföljebb arámiul beszéltek. Ha az evangélisták soha nem jelzik, hogy tolmács kellett Pilátus és Jézus között, akkor tudták, hogy Jézus beszélt görögül, a judeai, galileai, szíriai és egyiptomi hellenizált zsidókhoz hasonlóan, annál is inkább, mert ha József mesterségét folytatta, ami nem az asztalosság, hanem a házépítés, akkor mind zsidó, mind görög megrendelők számára dolgozott a vegyes lakosságú galileai városokban. A görög volt a római szolgálatban álló seregek vezényleti nyelve a Földközi-tenger keleti medencéjében, és görögül még a falusi zsidók is tudtak, mert a magánjogi - házassági vagy örökhagyási - szerződéseik ugyanolyan számban köttettek görögül, mint arámiul. A szélsőséges naturalizmuson kívül a nyelv az egyetlen, amellyel Gibson el akarja érni, hogy a művét hitelesnek lássuk. Azzal sem törődik persze, hogy az arámit a színészek pontosan úgy beszélik, ahogyan mi a középiskolában puskázni próbáltunk oroszból. Ki is hagyja Péter felismerésekor, hogy a galileai nyelvjárása lesz gyanús a cselédlánynak. Mária, Jézus anyja nem volt Jeruzsálemben, amikor a fiát kivégezték, ha az evangélistáknak hiszünk, és miért ne hinnénk. Nem a tanítványok vették le a keresztről, hanem a zsidó tanács kirendelt képviselője, bizonyos József. Jézus nem azt mondta, hogy a császárnak a zsidók ne adózzanak, mint a filmbéli Kajafás állítja, és Jézus hallgatólag tudomásul veszi, hanem épp az ellenkezőjét. De hát komolyan lehet venni egy filmet, amelyben a Sátán egy hímnős alak képében állandóan feltűnik, s még gyerek szolgái is vannak - akik persze mind zsidók? Komolyan lehet venni egy naturalista filmet, amelyben egy hatalmas, nyilvánvalóan isteni könnycsepp hullik a halott Jézusra? Komolyan lehet venni, ha Jézus evangélium szerinti utolsó szavai (Éli, éli, lama sabakhtani) nem így hangzanak el, ráadásul utána is mond még valamit? Nem lehet, csak éppen az az eszeveszett, még Hollywoodban is ritka szadizmus, amellyel Jézust ütlegelik, a maga rémesen primitív, monoton módján, és a történetileg bizonyosan nem ott és nem úgy történt keresztcipelés hihetetlen hossza - persze a kereszt sem olyan volt akkor - óhatatlanul dühödt, ellenséges érzelmeket kelt a nem perverz nézőben azok ellen, akik ezt elkövették vagy hagyták megtörténni, és ebben a filmben ezek a gyűlöletes személyek bizony a zsidók. Azt nem lehet tagadni, hogy Jézust a két lator között keresztre feszítették. Alexandriai Philo, az egyetlen kortárs, aki Pilátust említi, azt írja angolul könnyen hozzáférhető művében, a Legatio ad Gaiumban: „Pilátus ítélet nélkül végeztetett ki rabokat." Jézus és a két lator esetére e közlés igaz. Nem volt bírósági tárgyalása Jézusnak - és a két latornak sem. Ha Jézus ügyét tárgyalták, semmiképpen sem istenkáromlás miatt vonták felelősségre, ő ugyanis - a film szövegeivel ellentétben - az evangélisták szerint soha nem állította, hogy ő lenne a zsidók királya, a Messiás vagy Isten fia. Jézus farizeus nézeteket hirdetett, csak éppen a szeretet parancsát a legelesettebbekre, a valódi bűnösökre is kiterjesztette, ezzel pedig a farizeus mesterek között, vagy inkább fölött, valóban egyedül állt. Vallási ügyben egyébként sem ítélhetett Pilátus: nem volt hozzá joga. De köztörvényes bűnözők esetén sem Pilátus volt az illetékes, hanem maguk a zsidók. Miért vonta magához mégis az ítélkezés jogát ezen a húsvéton, és mivel vádolhatta Jézust egyáltalán? Semmi mással, csak botrányokozással. Jézus felborogatta a Templomtéren seftelő kereskedők asztalait, vagy mert úgy vélte, e szent helyen kereskedni istenkáromlás, vagy mert a kereskedők csaltak az áldozati pénzek átváltásánál. A nők terén történhetett a dolog, ahová a nők még beléphettek, mert a férfiak terén már csak az oltár állt, amelyen az áldozati állatokat és terményeket égették. Közbotrányt okozott, de nem akkorát, hogy a zsidó rendőrök azonnal letartóztatták volna (ez volt kedden; a római zsoldban álló egyetlen ala és három cohors még nem érkezett meg Pilátussal Caesareából). Másnap Jézus visszament és tovább vitatkozott, akkor már felfigyeltek rá, de még mindig nem tartóztatták le, a bűnét nem tartották jelentősnek, és csak csütörtök éjjel mentek érte, nyilván új, váratlan parancsot kapván. De mert elmúlt a bíráskodás ideje, börtönbe kellett zárniuk a szintén tárgyalásra váró latrok - tolvajok vagy rablók - közé, és ott kellett volna várniuk a következő bíráskodási napig, de mert az a hétfő húsvét után félünnepnek számít, hát az utána következő hétfőig, tehát tíz napon át. Tudjuk, hol volt a börtön: a főpap palotájának földszintjén, a korábban üzletként használt, újabban befalazott boltívek alatt, valamivel délre a Heródes-palotától a Felsővárosban. Ha Jézust a két latorral együtt péntek délben keresztre feszítették, valóban hallatlan justizmord történt: a zsidó vezetők lemondtak a zsidó bíráskodásról, és hozzájárultak három köztörvényes kivégzéséhez, római módon - bármiféle tárgyalás nélkül. Nem koncepciós per volt ez, hanem gyilkosság. Igen hihető, amit az evangélisták mondanak, hogy Pilátus beszélni akart a botrányokozóval, s amikor meghallotta, hogy galileai, már csak udvariasságból is átküldte Antipaszhoz. Antipasz nem ismerte őt - vagyis nem hozta összefüggésbe a legalább egy éve, legföljebb három éve általa kivégeztetett Fürösztő (Keresztelő) Jánossal, aki Jézust is vízbe merítette -, és visszapasszolta Pilátushoz. Kevesen lehettek jelen a Koponyák hegyén a három köztörvényesnek tartott és minden szempontból törvénytelenül megfeszített ember kivégzésénél, akik természetesen nem mentek végig azon az úton, amelyet ma a Golgota felé vezető útnak tartunk. Pilátus példát akart statuálni a veszélyesen nagy létszámú ünneplő tömegnek, amely Jeruzsálemet és környékét pontosan úgy lepte el, ahogy a zsidó vallás másik elágazásának hívei, a muzulmánok a mai napig százezrével zarándolkolnak a Kába kőhöz. Látni a tömeg a kivégzést nem látta, de hallani hallott róla. Pilátus minden kötelező törvényt áthágott, és ebben a főpap segítette. Pilátus nyilván félt. Nem a zsidóktól félt - nem lázongtak abban az időben a zsidók, s ha egy kicsit mégis, Pilátus igen óvatosan mindig meghátrált -, hanem Rómától. Bizonyítani akarta, hogy éber. Sok ellensége lehetett neki meg Heródes Antipasznak Rómában; ez lehetett az érdekközösségük oka. Pilátus vesztét hamarosan egy szamáriai, ellene provokált vallási őrjöngés leverése okozta, Antipasz vesztét pedig unokaöccse, a kiváló római kapcsolatokkal rendelkező I. Agrippa, aki rövid időre visszaállította Nagy Heródes zsidó királyságát. Az evangélisták, akik ezeket az összefüggéseket nyilván jól ismerték, erről nem ejtenek szót; ezek a részletek nem tartoznak az üdvtörténethez, ők nem politikailag, hanem vallásosan gondolkoztak. Ha ennyire ellene mond mind a történelmi, mint a vallási tényeknek ez a film, mire való mégis? Ennyire semmibe lehet venni az elmúlt évszázadok és évezredek kutatásait és hagyományait? Kihez szól ez a film? A hívőkhöz? Hozzájuk biztosan nem, ők úgyis hisznek. A hitetlenekhez? Ők ettől nem fognak hinni. A gyűlölet azonban - a szeretetre épülő, eddig legmagasztosabb vallás nevében álságosan - bárkiben felkelthető, aki nem ismeri sem a történelmet, sem a Bibliát. Ez a film azoknak szól, akik mind zsidó, mind keresztény, mind muzulmán szempontból pogányok, vagyis tökéletesen tudatlanok. Világszerte egyre többen vannak: ők az abszolút többség, bennük van az üzlet. Őket manipulálják azok, akik az Egyesült Államokban a nácizmus felé menetelnek eltökélten. http://hvg.hu/hvg_friss_cikk.asp?oID=DD109B3A-84F0-4B83-991D-9C9E1AAD1914
|
|
daleth |
2004. április 02. 08:58 | Sorszám: 414 |
A görög zsinagógák létéből tételeztem fel, hogy a liturguia alapja a görög is volt. Továbbá abból, hogy ha szent szövegek arám nyelven is születhettek, akkor a héber nem volt kizárólagos szent nyelv. Az Alexandria kozmopolita jellegéhez: a Római Birodalom a későbbiekben még kozmopolitább volt, de igencsak ellenőrizni akarta, hogy miben hisznek a zsidók és a keresztények. Lehetséges, hogy Alexandria abban az időben egyfjta kegyelmi állapotban volt, de ne felejtsük, hogy a Makkabáknak szintén görögös műveltségű birodalom ellen kellett felkelniük.
|
|
daleth |
2004. április 01. 15:16 | Sorszám: 411 |
Sajna én is a nullára tettem volna.
|
|
daleth |
2004. április 01. 15:04 | Sorszám: 409 |
"Kíváncsi vagyok jővőre hány oscar-t kap a film (nem mintha az oscar töbről szólna, mint üzletről)" Fogadjunk?
|
|
daleth |
2004. április 01. 15:02 | Sorszám: 408 |
A hivatalos liturgiának valóban nem, de voltak nagy számban görög nyelvű gyülekezetek is (ha jól emlékszem Flavius is foglalkozik velük és Jeruzsálemmel való ellentétükkel). Ha jól tudom, egyes bibliai könyveknek is az arám volt az erdeti nyelve (Dániel és Ezra). Ennek alapján is arra merek következtetni, hogy a héber nem kizárólagos nyelv volt a liturgiában. Egy részletben azonban vitába szállnék Veled (remélve, hogy cáfolatodból okulok): a septuaginta szerintem nem liturgikai okokból született, inkább azért, hogy az állam átlássa a zsidó vallást, s csak később vált a liturgia alapjává. (Tehát valamivel későbbre teszem, mint a hellenizmus első hullámban való elterjedése.)
|
|
daleth |
2004. március 31. 11:34 | Sorszám: 405 |
A Talmud korában (az időszámításunk első évszázadaiban) Galileában nagyon sok egyszerû, szegény ember élt. Megélhetésüket úgy biztosították, hogy egyfajta faluközösséget alkottak, s együtt mûvelték földjeiket, közösen gondozták nyájaikat, és együtt próbálták meg értékesíteni a termést. Leginkább gyümölcsöt termeltek, gyapjút készítettek, Magukat a föld népének (héberül am-haárec) nevezték, s noha Jeruzsálem és a második Szentély római lerombolását követően a zsidó főiskolák jobbára itt tevékenykedtek, a falusi lakosság mégis elzárkózott tőlük. (...) Az egyszerû, földmûveléssel foglalkozó galileaiak a vallás dolgaiban meglehetősen tájékozatlanok, mûveletlenek voltak. A tanulatlan embert ezért abban a korban ”balga galileai” megszólítással illették (Éruvin 53/b). Nem véletlen, hogy az ”am haárec” rövidesen a tudatlan ember szinonimája lett, s az is maradt mindmáig, (Jiddisül amhórecnek mondják.) Ugyanakkor a kabbala és a titkos tudományok igen népszerûek voltak köreikben. (A korai kereszténység is azért tudott itt, Názáretben és kornyékén, hódítani, mert a hozzá nem értő emberek vágytak valami egyszerû, mégis magával ragadó lelki vigasz iránt.) A Babilóniai Talmud említ egy galileait, aki az egyik babilóniai talmudi főiskolán előadást akart tartani a titkos tudományokról, a zsidó misztikáról, de elkergették (Sabbat 80/a). http://www.erec.hu/belso/content/2003_01/6-7BIBLI.HTM
|
|
daleth |
2004. március 31. 11:28 | Sorszám: 404 |
Abban az időben a héber még nem volt kizárólagosan a liturgia nyelve: elterjedt volt még a görög is. A galileaiakat pedig általánosan lenézték műveletlenségük miatt - ez alapján hitelesebbnek tűnik az arám nyelv használata.
|
|
daleth |
2004. március 31. 11:24 | Sorszám: 403 |
Az ember először azt hinné, hogy zsidóellenes propaganda. De valahol meg tudom érteni őket: hitüket az elzárkózással akarják megóvni. Kérdés, hogy ez tényleg jó-e a világnak és nekik?
|
|
daleth |
2004. március 26. 08:16 | Sorszám: 376 |
Tegnap volt egy beszélgetés a Hír TV-n, az egyik kedvencem, Köves Slomó is ott volt. Messze jobb volt, mint az M2. A beszélgetés letölthető: http://www.hirtv.hu/modules.php?op=modload&name=News&file=article&sid=18838 Fontosnak tartotta, hogy a keresztények visszatérjenek a gyökerekhez, ugyanúgy, ahogy a zsidóság is törekszik erre (azt hiszem ez valahol vallomás is volt a részéről, hiszen az ő életének is hasonló az értelme). Voltak persze kifogásai is, de nem gyűlölködve beszélt, mint néhány önjelölt védője a zsidóságnak. Erősnek tartotta az antiszemita jelzőt, s csak annyit tett hozzá, hogy talán kissé óvatosabbnak kellett volna lenni, mivel a negatív zsidó szereplők sztereotip módon voltak bemutatva (pl. hajviselet).
|
|
daleth |
2004. március 25. 15:14 | Sorszám: 372 |
Nekem a "egy német-zsidó vezető" volt gyanús. De gondolom, most inkább meghúzza magát valahol csendben, valahol ott, ahol írtad.
|
|
daleth |
2004. március 25. 13:43 | Sorszám: 370 |
Látta valaki a tegnap esti híradót? A bejátszás után még a Pállfynak is keresnie kellett a szavakat. Lehet, hogy sokakban meg fog érinteni valamit.
|
|
daleth |
2004. március 23. 12:55 | Sorszám: 369 |
Ugyanonnan (http://www.or-zse.hu/kraus/naft0.htm) A kisinyovi pogrom 1903-ban egy különlegesen meleg napon történt - mondja Viktoria Teszler (17), egy herzliai gimnázium felső osztályának diákja, kutatómunkája konklúziójában. A szemfüles diák, két éves kutatómunkát végzett, amelyben azt akarta bizonyítani, hogy a nap állásának és hőfokának, bizonyos időkben milyen messzemenően kozmikus hatása van az antiszemitizmusra. A fantasztikusnak tűnő tézist bizonyító dátumok szembeszökőek: A németországi Kristallnacht egy különleges meleg napon történt, a1938-ban, míg az izraeli sportolók elleni gyilkos merénylet a müncheni olimpiászon, 1972-ben, szintén egy kánikulaszerű napon történt. Az 1900 és 2002 közötti időszakot feldolgozó kutatómunka eredménye meglepő: ahol és ahogy a nap "túlórázott", úgy és ott virágzott a zsidóellenesség és jutott gyilkos akciókban kifejezésre. Miért, hogyan és miként történik ez? Erre Viktória munkája nem ad választ. A kislány szerint a téma fontosságát napjainkban a világszerte éledő antiszemitizmus adja. Teszler reméli, hogy a jövőben előreláthatóak lesznek az antiszemita kilengések - az időjárás-jelentés alapján, amely jó előre meg tudja mondani, mikor lesznek nagyon meleg napok. Tudósok egyelőre szkeptikusan fogadják a gimnazista kutatásának eredményeit. Vallásos körök a maguk részéről máris támadják a konklúziókat, mondván, hogy a zsidóellenesség a gójok génjeiben van, illetve a kisebbségek üldözésének hajlandóságában, illetve a katolikus egyház dogmáiban, amelynek egyik legfőbb bűnbakja a zsidóság volt és maradt (lásd a Passiót). Az ultraortodox Játéd Neemán gúnyolja a kutatómunka eredményét, mondván, hogy a zsidó sorsot a zsidók viselkedése determinálja - és nem a nap állása... Nos akkor foglaljuk össze, hogy ez a gyöngyszem milyen állításokat gyűjtött össze: - a gojok eleve antiszemiták - a katolikusok még inkább - de az antiszemitizmusról eleve a zsidók tehetnek.
Tessék választani! Több helyes választ is elfogadunk! Néha félek, hogy az őrület ördögi köréből nehéz lesz kitörni, ha még az okos emberek is ilyen vélemények idéznek kommentár nélkül.
|
|
daleth |
2004. március 23. 12:48 | Sorszám: 368 |
LOS ANGELESI KARDINÁLIS: GIBSON NEM KATOLIKUS, MERT NEM FOGADJA EL A VATIKÁN ÁLLÁSPONTJÁT...Világszerte - de főleg Európa-szerte vegyes érzelmekkel fogadja a katolikus világ Mel Gibson antiszemita filmjét, a Passiót. Németországban egyházi körök aggodalmukat fejezték ki, hogy fogják az "egyszerű emberek" a filmet fogadni. Werner Thissen, Hamburg katolikus püspöke, egy tévéprogramban figyelmeztetett: "a veszély, ami fenyeget, az abban rejlik, hogy a tömegek csak a vért fogják látni, de nem a mögötte felsejlő feltámadást". Vele szemben egy német-zsidó vezető egyértelműen antiszemitának aposztrofálta a filmet. Michel Friedman szerint, "ha fiatal emberek nézik a filmet, és a nézőtérről hazaviszik azt a "meggyőződést", ami a film sugall ("a zsidók ölték meg Jézust") - ez veszélyes robbanóanyagot rejt magában és ez elfogadhatatlan" - mondta Friedman a Bild-zeitungnak. A Vatikán nem volt hajlandó állást foglalni a film ellen, mondván, hogy "a Szent Szék álláspontja ismert" (az 1965-ben elfogadott álláspont, amely kimondja, hogy a zsidók nem felelősek Jézus haláláért "sem akkor, sem most"). Azonban az amerikai Püspökök Tanácsa közzétette álláspontját, egy nappal a film premierje előtt, mondván, hogy "a zsidók nem felelősek Jézus megfeszítéséért". Egyes papok személyében is támadták Mel Gibsont, amiért eltér a Vatikán hivatalos vonalától, sőt Roger Mc-Mahoni kardinális, a Los angelesi egyház feje, azt vágta Gibson fejéhez, hogy "ő egyáltalán nem katolikus", mivel nem fogadja el a pápa álláspontját". A film amerikai bemutatásának időzítése, február 25-re - nem volt véletlen. Ez volt az un, "hamvazószerda", amely kezdete annak a negyven napos "megtérési" periódusnak, ami húsvétkor fejeződik be. Mint már megírtuk, Gibson és családja egy kis amerikai katolikus szektához tartozik, amely nem tartja magára nézve kötelezőnek a Vatikán 1965-ös határozatát. A szektát egy bizonyos svájci püspök, Marcell Le-Fever alapította, aki elhagyta az egyházat az említett határozat után (melynek elnevezése "Vatikán 2") és azóta nem fogadja el a pápák autoritását. A film bemutatásának és esetleges negatív hatásának, két egymással homlokegyenest ellenkező eredménye lehet - mondják Izraelben a téma ismerői. Egyrészt ez hátszelet biztosíthat bizonyos vatikáni ultra-konzervatív köröknek (nem szeretem a "reakciós" kifejezést használni, miután azt Rákosi és bűntársai kisajátították) a közelgő pápaválasztáson, másrészt pedig véget vethet, vagy lassíthatja az un. "teológiai dialógust" zsidó és keresztények között, amit a nagy rabbik, a Halacha művelői, amúgyis elleneznek, mivel az a zsidóság számára káros. Izraelben nagy érdeklődéssel követik a film hatását a katolikus országokban. Dr. Jichak Minervi, az ismert kutató, szerint a film egybecseng a vatikáni archi-konzervativ körök tevékenységével. Ez nemcsak, de főleg Olaszországban jut kifejezésre, ahol az "Opusz Dei" támogatása a film terjesztésében és felmagasztalásában 12. Pius pápa, valamint "Katolikus Izabella" (a spanyol zsidók kiűzője 1492-ben) szentté avattatását célozza. Ezzel függ össze az a provokatív tény is, hogy Rómában újra kiadták Ogenio Zolli, a volt római konzervatív főrabbi könyvét. Zolli a Holocaustban meghasonlott önmagával, a Vatikánban bujt el és a háború után elhagyta a zsidóságot. Könyvének mostani újra kiadása nem egyéb, mint zsidóellenes provokáció - mondják Jeruzsálemben. Ez a Friedman, az a személy, aki néhány hónapja sokat szerepelt az újságokban?
|
|
daleth |
2004. március 19. 10:39 | Sorszám: 367 |
Hát ilyen összehasonlításban kénytelen vagyok elismerni. MÁS Helyesbítem magamat. Azért egy jó bibliai filmet láttam: Krisztus utolsó megkísértése. Igaz, az pont attól volt jó, hogy eltért a bibliai alapoktól. Mindenesetre nagyon várom már, hogy láthassam a filmet.
|
|
daleth |
2004. március 19. 10:32 | Sorszám: 364 |
Most ébredek: lehet hogy eddig tévedésben éltem, és nem bibliai film volt, hanem a Gyalog galopp amerikai párja?
|
|
daleth |
2004. március 19. 10:18 | Sorszám: 361 |
Nem. Szerintem a kalózok meglátták Noé feleségét és attól ugráltak a vízbe. Megértem.
|
|
daleth |
2004. március 19. 10:17 | Sorszám: 360 |
Hát az valami borzalmas volt. Szerintem valami álvéletlen függvénnyel kiválasztottak X számú bibliai szereplőt, Y számú bibliai helyszínt, s jól összerázták és végül megszületett a film. Azt hiszem, a Hallmarkon szokták néha adni (mintha láttam volna egyszer a TV-műsorban). Mindenesetre irigylem a humorérzékedet. Nekem inkább bőgni támadt volna kedvem. A végén már csak azért néztem, hogy még mit fognak belevinni a témába. (A kedvencem az özönvizet is túlélő vándorkereskedő volt - szerintem ez volt az egyetlen jó ötlet.) De mintha még Gedeontól is bekerült volna egy-két momentum. Csak remélni tudom, hogy az ifjabb nemzedék nem ebből szerzi meg bibliai ismereteit. Ennél biztos jobb film születne Gibson kezei alatt, de én nem nagyon emlékszem jó bibliai filmre. A legtöbb csak valami sematikus ábrálás, anélkül, hogy az igazi mélységek megjelennének bennük. (Talán a Makkabeusok könyve éppen ezért lenne jó alapanyag, hiszen az bevallottan is kalandos formában akarta előadni a szabadságharc történetét - mondhatni az volt a kor szuperfilmje.)
|
|
daleth |
2004. március 19. 09:44 | Sorszám: 356 |
Sajnos nem láttam a filmet, ezért csak részletéről tudok, ami ellentmond a Bibliának: nem a nép, hanem a főpap mondja, hogy "Vére rajtunk és fiainkon". Szerinted emiatt volt a rosszérzés az említett úriemberben? KI Egyébként szerintem jobb lenne, ha nem készítené el a Makkabeusokról a filmet. Mindenki az előzőhöz mérné, s ráadásul azok a művészi eszközök, melyek a Passióban remekül működtek, ott már hatástalanok lennének. Meg persze kérdés az is, hogy meddig tartana: ha a csodáig, akkor jó, de ha tovább, akkor már vitatható, hogy pozitív lenne-e vagy sem.
|
|
daleth |
2004. március 19. 08:36 | Sorszám: 354 |
"A válaszom Gibsonnak ennyi: Nem! Köszönjük, nem kérünk a rendezői munkásságából! - mondta szerdán Abe Foxman az antiszemitizmus ellen küzdő Rágalmazásellenes Liga vezetője a Makkabeusok három éves győzedelmes háborújának megfilmesítéséről. - Az utolsó dolog, amire a zsidó történelemnek szüksége van, hogy hollywoodi sztorit csináljanak belőle. Gibson kezei között még akár a háborút is elveszthetnénk". - gondolom ez az úriember a Schindler listájánál is ugyanígy tiltakozott, csak én nem emlékszem. Biztos, hogy ez az ember az antiszemitizmus ellen küzd? Szerencsére a hatása az események folyására meglehetősen csekély.
|
|
daleth |
2004. március 19. 08:33 | Sorszám: 353 |
Mivel a Makkabeusok könyvét a zsidók nem ismerik el szentnek, ezért szerintem jogdíjat sem kérhetnek. Ha jól tudom, csak a katolikus (és talán az ortodox) egyház tartja a Bibnlia részének, de feltételezem, ők nem jönek elő ilyen ötletekkel.
|
|
daleth |
2004. március 11. 08:37 | Sorszám: 302 |
Csak a pontosság kedviért: a zelóta nem nemzetiség, hanem politikai mozgalom. A galileaiaktól, mint már idéztem másfajta kép élt abban a korban (kb. műveletlen parasztok).
|
|
daleth |
2004. március 11. 08:06 | Sorszám: 298 |
Miért kellett volna reklámozni? Azok, akik meg akarták menteni a zsidóságot ettől a filmtől, elvégezték ezt a szívességet.
|
|
daleth |
2004. március 11. 08:04 | Sorszám: 297 |
KI Én úgy olvasom az Újszövetséget, hogy mind Jézus, mind később az apostolok, először a zsidóknak (kiterjesztett értelemben) hirdették az evangéliumot, s csak azután a pogányoknak. Jézus is először mindig a zsidókhoz szólt, majd egyre szélesebb körben, a zsidósággal szimpatizálókhoz végül a pogányokhoz fordult tanítványin keresztül (a "pogány" szót sokszor azokra a nem zsidókra is alkalmazták, legjobb tudomásom szerint, akik bár nem tartották meg a mózesi törvényt, mégis tisztelték Izráél Istenét).
|
|
daleth |
2004. március 10. 12:58 | Sorszám: 246 |
Egyre kíváncsibban várom a filmet. De a hitványabbak csak személyükben, testben a túlélők, szellemükben a java, az ami megmarad. A test pedig elpusztul, de a szellem örök.
|
|
daleth |
2004. március 10. 08:34 | Sorszám: 238 |
Barabás minden valószínűség szerint mai szóval szabadságharcos volt ("A városban lázadás tört ki, és Barabás gyilkosság miatt került börtönbe. "). Elképzelhető, hogy a sokaknak jobban tetszett, mint a "kollaboráns" Jézus.
|
|
daleth |
2004. március 10. 08:31 | Sorszám: 237 |
4. Hány ember férhetett Pilátus elé? Szerintem legfeljebb néhány száz. Hiba lenne, ha őket a teljes jeruzsálemi (vagy ne adj Isten izraeli) népességnek tekintenénk. 5. Saul nem fordult vissza a damaszkuszi útról, hanem folytatta útját Damaszkuszba. "Saul feltápászkodott a földről, kinyitotta a szemét, de nem látott. Úgy vezették be Damaszkuszba, kézen fogva." Mások már írták: Pál csak az Újszövetség nagyobb részét írta, nem a teljeset (pl. az Evangéliumok közül is csak egyet kapcsolnak a titkárához).
|
|
daleth |
2004. március 10. 08:22 | Sorszám: 236 |
Köszönöm a megerősítést!
|
|
daleth |
2004. március 09. 14:51 | Sorszám: 198 |
Az egész történet arról szól, hogy a nagytanácsnak nem volt joga senkit sem halálra ítélnie. Senki sem állította az ellenkezőjét, még akkor sem, ha NK ezt mint új felfedezést közli - nem tudom, hogy egy ilyen okos ember hogy tudott belemenni ebbe az utcába. Csodálkozzunk akkor, hogy a kevésbé értelmesek gyűlölködnek és rettegnek?
|
|
daleth |
2004. március 09. 14:41 | Sorszám: 195 |
Bocsáss meg, de Kyu az én cikkemmel kapcsolatosan fogalmazta meg, hogy ilyen módon akar szexuális kapcsolatra lépni Izrael önjelölt képviselőivel.
|
|
daleth |
2004. március 09. 13:51 | Sorszám: 191 |
Remek a vicc!
|
|
daleth |
2004. március 09. 13:00 | Sorszám: 188 |
Nekem a megfogalmazás tűnt félelmetesnek. Ezek szerint az, hogy valaki "katolikus", azt is jelenti, hogy potencionális veszélyforrás. Az én szememben félelmetesen közel áll ahhoz a logikához, hogyha valaki "zsidó", potencionális veszélyt jelent a magyarságra. (Az már csak hab a tortán, hogy Magyarországot a hagyományosan antiszemita országok közé sorolják be...) Az előbb kimaradt a hivatkozás: http://or-zse.hu/kraus/naft0.htm Az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem honlapja. Naftali Krausz, a cikk szerzője pedig azon személyek egyike, aki eddig a számomra a zsidóság legjobb vonásait jelenítette meg, akinek minden hozzáférhető cikkét elolvastam és, ahogy tehettem, a könyveit is megvettem.
|
|
daleth |
2004. március 09. 12:39 | Sorszám: 186 |
Világnézetileg vagy fajilag?
|
|
daleth |
2004. március 09. 12:38 | Sorszám: 185 |
ZSIDÓELLENES ATROCITÁSOKTÓL TARTANAK KELET-EURÓPÁBAN A GIBSON FILM NYOMÁN Az izraeli külügy utasította kelet-európai, valamint a Fák országaiban székelő lépviseleteit - kísérjék figyelemmel a Mel Gibson Passió filmje bemutatása következtében kialakult közhangulatot. A film nyomán a helyzetet jól ismerő körök zsidóellenes atrocitások kirobbanásával számolnak. Ez különösen aggasztó helyzetet teremt Lengyelországban, Szlovákiában, Magyarországon és Litvániában, vagyis a hagyományosan katolikus, illetve antiszemita országokban. Ugyancsak az amerikai képviseleteket felkérte a State Departement, hogy azonnal jelentsenek minden zsidóellenes megmozdulást, amit a filmnek lehet tulajdonítani Budapesten március 25-én mutatják be a filmet. Csehországban egy nemzsidó tudósokból és történészekből álló csoport memorandumot készül közzétenni a film uszító antiszemita jellegéről, valamint a 2000 éves vérvád felmelegítésének veszélyes voltáról. A történészek hangsúlyozzák hogy a keresztre feszítés tipikus római kivégzési mód volt, amit a zsidó perrendtartás nem ismert. Másrészt a jeruzsálemi zsidó felsőbíróságnak, a Synhedrionnak, már évekkel a történés előtt, nem volt hatásköre halálos ítéletet hozni. Magyarországon a filmet a héten bemutatták az egyházak - és a sajtó - képviselőinek. Résztvevők szerint a hangulat komor és feszült volt. Hatvan évvel a Holocaust ismét a zsidóság ült a (vér)vádlottak padján.
|
|
daleth |
2004. március 09. 12:32 | Sorszám: 183 |
Ha a nyelvhasználatot tekintjük alapvetőnek, akkor az afro-ameriakat nyugodtan nevezhetjük niggernek is, s akár az "ember" szót is fenntarthatjuk a férfi lakosság részére (mivel sok helyen ilyen értelemben használják). "Jelenleg még mindig inkább unióról meg EU-ról beszélünk és európai alatt a hagyományost értjük." - a köznyelvben pl. európai szabványon, európai megoldáson stb. általában az EU-hoz kapcsolódó fogalmakat értenek. Gratulálok, ha olyan társaságban forogsz, s csak olyan műsort hallgatsz, ahol ezek egyértelműek. "Amikor Amerika-ellenes tüntetésról hallasz, akkor mire gondolsz?"
- hogy ki tudom találni, mire gondolnak, az az én szellemi képességeimet jelzni, nem pedig azt, hogy az adott szóhasználat helyes-e vagy sem.
|
|
daleth |
2004. március 09. 12:07 | Sorszám: 181 |
Ezek szerint a horvátok nem európaiak, hiszen az "európai" szót a legtöbbször az EU-tagállamokra értik. A mexikóiak nem amerikaiak, mert az "amerikai" szót az USA-belire értik. Lehet, hogy számodra a slendriánság és a rasszizmus a mérték, de számomra nem. A szavakat igyekszem értelem szerint használni, s óvakodnék attól, hogy több százmillió nem zsidó szemitát megbántsak identitásában. A pontos kifejezés ebben a kérdésben a "zsidóellenes", vagy "anti-izraelita" - ebből nem vagyok hajlandó ideológiai kérdést csinálni, bármennyire szeretnéd is.
|
|
daleth |
2004. március 09. 11:37 | Sorszám: 179 |
"ha zsidóellenes a Passió - én még nem láttam -, akkor antiszemita is. A két szó ugyanis szinoníma." - kis fogalmi zavart érzek ebben. Ugyanis a zsidókon kívül az arabok, ezen belül a palesztinok is a semiták közé tartoznak. Pl. az az arab, aki köveket dob a zsidókra lehet zsidógyűlölő, de nem antiszemita, hiszen más semita néppel (a palesztinnal) szemben nincs ellenérzése (ettől persze még ugyanolyan elítélendő dolgot tesz). Pl. ha én nem szeretem a ruszinokat, akkor én még nem vagyok Európa-ellenes, "csak" rasszista. A címmagyarázatood meg véleményem szerint kissé erőltetett, azzal együtt, hogy a cím valóban nem szerencsés (hiszen nem definiálja, hogy mit ért igazságon, s hogy a történeti tények nem az antiszemita vélekedést támasztják elá). A címet ugyanis úgy is lehet értelmezni, hogy a "film nem antiszemta propaganda, hanem a történetet a rendelkezésre álló források alapján mutatja be".
|
|
daleth |
2004. március 09. 08:38 | Sorszám: 174 |
Valószínűnek tartom, hogy Jézus, aki gyermekkorát Egyiptomban (valószínűleg Alexandriában) töltötte, nagyon jól beszélt görögül. De vizsgáljuk meg a másik oldalt is: egyes feljegyzések szerint Pilátus egyszerű katonaember volt eredetileg, s lehetséges, hogy éppen ezért jobban értett latinul, mint görögül, tehát az sem elképzelhetetlen, hogy Jézus latinul társalgott vele (bár az előző változatot én is valószínűbbnek tartom). (A légionáriusok viszont, akik a zsidó lakossággal napi érintkezésbe voltak, viszont inkább latinul beszéltek, mintsem görögül..)
|
|
daleth |
2004. március 09. 08:28 | Sorszám: 173 |
A Szent Koránban valóban fontos helye van Jézus Krisztusnak ('Isah Massih) (lehetetlen átírni latin betűkkel), mint az Iszlám egyik prófétájának. És a történetet arra használja fel a Szent Korán, hogy ébren tartsa a zsidógyűlöletet, hiszen a zsidók ölték meg Jézust, Máriát és Józsefet. A Szent Korán nem mentes a "költészettől". Na és mikor is írták a Szent Koránt? Ez olyan gyönyörű hozzászólás volt a részedről, mutatva teljes szellemi fegyverzetedet, hogy minden kommentár nélkül újra beidézem, szíves engedelmeddel.
|
|
daleth |
2004. március 08. 14:57 | Sorszám: 149 |
Nem hiszem, de nem is neki írtam (minden tiszteletem mellett). Érdekel a kérdés, mert tudományos érvek alapján egyértelműen bebizonyították hogy valódi (pl. régszeti, pollenminták), de azt is, hogy hamis (izotópos vizsgálat).
|
|
daleth |
2004. március 08. 14:35 | Sorszám: 146 |
Ha valakit érdekel: holnap, kedden, este hétkor egy előadás lesz a turini lepelről a solymári katolikus templomban (a Hűvösvölgyből induló 64-es busz végállomásánál). Esetleg érdekes lehet a témához.
|
|
daleth |
2004. március 08. 14:32 | Sorszám: 145 |
A vita néhány állomása: "230–250 körül Caesarea püspöke, Órigenész idézi Josephus tanúságtételét Jakabnak, Jézus testvérének halálával kapcsolatban (Zst. XX.), s azt állítja, hogy Josephus nem hitt Jézus Krisztusban. A Jézusról szóló részt sem idézi a Zst. XVIII. könyvéből. 324 körül Euszébiosz egyháztörténész teljes egészében idézi Flaviustól a Jézus-tanúság ma ismert szövegét, amelyben Flavius Jézust „Messiásnak” mondja. X. század. Agapius arab történetíró idézi Flavius szövegét, de a keresztény elemek nélkül. Krónikájának szövegét azonban csak 1971-ben idézik először a témával kapcsolatban. XVI. század. J. Scaliger először vonja kétségbe a Jézus-tanúság szövegének hitelességét, azon az alapon, hogy Flavius nem volt keresztény. XVII. század. Richard Montague, Norwich püspöke kijelenti, hogy az „Ő volt a Messiás” kijelentés Flaviusnál későbbi keresztény betoldás. 1737. Whitson kiadja az első teljes angol Flavius-fordítást, amelyben amellett érvel, hogy a Jézus-tanúság teljes szövege hiteles. Szerinte a szövegrészt Josephus korának szemüvegén keresztül kell olvasni, s így a „megvallás” keresztény elemei nem is annyira ijesztőek; továbbá Josephus nyugodtan lehetett zsidó-keresztény hívő („ebionita” . XVIII–XX. század első fele. A tudósok zöme azzal érvel, hogy a passzus vagy teljesen, vagy részben hamisítvány (Schürer, Niese, Norden, Zeitlin, Lewy, Juster). 1929. H. St. J. Thackeray a betoldás elméletet támogatja, s szerinte Josephus „görög segítői” (akik a mű szövegét stilizálták) voltak a ludasak a Jézus-hitvallás megszövegezésében. Észrevesz több azonos pontot Lukács evangéliuma és Flavius művei között, amiből arra következtet, hogy az evangélista jelen lehetett Rómában Flavius felolvasó-estjein, sőt akár még találkozhatott is vele. 1931. R. Eisler Jézus, a Messiás c. munkájában felveti, hogy keresztény cenzorok Flavius eredeti szövegét nagyrészt törölték, és egy egészen új szöveget iktattak bele. 1941. Ch. Martin szerint a Flavius-féle tanúság egyes mondatai betoldások, de az egész alapszöveg hiteles. 1954. Paul Winter azzal érvel, hogy csak három mondat betoldás a szövegben, a többi eredeti. Ez a teória széles körben elfogadást nyert. 1960 körül. Hans Conzellman megjegyzi, hogy Flavius szövege igen közel áll a „lukácsi kérügmához” (Lukács hitvallásához), amelyből arra következtet, hogy az egész szóban forgó rész keresztény hamisítvány. 1971. Shlomo Pines publikálja a Flavius-tanúság IX. és X. századi szír, illetve arab fordításának szövegét. Ezek nem tartalmazzák az „ő volt a Messiás”, illetve a „ha egyáltalán lehet őt embernek nevezni” mondatokat. Pines szerint ezek a keleti művek Flavius eredeti – betoldások nélküli – kéziratát használták. 1984. J. Neville Birdsall szóstatisztikai alapon kimutatja, hogy a tanúság szövege stílusában teljesen eltér Josephus egyéb szövegeitől, ezért az feltehetően egészében hamisítvány. 1995. G. J. Goldberg szoros kapcsolatot vél felfedezni az „emmausi tanítványok” Lukácsnál olvasható szövege és a Flavius-tanúság között. Ebből arra következtet, hogy mindkettő egyetlen közös – mára elveszett – keresztény forrásból eredeztethető. " http://www.hetek.hu/index.php?cikk=5525 (Szerintem jól foglalja össze a kérdés állomásait. Bár nem egészen világos a számomra, hogy a IV. században, amikor még a kereszténység nem volt államvallás, a keresztények ellenségei miért nem hozták fel ellenérvként az eredeti szöveget?)
|
|
daleth |
2004. március 08. 14:20 | Sorszám: 142 |
Köszönöm a pontosítást.
|
|
daleth |
2004. március 08. 14:11 | Sorszám: 139 |
Tökéletesen emlékszel! De valószínűleg a középkori másolatokban, átfogalmazták az eredeti szöveget, hogy jobban megfeleljen a keresztény olvasónak, a következőképpen:"Ebben az időben élt Jézus, ez a bölcs ember, ha ugyan szabad őt embernek neveznünk. Ugyanis csodákat művelt és tanította az embereket, akik szívesen hallgatják az igazságot és sok zsidót és sok görögöt megnyert. Ő volt a Krisztus. És ámbár főembereink följelentésére Pilatus keresztre feszíttette, most is hívek maradtak hozzá azok, akik addig szerették. Mert harmadnap feltámadt és megjelent közöttük, mint ahogy Istentől küldött próféták ezt és sok más csodálatos dolgot előre megjövendöltek felőle. S még ma is megvan a keresztények felekezete, amely róla vette a nevét." Azért hoztam az arab másolatot, mert arról nem télezhetjük fel, hogy a keresztények fogalmazták volna át az eredetit.
|
|
daleth |
2004. március 08. 12:42 | Sorszám: 135 |
Te vagy a szekértő abban, hogy a Talmudban maradt-e fenn Jézusra utaló rész (úgy tudom, hogy igen, de Te biztos pontosabb választ tudsz adni). Állítólag Flaviusnak fennmaradt egy arab nyelvű másolata is, ahol a Jézusra vonatkozó rész a következő: "Ebben az időben volt egy bölcs ember, akinek neve Jézus volt. Magatartása/viselkedése jó volt és erényesnek ismerték. Sokan a zsidók és más nemzetbeliek közül tanítványai lettek. Pilátus halálra ítélte keresztre feszítés által. Azonban azok, akik tanítványai lettek nem hagyták el. Beszámoltak arról, hogy három nappal a kereszten való halála után megjelent nekik és életben volt." "The New York Times" 1972.02.12. (persze ez sem perdöntő, hiszen Jézust a muszlimok is tisztelték)
|
|
daleth |
2004. március 08. 11:41 | Sorszám: 128 |
Ugyan, ez nem hivatalos feljegyzés, ahogyan Suetonius és Flavius sem az. Lássuk be, hogy az a néhány életrajz (lásd: Evangéliumok) és a szamizdatban terjesztett publikációkon (lásd: apostoli levelek), meg néhány akkoriban divatos történészen kívül semmi bizonyítékunk sincs arra, hogy Jézus élt volna.
|
|
daleth |
2004. március 08. 11:06 | Sorszám: 126 |
Egyre jobb!
|
|
daleth |
2004. március 08. 10:23 | Sorszám: 123 |
Mit tekintesz bizonyítéknak? Sajnos csontvázzal nem tudunk szolgálni.
|
|
daleth |
2004. március 08. 08:41 | Sorszám: 120 |
"Nincs más szempont, csak a krisztusé." -> "Nincs más szempont, csak a Krisztusé." Akár hiszünk benne, akár nem, a tulajdonneveket nagybetűvel illik írni.
|
|
daleth |
2004. március 08. 08:38 | Sorszám: 119 |
OFF Galilleáról még: "Az egyszerû, földmûveléssel foglalkozó galileaiak a vallás dolgaiban meglehetősen tájékozatlanok, mûveletlenek voltak. A tanulatlan embert ezért abban a korban ”balga galileai” megszólítással illették (Éruvin 53/b). Nem véletlen, hogy az ”am haárec” rövidesen a tudatlan ember szinonimája lett, s az is maradt mindmáig, (Jiddisül amhórecnek mondják.) Ugyanakkor a kabbala és a titkos tudományok igen népszerûek voltak köreikben. (A korai kereszténység is azért tudott itt, Názáretben és kornyékén, hódítani, mert a hozzá nem értő emberek vágytak valami egyszerû, mégis magával ragadó lelki vigasz iránt.) A Babilóniai Talmud említ egy galileait, aki az egyik babilóniai talmudi főiskolán előadást akart tartani a titkos tudományokról, a zsidó misztikáról, de elkergették (Sabbat 80/a)." Raj Tamás: Bibliai tájak titkai: Galilea regényes tájai http://www.erec.hu/belso/content/2003_01/6-7BIBLI.HTM
|
|
daleth |
2004. március 08. 08:32 | Sorszám: 118 |
OFF "Zsidó anya gyermeke zsidó" Ez a szabály csak a keresztes háborúk óta létezik, legjobb tudomásom szerint. Visszavetíteni Jézus korára kb. olyan, mintha a honfoglaló magyarok tetteit a mai magyar alkotmány szerint értékelnénk. Ettől függetlenül Jézust fogantatásától kezdve egészen nyilvános működésének a végéig zsidónak kell tekintenünk (később, mivel őt és követőit kizárták a zsinagógából, már vitatható ez az állítás, de akkor sem Ő tagadta meg a zsidóságát, hanem tőle tagadták meg, tehát a lényegen nem sokat változtat).
|
|
daleth |
2004. március 05. 13:21 | Sorszám: 31 |
Úgy tudom, a Soros Alapítvány Pannonhalmát is támogatta. Rosszabb helyre is mehetett volna az a pénz.
|
|
daleth |
2004. március 05. 12:40 | Sorszám: 15 |
Tudnál valami forrást adni hozzá? Sajnos nem találtam a bemutatóról semmit sem.
|
|
daleth |
2004. március 05. 12:37 | Sorszám: 13 |
Várszegi Asztrik a katolikus egyház liberálisabb vonulatához tartozik. Van szerencsém őt még régebbről, személyesen is ismerni (bár olyan ismerettséggel, melyre valószínűleg csak én emlékszem ), igaz keresztény ember. Az egyházon belül püspöki rangban van, de ahhoz, hogy érteni tudjuk a gondolkodásmódját, tudni kell, hogy bencés. Szerinte (megpróbálom jól visszaadni a szavait, amit a rendszerváltozás környékén mondott) Pannonhalmának és a bencés rendnek nem szabad résztvennie a belpolitikai csatákban (nem pejoratíven mondta), hanem felül kell emelkednie ezeken, hogy mindenki számára a békesség jele legyen. Nem hiszem, hogy ebben az ügyben, éppen emiatt, megnyilatkozna.
|
|
daleth |
2004. március 05. 08:53 | Sorszám: 4 |
Igen, itt a gondolán. Nem szabadna felvennünk a kesztyűt. Ha meg is őrül a világ, nekünk józannak kell maradnunk. Sajnos kevés kapcsolatom van az USA liberális médialobbijával.
|
|
daleth |
2004. március 05. 08:37 | Sorszám: 2 |
Nem lehetne ezt a filmet kiemelni az "antiszemita - nem antiszemita" ördögi köréből? Szerintem annál sokkal értékesebb.
|
|
|