Téma: Koltay Gábor filmje: Trianon
|
csupaszív |
2004. augusztus 05. 20:57 | Sorszám: 40 |
Már másodszor térsz ki állitásod igazolása elől, és megin csak vádaskodsz. Remélem befejesztük - én nem haragszom - remélem ezután valóban a filmről szól ez a topik, és tudunk hasznosan fórumozni.ÜDV!
|
|
csupaszív |
2004. augusztus 04. 18:30 | Sorszám: 38 |
Már írtam neked tegyél fel! tőlem egy írást amelyben állitásod szerint cselekedtem; "Csak az zavart Csupaszív írásában, ahogy a Hírtv és a Gondola fórumain sopánkodott, nyavajgott." "Szerintem nem a Gondolát, meg a Hírtv-t kell baszlatni, mindkettő felbecsülhetetlen munkát végez a nemzeti oldalon." LÁSSUK!!! Ki a gyalázkodó?
|
|
csupaszív |
2004. augusztus 04. 17:48 | Sorszám: 36 |
Marco én még előtte vagyok a film megnézésének, valószínű szeptemberben lesz rá lehetőségem. Egy 12 perces bejátszást láttam belőle, már az megérintet. Én tisztelem Csurka Istvánt és elkel mondanom ez körűlbelül egy éve van így. Elkel ismerni elévülhetetlen érdemeit a nemzeti oldalon. Kiállását akkor is amikor mások nem merték kimondani az igazságot, felvállalni azt. Tőle indultak el sokan és idéznek ma - de ő szenvedte el az ostorcsapásokat ő volt az úttörője sok dolognak, ami sokszor nem hálás szerep. Trianon igazságtalanságának kimondását, felszinentartását neki köszönhetjük senki más nem tett érte annyit mint ő. Talán Te is, nemis gondolva neki köszönheted /én így vagyok/ hogy Trianonal foglalkozunk, átérezzük. Lehet sok mindenért persze nemszeretni, de az éremnek is két oldala van - ne csak az egyik felét nézzük. Én mióta a másik oldalát is nézem, Csurka István nagyot nőt a szememben. Érdemeit elismerem és látom, megköszönöm amit megkell, meglehet. ÜDV!
|
|
csupaszív |
2004. augusztus 04. 16:24 | Sorszám: 35 |
Kedves Balambér! Azt a topikot én nyitottam valóban "Kitiltottak a Hirtv fórumáról - Gondolatrendőrség" címmel- mert úgyéreztem beszélni kell róla. Leírtam benne a beírásomat, amiért kitiltottak, és vitára bocsájtottam - és még egyszer szóltam hozzá annyit, hogy azóta sem kapok választ a Hirtv-től /az egész szerkeztőgárdát végig kérdeztem/ indoklást kizárásomra. Enyi volt részemről amivel vádolsz. Cenzúra van? A jobboldalon nem kell beszélni azokról a dolgokról amelyek igazságtalanok, nem helyén valok? Én megteszem mégha másoknak ez nem tetszik is. Maga Jézus mondta;"Jaj néktek, mikor minden ember jót mond felőletek; mert éppen így cselekedtek a hamis prófétákkal az ő atyáik." Lukács. 6. 26. A másik; ez a topik /"Koltay Gábor Filmje: Trianon"/ a filmről szól aki látta mondja el véleményét és a körülötte való dolgokról. A másik topik amivel Te "erösködsz" a cime "Június 4. Trianon". És valóban abban is mint később tudomásomra jutott, szóba kerül a film. De ha valaki böngészi a topikokat felfigyehet a filmre annak viszhangjára, míg a másik cím mellet lehet, hogy elmegy. Nem értem mi ebben a baj, miért kell mindjárt kigyot, békát ráolvasni a másikra. Ez az utólsó "magyarázkodásom" előtted, aztán majd ahogy akarod lásd a dolgokat. Azt megköszőnöm, hogy felhívtad a figyelmem a Tianon film 12-perces bejátszására. Ide ebbe a topikba is bemásolhatnád. Mert látod ez a topik még "él" a másik már nem annyira. Még egy. Ha általában valaki gyalázkodik, megsérti a fórumozás rendszabályát, akkor azt kitiltják és leveszik beírását - így van? - és nem a topikot szüntetik meg!!! NEM FURCSA?
|
|
csupaszív |
2004. augusztus 03. 18:49 | Sorszám: 30 |
Balambér! Tévedsz. De nem gyözködlek, higy amit akarsz. Minden jót!
|
|
csupaszív |
2004. augusztus 03. 01:29 | Sorszám: 28 |
De ha érveid is vannak indulatodnak, légyszíves írjál be tőlem egyetlen hozzászólásomat amelyben én állításod szerint cselekedtem. Várom.
|
|
csupaszív |
2004. augusztus 03. 01:24 | Sorszám: 27 |
Köszönöm hozzámszólásodat. Látom Te is "régi motoros" vagy és Te is mondod a frankót!
|
|
csupaszív |
2004. augusztus 03. 00:43 | Sorszám: 25 |
Balambér! Semmi összeesküvés elmélet nincs! Nem vettem észre a régi topikot, így indul el ez. Ennyi. Véletlenül nemtudod mi lett a "Kitiltottak a Hirtv fórumáról-Gondolatrendőrség" topikkal? Cenzurázták /itt is/? Jó éjszakát!
|
|
csupaszív |
2004. augusztus 02. 23:53 | Sorszám: 24 |
Vata! Énis úgy gondolom mint te, a TRianon filmel és a hozzászólásokkal kapcsolatban. Sajnos sokan "magas lóvon" ülnek és onnan szólnak le és mondják meg a "frankót". Van úgy, hogy beírsz valamit már lebunkoznak, kioktatnak. Igyekszek ezekre nem reagálni, talán változik valami. Üdv!
|
|
csupaszív |
2004. augusztus 02. 23:19 | Sorszám: 18 |
Te láttad már a filmet?
|
|
csupaszív |
2004. augusztus 02. 19:27 | Sorszám: 15 |
Köszönöm kiegészítésedet, kritikádat. Ezt eltudom hinni, fogadni. Semmi nem tökéletes, de az biztos nagyon kellet ez a film. Reméljük "hegyeket mozgat" majd meg, hisz Trianon mais tabu téma - sokan nemis tudják mi történt velünk 84-éve.
|
|
csupaszív |
2004. augusztus 02. 18:38 | Sorszám: 12 |
Mi az ami tetszett benne? Mondjál valami jót is - mert nemhiszem, nem akarom elhinni, hogy "kritikád" szerinti a film. / Eléggé fitymálva beszélsz róla/
|
|
csupaszív |
2004. augusztus 02. 06:35 | Sorszám: 5 |
Ki látta közületek a filmet? Itt nálunk szeptemberben fogják vetiteni - és az augusztus 20.-ai ünnepség szónoka Koltay lesz. "Direct felhoztam."
|
|
csupaszív |
2004. augusztus 02. 01:15 | Sorszám: 0 |
Koltay Gábor 14 részből álló dokumentum-filmsorozatot forgatott Velünk élő Trianon címmel, amelynek a vetítését a közszolgálati televízió vállalta, ezért a sorozat elkészítését az Országos Rádió és Televízió Testület anyagilag is támogatta. Amikor májusban műsorra kellett volna tűzni, akkor az MTV kihátrált saját döntéséből, fölrúgta a szerződést, és mindenféle mondacsinált okokra hivatkozva nem mutatta be a filmeket. Erre az intésre fölharsant a ballib újságírókórus, és az elmúlt hatvan év alatt kánonban énekelt rágalomáriáját elzengte. Ezután döntött úgy a rendező, hogy mozifilmmé változtatja a sorozatot. Csakhogy - félelemből, miután nem mert ujjat húzni a médiát uraló szélsőbalos firkászhaddal, vagy megalkuvásból - nem akadt egy mozi sem, amelyik vállalta volna a filmet. Egyedül az Uránia Nemzeti Filmszínház vette magának a bátorságot, hogy bemutatja a Trianont. A Trianonnak június 5-én Mádl Ferenc köztársasági elnök és Seregély István egri érsek jelenlétében volt a díszbemutatója, és azóta is napi három előadásban, telt házak előtt megy. A film iránt olyan fölfokozott az érdeklődés, hogy legalább egy héttel előre meg kell vásárolni a jegyet. A Trianonban történészek elemzik a nemzetcsonkítást eredményező 1920-ban született békediktátumot, és annak napjainkig tartó számtalan hatását. Nemcsak a tragédiához vezető, a történelmi folyamatok mélyén húzódó, rejtett okokat tárják föl, hanem vázolják az akkori kisebbségeinkben - mind a pánszláv és mind a pángermán hatalmi törekvések jegyében - mesterségesen szított ellenséges érzéseket, gyermekes sértődéseket, buta bántódásokat, felgerjesztett nacionalizmusukat. Az antanthatalmak háttér-megállapodásait, egymás közötti alkuit is bemutatják, amelyekből egyenesen következett az ország földarabolása. A mindenkori vezető réteg alkalmatlanságát, vak és süket, a napi politikai csatározásokba süllyedt vagdalkozását is elmondják. S mindezt kitágítják úgy, hogy a dualizmus korától a mai napig többszörös párhuzamot vonhatunk az irányító emberek kicsinyes, részérdekek képviseletére szétaprózódó magatartása, lelki restsége között. Eme súlyos ítélet alól csupán néhány államférfit - Klebersberg Kunót, Tisza Istvánt, Apponyi Albertet, Bethlen Istvánt - mentesíti a rendező. Ők a két világháború között tevékenykedtek, és valóban sokat tettek az ország gazdasági talpra állításáért, szellemi fölemelkedéséért, népünk megmaradásáért. A második világégés után pedig a revánsvágytól lihegő, önérzetükben megsértett európai hatalmak - Nagy Britannia és Franciaország - rövidlátó politikája ugyanazt a rablóbéke által teremtett helyzetet konzerválta, amely miatt már az első háború is kitört. Ezután - büntetésből - odavetették koncként Magyarországot a féktelen étvágyú, véreskezű kommunista diktátornak, a hatvan millió ember haláláért felelős Sztálinnak. Hiába kelt fel ez a nép a zsarnok hazai helytartói ellen, a nagyhatalmak cinkos összekacsintása, bűnös félrenézése közben elbukott szabadságharcunk 1956-ban. A Kádár János- féle kötélkor, az ezt követő kemény, majd puha diktatúra csak lefojtotta a Trianonból keletkező indulatokat a testvérállamokká kikiáltott béketáborban. Tehát a tudós professzorok azokat a történelmi folyamatokat járják körbe, amelyekről a történelemkönyvek nem, vagy csak ritkán szólnak. Egészen az 1848-as forradalomig vezetik vissza azokat az okokat, amelyek az első, majd a második világháború és az 1956-os forradalom kitöréséhez, sőt az 1989-es rendszerváltásnak titulált hatalmi átrendeződéshez vezettek. Koltay Gábor odaillő, a történészek eszmefuttatását alátámasztó, azokat kiegészítő, sőt kiemelő irodalmi alkotásokkal illusztrálja gondolatmenetüket, szépíróktól, közíróktól vett idézetek sorakoznak egy-egy megnyilatkozásuk után: József Attila, Juhász Gyula, Márai Sándor, Reményik Sándor, Szabó Dezső, Vörösmarty Mihály, Wass Albert műveit hallhatjuk, vagy részleteket belőlük Bessenyei Ferenc, Csurka László, Dörner György, Koncz Gábor, Oberfrank Pál, Sinkovits Imre, Selmeczy Roland, Szeleczky Zita előadásában. Duray Miklós és Tőkés László, az elcsatolt Felvidék és Erdély magyarjainak számkivetett helyzetét a világ közvéleményének tudomására hozó két elhivatott politikus is kifejti véleményét, valamint hallhatjuk a trianoni tragédia pusztító, testet-lelket nyomorító hatásait a köztudatban állandóan ébren tartó, ezeknek a mai napig tartó ártalmas következményeit a leghatározottabban hangoztató, a népben, nemzetben gondolkodó Csurka István írót is a filmben. A film végén fennállva ünnepel 420 ember, és ez a szűnni nem akaró taps igencsak zavarja a liberál-bolsi tábort, szörnyen bántja a csőrüket. Egy kezünkön meg tudjuk számolni, hogy a tetszésnyilvánításnak ez a fajtája hány filmnek járt ki, mert a publikum ilyen elismerő vastapssal csak azt a pár alkotást tiszteli meg, amelyik a magyar történelemről, nemzetünk sorskérdéseiről nem meghamisítva azt, nem hazugságokat fölhánytorgatva, nem népünket gyalázva, nem múltunkat kiforgatva, hanem tisztességesen, becsületesen, igazmódon szól.
|
|
|