Kicenzúrázott Kovács Dávid interjú a Demokratában.
A Nemzetben más módszert csináltak , D. Horváthék átírták, meghamisították a Jobbik elnökével készült interjút még tavaly körül.Jobbik hírlevél 103.
Kedves Barátaink!
Örömmel értesítjük Önöket, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom honlapja
az európai parlamenti választások új színes oldalakkal bővült.
A választásokkal kapcsolatban minden érdeklődő információt kap a Jobbik politikájáról, arról, hogy miért nem indulunk, miért hátrányos a
csatlakozás.
Ízelítőül mellékeljük Kovács Dáviddal készült interjút, amelyet a
Demokrata című hetilap nem közölt:
Gyarmatosításról, június 13-ról és a közös célról
Beszélgetés Kovács Dáviddal, a Jobbik pártelnökével
- A Jobbik arra buzdítja a magyar választópolgárokat, hogy ne menjenek el
a június 13-i EU-szavazásra. Nyilván ön is tudja, hogy ezzel a Jobbik
Magyarországért Mozgalom az MSZP érdekeit szolgálja, hiszen a baloldali
szavazók már csak hagyományos szervezettségüknél és irányíthatóságuknál
fogva is biztosan az urnákhoz járulnak, míg az eltántorított jobboldali
szavazók egy része - főleg az EU-szkeptikusok - kétségtelenül
megingathatók. Miért teszik ezt?
- Mi egészen másként közelítjük meg a kérdést. Abból indulunk ki, hogy az
EU gyakorlatilag egyetlen feladatot lát el: Magyarország és a térség
gyarmatosítását. A nyugat és az egykori kommunisták az elmúlt tizennégy év
során Magyarországot módszeresen kifosztották. A gyarmatosítás utolsó
felvonásához érkezett. A földünket, utolsó komolyabb erőforrásunkat
akarják elvenni. Úgy gondolom, hogy aki elmegy szavazni június 13-án, az
gyakorlatilag elfogadja a megalázó csatlakozást, honfitársaink
földönfutóvá tételét, a magyar függetlenség felszámolását. Ez önfeladással
egyenlő, és értelmetlenné teszi történelémünk minden korábbi küzdelmét.
- Gondol-e arra a Jobbik, hogy Magyarország számára nincs más alternatíva,
csak a belépés. Vagy újra Moszkva keblére borulhatunk, illetve ismeri-e
azt a viccet: mi az, kicsi piros és ugrál?
- Albániára gondolnak?
- Igen...
- Hamisnak tartom azt a beállítást, mely szerint Magyarország, ha
kimaradna az EU-ból, elszigetelődne. Van más megoldás. Az a gazdasági
együttműködés, amelyre az Európai Gazdasági Térség épül. A gazdasági
egységnek, a határok nélküli Európának része lennénk, de a nemzeti
függetlenségünket felszámoló brüsszeli diktatúrának nem. Megmaradna a
földünk, megerősödhetnének a magyar gazdák, a kis- és középvállalkozók.
Független államok gazdasági együttműködésnek, a közös piacnak hívei
vagyunk, a politikai szuperállamnak nem.
- Szerintünk viszont továbbra is a gazdaságon van a hangsúly, azaz a régi
tagállamok piacnyerésésén, földéhségén, profitnövelésén... Nem gondolja,
hogy a politika csak szolgálja, és álcázza ezeket a célokat?
- Ez így van. A politikai rendszer valóban csak álca. De éppen ezzel az
antidemokratikus intézményrendszerrel fogják kikényszeríteni Magyarország
kizsigerelését, megmaradt javainak elvételét. Megszűnik a magyar nemzeti
függetlenség, a törvényalkotói hatáskörök és a döntéshozás Brüsszelbe
kerül. Olyan fontos kérdések is az EU kompetenciájába tartoznak majd, mint
például az ország védelmi és biztonságpolitikája, külügyi mozgásunk, a
bevándorlással kapcsolatos szabályozás. Csatlakozunk a monetáris unióhoz,
mellyel megszűnik az önálló magyar pénzpolitika.
Az EU alkotmánya felülírja a Magyarországon születő jogszabályokat, sőt,
korábbi jogszabályainkat is az EU alkotmányához kell majd igazítanunk,
hiszen betonszilárdságú elv Brüsszelben, hogy semmiképpen sem kerülhet
ellentétbe egy tagállam jogszabálya a közösség jogszabályával. Ha ez mégis
megesik - és miért ne esne meg -, akkor szinte automatikusan a brüsszeli
törvény válik érvényessé, az felülírja az adott állam oda vonatkozó
törvényét. Hangsúlyozom, aki június 13-án elmegy szavazni, tegye voksát
akárki mellé is, erre a jövőképre mond igent.
- Igen, de a legtöbb polgári politikus is úgy látja, hogy ha belépünk az
EU-ba, ott lehetőségünk lesz arra, hogy az MSZP által elrontott vagy
szándékosan vakvágányra vitt koppenhágai egyezményen - s általában az
ország csatlakozási feltételein - javítani tudunk majd. Ezt még sok
EU-szkeptikus is elfogadja. A Jobbik miért nem ért egyet ezzel?
- Két dologról van szó. Az egyik az, hogy kik is azok tulajdonképpen, akik
képviselni szeretnék Magyarországot az EP-ben. Szerintem a mai magyar
politikai garnitúra, azaz a parlamenti pártok a lehető legrosszabb
feltételekkel vitték be az országot az EU-ba. Nem adtak valós és hiteles
információkat arról az embereknek, hogy mi vár rájuk az ország
EU-csatlakozása után. Kérdem: van-e erkölcsi alapja ennek a társaságnak
arra, hogy azt kérje "szavazzatok rám, mert az unióban én fogom a nemzeti
érdekeket képviselni és védelmezni"? Akik feladták a csatlakozási
feltétlek tárgyalása során a nemzeti érdekeket, hogyan akarják azt az
uniós parlamentben képviselni?
- Mi úgy látjuk. minden attól függ, melyik politikai párt nyeri meg a
június 13-i választásokat.
- Az eredmény csatlakozásunk szempontjából semmilyen jelentőséggel nem
bír. Már csak azért sem, mert az uniós parlamentben lehetetlen nemzeti
érdekekeket képviselni. Az Európai Parlamentben ugyanis nem nemzeti, hanem
ideológiai-világnézeti frakciók vannak. A különféle frakciókba kerülő 24
magyar képviselő az esetek többségében egymás ellen fog szavazni. Ezért is
olyan kapitális ostobaság az, amiről Medgyessy Péter beszélt, mert
technikailag is képtelenség az EP-ben egy nemzeti válogatottal pályára
lépni. Az Európai Parlamentnek a döntéshozatalban egyébként sincs
semmilyen komoly jogköre. Az igazán fontos testületek, a Bizottság és a
Tanács. Az Unióban ez a két, nem választott szerv élet és halál ura.
- A kicsik megtehetik, hogy összeállnak és bizonyos kérdésekben közös
frontot alkotnak a nagyokkal szemben. Valami hasonló alakult ki a
csatlakozási szerződés aláírása előtt is Koppenhágában, amikor a lengyelek
egy közös magyar, cseh, lengyel front kialakítását szorgalmazták a
mezőgazdasági kérdések tárgyalásánál. Szégyenünkre éppen Medgyessyék
torpedózták meg az egészet, önös érdekből, mert annyira jó fiúknak akartak
mutatkozni. Nem gondolja, hogy van ennek realitása?
- Tévedés azt hinni, hogy bármiféle szövetség létrejöhet ilyen alapon,
hiszen képviselőik a világnézeti frakciókban ülnek. A képviselőknél a
frakciófegyelem felülírja a nemzeti felelőséget. Ráadásul a legtöbb magyar
ember rabja lett annak a gondolatnak, mely szerint a Nyugat majd segít
rajtunk. Valójában viszont Magyarország soha semmit sem kapott a
Nyugattól, csak keserűséget és fájdalmat. Nyilván elegendő, ha a Trianoni
Békediktátumra utalok, vagy arra, miként adtak el bennünket a nyugati
hatalmak újra a Szovjetuniónak 1956-ban. Ideje lenne leszámolni végre a
jóságos Nyugat illúziójával.
- A Jobbik elkészítette már a jún. 13-i választásokkal kapcsolatos
szóróanyagait. Ami azért is érdekes, mert a pártok általában kampányolni
szoktak egy választás előtt, a Jobbik azonban ellenkampányt folytat...
- Hát igen, mostanság sokan támadnak bennünket. Azzal vádolnak, hogy káros
az ellen-kampány. Mi egészen máshogyan gondolkodunk. Mindig is egy belső
iránytű alapján hozzuk meg a döntéseinket. A nemzeti érdekek képviselete
nálunk felülír minden politikai számítgatást. Sajnos igaz, hogy a
társadalom tagjainak jelentős része nem érti meg ezt az morális alapú
politikát, napjainkban ugyanis mindent áthat a hhaszonelvűség.
Pontosan tudjuk, hogy szegényes eszközeinkkel képtelenek leszünk
milliárdokat fordítani a kampányra. Amit tehetünk, hogy elmondjuk minél
többször és több helyen az érveinket. A jövő előtt szeretnénk igazolni
magunkat. Kimondani és leszögezni azt, hogy az EU-csatlakozás Magyarország
számára gyarmatosítást jelent. Figyelmeztetünk a veszélyekre.
- Fura dolog, hogy a Jobbik eleve a csatlakozás tömeges veszteseire
kalkulál és velük akarja besodortatni magát majd 2006-ban a Parlamentbe.
Ez még akkor is igaz, hogy ha nyilvánvalóan sok minden valóra válik a
Jobbik komor jóslataiból. Jól látjuk?
- Mi a kezdetektől fogva elleneztük az uniót. A csatlakozási szerződés
aláírása előtt mi szerveztük Magyarország egyetlen komoly unióellenes
tüntetését, ahol többek között felszólalt Rácz Sándor, Usztics Mátyás és
Bencsik András. A sajtó és a média jelentős része természetesen nem
tudósított róla - a Demokrata igen! -, s a híradások híján csak kevesekhez
jutott el a szavunk. Mi tehát a kezdetektől fogva arra vállalkozunk, hogy
képviseljük az EU-szkeptikusok széles táborát. Nem lehet azt állítani
tehát, hogy utólag akarjuk meglovagolni az elégedetlenség hullámát. Azt
képviseljük most is, amit korábban. Mondhatjuk úgyis, mi következetesek
vagyunk. Nyomást kívánunk gyakorolni a politikai garnitúrára.
- Milyen nyomásgyakorlásra gondol? Ez lenne tulajdonképpen az állandó
Fidesz-ellenes propagandájuk?
- Nézzék, az MSZP-től nem vártunk és várunk semmit. A keselyű keselyű
marad. A Fidesztől és az MDF-től viszont követeljük, hogy az EU-ban
küzdjön minden erejével a csatlakozási feltételek megváltoztatásáért.
Éppen azért kritizáljuk a polgári pártokat, mert nyomát sem látjuk
egyelőre ennek a szándéknak. Ehhez az első lépése a jelenlegi kormány
elzavarása volna. Nyomásgyakorlás az is, hogy nyítl levelet intéztünk
Orbán Viktorhoz, mondván április 13-ára, a Kossuth téri demonstráció
második évfordulójára, hívja össze egy naggy?lésre a nemzeti oldalt, és
indítson polgári engedetlenségi mozgalmat a jelenlegi hatalommal
szemben...
- Csakhogy ez egy csapda! Mert egy kis párt több mindent kimondhat, mint a
parlamenti ellenzék vezetője, akinek tartania kell magát a politika
játékszabályaihoz. Ráadásul másra sem vár az MSZP, mint engdetlenségre,
mert akkor kihirdetheti a szükségállapotot. Mi a lényege e taktikának?
- Ha meg akarunk szabadulni ettől a kormánytól 2006-ig, akkor pedig nem
lesz más mód. Június 13-án a Fidesz akár 24:0-ra is győzhet, a kormány
mégis maradni fog. Vagy kikényszerítjük a kormány távozását, vagy
továbbhallgatjuk Kovács Lászlót és a többieket minden egyes reggel. Az
EU-val kapcsolatban az ellenzéki pártok valóban csapdahelyzetbe kerültek.
Nem mondhatják ki azt, hogy minden eddig végzett munkájuk hibás volt, és
most hirtelen egészen más irányba kellene fordulniuk. Kényszerpályán
mozognak, pedig csak azt kellene mondaniuk: emberek, rossz az egész, nem
erre a lóra akartunk felülni. A Jobbik ezt mondja ki. Nehogy mi legyünk
már a bűnösek azért, mert elmondjuk az igazságot: a király meztelen.
- A külső szemlélő számára úgy tűnik, a párt elsősorban Budapesten
rendelkezik szervezetekkel, a vidéket viszont nem tudta meghódítani.
Milyen esélyekkel indulhat így a Jobbik a 2006-os választásokon?
- Ez éppen fordítva igaz. A vidéki településeken szinte mindig akad néhány
olyan ember, aki egyetért a felvetéseinkkel és a politikánkkal, s
létrehozta a Jobbik helyi csoportját. Budapesten valamivel gyengébben
állunk. A pártszervezés tehát folyik, a szakmai kabinetek gőzerővel írják
a programot. Szinte minden adott. Sok függ persze attól, hogy meglesz-e a
megfelelő anyagi erő ahhoz, hogy országos értelemben és a fővárosban is
megerősítsük annyira a Jobbikot, hogy 2006-ban átlépje a parlamenti
küszöböt.
- És meglesz a pénz? Az ismert gyakorlat szerint a magyarországi pártok
mindegyike mögött állnak bizonyos gazdasági erők, nagyvállalkozók.
Nyilvánvaló, hogy ez így van a Jobbik esetében is, másként nem is lehet. A
kérdés csak az, hogy az önállóságára és a különállására oly kényes Jobbik
milyen viszonyban van ezekkel a gazdasági körökkel. A párt irányítja a
támogatóit vagy a támogatók irányítják a pártot?
- A rendszerváltozás óta a magyar politikai életet kívülről irányítják,
ezzel semmi újat sem mondok. Döntő az amerikai befolyás, ezek az erők
emelték 1990-ben is magasra a politikai pártokat. De nemcsak a pártokat,
hanem bizonyos politikai személyiségeket is. Másokat viszont az idők
folyamán a mélybe taszítottak. Történetesen pont azokat, akik markánsabban
képviselték a magyar nemzeti érdekeket. Für Lajost, Csengey Dénest,
Andrásfalvy Bertalant...
Az ellenzéki kerekasztalnál ülő pártok az amerikai irányítók instrukciói
alapján a szó szoros értelmében bebástyázták magukat az élet minden
területén, legyen szó a pártfinanszírozás rendszeréről, vagy az
ingatlanelosztásról. A szűrő az volt, kit talált alkalmasnak az Egyesült
Államok és az akkor itt székelő Mark Palmer amerikai nagykövet. Ez a
rendszer, amely még Palmer idején épült ki, mind a mai napig
sziklaszilárdan tartja magát. Kikezdhetetlen. Önök most nyilván azt
kérdezik, hogy jó, de akkor mit akar a Jobbik? Kétségtelen tény, a Jobbik
esélyei innen nézve csekélyek. Számunkra a MIÉP jelenthet példát, csupán
ők tudtak betörni a magyar politikai életbe, az 1990-ben kialakított
mesterséges struktúrába. Önerőből építkeztek, magyar vállalkozók álltak
mögéjük.
- Mindez érdekesen hangzik, de nem válaszolt a kérdésre...
- Valóban, a kérdés a levegőben maradt. A Jobbik nem kér olyan
támogatókból, akik le akarnák téríteni a nemzeti érdekképviselet útjáról.
- Általánosan tapasztalható, hogy a Jobbik szinte minden fórumon kritikát
gyakorol a Fidesszel szemben. De talán nem is kritika ez már, hanem
konkrét politikai támadás. Mitől van az, hogy a Fideszt minden lakossági
és pártfórumon keményen megostorozzák, az MSZP viszont egy rosszalló
megjegyzést sem kap?
- A fórumokon sem mondunk mást, mint amit ebben az interjúban. Mindenki
döntse el, hogy ez számára ostorozás-e. A személyeskedés, a rágalmazás
távol áll tőlünk. A véleményünket mondjuk el, érvelünk, mérlegre helyezünk
dolgokat. Ami az MSZP-t illeti, ha megnézzük a Jobbik által szervezett
demonstrációkat, láthatjuk, hogy mi voltunk azok, akik a Kempinski szálló
elé vonultak a Medgyessy-Nastase koccintás idején, tiltakoztunk a Magyar
Rádió és a Televízió épülete előtt is a médialeszámolások idején. A
keresztállítással is hitet tettünk az erős és keresztény Magyarország
mellett. A Tilos Rádió gyalázkodásait is mi tártuk fel, a feljelentést is
mi tettük. Az amerikai nagykövetség előtt tiltakoztunk az USA és a magyar
kormány külpolitikája ellen. Számos olyan demonstráció fűzhető tehát a
Jobbikhoz, amelynek egyértelműen kormányellenes volt. Mi mondtuk ki az
Erzsébet-hídi csata után, hogy számunkra egyszerűen illegitim a Medgyessy
kormány.
- Ha annyi kritizálnivaló van - és persze van rengeteg - a kormány és az
MSZP politikájával kapcsolatosan, akkor hogyan juthat egyáltalán idő és
energia a Jobbiknál a Fidesz elleni támadásokra?
- Úgy, hogy a nemzetstratégiai kérdésekben a Fidesz és a baloldali pártok
tulajdonképpen azonos politikai pályán haladnak. Jó példa erre az, ahogy
közösen betolták az országot az EU-ba.
- Dávid Ibolya is erről beszélt egy nyilatkozatában...
- Itt nem könyvekről, nem fikciókról van szó, hanem tényekről. Tessék
megnézni, a Fidesz és az MSZP ugyanúgy megszavazta a magyar honvédség
iraki misszióját. Ha van erkölcsi kérdés, akkor ez az. Mi úgy gondoljuk,
hogy a Jobbik nemzeti politikát folytat, a Fidesz viszont tipikusan
polgári politikát.
- Mi a különbség?
- Alapvető a különbség. A polgári politika elsőszámú célja az egyéni jólét
biztosítása, és csak másodrendű a hosszútávú nemzeti érdek. A polgári
pártok nem vállalják a konfrontációt a liberalizmussal szemben. Egy
nemzeti pártnak azonban tudnia kell, ki az igazi ellenség, ami nem más,
mint az emberi értékeket tudatosan felszámoló torzult liberalizmus, és
annak hazai helytartója, az SZDSZ. Ezért adott a közös cél a polgári oldallal. Meg kell szabadulnunk ettől a kormánytól...