Téma: Kettős állampolgárság
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 26. 13:01 | Sorszám: 207 |
Maradhattok, de egyelőre ezzel magatokra is maradtok. Mert szeremcsére sem az előző, sem a mostani magyar kormányok nem gondolták így, sem pedig a nemzetközi környezet nem alkalmas erre.Viszont mondani bármit lehet és ezzel például én is nagyon egyetértek. Szólásszabadság van.
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 25. 19:01 | Sorszám: 204 |
Különben jól vagy?
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 25. 12:37 | Sorszám: 201 |
Apóka kettős állampolgár
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 24. 16:57 | Sorszám: 199 |
??
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 23. 12:21 | Sorszám: 197 |
T. Rogerius! Magam is képes vagyok olvasni, és meg tudom különböztetni az aláírót a beírótól, talán ennek köszönhető, hogy nem neked címeztem a választ sem... Tévedések elkerülése végett jelzem, hogy én viszont - veled ellentétben - nem vagyok postás, így nem juttatok el semmit sehova. Az erkölcsi ítéletnek álcázott maflaságok, mint az álatlad idézőjelekbe szorított fellengzős sor is, sehova sem találnak, de ennek az az oka, hogy nincs alapja, üres szépelgés.
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 23. 08:40 | Sorszám: 195 |
Kedves F.T. Nincs okom feltételezni, hogy bármilyen mértékben is túloz a saját sorsát illetően. Mi, magyarországi magyarok segítő kezet tudunk Önnek és mindenkinek nyújtani, aki hasonló módon megszenvedte a történelmet és kisebbségi létbe kényszerült. Tekintettel arra, hogy a kettős állampolgárság Magyarországon régóta jól működik, és ahogy Ön mondja, Magyarország egy független, demokratikus jogállam, azt javaslom, hogy jöjjön át Magyarországra, ahogy azt az utóbbi tíz évben nagyjából kétszázezer sorstársa tette. Sokukat ismerem, akik ma nyugodtan, békében élnek Magyarországon. Amennyiben mégis úgy dönt, hogy szülőföldjén marad, akkor segíteni tudunk abban, hogy kulturális, nyelvi identitásának megőrzéséáhez, az anyaország emgismeréséhez, könnyebben hozzájusson. Őszinte tisztelettel és nagyrabecsüléssel - anélkül hogy Önt bármi másnak is nevezzem, mint ami valójában Sz.u.3
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 23. 08:30 | Sorszám: 194 |
Kedves erdeimanó! Azt hiszem, hogy elragadnak az indulataid, és azon a ködfüggönyön keresztül nézed a világot, csak ezzel magyarázható, hogy négy-öt országról szóló ellenőrizetlen félinformációból azt a következtetést vonod le, miszerint a "a fél világon természetesnek tekintenek". Szerintem kicsit hűtsenek le a tények, ha már nekem nem sikerült. Tény, hogy Magyarországon van kettős állampolgárság. Tény, hogy ezt a magyar anyanyelvűek lényegesen hamarabb (évekkel előbb) kapják meg, ha Magyarországon akarnak letelepedni. Tény, hogy az érintett országok nem járulnak hozzá ahhoz, hogy az ő állampolgáraik más országban állampolgásrságot szerezzenek, amennyiben nem ott kívánnak élni. Tény, hogy ilyen állampolgárságnak nincs semmi előnye, viszont hátránya igen. Tény, hogy egyetlen értelmes érvet nem lehet felhozni amellett, hogy mondjuk egy vajdasági magyar, aki a Vajdaságban kíván élni, magyar állampolgár is legyen. És itt szerintem abba is lehet hagyni, semmi értelme a zölden vigyorgó szmájlik handabandázásának.
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 22. 19:22 | Sorszám: 190 |
Nézd, a világon mindig mindenre találsz példát és ellenpéldát. Nekem az a gyanúm, hogy a sűrűn emlegetett példák felületesek, van egy fogadásom, hogy sem a japán, sem az olasz, sem az izraeli állampolgársági törvényt nem ismered. (Én sem.) Most nyilatkozott Kovács, aki azt mondta, hogy megvizsgálták a Szerbia és Bosznia sűrűn emlegetett megállapodását és az sem tesz különbséget etnikailag. Úgy látom azonban, hogy szilárd elhatározásod van ez ügyben, nem baj, ha normákat sért (majd dacosan azt mondjuk, hogy bezzeg a románok!) nem baj, ha árt (kibírják a magyarok, sok mindent kibírtak) a lényeg, hogy igazad legyen. Nem lesz. Sajnálom. De majd ha a jobboldal újra hatalomra kerül, simán megoldja, ahogy eddig sem...
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 22. 13:58 | Sorszám: 185 |
Drága alias3t, ha itt él, akkor ma is kaphat állampolgárságot, könyörgöm. Itt éppen azokról van szó, akik nem akarnak itt élni, de állampolgárok lehetnek.
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 22. 13:55 | Sorszám: 181 |
Én is feltételes módban mondtam, lehet hogy nem. Éppen ezért mondom: adjunk mindenkinek útlevelet, aki kér minden olyan országban, ahol magyarok laknak. Így minden magyar is kérhet nem kapós magyar útlevelet és de jó lesz.
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 22. 13:43 | Sorszám: 177 |
Az alapszintű egészségügyi ellátás és a munkavállalási engedély szociális juttatás? :-O Nem tudom, hogy özvegyi nyugdíj és árvaellátás jár-e, de a szerb árvák és özvegyek tömeges magyar állampolgársága asszem nem fenyeget.Egyáltalán: ha úgy véljük, hogy a magyarok tömeges áttelepülése és az ország gazdasági helyzetét megterhelő kötelezettség nem fog bekövetkezni, miért gondolnánk ugyanezt a szerbekről? És ha a szerbekről nem gondoljuk, akkor a románokról miért? Szóval aki kér, az kapjon magyar állampolgárságot minden olyan országban, ahol magyarok laknak.
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 22. 13:24 | Sorszám: 174 |
Baj? Miért lenne baj? Mely állampolgárságal járó szociális juttatásra gondolsz?
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 22. 13:06 | Sorszám: 172 |
Nehéz megjósolni, de az valószínű, hogy a magyar útlevél EU-útlevélként kapós lehet.
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 22. 12:53 | Sorszám: 170 |
Említésre méltó, hogy a Magyar Nemzet - ellentétben Kasza József és Németh Zsolt kifakadásával, - mintha nem venné észre a bezáródó kaput. Beszámolójának alcíme: "A szerb kormányfő kiterjesztené a kettős állampolgárságot" és a tudósítás szenvtelen hangon számol be az eseményről, amelyen Zsivkovics ezt bejelentette. Gondolom holnapra megtalálja a lap az irányt.
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 22. 12:35 | Sorszám: 168 |
Szvsz személyeskedsz és minősítesz, ami téged minősít.
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 22. 12:19 | Sorszám: 165 |
Ja, itt a közlemény, amire utaltam: Az Országos Sajtószolgálat az alábbi közlemény kiadására kapott felkérést: A kör bezárult. Immáron Szerbia is a bolondját járatja a magyar kormánnyal. Érthetetlen a szerb miniszterelnök pálfordulása, hiszen a júniusi belgrádi magyar-szerb kormányfői találkozón éppen ő vetette fel és támogatta a vajdasági magyarok kettős állampolgárságának ügyét. Azért is meglepő Zoran Zivkovic visszalépése, mert Szerbia kettős állampolgárságot biztosít a határain túl élő szerbek számára. Elfogadhatatlan a kettős mérce alkalmazása egy Európába igyekvő ország részéről. A Fidesz-frakció külügyi kabinetjének álláspontja szerint jelentős felelősség terheli a magyar kormányt is a kialakult helyzetért. Kovács László, a szerb kormányra és a vajdasági magyarokra nézve sértő kijelentéseivel, valamint tétova magatartásával a kettős állampolgárság megvalósításának történelmileg egyedülálló lehetőségét szalasztotta el. Sajnálatos módon nem lehet kizárni, hogy a külügyminiszter tudatosan szabotálta el az ügyet. 2003. október 22. Németh Zsolt
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 22. 12:18 | Sorszám: 164 |
Egyébként Németh Zsolt mostani kirohanása (közleménye) is mutatja, hogy a szerb jelzés világos: ez az út - a kettős állampolgárság megadása a vajdaságiaknak - éppen úgy zárva van, mint az erdélyiek, vagy felvidékiek előtt. Balgaság azt hinni, hogy a szomszéd országok, ahol érzékelhető a magyar kisebbség és a többség közötti ellentét, hozzájárulnak ahhoz, hogy az anyaország megkülönböztető lehetőséget adjon a náluk élő magyaroknak. Egészen nyilvánvaló, hogy ha Magyarország előnyökhöz juttatja a ht. magyarokat, arra azonnal a negatív megkülönböztetés erősödése lesz a válasz.
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 22. 11:51 | Sorszám: 163 |
Természetesen mindenért mindig a mostani kormány a felelős, ezen túl is léphetünk. Mindenek mellett vicces, hogy azt hiszitek, nem etnikai alapú megkülönböztetés a nyelvismeret közép, vagy magas foka és az országhoz való kötődés (az mi?) ... Maradnék annál, hogy mindenki kapja meg az állampolgárságot, aki Magyarországon akar élni, és attól elvárható a nyelvismeret egy foka is. Komolyan azt hiszitek, hogy Szerbia elfogad egy olyan szintű csapdát, amit egy MarcoP is átlát?
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 22. 09:30 | Sorszám: 161 |
Belgrád nem fogadhatja el az etnikai alapú kettős állampolgárság intézményét, ez ugyanis ellenkezik az európai civilizáció alapértékeivel – jelentette ki Zoran Zsivkovics szerbiai miniszterelnök tegnapi budapesti látogatásán. – Nem az érdekel, hogy etnikai alapon kapjak állampolgárságot, hanem hogy kapjak. A vajdasági magyaroknak alanyi jogon jár a kettős állampolgárság – mondta indulatos reakciójában Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, aki szerbiai miniszterelnök-helyettesként a Belgrádból érkezett delegáció tagja volt. Mint Zsivkovics elmondta, a kettős állampolgárság bevezetésének adottak a jogi feltételei országukban, a megoldásnak azonban Szerbia és Montenegró, illetve Magyarország minden állampolgárára vonatkoznia kell. Vendéglátója, Medgyessy Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a vajdasági magyarokkal október 27-én kezdődnek meg a tárgyalások a kérdésről. A kezdeményezés sorsát kedvezőtlenül befolyásolhatja, hogy Zoran Zsivkovics kormánya a múlt héten elvesztette parlamenti többségét. A hírben meglepő, hogy Zsivkovics országa eddig nem tett említést arról, hogy amikor egyértelműen támogatta a kettős állampolgárság bevezetését, akkor azt minden állampolgárukra értette, nem csak a magyarokra. A régi viccre emlékeztet a dolog, miszerint: - Milyen a szocializmusban élni? - Jó. - Kicsit bővebben? - Nem jó. Ami még meglepő, az Kasza reagálása, éppen ez az a hang, ami nem tárgyalóképes sem a szerbekkel, sem a magyar állam vezetőivel szemben. Kasza téved, alanyi jogon semmilyen állampolgárság nem jár a vajdasági magyaroknak sem a szerb, sem a magyar jogrendszer szerint. Ha ő úgy érzi erkölcsi oka van az állampolgárságra, az persze más. Azt lehet kérni, lehet róla tárgyalni. Dührohamot kapni nem okos dolog.
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 21. 13:32 | Sorszám: 159 |
Úgy van, jól ki kell nevetni ezt a szerb miniszterelnököt. Az az egyik módja annak, hogy kapjana a délvidéki magyarok magyar állampolgárságot. A másik pedig az, hogy akkor minden szerb állampolgár megkaphatja. Szerintem szép választási lehetőség.
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 21. 13:25 | Sorszám: 157 |
Bocs, lemaradt a forrás. Ez egy mai MTI hírből van.
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 21. 13:25 | Sorszám: 156 |
"Zoran Zivkovic arról beszélt, hogy amennyiben létrejön egy megállapodás Magyarország és Szerbia-Montenegró között a kettős állampolgárság intézményéről, akkor az a két ország minden állampolgárára kiterjedne. Utalt arra, hogy hasonló megállapodást már kötött Szerbia-Montenegró Bosznia-Hercegovinával. "Az európai civilizáció szempontjából a XXI. században elfogadhatatlan a kettős állampolgárság megadása etnikai alapon" - fogalmazott egy kérdésre válaszolva a szerb miniszterelnök."
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 20. 09:26 | Sorszám: 155 |
Egyszerű nyelvi, értési probléma a feltett kérdésed alapja, semmi több. Arról van szó, hogy a tőlrem idézett szöveg szerint én egyetértek az általam leírt helyzettel (a jelenlegi állampolgársági törvénnyel), és ezt azzal is alapozom, hogy nincsenek vele szemben álló jogi érvek, amik méltányolhatók lennének. Érzelmi érvek vannak a fenti érveléssel szemben, más nincs. És a fenti szövegből az is kiderül, hogy a jelenlegi helyzettel (állampolgársági törvénnyel) szemben álló érzelmi érvekről van szó, nem az enyémekről. Magam részéről többször hangoztattam, hogy ez nem érzelmi, hanem jogi kérdés. De ha valaki mindenáron érzelmi megközelítéssel kíván élni, az az egyébként tiszta magya szöveget is képes félreérteni. Nincsenek érzelmi érveim, sem pró, sem kontra. De nem is mondtam ilyet.
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 19. 18:20 | Sorszám: 153 |
"a világ országai többnyire nemzetállamok. Vagyis egy nemzet, egy ország. Tény (és nem filozofálás tárgya), hogy Franciországban túlnyomórészt franciák, Németországban németek élnek stb." Nem szívesen viccelődöm veled, de tény, hogy Magyarországon többnyire magyarok élnek, Romániában többnyire románok és Szlovákiában többnyire szlovákok. Mindazonáltal megjegyzem, hogy Magyarországon nem csak magyarok, Romániában nem csak románok és Franciaországban sem csak franciák élnek. Szó, ami szó a múlt hagyott nyomot az országok etnikai összetételén, ha ezt kívántad bizonyítani, akkor felesleges tovább ragozni. De mindezekből sehol sem következik, hogy ha valakinek a nagyabja francia volt, akkor a születés jogán automatikusan francia állampolgárságot lehet kapni. Az állampolgársági törvény országonként eltérő, a mienk megfelel minden írott és iratlan szabálynak, vagyis nincs ok a változtatására - ez az én véleményem, cseppet sem sikerült sem kioktatással, se történelmi blablával azon váltpztatni. Ennek az az oka, hogy akceptálható érv nélkül nehéz meggyőzni bárkit is. Csak megjegyzem, (sokadszor) hogy a kettős állampolgárság nálunk is élő, működő intézmény, talán már észrevetted. És mindenkinek joga van hozzá, aki a történelem viharai miatt elkerült a magyar állam kötelékéből, de mostantól mégis vissza akar térni annak hatókörébe, semmi akadálya. Szívesen látjuk. Pusztán az ütközik nehézségbe, hogy ha valaki nem akar Magyarországra visszatérni, de részesedni akar azokból a jogokból, amiket az állam ad. Ezzel pedig egyetértek, és ez ellen semmiféle jogi kifogás nem merült eleddig fel. Érzelmi igen. Természetesen személyeskedtél és erkölcsi kioktatást tartottál: "...úgysem értenéd meg. Számodra valszeg érthetetlen lenne, ha azt mondanám, hogy az embernek a saját becses személyének mindenhatóságába vetett hite mellett több gyökere, éltető támasza van, nevezetesen a család és a nemzet." Ne fáraszd magad, ezt nem nehéz magamra venni, ugyanis nekem szólt.
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 18. 18:55 | Sorszám: 150 |
Nem nagyon célszerű egy vitában a másik fél erkölcsi minősítgetése, főleg, ha azt ilyen csenevész érvrendszer követi. A nemzetállam filozófiája nem érv, az vagy van, vagy nincs, de azzal érvelni, hogy vannak, akik ezt vallják, csak azt bizonyítod: mások meg éppenséggel az ellenkezőjét. Az ősök jogán, vérségi alapon osztott állampolgárságnál meg is álltam. Ne haragudj, de ez már érzelmi érvelés helyett elkövetett jogi szamárság. Az az erkölcsi kioktatás, amiben megpróbáltál részesíteni, így válik a fordítottjává.
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 18. 18:47 | Sorszám: 149 |
Kedves erdeimanó! Egészen konkrétan válaszoltam, amikor ezt a vitát már egyszer lejátszottuk. Az anyaországnak nem kötelessége és nem is oldható meg, hogy egy másik ország állampolgárainak gazdasági segítséget nyújtson. Számtalanszor leírtam, hogy szerintem Magyarország kötelessége a külföldön élő magyarok segítése kulturális, nyelvi örökségének megőrzéséhez identitásának megőrzéséhez. Ehhez minden törvényes eszközt fel lehet használni, méghozzá úgy, hogy ezzel az állam, ahol élnek ne érezze érdekei sérelmét. de nem csak hogy nem kötelessége, egyenesen nem tanácsos egy másik ország gazdasági életébe beleavatkozni, egy másik ország polgárai között különbséget tenni azáltal, hogy az állam egyes polgárait támogatja.A kvándorlás problémája nyilvánvalóan kapcsolatban van az ország és az állampolgárok anyagi helyzetével, lehetőségeivel. Az anyaországnak éppen ezért lehetőséget kell adni a kivándorlás mellett döntő magyar nemzetiségű polgárok befogadására. Ennél többet nem helyes, nem tanácsos és nem ajánlott tennie gazdasági téren.
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 17. 20:15 | Sorszám: 143 |
Bocs, de ez az eszmefuttatást nem követném. Viszont leegyszerűsítem a mondatot, amit nem értesz: Nem hiszem, hogy tudsz mutatni olyan magyar embert, aki csak akkor érzi magát magyar embernek, ha magyar állampolgár. Ha pedig mondjuk román állampolgár az illető magyar ember, (akit szerintem nem tusz mutatni) akkor nem érzi magyar embernek magát.
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 17. 10:41 | Sorszám: 139 |
"Az állampolgárság nem csupán egy adott földrajzi területhez kötődést jelent, helybenlakást, adófizetői státuszt és hasonlókat. Annál sokkal több." Hát akkor én szeretném megtudni, mi az amivel "sokkal több": Mi mást jelent az állampolgárság, mint az állammal való jogi kapcsolatot? És tényleg vegyük le a szóról az érzelmi fűtést, mert annak semmi értelme. Nem hiszem, hogy tudsz mutatni embert, aki azt mondja, ő a nemzethez akkor tartozik ha állampolgára az anyaállamnak.
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 17. 10:33 | Sorszám: 138 |
Nem tudom. És te miből gondolod, hogy milliók véleményét ismered? Szerintem mindenki mondja a magáét, a másét meg ne használjuk érvként.
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 17. 09:29 | Sorszám: 133 |
Nem, nem úgy beszélek. Úgy beszélek, mint aki azt mondja, hogy ezt az irányt kellene folytatni és a pénzek teljes körét erre költeni, nem pedig üres igazolványokra, családokhoz eljuttatott pénzekre, stb. Ma a pénzek jelentős része értelmetlen politikai célok kielégítésére megy el.
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 17. 09:26 | Sorszám: 132 |
Nem, nem én értettem félre, ugyanis nem erre gondoltam. Kifejezetten hibának tartom a kedvezménytörvény ilyen irányú szándékát. (Egyébként magát a kedvezménytörvényt is, ami jól jelzi azt, amit te mondasz és amivel teljesen egyetértek, de erről később.) Pénzek szétosztása családok között abszolút értelmetlen és rossz döntés. Nem őket kell ösztönözni, hogy magyar iskolába járjanak, hanem a magyar iskolákat segíteni, hogy vonzóbbak legyenek. Amit pedig a zárójelben jeleztem: mélységesen egyetértek abban is veled, hogy az "utóbbi 13 évben semmilyen úthoz nem volt KOMOLY politikai akarat". A rendszerváltás óta a magyarság-politikának nevezett katyvasz szín belpolitika volt, nem a külföldön élő magyarok segítése volt a cél, hanem az itthoni magyar politikafanoknak mutogatott gesztusok. Ezt nem csak a jobboldal eltúlzott és félresiklott nacionalista lózungjai mutatták, hanem az is, hogy a baloldal legnagyobb pártja is egy általa rossznak mondott politikát (kedvezménytörvény) támogatott a parlamentben pusztán szavazatszerzési szándékkal. A baloldali politikai gondolkodás teljes kiürülése jól bemutatható ezen az ügyön keresztül. Amin egyébként eddig is jól látszott a jobboldali populizmus minden jele és így együtt nem is szülhettek mást, mint egy torz, értelmetlen, de viták kereszttűzébe vonható törvényt. Ami senkinek sem jó, de a ht. magyaroknak direkte árt.
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 16. 15:35 | Sorszám: 128 |
A kettős állampolgárságot én éppen ezért nem javasoltam, az ugyanis egyeik tevékenységet sem könnyíti... Az álatalam említetteket pedig nem törvényekkel kell ösztönözni, hanem a költségvetésben el kellene különíteni egy részt és abból lehetne pályázni ilyen célokra a romániai, ukrajnai, stb. magyar szervezeteknek. Az állampolgárság megszerzése magyar származású kérelmezőknek lényegesen (évekkel) rövidebb, mint idegenajkúaknak. És én ezeket a problémákat azzal hidalnám át, amit fennebb írtam. Ahelyett, hogy könyvecskéket osztogatnánk nagy garral én bizony pénzt adnék iskoláknak, egyesületeknek, múzeunoknak, stb. - és nem családoknak.
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 16. 13:33 | Sorszám: 126 |
Próbáltam párszor elmondani, hogy pontosan mi a véleményem. Esetedben azt hiszem, hogy minden érvemet elismételtem többször. Nincs értelme még egyszer nekifutni, különösen akkor, ha már az érzelmi síkra érsz. Nem csak hogy nem győztél meg, de megerősítettél abban, hogy ebben a dologban helyesen gondolkodom. De nem zavar cseppet sem, hogy te is helyesnek véled a saját gondolkodásod.
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 16. 13:30 | Sorszám: 125 |
Igen, én is így gondolom, ezért helyeslem, hogy a magyar származású polgárok, akik Magyarországon kívánnak élni, könnyített eljárásban kapják meg az állampolgárságot. Helyeslem továbbá, hogy szülőhelyükön élve nyelvi, kulturális örökségük ápolásához, identitásuk erősítéséhez segítséget kapjanak az anyaországtól. Iskolák támogatása, könyvtárak támogatása, múzeumok támogatása és még sok minden más segíti kiteljesíteni azt a gondolatot, hogy megkülönbztetett bánásmódban részesüljenek az anyaországtól. Ez így helyes, egyetértünk.
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 15. 20:25 | Sorszám: 121 |
Ébren vagyok, de kérlek, hogy maradj a vita józan hangjánál, ha lehet. Valóban, a kurd nemzet jó példa arra, hogy anélkül is létezik nemzet, hogy állama lenne. De ilyen a palesztin nemzet is. Mi nem tartozunk ezek közé, nekünk van államunk és ez az állam szívesen látja polgárai között a nemzet külföldön élő tagjait, ha ezentúl itt akarnak élni. de ha valakinek nem magyar a nemzetisége, az is kaphat - igaz, némileg nehezebb feltételekkel - állampolgárságot.
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 14. 18:55 | Sorszám: 115 |
Hát ha te harcnak nevezed azt, hogy ismételgeted magad és én is, akkor feladtam. De nem a véleményemet.
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 14. 18:53 | Sorszám: 114 |
A nemzet az a közösség, melyet kultúrális, nyelvi azonosságtudat köt össze. A magyar nemzetnek nem kell "egyesülnie", mert van. A nemzet fogalma nem igényel helyet és nem igényel államot. A francia nemzet fogalma éppen úgy az összes franciát jelenti, amennyire a magyar nemzet a magyarokat. Azonos hatalmon nyilván a közös államot érted. Az állampolgárság alaphelyzetben azokat az embereket illeti meg, akik azonos állam fennhatósága alatt születtek és élnek. Az állampolgárság fogalmának kiterjesztőleges értelmezése természetesen jogilag lehetővé teszi azt, hogy egy polgár két ország állampolgára is legyen, ez azonban csak akkor működőképes ha az államok e tekintetben egyetértenek ebben. Magam részéről már sokszor leírtam, hogy az én véleményem szerint az állampolgárságot adományozni csak azoknak a polgároknak helyes, akik az állam fennhatósága alatt kívánnak és tudnak élni. Ztermészetesen ezt mindenki úgy gondolja, ahogy akarja. Pusztán at mondom, hogy szerintem a mi állampolgársági törvényünk megfelelő, azon nincs értelme változtatni. Hogy ez a vélemény egyesekből ekkora izgalmat vált ki, mások gyalázkodni kezdenek tőke, azt látom, de nem baj.
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 14. 18:40 | Sorszám: 112 |
Miért kiabálsz? Természetesen nem Magyarország és Fehéroroszország kizárólag, ahol az állampolgárság lakhelyhez kötött. Mondd, honnan vetted ezt? :-O És egyáltalán: higgadj le. Attól nem lesz igazad, hogy gyalázkodsz.
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 14. 13:09 | Sorszám: 101 |
Ne haragudj, már többször megpróbáltam, most még egyszer leírom: vitatkoztunk, de egyikünknek sincs több érve, ugyanazt ismételjük. Megpróbáltuk meggyőzni egymást, nem sikerült, mindketten ugyanúgy gondoljuk, mint előtte. Ha lesz új érvem jelentkezek, téged is erre kérlek. Ezt ne folytassuk, mert üres szóismétléssi válik. üdv. Szőlővessző u. 3.
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 14. 12:15 | Sorszám: 93 |
A helyzet az, hogy az alkotmány nem írja elő, hogy az állampolgárság alapvető kelléke lenne a szavazati jog. A választójogot korlátozni lehet, erre számtalan példa van. Ilyen például az, ha valaki nem él Magyarországon, de ilyen az is, ha bíróság elveszi a jogát. A választójog korlátozása nem azonos a választói jog gyakorlásának során fennálló akadályokkal. Hogy egy egyszerű esetet möondjak: valaki beteg, nem tud elmenni szavazni. Ilyenkor joga van kérni, hogy hozzák ki az urnát. Ilyen az is, ha valaki ideiglenesen külföldön van. Erre ma nincs megoldás, de tervezik.
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 14. 12:01 | Sorszám: 91 |
Az okra gondoltam, ami a kérdés volt: hogy miért kellene kettős állampolgárásgot adni olyan emebereknek, akik nem akarnak itt élni, nem itt éltek és nem is itt fognak élni. De tényleg nem tudjuk tovább megtölteni érvekkel úgy látom a vitát, vagyis egyezzünk ki abban, hogy szólunk, ha új érvünk támadt.
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 14. 11:53 | Sorszám: 87 |
Nem hiszem, hogy bajom lenne. Már nem abban a világban élünk, amikor a vélemény bajjal járt. Egyszerűen szólva: nekem ez a véleményem, neked más. De ez egyikünksek sem baja. Azt hiszem, hogy értelmesen elmondtuk a véleményünket és nem sikerült meggyőzni egymást, ebben semmi rossz nincs. Ha új érv jut az eszembe, jelentkezem és elmondom, ha neked, akkor mondd el te. De annak nem sok veleje van, ha újra és újra ugyanazt monddjuk el, amíg jól meg nem bántjuk egymást.
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 14. 11:50 | Sorszám: 86 |
OK.
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 14. 11:50 | Sorszám: 85 |
Egy főszabályt nem lehet túlhangsúlyozni, hiszen "fő" szabály. Nincs vita köztünk abban, hogy az állam joga a szabályozás, pusztán én nem értek egyet a jelenlegi javaslattal, mert nem látom semmilyen okát. Amerikát nem keverném ide, mi nem vagyunk bevándorlási ország, nem is az a célunk, hogy bevándoroljanak az erdélyi magyarok. megjegyzem bevándorolni ma is lehet, tezsik is. Amiről beszélünk, az éppen azok köre, akik nem akarnak itt élni, nem itt születtek, nem magyar állampolgárok a szülei."Kérdem: Mikor, ki és hol? Idézd." Nem tudom idézni. "Szerintem: Ma is van nagyon sok kettős állampolgára Romániának" Magyarországnak is van rengeteg, lehet is még rengeteg. "A XX. században Európában nagyon sok állam polgára veszítette el az állampolgárságát állami kényszer hatására." Nemzetközi szerződés. "Ezt a Magyar államnak méltányolnia kellene és eleget kellene tennie a volt állampolgárai és leszármazottai iránt azzal a gesztussal, hogy kérelemre visszaadja nekik a magyar állapolgárságot." Szerintem nem. Bocs, de asszem ugyanazt ismételjük mindketten sokadszor.
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 14. 11:42 | Sorszám: 80 |
A brileket egy "l"-el írjuk. Vagy: A brileket egy "t"-el írjuk. Asszem kiveséztük. Amit én vitatok, az a jelenlegi magyar állampolgársági törvény változtatásának szükségessége. Sem jogi, sem pedig politikai oldalát nem látom megalapozva, és az egyetlen számbavehető ellenérvet, az erkölcsi kötelezettséget sem. Úgy vélem, hogy a határon túli magyarságért vállalható állami kötelezettségek rossz irányba mennek el az állampolgáság osztogatásával. A magyar államnak oktatási, kulturális, nyelvi területen a hagyományok, az identitás megőrzése terén van bőven szerepe. Ebben messze nem használtunk ki minden lehetőséget. Annak nincs semmilyen haszna - ellenben óriási konfliktusforrás - hogy mondjuk az erdélyi magyarok Romániában élve magyar útlevelet őrizzenek a fiókjukban. Kára viszont lehet, egyrészt a migráció növekedése, másrészt a szomszéd államok agresszivitásának erősödése - ami persze tovább növeli az elvándorlást. Mellesleg szólva a magyar népesedéspolitika szempontjából nem lenne baj, ha erdélyi magyarok tömegével érkeznének Magyarországra, de ennek sok egyéb vonatkozása is van, miközben kiürül Erdély.... Az elvándorlás a mostani állampolgársági politika mellett is az elmúlt tíz évben kétszázezres nagyságú. Szerintem ezt kell folytatni és nyugodt, kiszámítható, a nyelvi, kulturális, oktatási, identitásőrző segítséget adni az erdélyi, felvidéki, délvidéki, stb. magyaroknak.
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 14. 11:20 | Sorszám: 76 |
megint kedverednek a fogalmak. Tisztázzuk, nem a felelősség a kérdés, hanem a jogi állapot. Nemzetközi szerződés által okozott következményt - melyben egyébként a magyar állam csak alávetett félként szerepel - nem lehet a magyar állam jogi aktusával orvosolni. A magyar állam ettől függetlenül hozhat olyan döntést, amelyik az állampolgárság fogalmát kiterjeszti, de az nem lehet jogi értelemben vett kárenyhítés, vagy kárpótlás, erről beszéltem. Ha pedig attól (a békeszerződéstől) független, akkor nincs más hivatkozási alap, mint az etnikai alapú megkülönböztetés.Nem hallottál a brilekről? Jogos, bár az elírás, a másik pedig hiba.
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 14. 10:58 | Sorszám: 74 |
" fájdalmas, de jogilag a magyar állam mondott le róluk a trianoni és a párizsi békében. Tehát (feltéve, hogy károkozásként értékeljük a magyar állampolgárság elvesztését) a magyar állam kötelessége, hogy ezt a kérdést rendezze." Nemzetközi szerződés döntött az állampolgárságról, nem a magyar állam. "- szerintem számukra sokkal nagyobb veszély, hogy saját etnikai kisebbségeiknek is meg kellene adniuk ebben az esetben a jogokat. Közép- és Kelet-Európa kisebbségei eleddig békésen viselték sorsukat (kivéve Jugoszláviában), ellentétben a baszkokkal, az írekkel vagy a dél-tiroliakkal szemben. Ha a magyar kisebbség is hasonló módszerekkel élt volna, akkor lenne csak jogos a felvetésed. " Nem beszéltem háborús állapotokról, arról azonban igen, hogy Magyarország és a szomszédos államok kapcsolata folyamatosan etnikai indíttatású vitákkal terhes. Az Eu belső etnikai problémái nem indokolják, hogy újabbakat importáljanak ezért igyekeznek mindenképpen megegyezésre rábírni az újonnan érkezőket.
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 14. 10:50 | Sorszám: 73 |
Nem mindegyik véleményedre válaszolok, ha fontosnak tartod, jelöld meg légyszíves és akkor visszatérek rá. De pusztán azért, hogy megismételjem a sajátomat, nem akartam beidézni. Akkor visszafelé haladva:Bár ezt nem nekem írtad: "A britt korona alattvalója akárhol születik vagy él, akkor is a britt korona alattvalója. Tehát a magyar nemzet tagjainak miért ne lehetne egységesen joga a Magyar Állam polgárának lenni bárhol a világon." Először is a brit korona (a brit egy "l"-lel írandó) az maga az állam. Ha valaki magyar állampolgárságú szülőktől születik, bárhol a világon az magyar állampolgár, akkor is ha bárhova veti később az élet. Trianonban egy nemzetközi szerződés döntött arról, hogy az elválasztott országrészeken élők milyen állampolgárok legyenek - ez kivételes helyzet, de nemzetközi szerződést nem változtathat meg a magyar állam, jóvátételi kötelezettsége sem lehet. "Amiről mi vitakozunk az NEM A KOLLEKTÍV, hanem a MÉLTÁNYOSSÁGI ALAPÚ, függetlenül attól, hogy etnikai vagy területi módon korlátozott." Bocs, erről csak te vitatkozol, számomra teljesen nyilvánvaló, hogy ez etnikai alapú állampolgárság, akárhogy írod körül. Sajnos ezzel nem csak mi, hanem mindenki más is tisztában van. "Szerintem bármely országból való kérelmezőt egyformán kell értékelni. Szerintem aki 1901 és 2003 között nem a saját jószántából veszítette el a magyar állampolgárságát, hanem állami nyomásra, annnak méltányossági alapon kérelemre visssza kell kapnia a magyar állapolgárságát, vagy neki magának vagy a leszármazottjának." Próbálom még egyszer: akik a magyar állam jóvoltából veszítették el az állampolgárságukat, azok visszakaphatják, rengetegen meg is tették, akikre alant hivatkoztál, az Izraelbe kivándoroltak is ilyenek. Ha kérik, megkapják, mert jogtalanul veszítették el. Trianon más helyzet, nem beszélve arról, hogy már nem róluk van szó, hanem a leszármazottaikról, akik pl. Romániában születtek és nem akarják elhagyni a szülőföldjüket. "Én megértem a kivándorolt zsidókat. Szerintem is biztonságosabb Magyarország, mint Izrael. De ugyanigy megértem az erdélyi, délvidéki és a többi volt honfitársamat."
Nem az a kérdés, hogy megérted-e, hanem hogy megfelel-e a kérelmük az alkotmánynak, illetve az állampolgárságról szóló törvénynek. A mi esetünkben nem ilyen helyzetről beszélünk, hanem éppen olyanról, ami ezeknek nem felel meg, és miatta törvényt kellene módosítani. Érthetőbben leírom: Minden olyan esetben, amikor egy állam más állam polgárának kérelmére hoz döntést és a kérelmezőnek állapolgárságot ad, akkor egy másik állam joghatósága alatti emberre "kiható" "egyoldalú rendelkezést hoz". Ebben egyetértünk, hiszen én is ezt mondtam. Ebből következik, hogy csak akkor teheti meg, ha ez nincs ellentétben a másik ország jogrendszerével, és a másik ország ehhez valamilyen formában hozzájárul. Különben ártunk vele. Fogadjunk, hogy mégis bele fog kerülni az EU alkotmányába a nemzeti kisebbségi jogok köre. Fogadhatunk, én úgy látom, hogy nem, de természetesen tévedhetek. "Egyáltalán alapszabály, hogy más ország állampolgárait érintő döntéseket nem illik hozni" Szerintem: Nincs ilyen szabály. Természetesen van. Ha másból nem tudod meg, olvasd el az ún. Velencei Bizottság állásfoglalását. Szerintem: Mindenki szabadon dönt, hogy nyújt-e be kérelmet vagy nem. Azok az országok, akik diszkriminálják a kettős állampolgárságot, ott az ingyenes vízum valóban megoldás. De az ingyenes vízum degradálált jog ahhoz a maximumhoz képest amit az állampolgárság megadása jelent.
Szerintem nem az a kérdés, hogy hogyan lehet megoldani valamit, aminek a megoldására nincs elegendő ok. A szabad utazás, és a magyarországi tartózkodás alatt használható kedvezmények, a tanulás kedvezményei, stb. jogos, alapos dolgok. "Szerintem: Nem elég és méltánytalan. Miért? Mert az elmúlt egy évszázadért nem kárpótol semmít. Márpoedig nekünk, ha tisztességel akarunk viseltetni saját múltunk iránt, akkor kötelességünk ezt a gesztust megtennünk. Az sem mellékes, hogy valószínüleg gazdagabb és tekintélyesebb is lenne vele az országunk. " Szerintem pedig az állampolgárság nem gesztus, hanem jog, amit születéssel lehet megszerezni, és akkor nyer gyakorlati értelmet, ha az illető itt akar élni. A jogi intézményket nem szabad gesztusként gyakorolni, kizárólag jogi alapon. Gesztusnak ott a magyar igazolvány.
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 14. 10:13 | Sorszám: 71 |
"Magyarországon is és Magyarországon kívül rajtad kívül sok millióan mégis látják okát. Ilyen a demokrácia. Persze a józan ész is így látatja. De ez meg egy másik dolog." Nem tudom, hogy így van-e, de ezt te sem sem tudhatod, lévén erősen titkolják ezt az okot, ahogy látom közéjük tartozol te is.
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 14. 10:11 | Sorszám: 70 |
Mondom, tudomásom szerint Ukrajna ilyen ország. Azt hiszem összekeversz dolgokat. A megszerzett állampolgárság nem veszíthető el a magyar alkotmány szerint sem, akiktől elvették a kommunista rezsimben, mind vissza is kapták ha akarták, akárhol élnek. Az állampolgárság fő szabálya az, hogy azt az ember a születése - pontosabban a születéskor a szüleinek állampolgársága - alapján kapja és elveszíteni nem lehet, csak kívételes esetekben, illetve lemondani lehet róla. Románia ma nem járul hozzá ahhoz, hogy a területén élő magyarok magyar állampolgársággal is rendelkezzenek, ezt világosan megmondták. De ugyanez Szlovákiára is vonatkozik. nem, nem szabad olyan döntést hozni egyoldalúan, ami más országok állampolgárait érinti. Kicsit elradagdtatod magad, azért felejted el a tényeket: Magyarországon van, létezik kettős állampolgárság, bárki megszerezheti más ország állampolgárságát a magyar mellé, és mindenki kérheti, hogy ha Magyarországon lakása, munkája van. Arra nincs indok és nem is látom értelmét, hogy etnikai alapon mások is hozzájussanak olyan jogokhoz, amikhez kötelezettség nem jár.A választás más dolog, ez is teljes félreértés. Az állampolgárság nem elegendő a választási jogosultsághoz, ahhoz magyarországi állandó lakhely is kell. Ha például a vajdasági magyarok kettős állampolgárságot kapnának, attól nem lenne szavazati joguk, mint ahogyan nincs azoknak a magyar állampolgároknak sem, akik 45-ben, vagy 56-ban, akármikor elhagyták az országot és elvették az állampolgársáűgukat, majd a rendsezrváltozás után visszakapták. Ez - tudniillik hogy nincs szavazati joguk - szerintem helyes is, miután nem lenne értelmes dolog, hogy azok szavazzanak akár a kerületem képviselőjéről, akár az országos listáról induló képviselőkre, akik nem élnek ebben az országban. Ami a választójogi törvényben kifogásolható, hogy a külföldön tartózkodó (dolgozó, nyaraló, stb.) magyar állampolgárok, akik egyébként Magyarországon élnek akadályoztatva vannak szavazatuk leadásában. Ez szerintem alkotmánysértő és remélhetőleg hamar megoldják, de ehhez nincs köze az állampolgárságról szóló vitának.
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 13. 21:06 | Sorszám: 52 |
Ha felmerült, leghelyesebb, ha nem csigázod magad. Válaszolj is rá. (Segítségképpen elárulom, az MN hírét eddig semmi nem erősítette meg, viszont cáfolta a nagykövet. Ezen kívül ugyancsak segítségképpen megjegyzem, hogy a kettős állampolgárság Magyarországon működő intézmény, bárki megszerezheti, aki megfelel az állampolgársági törvény feltételeinek. Amiről mi itt beszélünk, az a kollektív, vagy etnikai állampolgárság kérdése.)
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 13. 20:11 | Sorszám: 50 |
Bocs, ezt nem értem.
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 13. 20:10 | Sorszám: 49 |
Az állam semmilyen típusú kárpótlást nem ad, ha a kárt nem az állam okozta. Ezt a kárpótlás ügyében hozott alkotmánybírósági döntések jól mutatják. Azok a volt magyar állampolgárok, akik önhibájukon kívül egy másik állam polgáraivá lettek a történelem különböző viharai során, nem a magyar állam döntése nyomán kerültek ebbe a helyzetbe. Semmilyen okát nem látom annak, ha ma valaki - aki mondjuk Erdélyben él, és volt magyar állampolgársága, amennyiben igényli ezen az alapon egyéni elbírálás alapján visszakaphassa, ha azt kéri. Mint ahogy annak nem látom semmilyen okát, hogy a leszármazottai, amennyiben nem kívánnak Magyarországon élni, azon az alapon kapjanak állampolgárságot, hogy a nagypapának volt. Megismétlem, mert szerintem ez nagyon lényeges: nem látok elfogadható okot arra, hogy valaki "méltányossági alapon" olyan ország állampolgárásgát megszerezze, amelyiknek nem akar lakója lenni. Elfogadható érv lenne a szabad utazás segítése, dehát ezt az ingyenes vízummal illetve az EU-n belüli szabad mozgással (pl. Szlovákia) meg lehetett oldani. Ma több ország (emlékeim szerint Ukrajna pl. ilyen, Romániára nem emlékszem)törvényei azt mondják, hogy ha valaki más ország állampolgárságát megszerzi, akkor automatikusan elvaszíti a sajátját. Sokféle alkotmány működik, nem lehet a másik fél jogi álláspontjának ismerete nélkül lépni, könnyen elérhető ugyanis, hogy a kettős állampolgárok hátrányba kerülnek. Egyáltalán alapszabály, hogy más ország állampolgárait érintő döntéseket nem illik hozni. Természetesen minden ország parlamentje szuverén döntéshozó szerv és az állampolgársági szabályait is maga határozza meg. Azt azonban kár elfelejteni, hogy ez nem csak Magyarország esetében igaz. Vagyis válaszul Szlovákia is hozhat a saját állampolgárait érintő törvényeket és ahogy a kedvezménytörvény esetében előkészítették a válaszlápést, itt is várható a kellemetlen utóhatás. Már persze, ha mi ilyet tennénk. De az nem tanulság nélkül való, hogy eddig egyetlen kormány sem gondolta úgy, hogy ezt meg kellene tennie. valószínűleg ugyanannyira nem értik, amennyire én: miért kellen olyanoknak állampolgárság, akik egy másik országban születtek és azt nem akarják elhagyni. Szándékosan nem említettem két dolgot, de a végére azért ide kell sorolni ezeket is. Az egyik az elvándorlás kérdése, ami egy eléggé nehéz, ma nemigen megitélhető következmény lehet. És a másik az EU. Az Unió egy olyan közöség, amelyik nem fogja akceptálni, ha a szomszédokkal való konfliktusainkat magunkkal visszük. Van ott elég probléma, semmi szükségük újakra. Mindenre van példa és ellenpélda. De normális közösségben nem lehet elfogadható, ha egy ország a békesség helyett konfliktusokat cipel magával. Főleg, ha érthetetlen számukra is, hogy minek? Pontosan ennek köszönhető, hogy nem rajonganak az ötletért, hogy az EU alkotmányába bekerüljön egy deklaráció a nemzeti kisebbségek jogairól. Ez ugyanis számukra azt a veszélyt hordozza, hogy erre hivatkozva a mi (és persze mások) vitái során nekik kell igazságot tenni, vagy egyáltalán odaállni egy számukra érthetetlen konfliktusban az egyik fél mellé.
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 13. 18:13 | Sorszám: 46 |
Na látod, ha sokadikra is, de képes vagy a személyeskedést elhagyni, ez is valami. A javaslatod nem válasz az alapvető kérdésre: miért? Miért kell állampolgárásgot adni valakinek, aki az állam fennhatóságán kívül és és kívül is szándékozik élni? Szerintem az kérjen és kapjon állampolgárságot, aki itt akar és tud élni.Ami az indoklást illeti, nem gondolom, hogy helyes múltban elkövetett méltanytalanságokat az utódokon megpróbálni orvosolni, főleg pedig akkor nem, ha az illetőt emiatt hátrány éli a szülőföldjén. A következmény ugyanis nem ennyire jól belátható. Először is, ha egy ország törvényei tiltják a kettős állampolgárságot, akkor annak megszerzéséből csak hátrány származik. Az pedig, hogy egyoldalú döntéssel másik ország állampolgáraira kiható rendelkezéseket hozzon egy ország, nem szül jó vért. Viszályt szül és ellentörvényeket. Akik pedig ennek hatásait elszenvedik, azok éppen azok az emberek, akik eddig is szenvedtek: a magyarok. vagyis hogy miért kellene állampolgárságot adni más országban élő polgároknak etnikai alapon? (ha pedig nem etnikai alapon adod, akkor Nagy Magyarországhoz való tartozás alapján? Hát ha ezt elfogadja mondjuk Románia, vagy Szlovákia, az nagy csoda lesz.
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 13. 14:15 | Sorszám: 43 |
Amit mondasz, az egy vélemény, ami még csak azzal sem támasztható alá, hogy általánosan elfogadott gondolkodás Magyarországon. Csupa érzelmi motívumokkal alátámasztott beszéd, aminek semmilyen kapcsolata nincs a kettős állampolgárság jogi intézményéhez. Márpedig itt ez a kérdés: miért adjon Magyarország ilyen státust etnikai alapon?
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 13. 09:34 | Sorszám: 41 |
Két fontos megjegyzés: a külföldön élő magyarok annak előtte is a nemzethez tartoztak, hogy kis könyv bizonyítja ezt. És azok a nagy tömegek is a nemzethez tartoztak, akik _nem kértek_ ehhez kis könyvet. A szórvány magyarságot senki nem akarja elsöpörni, már csak azért sem, mert nem lehet. Ennek egyszerűen nincs értelme, hiszen éppen ez a magyarság bizonyította be, hogy semmilyen asszimilációs törekvéssel nem lehet beolvasztani. Trianon óta - amikor is nem a nemzet, hanem az állam testéből szakították ki őket - sosem lehetett. Most aztán végképpen nem. Mindennek semmi köze a kettős állampolgársághoz. Ami a személyeskedő megjegyzésedet illeti: nem, nem érzem rosszul magam, mert tudom, hogy itt néhányan, akiknek már a második érvük a személyem ellen irányul, elenyésző, bár hangos kisebbség vagytok. Jól vagyok, kösz és minden hangoskodás erősíti bennem, hogy nincs okom rosszul érezni magam.
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 13. 09:25 | Sorszám: 40 |
Azt mondtam, hogy "a nemzet egyesítése a kettős állampolgárság által" szerintem maflaság. Ez azt jelenti, hogy szerintem maflaság azt gondolni, hogy a kettős állampolgárság intézményének alkalmazása a nemzetet egyesítené. Szerintem ez a nemzet egységes, hiszen tagjait nyelvi, kulturális örökség tarja össze. Ez egy érzelmi kapocs, aminek semmi köze a kettős állampolgárság _jogi_ intézményéhez. De még a közös határokhoz sem. Hogy bizonyítsam ezt: a Trianon által leszakított területek magyar nemzetiségű polgárai állampolgárság nélkül is megőrízték nemzeti identitásukat.
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 12. 21:44 | Sorszám: 35 |
Semmi baj, nem te vagy az egyetlen, aki képtelen érvelni és gyorsan személyeskedni kezd. Megjegyzem a nemzet egyesítése a kettős állampolgárság által, - ilyen maflaságot senki sem mondott még ezidáig. (Legalábbis előtted) Ha valaki magyar nemzetiségű, az akkor is része az etnikai nemzetnek, ha más állam állampolgára. A fogalmak tisztázása sokat segít, de te ehelyett vélt szellemeskedésbe bújtatott személyeskedésbe menekülsz. Megértem, az az érved pedig direkt magas színvonalú, miszerint nem érdekel a véleményem...
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 12. 21:34 | Sorszám: 33 |
Minek személyeskedsz? Ennyi az érved?
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 12. 21:27 | Sorszám: 31 |
Összekeveredik nemzet és állam fogalma. A nemzethez való tartozásnak semmi köze az állampolgársághoz, az érzelmi kapcsolat. Választható és választó az állampolgár, állampolgárságot viszont születése okán szerez az ember, vagy az állam adja a törvényei alapján. Ez jogi kapcsolat állam és polgára között. A kérdés az, hogy az állam adott esetben ezt a jogi kapcsolatot meg kívánja-e teremteni más ország állampolgárával etnikai alapon. "Adhat. Ha igy dontunk. Legfeljebb vitatkozni kell erte." Ez ostobán agresszív álláspont, szerencsére semmi jele annak, hogy akármelyik kormány is ezt az utat választaná. Így ugyanis nem lehet dönteni, annál az egyszerű oknál fogva, hogy egyoldalú döntésekkel csak egyoldalú ellen-döntéseket lehet elérni. De ezen nincs értelme vitatkozni, nem merült fel egyetlen olyan érv sem, ami azt erősítené, hogy a szomszédos országok magyar nemzetiségű állampolgárai részére etnikai alapú állampolgárságot, vagy etnikai alapú anyagi segítséget adjunk.
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 12. 20:52 | Sorszám: 29 |
Egy állam nem adhat anyagi segítséget más országok állampolgárának etnikai alapon. A magyar állampolgársággal anyagi előnyökhöz jutni, ez teljes félreértése a nemzethez való tartozásnak. Ne haragudj, de teljes mértékben elutasítom azt a gondolkodást, amelyik a kulturális (rövid u-val írjuk, azért mondom, mert következetesen hosszút használsz)identitás fenntartását anyagi előnyökkel kívánja elérni. A nemzeti identitást nem lehet megvásárolni, főleg pedig úgy nem, hogy ezzel egy ország állampolgárai között etnikai alapon különbséget teszünk. Éppen ez az, amit egyetlen más állam nem tolerál és ami ennél súlyosabb, az EU is tiltja.
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 12. 13:33 | Sorszám: 25 |
Igen, egyedül én beszélek jogi következményről, de ez annak az eredménye, hogy nem érted: az állampolgárság nem játé, hanem jogi intézmény.Jogi, érted, ugye? vagyis nem érdemes érzelmi alapon játszani vele. Érzelmi alapon elég, ha szeretünk valakit. Ahhoz nem kell anyakönyvvezető elé állni. Viszont ha elvesszük feleségül, annak jogi következményei vannak.
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 09. 19:59 | Sorszám: 19 |
A magyar törvények nem teszik lehetővé az akasztást. De légy erős: ha kettős (amerikai és magyar) állampolgárságú fickó Magyarországon bűncselekményt követ el, nincs jogalap a kiadására. Hogy nincs jogalap, az azt jelenti, hogy ha akarják sem lehet kiadni.
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 08. 09:46 | Sorszám: 17 |
1. persze hogy arról szól, mindössze az érv hiányzik hozzá: miért is kellene sietni? Az ember, ha megváltoztatja otthonát, az országot, ahol élni kíván, akkor azért érjen rá egy kicsit. Miért kell kapkodni? 2. Ez a számolás kissé elnagyolt, mondjuk úgy: csiszolni kell. De megjegyzésem kettő is akad. a. 36 milliárd forint nem vicc, ennek a sorsa egyáltalán nem mellékes. b. Még egyszer meg kell jegyeznem, hogy az anyaországnak nem kötelessége egy szomszéd ország állampolgárainak életkörülményeit javítani, ez alapvető tévedés. Minden ország a saját állampolgárainak életkörülményeivel foglalkozik, más állam ügyeibe nem avatkozhat be. Kötelességünk viszont a szomszéd országokban élő magyar nemzetiségű polgárok nyelvi, kulturális identitásának őrzését, javítását segíteni. Ebben van bőven lehetőség. 3. Ez régi érv, de már bebizonyosodott, hogy mennyire nem igaz. Talán tessen elolvasni az Orbán - Nastase paktum utáni sajtót. A "23 millió román idejön munkát vállalni" című állításon kívül megbukott még egy: a magyarok sem jöttek ugyanis. Fontos dolog, hogy egy ország védje a saját munkaerőpiacát. Csak azokat az álláshelyeket szabad felajánlani más munkaerőnek, amelyek itthon be nem tölthetők. Erre mód van most is, semmi alapja nincs a változtatás igényének.A kettős állampolgárság éppen a magyar munakerőpiacra hatna beláthatatlanul.
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 07. 13:04 | Sorszám: 15 |
ja, mert Kanadában zsupsz megkapja az állampolgárságot.... Ne viccelj. Az állampolgárság komoly dolog, szerintem sem kell kapkodni. Ma, ha valaki a magyar állam polgára kíván lenni, akkor átjön, munkát, lakóhelyet szerez, dolgozik és megszerzi azt, minden nehézség nélkül és ha magyar anyanyelvű az illető, akkor komyoly előnyben van azzal szemben, aki nem az. Évekkel előbb jut hozzá az állampolgársághoz. Ez így helyes. A gazdasági segítség, amit írsz, természetesen nem kötődik állampolgársághoz, és én nem is helyeselném. Egyáltalán nem gondolom, hogy Magyarországnak így kellene a romániai magyarokat segítenie, nem ez a dolga, ráadásul ez túlságosan is sok adófizetői pénz felhasználását jelentené. A kulturális, nyelvi identitás erősítésén, megszerzésének, megtartásának ösztönzésén kívül nincs más kötelessége az országnak a ht. magyarokkal szemben. Ebben viszont rengeteg lehetőség van, ezzel kellene foglalkozni. A munkavállalási engedély iránt gyakorlatilag nem volt érdeklődés eddig, de ez a lehetőség abszolút nyitva áll, bárki szerezhet ilyet Romániából. Természetesen nem csak áttelepülőknek adják meg, de fontosnak tartom, hogy csak a magyar gazdaság által lehetővé tett kvótán belül adjunk munkát külföldön élőknek, hiszen ennek az államnak elsődleges feladata a magyarországi magyar munkavállalók munkával való ellátása. Az komolytalan állítás, hogy egy vállalat, amelyiknek munkaerőre van szüksége és nem tud magyar állampolgárt alkalmazni, nem tudna felvenni erdélyit, zha jelentkezik. Persze, hogy fel tud, ennek semmi köze az állampolgársághoz.
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 07. 11:56 | Sorszám: 13 |
Szerintem pedig nem keverehető össze a jog az erkölccsel. Nem hiszem, hogy az állampolgárság erkölcsi kérdés. Ma Minden ember maga dönti el, hogy akar-e magyar állampolgár lenni és ennek semmiféle akadálya nincs, ha valóban le akar nálunk telepedni. Az állampolgárság elbírálása során a magyar anyanyelvűek előnyt élveznek, vagyis ez semmiféle okot nem jelent arra, hogy automatikussá tegyük a dolgot. Kicsit kevered. A magyar állam tiltakozhat bármikor, jogi ereje akkor sincs a tiltakozásnak, ha kettős állampolgárról van szó. Politikai ereje meg akkor is van, ha az illető nem magyar állampolgár. Vagyis a bevándorlást a ht. magyarok számára ma semmi sem korlátozza, ezzel élnek is azok, akik akarnak. Hogy az állampolgárságot ehhez nem azonnal kapják meg, szerintem normális. Egyetlen okot nem látok arra, hogy határon kívül élő polgár, aki nem kíván Magyarországon élni, kettős állampolgárságot szerezzen.
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 07. 11:36 | Sorszám: 12 |
"Nem mindegy pl., hogy egy incidens magyar nemzetiségűekkel történik, vagy magyar állampolgárokkal, akik mögött hivatalosan ott áll az állam. " Teljes tévedés azt gondolni, hogy mondjuk egy Romániában történő jogi eljárást bármilyen formában befolyásolna az, hogy az illetőnek más állampolgársága is van. A kettős állampolgárság nem lehet a jogrendszer kiterjesztése egy másik állam területére.
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 06. 14:27 | Sorszám: 7 |
1. Aki át akar települni, az automatikusan tehesse. Tudomásom szerint éppen ez az, ami miatt nem támogatják az ötletet sem a határontúli magyar szervezetek, sem pedig a magyarországi magyarok jelentős része. Az elvándorlás egyébként folyamatos enélkül is: az utóbbi években nagyjából 200.000-re tehető azok száma, akik Magyarországra települtek. Erre most is mód van, igaz némi feltétellel. Magam azt gondolom, hogy erre szükség is van, hiszen az automatikus letelepedési lehetőség éppen azokat a százezreket vonzaná, akik Romániában nem boldogulnak. 2. Ösztöndíj a határon túliaknak. Ennek nem sok köze van az állampolgársághoz, határon túli magyarok ösztöndíjat minden nehézség nélkül kaphatnak, ha az állam akarja állampolgárság nélkül is. 3. Jogi menedék.ű Ez azt hiszem tévedés, a kettős állampolgárság nem ad védelmet a jogi eljárás alól, a kettős állampolgárra éppen úgy vonatkoznak a törvények éppen úgy fellép vele szemben az igazságszolgáltatás, mint az egy állampolgársággal rendelkezők ellen. Megszökni az eljárás elől pedig lehet egy állampolgársággal is. Mondjuk bevallom, hogy én sem látok semmilyen nyomós érvet a kettős állampolgárság mellett, meglep azonban, hogy ilyen kevés érv merült itt fel. Már az érzelmi érveken kívül.
|
|
Szőlővessző u. 3. |
2003. október 02. 15:53 | Sorszám: 0 |
Egy kérdéssel kezdeném: mostanában gyakran felizzó vita folyik a kettős állampolgárság bevezetéséről. Tekintsünk most el attól a nyilvánvaló ténytől, hogy a kettős állampolgárság valójában működő, létező intézmény, hiszen tudjuk: a valóságban arról szól a vita, hogy a külhoni magyarok egyszerűbben, zökkenőmentesen, netán automatikusan jussanak hozzá második állampolgárságukhoz. A kérdésem az, hogy az állampolgársági törvény alapján működő jelenlegi gyakorlatot miért kellene megváltoztatni? Mi a célja annak, hogy a külföldön élő magyarok állampolgárok legyenek, ha nem akarnak a magyar állam fennhatósága alatt élni? Mi az értelme a kettős állampolgárság intézményének? Milyen előnyökkel, hátrányokkal jár? Ha lehetne értelmes beszélgetés a dologról, abban részt vennék szívesen.
|
|
|