Idézet:

---

Lendvai: Költségvetés a baloldali megrendelők igényei szerint
2004. június 29. 17:19

MNO
A ,,baloldali megrendelő´´ igényeit kielégíti majd az állami bevételeinek jövő évi elosztása- jelentette ki Lendvai Ildikó az MSZP félév-értékelő tájékoztatóján ? írja a Magyar Rádió.

A Szocialista Párt frakcióvezetője a jövő évi költségvetés elkészítését a küszöbön álló feladatok közül kiemelve hangsúlyozta, az nem szolgál majd kampánycélokat.

---

Ugyanis nem szabad egy ország költségvetését egy politikai oldal megrendelésre készíteni. Hiába teszi hozzá hazudós Lendvai, hogy ,,az nem szolgál majd kampánycélokat.´ Hiszen ugyanő mondta nagyon lassan azt is, hogy n-e-m l-e-sz g-á-z-á-r-e-m-e-l-é-s. Aztán majd´ bele gebedünk, akkora gázáremelés lett! Tehát nyugodtan vehetjük az ellenkezőjét annak, amit hazudós Lendvai mond. Azaz: biztos, hogy kampánycélokat fog szolgálni. Ezt meg kell akadályozni!

Nálad is kimutattam már többször is, hogy agymosott vagy. Elõször az a bizonyos kommunisták agyagba döngölése volt, amirõl te váltig állítottad, hogy ott voltál, s hallottad. Aztán kiderült, hogy ott el sem hangzott. Tehát erõsen agymosott vagy. Ez van, kedvesem. Te erre megharagudtál.

Aztán ugyanazon a fórumtémán terra állt elõ azzal az állítással, hogy bizony ezt õ maga is állitotta a vita során, hogy ez ott elhangzott. De sajnos õ is be volt kattanva, nem tudom miért --- talán, mert nálad egyértelmûen kimutattam az agymosottságot ---, s õ is bukott. Meg egy jó adag mûveletlenséget is elárult ott magáról hamarjában. Erre terra is megharagudott, pedig még attól is megkíméltem, hogy a mûveletlenségét részletezzem.

Idézet:

---

Nem csak kivitelezője, de még értelmi szerzője is!
Asszem annomínusz kartács most beleharapott a szappanba!

---

A szappant odaadtam neked, mert megérdemled, rászolgáltál. Harapdáld csak! Elfogyott a szappanod, agymosottka?

Nem, nem! Azért próbálom neked részletesen kifejteni a dolgokat, mert látom, hogy nehézségeid vannak. Csak el kellene olvasnod, amit írtam neked.

Folytatod: ,,Úgy látom Neked az a fixa ideád, hogy én azt próbálom bebizonyítani, hogy semmiben sem lehet igazad.''

Rosszul látod. Én azt kérem tõled, hogy a törvény szövegével indokold meg az állításaidat.

Írod: ,,Pedig én csak úgy gondoltam, hogy megbeszélhettük volna, hogy nekem is igazam lehet.''

A téma nem az, hogy kinek van igaza. Ez gyerekes dolog. A téma az, hogy van egy választási törvény, amit 2002-ben nem tartottak be, mert a töredékszavazatokat nem a törvény szerint összesítették. Azaz a választási csalás e téren bizonyítható.

Meg lehet beszélni azt is, hogy lehetne-e jobb a törvény, de külön ettõl. A kettõt nem helyes keverni, s te minduntalan ezt tetted.

Írod: ,,Ha, nem vetted volna észre, a vége felé én mindvégig úgy próbáltam megvilágítani a problémá(ma)t, hogy aszerint értelmeztem a törvényt, ahogy Te állítod.''

Nem vettem észre. Én azt állítom, hogy a törvény szövegébõl az következik, hogy a visszalépõ jelölt kiesik, a rá adott szavazatok érvénytelenek lesznek, s nem vehetõk figyelembe a töredékszavazatok összesítésénél. Ha te így próbálod értelmezni, akkor nincs vita.

Írod: ,,Erre hoztam egy példát, amelynél a jelenlegi törvényből egy másik antidemokratikus jelenség származna. ''

S errõl mutattam én ki, hogy a jelenlegi törvénybõl éppen nem származik anti-demokratikus jelenség, mint ahogy tévesen gondolod. S azt is kértem, hogy jelöld meg, mely törvényhelyek alapján milyen anti-demokratikus jelenség lenne az. De erre láthatólag nem vagy képes.

Írod: ,,(Itt sem azokról az esetekről beszélve, amikor a trv. egyéb paragrafusai szerint amúgy is elúszna a szavazat..., de azért Te ezen is csak dohogtál, állandóan számonkérve azt ..).''

Nem. Nem vagy képes egy egyszerû dolgot megérteni, de már látom, nem is akarod. Ezért tettem fel neked a segítõ kérdéseket. De te nem vagy hajlandó válaszolni, ami maga is elég udvariatlan dolog. Ha válaszolnál a kérdésre, számodra is kiderülne az általad elképzelt helyzet abszurduma.

Írod: ,,Azt sem veszed figyelembe, hogy nem 'csak' Vecsernyés van - (Pedig: " Magam Vecsernyéssel értek egyet " - írtad.) -, mégis folyamatosan azt szajkózod hogy a "törvény hatályos szövege ..." ...''

Én egyetlen egyszer hivatkoztam Vecsernyésre. Neked pedig ez a fixa ideád, hogy szerintem csak Vecsernyés van. Tévedsz. Szerintem csak a törvény van. Ettõl nem hagyom, hogy eltérj, s ez tûnik neked szajkózásnak. Holott én megpróbálom neked különbözõképpen elmondani a törvény szövegét, mert látom, hogy nem is ismered, s a megértéssel is problámáid vannak. Mégis, te hogy képzeled? Van a törvény aztán mindenki azt csinál, amit akar, vagy mindenkinek be kell tartania a törvényt? S az utóbbi esetben a törvény szövege számít-e, vagy mindenki úgy értelmezi, ahogy akarja?

Írod: ,,Szóval, így semmi értelme a beszélgetésünknek.''

Ha nem vagy hajlandó meg sem kísérelni, hogy felfogd, amit mondok neked, akkor nem. Márpedig te nem válaszolsz még a kérdéseimre sem, nem hogy az általam mondottakra reagálnál. Ez nem párbeszéd, való igaz. Megint csak felhívom a figyelmedet, hogy én szinte minden sorodra reagáltam. Te pedig még többszöri kérésem ellenére sem vagy hajlandó választ adni. Hát ennyit a ,,beszélgetés értelmérõl.''

Írod: ,,Korábban valakinek azt írtam, hogy nincs Veled semmi baj, csak egy kicsit vehemens vagy. Tévedtem. ''

Igen én mondom, aki szinte valamennyi sorodra reagáltam. Igen, én mondom, akinek a válaszát te figyelmen kívül hagyod, hiszen annak legalább 70-80%-ára nem reaglálsz. Ezek a tények.

Folytatod: ,,Arra gondolni sem merek, hogy csak nem érted a 442-őmet. Talán egybefüggően el kéne olvasni és akkor olyan kérdést tehetnél föl amit esetleg én is megértek.''

Azt helyesen teszed, ha nem arra gondolsz, mert az esetben óriási tévedésben lennél. Én már számtalan kérdést feltettem neked. Világos, egyszerû kérdéseket, hogy ne jelentsen neked problémát a megértésük. Miért nem jelzed --- de egyértelmûen, nem úgy, hogy a mondataim felét nem érted ---, mit nem értesz? Ha sok mindent nem értesz, menjünk sorjában.

Folytatod: ,,Mert erre például:

" A 2. esetben ,,elvész´´ a szavazatod, ill. nem hoz mandátumot, mert ez a demokrácia játékszabálya. Ezért van szó választásról. Tudniillik a 2. esetben többen szavaztak más jelöltre, amit neked el kell fogadnod. Ez érthető és követhető-e számodra? Miért kellene itt a törvénynek beavatkoznia, és milyen irányba? "

példul ott a válasz.''

S hol? Most írtad a választ, s úgy adod elõ, mintha ezt már egyszer írtad volna, méghozzá az én válaszom elõtt. Csak nem blöffölsz? Ide jutottál? Azért ennél többet vártam tõled!

Végül kétszeres zárójelben hozzáfûzöd: ,,((A Te törvényértelmezésed szerint olyan töredékszavazat is elveszhet, ami csak a két párt elsőforduló utáni mutyizásának esett áldozatául.
Én, mint választó ezt kikérem magamnak))''

Csakhogy elmagyaráztam már neked számtalanszor, hogy te ugyan kikérheted ezt magadnak, s javaslatot tehetsz egy általad jobbnak vélt törvényre --- amit idáig nem sikerült felvázolnod ---, de ez a hatályos törvény. A hatályos törvényt pedig be kell tartani. Ha neked, vagy bárkinek nem tetszik, akkor is be kell tartani. Ezért egyértelmû a választási csalás 2002-ben, hiszen nem tartották be a hatályos törvényt.

De nézzük akkor pontosabban, mit is állítasz: ,,A Te törvényértelmezésed szerint olyan töredékszavazat is elveszhet, ami csak a két párt elsoforduló utáni mutyizásának esett áldozatául.'' (1) Nem az én törvényértelmezésem, hanem a törvény szövege. (2) Nem beszélhetsz ,,töredékszavazat elveszhetésérõl,'' hiszen az elsõ fordulóban leadott szavazat még nem töredékszavazat, tehát nincs szó töredékszavazat elvesztésérõl. De ezt is elmagyaráztam már neked. (3) A ,,két párt elsõforduló utáni mutyizása'' a hatályos törvény hatókörén kívül esik. Neked tetszhet ez, vagy nem, de ez a jelen helyzet. A felvázolandó javaslatodban megmutathatod, hogyan küszöbölnéd ezt te ki a törvénnyel.

Részletesebben: Elõször is, nem az én törvényértelmezésem szerint, hanem a törvény szövege szerint. Mert a törvény egyértelmûen kimondja: ,,1997. évi C. törvény 58. § A jelölt kiesik, ha a szavazás megkezdése elõtt a jelölésrõl írásban lemondott, ... A kiesett jelölt nevét a jelöltek nyilvántartásából, illetõleg a szavazólapokról törölni kell.'' Ez egyértelmû: a jelölésrõl mondott le, nem pedig a ,,második fordulóbeli részvételrõl,'' amit te gondolsz, s a törvény szövege alapján nem is tudsz alátámasztani. Ugyanakkor ,,69. § (4) Érvénytelen az a szavazat, amelyet c) kiesett jelöltre adtak le.'' Ez megint csak meglehetõsen egyértelmû. S végül ,,1989. évi XXXIV. törvény 9. § (1) ... Töredékszavazatnak minõsülnek: a) egyéni választókerületben a választás elsõ érvényes fordulójában az olyan pártjelöltekre leadott szavazatok, amelyekkel a választás egyik fordulójában sem szereztek mandátumot;'' Ám a kiesett jelöltre adott szavazat a 69. § (4) szerint érvénytelen, tehát nem számítható be. Nincs szó tehát töredékszavazat elvesztésérõl, mint azt te tévesen állítod. Nincs szó, mert az egyszerûen nem minõsül töredékszavazatnak, hiszen nem minden szavazat töredékszavazat, amit az elsõ fordulóban leadtak. A törvény megmondja, mi a töredékszavazat, de csak a választási eljárás végén derülhet ki, mi minõsül töredékszavazatnak. Ezért sem lehet szó ,,töredékszavazat elvesztésérõl.'' Tehát, ha a visszalépõ képviselõjelölt önként lemondott a ,,jelöltségrõl,'' azaz a hatályos törvény értelmében kiesett, a rá leadott szavazatok érvénytlennek minõsülnek a törvény értelmében, s így töredékszavazatként sem vehetõk figyelembe.

Az, hogy szerinted ez igazságtalan, az kevés. Azt kellene kimutatnod, hogy miként következne a hatályos törvénybõl az, hogy a visszalépõ jelölt nem tekintendõ kiesettnek, ill. hogy a rá adott szavazatot mégis figyelembe kellene venni.

Segítek néhány kérdéssel:

• Ha nem esik ki, akkor még mindig jelölt?
  
• Ha még mindig jelölt, akkor jelöltként miért nem kerül fel neve a szavazólapra?
  
• Ha már nem jelölt, akkor milyen törvényi alapon kellene a rá adott szavazatot figyelembe venni?
  
• Ha kiesett, akkor miért kellene a rá leadott szavazatot töredékszavazatként figyelembe venni, szemben azzal, aki kiesett, mert mondjuk nem volt benne az elsõ háromban?
  

Ezeket kellene megválaszolnod, de a hatályos törvény szövege alapján. Kíváncsian várom válaszaidat, amiket természetesen a törvény szövegével alátámasztasz.

De azt is megmutathatod, hogy a törvény szövege szerinti eljárás --- amit nem tartottak be, s ami ellen te ágálsz --- valamilyen más törvénybe ütközik-e. Ám ezt idáig nem sikerült kimutatnod. Mellesleg, azt megmutattam korábban, hogy az a szisztéma, amit te nem kérnél ki magadnak, azt sokan mások kérnék ki magunkak, hiszen az anti-demokratikus lenne. Az ütközik a legfontosabb alapelvvel, amit a törvény rögtön az elején le is szögez: ,,1989. évi XXXIV. törvény: 1. § A választójog általános és egyenlõ, a szavazás közvetlen és titkos.''

Végül két megjegyzés:

• Láthatóan nem érted a töredékszavazat bevezetése mögött lévõ törvényalkotói szándékot. (Nem a törvény szövegére utalok ezúttal, ne is próbálj íly módon belekötni.) Ha akarod, tételesen kimutatom.
  
• Nem vagy képes felvázolni az általad igazságosnak vélt törvény elveit. Amit eddig mondtál, a fejedben lévõ teljes zûrzavarról árulkodik. Ha akarod, tételesen kimutatom.
  

Naná, hogy így mindjárt más. Korábbi jelölésed arra utalt, hogy a 2. pontnak lenne egy 1-es alpontja ,,2.(1.)´´

Nos, akkor erre viszont már részletes választ kaptál korábban. Mindkét pontodra kitértem. Mire vársz még?

Idézet:

---

Anonimus Válasz | 2004. június 28. 00:10 | Sorszám: 444
A példádhoz: Nem az imént állítottad, hogy te a törvény szövege alapján próbálod átgondolni (#431). Akkor most miért nem a törvény szövegéhez ragaszkodsz?

Mert a törvény szövege szerint az 1. eseted ott valóban véget kellene, hogy érjen, amikor ,,embered mandátumhoz jut.´´ De ott nem ér véget a törvénysértő gyakorlatban, hiszen neked az első fordulóbeli szavazatodat is beszámítják töredékszavazatként. Ami megsérti a törvényt más ponton is ,,1989. évi XXXIV. törvény 1. § A választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos.''

A 2. esetben ,,elvész´´ a szavazatod, ill. nem hoz mandátumot, mert ez a demokrácia játékszabálya. Ezért van szó választásról. Tudniillik a 2. esetben többen szavaztak más jelöltre, amit neked el kell fogadnod. Ez érthető és követhető-e számodra? Miért kellene itt a törvénynek beavatkoznia, és milyen irányba?

---

Amit te ,,vázoltál,´´ az egy másik törvény lenne, amiről vitatkozhatunk ugyan, de alaposan eltér a témától.

A másik, az a hatályos törvény szövegére alapszik, s amiből világosan kiderül, hogy 2002-ben választási csalás történt, hiszen nem tartották be a választási törvényt.

Írod: ,,Ha akarsz a 2.(1.)-el kapcsolatban ellenérvelni, akkor válaszolok, ha nem, akkor ebben a topicban én lezártam a témát.´´

No, ezzel jól megszorítottál, mert a 2. pontot megjelölted ugyan a 442-ben, de 2.(1.)-nek se híre, se hamva. Látom, ki akarsz menekülni, mert nincsenek érveid. Ilyen átlátszó módot választottál?

Erre válaszolod: ,,Ebből is látszik, hogy összevissza-zagyválsz itt mindent. Ezt ki állítja?''

Ezt te állítod. Ebb?l is látszik, hogy összevissza zagyválsz mindent. Te állítod, hogy ,,Azt nem lehet megtenni szegény választóval, hogy az elsőfordulóban leadott szavazata semmilyen formában se érvényesüljön ... (legalább töredékszavazatként ..)´´ (#395). S érted ezt arra a szegény választóra, aki olyan képviselőjelöltre szavazott, aki aztán önként visszalépett a célból, hogy egy másik képviselőjelöltet segítsen. Kimutatható, mint ahogy ki is mutattam, hogy ha ekkor a visszalépő képviselőre első fordulóban leadott szavazatokat töredékszavazatként számítanák be, akkor az őrá szavazó szegény szavazóknak kétszerannyi szavazati joguk lenne, mint azoknak a jóval szegényebb választóknak, akiknek szavazata elsőre mandátummá vált.

,,A SZAVAZÓK a fontosak, és nem a "visszalépő képviselőjelöltre szavazók"''

Mert a törvény szövege szerint az 1. eseted ott valóban véget kellene, hogy érjen, amikor ,,embered mandátumhoz jut.´´ De ott nem ér véget a törvénysértő gyakorlatban, hiszen neked az első fordulóbeli szavazatodat is beszámítják töredékszavazatként. Ami megsérti a törvényt más ponton is ,,1989. évi XXXIV. törvény 1. § A választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos.''

A 2. esetben ,,elvész´´ a szavazatod, ill. nem hoz mandátumot, mert ez a demokrácia játékszabálya. Ezért van szó választásról. Tudniillik a 2. esetben többen szavaztak más jelöltre, amit neked el kell fogadnod. Ez érthető és követhető-e számodra? Miért kellene itt a törvénynek beavatkoznia, és milyen irányba?

Írod: ,,A törvény ne tegye lehetővé, hogy a képviselő saját (párt)elhatározásból bármilyen "jószándékúan" is, de "átverhessen" engem.´´ Ez valójában egy másik törvény lenne. S nem biztos, hogy jobb törvény lenne. Mint korábban írtam, ez talán túlságosan is atyáskodó típusú törvény lenne, ami nem éppen a demokratikus berendezkedéshez illeszkedik. --- Ezzel azonban semmiképpen sem cáfolod azt, hogy 2002-ben választási csalás történt, hiszen a hatályos törvényt nem vették figyelembe. Márpedig te ezt is vitatod. S még te vádolsz engem azzal, hogy én próbálom ,,a szélrózsa minden irányába elterelni a fonalat.´´

Miért csúsztatsz? Mert csúsztatsz. S tudod miért? Meg is mondom, hiszen nem szoktam olyasmit állítani, amit nem tudok alátámasztani. --- Én sehol nem állítottam, hogy 'akármivel' akarnálak téged meggyőzni.

Megcáfolhatsz azzal, hogy megmondod melyik hozzászólásomban állítottam volna ilyet. Esetleg idézd a mondatot, légyszives.

Én ezt kérdeztem, amit te magad idéztél is: ,,Azzal érvelhetek, amivel akarok, vagy megadod, milyen mondatokat használhatok?'' S ezt azért kérdeztem, mert te 424-ben azzal vádoltál, hogy próbálom ,,a szélrózsa minden irányába elterelni a fonalat.'' Erre írtam 427-ben, hogy ,,Nem próbálom. De azért érvelnem szabad? Azzal érvelhetek, amivel akarok, vagy megadod, milyen mondatokat használhatok?''[/i] Ebből jutottál te csúsztatással oda, hogy én 'akármivel' akarnék valakit is meggyőzni. A tény ezzel szemben az, hogy én mindig konkrét felvetésre konkrét választ adok. Érvelek, s ennek folytán tényeket sorakoztatok fel. Ezt értelmezed te úgy, hogy próbálom ,,a szélrózsa minden irányába elterelni a fonalat.''

Ebből következőleg a ,,Ja, hogy nem meggyőzni akarsz?'' kérdésed teljesen alaptalan, és rosszmájúságról tanúskodik. Éppen azért sorakoztatok fel tényeket és érveket, mert meggyőzni akarlak: az igazságról. Rajtad áll, hogy képes vagy-e követni az érvelést. Mert két ember kell hozzá: egy, aki érvel, egy másik, aki képes az érveket fölfogni.

Felhívtalak: ,,De lássam konkrétan, mely mondatokat kifogásolod, s milyen alapon!''

Erre válaszoltad: ,,Ne haragudj, de mintegy a mondataid fele ...
Teljesen letértél az általam felvetett problémáról.''

Az, hogy a mondataim fele, ugye belátod, hogy nem válasz. Konkrét kérdés volt. Konkrét választ várok. Sorold fel akkor légyszives azokat a mondatokat, hogy én is tudjam. Mert nem elég kijelentened, hogy a fele, meg kell mondanod, melyik fele. Add meg, miről ismerhetők fel.

Azzal vádaskodsz, hogy teljesen letértem az általad felvetett prolámától. Mi is volt az általad felvetett probléma? Az, hogy ,,Az elsőfordulóbeli szavazatát ez esetben már nem lehet "elvenni" az állampolgártól!'' A 379-esben ugyanis ezzel állsz elő (kénytelen vagyok a teljes hozzászólásodat idemásolni, ismerve eddigi reagálásaidat).

Idézet:

---

mandala Válasz | 2004. június 24. 19:34 | Sorszám: 379
A probléma az országgyűlési választás két fordulós jellegéből ered:

Csak azért mert a képviselő a második fordulóbeli részvételéről lemondott, az 58. § / 69. § (4) sajnos nem alkalmazható az első fordulóban leadott szavazatra !! Az elsőfordulóbeli szavazatát ez esetben már nem lehet "elvenni" az állampolgártól!
(Egy szavazó első fordulóbeli szavazatát egyébként akkor is be kellene számolni, hogyha a második fordulóban már egyáltalán nem menne el szavazni ! ...)

Az 58. § akkor lenne alkalmazható az első fordulóra is, ha már az előtt lemondott volna. Ez magából a paragrafus szövegéből, és az 1997-es trv. 'általánosságából' is következik.

Amúgy tényleg nem jó így ez az országgyulési választási rendszer
El?zmény: Anonimus 2004. június 24. 15:39 | Válaszok

---

Mivel ez az állítás nincs benne a törvényben --- s hovatovább abszurdumhoz vezet ---, ezt kíséreltem meg kimutatni érveket fölsorakoztatva, szorosan a törvény szövegére támaszkodva.

S végül a legérdekesebb kijelentésed: ,,Én most csak a trv.-k szövege alapján próbáltam átgondolni ...'' Én ugyanis azt látom, hogy te éppen nem a törvény szövege alapján igyekszel érvelni. Velem ellentétben, aki a törvény szövegéhez tartom magam. S ezt alá is tudom támasztani. (Ha igényled, alátámasztom.)

Te akár az itt idézett válaszodban sem tartod magad a törvény szövegéhez, hanem saját elképzelésedet próbálod rávetíteni. Például azzal kezded: ,,Csak azért mert a képviselő a második fordulóbeli részvételéről lemondott...'' Ilyen nincs a törvényben. A törvény szerint nem lehet a második fordulóbeli részvételről lemondani. A törvény szerint a jelöltségről lehet lemondani, ami esetben a jelölt kiesett.

Ezen kívül: Bemásolod ugyan a törvény szövegét, de láthatólag nem érted azt. Nem érted, mettől meddig beszélhetünk képviselőjelöltről. Tudniillik a jelölt állításától a jelölt státuszának megszünéséig (Lásd VII. FEJEZET AJÁNLÁS). Az pedig jó esetben úgy szűnik meg, hogy a képviselőjelöltet képviselővé választják, azaz mandátumot szerez. Ez a választási eljárás végén történhet meg. De megszűnhet úgy is, hogy kiesik. Ez utóbbi viszont a jelölt állításától kezdve a választási eljárás befejezéséig bezárólag bármikor megtörténhet. S erről is a VII. fejezet rendelkezik, hogy a jelölt mikor szűnik meg jelöltnek lenni (lásd a bizonyos 58. §). Így, amit te ütős érvnek gondolsz, ti. hogy az 58. §, ami a kiesést határozza meg, az AJÁNLÁS fejezet része (#389), meg is dőlt.

Említesz még valami ,,alkotmányjogi(?) problémát'' (#391), de nem tudod megmondani, hogy konkrétan mi lenne az, ill. hogy az alkotmány vagy a törvény mely pontja vonatkozik rá. Makacsul ragaszkodsz ahhoz a rögeszmének t?nő gondolatodhoz, hogy ,,Azt nem lehet megtenni szegény választóval, hogy az elsőfordulóban leadott szavazata semmilyen formában se érvényesüljön ... (legalább töredékszavazatként ..)'' Erről kimutattam, hogy ez bizony megtörténik azzal a szegény választóval, akinek jelöltje kiesik az első forduló után, amikor kiderül, hogy nem kapta meg a szavazatok legalább tizenöt százalékát. Másrészt kimutattam, hogy ha szegény választónak, aki első fordulóban olyan jelöltre szavazott, aki aztán visszalépett, nos, ha ennek a szegény szavazónak szavazatát töredékszavazatként figyelembe veszik, akkor azok a még szegényebb választók szenvednek sérelmet alkotmányos jogaikban, akik nem ilyen jelöltre szavaztak, hanem akiknek jelöltje már az első fordulóban mandátumot szerzett.

S veled ellentétben én meg is tudom jelölni, milyen törvényhelyről van szó: Az 1989. évi XXXIV. törvényről, amely tisztázza az alapelvet: ,,1. § A választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos.''

Ez az alapelv sérülne, mint sérült is 2002-ben, amikor az OVB tudatosan nem a törvény előírásait alkalmazta, s választási csalássorozat részeként szándékosan megsértette a választási törvényt.

Senki. Legfeljebb a pártatyaúristene, attól függően, hogy milyen az a párt.´´

Nos, akkor a törvénynek miért is kellene védenie a visszalépő képviselőjelöltre szavazókat? Miért nem a képviselőjelöltnek kellene a rá szavazókra tekintettel lennie? Ha egyszer senki nem kényszeríti a visszalépésre!

De tovább: passzióból lép vissza, vagy valami célja van vele?

Ha passzióból, akkor miért kellene ezt a passziót a törvénynek támogatnia?

Ha valami célja van vele, ez a cél nem a szavazatmaximálás? Ha nem, akkor mi? Ha igen, akkor miért kellene a törvénynek azt támogatni, hogy a rá szavazók a szavazatmaximálásban is részt vehessenek, s a korábban rá adott szavazatok is érvényesüljenek? Miért lenne ez törvényes, holott másnak csak egy szavazata van?

Nem próbálom. De azért érvelnem szabad? Azzal érvelhetek, amivel akarok, vagy megadod, milyen mondatokat használhatok? Akkor add meg a listát, légyszives, s abból fogok választani.

Írod: ,,Ráadásul újra és újra beírsz olyan mondatokat, amiket esetleg én nem is vitatok, de úgy teszel mintha én azt vitatnám.´´

Éspedig? Szóljál, s nem írom újra. Azért írom újra, amit írok, mert látom, hogy anélkül válaszolsz, hogy elolvasnád és megértenéd, amit én neked írtam. Ezért kísérlem meg újra leírni a kedvedért. Esetleg kicsit átfogalmazva. Mert nekem nem derogál.

Én viszont konkrét kérdéseket tettem fel neked. Konkrét válaszokat várok. Ezt jeleztem is (pl. 415-ben).

Írod: ,,szerintem az álláspontom már a #391-ben is világos volt.´´ Az enyém meg szerintem már még korábban világos volt. Mégis türelmesen válaszoltam neked.

No, nézzük. Amit én állítottam, az ez volt 401-ben:

,,Te éppen nem engednéd meg a visszalépést, amit persze nehezen tartok megvalósíthatónak, hiszen elképzelhet? a visszalépés a jelöltön kívülálló okokból is.´´

Az állítás ez: ,,Te éppen nem engednéd meg a visszalépést.´´ Egyetértesz? (lásd 395: ,,[a törvény] a második fordulóban már ne engedje meg - a Te általad is említett módokon - az egyéni jelöltség visszavonását.´´)--- S én felhívtam a figyelmedet, hogy ezt így általánosan nehezen tartom megvalósíthatónak, mert nem csak önkéntes visszalépés képzelhető el, hanem olyan is, ami a jelöltön kívülálló okból származik.

Erre válaszoltad: ,,Én nem vettem bele "a jelöltön kívülálló okokból" történő visszalépést!!´´

Korábban írtam neked: " Ugyanis, mint korábban már elmagyarázam neked, nem csak érvényteleníti a rá korábban leadott szavazatokat, hanem ezzel egyidőben előnyt szerez az általa támogatott másik jelölt számára. "

Írod: ,,Ezzel egy óriási bibi van: az utólag érvénytelenített szavazat más párthoz tartozik mint a később esetlegesen nyerő másik szavazat. Nehogymá' ne a választó dönthessen arról, hogy elmegy-e szavazni a második fordulóban!!´´

Ez a bibi nincs, ha a jelölt nem lép vissza. Senki nem kényszeríti rá.

Szerinted ki kényszeríti visszalépésre? Szerinted miért lép vissza? Választ várok!

Erre válaszolod: ,,Ne tereld el a témát! Erről még egyáltalán nem beszéltünk. Ez mindig is megvolt 90 óta, és az 1997-es trv. sem oldotta meg. Pont amiatt amit eddig írtam.´´

Nem értem, miért mondod, hogy elterelem a témát. A választás mandátumszerzésről szól. Mi másról?

Mi volt meg 90 óta? --- Ha a szavazategyenlőtlenségre gondolsz, akkor igen, az megvolt. De nem volt olyan szoros választási eredmény, mint 2002-ben, ahol ez még dönthetett is.

Mit nem oldott meg az 1997-es törvény? --- Éppen, hogy megoldotta, ha a törvényt betartanák. De még te is a mellett érvelsz, hogy a törvényt nem kell betartani, mert akkor szegény szavazóval mi lesz.

Amit eddig írtál, arra részletesen válaszoltam.

1. " Csakhogy ez az értelmezés meg egy alkotmányjogi(?) problémába ütközik: az első forduló után visszalépett jelöltre leadott szavazatok semmiképpen sem érvényesülhetnek, holott a szavazás pillanatában még érvényes jelöltre estek. "

(Korábban megpróbáltam csak azt a részt kiemelni a válaszodból, amit lényegesnek tartok a válaszom szempontjából, de látom a teljes válaszodat idéznem kell, mert különben kifogásolod.)

Erre te válaszoltad: ,,Töredékszavazatként érvényesül.´´

Nem. Nem érvényesül minden szavazat töredékszavazatként, ami nem szerzett közvetlenül mandátunot. Ugyanis ha a jelölt nem kapja meg a szavazatok tizenöt százalékát, kiesik. S akkor is kiesik, ha nincs az első három között. A kiesett jelöltre leadott szavazat pedig érvénytelen.

Erre te válaszoltad: ,,Ne viccelj már! Nehogy má' egy trv. lehetővé tegye, hogy egy párt vagy egyéni képviselőjelölt utólag befolyásolhassa egy szavazat érvényességét !!! Ez szerinted demokrácia lenne ?´´

Éppen ez lenne demokratikus, de persze nem ily féloldalasan kezelve a kérdést. Ugyanis, mint korábban már elmagyarázam neked, nem csak érvényteleníti a rá korábban leadott szavazatokat, hanem ezzel egyidőben előnyt szerez az általa támogatott másik jelölt számára. S így már egészen más a leányzó fekvése. Valamit valamiért. --- S a másik oldala a dolognak, amire már sokadszorra hívom fel a figyelmedet, hogy ellenkező esetben sérülne az egyenlő szavazójog elve. Mégpedig azzal, hogy ebben az esetben egyeseknek több mandátumszerző szavazatra lenne lehetőségük, mint másoknak.

Másrészt: Ha az első forduló eredménytelen, hiszen csak ebben az esetben beszélhetünk visszalépésről, akkor az a szavazat érvényes bár, de még nem teljes értékű szavazat a választást tekintve, csak részszavazat. Ugyanis nem tudjuk az alapján eldönteni a mandátumokat. Éppen ezért van szükség a második fordulóra. Az első forduló után még nem fogod tudni megmondani, hogy melyik lesz töredékszavazat, s melyik nem. Ezzel egyetértesz? Mert, ha igen, akkor érved meg is dőlt. Ha pedig nem, akkor meg kell indokolnod, hogy miképpen döntöd el a második forduló előtt a három bennmaradó jelöltre leadott szavazatok közül melyik töredékszavazat, s melyik nem.

Mindenesetre, még ha az első fordulós szavazat utólagos érvénytelenítéséről is lenne szó, inkább az legyen, mint az egyenlő választójog elvének megsértése!

Folytatod: ,,Maximum azt lehetne elfogadni, hogy a két forduló között felhívja a választói figyelmét, hogy az esélyek miatt szavazzanak egy másik jelöltre. Persze ez esetben nem lenne törölve a második fordulóbeli szavazólapról sem! És az első fordulóbeli szavazatok is (jogosan) töredékszavazatokként érvényesülhetnének.´´

Az 58.§ az AJÁNLÁS fejezetben van, ezt én is belátom, de azt is látom, hogy ez a fejezet foglalkozik a jelöltség megszünésével is. Annak szövege nem alapvetően szól az első választási fordulóról, hanem arról is szól, s ugyanúgy a másodikról is, hiszen a választás a jelötséggé válástól a jelöltség megszünéséig tart. A jelöltség megszünését már korábban elmagyaráztam neked. Az egyik módja a jelöltség megszünésének, hogy a jelölt önként lemond a jelöltségéről. Nem az egyik, vagy a másik fordulóbeli részvételről mond le --- de, ha ezt ki tudod mutatni a törvényben, elfogadom ---, hanem a képviselőjelöltségről mond le. Ha erről az első szavazási forduló előtt mond le, a helyzet aránylag tiszta. Azonban, ha a második forduló előtt mond le, akkor neki bizony felelősen mérlegelnie kell azt is, hogy rá már szavazatokat adtak le.

Hiszen miért is mond le önként? Nem jókedvéből. Azért, hogy a saját szövetségesei számára előnyt szerezzen, a szavazatokat maximálja. Ez pedig azzal az áldozattal jár, hogy a rá leadott szavazatok elvesznek, mintha csak egyszerűen akaratán kívül kiesett volna, különben tisztességtelen előnyről lenne szó, amit egy törvény nem támogathat!

Írod: ,,Azaz elentmondás feszül a visszalépés esetén történő alkalmazásakor, mert nem lehetséges már alkalmazni a paragrafust az első fordulóban, következésképpen az elsőfordulóbeli "kiesést" sem.´´

Nincs ellentmondás. Ha az első forduló után lép vissza az illető, azaz mond le a jelöltsegről, miért akarod az első fordulót visszamenőlegesen megváltoztatni? Nem kell. A törvény világosan megmondja, mit kell tenni. A jelöltet törölni kell a jelöltek nyilvántartásából, s a kiesett jelöltre leadott szavazatot nem szabad számításba venni. Hiszen az egész választási eljárást kell tekinteni, nem pedig az egyes részeit elkülönítetten. Hol van az ellentmondás?

Írod: ,,Ha pedig szerinted - a visszalépés miatt -, az elsőfordulóbeli szavazatokat sem szabad beszámítani töredékszavazatokként - mert a 69 § azt mondja, hogy érvényteleníteni kell -, akkor pont az történne meg, amit itt a hozzászólásom elején írtam.´´

Erre válaszoltad: ,,Dehogyisnem! Pontosan akkor lenne a törvényben hiba !!
A szavazók érdekei sokkal de sokkal fontosabbak, mint egy jelölté! A Te /Ti (Vecsernyés alapján)/ értelmezésed esetén a szavazó érdekei sérülnének. A trv.-nek pont az lenne a feladata, hogy ezt ne engedje meg. Jelen esetben például úgy, hogy a második fordulóban már ne engedje meg - a Te általad is említett módokon - az egyéni jelöltség visszavonását. Szvsz az OVB értelmezhette volna így már a jelenlegi trv. szerint is, az általad is említett: "A jelölés nem osztható, hanem egységes." értelmezés mentén.´´

Ezt komolyan gondolod? Hogy egyik szavazónak több jogot kell adni, mint a másiknak? Mert ezt állítod. --- Azt mondod, az én értelmezésem ,,esetén a szavazó érdekei sérülnének.´´ De melyik szavazóé és hogyan? Most megint figyelmedbe ajánlom az alapelvet: ,,1989. évi XXXIV. törvény 1. § A választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos.'' Ez sérülne a te értelmezésed esetén. Ugyanis te két mandátumszerző szavazatot adnál annak a szavazónak, akinek jelöltje a második fordulóban visszalép --- azzal a szavazóval szemben, akinek jelöltje ezt nem teszi meg. Tehát ekkor sérül az egyenlő választójog elve. Ezt nem szabad a törvénynek támogatnia! Szerencsére a hatályos törvény ezt nem is támogatja.

Márpedig ez könnyedén megtörténik a szegény választóval, s ez teljesen természetes dolog. Ugyanis annak a választónak, aki kisebbségben van, azaz olyan jelöltre szavaz, aki nem kap elegendő szavazatot, annak a szavazata semmilyen formában nem érvényesül. Ugyanis jelöltje kiesik. Ugyanez történik a visszalépő jelölt esetében, csak az szándékosan ejti ki magát. Mint mondtam, nem kötelező visszalépnie. Önként lép vissza egy vélt előny kedvéért. Ennek a következményeit vállalnia is kell.

Ellenkező esetben annak a szegény választónak az érdeke sérül, akinek csak egy szavazata lesz a visszalépőre szavazó választóval szemben, akinek effektíve kettő szavazata lesz --- azaz valóban alkotmányjogi probléma áll elő. Sérül az alapelv: ,, A 1989. évi XXXIV. törvény 1. § A választójog általános és egyenl?, a szavazás közvetlen és titkos.''

Másrészt a szavazatok érvénytelenekké válnak, ha a jelölt kiesett, s így nem is érvényesülnek.

Az az érvelés viszont érvényes marad, hogy visszalépõ jelölt esetén a jelölt maga, saját elhatározásából, ill. az õt jelölõ párt elhatározásából érvényteleníti az elsõfordulóban rá leadott szavazatokat egy másik elõny megszerzésének érdekében. Nem kötelezõ ugyanis visszalépnie, s akkor nem csapja be saját választóit.

Írod: ,,az elsõ forduló után visszalépett jelöltre leadott szavazatok semmiképpen sem érvényesülhetnek, holott a szavazás pillanatában még érvényes jelöltre estek.'' Ha a jelölt az elsõ forduló után önként, saját elhatározásából, ill. az õt jelölõk elhatározásából visszalépett, akkor maga csapta be azokat, akik rá szavaztak. Nem a törvényben van a hiba, hanem a jelöltben, ha már azoknak a szavazóknak az érdekeit nézed, akik õrá szavaztak. Azok bele helyezték a bizalmukat, ez meg visszalép, azaz visszaél a bizalommal. Ez teljes mértékben a képviselõ felelõsége, már amennyiben nem rajta kívül álló okból lépett vissza.

Másrészt a szavazatok érvényesek maradnak akkor is, ha a jelölt kiesett, bár akkor nem érvényesülnek. Akár úgy esett ki, hogy nem kapott kellõ számú szavazatot, akár úgy, hogy önként lemondott jelöltségérõl. Az elõbbi eset a ,,normális'' menete a dolgoknak, az utóbbi viszont csak a jelöltön múlik. Nem kötelezõ visszalépnie, ill. nem kötelezõ õt az ajánló pártnak visszaléptetni, tehát ebben az esetben a jelöltre leadott szavazatok a jelölt akaratából nem érvényesülnek. Tehát semmi ellentmondás nincs abban, hogy ,,a szavazás pillanatában még érvényes jelöltre estek,'' meg hogy nem vehetõk figyelembe töredékszavazatként. Az ún. alkotmányjogi probléma ezzel kiesik.

Megjegyzem, a jelölt ebben az esetben számításból lép vissza, egy elõny megszerzéséért teszi azt. Nem saját maga számára szerez elõnyt ugyan, de saját tábora számára. Semmi problémát nem látok abban, ha egy elõny megszerzése áldozattal jár. Mérlegelni kell, s lépni. Már ezért sem látok alkotmányjogi problémát.

Ennél fogva a törvény nem is olyan rossz, csak be kellene tartani.

Írod: ,,Mer' ügye pl. az elsõforduló választási lapjáról már sehogyan sem lehet visszamenõlegesen törölni a jelöltet'' Nem is kell! A szavazólapról törlés nem azt jelenti, hogy a már használt elsõ fordulós szavazólapról kellene a jelölt nevét törölni. Ez abszud értelmezés lenne. Nyilvánvaló, hogy mivel a jelölt a szavazás(!) megkezdése elõtt lemond jelöltségérõl, értelemszerûen arról a szavazólapról(!) kell törölni, ami szavazás éppen következik. Azt, hogy a jelölt kiesett a választási eljárásból, a törvény úgy veszi figyelembe --- de nem az egyik, vagy a másik fordulóra vonatkozóan ---, hogy a jelölt nevét törölni kell a nyilvántartásból. Miért kell törölni a nyilvántartásból? Azért, mert jelöltsége megszûnt. Már nem jelölt. Nem jelölt a képviselõségre.

S ez oldja fel azt a korábbi dilemmádat is, amit abban láttál, hogy az 58. §-t az AJÁNLÁS fejezetben találod. Ugyanis az illetõt képviselõjelöltnek ajánlják. Ez a fejezet mondja meg, hogy hogyan lehet valakibõl jelölt, s hogyan szûnhet meg jelöltsége. A jelöltsége pedig kétféleképpen szûnhet meg:

• 1. A jelölt mandátumot nyer, s képviselõ lesz, ami a választási eljárás végén történhet meg.
  
• 2. Kiesik, ami a választási eljárás vége elõtt történhet meg.
  

Idézet:

---

Aki a jelöltségről lemond, arról mond le, hogy a választáson jelöltként szerepeljen. A jelölés nem osztható, hanem egységes. Nem lehet a választás egyik, vagy másik fordulójára jelölti ajánlást tenni. Tehát ha nem tekinthető a kieső jelölt képviselőjelöltnek, akkor nem kerülhetnek fel az országos kompenzációs listára a kieső jelölt személyére leadott szavazatok.

---

Másodszor: Nem én ,,alkalmazom a 69 §-t az első fordulóra,´´ hanem az fordulótól függetlenül érvényes: ,,69. § (4) Érvénytelen az a szavazat, amelyet c) kiesett jelöltre adtak le.´´ Ez a választásra vonatkozik. Itt nincs kitétel arra, hogy a választás egyfordulós, vagy kétfordulós. Kivéve, hogy kiesett jelöltről csak két forduló esetén beszélhetünk. Akkor pedig csak a két forduló között tud a jelölt kiesni, mikor máskor? Erre tér ki az 58 § azzal, hogy megmondja, mikor esik ki egy jelölt: ,,A jelölt kiesik, ha a szavazás megkezdése előtt a jelölésről írásban lemondott...´´

Ez eléggé tiszta sor. Nem kell bedőlni a ballib propagandának, ami kezdettől fogva ,,jogi gengszterizmust´´ kiáltott már csak a kérdés felvetésére is. Ez maga volt a jogi gengszterizmus, a megfélemlítés. Legalább az, aki magát jobboldalinak tekinti, ne üljön fel a demagógiának! Meg kell nézni a törvényt, s a ballib propagandától függetlenül értelmezni kell tudni.

S mondom, ez csak a leginkább bizonyítható része volt a csalás-sorozatnak, amit a bolsik elkövettek. A csalás sok más síkon is folyt, de a bizonyítékok nagy részét ellenőrzés nélkül eltüntették. Ezt viszont nem tudták eltüntetni. Ez ellen csak így tudnak védekezni, hogy még a magukat jobboldalinak valló emberek agyába is beültették: ,,ugyan már, nem volt csalás; meddig rágódtok még rajta; ha csalás lett volna, akkor Orbánék biztos észreveszik; csak nem gondolod, hogy az OVB csalt; stb.; stb.´´

Jó kérdés. Itt a törvény kicsit pongyola. Nézzük a szöveget:

Idézet:

---

58. § A jelölt kiesik, ha a szavazás megkezdése előtt a jelölésről írásban lemondott, választójogát elvesztette, vagy meghalt. A kiesett jelölt nevét a jelöltek nyilvántartásából, illetőleg a szavazólapokról törölni kell.

---

Nem egészen. A törvény olyan, mint egy vers. Egy betût sem lehet elvenni, egy betût sem lehet hozzáadni. ,,Töredékszavazatnak minõsülnek: a) egyéni választókerületben a választás elsõ érvényes fordulójában az olyan pártjelöltekre leadott szavazatok, amelyekkel a választás egyik fordulójában sem szereztek mandátumot;''

Ebbõl következik, hogy ,,töredékszavazat [nem] keletkezhet úgy az első, mind a második fordulóban.''

,,Az első fordulóban leadott szavazat érvényes, mert érvényes jelöltre adták le.''

Igen. Aztán a jelölt önként visszalép, tehát lemond jelöltségérõl, azaz kiesik. ,,58. § A jelölt kiesik, ha a szavazás megkezdése előtt a jelölésről írásban lemondott... A kiesett jelölt nevét a jelöltek nyilvántartásából, illetőleg a szavazólapokról törölni kell.'' Végül jön a választási eredmény értékelése. Ekkor ,,69. § (4) Érvénytelen az a szavazat, amelyet kiesett jelöltre adtak le.'' Márpedig kiesett, s még a nyilvántartásból is törölték.

2) Ebben az esetben sem lesz minden szavazat töredékszavazat, mert csak az elsõ három jut tovább, a többi kiesik. A kiesett jelöltre leadott szavazatok nem vehetõk figyelembe töredékszavazatként. S itt jön a képbe a visszalépett képviselõ: Tudiillik õ is kiesett. Tehát a rá leadott szavazat sem vehetõ figyelmbe töredékszavazatként: A törvény szerint.

Tehát tegyük fel: Indult Alpha, Beta, Gamma és Delta.

2a) Mindhárom képviselõ Alpha, Beta, és Gamma is versenyben marad, Delta kiesik. A második fordulóban mindenki szavaz, akire jónak látja. Alphát megválasztják, tehát mandátumot kap. Ekkor Beta és Gamma pártja megkapja a Betára és Gammára elsõ fordulóban leadott szavazatokat töredékként, mintegy kompenzációként. valószínûleg a választói akaratot akarja ezzel a törvény biztosítani a két kiesõre szavazók tekintetében. Deltára adott szavazatok elvesznek. (A törvény nem veszi figyelembe az elméleti szélsõ esetet, hogy Beta szavazói a második körben szabad akaratukból Alphára szavazhatnak, s ezzel szabad akaratukból Alphát segítik mandátumhoz, s ravaszul töredékszavazatokat is érvényesítenek.)

2b) Beta visszalép Alpha javára. Ekkor Beta szavazói már csak Alphára szavazhatnak, holott korábban Betára szavaztak. Ezzel Alpha nyer. Beta szavazói tehát Alphát segítették. Akaratuk kifejezésre jutott abban, hogy Alpha mandátumot kapott. Ha ezek után Beta szavazatait töredékként is számításba veszik, akkor Beta szavazói még egy mandátumot szerezhetnek a Betát jelölõ párt listájáról. De nem szabad akaratukból történt mindez így, hiszen Betára nem is szavazhattak a második fordulóban. Ez pedig manipuláció, azaz csalás. Ezt akarták valószínûleg kiszûrni az 1997-es törvénymódosítással.

Nagyon egyszerûen fogalmazva: A gond az, hogy nem tartották be a választási törvényt a töredékszavazatok összesítésénél. S mivel úgy nem tartották be, hogy tudtak róla: nem tartják be, ezért nyugodtan mondhatjuk: választási csalás történt. Ez a gond.

Megjegyzem, ez a csalásoknak csak egyetlen formája volt, ennél sokkal változatosabb és színesebb volt a skála. Ez az, amit egyértelmûen ki lehet mutatni még a mai napig. Ismered a költõt, ki ezt mondja nekik: A szavazólapokat megsemmisíthettétek, de a választási csalás tényét így el nem tüntetétek. S ezért jól vigyázzatok, pusztíthat még e tûz rajtatok --- is.

S ugyan mit értesz te, kis pubi? Már eddig is bizonyítottad, hogy sötét vagy te ezekhez a dolgokhoz. Csak a kötekedés megy a hozzád hasonló agyatlanoknak: Kapaszkodj csak bele egy elírásba, ha már érdemben úgysem tudsz hozzászólni. Bravó, pubika!

Idézet:

---

69. § (1) Érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon szereplő jelöltre, listára, népszavazási kérdésre (e fejezetben együtt: jelölt) lehet. A szavazólapok mintáit a 2-9. számú mellékletek állapítják meg.
(4) Érvénytelen az a szavazat, amelyet
c) kiesett jelöltre adtak le.

---

Ám:

Idézet:

---

58. § A jelölt kiesik, ha a szavazás megkezdése előtt a jelölésről írásban lemondott, választójogát elvesztette, vagy meghalt. A kiesett jelölt nevét a jelöltek nyilvántartásából, illetőleg a szavazólapokról törölni kell.

---

S végül 1989. évi XXXIV. Törvény:

Idézet:

---

9. § (1) ... Töredékszavazatnak minősülnek:
a) egyéni választókerületben a választás első érvényes fordulójában az olyan pártjelöltekre leadott szavazatok, amelyekkel a választás egyik fordulójában sem szereztek mandátumot;

---

Tehát, tegyük fel, egy párt jelöltet állított, aki viszont az elsõ forduló után visszalépett. Ekkor az 58. § szerint törölni kell a nyilvántartásból, hiszen lemondott, azaz kiesett. A 69. § (4) c) szerint a kiesett jelöltre ledott szavazat érvénytelen, tehát azt a 1989. évi XXXIV. Törvény 9. § (1) értelmében nem szabad figyelembe venni, hiszen már nem jelölt.

Látod, hogy halvány lila gõzöd sincs arról, amirõl vitatkozol.

Ha MIÉP képviselõjérõl beszélünk: De, a te MIÉPes szavazatod ,,egyenlõ.'' Neked egy voksod volt, azt a MIÉP képviselõjére adtad. Kevesen adtátok voksotokat arra a MIÉP-es képviselõre, s az kiesett. Ennyi. De neked megvolt az egy szavazatod, éltél vele, s nem hoztál mandátumot annak, akire szavaztál. Teljesen korrekt.

Itt arról van szó: Tegyük fel, hogy te a MIÉP képviselõjére szavazol, s az bennmarad a háromban, s a MIÉP is átlépi az 5%-ot. De, tegyük fel, a MIÉP képviselõje visszalép a Fidesz képviselõje javára. Ekkor te mégegyszer mehetsz szavazni --- tegyük fel, hogy el is mész ---, s a Fidesz képviselõjére szavazol. Tegyük fel továbbá, hogy a Fidesz képviselõje mandátumot nyer. Ha most a te korábban a MIÉP-es képviselõre leadott szavazatodat is továbbviszik töredékszavazatként --- ami a törvény alapján tilos ---, s a MIÉP újabb mandátumhoz jut a töredékszavazatok folytán, akkor te két mandátumhoz járultál hozzá szavazataiddal. Ez az, ami ellenkezik a demokrácia azon elvével, hogy mindenkinek egyformán csak egy szavazata van.

Természetesen más a szituáció, ha a MIÉP jelöltje nem lépett vissza, tehát versenyben maradt, de nem szerzett mandátumot. Ekkor kell a törvény alapján a rá elsõ fordulóban leadott szavazatokat töredékszavazatokként beszámítani: Függetlenül attól, hogy ta a második körben kire adod a szavazatodat. Tehát, ahogy mondod: ,,igazából jó válaszási rendszer nincs.'' Az viszont igaz, hogy a törvényeket be kell tartani. Akkor is, ha az valakiknek nem tetszik. Ahogy mondod: ,,a szabályokat el kell fogadni, ha az ember játszani akar.'' Errõl van szó. Nem tartották be a szabályokat, azaz csalás történt. QED

Én megadtam a paragrafust, s a haverod bemásolta. De magad is kikeresheted õket: 1989. évi XXXIV. Törvény 9. §.; 1997. évi C. 58. §.; 1997. évi C. törvény 69. § (4) c) pontja. Ha ezeket összeolvasod, s megfelelõ értelemmel rendelkezel, máris megvan a keresett információ.

Látod, hogy nem érted, Edike, csak a tyúk eszedre hagyatkozol. A 1997. évi C. törvény betartásáról van szó, ami értelemszerûen a korábbi választásokon nem volt érvényben: s még az 1998-as választásokon sem.

Nem mindenkinek egyformán. Volt, aki két mandátumhozó szavazatot adhatott le, s volt, aki csak egyet.

,,És hogyan számlálták a töredékszavazatokat? Ez utóbbi nagyon érdekelne, technikailag is.''

Koránt sem a tényállás, jóval inkább a csúsztatás magasiskolája --- legalább olyan, mint a Jobbiknak tulajdonított 62%:

Abból, hogy a 2002-es választások után nem alakult ,,ott rögtön országos mozgalom,'' oda érkezel, hogy nem történt ,,akkora gyalázat.'' A tény ezzel szemben az, hogy vaskos választási csalás történt, s szinte minden szinten, ami gyalázat. A csalás egyik eleme az volt, hogy a töredékszavazatok összeszámlálásánál nem tartották be a törvényt, s ezáltal nem érvényesült a demokrácia egyik fontos elve: hogy egy szavazónak egy szavazata van. Ez a tényállás!

Abból, hogy ,,Nincs masszív ellenállás az MSZP-vel szemben.'' --- amit éppenséggel nem igazolt a legutóbbi választási eredmény, ami választást ti bojkottálni szándékoztatok --- oda lyukadsz ki, hogy ,,Medgyessy jobb kormányfõ, mint Schröder,'' s még sokan mások. Ezzel szemben a tényállás az, hogy Medgyessy-kém minden mérce szerint gyalázatos kormányfõ. Már, ha objektíven nézzük a dolgot.

Ezek szerint igen sokszor mondta Edikének, hogy így megjegyezted. Talán nem véletlenül!

Ami kérdés, ugyebár: ,,a könyvtárak informatikai fejlesztése mennyiben szolgálja a gazdaság érdekeit.´´

Mi lenne, ha visszakeresnéd? Emlékeztetőül, mit nem értesz: ,,...a könyvtárak informatikai fejlesztése mennyiben szolgálja a gazdaság érdekeit.´´

Ez olyan triviális dolog, hogy nem érdemes újra és újra elmagyarázni. Rajtad kívül már nem igen van, aki ilyen egyszerű dolgot nem bír fölfogni.

Gondolom nem ezzel áll szándékodban a Nemzeti Petíció állítólagos demagóg voltát bizonyítani?!

Ebbõl azt szûröm le, hogy te a Jobbiknak egy ilyesfajta períciót fogsz javasolni:

Én Antlfinger Edvárd, a Jobbik nevében és az egymillió láíró polgár nevében a következõ kéréssel fordulok a kormányhoz:

• Fizesse ki az agrártámogatásokat.
  
• Állítsa meg a növekvõ inflációt.
  
• Fordítsa meg az egyre romló fizetési mérleget.
  
• Ne legatyásodva lépünk be az EU-ba és ne legyünk csóróbbak utána, mint elõtte voltunk.
  

Milyen nagy demagógia? Miért demagógia egyáltalán? Lefogadom, hogy nem tudod levezetni, csak a ballib propagandát szajkózod. Mert ezt a hazugságot asok sulykolták a buta buksikba. Elõzõ hozzászólásodban már egy szintre hoztad magad Medgyessy-kémmel. Tudod, a bemutogatóssal. Ezzel a reagálásoddal csak megerõsíted pozíciódat.

Idézet:

---

62% nem szavazott. Ez egy tény. [...] az euroszkeptikus szavazók a Jobbikkal értettek egyet: ezt a szavazást bojkottálni kell. Ezért nyert a Jobbik.

---

Ezért mondom, hogy a találós kérdés tökéletesen megvilágítja a viselkedéseteket. --- No jó, akkor értelmi képességeidre tekintettel a szádba rágom: Tény, hogy 62% nem szavazott (lásd villanyoszlop). A Jobbik szerint a szavazást bojkottálni kell (lásd odapiszkítás). Ezért nyert a Jobbik (lásd villanyoszlop elsajátításának kísérlete).

Idézet:

---

Az egész Fidesz kampány arról szólt, hogy ez a választás komoly téttel bír s hogy belpolitikai jelentősége is van...

---

Ami tökéletesen így igaz. Nem is olyan eszement kampány volt ez, mint amit ti jobbikosok csináltatok. Ti azért kampányoltatok, hogy ne menjünk el szavazni, s ezáltal lehetõleg minél több mandátum az MSZP-hez kerüljön. Mert ez lett volna a következménye annak, ha a ti verziótok jött volna be, ha gyõzött volna a Jobbik. Ezek vagytok ti, hebehurgya népség! Most meg, hogy más kikaparta a gesztenyét, jöttök ti, és követelõztök. Mástól követelitek, hogy ugyanolyan hebehurgyán viselkedjen, mint ti.

Idézet:

---

Van egy smiley is a végén.

---

S oda is másoltam, nem hagytam le. Az én állításom végén viszont nincs, s azt sem hagytam le.

Idézet:

---

De tényszerűen 62% nem ment el.

---

Ez valóban tény. S errõl a tényrõl, összevetve a te címadásoddal a következõ találós kérdés jut eszembe:

Idézet:

---

Szerintem a Jobbik tényleg győzött a nemindulással.

---

Szerintem meg, ha nem indulsz, akkor nem is gyõzhetsz. Legföljebb lehetsz nevetõ harmadik, de az nem gyõzelem.

Idézet:

---

Téma: 62%-ot kapott a Jobbik

---

Idézet:

---

A) Miért volt ilyen nagy érdektelenség az EP-választás körül?

---

Meg is válaszoltad: Mert EP-választás.

Idézet:

---

B) Miért mentek el ennyi sokan?

---

Értelmetlen kérdés. Próbáld megfogalmazni.

Idézet:

---

C) Miért nem követeli Orbán Medgyessy lemondását?

---

Mert Orbán nem hebehurgya.

Idézet:

---

D) Hova rejtőzött 1 millió szocialista szimpatizáns?

---