Téma: Iszlámveszély
|
erdeimano |
2004. augusztus 10. 16:32 | Sorszám: 837 |
Elvileg a legsötétebbe, asszem valamikor 650 és 1000 közt. Mondjuk számomra ezt a hipotézist az teszi elég hihetetlenné, hogy az említett periódus elején Európa politikai térképe egész máshogy festett mint a végén. Olyan mértékű teületi változások történtek, amelyekhez valóban több száz év kellett. (Pl. 650 körül még egész Észak-Afrika bizánci birtok, Spanyolország keresztény gót királyság, Perzsia még zoroasztriánus állam, az iszlám még csak az Arab-félszigetet urallja. 1000 körül viszont már Spanyolországtól Indiáig az Iszlám az úr. Ha nincs ez a 350 év, akkor mikor volt elég idő ehez és a többi hasonló kaliberű változáshoz?)
|
|
erdeimano |
2004. augusztus 10. 08:03 | Sorszám: 832 |
De azt hiszem úgy 1200 körülre behoztuk ezt a lemaradást, és onnnantól hogy 1258-ban a mongolok földig rombolták Bagdadot, és a Tigris vize fekete volt a mongolok által beledobált töméntelen papirusztekercs tintájától, már egyértelműen megfordult a sorrend. Azt hiszem az iszlám civilizáció hanyatlása a XI. században, e szeldzsuk-török betöréssel kezdődhetett, épp akkoriban mikorm Európában beindult az a szédítő ütemű fejlődés ami a sötét középkorból 1200-ra a virágzó középkorba, a gótika és a skolasztikus tudományok korába vezetett.
|
|
erdeimano |
2004. augusztus 08. 16:32 | Sorszám: 797 |
Igen, a szuperhatalmi sakkjátszmát nézve ez az USA érdeke. Egy egységes, homogén, kultúrális értelemben nyugati (azért nem írok keresztényt, mert az ateizmus már erősen elterjedt)Európa többszázmilliós lakosságú, technikailag és gazdaságilag csúcsfejlettségű tömbként igen komoly riválisa lehetne az USA-nak. Ha viszont egy megosztott, fele-fele arányban iszlám és nyugati Európa jön létre, akkor az képtelenlesz az önálló nemzetközi politikára, lekötnék a belső konfliktusok. Az állandó belső feszültségben pedig nyilvánvalóan mindkét fél külső segítséget keresne, melyet a bevándoroltak az Iszlám államokban, a keresztény őslakosság pedig valószínűleg az USA-ban és Izraelben fog megtalálni. Így az USA legkomolyabb potenciális ellenfeléből protektorátus, az iszlámellenes háború leghűségesebb fegyverhordozója lehet.
|
|
erdeimano |
2004. augusztus 08. 09:23 | Sorszám: 790 |
Ennek a neoliberális megoldásjavaslatnak az az achilles-sarka, hogy még ha követői társadalmi kérdésekben multikulturalistának is mondják magukat, úgy veszik mintha az egész emberiség azonos nyelven beszélne, azonos értékrendet és vallát követne. Ha ez így lenne, működhetne is a modell, de ha egyszer nem így van. A multikulturalisták amennyire látom, valahogy úgy képzelik el, hogy a multikulturalistává tett korábban nyugati társadalmakban a bevándorolt nem-nyugati népcsoportok majd egyik pillanatról a másikra átvedlenek szekularizált, demokrata, individualista, humanista gondolkozású emberekké, és saját kultúrájukból csupán néhány látványos népszokást, esetleg népviseletet tartanak meg, hogy meglegyen a multikulti színkavalkád. Azt nem értik meg, hogy amit ők értenek demokrácia, szekularizáció, individualizmus, és humanizmus alatt, azok 90%-ban nem civilizációkon átívelő egyetemes emberi értékek, hanem a nyugati civilizáció alkotóelemei, így ezeknek ebben a formában való átvételét nem lehet, és szvsz nem is szabad elvárni nem nyugati emberektől. A kínaiaknak, hinduknak, muszlimoknak joguk van a saját vilglépüknek megfelelően élni. A tömeges bevándorlás viszont éppen emiatt járhatatlan út, hiszen többek között már Bosznia és Libanon esete is bizonyította hogy az eltérő civilizációjú emberek nehezen bírják ki összezárva anélkül hogy egymásnak esnének. Szvsz itt nem arról van szó hogy valamelyik civilizáció hibás lenne, vagy hogy valamelyik jobb/rosszabb lenne a többinél. Szvsz ez olyan mint ahogy ha megfelelő mennyiségű oxigént és hidrogént összezárunk, és egyenáramot vezetünk bele, akkor robban, az nem az oxigén vagy a hidrogén hibája. A dolog pont fordtva működik mint ahogy a multikulturalisták elképzelik. A gondolkodásbeli különbségek még akkor is megmaradnak, amikorra a tarka népviseletek és látványos népszokások már eltűntek.
|
|
erdeimano |
2004. augusztus 03. 19:17 | Sorszám: 739 |
Ezen én is gondolkoztam, már tavasszal is, mikor a síiták városaiban robbantak bombák. Kissé logikátlan lenne hogy bevonulnak az amerikaiak, erre a szunnik fegyverkeznek, és elkezdik robbantgatni .... a síitákat.
|
|
erdeimano |
2004. augusztus 02. 08:12 | Sorszám: 731 |
Igen, valóan nem vallási alapon, bár máshol is elég nehéz elválasztani hogy hol kezdődik a vallási alap. (Ugynakkor Thaiföld nem tudom mennyire támogatja a burmai rezsimet, amennyire tudom gyakoriak a határvillongások és a két nép eleve úgy viszonyul egymáshoz mint a németek és a franaciák 1870-1957 között) Kínát Japánt Koreát és Vietnamot szándékosan hagytam ki, mert ott a buddhizmus a többi felsorolt országgal ellentétben nem önállóan, hanem helyi politeista hagyományokkal és erköcsrendszerekkel szinkretista elegyet alkotva van jelen.
|
|
erdeimano |
2004. augusztus 01. 20:39 | Sorszám: 719 |
No meg ott van a burmai junta
|
|
erdeimano |
2004. augusztus 01. 20:30 | Sorszám: 717 |
Nem a tibetiek az egyetlen buddhista nép, mellettük még echt buddhista országok Srí-Lanka, Burma, Kambodzsa, Mongólia, Thaiföld, Bhután, Laosz.
|
|
erdeimano |
2004. július 31. 21:24 | Sorszám: 701 |
Amúgy Dárfur érdekes hely. Független fekete szultánság volt a 15.századtól egészen a századfordulóig,tehát azon kevés fekete-afrikai régiók egyike amely többszázéves államiságra tekint vissza. A századforduló idején az angolok hozzácsapták az arab-többségű Szudán gyarmatukhoz. Az ország névadói, a furok is érdekes nép. Ahogy a fehér Eurtópát az indoeurópai nyelvcsalád dominálja, úgy fekete Afrikát a niger-kongói. A furok azonban nem a niger-kongó nyelvcsaládba tartoznak, hanem a nilo-szaharaihoz, melynek semmi köze hozzá. Az évszázadok során megfogyatkozott nilo-szaharai nyelvcsaládba tartozó népek mára egymástól elzárt töredékekben élnek a szahara déli-peremén a niger-kongói nyelveket beszélő feketék és az arab-berber sivataglakók közé ékelődve, tehát bizonyos értelemben hozzánk hasonlóan a furok is egy környezetükből kilógó nép.
|
|
erdeimano |
2004. július 31. 21:15 | Sorszám: 699 |
Ezt már a szerbek is csinálták 1944-ben Bácskában
|
|
erdeimano |
2004. július 30. 09:00 | Sorszám: 677 |
A 60-as vek beli káosz után Mobutu 30 éves uralma egy stabil időszak volt, de sajnos persze ez csak olyan felülről kikényszerített stabilitás volt, mit Tito Jugoszláviában. Mobutu 1997-es bukása után, 1998-ban kezdődött az újabb polgárháború, ennek áldozatait 2002-ben 3 millióra becsülték, tehát bolygónk legvéresebb háborújáról van szó, mégis általában csak mínuszos hír. A háború azóta is tart, de azóta újabb becslést az áldozatok számáról nem hallottam (Maga Kongó/Zaire is egy Jugoszláviához hasonló összefércelt ország. Keleten a sűrűnlakott felföldi Kivu-tartomány kultúrálisan inkább Ruandához és Burundihoz áll közel, délen a szavannai Katanga ikább Zambiához, az északi és nyugati esőerdei tartomáyok Brazzaville-Kongóhoz és Gabonhoz, középen pedig Kaszai a gyémánttasrtmány ugyancsak önálló etnikai arculattal)
|
|
erdeimano |
2004. július 29. 21:59 | Sorszám: 673 |
Mondjuk Szudán tényleg nem lenne piskóa. A hadserege ugyan színte nulla, de hatalmas terület, nehéz terep, utak alig vannak, csupa bozót meg sivatag meg szavanna, így megszállva tartani színte lehetetlen lenne, valami olyasmi sülne ki belőle mint az oroszoknak Afganisztán. Ráadásul nincs is miért odamenni. Valamicske olaj van ugyan, de nem túl sok, az ország stratégiai jelentősége pedig szinte nulla.
|
|
erdeimano |
2004. július 29. 09:59 | Sorszám: 657 |
Az könnyen lehet, épp a Száhel-övezet kellős közepe. A lakosság jelentős része persze már arabok, de a furok az őslakosok, az arabok a kormányzati segítséggel betelepülők, most az utóbbiak ölik kormánytámogatással az előbbieket. A helynevek nem jelentenek sokat, végülis ha megnézel egy Magyarországon kívül bárhol kiadott Európa-térképet, Erdélyben is olyan helyneveket fogsz találni mint Targu Mures, Miercurea Ciuc, Cluj Napoca, Oradea, Satu Mare meg hasonlók.
|
|
erdeimano |
2004. július 29. 09:34 | Sorszám: 655 |
Színmohamedán de nem arab. Az a nilo-szaharai nyelvcsaládba tartozik és fekete bőrű. Valásilag viszont valóban muzulmánok, így a konfliktus nem vallási hanem etnikai.
|
|
erdeimano |
2004. július 04. 11:04 | Sorszám: 584 |
A legfontosabat majdnem lefelejtettem: Az olajmezők a déli, tehát keresztény-szinkretista-animista régióban vannak, így ha az angolok annak idején nem kényszerítik egy államba a két területet, akkor ma a nigériai olajmezők se lennének ebben a topicban.
|
|
erdeimano |
2004. július 04. 11:01 | Sorszám: 583 |
Nigéria is ott lett elcs*szve ahol Jugoszlávia. A határok meghúzásáná az angolok nem vették figyelembe az évszázados kultúrális törésvonalakat, és egy államba erőszakoltak két régiót, amelyek kltúrálisan olyan messze vannak egymástól mint Makó Békéscsabától ha nem jár a busz. Északon a szavannákat muszlim hauszák és kanurik, köztük elszórva fulbék lakják, ők főleg marhatenyésztők. Délen viszont korábban hagyományos afrikai vallásokat követő, de mostanra többségében keresztény vagy inkább szinkretista jorubák, ibók, és edók élnek, akik trópusi földműveléssel foglalkoznak. A két csoport nyelvileg is eltér: a jorubák és ibók a kwa, míg a hauszák a csádi nyelvcsaládba tartoznak. A kultúrális ellentétek itt súlyosabbak mint Afrika délebbi területein, mert míg ott a gyarmatosítást törzsi állapotok előzték meg, addig Nigériában mindkét régió több évszázados államiságra tekint vissza. Északon a hauszák és fulbék iszlám állama egészen a XX. század elejéig állt fenn, míg délen a jorubák despotikus istenkirályságait a XIX. század végén gyarmatosították az angolok. Ezek egyikének királyi palotája egy holland leírás szerint a XVII. században akkora volt mint Haarlem városa.
|
|
erdeimano |
2004. június 21. 07:35 | Sorszám: 560 |
Ez persze csak két kiragadott példa a sok közül, szóval ha jól emlékszem a neoliberális fejtegetéseknek az a lényege, hogy az ilyen és ezekhez hasonló, akülönbségeket meglovagoló mutyizási lehetőségek megszűnése akkora profitot tenne semmissé, ami a jelenlegi világgazdasági rendszer összeomlásához vezetne. Péda a nyersanyag dologra: Hatalmas, ha jól tudom ez európai és észak-amerikai lelőhelyeket meghaladó vasérc, rézérc és színesfémlelőhelyek találhatók Peruban és Chilében, valamint Zambiában, Zimbabwében, és Dél-Afrikában. Így kiegyenlítődés esetén logikus lenne, hogy a fejlett országok gépgyártása, autógyártása, stb. lekerüljön ide közvetlenül a nyersanyagforrásokra. Így viszont pl. a fémércekkel nem rendelkező Japánban egyátalán nem is maradna gépgyártás. Hasonlóan a gyémánt: legnagyobb lelőhelyei Kongóban vannak, így kiegyenlítődés esetén logikus lenne, hogy a gyémántfeldolgozó, gyémántcsiszoló ipart a kongóiak vegyék kezükba. Az antwerpeni, amszterdami gyémántcsiszolóknak egyszer s mindenkorra annyi, hiszen a Benelux államokban nincsenek gyémántbányák.
|
|
erdeimano |
2004. június 21. 06:38 | Sorszám: 559 |
Itt most nem az egyes személyek vagyona közti különbségek kiegyenlítődésére gondolok, (ebben ott is nagy különbségek voltak) hanem a birodalom egyes tartományainak gazdasági fejlettségének egymáshoz viszonyított kiegyenlítődésére.
|
|
erdeimano |
2004. június 20. 22:32 | Sorszám: 555 |
Persze, ez is része a dolognak, de ha a szükséges római árut már helyben meg tudta termelni a provincia akkor az feleslegessé tette mind az azt (az itália keresletet meghaladó mértékben) előállító itáliai ipart, mind az árut a helyszínre juttató távolsági kereskedelmet. Így ráadásul még az így szerzett külkereskedelmi többlettől is elesett Itália. De bíztató példának ott van Kína: a kiegyenlítődés nem feltétlenül vezet válsághoz.
|
|
erdeimano |
2004. június 20. 22:08 | Sorszám: 553 |
Nem én alapozom, hanem a neoliberálisok, én kifejezetten örülnék neki ha Kína és India mostanában évi 10%-ot közelítő GDP-növekedésének beérne a gyümölcse. De visszatérve a kérdésedre, ha jól emlékszem, a neoliberálsok fejtegetései aból indulnak ki, hogy a harmadik világ mint olyan létezése a következőkkel járul hozzá a fejlett világ prosperitásához: -olcsó nyersannyagforrás: hagyományos gyarmati logika. a harmadikvilágos országból megveszik a nyersanyagot, ezt feldolgozzák, és a készterméket drágán eladják. Ha a harmadikvilágos ország helyben saját iparral feldolgoná az árut, az így ügyeskedő nyersanyagszegény fejletteknek felkopna az álluk. -olcsó mukaerő: a multik elmennek egy harmadikvilágos országba, ott bagóért legyártanak valamit, majd ezt eladják haza otthoni áron, így lefölözve a hazai ár és a másik ország alacsony bérszínvonala közti árrést. Ha a bérszínvonal egységesülne, ez az árrés megszűnne... Ilyen és ezekhez hasonló dolgok. Ez a jelenség már a Római birodalom bukásában is szerepet játszott: a provinciák utolérték Itáliát a fejlődésben, így feleslegessé vált a távolsági kereskedelem jelentős része, stb. Viszont hogy a neoliberálisoknak nem feltétlenül van igaza, és a kiegyenlítődés nem feltétlenül okoz bukást, arra is van példa: Kínának több olyan többszázéves periódusa is volt, amikor a külvilágtól elzárva, és belül meglehetősen kiegyenlített színvonal mellett is virágzott.
|
|
erdeimano |
2004. június 20. 19:03 | Sorszám: 547 |
Dehogy is. Éppenhogy a konkurenciát nyírná ki. A gyarmatosításban is az volt a poén, hogy ipparral nem rendelkező területekre lehet eladni az iparcikkeket, ezért tették tönkre/folytották el csírájában például az angolok az indiai, az osztrákok (a kettős vámhatárral) a magyar ipart. A jelenlegi neoliberális iskola szerint is amennyiben a föld népességének többsége feljönne a fejlett országok színvonalára, összeomlana a világgazdasági rendszer.
|
|
erdeimano |
2004. június 20. 18:59 | Sorszám: 545 |
Úgyhogy még van vagy húsz évünk megfordítani a tendenciát. De ha nem sikerül akkor az kellemetlen lesz. Gondolj bele, 2050-ben még csak 74 éves leszel.
|
|
erdeimano |
2004. június 20. 18:58 | Sorszám: 544 |
Asszem 20-25% között.
|
|
erdeimano |
2004. június 20. 18:57 | Sorszám: 543 |
Alapvetően az összes civilizáció felsőbbrendűnek tartja magát a többiekhez képest. Ez nem nyugati sajátosság, ugyanígy vélekednek magukról a muzulmánok, kínaiak, japánok, oroszok is. A sajátosság az "Isten által a világ rendbetételére kiválsztott" és hasonló eszmékben van. Ez a gyarmatosításban is legerősebben az USA-hoz hasonlóan színtén kálvinista gyökerű angoloknál jelentkezett.
|
|
erdeimano |
2004. június 20. 18:46 | Sorszám: 540 |
No ez az, a multikulturalizmus és ezáltal az Európába irányuló tömeges iszlám bevándorlás támogatásával az USA 2050-re egyetlen puskalövés nélkül a protektorátusává teheti Európát, míg amúgy ha nyílt konfrontáció nem is, de egy évtizedekre elnyúló hidegháború-light elég könnyen összejöhetne.
|
|
erdeimano |
2004. június 20. 18:32 | Sorszám: 537 |
Tessék egy idézet Bushtól: Idézet: Our nation is chosen by God and commissioned by history to be a model to the world...
Szvsz ez fundamentalizmus a javából. Úgy tűnik hogy a WASP önmagát választott népnek tekinti.
|
|
erdeimano |
2004. június 20. 18:26 | Sorszám: 536 |
Idézet: A dolog ott kezd logikátlanná válni, hogy a civilizációs összecsapás huntingtoni paradigma, a gazdasági meg egy másik. A kettőt nem lehet egyazon füst alatt tárgyalni, mert köze nincs egymáshoz.
De a valóságban mindkettő egymással párhuzamosan létezik, sőt még egyéb tényezők is közrejátszhatnak. Idézet: Ha az USÁ-nak választania kell egy gazdasági és egy civilizációs ellenféllel való szembeszegülés között (egyszerre nyilván nem fog mindkettővel szemben fellépni), akkor a civilizációs fenyegetés a súlyosabb.
Azért attól is függ, hogy kilóra melyik a nagyobb. Az arab világ minden alKaida meg hasonlók ellenére sem katonai és sem gazdasági téren nem ellenfél az USA számára, egy USA-arab összecsapás kb. olyan lenne, mint egy macska és egy mérges hörcsög harca. Egy jól működő EU (és Kína) viszont valóban komoly ellenfél lehet.
|
|
erdeimano |
2004. június 20. 18:18 | Sorszám: 535 |
Még mindig jobb mint egy iszlám európa.
|
|
erdeimano |
2004. június 20. 18:17 | Sorszám: 534 |
Amennyire tudom a kálvinistáknál keményen predesztináció. Ha jól tudom így a hagyományos kálvinista felfogás ezt úgy váltotta át erkölcsi parancsra, hogy mindenkinek abban a küldetésben kell a maximumot kihoznia magából, amire Isten őt kiválasztotta. Ebből kicsit önkényesen értelmezve ilyesmiket lehet kihozni: Ha tőkés vagy, akkor legyen a te céged a piacvezető. (Bővebben: Max Weber: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme)
Ha pedig te vagy a föld legerősebb államának elnöke, akkor váltsd meg a világot.
|
|
erdeimano |
2004. június 20. 18:11 | Sorszám: 533 |
Ez a jelenlegi vagy a tíz év múlva fennálló helyzet megoldására elég is lenne, de 50% nyugdíjasnál már nem.
|
|
erdeimano |
2004. június 20. 11:05 | Sorszám: 510 |
Ahogy S.Sierra mondja, délen kiújulhat, de Horvátország más tészta. A szerblakta területek lakosságának nagy része 1995-ben elmenekült, tehát Horvátország esetében már egyszerűen nem maradt Casus Belli.
|
|
erdeimano |
2004. június 19. 21:20 | Sorszám: 507 |
Geopolitikai okok: NATO-nál még OK, de az EU-nál éppenhogy geopolitikai okok is szólnának Horvátország gyors felvétele mellett, elég csak a térképre nézni, Horvátország szervesen illeszkedik az európai tömbhöz. Délszláv háború: A békeszerződést 1995-ben kötötték meg. Romániával és Bulgáriával az EU 2000-ben kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat. Tehát akkor már 5 éve nemzetközileg elismert béke volt, Horvátországgal mégsem voltak hajlandóak szóba állni. Tuđmant valamiért nagyon utálták az EU-ban, pedig nem valószínű hogy mondjuk Iliescu demokratább lenne.
|
|
erdeimano |
2004. június 19. 21:08 | Sorszám: 503 |
Mindenesetre számomra az érthetetlen, hogy hogy lehet hpogy az EU (sőt még a NATO is) előbbre rangsorolta Romániát és Bulgáriát mint Horvátországot .
|
|
erdeimano |
2004. június 19. 20:57 | Sorszám: 501 |
|
|
erdeimano |
2004. június 19. 20:47 | Sorszám: 499 |
Egy ilyen bővítés sokkal megterhelőbb lenne az EU-nak mint az idei. Most 80 millió, nyugati kultúrájú, és tűrhető gazdasági helyzetű ember lépett be. Úgy egy oyan 50 milliós, gazdaságilag összehasonlíthatatlanul lerobbantabb, népességet kéne felvenni, amely ráadásul igazából soha nem is volt a kultúrális értelemben vett Európa része. Kicsit olyan mintha egy 450 birkából áló birkanyáj három kinnrekedt tagját csak úgy engedhetné be a karámba, ha velük együtt beengedne egy 50 farkasból álló farkasfalkát is.
|
|
erdeimano |
2004. június 19. 20:41 | Sorszám: 498 |
No ez itt a baj Ha nem akarjuk hogy a 2.5 millió erdélyi és vajdasági magyar, meg az 1 millió boszniai és vajdasági horvát kimaradjon, akkor szőröstül bőröstül le kéne nyelnünk az egész 50 milliós Balkánt. Ettől viszont egyátalán nem biztos hogy érezhetően javulna azok helyzete, akikért ezt tennénk, viszont az EU-számára hosszútávú extra működési zavarokat és egy feneketlen pénznyelőt garantálnánk.
|
|
erdeimano |
2004. június 19. 20:30 | Sorszám: 493 |
Node Európa-e az ortodox Balkán? Szvsz nem jobban mint Oroszország, Ukrajna, Belorusszia vagy Moldova. Földrajzi értelemben végülis minden népszokás ellenére nincs egyértelmű határ Európa és Ázsia közt, így ha egy keleti határt akarunk, akkor az csakis valamelyik kultúrális választóvonalat követheti.
|
|
erdeimano |
2004. június 19. 20:13 | Sorszám: 490 |
Éppen ez lenne a probléma Románia és Bulgária felvételével. Ugyanaz mint amit Stoiber mondott Törökországra, hogy ha az EU felveszi, akkor nem lesz többé jogalapja Marokkó vagy Tunézia elutasítására. Ugyanígy Romániánál és Bulgáriánál: Ha őket balkáni-bizantin politikai kultúrájukkal és lepukkant gazdaságukkal felvesszük, akkor előbb utóbb Boszniát, Szerbiát, Albániát is be kell vennünk. Hát nem tudom hogy ti hogy vagytok vele, de nekem enyhe gyomornyomásom támad ha elképzelem amint Corneliu Vladim Tudor Funarral, Sesej vajdával, Simeon cárral, meg néhány boszniai szerb és koszovói albán nemzetségfővel karöltve osztja az észt az EP-ben.
|
|
erdeimano |
2004. június 19. 18:34 | Sorszám: 487 |
Szvsz az EU részéről a 10 délkeleti ország ( Albánia, Azerbajdzsán, Bosznia, Bulgária, Gúzia, Macedónia, Örményország, Szerbia-Montenegró, Románia, Törökország) számára korrekt ajánlat lenne egy olyan különálló gazdasági unió létrehozása, amelyet az EU különféle kedvezményekben részesítene. Azthiszem valami ilyesmi már felmerült a '90-es években.
|
|
erdeimano |
2004. június 19. 18:29 | Sorszám: 485 |
Mondjuk ezzel csak az a probléma hogy a jelenlegi játékszabályok szerint ehez előbb a Vajdaságnak nemzetközileg elismert független állammá kéne válnia.
|
|
erdeimano |
2004. június 19. 18:12 | Sorszám: 483 |
Belegondoltam, és nagyon nehéz kérdés. Tudom, most a kincstár optimizmus azt mondja, hogy ha Románia/Szerbia/Ukrajna bekerülne az EU-ba, akkor eltünnének a határok, és egyszersmind ezen országok kisebbségi politikája is egycsapásra nyugati szinvonalra kerülne. Nem tudom, ebből igazából mennyi valósulna meg, azaz gyakorlatban mennyiben javulna az ottani magyarok helyzete. A szabad költözködés természetesen megvalósulna, de ezt a kettős állampolgársággal amúgy is bármikor megadhatnánk nekik, függetlenül attól, hogy országuk tagja-e az EU-nak. De változna-e érdemben az otthonmaradottak helyzete, képes lenne-e mondjuk a román állambürokrácia és kisebbségi politika nyugativá válni az EU-tagság hatására? A régi EU-tagállamok közül egyedül Görögország ortodox állam, így egyelőre rajta lehet lemérni, hogy az EU-tagság mennyit változtatott a bizantin politikai kultúrán. Sajnos a tények azt mutatják hogy nem sokat. Görögország még a területén élő nemzeti kisebbségek puszta létét sem hajlandó elismerni. Így a több mint félmilliós macedón, negyedmilliós aromun, hasonló méretű albán és török kisebbségek helyzete nagyjából a csángókéval azonos. Mindez egy olyan országban, amely 23 éve tagja az EU-nak . És nem nagyon hallani hogy ezért bárki is ki akarná őket zárni az EU-ból . Ráadásul az Oroszországhoz való viszonyuk is kellemetlenül szivélyes maradt. Tehát itten attól félek, hogy ha besegítenénk a románokat (vagy szerbeket) az EU-ba, azzal csak kikaparnánk számukra a gesztenyét. A belépés előtti/utááni +/- 3m évre esetleg hoznának néhány ideiglenes látszatintézkedést, amelyek annyit sem érnének mint a papír amire nyomtatták őket, de aztán belépve a pofánkba röhögnének, és folytatnák a magyarok elnyomását és a száz éve jól ismert balkáni-bizantin politizálást, azzal a különbséggel hogy mostmár az EU csúcsszerveiben is szabad kezet kapnának ehez, és már az az előnyünk sem lenne meg velük szemben, hogy mi részt vehetünk az EU-döntéshozatalban, ők pedig nem.
|
|
erdeimano |
2004. június 19. 17:36 | Sorszám: 480 |
Igaza van. Szvsz az EU bővítésének meg kéne állnia a nyugati civilizáció keleti határánál, az 1054-es egyházszakadás választóvonalánál. Azaz a továbbiakban keletről már csak Horvátországot lenne szabad felvenni. A délkeleti országoknak (Bosznia, Szerbia-Montenegro, Bulgária, Románia, Macedónia, Albánia, Törökország, Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán) szvsz egy EU-tól különálló gazdasági közösséget kéne létrehozni.
Ez a délkelet-európai gazdasági unió persze ápolhatna kiemelten intenzív kapcsolatokat az EU-val, de ezen országok felvétele az EU-ba nem lenne szerencsés. A kultúrájuk teljesen eltérő, így politikai kultúrájuk (felfogásuk a demokráciáról, emberi jogokról, stb.) is, ráadásul az ortodox országok kényelmetlen mértékben kötődnének Oroszországhoz, az iszlám országok pedig az iszlám világhoz.
|
|
erdeimano |
2004. június 08. 21:46 | Sorszám: 478 |
Indonézia kultúrálisan egy kicsit külön kategória. Nagyon erősek a helyi gyökerek, így elég sajátosan fogják fel az iszlámot, így kb. annyi közük van a Közép-Kelet kultúráihoz, mint a szomszédos keresztény Fülöp-szigeteknek Európához. A főbb belső törésvonalak nem annyira vallásiak, hanem Jáva és a többi sziget közt húzódnak, így az iszlám fundamentalista Aceh tartományban is hasonlóan erős a szembenállás a helyi szeparatisták és a kormányhadsereg közt, mint a keresztény Malukun. Az USA-val szemben is legalább annyian tekintenek közülük egy Kelet-Ázsiai együttműködésre mint az iszlámra.
|
|
erdeimano |
2004. június 08. 21:38 | Sorszám: 477 |
Szvsz ez azért nem biztos. Ha polgárháború törne ki Szaúd-Arábiában akkor igazad van, de ha Iránhoz hasonlóan gyors hatalomátvétellel előállna egy stabil új kormány, akkor nem nagyon hiszem hogy háború lenne, hacsak az USA meg nem támadná őket. Az olajárakat viszont biztos megemelnék.
|
|
erdeimano |
2004. június 08. 21:34 | Sorszám: 476 |
Dél-Korea már Vietnamban is az USA legnagyobb haderőt bevető szövetségese volt, oda 50 000 katonát küldtek, ami mondjuk az északi veszély mellett érthető lépés. Most viszont a liberális ( dél-koreai olvasatban liberális = többé kevésbé USA-ellenes és a katonai gyökerű establishmenttel szemben álló ) Uli párt többséget szerzett a parlamentben, így az USA-val szembenállók pozíciói erősebbek mint 1953-óta valaha, úgyhogy hogy hosszú távon mi lesz ebből a 3000 katonából, az nagyon is kérdéses. Ugyan Roh is az Uli párt tagja de ő a párt jobbszárnyához (jobb és bal eléggé eltérő fogalmak az ittenitől, ott a jobb az USA-barátot jelenti)tartozik, így engedékeny USA-politikája miatt sok támadás is éri pártján belülről.
|
|
erdeimano |
2004. június 08. 21:07 | Sorszám: 475 |
Igen, a dolog stzámtani probléma. Kína lakosságaának száma megegyezik a fejlett országok összlakosságával. Tehát ha Kína följön, akkor az a világ olajfogysztását százalékban nézve bizonyosan kétjegyű számmal fogja növelni.
|
|
erdeimano |
2004. június 03. 14:23 | Sorszám: 413 |
Igen, szvsz a multikulturalizmussal az USA kavarja a kakit. De még csak annyit, hogy Törökország EU tagsága esetén a 40 milliós szám inkább minimiális becslés 2030-ra. 2010-re Törökország népessége 84 millió lesz. Az EU-ban élő törökök (na jó, törökök és törökországi kurdok) létszáma amennyire tudom jelenleg 6-7 millió körül van. (A Németországra vonatkozó 2 milliós szám a '80-as évek végén volt igaz, ma ennek legalább duplája.) Tehát az a 2030-as 40 millió európai török + egy 70 milliós Törökország simán lehet akár 60 millió európai török + egy 80 milliós Törökország is.
|
|
erdeimano |
2004. június 03. 13:50 | Sorszám: 411 |
Azt hiszem az Európát érintő kérdésben az első forduló idén decemberben fog eldőlni, ekkor dől el ugyanis véglegesen hogy Törökországot felveszik-e az EU-ba, vagy sem. Amennyiben nemleges válasz születik, az végleges lesz, amennyiben a felvételről döntenek, akkor az 2010-ig be is következik. Ha Törökországot felveszik és életbelép a szabad költözködés, akkor szvsz az EU-nak bizony annyi. Törökország népessége jelenleg 70 millió fő, és ez évi másfél millióval növekszik. Tehát Törökország még úgy is évi másfél millió bevándorló kibocsátására képes, hogy közben nem csökken az otthonmaradó népessége. Ha ilyen mértékü lenne az átvándorlás, az 20 évnyi török EU tagság után 30 millió Európába települt török állampolgárt jelenthetne. Ráadásul a 30 millió áttelepült természetes szaporulata és a már ittélőké nélkül. 2010-es belépést nézve és az áttelepülők természetes szaporulatát beszámolva ez 40 millió körüli nyugat-európai török és kurd népességet jelentene 2030-ra, mellette pedig egy változatlanul 70 milliós EU-tag Törökországot. Ráadásul a betelepülés Törökország EU-tagsága esetén könnyen lehet ennél nagyobb is.
|
|
erdeimano |
2004. június 03. 13:50 | Sorszám: 410 |
Azt hiszem az Európát érintő kérdésben az első forduló idén decemberben fog eldőlni, ekkor dől el ugyanis véglegesen hogy Törökországot felveszik-e az EU-ba, vagy sem. Amennyiben nemleges válasz születik, az végleges lesz, amennyiben a felvételről döntenek, akkor az 2010-ig be is következik. Ha Törökországot felveszik és életbelép a szabad költözködés, akkor szvsz az EU-nak bizony annyi. Törökország népessége jelenleg 70 millió fő, és ez évi másfél millióval növekszik. Tehát Törökország még úgy is évi másfél millió bevándorló kibocsátására képes, hogy közben nem csökken az otthonmaradó népessége. Ha ilyen mértékü lenne az átvándorlás, az 20 évnyi török EU tagság után 30 millió Európába települt török állampolgárt jelenthetne. Ráadásul a 30 millió áttelepült természetes szaporulata és a már ittélőké nélkül. 2010-es belépést nézve és az áttelepülők természetes szaporulatát beszámolva ez 40 millió körüli nyugat-európai török és kurd népességet jelentene 2030-ra, mellette pedig egy változatlanul 70 milliós EU-tag Törökországot. Ráadásul a betelepülés Törökország EU-tagsága esetén könnyen lehet ennél nagyobb is.
|
|
erdeimano |
2004. június 01. 17:33 | Sorszám: 403 |
Természetesen. De Bosznia és Koszovó egyike sem volt komoly veszélynek nevezhető, a muzulmánok mindkét esetben a gyengébb fél voltak. Ráadásul az 1992-ben kirobban boszniai háborút 1991-ben egy szerb-horvát összecsapás előzte meg, amely már előre eldöntötte hogy a magyarok a következőkben nem lesznek oda a szerbekért (katolikus horvátok<=> ortodox szerbek). Főleg, hogy induláskor, 1991-ben Szerbia lépett fel agresszorként Horvátországgal szemben, és ennek pont egyik legdurvább helyszíne a kelentős magyar közössgel rendelkező Vukovár volt, valamint hogy Kelet-Szlavónia ősi magyar falvai (Kórógy, Szentlászló) is áldozatul estek a támadás első hullámának.És akkor a Vajdaság autonómiájának 1989-es megvonásáról még nem is beszéltünk.
|
|
erdeimano |
2004. június 01. 17:16 | Sorszám: 401 |
Szvsz a magyar szerb viszonynál a következő okok vezettek ide: 1. A Vajdaság kérdésében Magyarország és Szerbia hagyományosan ellenségek. (legutóbb 1995-ös események) 2. Szerbia ortodox ország, tehát civilizációs értelemben mégiscsak nem egészen azonos platformon áll Magyarországgal. Ráadásul ősellensége a Magyarországgal azonos civilizációjú (katolikus, nyugati) Horvátországnak. Így szvsz a vajdasági magyarok és a velünk azonos civilizációjú Horvátország ellenségeiként, ráadásul nem katolikus hanem ortodox államként nem sok esélyük volt nálunk.
|
|
erdeimano |
2004. június 01. 17:03 | Sorszám: 398 |
pl. Nézzük az USA-t: A WASP politika irracionális részei egyértelműen a kálvinista etika egy sajátos értelmezéséből fakadnak. Irracionális mértékű küldetéstudatosság: A kálvinizmus tanításai szerint Isten egyes embereket eleve kárhozatra, másokat eleve üdvözülésre rendelt el. Ezt a WASP úgy értelmezte, hogy vannak kiválsztott és ki nem választott emberek, majd ezt az értelmezést a nemzetek szintjére is áttették, így az ő világképükben az USA kiválasztott nemzet, mely arra rendeltetett, hogy a helyes Utat mutassa a világnak. Irracionális mértékű támogatás Izraelnek: A kálvinizmus alapvetően a keresztény egyházak közül a legerősebben kötődik az Ószövetséghez. Ez a WASP nél elég erősre fokozódótt ahoz, hogy az már huntingtoni értelemben civilizációs közösséget jelentsen a zsidósággal. és így tovább
|
|
erdeimano |
2004. június 01. 16:50 | Sorszám: 395 |
Persze hogy nem. Szvsz a civilizációs paradigma teljes félreértését és hibás értelmezését jelenti az egykutyázás és az hogy az eltérő civilizációk puszta létükkel veszélyeztetnék egymást. A helyes értelmezés szvsz ilyesmi dolgokat jelent: -Egy különböző civilizációhoz tartozó entitások közti konfliktus esetén egy harmadik ország általában azzal szolidális, akivel civilizációs rokonságban áll: pl. Bosznia esetében mi magyarok nagyrészt a horvátokkal éreztünk szolidalitást, a malájok a bosnyákokkal, a görögök a szerbekkel. -Az egyes országok politikájának iracionális lépései jórészt az adott ország civilizációs örökségére vezethetők vissza. -Több eltérő civilizáció egyetlen társadalomba kényszerítése az eltérő világképek miatt robbanásveszélyes elegyet hoz létre (Bosznia, Libanon, és ezért nem tartom jónak a tömeges bevándorlást Európába) szvsz ilyesmi dolgokról van szó.
|
|
erdeimano |
2004. június 01. 16:10 | Sorszám: 393 |
Igen, és ez szvsz éppen arra mutat hogy Huntingtonak igaza van. A republikánus USA politikát 100%-ig a civilizációs paradigma mozgatja.
|
|
erdeimano |
2004. június 01. 11:24 | Sorszám: 390 |
Természetesen egyik tényező sem kizárólagos, de szvsz hogy a civilizációnak is nagy szerepe van, az vitathatatlan. Amit Chomsky mond, az több helyen hibádzik. Először is civilizációs értelemben az USA társadalmi struktúráját, nemzettudatát és világlátását illetően keményvonalas kálvinista gyökerű protestáns állam, még ha ezt nyíltan nem is mondják ki soha. Ez többek között megmagyarázza az amerikai establishment ellenszenvét a katolikusokkal szemben, megingathatatlan küldetéstudatosságát a külpolitika tekintetében, Izrael feltétel nélküli támogatását (gondoljunk csak a kálvinizmus egyes oldalhajtásainak az Ószövetséghez való különleges teológiai viszonyára) és az amerikai munkamorált és kapitalizmust is. Tehát megintcsak visszaértünk a civilizációhoz.
|
|
erdeimano |
2004. június 01. 11:13 | Sorszám: 388 |
Tény hogy Szudánban az arabok százezres nagyságrendben öldösik az animista és keresztény dinkákat és mostmár a muzulmán furokat is. Alapvetően az utóbbi 10 évben valószínűleg Fekete-Afrikában több ember esett népirtás és egyéb háborús bűnök áldozatául, mint a bolygó többi részén együtt véve, csak éppen Boszniával, Észak-Írországgal, Irakkal, stb. ellentétben ami Afrikában történik, az a világon senkit nem érdekel. Ruandában a keresztény hutuk öltek meg egy év alatt vagy 800.000 keresztény tutszit. A jelenleg is folyó Kongói polgárháborúnak 1998-óta legalább 3 millió áldozata van, és a hírekben mégis tizedannyit sem hallani róla mint az izraeli-palesztin konfliktusról vagy Irakról. A sierra-leone-i polgárháborúról most így hirtelen nem tudok pontos számot mondani, de módszereket egy példát igen: Rendszeresen droggal tömött és szisztematikus agymosásnak alávetett 13-15 éves gyerekeket vetettek be "zombikatonákként", akiknek kegyetlensége nem ismert határt.
|
|
erdeimano |
2004. május 29. 22:40 | Sorszám: 310 |
Ehez talán elsőként a szociális rendszert kéne átalakítani valahogy, hogy az embereknek érdekükké váljona a gyermekvállalás.
|
|
erdeimano |
2004. május 29. 22:16 | Sorszám: 309 |
Én épp a civilizációs válságra való terápiakánt vetettem fel a dél-amerikaiakat, mint egyfajta "vérfrissítést", hiszen ezzel éppen az európai civilizációból leginkább kiveszni látszó két értéket, a keresztény vallásosságot és a családcentrikusságot erősíthetnénk. Egyetértek azzal amit javasolsz, csak nem tudom külső hatás nélkül elindítható-e egy ilyen folyamat. Ha igen, természetesen az lenne a legjobb. A dél-amerikaiakat inkább afféle átmeneti kezelésnek gondolnám, addig amíg ezek a folyamatok be nem indulnak.
|
|
erdeimano |
2004. május 29. 21:30 | Sorszám: 304 |
köszi
|
|
erdeimano |
2004. május 28. 08:45 | Sorszám: 302 |
Idézet: A fiatalok köztudottan mindig központ szerepet játszanak a tiltakozásban, az instabilitás előidézésében, a forradalmi mozgalmak támogatásában. Bizonyítható, hogy az emberi történelem során a nagy tömegű fiatal korosztály jelenléte jobbára egybeesett az ilyen eseményekkel. Mondják, hogy "a protestáns reformáció egyike azoknak a történelmi példáknak, melyek kifejezetten ifjúsági mozgalmak" voltak. Az ifjúság arányának jelentős megnövekedése a nyugati államokban egybeesett a "demokratikus forradalmak korával" a 18.szd. utolsó évtizedeiben. A 19.századi sikeres iparosítás és az emigráció csökkentette az európai társadalmakban az ifjabb korosztályok politikai hatását. A húszas években a fiatalok aránya újra növekedni kezdett, s ezáltal tömeges támogatást biztosított a fasizmusnak és más szélsőséges mozgalmaknak. Négy évtizeddel később a második világháborút követő baby boom nemzedéke pedig a hatvanas évek tiltakozó megmozdulásainak vált a forrásává.
No erről beszélek, és ez a dolog bizony fordítva is működik: Nézzük csak meg az MSZP és a Fidesz népszerűségi megoszlását korosztályok szerint. 30 alatt tarol a Fidesz, 60 felett tarol az MSZP. Ha Magyarország népessége valamivel fiatalabb lenne, 2002-ben nagy többsggel nyert volna a Fidesz. A társadalom elöregedettsége folytán azonban hiába volt a jobboldal támogtottsága például a 18-24 éves korosztályban 70%, a koreloszlás miatt ez nem volt elég a győzelemhez. Egy több mint 50%-ban nyugdíjas társadalomban színte elkerülehetetlenül dominánssá válik az a szavazói hozzáállás, amit az MSZP-bázisánál látunk, és amelyet sokan "langyember"-i magatartásként neveztek meg: -csak a napi betevő számít -rettegés bármiféle politikai/társadalmi változástól -teljes közönbösség aziránt hogy az országban érvényesülnek e az egyéni szabadságjogok -teljes érdektelenség hosszú távú programokat és a jövőt iletően -a nyugalom akarása bármi áron, akár a szabadságjogok feladása és igazságtalanságok árán is -teljes közönbösség bármiféle ideológia iránt Tehát egy ilyen államban elképzelhetetlen bármiféle forradalom, de még társadalmi reformok sem valószínűek, így tulajdonképpen mindenfajta diktatúrának vagy tekintélyelvű rezsimnek remek terepet jelent.
Esetleg enyhíteni lehetne a problémát azzal, ha a gyermekes szülők kiskorú gyerekeik nevében is szavazhatnának, így pl egy háromgyermekes házaspár szavazata nem kettőt, hanem ötöt érne, de ha a nyugdíjasok száma az 50%-ot túllépi, akkor a potenciális szavazatok több mint fele még ebben az esetben is tőlük jönne.
|
|
erdeimano |
2004. május 28. 08:16 | Sorszám: 301 |
Mégegyszer: A 20 millióval tem mint reálisan lehetséges népességszámot mondtam, hanem mint eltartóképességet. Ezzel csupán azt akartam jelezni, hogy 9-12 milliós népesség vígan és környezetbarátan el tudna itt élni, nem kell ahoz 7-8 millióra csökkenteni a népsségszámot, hogy elég helyünk legyen.
|
|
erdeimano |
2004. május 28. 08:13 | Sorszám: 300 |
Idézet: Dehogynem. A gyermekvállalás ugyanolyan többletterhelés, mint az öregek eltartása, tán még strapásabb is. Más kérdés, hogy abból legalább idővel lesz valami pozitívum is. De ugye ilyenkor sosem merül fel a "sokk", meg a "válság".
Az a félő, hogy 20-30 éven belül 50% fölé emelkedik a nyugdíjasok aránya. Ha a gyerekek aránya emelkedne 50% fölé, természetesen az is nagy gondokat okozna, csakhogy a népességnek 2050 ig a 9-12 milliós sávban történő tartásához szükséges gyerekszám nem hogy az 50%-ot, de még a 25%-ot sem éri el.
|
|
erdeimano |
2004. május 27. 21:41 | Sorszám: 295 |
Nézzük meg a dolgot lebontva. A latin-amerikaiak két legnépesebb kultúrkörét a meszticek és a fehérek alkotják. A 193 millió meszticre igaz amit mondasz, az ő kultúrájuk valóban sajátos, de még így is nagyságrendekkel európaibb az pl. arabokénál. Gondolj csak bele, már pusztán a közös vallás milyen sokat jelent: Mexikó például ugyanúgy Mária országa, ahogy Magyarország, így a csíksomlyói zarándoklaton egy mexikói mesztic ugyanolyan áhítattal venne részt ahogy egy csíki székely, és nem Mekkába akarna menni. Az év legfőbb ünnepe számukra is a karácsony, és nem a ramadán, még ha odavonatkozó szokásaik bizonyos dolgokban kicsit mások is mint a mieink. A hét pihenőnapja a vasárnap, és nem a péntek vagy a szombat. Hangok terén harangszó és nem müezzin. Az európaiakkal való vegyesházaság lehetősége számukra evidencia, míg a muzulmánoknál a nőknek szigorúan tilos, a férfiaknak pedig csak úgy szabad, ha gyermekeiket muzulmánnak nevelik. A másik csoport a 147 millió fehér. Őket minden fenntartás nélkül európaiaknak lehet nevezni, hiszen gyakorlatilag az egész dél-amerikai kultúrtörténet arról szólt, hogy kultúra terén a fehérek európaiabbak akartak lennni az európaiaknál. Ők legfeljebb annyiban térnek el tőlünk, hogy vallásosabbak és családcentrikusabbak nálunk, amely két dolog bizony nem is ártana ha erősödne Európában
Visszatérve a meszticekhez, az európaiak "fehérítési kampánya" olyannyira erős volt, hogy még a vegyes népességű társadalmakat ( Peru, Bolívia, stb.) is ilyen irányba formálták (amely amúgy az őslakossággal szemben meglehetősen ronda dolog volt): ezekben a "fehér" városi középosztályt vagy felső osztályt jelent, a "mesztic" városi szegényt, vagy alsó-középosztályt, az "indián" pedig a falusi parasztokat. Mexikóban kisebb eltéréssel hasonó a helyzet: "fehér"=városi "mesztic"=vidéki
Ez a társadalmi felépítés olyan erős, hogy a "bőrszín"-t és "anyanyelvet" ezekben a társadalmakban nagyon gyakran nem is az egyén szüleinek származása, hanem éppen aktuális társadalmi helyzete határozza meg. Ezzel oda akarok kilyukadni, hogy itt tulajdonképpen minél magasabb társadalmi helyzetű egy mesztic annál inkább európai kultúra szerint akar élni, ami az őshonos kultúrákkal szemben rendkívül káros ugyan, de bevándorlás tekintetében számunkra rendkívüli előny: ha egyszer a hagyományos mesztic felfogásban az asszimiláció egyet jelent a társadalmi felemelkedéssel, akkor Európába település esetén is így fognak viselkedni.
|
|
erdeimano |
2004. május 26. 18:09 | Sorszám: 279 |
Az ALADI tagállamok népességének nagy része ennek ellenére gyakorlatilag megfelel az "európai"-szóval jelölt kritériumoknak: Argentina, Chile, és Uruguay gyakorlatilag "fehér" országok. Lakosságuk így együtt 53 millió. A 170 milliós Brazilia népessége több mint fele részben "fehér", a többi származási csoport együttes részarányával egyenlő, tehát itt számolhatunk újabb 94 millió "európai"-val. A másik 77 millióból 44 millió mulatt (fekete-fehér) 20 millió fekete. Kolumbia, Venezuela és Mexikü Mesztic államok, amely kevert, de erősen elnyugatiasodott európai-indián kultúrát jelent, hárman így együtt 155 millió lakossal. Az "indián államok" közé Ecuador, Peru, Bolívia, Paraguay tartozik, összesen 50 millió fele részben mesztic, fele részben indián lakossal. Tehát így egy nagyon durva becsléssel összesen az egész ALADI: 147 millió "európai" 193 millió mesztic (indián-európai) 44 millió mulatt (afrikai-európai) 25 millió indián 20 millió "afrikai" Bevándorlás esetán amúgy is valószínűleg a városlakó fehérek és meszticek mobilitása lenne a legnagyobb, már csak az életmód miatt is.
|
|
erdeimano |
2004. május 26. 15:30 | Sorszám: 276 |
Nagyon is látom hogy az európai civilizávió milyen állapotban van, az egész dolgot éppen azért vetettem fel, mert úgy érzem kell egy kis keresztény utánpótlás a fogyatkozó keresztény népességnek.
|
|
erdeimano |
2004. május 26. 14:36 | Sorszám: 265 |
Fene sem gondol 20 millióra. Csak azt akartam ezzel jelezni, hogy a népességünk 9-12 milliós sávban tartása teljesen normális lenne.
|
|
erdeimano |
2004. május 26. 14:21 | Sorszám: 261 |
Bocs, a 3.-as lemaradt. Tehát 3.-as.: Amire gondolok az nem jelentene népességnövekedést, (esetleg egészen minimálisat) hanem leginkább csak stagnálást. Mondjuk hogy 2050-re ne 7-8 millióan legyünk, hanem 10-12 millióan. Ez egyátalán nem jelentene többletmegterhelést.
|
|
erdeimano |
2004. május 26. 14:18 | Sorszám: 260 |
1. Ez elsősorban regionális kérdés. Van amelyik ország túlnépesedett, van amelyikre nem. Magyarországa nem. Mezőgazdasági adottságainknak 10-15 millió közti népességszám meg sem kottyanna, még 20 millió ember nyugati életszínvonalon való eltartása sem okozna gondot. 2. Épp ez a baj, hogy a jelek szerint ez milyen rendszerhez vezetne. Nézzük csak például a politikát: Tény, hogy egy ország politikai élete függ a népességátlagéletkorától: Minél fiatalabb egy ország népessége, annál inkább hajlamos forradalmakra, újításokra, stb. (ezt statisztikai adatok igazolják.) Fordítva pedig egy elöregedett országra jellemző az a politikai hozzáállás aminek jelei már nálunk is mutatkoznak: csak a mai betevő legyen meg, legyen nyugalom, több nem kell, minek is, a jövő le van xarva. Már mostanra túlságosan ilyené vált a magyar szavazói magatartás, 50% feletti nyugdíjassal ez hatványozottan ilyen lenne. Ráaásul a nyugdíjkorhatárt fel kéne tolni 70 év fölé, ami azért elég brutális. Persze beolvaszthatatlan bevándorlók érkezése csak rontana a helyzeten. De ha olyan bevándorlók jönnének akiknek vallásuk és mindennapi életmódjuk a mienkkel azonos, nyelvünket pedig a vegyesházasságok és asszimiláció révén 1-2 generáción belül átvennék, az szvsz nagy segítség lenne. Persze a valódi megoldás egy egészsége népszaporulati szint elérése lenne, akkor valóban nem is kéne semmilyen bevándorlás.
|
|
erdeimano |
2004. május 26. 13:26 | Sorszám: 249 |
Ha 10-20 éven belül sikerül visszafordítani a népességfogyást és legalább akkor természetesen nem, és ez lenne a legjobb megoldás. De ha nem sikerül, akkor ötvenakárhány százalék nyugdíjas elég komoly válságot okozhatna. A másik esetben ugyanez a helyzet: Ha azonossá válik az adott országokban élő keresztények és muzulmánok népszaporulata, akkor nincs többé szükség bevándorlásra, de amíg a muzulmánok szaporulta magasabb, addig nem ártana kiegyensúlyozni valamivel.
|
|
erdeimano |
2004. május 26. 13:17 | Sorszám: 246 |
úgyc látom a két topic között divatba jött a duplázás, úgyhogy én is ezt teszem: Szvsz a dologot úgy lehetne intézni, hogy: 1. Az EU kb Japán bevándorlási törvényeinek megfelelő szigorúságú bevándolrási szabáyokat vezet be, ami gyakorlatilag bevándorlásstoppot jelentene. 2. Ezután köt egy kétoldalú megállapodást az ALADI-val (az ALADI tagállamai: Argentína, Bolívia, Brazilia, Chile, Ecuador, Kolumbia, Mexikó, Paraguay, Uruguay és Venezuela) melynek értelmében az ALADI tagállamok állampolgárai számára viszont rendkívül könnyűvé tennék az EU-ba való betelepülést. (Ezen belül a többiekhez képest bizonyos előnyöket élvezhetnének a bizonyíthatóan európai származásúak, de tulajdonképpen ha az ALADI tagállamok ezt a különbségtételt rossz néven vennék, akkor végülis nem olyan fontos.) A dolgot a következők miatt tartom szükségesnek:
1. Több európai országban (Anglia, Franciaország, Belgium, Hollandia, Németország, lehet hogy már Svédország is)) már elég nagy létszámú iszlám közösség él ahoz, hogy az eltérő népszaporulat miatt még további nulla bevándorlás mellett is részarányuk gyorsan növekedjen, a puszta természetes szaporulat miatt. Tehát pl. még ha Németország teljes bevándorlásstopot foganatosítana az iszlám világgal szemben, akkor minden évben keresztény bevándorlók tízezreit kéne beengednie ahoz, hogy az országon belüli keresztény-iszlám mérleg egyensúlyban maradjon, és ne billenjen el az iszlám javára. 2. Több Európai országban olyan gyorsan csökken a népesség, ami néhány évtizeden belül társadalmi katasztrófához vezethet. Ezen a téren az EU tagállamai közül Észtországban, Magyarországon, és Olaszországban a legaggasztóbb a helyzet, de félő hogy hamarosan Lengyelország és Spanyolország is ilyen pályára áll. Most még egy ideig nem fog gondot okozni a dolog, de ha tíz-húsz éven belül nem sikerül megfordítani a tendenciát, akkor sajnos ezek az országok bevándorlásra lesznek szorlulva. Ezesetben lehetőség szerint olyan bevándorlókra lenne szükség, akiknek kultúrája minél hasonlóbb a befogadó országéhoz, és minél hamarabb asszimilálódnak.
|
|
erdeimano |
2004. május 23. 21:48 | Sorszám: 167 |
Az a helyzet, hogy valószínűleg fiatalabb vagyok nálatok, ráadásul a családomra jellemző hogy meglehetősen magas életkort érünk meg, így (sajnos?) 2050-t minden bizonnyal személyesen is megérem. Lehet hogy önzés, de a következő generációkra gondolás mellet személyesen sem szeretnék nagyapó koromra sem az isztambuli kalifa másodrangú-állampolgár gyaur alattvalója lenni, sem pedig egy USA-tól gyarmati függésben levő apartheid Európa állandó rettegésben, harckészültségben és elzárkózásban élő uralkodó népcsoprtjának a tagja lenni.
|
|
erdeimano |
2004. május 23. 21:10 | Sorszám: 164 |
Ok, akkor viszlát hétvégén. A helyzet valóban aggasztó, de ahogy mondod egy kis időnk még maradt, valahol a huszonharmadik órában lehetünk. Ha 2020-ig nem történik lényegi változás, akkor annyi. Kiútnak szerintem reális lenne a latin-amerikai bevándorlókkal történő "vérfrissítés", csak kérdés hogy erre lesz-e és ha igen mekkora politikai akarat a következő évtizedben Európa vezetői részéről. Mert ha 2020-ig nem lépnek, akkor már késő lesz. Azt hiszem a dolog megér egy önnálló topicot, nyitok egyet.
|
|
erdeimano |
2004. május 23. 20:37 | Sorszám: 162 |
Amúgy persze ha folytatódik az iszlám bevándorlás, akkor könnyen lehet, hogy egy idő után Törökország is megpróbál majd a saját pecsenyéjét sütögetve rászervezni. Végülis egy Isztambul központú, iszlám alapon létrejövő, Rotterdamtól Bakuig terjedő török-kurd-albán-roma-azeri-bosnyák vezetésű Kalifátus egy elég komoly birodalom lenne, és ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, akkor 2050-től megvalósítására realiás lehetőség lesz. Ekkor persze a török rászervezési szándék ütközne az amerikai rászervezési szándékkal, ami elég kusza helyzetet teremtene.
|
|
erdeimano |
2004. május 23. 18:08 | Sorszám: 159 |
A képlet egyszerű: Kevés muzulmán => homogén, nyugati jellegű társadalom => belső stabilitás => önállóságra való törekvés => magabiztos kiállás az USA-val és szövetségeseivel szemben => baráti viszony az EU és az iszlám országok közt Sok muzulmán => kettéhasadó társadalom => belső fenyegetettség => Külső segítség keresése velük szemben => segítség kérése a muzulmánokkal szemben ellenséges USA-tól és a muzulmánokkal szembeni harcban megedződött Izraeltől => szoros szövetségesi viszony ezen országok és az EU közt => ellenségeskedés az EU és az iszlám államok közt.
|
|
erdeimano |
2004. május 23. 11:19 | Sorszám: 153 |
Mondjuk mivel a jelentős részben közvetlenül európai származású brazilokkal és argentinokkal szemben a a mexikóiak nagy része az európaitól nagyobb mértékben eltérő kultúrájú mesztic, ezért szvsz őket egy további körbe kéne tenni. A brazilok és argentinok mellé pedig az első körbe be lehetne venni az ugyancsak jelentős részben közvetlenül európai származású uruguayiakat is. Így tehát: 1.kör: az adott országból származó brazilok, argentinok és uruguayiak, 2.kör: egyéb európai országokból származó brazilok, argentinok és uruguayiak 3.kör: egyéb brazilok argentinok és uruguayiak 4.kör: egyéb latin-amerikai országok állampolgárai (Mexikó, Peru, Venezuela, Kolumbia, stb.)
|
|
erdeimano |
2004. május 23. 10:51 | Sorszám: 152 |
Igen, igazda van, a mexikóiak is beleférnek. Spanyolország és Olaszország szempontjából azért az említett két ország jutott eszembe, mert argentinok milliói rendelkeznek XIX.-századi közvetlen spanyol származással,(a mexikóiak nagyrészt meszticek) XIX. században kivándorlolt olaszok leszármazottaiból pedig azt hiszem legalább 50 millió él Braziliában és Argentínában.
Na talán mégsem leszek nagypapa koromra a kalifa gyaur alattvalója. Csak azt nem értem, Latin-Amerika eddig miért nem merült fel soha az Európai politikában mint az iszlám bevándorlás alternatívája. Az európai politikusok jelenleg két fajtája van. Az egyik korlátlanul, milliiószámra engedné be a muzulmánokat, a másik viszont nem engedne be senkit, még az új EU-tagállamok állampolgárait sem.
|
|
erdeimano |
2004. május 23. 10:09 | Sorszám: 150 |
Amúgy a focit, szambát, tangót és capueirát leszámítva szerintetek a dolog az iszlám bevándorlás befagyasztásával kombinálva jól beválna arra, hogy egyidejűleg biztosítsa: -Az elöregedő Európa megfiatalítását, és -Az iszlamizáció veszélyének elhárítását és -Az elvallástalanodó Európa visszakeresztényesítését ?
|
|
erdeimano |
2004. május 23. 09:59 | Sorszám: 148 |
Tehát a dolog úgy nézne ki, hogy minden európai ország: 1.Első körben tőle származó brazil illetve argentin állampolgárokat engedne be. amennyiben ez nem elégíti ki a munkaerőigényét, akkor 2.Második körben bármilyen, európai származását igazolni tudó brazil illetve argentin állampolgárokat engedne be, ha még ez sem elég neki, akkor 3.Harmadik körben bármilyen brazil illetve argentin állampolgárt beengedhetne.
|
|
erdeimano |
2004. május 23. 08:47 | Sorszám: 146 |
Mindenesetre szvsz az EU előtt jelen helyzetben hosszútávon egyetlen kiút van: Amíg nem sikerül megnyugtató szintre hozni a természetes szaporulatot, addig 1. hermetikusan lezárni a határokat az iszlám bevándorlás előtt, és 2. a fogyó népességű országok munkaerőszükségletet Latin-Amerika katolikus lakosságából, főként Braziliából és Argentínából pótolni. Mégpedig úgy, hogy első körben minden EU tagállam tőle származó brazilokat és argentinokat fogadna be: Németország német származású brazilokat és argentínokat, Olaszország olasz származásúakat, Spanyolország spanyol származásúakat, és így tovább. És csak ha ez nem elégítené ki az adott országok munkaerőigényét, akkor kerülne sor nem az adott országokból származó brazil illetve argentin bevándorlók beengedésére. Érvek a fogyó népességű országok munkaerőszükségletének latin-amerikai bevándorlókkalvaló pótlására:
-Ahogy a II. vh előtt Franciaországba tömegesen települt lengyel bevándorlók esete is mutatja, katolikus bevándorlók egy másik katolikus ország társadalmába még akkor is 1-2 generáció alatt teljesen asszimilálódnak, ha eltérő a nyelvük. Ha első körben minden ország olyan brazilokat illetve argentinokat engedne be, akik tőle vándoroltak ki, akkor ez az asszimiláció még gyorsabban, úgyszólván pillanatok alatt végbemenne. -Jelentkező lenne bőven. Brazilia és Argentina életszínvonala elég alacsony, népszaporulata pedig elég magas ahoz, hogy ha megnyílnának a kapuk, akkor milliók akarnának élni a lehetőséggel. A XIX.-XX. században Európából milliók vándoroltak ki Braziliába és Argentínába. Így ebben a két országban még magyar származásúak is 150 000-en élnek, olaszok, németek és franciák pedig milliószám, nem is beszélve a spanyolokról és portugálokról. Legtöbbjük rendelkezik a származását igazoló iratokal. -Ezekben az országokban félfeudális társadalmuk okán még erősebben élenak a hagyományos keresztény társadalmi értékek, így pl. magasabb a népszaporulat, magasabb a vallásgyakorlók aránya. Ennélfogva jelentős dél-amerikai tömegeknek az európai társadalmakba való asszimilálása ezen európai országok népszaporulatát is növelheti, kereszténységét is megerősítheti. Szvsz így kerülhetnénk el, hogy 2050-körülre Európa olyan keresztény-muzulmán szembenállás terévé váljon, melyben az amerikai hadsereg akarná majd eljátszani a mérleg nyelve szerepét. Mi a véleményetek?
|
|
erdeimano |
2004. május 22. 23:38 | Sorszám: 141 |
OFF Dehogy vagyok tájékozottabb ONAz elemzésedet nézve ugye azt írod, hogy Idézet: Mindebből mi a tanulság ? 1. A népvándorlás beszivárgásként kezdődött 2. Attól vált átütő erejüvé, hogy viszonylag komoly potenciállal rendelkező hatalom rászervezett.Korunkban az egyik feltétel biztosan adott. Zajlik a beszivárgás. (Itt kéne most lefuttatnunk az IMF ballépéseinek ismertetését). Kérdés, hogy van e alkalmas hatalom, aki rászervezéshez? Gyakorlatilag Oroszország és a Szaudiak jöhetnek szóba.
Szvsz a helyes válasz egy harmadik lehetőség (bár később a szaúdiak vagy Törökország is beszállhat. A multikulturalizmus a '80-as évektől a hivatalos amerikai vonalvezetés meghatározó része lett, és az USA szövetségeseire is igyekszik ezt ráerőltetni. A multikulturalista közbeszédben ugyebár tilos azt szorgalmazni, hogy azért a legtöbb országban mégiscsak szokott lenni egy, (föderális államokban esetleg 2-3, de mindenképpen behatárolt számú) összetartó hegemón nyelv, kultúra, vallás, civilizáció stb., és hogy így egy országban a különböző nyelvi, etnikai, vallási, kultúrális csoportok részarányának hirtelen és drasztikus változása nagy valószínűséggel komolyan destabilizálja az adott országot. Amennyire látom, a multikulturalista "missziós" tevékenység következtében ezek és az ezekhez hasonló kérdések a '90-es években egyre több európai országban váltak tabuvá. Hogy az USA-nak mi oka lenne arra, hogy a '80-as évektől kezdve a multikulturalizmus képében komoly rászervezési kampányt indítson a '60-as, '70-es években még spontán folyó iszlám bevándorlásra? Nagyon sokszor említetted már, hogy a II. vh idején az USA-nak nagyon jól jött, és direkt "rászervezett" a Szovjetunió Elbáig nyomulására, hiszen így az európaiak rá lettek szorulva a védelmére. Szvsz most ugyanez lehet a helyzet. Már több topicban ki lett tárgyalva, hogy a '80-as évek második felében már látszott a Szovjetunió közelgő veresége, ettől kezdve kezdték mifelénk írogatni a rendszerváltás forgatókönyveit, stb. -Ha a Szovjetunió megszűnik Európa képes lesz megállni a saját lábán, és erősebb és egységesebb lehet mint valaha. -Kissinger is nyíltan megírta: A SZU bukása után az USA domináns helyzetét csak az veszélyeztetheti, ha vagy egész Európa egy zászló alatt egyesül, vagy az egész kelet-ázsiai térség egy zászló alatt egyesül. - A Szovjetunió bukása után az EU egységesülése és Kína erősödése elvben mindkét lehetőség felé megnyitotta az utat. -Ahogy már te is sokszor leírtad, az USA-nak már az I.VH óta stratégiájuk megosztottságot vagy fenyegetettséget gerjeszteni Európában, és így befolyást szerezni. 1990-2010 között, ahogy Kissinger megmondta, az EU egységesülésével és erősödésével egyenesen arányosan kezd egyere magabiztosan beinteni az USA-nak, és az általa képviselt világrendnek.
Eközben az iszlám különféle okok miatt (olaj, Izrael, stb.) az USA szemében elsőszámú közellenséggé vált. Ennek következtében amíg az EU stabil és egységes, addig az USA-val szembeni ellenállásának fokozásával egyenes arányosságban javul az EU-iszlám viszony. (ellenségem ellensége...) AZONBAN ha az EU-ba tömegesen érkeznek iszlám bevándorlók, akkor az 20-30 év elteltével olyan okok miatt, amelyek emlegetése a multikulturalisták szemében tabu, ez -az adott európai országokat komolyan destabilizálni fogja, -az adott európai országokon belül komoly feszültségeket fog okozni a muzulmánok és nyugatiak közt -fenti két ok következményeként komolyan romlani fog a viszony ezen európai országok és az iszlám világ közt. Az adott országok népességének keresztény fele egyre inkább utálni kezdi majd a mohamedánokat, ők lesznek az elsőszámú ellenség, és így napról napra nagyobb rokonszenvvel tekint majd ezek legfőbb ellenségére, az USA-ra. Így szépen lassan szertefoszlik az 1990-2010-es időszak európai USA-ellenes önállósági mozgalma. És minél több muzulmán lesz Európában, ez annál inkább így lesz. Az USA aggresszíven harcol törökország EU tagságáért, amely tagság korlátlan szabad költözködés biztosítana Törökország 70 millióhoz közelítő, évente másfél millió fővel (!) szaporodó népességének. Azthiszem a képlet világos. De ez az USA számára hosszú távon még többet is jelenthet annál, minthogy az EU az USA elkötelezett szövetségesévé váljon. Képzeljünk csak el egy elég durva, de szvsz nem lehetetlen forgatókönyvet: Mondjuk 2050 környékén Angliában, Franciaországban, Németországban 60:40 a keresztény-muzulmán arány. Azaz létszám szerint még éppenhogy többségben vannak. A keresztény 60% gogyó, fele részben nyugdíjas, a muzulmán 40% viszont fiatal, gyorsan szaporodó, erőtől duzzadó. A főbb gazdasági és politikai pozíciók azonban még a keresztények kezében vannak. A két csoport közt nagy a belpolitikai feszültség. A keresztény közvélemény pánikközeli állapotban van, így az 1990-2010-es időszak USA ellenessége már a múlté, most az USA-ra mint utolsó szalmaszálra tekintenek. A muzulmánok egyre türelmetlenebbek. Már a népesség 40%-át ők teszik ki, az aktív korosztályokban már többségben vannak, a nagyvárosokban ugyancsak, de a politikai és főleg a gazdasági hatalom még mindig a keresztények/fehérek/nyugatiak/őslakók kezében van. Végül az akkorra már vagy százhúszmilliós Törökország támogatásával titokban fegyveres hatalomátvételt készítenek elő. A titkos előkészületek után megadják a jelt, és egy nap muzulmánok fegyveres felkelésinek sorozata söpör végig Európa nagyvárosain. Az akkorra már hivatásossá vált, egyelőre még keresztény dominanciájú európai kormányhadseregek felveszik a harcot, és egy kontinentális méretű Bosznia kezdődik. A könyörtelen harcok már hónapok óta folynak, egyik fél sem képes döntést kicsikarni. És ekkor jön a jóságos Uncle Sam, ahogy jött már 1944 júniusában is. Nagylétszámú, jólfelszerelt, pihent csapatokat dob át az óceánon, megsegíteni szegény keresztény testvéreit. Ezzel eldönti a háború kimenetelét, a muzulmánok vereséget szenvednek, haderejük megsemmisül. Civil tömegeik azonban maradnak, és maradnak a demográfiai tendenciák is. Világossá válik, hogy az európai keresztények többé képtelenek a muzulmán népesség önerőből való fékentartására, így a háború végén az azt eldöntő amerikai csapatok nem mennek haza hanem maradnak, hogy meglegyen a néhány éven belül többséggé váló muzulmán kisebbség fékentartásához szükséges erő. Így az Európában állomásozó amerikai csapatok lesznek a mérleg nyelve a keresztény-muzulmán szembenállásban. Ezáltal Európa minden korábbit meghaladó mértékben, az USA-nak a szó szoros értelmében vett gyarmatává válna. Szóval szvsz a rászervező az USA, a rászervezés a nyolcvanas évek közepe óta folyik, ezköze a multikulturalizmus, célja egyértelmű. Ugyanaz, mint amiért a II:VH-ban megfúrták a Szaloniki partraszállást.
|
|
erdeimano |
2004. május 21. 22:38 | Sorszám: 130 |
Azért csőlátásért neked sem kell a szomszédba menni. Nem tagadom, vannak az iszlámn népeknek elég megdöbbentő megnyilvánulásai, de azért nézz egy kicsit utána mit műveltek/művelnek velük az oroszok Afganisztánban, az oroszok Csecsenföldön, az izraeliek Ciszjordániában, Gázában és Libanonban, az indiaiak Kasmírban a franciák Algériában a szerbek Boszniában és Koszovóban, az indiaiak Kasmírban és Gudzsarátban, a kínaiak Ujgurisztánban. Minden civilizáviónak van elég sara. Buddhista részről érdemes utánanézni a burmai hadseregnek a karenok ellen folytatott hadműveleteinek. Fekete-Afrika nem muzulmán kultúráinak rovásán: Sierra Leone, Libéria, Kongói Demokratikus Köztársaság, Ruanda, stb. A távol-keleti konfuciánus civilizáció szégyenfoltja pedig Észak-Korea. Még a tálib Afganisztánban is szívesebben élnék mint ott. Ugyanígy az iszlámnak is megvannak a maga szégyenfoltjai, de éppen ezért igazságtalan úgy tenni mintha negatív kivételt képeznének. A tömeges bevándorlás más kérdés, Európába valóban a ők jönnek a legtöbben, de ennek elsősorban földrajzi okai vannak, és független a kultúrájuktól.
|
|
erdeimano |
2004. május 21. 22:18 | Sorszám: 123 |
A civilizáció az emberekben nagyon nagyon mélyen gyökerezik. A vallás az egész értékrendet, neveltetés, és ezen keresztül az egész világnézetet meghatározza, még akkor is, ha a felszínen már nem is vagy vallásos. Pl. a nyugati civilizáció mára legvallástalanabbá vált mozzanatai is levezethetőek a kereszténység különféle irányzataiból eszméiből. (pl. az amerikaiak munkakultúrája, kapitalizmusa, és küldetéstudatos külpolitikájan Kálvin tanaiból, a svédek individualizmusa Lutheréből, stb.) A felszíni változások a mélyebb rétegeket kevéssé érintik.
|
|
erdeimano |
2004. május 21. 22:04 | Sorszám: 119 |
No erről beszélek. És ne feledjük, a 2020-as 10% az egész EU-ra 10%, ami elég egyenetlenül fog eloszlani; ez Angliában, Franciaországban, Hollandiában, Németországban simán jelenthet 20%-ot. Félő, hogy a kisebbségbe szorulás előtti utolsó évtizedekben (2040-2060) az európaiak végső kétségbeesésükben kénytelenek lesznek az USA védelmét kérni, és így annak vazallusaivá válni.
|
|
erdeimano |
2004. május 21. 14:40 | Sorszám: 114 |
Szudánban a mostani polgárháború nem vallási, hanem etnikai színezetű. A hagyományos szudáni polgárháború már évtizedek óta folyik, és abban valóban nagyrészt az északi/arab/fehér/muzulmánok irtják a déli/dinka/fekete/keresztényeketés animistákat. De a mostani kunfliktus Dárfurban etnikai. Itt mindkét fél muzulmán, viszont míg a kormányerők fehér (na jó, barna) arabok, addig az általuk írtott nép a nilo-szaharai nyelvcsaládba tartozó fekete bőrű fur.
|
|
erdeimano |
2004. május 21. 14:39 | Sorszám: 113 |
Persze a maduraiakat semn kellett félteni, csak azt akartam mondani hogy arrafelé ilyen helyzetekben nam megy ritkaságszámba a bozótvágó jatagán használata.
|
|
erdeimano |
2004. május 21. 14:33 | Sorszám: 112 |
Még csak pár szó a módszerekről: A lefejezés az indonéziai törzsi háborúkban nem vallásfüggő dolog. Suharto bukása után nem Maluku volta az egyetlen tartomány ahol egymásnak estek a betelepített jávaiak és a helyi őslakosság: Pontianak tartományban a betelepített maduraiak (gyakorlatilag jávaiak) és a helyi dajakok ugrottak össze, pedig mindkét fél azo9nos vallású. Itt pl. a dajakoknak is kedvelt szokásuk volt lándzsára tűzött madurai fejekkel szaladgálni.
|
|
erdeimano |
2004. május 21. 14:27 | Sorszám: 111 |
Függetlenül attól, hogy az Európába irányuló millió nagyságrendű iszlám bevándorlásnak nem örülök, azért azt meg kell jegyeznem hogy Ambon más tészta. 1999 január, február, márciusban napról napra követtem az amboni konfliktusról érkező híradásokat, és az a dolog '99 januárban bizony úgy kezdődött, hogy a keresztények kezdték el leöldösni a muzulmánokat, akik a mecsetekben sáncolták el magukat és ezrével menekültek a szigetről.
|
|
erdeimano |
2004. május 21. 14:07 | Sorszám: 109 |
Természetesen próbálkoznak az illegális bevándorlók, de ugyanakkor a legtöbb európai ország kormánya tudatosan folytat a bevándorlókat beszívó politikát, ezt pedig joggal lehet szándékos betelepítésnek nevezni. Már említettem párszor, hasonlítsd össze Svédországot és Finnországot. Földrajzi helyzetük hasonló, így illegális bevándorlók számár megközelíthetőségük gyakorlatilag azonos. (Sőt, Finnországnak 1000km-s szárazföldi határa van Oroszországgal, így még könnyebb célpont is.) Kormányzati téren viszont míg az utónni évtizedekben svédek a németekhez hasonlóan hosszútávon az olcsó, harmadikvilág beli munkaerő tömeges beszívására építenek, addig a finnek nem szívesen engednek be senkit. És láss csodát: Svédországban a bevándorlók aránya kilenc százalék, míg Finnországban mindössze másfél százalék. A neoliberális közgazdászok nyíltan vállalják a szándékos betelepítést: Azt állítják, erre szükség van hogy jól működjön az európai országok gazdasága. Ugyanakkor ezt a tények cáfolják: Finnország tavaly a világ legversenyképesebb gazdasága volt.
|
|
erdeimano |
2004. május 20. 17:37 | Sorszám: 62 |
Mondom hogy nem erre gondolok, hanem a nyugati jelenségek kihatásaira. Mondjuk ha 2075 környékén az egykori Németország területén fekvő török gyarmatok (az akkorra a mai Albánia, Macedónia, és Montenegró területét magába foglaló) Nagy-Albánia segítségével közvetlen szárazföldi összeköttetést akarnának létesíteni az anyaországgal, akkor szerinted hol akarnák vonulgattatni a csapataikat? Vagy akárcsak ha egy esetleges 2055-ös Németországi német-török polgárháború idején Törökország csapatokat akar majd küldeni fiai megsegítésére, azok merre vonulnának?
|
|
erdeimano |
2004. május 20. 17:22 | Sorszám: 60 |
Akkor mégiscsak rossz nekünk a tömeges bevándorlás. Na ugye.
|
|
erdeimano |
2004. május 20. 17:02 | Sorszám: 57 |
Mégpedig színjózan megfontolásból támogatják. Amíg európa országai több mint 90%-ban a nyugati keresztény kultúrkörhöz tartoznak, addig magabiztosan beinthetnek az őket dirigálni akaró USA-nak, és elítélhetik Izraelt. De ha egy egyre fogyatkozó 65%-os nyugati-keresztény többség fog szembenállni egy egyre szaporodó 35%-os muzulmán kisebbséggel, akkor a fogyatkozó európai keresztények rákényszerülnek az USA és urambocsá' Izrael segítségére.
|
|
erdeimano |
2004. május 20. 16:53 | Sorszám: 49 |
Ráadásul az angol, német, francia népességet épp ez tenné iszlámellenessé. A keresztény országokba irányuló tömeges bevándorlás épp azoknak érdekük, akik egymás ellen akarják ugrasztani a keresztényeket és a mohamedánokat.
|
|
erdeimano |
2004. május 20. 16:45 | Sorszám: 40 |
Nem is kell cipelni, csak a közös EU állásfoglalásnál gondoljuk meg hogy mire mondunk igent és mire nemet.
|
|
erdeimano |
2004. május 20. 16:42 | Sorszám: 37 |
Attól még nem kell beengedni őket. Finnország is jól megvan tömeges bevándorlás nélül.
|
|
erdeimano |
2004. május 20. 16:27 | Sorszám: 33 |
Ha Magyarország mondjuk egy sziget lenne az Atlanti-óceán közepén, egy olyan Anglia kaliberű hadiflottával, akkor azt mondanám igazad van. Ha csak simán lenne egy első rangúan felszerelt, békelétszámon 300 000-es hadseregünk akkor is. No de így, hogy itt állunk ahogy az ír mondaná sinn féin, kezünkben egyszál csúzlival, fene tudja mi lenne velünk ha Európa nagy része megint egy olyan népvándorlós háborús kavargásba sűlyedne, mint a Római Birodalom bukása idején.
|
|
erdeimano |
2004. május 20. 16:10 | Sorszám: 28 |
Másrészről az európai keresztényeket és az iszlámot éppen tömeges iszlám bevándorlással lehet egymás ellen fordítani. Amíg köztünk van a Földközi-tenger, addig egyszerűen nincs min összevesznünk, de ha 20-25%-nyi mohamedán kisebbség lesz a legnagyobb európai országokban, az már okot adhat konfliktusra.
|
|
erdeimano |
2004. május 20. 16:05 | Sorszám: 27 |
Magyarországon közvetlenül valóban nincs ilyen veszély, de ha Németországban, Franciaországban, Hollandiában, Svédországban és Angliában az iszlám népesség aránya eléri a kritikus szintet, az az egész EU-t egy olyan válságba sodorhatja, aminek a hatásai alól mi sem vonhatjuk ki magunkat.
|
|
erdeimano |
2004. május 20. 15:42 | Sorszám: 24 |
Nekem nem az iszlámmmal van a bajom, hanem általában eltérő kultúrájú népesség tömeges bevándoroltatásával. Ez már Magyarországnak sem jött be, mikor Habsburg királyaink a XVIII. században déli vidékeinkre és Erdélybe tömegesen települtek be az ortodox románok és szerbek.Egyszerűen eltérő kultúrájú népesség tömeges betelepülése automatikusan destabilizálja az adott államot. Tehát nem a muzulmánokkal van bajom, hanem a tömeges betelepüléssel, ha mások jönnének milliós nagyságrendben, annak sem örülnék. Amúgy magával az iszlámal semmi bajom, elég sok mohamedán ismerősöm van (törökök, irániak, arabok, pakisztániak, indonézek).
|
|
erdeimano |
2004. május 19. 19:47 | Sorszám: 18 |
Igen, teljesen igazad van. Az, hogy elítéljük az amerikaiak iraki, az izraeliek ciszjordániai és gázai, valamint az oroszok csecsenföldi tevékenységét nem jelenti azt hogy tömegesen kéne beengedni iszlám bevándorlókat. Szvsz irakiaknak, palesztinoknak, csecseneknek szállítsunk segélyt, az USA, Izrael és Oroszország embertelen katonai tevékenységét nyíltan és keményen ítéljük el, de ugyanakkor az EU határait tartsuk zárva és ragaszkodjuk európa nyugati-keresztény identitásához, ne váljunk multikultúralistákká.
|
|
erdeimano |
2004. május 19. 19:39 | Sorszám: 17 |
A kínaiak bevándorlása a nagy létszámú szakképzetlen muzulmán munkaerőtől abszolút eltérő kérdés. A kínai bevándorlókra a világ minden részén a következő jellemző: 1.A teljes népességhez képest aránylag kis létszámú, városi közösségeket alkotnak. 2.Ezek a városi közösségek kezdetben kiskereskedelemmmel foglalkoznak, ha pedig már szilárdan megvetették a lábukat, akkor áttérnek a 3. Pénzügyi szektorra és a szolgáltatási szektorra, bankok, tőzsde stb. 4. Ezzel komoly gazdasági befolyásra tehetnek szert az adott országban, de 5. A számarányuk továbbra is alacsony marad.
|
|
erdeimano |
2004. május 19. 19:32 | Sorszám: 16 |
Annyira azért nem. Ha megnézed egyes konkrét afrikai országok konkrét népsürüségét konkrét számban fő/km2, akkor az látszik, hogy a többségük elmarad az európai átlagtól. Csupán Nyugat-Afrika tengerparti országaiban (Nigéria, Benin, Togo, Ghána, stb.) valamint Ruandában és Burundiban éri el vagy haladja meg a népsürüség az európai szintet. Ráadásul Dél-Afrika, Namíbia, Botswana, Zimbabwe, Lesotho és Szváziföld lakosságának 20-30%-a AIDS-fertőzött, így ezekben az országokban 10-20 éven belül fogyásnak indul a népesség. Szvsz az európában megjelenő afrikai bevándorlók jelenléte inkább köszönhető a léegtöbb európai kormány bevándorláspártiságának. Pl. a bevándorlásellenes politikának köszönhetően Japánban nem látni tömegesen indonéz, filippínó, vagy kambodzsai bevándorlókat, pedig bizonyára szívesen mennének ha engednék őket. (a Fülöp-szigeteknek több mint 90 millió lakosa van, Indonéziának pedig több mint 220 millió, és mindkét ország keményen harmadik világ.)
|
|
|