– Európával meg-megújított szövetségeink a házastársak ezüst-, arany- vagy gyémántlakodalmaihoz hasonlóak. Ilyen gyémántlakodalmat ünnepelt a Kárpát-medence és a nagyvilág magyarsága idén május elsején. A Trianon által nyolc ízre szakított nemzettestnek immár négy darabja került az Európai Unió közös határai közé. Ezért egyre nagyobb várakozással tekintünk ama pillanat elé, amikor mi is az egységes Európa részeivé válunk. Számunkra, minden magyar közösség számára a csatlakozás elsősorban azt jelenti, hogy az Európai Unió határain belül, a légiesített országhatárok felett újra egyesül a nyolcvan éve szerteszaggatottan élő nemzet. Az EU eszköz és gyógyír Trianon sebeire – mondta Ladányi László-Zsolt.
Az RMDSZ polgármesterjelöltje tiszteletét fejezte ki Dávid Ibolyának, akit méltatva kifejtette: – Az elnök asszony példát mutat nekünk békeszeretetével. Tudja, hogy a teremtő munkához nyugalom és békesség kell, csak így alakulhat ki a közös célra irányuló, egységes akarat.
Megfontolt szavai, nyugodt és magabiztos viselkedése, a politikai ellenfelet tisztelő magatartása mintha Szent István királyunk intelmeinek egyik örökérvényű gondolatát példáznák: „Semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem ront meg, csakis a gőg és gyűlölet".
Dávid Ibolya évek óta részt vesz a csíksomlyói búcsún, idén is tiszteletét tette a székelység szent zarándokhelyén, és pünkösdi üzenetet hozott az udvarhelyieknek.
– Ünnepek nélkül kiszárad a szív, és életünk robotokká alakít bennünket. Minden ünnep megállítja az időt, és ebben a megállított időben ma történelmi emlékezést tehetünk európai uniós csatlakozásunk és egyházi ünnepünk, pünkösd vasárnapja kapcsán – mondta az elnök asszony, aki immár az EU-csatlakozás összefüggésében is hangsúlyt adott Reményik Sándor ama verssorának, hogy „Ne hagyjátok a templomot, s ne hagyjátok az iskolát".
Dávid Ibolya kifejtette, hogy néhány évtizeddel ezelőtti gondolatainkhoz képest, történelmi léptékkel mérve elmodható, hogy csodát éltünk meg, és megadatott nemzedékünknek, hogy olyan eseménysorozat szereplői lehessünk, amelyekben korábban nem bízhattunk, talán csak reménykedtünk abban, hogy gyermekeink vagy unokáink megélhetik ezeket az alkalmakat. Ecsetelte az utóbbi másfél évtized áldozatkényszerűségét, de ugyanakkor arra is rámutatott, hogy történelmünkben ennél elenyészőbb eredményekért sokkal nagyobb árat, vérrel, forradalmakkal mért sarcot kellett fizetnünk. Hangoztatta, hogy a rendszerváltás tulajdonképpen a keleti, bizánci világtól való elszakadást és az európai kultúrához való újracsatlakozást célozta, és ma már elmondható, hogy ezt az anyaországnak sikerült megvalósítania, most az a legföbb feladat, hogy az elszakított nemzetrészek is ráléphessenek erre az útra.
– Minden más megoldás ezerszer több kérdőjelet vet föl. Persze, lesznek gondjaink, meg fogunk küzdeni azért, hogy versenyképesek maradjunk, azért, hogy magyarokul előbb-utóbb mindannyian az Európai Unió tagjai lehessünk, de ez az egyetlen realitása a mi jövőnknek.
Dávid Ibolya az aradi Szabadság-szobor kiszabadítását is jelzésértékűnek minősítette.
„Az újra felállított Szabadság-szobor üzen. Üzeni, hogy Trianon sebeire nincs más gyógyír, mint a határok nélküli európai uniós csatlakozásunk. Hol helyreállnak a természetes kulturális, kereskedelmi, gazdasági egységek, ahol a népek sokszínűsége érték. Nincs más történelmi realitása a magyar nemzet egymásra találásának, mint az, hogy e térség minden országa találkozik az Európai Unióban, s mi, anyaország, élő lelkiismeretként azon leszünk a világban, hogy ez mihamarabb megtörténjen. Isten engem úgy segéljen!" – mondotta az elnök asszony.
A pünkösdi találkozó végén Ladányi László-Zsolt köszönetet mondott Dávid Ibolyának mindazért, amit a magyar nemzet egységéért tett, majd a vendéggel együtt felszeletelte a Magyarország EU-csatlakozásának harmincadik napja alkalmával „színre hozott" uniós díszítésű tortát, amelynek első szeletét a teremben ülő legidősebb résztvevő kapta. Az esemény ünnepélyességét az udvarhelyi Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola növendékei valamint a Kékiringó néptáncegyüttes szavatolta.