"Elismerte választási vereségét John Kerry
2004. november 3. 17:27

Elismerte vereségét szerdán John Kerry, a Demokrata Párt elnökjelöltje - közölték demokrata és republikánus párti források. Kerry közép-európai idő szerint 17.00 órakor telefonon hívta fel a hivatalban lévő George Bush elnököt, elismerte vereségét és gratulált riválisa győzelméhez. George Bush országosan 3,7 millióval több szavazatot kapott a választóktól az amerikai elnökválasztáson, mint demokrata párti vetélytársa, John Kerry szenátor; a választók által leadott, "népi" szavazatok tekintetében amerikai médiajelentés szerint 51:48 az arány a hivatalban levő elnök javára.

Bush 57 millió 808 ezer Kerry 54 millió 250 ezer szavazatot kapott a választókörzetek 98 százalékának beérkezett jelentései szerint. Bush vezet az elektori szavazatok terén is: 254-et szerzett meg Kerry 252-jével szemben. A Fehér Ház kabinetfőnöke szerint is Bush nyert; Card délben azt nyilatkozta Bush döntő előnyre tett szert 286 elektori szavazattal, és ohiói előnyét sem lehet behozni.

Most más tehát a helyzet, mint négy évvel ezelőtt, amikor úgy nyilvánították Busht az elnökválasztás győztesévé 36 napi jogi csatározás után, hogy a népi szavazatok tekintetében országosan elmaradt akkori demokrata párti vetélytársától, Al Gore-tól, s csupán az Egyesült Államokban érvényben levő elektori választási rendszernek köszönhette győzelmét.

A médiajelentések szerint Bush győzött Alaszkában, Alabamában, Arizonában, Arkansasban, Coloradóban, Dél-Carolinában, Dél-Dakotában, Floridában, Észak-Carolinában Észak-Dakotában Georgiában, Idahóban, Indianában, Kansasban, Kentuckyban, Louisianában, Mississippiben, Missouriban, Montanában, Nebraskában, Nevadában, Nyugat-Virginiában, Ohióban, Oklahomában, Tennesseeben, Texasban, Utahban, Wisconsinban, Virginiában, és Wyomingban.

Kerry nyert Connecticutban, Delaware-ban, Hawaiion, Illinoisban, Kaliforniában, New Yorkban, New Jerseyben, Marylandben, Massachussettsben, Michiganben, Oregonban, Pennsylvaniában, Rhode Islandben, Vermontban, Washingtonban és Washington DC-ben.

Ohióban egyelőre vitatott a verseny kimenetele. Bush a voksok 96 százalékának összesítése alapján 125 ezer szavazattal vezet. Egy tanácsadója, Dan Bartlett szerint a hivatalban levő elnök győzött Ohióban, Kerry és választási törzse azonban nem fogadja el ezt. Ohióban több tízezer postai úton leadott voks, és több mint százezer ideiglenes szavazat vár összeszámlálásra.

A hatóságoknak 11 nap alatt kell ellenőrizniük, hogy az ideiglenes voksokat leadó személyeknek volt-e az adott körzetekben szavazati jogosultságuk. Azok voksolnak ideiglenes szavazólappal, akiknek nevét nem találják a választói névjegyzéken, vagy akik személyazonosságának tisztázásával valamilyen probléma adódott.

Az amerikai elnökválasztás kulcsfontosságú államaiban bírósági kereseteket nyújtottak be azzal a követeléssel, hogy terjesszék ki a postai szavazatok összesítésének határidejét, illetve módosítsák az ideiglenes szavazólapok ellenőrzésének és összeszámlálásának szabályait. A lakóhelyüktől távol levő szavazók postán küldött voksai és még inkább az ideiglenes szavazólapok módosíthatják a választás kimenetelét, ha az elnökjelöltek közötti szavazatkülönbség kisebb, mint ezeknek a voksoknak a száma.

A szavazatszámláló gépek meghibásodása miatt várhatóan egy napot késik a voksok összesítése Iowa államban. Új-Mexikó államban sem hirdetnek egyelőre választási győztest, mert még nem érkezett be 15 ezer olyan voks, amelyet lakóhelyüktől távol levő szavazópolgárok adtak le, s függőben van 14 ezer ideiglenes szavazat is.

Az 538 elektori szavazatból 270-et kell megszerezni az elnökválasztás megnyeréséhez. Nebraska és Maine kivételével minden államban az a választójogi helyzet, hogy amelyik jelölt megszerzi a szavazatok többségét, bármilyen kis különbséggel győz is, hozzájut az adott állam összes elektori szavazatához. Nebraska és Main elektori szavazatain azonban arányosan, a megszervezett "népi" szavazatok arányában osztoznak a jelöltek.

Az egyes államokban megszerezhető elektori szavazatok száma az állam népességének nagyságától függ. Az elektori szavazatok száma államonként:

Alabama 9, Alaszka, 3, Arizona 10, Arkansas 6, Észak-Carolina 15, Dél-Karolina 8, Colorado 9, Connecticut 7, Észak-Dakota 3, Dél-Dakota 3, Delaware 3, Florida 27, Georgia 15, Hawaii 4, Idaho 4, Illinois 21, Indiana 11, Iowa 7, Kalifornia 55, Kansas 6, Kentucky 8, Louisiana 9, Maine 4, Maryland 10, Massachusetts 12, Michigan 17, Minnesota 10, Mississippi 6, Missouri 11, Montana 3, Nebraska 5, Nevada 5, New Hampshire 4, New Jersey 15, Új-Mexikó 5, New York 31, Ohio 20, Oklahoma 7, Oregon 7, Pennsylvania 21, Rhode Island 4, Tennessee 11, Texas 34, Utah 5, Vermont 3, Virginia 13, Nyugat-Virginia 5, Washington 11, Washington DC 3, Wisconsin 10, Wyoming 3.

A cikk betűmérete : kisebb nagyobb

George W. Bush republikánus elnökjelölt kampánycsapata kínos szituációba került, amikor kénytelenek voltak beismerni, hogy egy tévés kampányfelvételt digitálisan átszerkesztettek. A felvételen a szónokló Bush mögötti pódiumon katonák tömege látható, azonban az arcok azonosak.

Forrás: [origo]
Az arctalan tömeg
Ajánlat
Amerika választ

A George W. Bushról nemrégiben készült kampányfelvételen a republikánus elnök-elnökjelölt háta mögött álló katonák számát digitálisan növelték meg, hogy a tömeg nagyobbnak tűnjön. A kínos hibáért Bush kampányfőnöke vállalta a felelősséget, miután kénytelen volt beismerni a csalás tényét.

Demokrata párti megszólalók szerint "jellemző, hogy Bush hamis kampányfotókat gyárt". Joe Lockhart, John Kerry demokrata elnökjelölt szóvivője szerint Bush kampányából már eddig is hiányzott az őszinteség. Szerinte nem lehet elhinni, amit a republikánusok mondanak, "de most már abban sem bízhatunk, amit látunk".

Forrás: ==

Az ismétlődő arcok

A kampányfelvétellel, amelyet csütörtökön jelentettek meg, Bush és csapata arról próbálja meggyőzni a szavazókat, hogy helyes volt az iraki háború megkezdése, és tisztelegni akar az elhunytak és családtagjaik előtt. A reklám, melynek kijavítására ígéretet tett az elnök kampányfőnöke, amerikai kábeltévéken és Ohio államban fut.

Kövesse az [origo]-n a választási eseményeket, 23 óra után már ismertetjük az exit-pollokat, éjféltől pedig befuthatnak az első eredmények. Addig pedig nézze meg választási összeállításunkat!

"John Kerry az 56-os forradalmat méltatta

NOL • Munkatársunktól • 2004. október 22.

John Kerry demokrata párti elnökjelölt pénteken közleményben méltatta az 1956-os magyar forradalmat, a nép szabadságvágyát és elszántságát, s kiemelte, hogy Magyarország teljes értékű partner a transzatlanti közösségben. A közleményt kísérő dokumentum hangsúlyozza, hogy Magyarország az Egyesült Államok szövetségese, amellyel együtt harcol a terrorizmus ellen.

Az 56-os forradalom évfordulója alkalmából kiadott közlemény rámutat, hogy a magyar nép 48 évvel ezelőtt felkelt a Szovjetunió által a nyakára kényszerített elnyomó kommunista rezsim ellen. Sokan adták életüket a szabadság és a függetlenség védelmében, a szovjet hadseregnek több mint 200 ezer katonára volt szüksége a forradalom eltiprásához.

A magyar nép szellemét és reményeit azonban nem tudták legyőzni. Az 1956-os hősök és utódaik bátorságának köszönhetően Magyarország ma szabad ország, tagja a NATO-nak, amelynek kibővítését a szenátor is támogatta, és tagja az Európai Uniónak is, vagyis Magyarország teljes jogú partner a transzatlanti közösségben.

"Köszöntöm a magyarokat, akik oly nagy mértékben járultak hozzá a kommunizmus bukásához" - hangzik a közlemény, elismerően szólva azokról a magyarokról, akik az Egyesült Államokban találtak menedéket, és nagymértékben hozzájárultak az amerikai tudományhoz, a filmművészethez, a zenéhez. "Büszke vagyok arra, hogy a nemzet szerves részét alkotó amerikai magyarság nagyszerű közösségének oly sok tagja támogat engem" - olvasható a közleményben, amely kiemeli Magyarország rendkívüli teljesítményét az irodalom, a zene és a sport területén, a Nobel-díjasok számát illetően.

"Mélyen hálás vagyok azért, hogy Magyarország az Egyesült Államok szövetségese. Elnökként gondoskodni fogok arról, hogy a két ország kapcsolata elmélyüljön az előttünk álló években" - olvasható a közleményben. A közleményt kísérő dokumentumban Kerry szenátor John Edwards alelnökjelölt nevében is kiemelte, hogy Magyarország vállvetve harcol Amerikával a terrorizmus ellen, megemlítve egyebek közt, hogy orvoscsoporttal támogatta az afganisztáni "Tartós Szabadság" hadműveletet. "Az iraki közös ügy előmozdítása végett magyar katonák kockáztatják, sőt áldozták fel életüket" - áll a dokumentumban, amely utal az irakiak taszári kiképzésére is.

A dokumentum szerint meg kell könnyíteni az Egyesült Államok szövetségesei és barátai, így Magyarország számára a bekapcsolódást egyenlő partnerként a sokmilliárd dolláros iraki újjáépítésbe. A szenátor a dokumentumban rámutat, hogy Magyarország komoly lépéseket tett belbiztonságának és határőrizetének javítására NATO- és EU-csatlakozása óta, ezért ő elnökként azon fog munkálkodni, hogy Magyarországra is kiterjesszék az amerikai vízummentességet.

A dokumentum szerint az etnikai kisebbségeknek normális életet kell élniük Közép- és Kelet-Európában, bárhol akarjanak is élni. Megválasztása esetén John Kerry elnökként azon fog munkálkodni, hogy teljes politikai, kulturális és szabadságjogokban részesüljenek Közép-és Kelet-Európa népei - olvasható a dokumentumban, amely utal a két ország kétszáz éves történelmi kapcsolatára.

MNO
Las Vegasban tucatnyi választói regisztrációs dokumentumot semmisítettek meg. A demokrata választóktól ellopták a választójogukat – A történelem egy évszázad múlva igazolta Széchenyi tételét, ezzel is bizonyítva nagyságát és tragikumát.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali napilap Új gépek, régi problémák címmel elemzi az amerikai elnökválasztás során várható káoszt.

Eric Russell néhány héten át Las Vegasban dolgozott a Voters Outreach of America nevű szervezetnek, amelyik új választók mozgósítását tűzte ki célul. Ott állítólag hihetetlen dolognak volt szemtanúja: két kollégája tucatnyi választói regisztrációs dokumentumot tépett szét és hajított a szemétbe. „Tanúja voltam, amint a választóktól ellopták a választójogukat – és kizárólag demokrata választóktól" – állítja Russell, aki tanúként barátnőjét Ashlee-t hívja segítségül.

A vádak nem csak Nevada államban indítottak el tiltakozási hullámot. A helyi televíziós társaságtól, a KLAS-TV-től időközben eljutottak a New York Times lapjaira is. A lap külön vezércikket szentelt „Bűncselekmény a demokrácia szíve ellen" címmel. Most a feljelentés kapcsán az FBI nyomoz. Az biztos, hogy ez nem az első eset, hanem az egyik fejezete a két tábor csalási vádjainak, azoknak a gyanús pillanatoknak, szabálytalanságoknak és perek sorozatának, amelyek árnyékot vetnek az elnökválasztásra.

Olyan bizonytalan az Egyesült Államok választási rendszere, hogy az EBESZ összesen 85 választási megfigyelőt küld az országba, mintha egy banánköztársaságot ellenőriznének. A csoportot vezető, egykori Bundestag elnök, Rita Süssmuth előzetes jelentésében már szól a „választójoggal kapcsolatos aggodalmairól”, valamint arról, hogy ezt a jogot nem egyformán gyakorolják és védik az országban. Az előző választást követően a választókörzetek harmadában lecserélték a régi szavazógépeket, s elkerülendő a korábbi káoszt, lehetővé tették, hogy korábban adják le egyesek szavazataikat. Az eredmény, úgy tűnik, újabb káosz. Egy számítógépes hiba a floridai Fort Lauderdale-ben 18 laptopot, összesen 14 szavazókörzetet bénított meg. A választóknak – többnyire időseknek és feketéknek –órákat kellett sorban állniuk, s sokan végül feladták a várakozást és hazamentek.

A rendkívül drága, voksolást segítő számítógépek – egyedül Palm Beach körzete 15 millió dollárt költött e célra – gyakran meghibásodtak, illetve rossz konstrukcióknak bizonyultak. Számos államban a próba- és önkormányzati választásokon megmagyarázhatatlan módon szavazatok tűntek el. S miután Nevadát leszámítva a számítógép nem ad papírnyugtát a leadott szavazatról, utólag a voksokat képtelenség ellenőrizni, vagy mint például Floridában, a törvény kifejezetten tiltja az újraszámlálást.

Floridában tíz keresetet is benyújtottak, az egyik felperes Robert Wexler demokrata képviselő, amelyben az utolsó pillanatban azt kívánják elérni, hogy tegyék kötelezővé a számítógépes szavazásnál is a papír igazoló szelvény kinyomtatását. Egy kaliforniai bírói döntés értelmében a választó dönthet, hogy emailben, vagy papíron kívánja leadni voksát.

Külön problémát jelentenek a rekord számú új választói regisztrációk, amelyek főként az ingadozónak tekintett államokban értek el megdöbbentő arányokat. Ezek esetében mindkét párt csalással gyanúsítja a másikat. Egyedül Ohioban a regisztrált választók száma az év elejétől 700 000-ről, 7,8 millióra emelkedett. A republikánusok állítják, hogy számos kérvény egyszerűen demokrata hamisítvány, s azzal fenyegetőznek, a „gyanús” új választókat a voksolás napján elutasítják. „Megfélemlítés!” – kiáltják a demokraták.

A feketék érdekvédelmi szervezete, a NAACP, az önkormányzatok ama „tudatos törekvéséről” készített jelentést, amelyben a kisebbségi választók megfélemlítésének és az urnáktól történő távoltartásának eseteit sorolja fel. John Pappageorge, egy michigani zárt republikánus pártgyűlésen úgy fogalmazott: „Ha nem tudjuk a szavazatok számát Detroitban alacsonyan tartani, akkor igen nehéz választások elé nézünk." Detroit lakóinak 80 százaléka fekete.

A republikánusok azzal vágnak vissza, hogy a demokraták „megelőző csapásokra” készülnek, miként egy coloradói kampánymunkásaiknak kiadott kézikönyvben szerepel. Azaz, ha nincs bizonyíték a választók megfélemlítésére, akkor egyszerűen kitalálnak ilyen történeteket. Hatalmas az eltérés az államok között a tekintetben is, hogy miként szabályozzák a büntetett előéletűek választójogát. Egy dolog már most is biztosnak tűnik, a választás eredményét egy perhullám fogja eldönteni. A 2000-ben elkezdődött választási perek korszaka, amely most már nem fog Floridára korlátozódni, hanem az egész országot jellemezni fogja- nyilatkozta Susan MacManus, a Dél-Florida egyetem politológusa.

"

Kerry fordított az elnökválasztási versenyben

Király András
2004. október 19., kedd 17:49

Floridán bukhat el George W. Bush újraválasztása. John Kerry fordított a 2000-es elnökválasztást eldöntő államban, Pennsylvániában pedig megszerezte az előnyt. Bush Arizonában és Észak-Karolinában is visszaesőben van.

Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változat
h i r d e t é s

Megszerezte Pennsylvaniát és - ugyan a statisztikai hibabahatáron belüli - előnyre tett szert Floridában is John F. Kerry, ezzel fordított az elnökségről döntő elektori szavazatokért folytatott harcban.

Bukás Floridában

A 2000-es választásokat eldöntő Floridában az előző mérések még George W.Bush szerény, négy százalékos előnyét mutatták - a felmérés hibahatára 2.9 százalék volt -, a Survey USA legfrissebb mérése szerint Kerry 50, Bush 49 százalékon áll. Az október 15-17-e között készült felmérés hibahatára négy százalék.

A floridai előny elvesztése huszonhét potenciális elektori szavazat elbukását jelenti Bushnak. Ennél jelentősebb eredmény Kerry számára a huszonegy elektort küldő Pennsylvania megszerzése.

Fordulat Észak-Karolinában is?

Az államban eddig is a demokrata jelölt enyhe előnyét mutatták ki a felmérések. A Survey USA kutatása szerint azonban most már a statisztikai hibahatárnál nagyobb, hat százalékos előnnyel vezet. Az elemzők szerint Kerrynek esélye sincs az elnökségre, ha nem nyer Pennsylvaniában.

"Máris bajok vannak az amerikai választásokon
2004. október 19., kedd, 11:37|Utolsó módosítás: 2004. október 19., kedd, 13:34

A cikk betűmérete : kisebb nagyobb

Problémákkal indult az amerikai elnökválasztás a "korán szavazó" államokban. Az USA egyes tagállamainak választójogi törvénye ugyanis lehetővé teszi, hogy a szavazók a választások előtt adják le szavazataikat. Floridában ismét műszaki problémák, rosszul kitöltött dokumentumok nehezítik meg a szavazást, noha a rendszert, amely a 2000-es választásokon okozott hónapokig tartó galibát, lecserélték. Bush és Kerry elnökjelölti népszerűségi mutatói továbbra is igen közel állnak egymáshoz. Kerry továbbra sem tud előnyre szert tenni Bush hibáiból. A kampányban patthelyzet állt elő: ha egy jelölt támadólag lép fel, veszít a népszerűségéből.

"Máris elkezdődött a cirkusz" 1/2. oldal >>

Fotó: EPA
Odafigyelnek a szavazatokra

"Korán szavazók"

Az USA tagállamai közül 32 törvényei lehetővé teszik, hogy az emberek az elnökválasztás szövetségi időpontja, vagyis november másodika előtt leadják szavazatukat. Floridában, Arkansashoz, Coloradóhoz és Texashoz hasonlóan két héttel a választások napja, vagyis november másodika előtt nyitnak a szavazókörök. Vannak ugyanakkor olyan államok, mint például Michigan, Missouri vagy Iowa, ahol a jogosultaknak egy teljes hónapja van arra, hogy elmenjenek szavazni.
Ajánlat
Zsibvásár kíséri az elnökjelöltek párharcát

Problémákkal indult a választás Floridában. Az állam törvényei, 32 másik tagállamhoz hasonlóan, lehetővé teszik, hogy a szavazók már a választás napja előtt leadják voksukat. A szavazást megkönnyítő számítógépes rendszerek egyes körökben máris meghibásodtak. Más helyeken a szavazók órákig álltak sorba, hogy bejussanak a szavazókörökbe.

"Máris elkezdődött a cirkusz" - jellemezte a helyzetet Bruce Detorres, Miami-Dade megye 18-as számú szavazója a Washington Postnak. A 2000-es elnökválasztás emléke elevenen él mindenkiben, amikor a rosszul szerkesztett szavazólapok miatt heteken keresztül eldöntetlen volt, hogy Bush vagy akkori demokrata riválisa, Al Gore nyerte-e meg az elnökválasztást.

2000-ben Floridában fordult meg az amerikai elnökválasztás eredménye. A szavazatok első összeszámlálása Al Gore demokrata jelöltet hozta ki győztesnek. A felmerült panaszok miatt a szavazatokat újraszámlálták, és kiderült, hogy 537 szavazattal George Bush nyerte meg a szavazást, mert Gore szavazatainak egy részét érvénytelennek nyilvánították. Noha sok panasz érkezett, hogy a szavazólapok érthetetlenek voltak, ezért többen tévedésből voksoltak Bushra, Gore nem támadta meg az eredményt. A több hétig tartó jogi vita az egész világ figyelmét Floridára irányította.

A floridai hatóságok most semmit sem bíztak a véletlenre. Mindenhol többnyelvű: angol, spanyol és kreol feliratok irányítják a választókat. Ugyanakkor figyelmet fordítottak a jogi biztosításra is. Az átdolgozott törvények értelmében Floridában még a halottak szavazatai is érvényesek lehetnek. Ha valaki az elkövetkező két hétben adja le szavazatát, de nem éri meg november másodikát, voksát érvényesnek fogadják el.
Fotó: EPA

Sokan a választások tisztaságáért aggódnak

Az állam becsületén 2000-ben esett csorbát az egész választási technológia lecserélésével és nagyszámú független választási biztos alkalmazásával igyekeztek kiköszürülni a választási hatóságok. De a technika ördöge továbbra is megnehezíti a választók dolgát: Boward megyében lefagytak a választók azonosítására szolgáló laptopok, Orange megyében pedig az egész érintőképernyős számítógépes választási rendszer összeomlott.

A technikai problémák és a kezdeti zűrzavar miatt több helyen is órákat vártak az emberek, hogy leadhassák szavazataikat. Volt, aki a sorbaállást megunva, visszafordult.

Index
2004. október 19., kedd 11:33

Hálózati hiba akadályozta a floridaiakat szavazataik korai leadásában. A 2000-ben botrányos körülmények között elnököt választó államban a két hetesre elnyújtott szavazástól remélték, hogy problémamentes lesz a választás. A demokraták republikánus trükköt látnak a hálózat hibájában.

Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változat
h i r d e t é s

Még két hét van az amerikai elnökválasztás hivatalos napjáig, Floridában azonban máris gondok akadtak a szavazással, jelentette az AP. A 2000-es választáson emlékezetes újraszámlálásokat produkáló államban idén a szavazás gördülékenyebbé tétele érdekében már hétfőn elkezdődött a szavazás, ám a számítógépes rendszer hibája miatt azonnal fennakadásokkal.

Demokrata paranoia

Tizennégy floridai szavazókör kapcsolata szakadt meg a választói adatbáziszserverekkel, jelentősen lassítva a szavazók adatainak ellenőrzését. A hat-hét órás kimaradás idején a szavazók adatait telefonon kellett egyeztetni a választási központtal, ez két-három órás sorokat eredményezett a szavazóhelyiségeknél.

A választásokon eluralkodott a paranoia, ezt jelzi az is, hogy bár a hiba párthovatartozásra tekintet nélkül lassította a szavazást, John F. Kerry kampánystábjának egyik helyi választási megfigyelője máris csalást emlegetett. "Megismétlődik a 2000-es választás, a helyi kormányzat mindent megtesz azért, hogy Bush maradhasson hatalmon", jelentette ki Sally Zwanger a Florida Sun-Sentinel című helyi lapnak. Zwangert az szomorította el a leginkább, hogy Kerry több támogatója is feladta a várakozást, mielőtt még leadhatta volna szavazatát.

Két hét talán elég lesz

Zwangerénél érthetőbb a fölöslegesen várakozók felháborodása. Bár Floridának négy éve lett volna a 2000-ben leszerepelt lyukkártyás szavazógépek cseréjére, a helyettük bevezetett számítógépes rendszer nem hibátlan. Már jóval a választások előtt számos hibára derült fény, egy helyi választás adatai például mindenestül elvesztek.

Kerry és Bush a második elnökjelölti vitán
Fotó: Reuters

A nemzetközi közvélemény meghatározó többségének elege van George W. Bush elnökségéből, ellenzi újraválasztását és az Egyesült Államok iraki invázióját. Ez a legfőbb konklúziója annak a tíz országra kiterjedő kutatásnak, amelyet a La Presse, Kanada legnagyobb példányszámú francia nyelvű napilapja kezdeményezésére végeztek el további kilenc tekintélyes napilap bevonásával.

A Montrealban készített La Presse-en kívül a francia Le Monde, a brit The Guardian, a japán Asahi Shimbun, a dél-koreai Joong-Ang Daily News, az ausztráliai Sydney Morning Herald, a spanyol El Pais, az izraeli Haaretz, a mexikói Reforma és az orosz Moscow News vett részt.

Országonként mintegy 1000 személyt interjúvoltak meg hivatásos kérdezőbiztosok; és a La Presse tájékoztatása szerint a minta tudományosan megalapozott tükörképe az érintett tíz ország közvéleményének. A megkérdezésbe bevont országok lakossága együttesen több mint 640 millió fő.

A kutatás főbb megállapításai a következők:

Tíz közül nyolc országban egyhangúan ellenzik George W. Bush újraválasztását. Csak Oroszországban (52%) és Izraelben( 50%) támogatja a többség a jelenlegi amerikai elnököt. A legnagyobb ellenzői tábor Spanyolországban van, ahol a válaszadók csupán 13 százaléka reméli, hogy Busht újraválasztják a novemberi szavazáson.

Kanadában (51%) és Nagy Britanniában (51%) úgy véli a többség, hogy az iraki háború hozzájárul a terrorizmus elleni harchoz, míg Franciaországban (80%), Mexikóban (74%), Spanyolországban (73%) és Japánban (54%) tagadják ezt.

A dél-koreai, a mexikói és a spanyol válaszadók 80 százaléka vagy nagyobb aránya gondolja, hogy az Egyesült Államoknak nem volt joga az iraki invázióra.

Izrael kivételével valamennyi országban úgy véli a többség, hogy az utóbbi három év során romlott a véleménye az Egyesült Államokról. A legnagyobb arányban Japánban (74%) és Franciaországban (70%) fordult negatív irányba a korábbi kedvező vélekedés, de az USA két fő háborús szövetségese, Nagy Britannia és Ausztrália lakossága körében is drámai (45%, illetve 54%) a hangulatváltozás.

Jelentősen megoszlik a közvélemény azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok továbbra is követendő demokrácia-modellnek tekinthető-e. Az “igen”-nel szavazók vannak többségben Izraelben (71%), Oroszországban (62%), Japánban (56%) és Kanadában (55%), míg inkább “nem”-mel válaszoltak a dél-koreaiak (56%), a britek (56%) és a mexikóiak (48%).

Figyelemre méltó, hogy eközben nem változott számottevően a világ közvéleménye az Egyesült Államokban élő emberekkel kapcsolatban. Valamennyi országban a válaszadók többsége kedvező véleménnyel van az amerikaiakról. Oroszországban adják a legjobb bizonyítványt az amerikai polgároknak (86%), de az izraeliek (81%), a japánok (74%), a kanadaiak (73%, a franciák (72%), az ausztrálok (72%) és a britek (62%) meghatározó többsége is kedveli az amerikaiakat. Még Mexikóban is a többség (51%) pozitívan gondolkodik a “nagy szomszéd” polgárairól.

Valamennyi országban erős többség tart tőle, hogy az Egyesült Államokat új terrortámadások érik. A legjobban a kanadaiak aggódnak (75%), de a félelmek nem fordíthatóak le a gyakorlati cselekvés nyelvére, ugyanis az oroszok (91%), az izraeliek (88%), a kanadaiak (82%) a mexikóiak (60%) többsége azt mondta, hogy jelenleg nem félnek az Egyesült Államokba utazni.

A cikk betűmérete : kisebb nagyobb

A demokrata John Kerry győzelmét várja a lakosság többsége egy, a világ tíz meghatározó országában elvégzett felmérés szerint. A Nagy-Britanniában, Kanadában, Ausztráliában, Franciaországban, Oroszországban, Spanyolországban, Izraelben, Japánban és Dél-Koreában megkérdezettek közül csak az izraeliek és nagy meglepetésre az oroszok válaszoltak úgy, hogy ismét a republikánus George Busht szeretnék az Egyesült Államok elnökének.

Fotó: EPA
Kerry győzelmét akarja a többség
Ajánlat
Harmadszor vitázott Bush és Kerry
Bush zakója gyanúsan dudorodott

Tíz országból nyolcban John Kerry demokrata elnökjelöltet látná szívesebben az USA vezetőjeként a polgárok többsége. A világ tíz meghatározó országában: Nagy-Britanniában, Kanadában, Ausztráliában, Franciaországban, Oroszországban, Spanyolországban, Izraelben, Japánban és Dél-Koreában napilapok megbízásából kérdezték meg az embereket Amerikáról alkotott véleményükről, és arról, hogy Bush vagy Kerry győzelmét szeretnék inkább.

A brit Guardian szerint a felmérésben részt vevő országok lakossága komoly szimpátiával viseltetett George Bush elnök iránt, közvetlenül a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után. Mostanra azonban az országok többségében elolvadt a rokonszenv Bush Amerikája iránt. A felmérés eredménye alapján nyilvánvaló, hogy még egy amerikai elnökre sem tekintettek legközelebbi szövetségesei ilyen ellenszenvvel.

Leginkább a francia válaszadók utasították el Busht: 72 százalékuk támogatná Kerryt, ha szavazati joggal rendelkezne Amerikában. Jellemző, hogy az amúgy minden esetben az amerikai vezetés pártját fogó Dél-Korea lakossága is inkább Kerryre szavazna. A dél-koreaiak ugyanis nagyon tartanak attól, hogy Bush esetleg megelőző csapást mér az észak-koreai diktatúrára, amely hosszú és pusztító háborút robbanthatna ki a Koreai-félszigeten.

Csak két országban támogatják Bush elnököt: Izraelben, és nagy meglepetésre Oroszországban. Az izraeliek álláspontja érthető: a Bush-kormányzat támogatja Ariel Saron miniszterelnököt, ugyanakkor hallani sem akar Jasszer Arafat palesztin vezetőről. A keményvonalas izraeli kormányok eddig mindig jól megértették egymást az amerikai republikánus vezetéssel.

Oroszországban néhány hónappal ezelőtt még többségben volt a Bush-ellenes tábor. A valamivel több mint egy hónapja történt véres terrorcselekmények: a beszlani tragédia, a kettős géprobbantás és a moszkvai öngyilkos merényletek azonban Bush malmára hajtották a vizet. Az elnök nemzetközi politikájának legfontosabb részét ugyanis a nemzetközi terrorizmus ellen meghirdetett háború képezi. Az oroszok a támadások sokkja után most szívesebben látnának olyan amerikai elnököt, aki az erős kéz politikáját alkalmazza.

A válaszadók mind a tíz országban megegyeztek abban, hogy Amerika továbbra is a világ legerősebb gazdasága marad. Ugyanakkor elítélték az amerikai gazdaság erőszakos terjeszkedését. Mind a tíz országban tartanak az amerikai kultúra erőszakos terjeszkedésétől is.

"A világ dühös Bushra"

NOL • Népszabadság Online • 2004. október 15.

A legtöbb kontinentális lap egyetért abban, hogy az amerikai elnökjelöltek tévévitájából Kerry szenátor került ki győztesen.

A német Süddeutsche Zeitung szerint bár ez volt Bush elnök legjobb szereplése, mégis John Kerry tűnt hitelesebbnek. Ennek az lehetett az oka, hogy olyan témákban, mint a munkahelyek, az egészségügy és az adósságok, a demokrata politikus sokkal inkább otthon van.

A Der Standard úgy látja, nem teljesen egyértelmű, ki volt a jobb, de John Kerry megmutatta elnöki rátermettségét. A bécsi lap rávilágít, a két jelöltnél alig lehet közös tulajdonságokat találni - így a voksolni vágyók választása félreérthetetlen.

A Le Monde minőséginek tartja a három nyilvános tévévitát. "Hasznos volt mindez, mert rámutatott a két jelölt különbségére", véli a szerző, majd azzal folytatja, "Kerry megválaszthatónak tűnt". A demokrata politikus meg tudta győzni a nézőket, hogy a hivatalban lévő elnök hazudott Irakról és nem volt kész terve a háború utáni időszakra. A párizsi lap megemlíti azt is, hogy George Bush "kényelmesebben" érezte magát a belpolitikai kérdések megvitatása közben, mint a nemzetközi ügyek elemzésénél.

A spanyol El Pais az ellenkezőjét állítja, vagyis hogy "a jelenlegi elnök érveinek gyengesége a gazdasági és szociális kérdésekben jól kidomborodott." A két jelölt problémamegoldó javaslatai radikálisan különböztek. A lap rámutat arra is, hogy igazán kellemetlen kérdésekről, mint például a halálbüntetés vagy az energiapolitika, nem esett szó.

A szlovák Pravda szerint bár nem volt számottevő a különbség a két politikus beszédében, John Kerry mégis mintha jobban adta volna el magát, míg George Bush "kétségbeesetten próbált mosolyogni és optimistának látszani". A lap úgy véli, a két jelölt esélyei a választási győzelemre azonosak.

Bush visszavette a vezetést

Index
2004. október 15., péntek 14:50

Megtörte John Kerry lendületét és statisztikailag kimutatható előnyre tett szert a közvélemény-kutatásokban George W. Bush. A Zogby közvélemény-kutató felmérésében Bush két napja kezdett feljönni, a felmérések szerint vesztes vita után pedig kitört a hetek óta tartó döntetlenből. Kerrynek leginkább pártján belül kéne hajszolnia a szavazatokat.

Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változat
h i r d e t é s

Négy százalékpontos, statisztikailag kimutatható előnyre tett szert az amerikai közvéleményben George W. Bush az utolsó elnökválasztási vitát követően, jelentette a Reuters. A Zogby International, a politikai felmérésekre specializálódott amerikai közvélemény-kutató legfrissebb adatai szerint Busht 48 százalék, John F. Kerryt 44 százalék támogatja. A felmérés hibahatára 2,9 százalékpont.

Bizonytalanokat állított maga mellé

Bush a legnagyobb javulást a biztos szavazók hat százalékát kitevő bizonytalanok, azaz az egyik jelölt mellett sem elkötelezett, de részvételét biztosra ígérő választók körében érte el. A korábbi mérésekben a csoport tizennyolc százaléka támogatta Bush újraválasztását, arányuk most huszonöt százalékra nőtt.

Bush legnagyobb előnye azonban hívei szavazási fegyelmében van, a Zogby mérései szerint a republikánus hívek nyolcvankilenc százaléka elkötelezett Bush-párti. Kerryt csak a demokraták hetvenkilenc százaléka támogatja. A közvélemény-kutató szerint Kerry párthívei meggyőzésével teheti a legtöbbet novemberi sikeréért.

Fordulat

A Zogby felmérése úgynevezett követőmérés, azaz három nap eredményeit összegzi. A tendenciák követésére kiválóan alkalmas módszer jelentős Bush-előretörést mutat, a vita előtti nap még Kerry két százalékpontos - a hibahatáron belüli - előnyét mutatta a mérés, a vita napján már Bush vezetett a statisztikai hibahatáron belül, egy százalékponttal. A csütörtöki előretörés, a kitörés a döntetlenből így drasztikus változást mutat az amerikai közvéleményben.

Jack Corn
Az adózás, az egészségbiztosítás, a fegyvertartás és sok más téma került szóba az amerikai elnökjelöltek harmadik tévévitájában, amelyet Kerry nyert meg. Bushnak tehát nem sikerült fejlődnie az első összecsapás óta. Demokrata ellenfele így sikerrel hozta be hátrányát néhány héttel a választások előtt.

Kisebb-nagyobb médiabotrányokkal a hátuk mögött készültek az elnökjelöltek az utolsó televíziós vitára. Az utóbbi napokban a Bush újraválasztásáért harcoló szervezetekhez csatlakozott a jelentős szavazóbázist hozó National Rifle Association (az Amerikai Fegyvertartók Szövetsége) is, és nyomban 20 millió dollárt befizettek a republikánusok pártkasszájába.

A Kerry-kampánystáb sem tétlenkedett, és nagyban fokozta a választási kisfilmek vetítését a „bizonytalan” államokban. Az egyik rövidfilmben azzal vádolják Busht, hogy kiforgatta a demokraták egészségügyi reformját, és a következő négy évre szóló gazdasági terve „pofon a mindent a vállán tartó középosztály számára.”

A közönség soraiban helyet foglalt a Parkinson-kórban szenvedő Michael J. Fox volt filmszínész is, aki a jelenlétével a Kerry programjában szereplő őssejtkutatást szeretné népszerűsíteni. Bush elnök felesége mellett ott volt Rudi Guiliani, New York még mindig népszerű volt polgármestere is.

A kapott kérdésektől függetlenül a felek megint a többször hallott álláspontjukat ismételgették. Az iraki helyzet most először nem volt központi téma, habár Bush egyszer említette a „szabadság elvitelét” a közel-keleti országba, de utána Kerry azonnal kiemelte, hogy ez kezdetektől fogva elhibázott háború, és még mindig nem látható a vége.

Kerry megvádolta Busht, hogy az elnökségének eddigi négy éve alatt 5 millió ember vesztette el az egészségügyi biztosítását, és a többiek egészségügyi ellátása is veszélyben van. Bush válaszában számokkal próbálta bizonyítani az állítás valótlanságát. Több idő jutott a mindenkit érintő adók kérdésére is. Ellentmondva az eddigi nyilatkozatainak, Kerry kijelentette, hogy ő folytatni kívánja Bush adócsökkentő politikáját, és azt ígérte, azoknak a családoknak kívánja még jobban csökkenteni az adóalapját, amelyeknek az évi jövedelme 200 ezer dollár alatt van.

Bush kissé elnagyolt feleletében emlékeztette a választókat, hogy Kerry nem szokta betartani az igéreteit, és a demokrata jelölt elnökké választása az általános adóemelésre adott igennel lenne egyenlő. Szerinte Kerry a szenátusban töltött 20 éve alatt összesen 97-szer szavazott meg adóemeléseket, és kétszer ellene voksolt a beadott adócsökkentési tervezeteknek is.

Az abortusz összetett és nehéz kérdésétől kezdve az illegális bevándorlás megakadályozásán, a homoszexuális jogok és házasságok engedélyezésén, a kisebbségek pozitív diszkriminációján át a fegyvertartási engedélyekig a jelöltek egyetlen kérdésben sem képviseltek közös álláspontot. A vita végén a két politikus csupán egy közös nevezőt is talált: mind a kettőjüknek két-két lánya van, és jó házasságban élnek.

Kerry a kamerákba nézve, érhetően beszélt, míg Bush nehezebben melegedett bele a válaszokba, sokszor ki sem töltötte a részére biztosított időt. Ráadásul a jelenlegi elnök néhány kérdéstől eltekintve végig védekezésben volt, és most sem sikerült uralkodnia az arcizmain. Az elemzők és a közvélemny-kutatások szerint az első vitát Kerry megnyerte, a második inkább döntetlenre sikeredett, bár sokan azt is Kerry szenátornak adták. A tegnapi harmadik szópárbajban ismét Kerry bizonyult meggyőzőbbnek, elsősorban a jobb előadóképessége miatt.

Valószínűleg a tegnap esti harmadik tévévitát látták a legkevesebben az eddigiek közül: a hivatalos statisztikák szerint az elsőnek 62,5 millió, a másodiknak 46,7 millió nézője volt. Az alelnökjelöltek szócsatájára 43,6 millió ember volt kiváncsi. Az előrejelzések 35-38 millió nézőt jósoltak a tegnapi Bush-Kerry szópárbajra.

"

Antiszemitizmus alapján rangsorolná a világ országait az USA

Index/MTI
2004. október 13., szerda 15:33

Diplomáciai bonyodalmakat okozhat az amerikai külügyminisztérium szerint, hogy egy a kongresszusban elfogadott törvény szerint külön fejezet foglalkozna az antiszemitizmus helyzetével a külügyminisztérium éves országjelentéseiben. A törvény egyik beterjesztője, Tom Lantos szerint ha a tibeti jogokkal is külön foglalkoznak, a zsidósággal is külön kell.

Külön vizsgálhatja a zsidóellenes megnyilvánulásokat a jövőben az Egyesült Államok Külügyminisztériumának a világ országairól évente kiadott jelentése, írja a Daily Telegraph. Az amerikai törvényhozás a külügyminisztérium egyes diplomatáinak elutasítása ellenére is megszavazta az Antiszemitizmus Felülvizsgálati törvényt.

Protekcionizmus és hitelvesztés

A külügyminisztérium diplomatái által a törvénytervezet képviselőházi vitája előtt a képviselőknek megküldött belső ajánlás szerint a törvény "utat nyit a protekcionizmus vádjának és megkérdőjelezheti az éves jelentések hitelét". A Telegraph tudósítása szerint nem kérdés, hogy a törvénytervezet diplomáciai viharokat kavar majd.

A tervezet kongresszusi vitájában ugyanis olyan, az Egyesült Államokkal szövetséges országokat emeltek ki rossz példaként, mint Oroszország, Malajzia, Egyiptom, vagy az utóbbi időben több antiszemita támadás helyszíneként is szereplő Franciaország.

A törvény - melyet még Bush elnöknek is alá kell írnia az életbe léptetéshez - az antiszemitizmus külön vizsgálata mellett egy a jelenséget nyomon követő külön osztály létrehozását is előírja.

Szégyeljék magukat a gyűlölködők miatt

A javaslat egyik beterjesztője, a magyar származású Tom Lantos a Telegraphnak nyilatkozva súlyosan elítélte a külügyminisztérium ajánlását. A kongresszus egyedüli holokauszt-túlélő tagja szerint a diplomaták a protekcionizmus emlegetésével "csendben rábólintottak a modernkori antiszemitizmus egyik legszörnyűbb előítéletére".

Lantos szerint a külön antiszemitizmusvizsgáló osztály miatt is aggályaikat kifejező diplomaták elsiklottak afelett, hogy olyan területekkel is külön osztály foglalkozik, mint például a vallásszabadság helyzete, a női jogok, illetve a tibetiek jogai.

Nyílt levélben bírálja George Bush amerikai elnök külpolitikáját 650 amerikai és külföldi külpolitikai szakértő, és irányváltást sürget az afganisztáni és iraki kudarcsorozat után.

A Biztonságpolitikai Tudósok a Józan Külpolitikáért kedden közzétett levelükben úgy ítélik meg, hogy a minden mást háttérbe szorító iraki háború eltorzította a vitát a helyes kül-, és biztonságpolitikáról.

A levélírók szerint az iraki a legostobább háború a vietnami háború óta, hátráltatja a szélsőséges iszlám terroristák elleni harcot. Washingtonban a levél szerint ma nagyobb súlya van a spekulációnak a tényeknél, a mítoszoknak a józan mérlegelésnél, és ez a politika ártott az amerikai érdekeknek.

Stuart J. Kaufman, a Delaware Egyetem politikatudományi professzora a levél közzététele alkalmából hangsúlyozta, hogy az aláírók nem támogatják egyik elnökjelöltet sem a másik ellenében, de valamennyien úgy látják, hogy a mostani amerikai külpolitika nem működik, noha általában semmiben sem szoktak egyetérteni.

A szakértők szerint helyes volt a döntés az al-Kaida táborainak felszámolásáról, a kormány azonban nem küldött elegendő katonát Afganisztánba az al-Kaida terrorszervezet ellen, az iraki háború elvonta az ottani feladatokra szükséges pénzt és embert. Irán sokkal inkább támogatta és támogatja ma is a terrorizmust, Észak-Korea és Pakisztán esetében pedig sokkal nagyobb volt a kockázata annak, hogy atomfegyvereket játszik át terroristák kezére.

A tudósok azt is felróják, hogy a washingtoni kormány nem küldött elegendő számú katonát Irakba, az iraki hadsereg szélnek eresztésével biztonsági űrt teremtett, és rendkívül gyengén tervezte meg az újjáépítést. Az amerikaiak iraki tevékenysége növelte az al-Kaida népszerűségét néhány országban, és így közvetve hozzájárult ahhoz, hogy a terrorhálózat újoncokkal töltse fel sorait.

"Több mint ezer amerikait, valamint irakiak ezreit ölték már meg, és ha az ország polgárháborúba süllyed, a lakosságnak még rosszabb lesz a dolga, mint Szaddám Huszein iraki elnök alatt volt" - áll a levélben. A szakértők szerint a kormány a gondok és kockázatok nagy részével tisztában volt, de elbagatellizálta, eltitkolta vagy eltorzította azokat.

Index/MTI
2004. október 12., kedd 19:39

Fizetett politikai hirdetést jelentetett meg kedden egy norvég polgári szerveződés egy vezető amerikai lapban, így tiltakozva az Egyesült Államok iraki háborúja és az abban való norvég részvétel ellen.

"Azt akarjuk, hogy az Egyesült Államok legyen elég erős és találékony ahhoz, hogy bocsánatot kérjen az iraki néptől az igazságtalan háborúért, szövetségeseitől pedig azért, hogy félrevezette őket" - áll a Washington Post hasábjain közölt állásfoglalásban, amely alatt a következő aláírás áll: "Norvégia aggódó polgárai és szervezetei".

A laza szerveződésű mozgalom több hónapig gyűjtötte az adományokat, míg összejött a hirdetés ára, 50 ezer amerikai dollár. A mozgalom tagjait egy internetes honlap köti össze, amely - Norvégia internetes országkódját felhasználva - nevében viseli üzenetét: tellhim.no - "mondjatok nemet neki". Az oldal szlogenje egyébként az, hogy "ha a kormány nem mondja meg Bush elnöknek a norvégok véleményéz az iraki háborúrók, akkor megmondjuk mi".

Szoros a verseny az amerikai elnökválasztás két jelöltje között, így mindketten gőzerővel készülnek szerdai - utolsó - televíziós vitájukra, amelyen belpolitikai kérdésekben csapnak össze a választók kegyeiért.

A Reuters/Zogby hétfőn közzétett felmérése szerint John Kerry, a Demokrata Párt jelöltje 47 százalékkal vezet George Bush elnök előtt, akinek 44 százalékos a támogatottsága. A felmérés szerint a biztos szavazók 6 százaléka még nem döntötte el, kire adja voksát. Gerge Bush elnök kampánystábja inkább a republikánus párti szavazótábor mozgósítására összpontosít, míg John Kerry szenátor csapata az ingadozókat szeretné megnyerni.

Bush elnök úgy festi le a massachusettsi szenátort, mint aki a politikai széljárás szerint váltogatja nézeteit és a sajtó szerint szitokszóként alkalmazza rá a liberális jelzőt, ami veszélyes nézeteket valló baloldalit jelent. Az elnök a szenátus legliberálisabb tagjának nevezi Kerryt, amit szerinte a 20 év alatt leadott szavazatai is bizonyítanak. A St. Louis-i vitán George Bush úgy fogalmazott, hogy Kerry hiába szalad múltja elől, úgysem tud elbújni.

A hétfőn Colorado és Új-Mexikó államokban kampányoló Bush elnök csapata Kerry egyik kijelentését úgy tálalta villámgyorsan elkészült politikai hirdetésében, hogy a szenátor nem érti a terrorizmus valódi veszélyét, rendőri ügynek tekinti, mint a prostitúciót. Kerry a The New York Times magazinnak úgy nyilatkozott, hogy vissza kell térni ahhoz az állapothoz, amelyben nem a terroristák állnak az ember életének a középpontjában, hanem annak csak kellemetlen árnyoldalát jelentik. A szenátor utalt arra is, hogy a prostitúciót, a törvénytelen hazárdjátékok, a szervezett bűnözést sem lehet teljesen megszünteti, csak visszaszorítani.

A vád pikantériája, hogy Bush elnök néhány hete egy alkalommal maga is úgy nyilatkozott, hogy a terrorizmus elleni háborút nem lehet megnyerni, de utána sietve visszavonta szavait.

Kerry vasárnap a fekete népesség szavazataiért kampányolt Floridában, és istentiszteleten vett részt Jesse Jackson és Al Sharpton afro-amerikai politikusok társaságában, hétfőn pedig az új-mexikói Santa Fe városában az amerikai energiapolitikáról mondott beszédet. Új-Mexikóban járt George Bush elnök is, ahol az Egyesült Államok legnagyobb kisebbségének, a hispán népességnek a támogatását kérte. Egy rendezvényen spanyolul kijelentette, hogy "vamos a ganar", azaz "megnyerjük a választást".

Az elnök újraválasztási kampányát jelentős összeggel támogató Sinclair TV Group a hírek szerint a november 2-i elnökválasztás előtti napokban olyan filmet szándékozik sugározni, amely élesen támadja a demokrata párti jelöltet, mindenekelőtt a vietnami háború ellen tiltakozó veteránok mozgalmában játszott szerepéért. A film bemutatása sértené a szövetségi szabályozást, amely egyenlő műsoridőt ír elő a két jelölt számára.

"Ismét az iraki háború volt az amerikai elnökjelöltek vitájának legfőbb kérdése
2004. október 9. 08:44

Az amerikai elnökjelöltek, George Bush elnök és John Kerry szenátor péntek esti második tévévitájukban is az iraki háború kérdésében ütköztek meg a leghevesebben, ahogy az első, floridai televíziós megmérettetésükben is történt. A St. Louis-i vita lazább volt, mint a Floridában rendezett első, mivel a jelöltek a hallgatóság kérdéseire válaszoltak. A 140 fős közösség fele-fele arányban a két jelölt "puha", azaz nem szilárdan eltökélt támogatóiból állt. A vitavezető Charles Gibson az előre összegyűjtött kérdésekből választotta ki azokat, amelyeket a jelenlévők feltehettek.

A St. Louis városának egyetemén rendezett vitán John Kerry szenátor, a Demokrata Párt elnökjelöltje - a Charles Duelfer vezette 1200 amerikai szakértő másfél éves helyszíni nyomozásának eredményét összegző szerdai jelentésre utalva - kijelentette, hogy Irakban nem találtak tömegpusztító fegyvereket, George Bush elnök ezért "tömegámító fegyverekre" hagyatkozik.

A Republikánus Párt színeiben újraválasztásáért kampányoló Bush elnök kijelentette: "Nem voltam boldog, amikor kiderült, hogy nincsenek fegyverek". Leszögezte azonban, hogy Szaddám Huszein iraki exelnök "egyedülálló veszélyt" jelentett. "A világnak sokkal jobb most, hogy nincsen hatalmon. Ha ellenfeleimen múlott volna, a diktátor még mindig hatalmon lenne és a világ veszélyesebb volna" - mondta Bush elnök.

John Kerry kijelentette, hogy a világ igenis veszélyesebb, mint volt, de azért, mert Bush elnök katasztrofális tévedést követett el. A szövetségeseket félrelökve anélkül rohant a háborúba, hogy lett volna terve a béke megnyerésére is. Ő, Kerry sosem változtatta meg a nézetét Irakról, mindig is hitte, hogy Szaddám Huszein fenyegetést jelent, de mindent másként csinált volna. Ügyes diplomáciával az Egyesült Államok megtakaríthatott volna 200 milliárd dollárt és egy inváziót, s Oszama Bin Laden már rács mögött lenne, vagy pedig halott.

Bush elnök a vitavezető újságíró, Charles Gibson szavába vágva utasította vissza ellenfele megjegyzését, hogy szövetségesek nélkül vágott bele a háborúba. Felszólította a massachusettsi szenátort, kérdezze meg a brit, az olasz kormányfőt, vagy a lengyel államfőt, hogy valóban nem létező a részvételük Irak stabilizálásában.

Bush elnök az első értékelések szerint jobban szerepelt, mint a floridai vitán, de ezt a szócsatát is Kerry nyerte meg. Az elnök, noha láthatóan igyekezett, ezúttal sem tudta eltitkolni érzelmeit. Harciasabb volt, mint múlt héten, míg Kerry a higgadt államférfi képét mutatta. A két jelölt harmadik, utolsó tévévitáját szerdán Arizonában rendezik meg, amelynek témája kizárólag a belpolitika és a gazdaság lesz.

Alig van különbség a két amerikai elnökjelölt között - emlegetik sokan Európában enyhe megvetéssel. Az öreg kontinenstől szokatlan cirkuszi betétekkel megtartott kampányból valóban nehéz néha tartalmi nézeteltéréseket kihámozni, de ahogy egy német gazdasági magazin kiszámolta, dollár-milliárdok sorsáról döntenek a választók november 2-án.

Bush győzelmével egyes ágazatok olyan üzletekhez jutnának, vagy éppen olyan üzletektől esnének el, hogy hatalmas pénzekkel hajlandók támogatni a republikánusok kampányát. Kerry mellett is világcégek állnak ki, mint az IBM, mert demokrata diadal esetén pozícióik jelentősen javulnának. Bush kihívója azonban profitál az ellenfél legfőbb gazdasági szövetségeseiből is: egyes cégek biztosítási kötvény alapon adományoznak a nem kedvelt Kerrynek, hogy csökkentsék a novemberi rizikót.

Érthető? Nehéz követni az amerikai választások kiadásait. Az Európai Unió összes tagállamában együttvéve nem költenek annyit a 25 nemzeti parlament megválasztásra, mint az Egyesült Államokban. Vannak magányos lovagok, mint Soros György, aki különösebb gazdasági érdek nélkül öli Kerry kampányába a milliókat, de a legtöbb nagy adományozó konkrét ügy érdekében nyúl a zsebébe. A Népszabadság Online bemutatja, mely ágazatok profitálnának Bush, és melyek Kerry győzelméből:

A GYÓGYSZERTÁRAK egyértelműen Bush oldalán állnak. Negyvenmillió amerikai polgárnak nincs egészségbiztosítása. Kerry kampányában megígérte, ezeket az embereket úgy fogja segíteni, hogy lehetővé teszik az amerikai gyógyszerek re-importját Kanadából, ahol sokkal olcsóbbak a pirulák. A gyógyszergyártók közül a Pfizer és a Johnson & Johnson óriáscégek veszítenének a legtöbbet a re-importált vagy az olcsón előállított gyógyszermásolatok piaci megjelenésétől.

Az ÁRAMSZOLGÁLTATÓK számára Bush győzelme létkérdés. Az amerikai elnök különutas politikájának része, hogy megtagadta a Kiotói Egyezmény aláírását. Bush kijelentette: az amerikai vállalatok érdekeit fontosabbnak tartja a környezetvédelemnél. John Kerry esetleges győzelme után szigorítaná a károsanyag-kibocsátás mennyiségét - jósolja a Charles Schwab kutatóintézet. A Reliant Energy, a Southern vagy a Cinergy cégek Kerry alatt kevesebbet termelhetnének és nagy beruházásokat kellene végrehajtaniuk szűrőberendezések beszerzésére.

A BANKOK egyértelműen Bush mellett állnak. Egyrészt hálásak az elnök döntéséért, mellyel adómentesítette a részvények után járó osztalékokat, Bush azonban ennél is többet ígért nekik újraválasztása esetén. A társadalombiztosítás részleges privatizálását vette tervbe a republikánus program, a magánynyugdíj-járulékokat pedig adókedvezményekkel akarják csalogatóbbá tenni. A bankok a hírek hallatára emelkedő forgalomra számítanak, és az év eleje óta negyvenezer új dolgozót vettek fel a várt roham kezelésére.

Az OLAJCÉGEK - kell-e mondani? - Bush legnagyobb támogatói. Az elnök és helyettese is ebből az ágazatból érkezett a politikába, és nem felejtik kötődésüket. Cheney egykori cége, a Halliburton milliárdos megbízásokkal vesz részt az iraki újjáépítésben. Bush számára egyértelmű, hogy az olajkincs lassú kimerülésével próbafúrásokat természetvédelmi területeken is el lehet végezni. A Chevron Texaco adományok mellett azzal mondott köszönetet a kormányzatnak, hogy egyik legújabb tankhajóját Bush nemzetbiztonsági főtanácsadójáról, Condoleezza Rice-ról nevezte el.

Az AUTÓGYÁRTÓK számára sem lenne kedvező a demokrata győzelem. Bush a középvagyonosok számára ígért adócsökkentést, amivel valószínűleg nőne az autók iránti kereslet. Kerry ráadásul veszélyt jelentene a Ford és General Motors gyáraira, mivel elnöksége alatt meghatároznák a kocsik fogyasztásának maximális értékét, és szigorúbb környezetvédelmi előírásokat vezetnének be.

A DOHÁNYCÉGEK szilárdan állnak Bush mellett. A hetekben kezdődött meg a történelem legnagyobb összegű kártérítési pere a dohánygyártók ellen. Az amerikai kormányzat 280 milliárd dollárt követel a cégektől. Az Altria (régebben Philip Morris) azonban bízhat a republikánus ígéretben: korlátozni fogják az ilyen kártérítési perek indításának lehetőségét.

A HADIIPAR számára remekül megy az üzlet, melyet Bushnak köszönhetnek. Aranyeső esik a Northrop Grumman, a Lockheed Martin és a Boeing cégekre. Az viszont nem valószínű, hogy Kerry elnök alatt különösebben meg kellene ijedniük. A belbiztonság olyan érzékeny kérdés Amerikában, hogy Kerry aligha csökkentheti nyíltan a védelmi kiadásokat. Legfeljebb a globális rakétaelhárító-pajzson dolgozó cégeknek lehet némi vesztenivalójuk. Röviden: Kerry jó üzletet hozna a hadiiparnak, Bush még jobbat.

A BIOTECHNIKAI CÉGEK viszont Kerrynek drukkolnak. Bush elnök korlátozta az államilag támogatott őssejt-kutatást (vallási okokból). A demokrata jelölt lelkiismeretét ez a terület azonban nem sérti, és valószínűleg zöld utat adna a kutatásnak.

Az ALTERNATÍV ENERGIÁT előállító vállaltok Kerry egyik legnagyobb támogatói. A demokrata jelölt bejelentette: 16 éven belül, 2020-ra a megújítható forrásból származó energiafelhasználást 20 százalékra akarja kiterjeszteni. Az Evergreen Solar és a Florida Power & Light számára a szél- és napenergia terjedése milliárdokat hozna.

Az ÉPÍTŐIPAR a demokrata jelölt oldalán áll. Kerry államilag akarja támogatni a polgárok házépítéseit. Másrészt a demokrata program egyik legfontosabb pontja az állami adósság gyors csökkentése, ami megállítani a kamatláb-növekedést. Így otthonteremtésre is fel lehetne venni jóval kedvezőbb hiteleket.

Az ÁRUHÁZLÁNCOK kasszájába milliárdokat hozna Kerry győzelme. A demokrata jelölt bejelentette: csökkentené a 200 ezer dollár éves bevétellel rendelkező háztartások adóengedményeit, és kiemelten a közepes és kis jövedelmen élőknek a helyzetét javítaná. Lépésével az olcsóbb élelmiszerüzlet-hálózatok növekvő kereslettel számolhatnának. A Wal-Mart és a Kohl’s szép jövőnek nézne elébe.

A SZÁMÍTÓGÉPGYÁRTÓK is Kerry mellett teszik le szavazatukat. A demokrata jelölt egyik központi üzenete az amerikai oktatás javítása. A Dell és IBM világcégeknek ez hatalmas állami megrendelést jelentene, mert az iskolákat fejlett számítógép-parkokkal látnák el.

Amerika mindent megérdemel, sőt még annál is többet!

"Alkotmányellenes az USA Patriot törvény egy része
2004. szeptember 29., szerda, 21:48

A cikk betűmérete : kisebb nagyobb

Alkotmányellenesnek minősítette szerdán New Yorkban egy szövetségi bíró a terrorizmus elleni harc jogi fegyverének számító USA-PATRIOT törvény egy rendelkezését. Emberi jogi szervezetek szerint a törvény súlyosan sérti a szabadságjogokat, mivel lehetővé teszi a lehallgatás, az elektronikus megfigyelés és más titkosszolgálati eszközök indokolatlanul széles körű alkalmazását.

Az USA PATRIOT amerikai hazafit jelent, de egyben gondosan megkomponált betűszó is: Egyesítjük és Erősítjük Amerikát a Terrorizmus Feltartóztatásához és Akadályozásához Szükséges Megfelelő Eszközök Biztosításával (Uniting and Strenghtening America by Providing Appropriate Tools Required to Intercept and Obstruct Terrorism). Victor Marreo bíró az Amerikai Polgári Szabadságjogok Uniója (ACLU) nevű jogvédő szervezet panaszára hozta meg döntését az amerikai igazságügyi minisztérium ellenében.

A törvény a Szövetségi Nyomozó Irodát (FBI) felhatalmazza arra, hogy bizalmas pénzügyi adatokat követeljen cégektől a terroristák utáni nyomozás keretében. A törvény értelmében a szövetségi nyomozóknak nem kell bebizonyítaniuk illetékes bírónak, hogy az adatokra valóban szükség van, a cégek pedig nem támadhatják meg jogi úton a követelést.

Az igazságügyi tárcát beperlő jogvédő szervezet szerint az FBI-nak biztosított jog sérti az Egyesült Államok alkotmányát, és ezt az érvelést elfogadta a New York-i bíró. A bírói döntés a kormány terrorizmus-ellenes politikájának újabb korlátozását jelenti. Az amerikai legfelsőbb szövetségi bíróság júniusban úgy határozott, hogy terrorizmus gyanújával a guantánamói haditengerészeti bázison fogva tartott külföldiek amerikai bírósághoz fordulhatnak és megtámadhatják őrizetbe vételük jogosságát.

A kongresszus az Egyesült Államok elnökét a 2001 szeptember 11-i terrortámadások után széles körű többlethatalommal ruházta fel a terrorizmus elleni harc jegyében, így egyebek közt azzal a joggal, hogy meghatározatlan ideig vádemelés nélkül fogva tarthassák a kubai bázison az "ellenséges harcosnak" minősített terroristagyanús személyeket.

Emberi jogi szervezetek szerint az USA PATRIOT törvény súlyosan sérti a szabadságjogokat, mivel lehetővé teszi a lehallgatás, az elektronikus megfigyelés és más titkosszolgálati eszközök indokolatlanul széles körű alkalmazását. A jogszabályköteget 2001-ben a szenátus 98 szavazattal 1 ellenében, a képviselőház pedig 357 szavazattal 66 ellenében fogadta el négy évre szóló hatállyal.

Csak az láthatja közelről az elnököt, aki feltétlen híve és részt vesz a kampányban.

Meg kell szenvednie annak, aki George Bush amerikai elnököt saját szemével szeretné látni valamelyik kampányrendezvényén. Az illetőnek először is jegyet kell szereznie ahhoz, hogy egyáltalán bejusson a kampánygyűlésre. Ha pódiumhoz közeli helyet szeretne, akkor előtte néhány órára beszáll a telefonos kampányba és a republikánus párti híveket szavazásra buzdítja vagy az elnök újraválasztására buzdító reklámtáblát helyez el a háza előtt.

A The New York Times keddi száma szerint korábban nem volt szokásos, hogy a választási gyűlések hallgatóságát közkatonaként bevetik a kampányban.A republikánus párti taktika eltér a Demokrata Párt taktikájától. John Kerry kampánycsapatának vezetői hangsúlyozzák, hogy ők nem követelnek senkitől hűségesküt. A massachusettsi szenátor gyűléseinek fő célja a bizonytalan szavazók megnyerése, míg Bush elnök hallgatóságát támogatói teszik ki.

Bush elnök kampányának irányítói szerint időpocsékolás a bizonytalan szavazókra összpontosítani, mivel számuk kisebb a mostani választáson, mint az amerikai választásokon valaha. Az elnök kampánygyűlése előtt jó egy héttel az érdeklődők kérdőívet töltenek ki, amelyen megadják lakcímüket, e-mail címüket, telefonszámukat, társadalombiztosítási számukat, esetleg felajánlkoznak önkéntes munkára, valamint válaszolnak arra a kérdésre, hogy támogatják-e az elnököt.

A rendezvény előtt néhány nappal a jelentkezőket arra buzdítják, hogy brigádokba szerveződve járják a kritikus körzeteket és buzdítsák voksolásra az elnök potenciális szavazóit, vagy pedig kapcsolódjanak be a telefonos kampányba. A jutalom a hőn óhajtott kék jegy, mivel a pirossal leginkább csak lábujjhegyen pipiskedve pillanthatják meg az elnököt.
Kötekedők ritkán csúsznak át a szűrőn: az egyik ritka kivétel egy Irakban megölt katona anyja, aki az elnök feleségének, Laura Bushnak New Jersey-i kampányrendezvényét zavarta meg. Maine államban pedig egy tiltakozó közbekiabált Bush beszéde alatt, hogy nem kell több hazugság. Az illetőt pillanatok alatt vagy fél tucat ember fogta közre és miközben azt kiabálták, hogy még négy évet, gyorsan kituszkolták a helyszínről.

Ottlik Judit
Régóta keringenek mendemondák az „egyes számú” amerikai család és a náci hadigépezet történelmi léptékű összefüggéseiről. Mégis az újdonság erejével hatott néhány, e témát érintő újonnan előkerült dokumentum, mely arról tanúskodik, hogy Prescott Bush szenátor egykor Hitler egyik fő pénzelője volt.

Régóta keringenek mendemondák az „egyes számú” amerikai család és a náci hadigépezet történelmi léptékű összefüggéseiről. Mégis az újdonság erejével hatott néhány, e témát érintő újonnan előkerült dokumentum, mely arról tanúskodik, hogy Prescott Bush szenátor egykor Hitler egyik fő pénzelője volt.

A közelmúltban napvilágra került, archív iratok szerint George W. Bush, jelenlegi amerikai elnök nagyapja üzleti vállalkozásain keresztül a nácizmus, illetve Hitler hatalomra jutását segítette elő – adja hírül a brit The Guardian.

Az Egyesült Államok Kongresszusi Könyvtárában és a Nemzeti Archívumban fellelt dokumentumokból kiderül, hogy a második világháború előtt, s alatt Prescott Bushnak több olyan német nagyvállalatban volt érdekeltsége, melyek Hitlert hatalomra segítették.

A vádakat ezúttal olyan tények is súlyosbítják, miszerint Bush nagyapa eme tevékenységeit Amerika hadbalépését követően, valamint a nácik távlati terveinek teljes tudatában is folytatta.

Bushék meglepően sokáig tudták viszonylagos homályba bújtatni a családi szennyest. Most azonban úgy tűnik, hogy két holokauszt túlélő elszánt, több milliárd dolláros jogi akciója, valamint három előkészületben lévő - Prescott múltját kényesen feszegető - kötet kemény borsot törhet a vészesen közeledő elnökválasztás előtt álló Geore W. orra alá.

Jóllehet a dokumentumok nem említik, hogy Prescott Bush a náci ideológiával szimpatizált volna, mindenestre feltárják azt a tényt, miszerint a BBH nevű vállalat - melynek egykor Prescott is dolgozott - annak a nácizmust nyíltan támogató Fritz Thyssen nevű német gyárosnak volt az amerikai bázisa, amely Hitler tevékenységét támogatta anyagilag a harmincas években.

A brit The Guardian továbbá olyan információk birtokába jutott, melyek szerint a Bush felmenő igazgatta azt a New York központú UBC bankcsoportot is, mely Thyssen amerikai érdekeltségeit képviselte. Prescott az Egyesült Államok hadbalépését követően sem állt föl az igazgatói székből.

Bizonyított, hogy Prescott Bush ezen kívül több Thyssen-féle vállalatnak volt résztulajdonosa vagy igazgatója ezekben az időkben. Neve többek közt egy olyan sziléziai acélgyárral is összefüggésbe hozható, mely koncentrációs táborokból odahurcolt hadifoglyokat és kényszermunkásokat „alkalmazott” a háborús években.

A New York Times egy 1934-ben megjelent cikkében azt írja, ennek a bizonyos acélüzemnek az egyharmada amerikai kézen volt, míg kétharmada nem más, mint hírhedt háborús bűnös, Friedrich Flick tulajdonában állt – írja a brit The Guardian.

Érdekes adalék a történethez, hogy az egykori háborús bűnös Flick nevét éppen a napokban emlegették föl újra annak kapcsán, hogy unokája, Christian egy saját műtárgyaiból álló, több milliárd dollár értéket képviselő kortárs képzőművészeti kiállítást nyitott meg Berlinben. A felháborodást az váltotta ki, hogy többek úgy vélik, az unoka a néhai náci gyáros vagyona révén alapozta meg magát, melyhez ezrek vére tapad.

Kezdetben – ez esetben a harmincas években – nem volt semmi kifogás a Thyssen-féle vállalatok ellen, a velük való együttműködés sem ütközött a törvénybe. Amerika több neves üzletembere fektetett be kisebb vagyont a német nemzetgazdaság felvirágoztatásába. A helyzet azonban teljesen megváltozott azzal, amikor 1939-ben Németország megtámadta Lengyelországot – teszi hozzá a brit The Guardian cikkírója.

Az igazi problémák a negyvenes évek elején kezdtek a felszínre törni Amerikában, amikor a sajtó olyan információkat szellőztetett meg a nyilvánosság előtt, hogy egy amerikai bank a nácik vagyonát kezeli.

Két holokauszttúlélő még 2001-ben pert indított az Egyesült Államok s a Bush család ellen, melyben tetemes összegű kárpótlást követel a második világháború idején történt meghurcoltatásaikért. Akkor a bíróság ejtette az ügyet, mondván ez az ország belügye, az Egyesült Államok kormánya tehát ilyen módon nem tehető „kívülről” felelőssé ilyesfajta ügyekért.

Jogi szakértők véleménye szerint a népirtásokkal kapcsolatos perek a nemzetközi jog „asztalára” tartoznak, mely szerint ilyen esetekben az adott ország kormánya igenis felelősségre vonható. E vitás kérdésben a hágai bíróság fog dönteni várhatóan egy hónapon belül.

A vádat emelő túlélők azt hangoztatják, hogy az amerikaiak tudatában voltak a nácik kegyetlenkedéseinek, s hogy kötelességük lett volna az auschwitzi koncentrációs tábor, valamint az összes odavezető híd és vasút lebombázása. Véleményük szerint ezzel többek között 400 ezer elhurcolt magyar életét menthették volna meg.

1944. január 22-én az Egyesült Államok akkori elnöke, Franklin Roosvelt elnök arra utasította az amerikai kormányt, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt az európai zsidóság megmentéséért. A vádak szerint ezt a rendelkezést több, meglehetősen befolyásos és az ügyben ellenérdekelt amerikai nagyvállalat – köztük a Prescott Bush irányítása alatt álló cég – nyomására egyszerűen semmisnek tekintették – írja a brit The Guardian.

Abban többek egyetértenek, hogy nem lehet egy jelenlegi politikus „nyakába varrni” teljes mértékben a nagyapja vétkeit. A felháborodást leginkább az táplálja, miként lehetett mindezt fél évszázadon keresztül kimagyarázni és a szőnyeg alá söpörni. Bushék érthetően nagy örömmel adták beleegyezésüket egy, a Prescott életét meglehetősen elfogultan bemutató kötet megjelentetéséhez, melytől titkon a családi szennyes tisztára mosását remélhették.

A szerzőnek még csak nem is volt különösebben nehéz dolga, minek után összesen két teljes oldalt szentelt a szerinte méltatlanul besározott, makulátlan nagyapó nácikkal való állítólagos ügyleteinek fejtegetésére.

"Irakban hatvanhoz közelít a mai halálos áldozatok száma
A britek elfoglalták Szadr mozgalmának Bászra városi irodáit

NOL • Népszabadság Online • 2004. szeptember 17.

Öngyilkos robbantás egy bagdadi rendőrörs előtt
Fotó: AFP - Ahmad al-Rubaye

Legalább negyvennégy ember meghalt Falludzsában az amerikai erők bombáitól, az ellenállók öngyilkos merénylője pedig legkevesebb tizenhárom embert robbantott fel Bagdadban. Miután az amerikai Nemzeti Hírszerzési Tanács úgy foglalt állást, hogy Irak polgárháborúba süllyedhet, a CIA egyik tisztje levélben értesítette a szenátust, hogy a hírszerzés képtelen elfogni Bin Ladent. Brit csapatok elfoglalták Szadr mozgalmának Bászra városi irodáit.

A pénteki iraki hírek eddig legalább ötvenhét halálos áldozatról számoltak be. Délelőtt az amerikai haderő pedig már azt közölte, hogy akár hatvan ellenséges harcos is életét veszthette, amikor Falludzsát bombázták a szövetségesek. A művelet katonai források és szemtanúk szerint Abu Muszab az-Zarkávi terroristavezér hívei ellen irányultak.

Az ellenállók viszont felrobbantottak egy pokolgépet Bagdad központjában, ezzel legalább tizenhárom embert megöltek – derült ki az iraki kormány bejelentéséből. A sebesültek száma ötvenre tehető. Az iraki belügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy az öngyilkos merénylő autójával belehajtott egy hat járműből álló rendőrségi kocsioszlopba, és felrobbantotta magát.

A berlini külügyminisztérium azt tanácsolja német állampolgároknak, hogy sürgősen hagyják el Irakot - közölte a tárca szóvivője.

Brit csapatok elfoglalták Szadr mozgalmának Bászra városi irodáit

Heves harcok után elfoglalták brit csapatok péntek éjjel a Muktada asz-Szadr radikális hitszónok vezette lázadó mozgalom Bászra városi irodáit - közölték szemtanúk. Egy brit katonai szóvivő azt közölte, hogy a tűzpárbajban egy katonájuk megsebesült. Azt azonban nem tudta megerősíteni, hogy az épületet sikerült-e teljesen elfoglalniuk.

A síita lázadóknak a város központjában fekvő irodái közelében este kitört lövöldözés több órás tűzpárbajjá fajult, s a helyszínre szemtanúk szerint brit erősítést is vezényeltek. A helyszínen tartózkodók arról számoltak be, hogy harckocsik vették körül az épületet, mialatt a levegőben egy helikopter körözött. A kétszintes épület első emeletéről lángok csaptak ki, és tűz ütött ki az egyik szomszédos házban is. Szadr egyik képviselője azzal vádolta meg a brit erőket, hogy megszegték azt a megállapodást, amely szerint nem közelítik meg a mozgalom helyi székházát.

Akár polgárháború is lehet

Csütörtökön a New York Times megszellőztette azt a jelentést, amelyben az amerikai hírszerzés nem zárja ki a polgárháború lehetőségét sem Irakban. Ugyanaznap Paul Hastings, az Irakban állomásozó amerikai egységek alezredese úgy nyilatkozott, hogy iraki ellenállók módszerei egyre kifinomultabbak.

A legrosszabb esetben az ország polgárháborúba süllyed, a legjobb esetben pedig a biztonság továbbra is gondot okoz, a politikai és gazdasági helyzet pedig ingatag marad - áll a különféle hírszerző szervezetek értesüléseit kiértékelő és összegező bizalmas jelentésben, amelyet a Nemzeti Hírszerzési Tanács készített.

Mai hírek szerint pedig az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) egyik magas rangú tisztségviselője levelet intézett a szenátus hírszerzési bizottságának, amelyben azt állítja, hogy hibás döntések, létszámhiány és a különböző titkosszolgálatok vetélkedése gátolta az Oszama bin Laden nevével fémjelzett al-Kaida terrorhálózat felszámolását.

A terror elleni harc kudarca: Bin Laden

Mike Scheuer 1999-ig a CIA bin Ladennel foglalkozó részlegének vezetője volt, idén júliusban viszont könyvet adott ki a terrorizmus elleni háború kudarcáról. A szenátusi testülethez intézett levele szerint a CIA leghíresebb, a fedésben dolgozó ügynököket irányító műveleti igazgatóságán a három évvel ezelőtti terrortámadás óta sem tettek módszeres erőfeszítéseket az al-Kaidához értő tisztek felkészítésére. Az egység ma súlyos létszámhiánnyal küzd a létszámstopp és a tisztek nagy részének két-három havonta történő lecserélődése miatt.

Az al-Kaida elleni műveleteket irányító magas rangú CIA-tisztségviselők több embert kértek (az ügynökség vezetésétől) - írta a szerző a még a George Bush amerikai elnök által a CIA élére jelölt Porter Gross parlamenti meghallgatása előtt kelt levelében.

Scheuer múltbéli, általa hibának tartott eseteket is felhánytorgatott levelében. Megemlítette, hogy a CIA először elhallgatott egy 1996-ban kelt jelentést arról, hogy az al-Kaida sikertelenül próbált atomfegyver birtokába jutni, majd a belső tiltakozások hatására egy rövidített változatott köröztetett az amerikai hírszerző közösségen belül.

Felrótta, hogy 1998 tavaszán elrendelték a Bin Ladennel foglalkozó egység feloszlatását, így annak sok munkatársa éppen munkát keresett közvetlenül a két kelet-afrikai amerikai nagykövetség ellen augusztusban végrehajtott robbantásos merénylet előtt.

Az egység George Tenet akkori CIA-igazgató közbelépése nyomán folytathatta csak munkáját. Scheuer kifogásolta azt is, hogy titkosszolgálati tiszteket kritikus időszakokban vezényeltek át más beosztásokba, a hadsereg pedig nem kíván különleges műveleti szakértők rendelkezésre bocsátásával segítséget nyújtani az al-Kaida elleni műveletek megtervezéséhez.

A CIA nem kommentálta Scheuer állításait, Gross parlamenti meghallgatásán viszont úgy nyilatkozott, hogy maga is hasonló következtetésekre jutott.

"NAÜ-igazgató: nincs titkos iráni atomlétesítmény

NOL • Munkatársunktól • 2004. szeptember 17.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség semmiféle jelét nem találta nukleáris tevékenységnek az iráni Parcsinban, ahol több amerikai illetékes gyanúja szerint titkos atomkísérletek folynak - közölte pénteken Bécsben Mohamed el-Baradei, a NAÜ igazgatója.

"Tudomásunk van az említett új színhelyről. Semmi sem utal arra, hogy ott atommal kapcsolatos tevékenység folynék. Mindazonáltal folytatjuk ennek és más iráni helyszíneknek az ellenőrzését" - mondta el-Baradei a NAÜ kormányzó tanácsa bécsi ülésének peremén rendezett sajtótájékoztatóján.

El-Baradei cáfolta azt a vádat is, amely szerint legutóbbi, az iráni ellenőrzésekről írott jelentésében eltitkolta volna a Parcsinnal kapcsolatos értesüléseket.

Egy ismert nemzetközi szakértő szerdán azt mondta, hogy műholdról készült újabb felvételek a Teherántól délkeletre fekvő Parcsinban egy katonai létesítményt mutatnak, amely atomfegyverek kutatási, kísérleti és gyártási helyszíne lehet. Két, neve elhallgatását kérő amerikai illetékes csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy Parcsin világosan mutatja Irán szándékát atomfegyverek előállítására. Teherán ezt a vádat "újabb hazugságnak" minősítette.

El-Baradei azt is bejelentette, hogy október elején Dél-Koreába utazik, az ottani be nem jelentett atomkutatásról szóló legutóbbi híreszteléseket megvitatandó, beleértve kisebb mennyiségű urán dúsítását és egy parányi mennyiség plutónium elválasztását.

"Kerry: vízummentesség a kelet-európai szövetségeseknek

NOL • Munkatársunktól • 2004. szeptember 17.

John Kerry, az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltje megválasztása esetén azokra a közép- és kelet-európai országokra is kiterjesztené a vízummenteséget, amelyek egyaránt tagjai a NATO-nak és az Európai Uniónak.

A massachusettsi szenátor pénteken kiadott közleménye szerint elnökként azon fog munkálkodni az új demokráciákkal, hogy őket is bevonja az Egyesült Államok vízummentességi programjába (Visa Waiver Program - a 27 országra kiterjedő programba a térségből egyedül Szlovéniának sikerült bejutnia.)

Amerikának, amikor új veszélyekkel néz szembe, a legszorosabb szövetségeseit és barátait magához kell ölelnie, nem pedig eltaszítania őket - hangoztatja Kerry.

Lengyelország és más közép- és kelet-európai szövetségesek NATO-csatlakozásuk óta megbízható partnernek bizonyultak mind a szövetség biztonságának a szavatolásában, mind pedig a határőrizet tekintetében. Lengyelország és más országok az idén az Európai Uniónak is a tagjai lettek, és vállalták az EU külső határainak az ellenőrzését - áll a közleményben, amely elavultnak nevezi a mostani amerikai vízummentességi programot, mivel az nem tükrözi sem a jelenlegi stratégiai viszonyt, sem a szoros történelmi kapcsolatokat.

Az új közép- és kelet-európai szövetségesek állampolgárainak nem szabad megalázó vagy anyagilag terhes gyakorlatnak érezniük azt, hogy Amerikába szándékoznak utazni - húzza alá a demokrata párti elnökjelölt közleményében és megígéri, hogy egyensúlyba hozza az Egyesült Államok biztonsági igényeit az ezekhez az országokhoz fűződő szoros kapcsolatokkal.

A közlemény egyedül Lengyelországot említi név szerint.

Az amerikai kormány rendszerint azzal az érveléssel utasítja el a vízummentesség megadására vonatkozó magyar igényt, hogy az elutasított kérelmek aránya messze meghaladja a küszöbértéket jelentő három százalékot.

"Az ENSZ főtitkára szerint illegális az iraki háború
A brit és ausztrál kormány a hadjárat mellett érvel

NOL • Népszabadság Online • 2004. szeptember 16.

Kofi Annan
Fotó: Népszabadság - Gárdi Balázs
Az iraki háborúban résztvevő országok vezetése visszautasította Kofi Annan bírálatát, mely szerint a háború jogellenes volt.

Törvénysértőnek és az ENSZ alapokmányával ellentétesnek nevezte az iraki háborút a BBC World Service rádiónak adott, szerda éjjel sugárzott nyilatkozatában a világszervezet főtitkára. Annan azt mondta, hogy nem egyoldalúan, hanem biztonsági tanácsi határozattal kellett volna dönteni a támadásról. A főtitkár szerint ebből az Egyesült Államoknak, Nagy-Britanniának és minden tagországnak fájdalmas tanulságokat kell levonnia, amelyek arra intenek, hogy "a legjobb, ha mindenki együttműködik a szövetségeseivel, az ENSZ égisze alatt".

George Bush amerikai elnök visszautasította Annan értékelését. "Az ENSZ ugyanazokat a hírszerzési értesüléseket vizsgálta meg, amelyek nekem is a rendelkezésemre álltak, és arra a következtetésre jutott, hogy Szaddám Huszein fenyegetést testesít meg. A Biztonsági Tanács 15 szavazattal, ellenszavazat nélkül úgy határozott, hogy Szaddám Huszeinnek fel kell tárnia arzenálját s le kell szerelnie, ellenkező esetben súlyos következményekkel kell szembenéznie. Úgy vélem, ha a nemzetközi szervezetek mondanak valamit, akkor jobb, ha tartják is magukat a kimondott szóhoz" - hangoztatta Bush elnök.

Tony Blair brit miniszterelnök hivatala vitatta Annan kijelentéseit, és felidézte a brit főállamügyész, Lord Goldsmith 2003. március 17-i állásfoglalását, mely szerint három ENSZ-határozat is igazolta az erő alkalmazását Irakkal szemben. John Howard ausztrál kormányfő is visszautasította Annan bírálatát.

A francia külügyi szóvivő elzárkózott kommentálástól. Axel Poniatowski francia képviselő, Jacques Chirac elnök pártjának tagja úgy nyilatkozott, hogy az iraki háború jogszerűségéről folytatott vita lezárult.

A háborúban résztvevő olasz kormány nem kommentálta Annan bírálatát. A baloldali spanyol kormány, amely ellenzi az iraki háborút, úgy nyilatkozott, hogy Annan kijelentései nem lepték meg. "Ez az, amit José Luis Rodriguez Zapatero (spanyol miniszterelnök) mondott az elmúlt másfél évben kormányfői minőségében és előtte, mint az ellenzék vezetője" - mondta Javier Valenzuela spanyol külügyi szóvivő.

A lengyel külügyminisztérium csatlakozott a brit állásponthoz. Bronislaw Komorowski volt nemzetvédelmi miniszter, jelenleg ellenzéki képviselő azt mondta, hogy Annan magánvéleményt hangoztatott, ami az ő tisztségében nem engedhető meg. S ez miniszter szerint nehéz, skizofrén helyzetbe hozta Lengyelországot.

Annan a nyilatkozatában arról is beszélt, hogy reméli, a világnak hosszú ideig nem kell még egy iraki típusú hadműveletet végignéznie, olyant, amely ENSZ-jóváhagyás és sokkal szélesebb nemzetközi támogatás nélkül megy végbe. Mint mondta, ez a háború az ENSZ alapokmánya értelmében illegális volt. És az iraki választások nem lesznek hitelesek, ha a biztonsági helyzet akkor is a maihoz hasonló lesz - tette hozzá a főtitkár.

"Az amerikai hírszerzés szerint polgárháború kezdődhet Irakban

NOL • Népszabadság Online • 2004. szeptember 16.

Az amerikai hírszerzés egyre borúlátóbban ítéli meg az iraki biztonság esélyeit és nem zárja ki a polgárháború lehetőségét sem. Az iraki ellenállók módszerei egyre kifinomultabbak.

Az amerikai hírszerző szervezetek július végén George Bush elnök számára készített közös értékelésükben az események alakulásának három lehetőséget vázolták fel 2005 végéig. A legrosszabb esetben az ország polgárháborúba süllyed, a legjobb esetben pedig a biztonság továbbra is gondot okoz, a politikai és gazdasági helyzet pedig ingatag marad - áll a jelentésben a The New York Times szerint.

Ez az értékelés ellentmond George Bush elnök derűlátó, a nehézségeket ugyan elismerő, de a haladást hangsúlyozó nyilatkozatainak.
A különféle hírszerző szervezetek értesüléseit kiértékelő és összegező bizalmas jelentést a Nemzeti Hírszerzési Tanács készítette, amely a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója felügyelete alatt áll. A jelentést a CIA ügyvezető igazgatója, John McLaughlin és a többi szervezet vezetője is jóváhagyta.

Összehangolt ellenállás bontakozott ki

Az Irakban folytatódó vérontás - amely csak az elmúlt négy napban kétszáznál több áldozatot követelt - keresztülhúzta az amerikaiak számítását, amely szerint a főhatalom iraki kézbe adásával és a demokratikus választások közeledtével alábbhagy a felkelés intenzitása. Ezután már belátható időn belül lehetővé válna az Irakban állomásozó csapatok létszámának csökkentése is.

A jelek szerint az amerikaiak és iraki szövetségeseik az eddigieknél is eltökéltebb ellenféllel találják szembe magukat. A felkelők taktikát váltottak: szorosabban együttműködnek egymással, és új módszerekkel élnek.

"Sokkal átgondoltabb a támadások kivitelezése" - jelentette ki Paul Hastings, az Irakban állomásozó amerikai egységek alezredese. Egyre gyakoribb, hogy a szélsőségesek egy-egy út mentén elhelyezett pokolgép robbanása után rakétagránátokat zúdítanak az ellenségre, ahelyett, hogy elmenekülnének. Új taktika az is, hogy aknavetőből leadott lövésekkel kicsalogatják a katonákat támaszpontjaikról, lehetőleg egy olyan területre, amely frissen telepített aknákkal van tele.

Egyre inkább felfedezhetők az Irakban működő számtalan fegyveres ellenállócsoport közötti együttműködés jelei is. Az amerikai hadsereg tisztjei úgy látják, hogy a támadások növekvő száma, és a felkelők közötti együttműködés szorosabbra fűzése azt jelzik: az ellenállás résztvevői a januárra kitűzött választások közeledtével úgy érzékelik, hogy kifutnak az időből. "A végső elszántság jelei mutatkoznak a felkelőkön - bármi áron megakadályoznák a szabad választások megtartását és a sikeres újjáépítést" - mondta Paul Hastings alezredes.

Előnyre tett szert John Kerry, a novemberi amerikai elnökválasztás demokrata párti jelöltje a szavazók körében George W. Bush republikánus elnökkel szemben.

A legutóbbi közvélemény-kutatást a Harris intézet készített és eredményeit csütörtökön tette közzé a The Wall Street Journal internetes kiadásában: Kerryre a szavazók 48 százaléka, míg a hivatalban lévő elnökre 47 százalék adná voksát, ha most tartanák a választásokat. A függetlenként induló baloldali jelölt, Ralph Nader, az amerikai fogyasztóvédelem atyja változatlanul a voksok 2 százalékára számíthat.

A válaszadók kis többsége (51 százalék 48 százalékkal szemben) egyúttal úgy vélekedett: Bush nem érdemli meg, hogy újraválasszák.

A mostani felmérés ellentmond a Republikánus Párt konvenciójának szeptember 2-i zárónapja óta publikált számos közvélemény-kutatásnak, amelyre a Kerryre zúdult személyes támadások lavinája nyomta rá bélyegét és, amely jelentős - néhol 11 százalékpontot is elérő - előnyhöz juttatta Bush elnököt.

Az Egyesült Államokban hétfőn lejár a hadseregnél használatos támadófegyverek gyártását és lakossági eladását tiltó tíz éves tilalom, de a republikánus párti törvényhozók nem hajlandók napirendre tűzni meghosszabbítását.

George Bush elnök szóvivőjének közlése szerint ugyan egyetért a tilalom fenntartásával, de párthívei a kongresszusban addig semmit sem tesznek, amíg az elnök kifejezetten nem kéri őket erre.

A tíz éves moratórium megszüntetésének első számú szószólója a nagy hatalmú Országos Lőfegyver Egyesület (NRA), amelyet szoros szálak fűznek a Republikánus Párthoz. A 4 millió tagot számláló érdekszervezet éves költségvetése 200 millió dollár és 2002-ben 2,27 millió dollárt fordított washingtoni lobbitevékenységre.

A meghosszabbítást szorgalmazzák ugyanakkor a különféle emberi jogi csoportok és a rendőr szakszervezetek is. Rendőrtisztek rámutatnak, hogy miközben Washingtonban a terrorizmus elleni harcról szónokolnak, most semmit sem tesznek annak megakadályozására, hogy bárki korlátozás nélkül ilyen veszélyes fegyverekhez juthasson. John Kerry szenátor, a Demokrata Párt elnökjelöltje úgy nyilatkozott, hogy George Bush a rendőröket árulja el azzal, hogy a kisujját sem mozdítja a tilalom meghosszabbítása érdekében.

A Bill Clinton elnöksége alatt jóváhagyott törvény 19 katonai támadófegyvert helyezett tilalmi listára, köztük az olyan népszerű géppisztolyokat mint az AK-47-es, a Kalasnyikov és az Uzi, valamint megtiltotta az olyan tárak árusítását, amelybe 10 tölténynél több fér.

Az amerikai lapokban pénteken megjelent egész oldalas hirdetés arra figyelmeztet, hogy "9/11 terroristái alig várják 9/13-at", azaz a szeptember 11-i terrortámadást elkövető al-Kaida előre örül annak, hogy a tilalom szeptember 13-án lejár. A hirdetésen Oszama bin-Laden látható szelíd mosollyal az arcán és Kalasnyikovval a kezében és egy idézet az al-Kaida kiképzési kézikönyvéből: "Az olyan országokban, mint az Egyesült Államok teljesen törvényes bizonyos lőfegyvertípusok tartása. Ha ilyen országban élsz, szerezz be legálisan támadófegyvert, lehetőleg AK-47-est, vagy annak változatait."

A hirdetők felszólítják Bush elnököt, hogy ne állja útját a tilalom megújításának, aminek a következményeként bármilyen terrorista szabadon besétálhat az Egyesült Államok fegyverüzleteibe, hogy AK-47-est, Uzit vagy más gyorstüzelésű katonai géppisztolyt vásároljon.

szeptember 9. 21:23
[MTI]

Costa Rica megvonja a támogatást az iraki megszállást helyeslő országok csoportjától; erről a közép-amerikai ország már tájékoztatta is az Egyesült Államokat - közölte csütörtökön Roberto Tovar Costa Rica-i külügyminiszter. A Washingtonhoz intézett diplomáciai jegyzékben az ország kormánya arra kérte az Egyesült Államokat, hogy törölje Costa Ricát az iraki koalícióhoz tartozó országok listájáról.

"Biztonsági veszélyek miatt lezárták Los Angeles nemzetközi repülőterét
2004. szeptember 4. 20:07

Pontosan meg nem nevezett két biztonsági veszély miatt szombaton lezárták Los Angeles nemzetközi repülőterét - közölte egy repülőtéri szóvivő. Harold Johnson elmondta, hogy a két egymástól független veszély miatt öt terminált kiürítettek a nyolcból. Az egyik veszély egy átvilágítókapunál jelentkezett - tette hozzá. A repülőtérről gépek nem szállhatnak föl. Az érkezők leszállhatnak, de az utasok nem hagyhatják el a gépeket - közölte Paul Turk, a szövetségi légiforgalmi igazgatóság (FAA) szóvivője.

Közölték, hogy az érkező gépek utasait autóbuszokkal egy különálló épülethez fogják szállítani. Gépjárművek nem közelíthetik meg a repülőteret, a közúti forgalmat elterelték. A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egyik szóvivője elmondta, hogy az egyik incidens egy vakuelem felrobbanása volt. A robbanás akkor történt, amikor a közlekedésbiztonsági szolgálat egy munkatársa hozzáért az elemhez.

"A beszlani tragédiával kampányol Bush
2004. szeptember 4., szombat, 19:54

A beszlani tragédiával érvelt a nemzetbiztonsági kérdésekkel kapcsolatban George Bush amerikai elnök, kampánykörútja Ohio állambeli állomásán. Bush kampányában a nemzetbiztonságra helyezi a fő hangsúlyt. Az elnök szerint Beszlan is azt bizonyítja, hogy folytatni kell a terror ellen megkezdett háborút.

Az amerikai elnök szerint a beszlani túsztragédia is azt mutatja: az Egyesült Államoknak határozottnak kell maradnia a terrorizmussal szemben.

George Bush szombaton Ohio államban beszélt erről, vidéki kampánykörútjának egyik állomásán. Az amerikai elnök, aki kampányában éppen a nemzetbiztonságra helyezi a hangsúlyt és a határozott vezető képét mutatva igyekszik elnyerni a Fehér Házba szóló újabb mandátumot, úgy fogalmazott: az Oroszországban történt véres túszdráma baljós módon bizonyítja, hogy mi a terrorizmus elleni háború tétje.

"Éppen emiatt kell ennek az országnak (az Egyesült Államoknak) erősnek és óvatosnak maradnia és nem szabad meghátrálnia. A terroristáknak felelniük kell tetteikért" - mondta az elnök.

Az amerikai választásoknak sokkal több következménye lesz Európa számára, mint a legutóbbi európai (parlamenti) választásoknak voltak - állítja Timothy Garton Ash.

A brit történész-publicista a Guardian legújabb számában izgalmas elemzésben hívja fel a figyelmet arra, hogy Európa számára nem lehet közömbös, folytatódik-e a Bush-uralom, vagy Kerry és a demokraták kerülnek hatalomra Washingtonban.

Ash szerint emberemlékezet óta ez lesz a legfontosabb amerikai választás; "egy világválasztás", amelyben a világnak nincs voksa. Négy további év Bush-sal megerősítheti muszlimok millióit öngyilkos nyugatellenes fóbiájukban, Európát Amerika-ellenességében és az USA-t a pénzügyi összeomláshoz vezető útján.