Téma: Jobboldaliak a könnyűdrogokról
|
hejde |
2005. április 29. 03:30 | Sorszám: 234 |
..bizony, mint a tablettás borokkal és a zárjegy nélküli cigivel.
|
|
hejde |
2005. április 29. 03:26 | Sorszám: 233 |
A példám tökéletes magyarázat. Attól, hogy előbb jelent meg a kender e vallásokban, mint a törvény, nem kevésbé tilos, nem többé szabad, mint az én példáim szerinti "vallási" elvek.Avagy mi lesz az én emberi jogaimmal? Hátrányosan megkülönböztetsz csak azért, mert nem vagyok még ezeréves? Vagy mi akkor a különbség? A hagyomány? Nos, nálunk e vallásoknak nincs hagyománya, csak kevés számú képviselője, úgyhogy, nem vallásuk alaptéziseiben, csak ebben az apróságban, lesznek szívesek alkalmazkodni. Másrészt, ha vmelyik iszlám szomszédod a te hitetlenségeden akarná beteljesíteni a dzsihád szent törvényét, hát, megnézném azt a toleráns arcot, amit akkor vágsz. Ha hagyományra hivatkozol, akkor viszont azzal is kénytelen vagy egyetérteni, hogy a mi törvényhozásunk a saját társadalmi szokásainkat és hagyományainkat kell, hogy szem előtt tartsa. Nem alacsonyabb rendű az, mint mások szokásai.
|
|
hejde |
2005. április 29. 02:32 | Sorszám: 229 |
Tegyük világossá. A büntetőjogi eszközök, azon belül konkrétan a büntetések (és kényszerintézkedések) alkalmazása MINDEN esetben korlátozza az emberi szabadságjogokat. Az általad idézett szövegrész erre utal! Az alkotmányossági vizsgálat a következőket célozza: 1. A tilalom maga alkotmányos-e. 2. Van-e olyan súlyú a probléma, hogy büntetőjogi szankciókat IS igényel, vagy elég mondjuk a szabálysértési tényállás. 3. Az előírt büntetések neme, mértéke alkotmányos-e.Mindegyik kérdésnél külön vizsgálandó, hogy van-e, s ha igen, milyen jog, amelyet korlátoznak. Aztán jön az, hogy sérül-e alapvető jog lényeges tartalma (az ilyen helyből semmis). A következő lépés a szükségesség-arányosság. Itt az 1. pontnál nincs kábulathoz való jog, a 2.-3. pontnál (minden esetben) ott a személyes szabadság joga. Mindhárom példám olyan bűncselekményre utal, ami akár magánügy is lehetne. Amikor a strici csak lakást biztosít és ügyfeleket szerez, csak ezzel mindjárt két bűncselekményt követ el. Amikor a garázda úgy viselkedik, "amely alkalmas arra, hogy félelmet keltsen", de nem tör össze semmit, és adott esetben ténylegesen senkiben nem kelt félelmet, akkor is büntethető. Amikor közeli rokonok egymással közösülnek, hát, ha van gusztusuk rá.. Lehetne az ő szabadságukat is védelmezni? Formálisan nem több és nem kevesebb az övék, mint a kábítószeresek szabadsága. Akkor miért nem? Mert mindegyik kiváltja a társadalom rosszallását. A marihuána egészségre veszélyességén túlmenően, e rosszallás is indok a tilalomra. A törvények elsősorban a társadalomért vannak, és csak másodsorban a szabadságjogi kategóriákért. Ez utóbbiak a társadalmi együttélésnek csak következményei. Vagyis, szerepe kell, hogy legyen a jogalkotásban a társadalom véleményének és hagyományainak. Akár le is hülyézheted a társadalmat, de akkor is benne élsz. Megkísérelheted elítélő véleményüket megváltoztatni, de érvekkel és nem törvénysértéssel. A dohánynak és az alkoholnak nálunk - sajnos - nagy hagyománya van, a kábítószereknek nincs. Ezért sem lehet egyenlőségjelet tenni közéjük, de általában is igaz, hogy az egyik rossz még nem törvényesíti a másikat. Amit az emberi méltóság jogáról írsz, is sántít. (Egyébként, az emberi méltósághoz való jog deklarálása az Alkotmányban az a generál-rendelkezés, amely az összes többi alapjogot magában foglalja.) Egyrészt azért, mert "az ember alakítani tudja a saját elméjének az állapotát"-véleményed mögött az elmeállapot lerongyolásáról és élvezetről van szó, nem pedig valóságos szellemi teljesítményről. Másrészt azért, mert ha a vallási hivatkozás megalapozott volna, akkor én is alapíthatok a jövő héten egyházat, sőt, enélkül is mondhatom, hogy az én vallási meggyőződésem szerint pl. nem szabad adót fizetni (sőt, naponta szűzlányokat kell áldoznom az ágyékomban élő minotaurusznak.. ) Harmadrészt azért, mert az emberi méltóságnak nem éppen a csúcsa a vihogó önkívület. Negyedrészt azért, mert amit az önrendelkezési jogról írsz, az minden kábítószerre igaz: bármilyen káros, veszélyes is az egészségedre, szabadon rendelkezhetsz a saját személyed felett. Logikádból menthetetlenül következik, hogy mindet legalizálni kell.. A tilalom is egy szabályozás. Ha teljes dekriminalizáció történne, akkor ha másért nem, az adók elkerülése miatt virágozna a vadpiac. Ha részleges, akkor azért is, mert aki eddig leszarta a szabályokat, ezentúl sem fog alkalmazkodni hozzájuk, de azért is, mert az általad említett fiatalok számára, az ő zsenge fejlődő szervezetük miatt továbbra is tilos lenne. Vagy nem? Engedjük meg nekik is annak érdekében, hogy kontroll alatt legyenek? Viszont, aki eddig csak a tilalom miatt nem élt vele, az élne. Ezzel tehát még nem csökken - ha ugyan nem nő - a fogyasztók száma, csak egy részük törvényesen - vagy törvényesen is - csinálná ugyanazt, mint most.
|
|
hejde |
2005. április 28. 19:13 | Sorszám: 214 |
Közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése Közúti veszélyeztetés Közúti baleset okozása Járművezetés ittas vagy bódult állapotban Járművezetés tiltott átengedése Cserbenhagyás..
|
|
hejde |
2005. április 28. 19:04 | Sorszám: 212 |
1. Miért volna a dohánynak és a marihuánának bármiféle köze egymáshoz? 2. Ha mégis van köze, akkor nem szorosabb a marihuána és a többi kábítószer összefüggése? 3. És ha dohánnyal keverve szívod a marihuánát? Nem baromság ez az egész?A szükségesség-arányosság valamely alkotmányos alapjogot feltételez. Kábulathoz való jog viszont nincs, így fel sem merül ez a kérdés. Az általános cselekvési szabadsággal pedig erőltetett volna összehozni a kábítószerfogyasztást. Mert akkor azt is mondhatnánk, hogy a kerítés bűncselekménye sérti a stricik szabadságjogait, a garázdaság a garázdákét, a vérfertőzés meg a családtagokét.
|
|
hejde |
2005. április 28. 01:23 | Sorszám: 161 |
Szóval úgy érzed, hogy ezzel akár választásokat is lehet nyerni. Mondd, miért nem alapítasz egy pártot? Te és a fű bejutnátok a parlamentbe, a többi, másodlagos témát, mint a gazdaság, az oktatás, stb. pedig meghagynátok a Fidesznek.
|
|
hejde |
2005. április 28. 01:19 | Sorszám: 160 |
Pontosan érted te magyarázat nélkül is, de ha mégsem, ne engem okolj.
|
|
hejde |
2005. április 28. 01:17 | Sorszám: 159 |
Két okból fogyasztanak. Csak az egyiket említed: a lelki problémákat. Mint tudjuk, e problémákra nem megoldás a drog. Ellenkezőleg: tetézi a problémát. A drogfogyasztó, bár lelki problémáiért vele együtt fáj a szívünk, akkor is rossz döntést hozott, amikor a kábítószert választotta "kiútnak". Nem hiszem, hogy lehetővé kell tenni az ilyen "megoldást", és azt sem, hogy egyetlen lelki problémást sem riaszt vissza a tiltás. De voltaképpen milyen tapasztalatra hivatkozol? A fogyasztó csak a kábítószerrel bújik el, nem az alapproblémájával, de nyilván igazad van abban, hogy a rejtőzködés megnehezíti a velük való foglalkozást. Vannak azonban fontosabb érvek. A fogyasztás másik oka ugyanis a djkalo-féle: haverok, buli, divat, vagánykodás, unalom stb. Az alkalmi fogyasztók körében ők vannak többen. Egyrészt nem hiszem, - írtam már - hogy a buli-igényeket ki kellene szolgálnia a jogalkotónak. Másrészt náluk elsősorban az elriasztás és a droghoz jutás megnehezítése lehet eredményes (mielőtt "alapprobléma nélküli" függőkké válnak). A törvény pedig nem tudja szétválogatni a lelki problémásokat az unatkozóktól. A törvényi tiltás sokakat önmagában visszatart, abból tehát, hogy a rendőrség/határőrség nem elég hatékony (valójában nem tudhajuk, mennyire hatékony), még nem következik, hogy a tilalom semmit nem ér. Van, aki az egészségét félti, van, aki a törvénytől fél, és van, aki csak attól, hogy elkapják. Fontos az is, hogy a fogyasztók ellen rendszerint büntetőeljárás van, de büntetés nincs. Mindezek mellett is nyilvánvaló, hogy a megelőzés, a nevelés, a segítségnyújtás stb. összehasonlíthatatlanul fontosabb és hatékonyabb eszközök, mint a büntetőjog eszközei, node ez a legtöbb bűncselekménynél így van! "Azt mondod, hogy a fogyasztás dekriminalizálásával csak romolhat a helyzet." Ezt (is) már leírtam: a fogyasztás dekriminalizálása esetén elkerülhetetlen a termelés, a behozatal, a kereskedelem dekriminalizálása. A mostani felderítési arány talán nem elégséges, de még mindig jobb, mintha semmilyen: ellenőrizhetetlenné válik a helyzet.
|
|
hejde |
2005. április 27. 18:22 | Sorszám: 152 |
Nem a függőségről beszéltem, az a legtöbb káros szenvedélynél probléma. Aki drog hatása alatt áll, nem döntésképes.
|
|
hejde |
2005. április 27. 18:18 | Sorszám: 151 |
Illetve figyelmetlen voltam. Könnyedén hozzá lehet jutni ma is a drogokhoz, de olvastad, hogy djkalo-nak elkapták a haverját. Vmi mégiscsak történik, ha nem is uralják a helyzetet a hatóságok. De liberalizációval, dekriminalizációval csak romolhat ez a helyzet.
|
|
hejde |
2005. április 27. 18:13 | Sorszám: 150 |
Voltaképpen egyetértünk, az idézett mondat után ez következik.
|
|
hejde |
2005. április 26. 02:48 | Sorszám: 128 |
Az alkoholt nem feltétlenül azért isszák, hogy a tudatot módosítsa. A füvet viszont feltétlenül azért szívják. A dohány természetesen okoz pszichikai függőséget. De a cigaretta hatása egyáltalán nem, és soha nem korlátozza a dohányost abban, hogy felelős döntéseket hozzon. A fűnél (a pszichikai függőség mellett) lehetséges: eufória, testi-lelki nyugalom, érzékcsalódások, vizuális hallucinációk, tér-idő kategóriaváltozások, mindenhatóság érzés, ritkán deteriorizáció szorongás, megőrüléstől való félelem, tudatzavar, toxikus pszichózis, tartós fogyasztásnál ambíció csökkenés, apátia, érdektelenség, indíték-csökkenés, emócionális elszűkülés. Külön kategória a fogyasztás, a birtoklás, a csempészet, a termelés/előállítás, a kereskedelem, a gyerekeknek való kábítószer-eladás, ill. ezek elősegítése, anyagi-technikai eszközök stb. szolgáltatása. A határérték magában kevés az egyes kategóriák elkülönítéséhez, de a kategórián belül sem mindegy az illető motivációja, célja. Ha a fogyasztás nem bűncselekmény, akkor szükségképpen a kereskedelem stb. sem az, különben hogy lehetne olyasmit fogyasztani, amit nem lehet (legálisan) kapni, termelni, behozni. Egyrészt ezért említettem ama szabályozott körülményeket, amelyben liberalizáció ellenére is kizárt, hogy otthon termeszd vagy buliban fogyaszd. Másrészt az előbbiek szerint nem nehéz azt belátni, hogy minden, a legkiseb engedmény is szélesíti a visszaélés lehetőségeit. Ezért kerülted ki a válaszodban az ellenőrizhetőség kérdését (is).
|
|
hejde |
2005. április 26. 01:20 | Sorszám: 126 |
"Csakhogy te még annyira sem vagy hajlandó tolerálni, hogy esetleg kijelölt helyek legyenek, te egy az egybe elvitetnél a yardokkal. Akkor most hol az igazság." Egy szóval se mondtam, hogy nem tolerálom. Tőlem aztán nyugodtan szívhatnád a jelenlétemben is. Csakhogy a drog nem az én toleranciám kérdése. A jogalkotó - nem alaptalanul - úgy gondolja, hogy a könnyű drogoktól egyenes út vezet a keményekig, amit - fizikai függőség ide, pszichikai oda - a tapasztalat és nagyobbrészt az orvosi szakma is igazol (a legtöbb drogfüggő fűvel kezdte, és ez akkor is igaz, ha az alkalmi fogyasztóból nem lesz mindig függő). A használatukra vonatkozó döntési szabadságot kiveszi az állampolgárok kezéből, mert a függőség nem elhatározás kérdése (senki sem akar függő lenni), mert a gyógykezelés iszonyúan drága, és mert bármilyen enyhítés jelentősen növeli a droghoz kapcsolódó egyéb bűncselekmények esélyét. Annak érdekében, hogy az állami kontroll megmaradjon, úgy lehetne a füvet liberalizálni, hogy csak engedéllyel rendelkezők adják el, és csak helyszíni fogyasztásra. - Így is tilos, hogy a buliban szívd. - Így is ellenőrizhetetlenné válik, hogy mennyit termelnek és mennyit adnak el, a fű tehát mégiscsak az utcára-buliba kerül. - A kereskedők, ha tehetik, azzal védekeznek a rendőrség előtt, hogy az anyagot kizárólag saját fogyasztásra tartják maguknál. Ha a fogyasztás legális, kevesebb eredménnyel lehet velük szemben is eljárni. Újra kérdezem: ezeknél az érveknél - ha akár csak egy, és csak félig valós - fontosabb a te bulihangulatod? És ha nem vagy függő, miért esik nehezedre a törvény betartása? Miért ragaszkodsz a kábulathoz való joghoz? (Végül, csak mellesleg: Hibázik, aki rászokik a cigire, mert aztán vergődhet ebben a függőségben, és persze árt is az egészségnek ("önpusztítás", amennyiben növeli az esélyét különféle betegségeknek, de azért messze nem öngyilkosság). De a dohányzás nem érinti a tudatot. Az alkoholt pedig lehet mértékkel fogyasztani, hogy ne, vagy csak kis mértékben érintse. A füvet nem, annak lényege a tudat befolyásolása, nem az íze. Az ember viszont olyankor is felelős magáért, mikor nincs magánál.)
|
|
hejde |
2005. április 25. 18:50 | Sorszám: 123 |
Ha rágyújtasz 2-3 óra után egy nemdohányzó jelenlétében, az nem ugyanaz, mint egy buliban belélegezni reggelig. Az előbbitől nem lesz baja. Ez kizárólag kölcsönös (!) tolerancia kérdése. De itt már ismétlem magam, mert sikerült kikerülnöd a mondandómat. Az ember valóban választhat, hogy egy buliban ráveszi a társaság 90%-át, hogy ne dohányozzon és/vagy ne igyon és/vagy ne füvezzen, vagy nem megy oda.
|
|
hejde |
2005. április 25. 17:20 | Sorszám: 119 |
Ha te nem vagy részeg/nem állsz drog hatása alatt, elég nehéz elviselni azt, aki igen: agresszív, hangos, az öledbe hány, szórakoztat téged akkor is, ha nem akarod, vagy épp csak vihog rendületlenül. Egy bulinak ez is és a füst is velejárója: ott gyakran az is részeg, aki egyébként nem iszik, az is füvezik és az is dohányzik, aki egyébként nem szív. Aki nikotinfüggő, annak legalább olyan rossz nem rágyújtani, mint a nemdohányzónak elviselni, de ez a nemdohányzóban fel sem merül (csak az érdekli, hogy neki mi a rossz). 1-2 cigaretta füstjétől márpediglen semmi baja nem lesz, csak kellemetlen neki. Ténylegesen az káros, ha vki rendszeresen van kitéve mások füstjének (pl. egy irodában dolgozik a dohányossal, de ha a dohányos nem bunkó, általában meg lehet vele beszélni az ilyesmit). Ugyanakkor a nemdohányzókat az már nem szokta érdekelni, hogy a dohányzásra kijelölt helynek, ha egyáltalán van ilyen, nincs ablaka, három emeletet kell lemenni, míg az ember megtalálja stb.
|
|
hejde |
2005. április 25. 16:33 | Sorszám: 117 |
A dohányzás nem erkölcsi kérdés. Még úgy sem, hogy a dohányosok bunkók volnának, mert rágyújtanak a társaságodban. Nem csak nekik kell tolerálni, hogy te nem dohányzol, hanem neked is, hogy ők igen.
|
|
hejde |
2005. április 22. 00:53 | Sorszám: 60 |
Te komolyan gondolod, hogy a jogalkotónak a te bulihangulatodat kell kiszolgálnia?
|
|
hejde |
2005. április 19. 20:55 | Sorszám: 29 |
A rendőrség valóban bunkó szokott lenni, még a tanúkkal, sőt a feljelentőkkel is, nemhogy egy gyanúsítottal. (De őket éppen akkor sem kerülöd el, ha bűncselekmény helyett szabálysértés volna.) Rettegned viszont csak akkor kell, ha továbbra is drogozol..
|
|
hejde |
2005. április 19. 19:16 | Sorszám: 27 |
".. téged eddig hányszor kaptak el?" Nem adok rá okot. Akit viszont egyszer elkapnak, az gyakorlott? Az mindjárt átlátja a rendszer egészének a működését? Szerintem inkább sértődött. Gyakorlata annak van, akit sokadjára kaptak el, aki ügyvédként, bíróként, orvosként stb. ezzel foglalkozik. A tárgyalás még magában nem meghurcolás. Nem cseszegetik a vádlottat, hanem kulturált formában meghallgatják. Nem egy kellemes program, de azért még nem dől össze tőle a világ. Állásinterjún pedig - amellett, hogy ezer más okból is lehet "bibi" - akkor is rossz pont volna a drogfogyasztás, ha legális volna. Főleg köztisztviselőként. Nem állítom, hogy nem érheti méltánytalan sérelem a drogfogyaszót. Nagyon is érheti. De a sérelmeknek nem első oka a büntetőeljárás. Mert akkor ennyi erővel azt is mondhatnánk, hogy akit ártatlanul vádolnak, el se menjen a tárgyalásra.A drogra vonatkozó szabályok mellett még sok szabály van, amelyeknek a megtartása/megszegése nem erkölcsi kérdés, avagy a társadalom nem tekinti annak. Ha te a drogfogyasztást nem is tartod elítélendőnek, miért ne tarthatnád ez esetben is tiszteletben a törvényt? Vagy mégis olyan iszonyúan fontos az a heti két füves cigi? Nehogy azt mondd nekünk, hogy erkölcsi tartásból gyújtod meg! Egyedül azt mérlegeled olyankor, milyen jó kis buli van kilátásban! Ezt kellene a jogalkotónak is mérlegelni? Végül, azzal még keveset tettél az érdemi megbeszélésért, hogy felveted a problémát..
|
|
hejde |
2005. április 19. 01:20 | Sorszám: 17 |
Büntetni adott ügyben sokkal drágább, csak sokkal kevesebb ilyen "adott" ügy van. Emellett a büntetőeljárás hatálya alá került fogyasztókat minden esetben kötelezik drogtanácsadáson/elvonókúrán/stb. való részvételre, így az "egyéb eszközök" a büntetőügyekkel minimum azonos számban kerülnek alkalmazásra. Valójában ezeket az eszközöket-intézményeket, a felvilágosítás szintjén eleve 10 millió emberre kell működtetni. Így csakugyan drágább, de - a fentiek szerint - az egyik nem váltja ki a másikat.
|
|
hejde |
2005. április 19. 00:34 | Sorszám: 15 |
Próbára bocsátás van (ami mellett nem csak a büntetés kiszabását, de a bűnösség kimondását is mellőzik). Akit elítélnek, az már tényleg díler vagy visszaeső. (De ezek is mentesülnek a büntetett előítélethez fűződő hátrányos következmények alól, inkább előzetesen, mint a büntetés kitöltésével: ez azt jelenti, hogy elítéléséről senkinek nem szolgáltatnak információt, az erkölcsi bizonyítványába is a büntetlen előélet kerül.) Kérdés, hogy mit értünk meghurcolás alatt. Engem is ki akartak rúgni annak idején a gimnáziumból, pedig csak dohányoztam. Szvsz az téved, aki azt gondolja, hogy a Fidesz vezetőit ki kell oktatni arról, hogy a megelőzés a legfontosabb. Azért nem ezen vitáznak a parlamenti pártok, mert ebben egyetértés van. Csak pénz nincs.
|
|
hejde |
2005. április 18. 23:52 | Sorszám: 13 |
Tudod, mi az a priusz?
|
|
hejde |
2005. április 18. 23:50 | Sorszám: 12 |
A "ti" te vagy és a hozzászóló, akivel egyetértesz. A priuszhoz büntetést kiszabó ítélet kell. Na, ilyenek nincsenek, mint ahogy rendszerint meghurcolás sincs. Egyetlen füves cigiért meg végképp.
|
|
hejde |
2005. április 18. 23:05 | Sorszám: 8 |
Egyrészt csöppet sem lényeges, hogy ti mit tudtok elképzelni. Másrészt NEM gyakorlat, hogy a hülyegyerekeket lecsukják.
|
|
|