Dévényi István, eletstilus@hetivalasz.hu 5. évfolyam 17. szám, 2005.04.28.

RABKENDER

Kitört a marihuánaháború. A küzdelemben a totális tiltásban hívők és a könnyű drogok kereskedelmének liberalizálására esküvők állnak egymással szemben.

Kitört a marihuánaháború. A küzdelemben a totális tiltásban hívők és a könnyű drogok kereskedelmének legalizálására esküvők állnak egymással szemben.

Hacsak nem pusztít valamerre gyilkos természeti csapás, akkor nagy bizonyossággal megjósolható, hogy május 8-án mi lesz a honi média fő sztorija. Újabb kendernapot szervez ugyanis a Kendermag Egyesület. Ám fűügyben korántsem az a legfontosabb kérdés, hogy újfent füttykoncertbe fullad-e az összejövetel: a háttérben zajló vita tétje az, hogy bevezetnek-e a magyar döntéshozók a sokat emlegetett hollandiai gyakorlatnál is liberálisabb marihuánafogyasztási szabályozást.

Igaz, jelenleg még csak ott tartunk, hogy a Kendermag Egyesület az Alkotmánybíróság 2004. december 13-i döntése (mely a büntető törvénykönyv kábítószerrel való viszszaélést szabályozó szakaszainak egy részét alkotmányellenesnek minősítette) nyomán kialakult helyzet, vagyis az 1998-ban elfogadott, s csak "Európa legszigorúbb drogtörvényének" nevezett jogszabály kvázi újbóli érvénybelépése ellen demonstrál. És nem is akármilyen módszerrel, mert polgári engedelmességi mozgalmat hirdettek. Minden szerdán elsétálnak néhányan a rendőrségre, hogy önként jelentsék be törvénysértő kábítószer-fogyasztásukat.

"A polgári engedelmességi mozgalmunk arra szólít föl: maradéktalanul tartsuk be a törvényeket, ezáltal rávilágítva, hogy a törvény értelmetlen - magyarázza Juhász Péter, a Kendermag Egyesület alapító-szóvivője. - Sokan azt hiszik, hogy a rendőrséget akarjuk leterhelni, ami már csak azért sem igaz, mivel eddig 22-en adták föl magukat, de a hatóság igenis végezze a munkáját, és foglalkozzon a mi ügyünkkel is."

"A kenderszármazékok legalizációját tartjuk a kábítószer-probléma megoldásához vezető leghatékonyabb útnak - mondja Juhász Péter. - A dekriminalizációt - vagyis hogy a marihuána fogyasztása ne legyen büntetendő cselekmény - az első lépésnek tekintjük, de nem a legalizáció, hanem a megoldás felé, mivel az, hogy a marihuána fogyasztását a törvény nem bünteti, a problémát nem oldja meg, de legalább nem jelent visszalépést sem. Az viszont tévedés, hogy az egyesület a szabad kábítószer-kereskedelemért küzd. Értelmezésünkben a marihuána liberalizácója államilag kontrollált kereskedelmet jelent. Most az ügyek intézését odadobták a bűnözőknek. Márpedig egy bűnöző nem fog korhatárt szabni, nem fogja ellenőrizni az anyagot, nem fogja sterilizálni a tűt, ráadásul az állam lemond a bevételekről is, holott ezekből a pénzekből kiváló drogprevenciós, rehabilitációs intézményhálózatot lehetne működtetni."

NEM ÉRDEKEL, HA LELŐNEK

Juhász adatokat sorol: hat év alatt megháromszorozódtak Magyarországon a kábítószer-fogyasztók, egy esztendő alatt pedig harmadával nőtt azoknak a száma, akik kipróbáltak valamilyen drogot. "Mindez a legszigorúbb tiltás közepette" - hangsúlyozza, hozzátéve: a legalizáció a bűnözőkkel szembeni hatékonyabb fellépést is eredményezhetné. Ha egy fogyasztót most elkapnak, akkor gyanúsítottként hallgatják ki, s így nem kell vallomást tennie. És nem is tesz, mert akkor bevonja magát a kereskedelmi tevékenységbe, s azért már nem két-, hanem ötévnyi szabadságvesztést kaphat. Ám ha tanúként hallgatják ki, vallomást kell tennie, és következmények nélkül föladhatja a dílerét.

Az egyesület szóvivője mégis azt tartja a legfontosabbnak, hogy az esetleges dekriminalizációt követően a hatóságok nem fognak tizen-, huszonéves fiatalokat meghurcolni. "Az én korábbi kábítószeres ügyemet hét évig "tárgyalta " a bíróság, s ezt a magánéletem és a karrierem is megsínylette. A Kendermagot is azért hoztuk létre, hogy másokkal ez ne történhessen meg. Ráadásul pontosan tudom, hogy ebben a küzdelemben nem győzhetek, mert ha a legkisebb jele mutatkozik a marihuánapiac liberalizációjának, akkor én leszek a dílerek első számú célpontja. De nem érdekel, ha lelőnek, mert tudom, jó célért küzdök."

A jó célt persze sokan egész másként fogalmazzák meg. Ha megpróbáljuk fölvázolni a marihuánaügyben egymásnak feszülő véleményeket, akkor az úgynevezett kapudrogelmélet mentén találjuk a legintenzívebb frontvonalat.

"A kapudrogjelenséget először Denise Kandel írta le a 70-es évek közepén. A közgondolkodásba azonban csak annyi került be, hogy a marihuána használata elvezet a keményebb drogok, elsősorban a heroin, illetve amerikai vonatkozásban a kokain fogyasztásáig. De az elmélet ennél sokkal összetettebb, hiszen Kandel azt vizsgálta, hogy a különböző szerek használata miként épül egymásra" - világít rá Demetrovics Zsolt, az ELTE pszichológusa. Az eredmények pedig azt mutatják, hogy az úgynevezett "drogkarrierben" létezik egyfajta építkezés. A fiatalok először az alkoholt és a cigarettát próbálják ki, hiszen ezek a legkönnyebben hozzáférhető, legális drogok. Aztán következik a kannabisz, amely illegális szer, mégis viszonylag egyszerűen beszerezhető. A következő lépcsőfokot az amfetaminszármazékok jelentik, végül pedig jön a heroin és a kokain.

A pszichológus álláspontja azonban az, hogy ez az út nem törvényszerű, mert az emberek többsége megáll a legális drogok szintjén. "A saját és mások kutatási eredményeiből kiindulva bizton állíthatom, hogy a marihuána használata nem vezet heroinfüggőséghez" - szögezi le. - Az persze igaz, hogy ha a heroinistákat megkérdezik, hogyan kezdődött a függőségük, akkor a döntő többségük azt fogja válaszolni, hogy először - pontosabban az alkoholt és a nikotint követően - a marihuánát próbálták ki, ám bizonyos értelemben pont azért lett belőlük heroinhasználó, mert a kannabisz "nem tetszett" nekik.

KOCKASAJT VAGY BMW

Magyarországon a legalitás határa az alkohol-cigaretta és a kannabisz között húzódik. A szakember szerint a probléma az, hogy aki elszív egy füves cigarettát, az máris átlépi a törvényesség határát, így bűnözőként találkozik a veszélyesebb szerekkel, s ebben az esetben a törvény elrettentő, visszatartó erejének már végképp semmi hatása sincs. Az emberek azért gondolják, hogy a kannabisz fogyasztása veszélyes, mert csak azt a drogfüggőt látják, aki mindenáron megszerzi a szert, szúrja magát, tönkreteszi az életét, a családját, a környezetét. De ez csupán a droghasználók egy-két százaléka. A csöndes többség viszont hatalmas tömeget jelent. A drogügy ma Magyarországon valamennyi társadalmi réteget és mindenféle szakma képviselőjét - a rendőrtől a pedagóguson át a könyvelőig - érinti.

Egyvalamiben - vagyis hogy a kábítószert kipróbálók száma riasztó mértékben növekszik - a különböző nézetek képviselői egyetértenek. Minden egyébben viszont eltérőek a vélemények. Ilyen központi kérdés például az is, hogy a marihuána függőséget okoz, avagy sem.

A szervezet képes hozzászokni a marihuána hatóanyagához, a THC-hez is, mint mindenhez, amihez receptor, vagyis ingerfelvevő anyag van a szervezetben - ez Freund Tamás agykutató megállapítása. A Mindentudás Egyetemének előadásán nyilvánosságra hozott kísérleti eredmények azt mutatják: a sejtek már egyetlen füves cigaretta elszívásakor is védekeznek, ennek eredménye a toleranciaszint emelkedése, tehát hogy a megfelelő hatás kiváltásához egyre több és több anyagot kell bevinni a szervezetbe. A kísérletek további tanulsága, hogy a marihuána élvezői mind a tanulásban, mind a korábban megszerzett információk előhívásában hátrányba kerülnek, mert a THC-molekulák azokon a sejteken "üldögélnek", amelyekből a tanulásért felelős anyagoknak kellene előbújniuk.

A fűfüggőkkel gyakorlatban is foglalkozó szakemberek azonban nem csak tanulási nehézségekről számolnak be. A motiválatlanság, a lelki kiürülés, a totális érdektelenség az, ami nemcsak az intenzív marihuánafogyasztók életét, de a rehabilitációjukat végző addiktológusok munkáját is megnehezíti. Victorné Erdős Eszter, a ráckeresztúri drogterápiás otthon vezetője is a pszichés tényezőt látja a marihuánafogyasztás legveszélyesebb elemének.

"1977-óta foglalkozom drogosokkal. Akkoriban a drogos fíling kicsit ellenzéki hangulattal átitatott, értelmiségi attitűdöt jelentett; ezek a srácok jó zenéket hallgattak, verseket írtak és olvastak, a Fiatal Művészek Klubjába jártak, s mindez a hippifilozófia mentén mozgott, a béke, a háborúmentesség és a szeretet jegyében. Nem voltak komoly bűnözők, általában a bolti lopásig jutottak. És ha eljöttek egy szál szatyorral a rehabilitációra, akkor tudtuk őket motiválni: milyen jó lesz, ha meggyógyulsz, és el tudsz menni dolgozni. Ki tudsz venni egy albérletet, vehetsz vacsorára zsemlét és kockasajtot. Ami vonzó perspektíva volt."

Csakhogy a világ átalakult, s vele változtak a drogosok, de maga a kábítószer is. A marihuána hatóanyag-tartalma sokszorosára emelkedett, mint ahogyan a kábítószeres életmód költségei is megsokszorozódtak.

"Egy mai drogos napi rezsije 50-60 ezer forint - folytatja az otthon vezetője. - Hogy ezt az irdatlan sok pénzt előteremtsék, súlyos bűncselekményeket követnek el. Az elmúlt négy esztendőben minden évre jutott olyan kezeltünk, aki emberöléssel a háta mögött került ide, és szinte mindegyik srácnak voltak napi, súlyos, erőszakos bűncselekményei. És a motiválásuk is nagyon nehéz, hiszen kit hozna lázba az albérlet és a kockasajt, amikor odakint drogárusként BMW-ből szállt ki."

BEPÖRÖGNEK IDE A REHABRA

Erdős Eszter álláspontja az: a függőség arról szól, hogy valaki nagyobb mennyiséget használ és gyakrabban, ahogy azt eltervezte, és olyan árat fizet érte, amit egyébként nem akarna. Márpedig a marihuánahasználókra mindhárom kitétel igaz. "A srácok itt két hét alatt túl vannak bármilyen szer fizikai függőségén, de a tizennégy hónapos kezelés végén is remegnek pszichikailag a szerért. Sok "kapu" van, de mindegyik a kábítószerfüggéshez vezető útra nyílik, ráadásul a marihuána esetében ez a kapu igencsak tágas. Visszataszító gondolkodás, hogy mivel csak azok lesznek a marihuána után heroinisták, akiknek erre hajlamuk van, velük ne is foglalkozzunk - mert a liberalizáció ezt jelentené. De akkor minek járunk rákszűrésre? Hiszen úgyis csak az van igazán veszélyben, akinek hajlama van a betegségre. Bár nem minden marihuánahasználó lesz halálosan beteg keménydrog-függő, a marihuána használata a tudatmódosító hatása miatt a biológiai hajlamot könyörtelenül a biztos halállá írja át."

"De erről beszéljenek inkább a srácok" - fűzi hozzá. Az intézet tizenöt lakója közül néhányan vállalták: őszintén mesélnek a marihuánához fűződő kapcsolatukról.

"A marihuána olyan, mint a mozielőzetes. Belepillantok, tetszik, hát persze, hogy meg akarom nézni a filmet is. És jön a heroin - mondja Laci. - A fű megváltoztatta a gondolkodásomat. Amikor szívtam, akkor kezdtem lopni. És azt éreztem, hogy okosabb lettem mindenkinél. Ugyanezt látom a Kendermag Egyesületnél is: azt gondolják, hogy okosabbak mindenkinél. Pedig szerintem csak azzal foglalkoznak, hogy ők most nyugodtan szívhassanak, és nem gondolkodnak előre." Laci biztos benne, hogy a szabad fűkereskedelemben az állami kontroll mit sem érne. "Beindulna az illegális kereskedelem is rendesen, mert a dílerek fél áron kínálnák. Hiszen megnőne a kereslet."

"A füvesek a legmegbízhatatlanabb emberek - ez már a nyolc esztendeje drogozó Doki véleménye. - Nem véletlen, hogy ők is bepörögnek ide a rehabra, mielőtt heroinhoz nyúlnának, mert őket is kirúgják a munkahelyükről, mivel ugyanúgy lopnak, csalnak, hazudnak, mint a keménydrogosok. És ha engednék a szabad füvezést, akkor még később akadnának föl a hálón, tehát még nehezebb lenne segíteni nekik. Rengeteg a sérült fiatal, a csonka családból származó, problémás gyerek. Én csak ilyeneket ismerek. Hát remek lenne, ha mindenki befüvezne. Mert mit mondanának a srácok? Hogy ha a törvény nem tiltja a marihuánát, akkor az amfetamin se lehet olyan vészes. Vagy a heroin. Legalább legyen benne a srácokban a para, hogy a füvezéssel bűncselekményt követnek el."

Ágoston visszaesőként került újra az intézetbe. "A füvezés arra jó, hogy az ember egy tapodtat se haladjon előre. Se anyagilag, se érzelmileg, se szellemileg. Néhány hónap alatt üres szar lesz az ember. Semmi nem érdekli, csak az anyag. A legjobban az elvesztegetett éveket sajnálom. Itt állok felnőtt külsővel, de valójában tizenöt éves srác vagyok. A marihuána miatt ott ragadtam le."

"Sokáig füveztem, aztán találtam hibákat benne: hamar elálmosodtam, fáradt lettem, rövid ideig hatott - emlékezik Laci. - Ezért kerestem jobbat, mást. A heroinra tudtam azt mondani, hogy oké, tutiság végre, aztán bumm, itt vagyok. És tudom, hogy ha innen kimegyek, és addigra legalizálják a füvet, akkor veszek egy adagot. És elég lesz két slukk, hogy azonnal heroinra legyen szükségem. Nem bírnám megállni."

--------------------------------------------------------------------------------

A táblázatok forrásai sorrendben: ELEKES ÉS PAKSI, 2003 / ELEKES ÉS PAKSI, NEM PUBLIKÁLT TANULMÁNY, 2003 / ELEKES ÉS PAKSI, 2003