A bank által felszámított késedelmi kamat (6%) nem haszon: legfeljebb a banknak a felmondás előtti behajtási költségeit fedezi, a céltartalék képzés miatti veszteséget pedig egyáltalán nem kompenzálja. A késedelem már akkor is veszteség, ha végül sikerül a tartozást behajtani. A bankok néha szednek a semmire is pl. monitoring díjat, de pl. a teljes bírósági procedúra költségét végrehajtóstul ők előlegezik, és sikertelen eljárásnál a követelésükön felül e költséget is bukják.
A késedelem mégiscsak kárt okoz a másik félnek, mégiscsak szerződésszegés: oka nem csak anyagi nehézség lehet, de hanyagság, visszaélés, az adósok egymás közti vitája vagy akár az, hogy az adós fontosabbnak tartotta nyaralásra költeni a pénzét - és még sok más nem méltányolható dolog. Ha a fizetési késedelemnek nincs következménye, bárki kedve szerint fizet vagy mulaszt - választ magának futamidőt, esetleg kifejezetten arra játszik, hogy így mentesül a következmények alól.

Az ingatlanadó többek között azért is alkotmányellenes, mert nem létezik olyan módszer, amivel megbízható ingatlan értéket meg lehetne állapítani, ill. a megállapított - megbízhatatlan - érték már a jövő héten sem annyi lesz.
- hetente lehetne az egész hitelt újraszámolni, az egyik nap lenne százezres kamattartozásod, másik nap a tőkerész sem
- a banki hitelbírálat eleve nem arra épül, hogy az ingatlan biztosan fedezze a tartozást, hanem arra, hogy az adós képes lesz törleszteni (ez se volt mindig teljesen így, de már évek óta igaz)
- az ingatlanhitelezés reálisan az ingatlanérték 30%-ára és 5 éven belüli futamidőre szorul vissza, ami a 0-val egyenlő
- nem lehet olyan időpontot meghatározni, amely napra meg lehet állapítani az értéket - a felmondást megelőzően végképp értelmetlen, felmondáskor vagy azt követően:
- az adós itt is arra játszhat, hogy kivárja, hogy így csökkenjen a tartozása
- a bank a lejárt tartozásrészre is, felmondás nélkül is bírósági eljárást indíthat, ugyanakkor azokban az ügyekben, ahol a tartozás közel áll az ingatlan értékhez, 2 napos késedelemnél is fel fogja mondani a hitelt
- az érték a tényleges eladáshoz sem köthető, mert nem biztos, hogy sikerül eladni
- a tervezet összemossa az adósi és zálogkötelezetti felelősséget - ez nem ritkán nem ugyanaz a szeméy, előbbi minden vagyonával felel, csak pont nem a zálogtárgy ingatlannal, merhogy az nem az övé.. (nála aligha lehet az ingatlan eladása az értékrögzítés napja..)

Kell a tiszta lappal indulás lehetősége. Ezt jól kiszolgálná a végrehajtás idejének korlátozása és az eljárás alatt behajthatatlan tartozás végleges eltörlése..