gondola Fórum
Gondola főoldal | beállítások | regisztráció | keresés | GYIK | fórum főoldal | moderáció

Téma: Szájer: tiltsák be a vörös csillagot is az EU-ban
Har Perah
2005. január 30. 21:15 | Sorszám: 188
"nem szabadulhatunk attól a határozott benyomástól, hogy az Ószövetség modelljei és első szövegei valóban magyar nyelvűek lehettek. Nincs a zsidókkal származásbeli kapcsolatunk, biztosan mondta már a tudós Révai, de közöttünk nyelvi rokonság kétségtelenül fennáll, mert a zsidók első magas kultúrája a magyar népek kultúrájának átvételéből keletkezett. Ez olyan régi és új igazság, ami hozzásegítheti a tudományos világot ahhoz, hogy a két hitelesen ókori nép, a magyar és az izraelita tárgyilagosabb látószögből szemlélhesse múltját."
Baráth Tibor helytálló fejtegetései csak annyiban szorulnak módosításra, (már ami ezt az idézetet illeti), hogy a két hitelesen ókori nép a magyar (=izraeli) és a zsidó. És ez a könyv kísérlet e két nép múltjának és ősidőkre visszanyúló kapcsolatának a tisztázására.

Beren-féle magyar embernek magyar Jézust, magyar Fradit, magyar fröccsöt, magyar elmegyógyintézetet.

Magyar magyar embernek szabadulást Berentől.

Har Perah
2005. január 30. 19:42 | Sorszám: 184
Köszönöm, kedves Beren,

ezt az "idiótát" előbb kellett volna bevetned, ez a megbeszélt csodafegyvered. Na nem baj, lassan, nehézkesen és a magad színvonalán, de teljesíted a feladatot, Márai bevonásával különösképpen, neki most Európában nagy keletje van és bizonyos fokig azonosítják a magyar kultúrával. Szerintem még határozottabban kellene bizonyítanod róla, hogy antiszemita volt és a magyar kultúra ezt termeli ki. (Szabó Dezsővel ne foglalkozz, ő ebből a szempontból kihasználhatatlan, nem idézhető nyugaton.)

Szóval csak így tovább, írj, én gondoskodom arról, hogy cenzúrázatlan és a gondolán megtűrt véleményed, mely fórum úgy hirdeti magát, hogy "ajhol jó magyarnak lenni" és egyben a Heti Választ kiadó alapítványhoz köthető orgánum, szóval hogy az itt megtűrt véleményeid gondosan lefordíttassanak és megfelelő kezekbe juttassanak.

És az idiótával meg ne fukarkodj. Tovább, csak így.

Har Perah
2005. január 30. 18:22 | Sorszám: 180
Köszönöm, kedves Beren,

akkor a továbbiakban is a megbeszéltek szerint. Különösen mostanában, amikor az Ensz emlékülésén elhangzott a Hatikva, Auschwitzban pedig negyven állam- és kormányfő emlékezett.

Végül is miért kellene Magyarországon tradicionális jobboldalnak léteznie, vbagy miért kellene Magyarországnak önmagát európaivá építenie? Igazad van. Pontosabban nincsen, de pillanatnyilag használhatónak látszol. Csak kicsit több önfegyelmet és ismereti hátteret kérünk tőled. Időnként kilóg a lóláb, úgy írsz, mint egy félanalfabéta béemes alhadnagy. Nem ezt beszéltük meg, ez így nem elég hatásos a keresztény középosztály tagjaira, pedig igazából őket kellene eltájolnod vállalhatatlan vélemények felé. A csőcselék nem számít, akka ne írj. Vagy legalábbis ne a csőcselék nyelvén, mint azt most teszed.

Har Perah
2005. január 30. 17:52 | Sorszám: 168
Kedves Beren,

köszönjük önkéntes, szenedélyes munkádat, mellyel sikerül a magyar jobboldal ügyét az antiszemitizmus legszínvonaltalanabb, legfelháborítóbb, legostobább hagyományaihoz kötni.

Nagy segítségünkre vagy ügyünkben: a jobboldal egészét idegeníted el az európai és az euroatlanti s immár a keresztény konszenzustól is, a vatikáni zsidóuralom eszméletvesztéses kotyvaléka, s a vatikánnak, mint a zsidóknak a nemzsidókkal való leszámolása terepekénti bemutatása jelentős lépés a teljes szekularizáció és végső soron a Vatikán megszüntetése felé.

Azt sajnálom, hogy a magyarság egészét is belevonod ebbe a szégyenbe, megkérdőjelezhetetlen és eredendő antiszemita elhivatottságára utalva, de hát úgy látszik, nem nagy ár ez neked.

Rombold, amit lehet. Annak a hamvain épül majd egy új, demokratikus Magyarország. Amíg te (mint színvonaltalan, őrült csatornaszenny, félre ne érts, gondolataidat értem ezen és nem a személyedet, melynek ezúton is hosszú életet és prosperitást kívánok), addig nincs jobboldali alternatíva Magyarországon.

Mintha csak célzatosan találtak volna ki téged is, mint már annyi hasznos idiótát.

Har Perah
2005. január 29. 19:51 | Sorszám: 107
A vörös csillag pillanatnyilag engedélyezett, sőt, egykori szövetségünkre emlékeztető jel, annak ellenére, hogy legyőzendő mételynek tartjuk a kommunizmust. Na most sikerült legyőzni, és úgy tapasztaljuk, hogy egykori követői sokkal akadálytalanabbul simulnak bele az antiklerikális, aktív, olykor provokatívan aktív szabadságeszmét közvetítő atlantista demokrácia szövedékébe, hogy jobb meggyőződésünk és olykor még érzett rothadt szaguk ellenére meg kell újítanunk velük szövetségünket, a gyáva és beteg és erőtlen és önpusztító és klerikális és békebontó és demagóg kelet-európai nacionalizmusokkal szemben.

Ennyit tettünk, nem többet. Nem váltunk kommunistává, sőt, harcos polgári antikommunisták maradtunk, csak a beteg nácikkal való kapcsolattól irtózunk... Őket kényszerítettük a hitünknek és érdekeinknek megfelelő vélemények képviseletére.

Neked semmi közöd az ázsiai modernizáció áldozataihoz. Neked Beregffy-Berger és Sombor-Schwein és Horti és Szálasi önromboló tragikomédiájához van közöd és azt várjuk el tőled, hogy a megtérés gyümölcseit mutasd fel az azok hitelességét elbírálni hivatott grémiumok előtt.

Har Perah
2005. január 28. 20:37 | Sorszám: 42
Sokkal egyszerűbb a dolog. A kommunizmus iszonyatos bűneivel és aberráltságaival és hullahegyeivel együtt szövetségesünk volt az antifasiszta harcban, szovjet katonák szüntették meg örökre Közép-Európa roncsállamait, szabadították fel a haláltáborokat és a szerencsétlen Magyarországot, a konzekvens antifasizmus az alapja az újjászületett Európának, az európai kommunisták a liberális-antifasiszta konszenzus részei(a nagy és nemes hagyományokkal rendelkező olasz, francia kommunizmus eszméi jelen vannak a főáramban, mert eszmeként képviselhetőek, sőt, látszólag előremutatóak), valamint magának a kommunista rendszernek az elmúltával, úgy tűnik, a korábbi kommunisták természetesen csatlakoznak az atlantista, globális kitekintésű, társadalmilag érzékeny progresszió erőihez és így Vlagyimir Vlagyimirovics elismert és szeretett barátja mind Bushnak, mind Schrödernek, aki különösen kedveli őt, mivel olyan mélyrehatóan tanulmányozta és így jól ismeri hazáját.

Azaz a kommunizmus eszmeköre és jelképrendszere elfogadott, mert a modern európa antifasiszta konszenzusának része, a nyálas náci szenny meg nem az, kedves Beren. Hanem szemét és undor és páriasors.


Téma: Ez egy ellenzéket vesztett ország....
Har Perah
2005. január 07. 12:42 | Sorszám: 650
T. erdeimano,

te egy igen okos ember vagy. Ez nem captatio benevolentiae, hanem örömteli megállapítás.

Ezért meg kellene értende, hogy a "negatív kampány", az nem egy értéksemleges kategória. Függ attól, hogy mit tartalmaz a kampány, mi a core message, a központi üzenete.

Ha valaki igen szelíden és paposan és az ellenfélről mitse szólva arról beszél, hogy a haza nem lehet ellenzékben és van egy jobb, csillagokba függesztett polgári Magyarország, egy önértékű, fensőbb moralitásban fogant jövő, amelyet a pártok és meghasonlások meghaladásával nemzeti egységben az őrá való szavazással lehet megközelíteni, majd elérni, és hogy aki ezt nem látja be, azt vagy alantas ösztönei vezérlik, a szegányt, vagy pedig a fejlődés visszamaradott gnómja és mindehhez az összefogás és a szeretet bátorító szavait lehelli, az egy igen erősen durva negatív és országromboló kampány.

Ha valaki azzal kampányol, hogy "Lop stop", bizonyíték és konkrétumok és az ezekhez tartozó kiállás nélkül, az egy gyáva, manipulatív,negatív gazember.

Ha valaki azt mondja, hogy "állítsuk le a fidssz hazugsággyárát", az egy rossz stílusú, primitivizáló, rosszul mozgósító és rossz lelkiismeretű bagázs, de végülis csak azt mondja, hogy az ellenfél hazudik, és ő ezt szeretné megakadályozni.

De azt nem mondja, hogy nemzetietlen, hazaáruló, idegen zsoldos, a haza lényegéből kitagadott, születésétől kárhozott. Még akkor is, ha ezt negatívumok nélkül sugallja bárki, a helyüket tempolomban is megálló példázatokkal, ez az igazi örvény és veszettség.

Har Perah
2005. január 03. 11:25 | Sorszám: 588
T. erdeimanó,

persze hogy úgy értettem, ahogy hozzá is tettem, hogy a szokásos politikusi standardokon belül lehetett őszinte, azaz hogy nem azért nyilatkozik meg, és csak azért, mert így gondolja, hanem azért is, mert ezzel kifejezésre juttatja azt a változatási szándékot és egyben önkritikát is, amelyet a pártja és önmaga érvényesülése, és főképpen egy talán már készen álló új, irányváltó politikai csoportosulás érdekében helyesnek lát nyilvánosságra hozni. És ezen a konstelláción belül akár gondolhatja is valóban körülbelül úgy, ahogy elmondta.

És, ha jól megfigyelted, kritikája nem az önmaga szerpét értintette, sőt, aláhúzta őszinteségét és lemondását, visszavonulásának okait, hogy "elmélyülésre volt szüksége, és azóta valódi terepmunkát végez" és így tovább, volt itt önfényezés, hanem az akciózós szárnyat támadta, és ezzel Orbánt, már ha jól értettem.

Har Perah
2005. január 01. 20:12 | Sorszám: 579
Amit Rogánnal kapcsolatban néhányan felvonultatnak, azok a tipikus hárításos doxasmák.

1) Meghülyült.
2) Megvették, és az ellenség beszél belőle.
3) Szándékosan maszkírozzák, egy nagyobb terv megvalósulása érdekében.

A lényeg mindegyikben az, hogy a párt irányvonala szilárd, azon semmi nem váltzozhat, hogy továbbra is a radikális-mozgósítós-népszavazásos-katasztrófás irányt kell "igazából" követni, az elnök tekintélye megkérdőjelezhetetlen.

Nem lehetne esetleg azt az eshetőséget is latolgatni, hogy Rogán azért mondja, amit mond, mert úgy gondolja (persze a politikusi őszinteségi határokon belül)?

Hogy az akciózós irányvonal kimerülőben van, hogy vannak ellenzői, van terv arra, hogy a Fideszből egy radikalizmusától és így ebben elhasználódott vezetőjétől és vezetőitől megszabaduló, európai, konstruktív jobboldali párt legyen, amely szakít mind a kommunista antikapitalizmus, mind a széljobb radikalizmus kísértéseivel? Hogy tarthatatlan többek között az állami árbefagyasztásos, petíciós irány is?

Hogy a közönséget reális kérdések valós alternatívát nyújtó megoldási javaslataival lehet megtartani, nem pedig apokaliptikus szembenállással, a múlt hánytorgatásával, katasztrófaszcenáriókkal, feleségek nagyapjának történeteivel, kormányváltásnál több, rendszerváltásnál kevesebbel?

És hogy a Fideszen belül készülődik ez a váltás? A Hír Tv részleges hangvételváltása is külső aknamunka, meghülyült vagy megfizetett emberek műve?

Har Perah
2004. december 30. 00:26 | Sorszám: 567
off
Alig telik bele egy óra, az ukrán topikban, a téma helyett, azt engeded meg magadnak, hogy kérés nélkül az e-mail címemet, ami egyébként nyilvános, kéretlenül kiszerkeszd éppen annak a kacamiclinek, akivel együtt találtattam abban a körben, akikhez úgymond nem kívánsz szólni.

Hát ebbe meg minek kellett beleszólni, kedves mikrofilológusom, ráadásul, miután megfogadtad, hogy felfedvén a leglényeget, vagy mit, úgymint cionistácska, és bizonyíva, hogy semmit sem értesz a dologból, vagy eltorzítod, vagy épp erre ugrasz, szóval megfogadtad, hogy egyikünkkel se állsz szóba.

Nem érzed helytelennek ezt az egyébként nyilvános e-mail címnek, a cégem címének a kéretlen kiszerkesztését, meg a többezernyi hozzászólásomból való mazsolázást?

Hát ki kért meg téged a best of album kiadására? Ahhoz a szerző hozzájárulása is kell általában.

Ha nem gondolod, hogy érdemes vitatkoznunk, akkor ne vitatkozz. De, bár jogod van hozzá, ízléstelen ez a retrospektív kiállítás.

Melynek minden darabját, ahogy mondtam, a vita egész anyagával, hangulatával, a magam hangulatával és egyéb körülményekkel együtt, vállalom.

És nem fogom ellensúlyozni árnyaltabb hangvételű darabok idézésével, mert nincs rá szükség.

Elmondtad, mi nem tetszik, tudomásul vettem, azt is, hogy vérig akartál sérteni, engem ez mind nem érdekel. Én szívesen írok és vitatkozom, bárkivel, aki megüt egy intellektuális mértéket. És te megütöd. A morálisat nem tudom, de nem is foglalkozom vele.

on

Har Perah
2004. december 29. 21:25 | Sorszám: 557
T. Ödön,

nagyon köszönöm életművem mikrofilológiai feldolgozását, igazán megtisztelő, hogy energiát szántál rá.

Azt is megértem, hogy e helyt csak egy, szerintem semmi különös elvetemültséget nem tükröző megszólalás publikálására futotta, de a dolog, mint összefoglalódból is sejthető, ennél komplexebb.

Valóban egyedi, sok, indexes terminológiával élve, jobbosoknak kategorizált hozzászóló által is méltányolt módon próbálok témaköröket megközelíteni, nem tagadva és nem bujtatva a mögötte álló személyiséget, akár fénykép közzétételével sem.

Az itteni nevemet is azért választottam így, hogy, mint írtam, ha valakit érdekel, és ismeri az indexet, kis fejtörés révén azonosíthasson, ha akar. Aki meg nem ismeri, az meg lássa, hogy a névválasztás nyelve mire utal. Úgyhogy a néven nevezést nem nevezem zsidózásnak, ismét tapintatos voltál tulajdonképpen, nem léptél át fölöslegesen határokat, és ezt méltányolom, nem mézesmázosan.

Ez a fénykép egyébként, ha jól emlékszem, egy felhevült vitában volt válasz valamire, ezt nem szabadna elfelejtened, a fórumozás efemer műfaj, rögzíti a pillanatnyi hangulatot, és a hozzászólások csak az aktuális véleménycsere közegében értelmezhetők.

Sok tiszteletben megőszült tudós koponya bődül el gyakran, mint egy ökör, akár, ha szamárral vitatkozik.

Mindenesetre, ha hitelt adtsz az ott leírottaknak, akkor azt is tudhatod, hogy semmilyen személyes érdek, pártfüggés, sarzsi, zsold, médiaügy nem befolyásol, mert nem veszek részt ilyesmiben, nincs rá szükségem, sem indíttatásom.

És, bár a személyes háttér feltárása bizonyára árnyalja a gondolatok befogadását, azért talán nem állít gátat e befogdaás útjába, úgyhogy továbbra is tisztelettel várom tartalmas kommentárjaidat.

Montefiore/Har Perah

Har Perah
2004. december 29. 19:13 | Sorszám: 554
T. terra,

köszönöm előző, átfogó válaszod őszinte és tiszta hangját. Engedd meg, hogy az abban foglaltakat hadd olvasgassam még, nehogy spontán ellentmondási szándék vagy felületesség folytán rossz, elégtelen riposztokban merüljön ki válaszom.

Most, csak afféle előzetesként, az 552-es hozzászólásod ürügyén, de az előbbire is reagálva, néhány szót.

Forrásvidékemet pontosan jelölted meg, bár ehhez magam is minden segítséget megadtam. Ha lekezelő lett volna mindaz, amit a társadalmi esélyek kapcsán írtam, az "akácos út" bizonyosan az volt, sajnálom, de tényleg így gondolom és minek öntsek rá marcipánt.

Az esélyek természetesen nem egyenlőek, nem is lesznek soha azok, ezért vannak a generációkon át gyűjtött vagyonok, szellemiek és anyagiak és társadalmiak, talán olykor bizonyos korlátozott értelemben genetikaiak is, és nem is lenne helyes, gondolom, kommunisztikus dolog, ha ezektől megfosztanánk a társadalmat, falanszterekben vagy hol.

Na most a rendszerváltás is egy olyan folyamatba illeszkedett, amit az akkori változások, tudatosan és természetesen, nem zúztak szét. És még csak azt se mondhatom, hogy ez jobb volt-e így vagy sem, egyszerűen nem történhetett másképpen.

Na, most már csak röviden, a jobboldali értelmiség, legalábbis részben, létezett, a demokratikus ellenzék liberális pártjában. Csak el ellek vadítva, nappali holdaktól és csurkáktól és varga domokos györgyöktől. És idegenkedve, valami büdös szagot érzett meg ebben a tisztes népnemzetiből radikalizálódó képződményben maga Antall doktor is. Ez az, amit nem kellett volna. És aztán, a másik, amit nem kellett volna, rábízni a jobboldalt egy (szerintem, hangsúlyozom, szerintem) posztmodern geg akrobatáira, mert hiteltelen giccset csináltak belőle, eltorzítva a jobboldal valódi kiteljesedési lehetőségeit.

A harmadik dolog meg a kétfrontos harc. Ahhoz érteni kell. (Én se értek hozzá, csak dumálok róla, azért nem vagyok politikus, vagy inkább azért, mert van polgáűri tartásom és nem keveredem közéjük.)

Szóval a kétfrontos harc, az bonyolult dolog, nem lehet egyszerre ész nélkül antiglobalistának, amerikaellenesnek, privatizációellnesnek meg szociáldemokráciaellenesnek lenni, vagy nevezzük, antiposztkommunistának, bár ma már ez a szó semmit nem jelent, mert többet takar, mint amennyit megvilágít.

Na, ennyit most, és még egyszer, köszönöm. És remélem, hogy a mondottaim mélyén jószándékot is felfedezel, ezúttal.

Har Perah
2004. december 29. 18:40 | Sorszám: 550
T. Marco,

sok igazságod van ebben a konkrétumokhoz végre közelítő gazdasági szempontú kritikában.

Úgy van, versenyképességünk csökken, tőkevonzó képességünk drámaian visszaesett, az ország egész gazdasági szerkezete (ha szabad a rövidség kedvéért ilyen buta általánosításokat használni), de az ipar szerkezete, amit közelebbről ismerek, katasztrofális, a feldolgozóipar hagyományos (Pick, Hajdú-Bét, azaz Barnevál stb.) üzemei megszűnnek, az újabb alapításúak is küszködnek, a multik meg, bár van némi beszállítói körük, lényegében idegen testként működnek, az áht hiány nem volna olyan borzasztó dolog, de a folyó fizetési mérlegével együtt, azaz ikerdeficitként már az, és nem akarok mindent, de még a tizedét se Járaira fogni, mert butaság, az eladósodás arányában valóban nem tapasztalhatók megfelelő beruházások, de még a jövő felélése sem, azaz hogy valamely jóléti őrületre tapsolnák el a pénzt, a GDP növekedését valóban képmutatás az EU átlaghoz arányítani, bár nyilván hatással van ránk az eu-piac felvevőképességének effektív szűkülése, adórendszerünk botrányos, irígylem Szlovákiát (és, mert ez nem köztudott, Romániát is e szempontból, mert hasonló adórendszert vezetett be), ha megbíznának egy kisüzem telepítésével, határontúlivá válnék magam is, és modnjuk Párkányból szemlélném a Bazilikát,

és azt is megértem, hogy mindennek a "lelki" lecsapódását egyfajta letargiaként és reményvesztettségként, átfogó szerencsétlenségként éled át.

Az nyilván nem vezet messzire, ha ilyen nyúlfarknyi hozzászólásokban grafikon-stringeket vágunk egymás fejéhez, kiemelt, kiragadott adatokkal, hogy az egyik kormány meg a másik kormány alatt hogy volt, egyrészt, mert egyikünk sem szakközgazdász, másrészt, mert szinte összehasonlíthatatlan dolgokról van szó.

A sok duma vége az, hogy ezekkel kell foglakoznia az ellenzéknek, okosan, lehetőleg nem katasztrófa-szcenáriókat és nem minden egyes intézkedés és intézkedő megtámadását, sárba rántását megcélzó módon, hanem olyan konzekvens gazdasági elképzelést közérthetősítve, ami valamilyen kiút felé mutat, egy Varga Mihály, egy Lengyel Zoltán, a mezőgazda, ezek kellenek az előtérbe, ilyen kérdések megvitatása, normálisan, európaian, jobboldalian, és a szerencsétlen dakota lovat meg a körülötte dongó döglegyeket ki kell már vonszolni a színpadról.

Vagy megvárjátok, míg mind jobb- mind baloldalról az összes képviselhető és konstruktív és a "nemzetközi közösség" által értelmezhető állásfoglalást kisajátítják mások, és nektek csak a munkáspárti szövetség marad a privatizációellenességgel, az új rendszerváltásos, őrségváltásos bakák, meg a kántáló vándorprédikátorok?

Har Perah
2004. december 29. 13:55 | Sorszám: 534
T. Marco,

azt hiszem, pontokba szedett válaszaim előtt tisztázni kell azt, hogy a potenciális, azaz lehetséges, nem azonos a ténylegesen bekövetkezővel. Én tudom, hogy ez a 23 millió román egy kedvenc vesszőparipa, de ezt a két dolgot, még egyszer, az eshetőlegesen bekövetkezőnek az előrejelzését nem kellene összetéveszteni a tények állításával.

Azt is tudom, persze, hogy népünk talán egyszerűbbre kalibrált rétegei ezt a megkülönböztetést nem tudják megtenni. És hogy az mszp-propaganda ezt kihasználta, azt is tudom. Hát persze, hogy kihasználta. De nem hazudott.

Ha az édesanyám azt mondja, hogy "fiam, ne hagyd nyitva az ajtót, mert bejönnek a rablók", az nem jelenti azt, hogy a rablók ténylegesen be fognak jönni. Na így, ha az előbb nem értetted volna.

Akkor tehát:

1) a 23 millió román. Számban túlzó, csak annyiban, hogy, nyilván pontos tudás híján, nem a munkaképes lakosság számát, hanem az egész népességre vonatkozó adatot mondott, de lényegét tekintve teljesen pontos megjegyzés.

Ti is tudjátok, arról volt szó, hogy a státusztörvényt a szomszédok kiröhögték, hasukat fogva, és különféle megalázó feltételekkel csuklóztatták amaz jobb sorsra érdemes elmét, akinek az egész, eredeti formájában mionden nemzetközi joggal ellentétes habverés eszébe jutott, nem utolsósorban azért, hogy ne kelljen a kettős állampolgárságról beszélnie, amelytől úgy tartott, mint korábban a tömjénfüsttől.

BNa most, Nastase miniszterelnök úr úgy gyakorlatoztattam eg a magyar miniszterelnököt, teljes joggal és európai támogatással, hogy ha a magyar nemzetiségű román állampolgároknak megadja a státustörvényben szereplő feltételekkel a magyarországi munkavállalási jogot, akkor ezt minden román állampolgár munkavállalóra ki kell terjesztenie.

Ezt a mi hősünk meg is tette, minthogy nem tehetett mást, amikor visszavágták a nagyívű nemzetegyesítési projektet. Amiképpen a sporttárs, Dzurinda, még megalázóbban csuklóztatta, ugyanezért.

Tehát immár a státustörvény alpján minden egyes román állampolgár munkavállaló ugyanazt a jogot élvezhette. Tehát jöhetett volna.

Igenám, de a botrányos fiaskót úgy reparálta az előbb említett, hogy a magyarországi munkavállalás feltételeit olyképp szigorította, hogy a végén, mint Áder frakcióvezető igen szimpatikus bon motjában hallható volt, csak egyetlen pincér és egyetlen kormányszóvivő tudott élni vele.

Na ez a sorsa a nagyhangú, egyeztetetlen, nemzetközi jogilag alátámasztatlan belpolitikai célú és a határontúliak érzelmeivel visszaélő ugrándozásnak.

2) A 800.000 ugyanígy, egy potencialitás, eshetőség volt, túlhangsúlyozva, de mellette ott szerepeltek az egyéb számadatok is. Márpedig prognózist bármilyen adatra lehet készíteni. És tudható volt, hogy prognózis. Tendenciózusan volt előadva, ez tény.

3) Mint fent, prognózis volt, mivel az egész kettős állampolgársági ügy nem volt se tanulmányokkal, se nemzetközi jogilag előkészítve, és ez a legrfőbb bűn ebben, azoktól, akik jobb meggyőződésük ellenére is melléálltak, mindenki olyan statisztikát készíthetett, amilyet akart, olyan szcenárióra, amilyet akart. Tendenciózusan. Éppen azért, mert nem volt előkészítve. E mellé ép pártnak nem lett volna szabad odaállnia.

4) Mint fent.

5) Lendületben az ország, ez mit jelent? Hogy van 4-4,5%-os GDP növekedés? Hogy az elmúlt 3 évben 24% körüli reálbérnövekedés volt? Akkor igen. Szlogen, és nem alaptalan. Az ország fejlődik, ez kétségtelen. Katasztófa és összetöpörödés és lélekvesztés és nemzethalál nincsen.

6) azt épeszű ember nem úgy értette, hogy soha nem lesz gázáremelés. Hanem úgy, hogy a Fidesz által rémképzett azonnali 40%-os vagy magasabb áremelés, mondjuk, abban az évben, nem lesz. És nem is lett. "Hány évre ígérjem meg?" Mindenki tudja, még a Fidesz is, petíció ide vagy oda, hogy a gázár az jórészt nemzetközi piaci viszonyoktól függ. És nem a magyar kormány alakítja, legfejebb pillanatnyilag hatósági árként kezeli. És a petíciót aláírók elhitték, hogy voluntarista módon lehet arról dönteni, hogy Magyarországon mennyi legyen a gáz ára?

7) okafogyott

Har Perah
2004. december 29. 00:17 | Sorszám: 529
Nem akadt meg, engedelmetekkel, torkomon, sőt, torkom ma szokatlanul jól működött, régi osztálytársaimmal tartottunk otthonomban előszilvesztert. Most fejeződött be, ittunk két üveg bort pro capite, úgyhogy kérlek benneteket, hadd halasszam felelős válaszomat holnapra.
Har Perah
2004. december 28. 16:43 | Sorszám: 521
Ja, és az álértelmiségi, kedves terra,

én nem tudom, hogy te mennyi idős vagy, de én a hetvenes évek vége felé már a Magyar Tudományos Akadémia egyik intézetében dolgoztam, és azóta se felejtettem talán sokat, úgyhogy nem hiszem, hogy álértelmiségi lennék, legfeljebb neked nem tetsző értelmiségi.

És már a nyolcvanas években közelről tanulmányoztam a szociális piacgazdaságot, a saját bőrömön és a saját rizikómra, kedves terra, úgyhogy álliberális se vagyok, hanem valódi.

A 'kisded' meg ezek, az gúny akar lenni, lehet, hogy nem tehetséges, az efféle érveket megmozgatókra. Akarod, hogy idézzem őket?

Har Perah
2004. december 28. 16:37 | Sorszám: 520
Én azt értem a konstruktív fogalmán, kedves terra,

hogy fölvetek egy szerintem óriási kommunikációs és lélektani baklövést, amit eddig szerintem senki nem tett szóvá, és ingyen teszem, jóindulatúan, hogy okuljatok belőle, vagy hogy cáfoljatok meg.

Hogy a társadalom folyamatos tisztításra szorul, eszméket és értékeket illetően, azt bátran vallom, bár valóban, igazad lehet, öntisztulásról, szóval az elhullott pikkelyek és a levedlett kígyóbőr és a lejárt szavatosságú eszmék (vigyázz! nem emberek, eszmék!)természetes, talán irányított kiválásáról kellene beszélni, ebben jól tetted, hogy kijavítottál. Köszönöm.

Har Perah
2004. december 28. 16:12 | Sorszám: 518
Aljasozd azt, akit jobban ismersz ha kérhetlek.

Ez egy konstruktív hozzászólás volt.

Ugyanis én igazat adok neked abban, hogy a választás során a fillért beosztó ember így gondolkodott, és nem is erről beszéltem. Tehát az orbáni állítás tényszerűségét én e helyt nem vitatom, bár megtehetném, voltak nagyon-nagyon alapos és nem egzisztenciafüggő döntések is ez ügyben.

Én azt vetettem fel, hogy mit fog szólni ahhoz, ha hallja azt, hogy Orbán Viktor róla azt mondja, tegyük föl akár, hogy igaz, amit mond, de mit fog gondolni az a választópolgár, akinek azt mondják, hogy az ő létbizonytalansága elhomályosította az ő nemzeti érzéseit és szolidaritását és ezért nem karolta fel a síró kisdedet.

Azt fogja mondani, hogy ezt az erőszakos, hazug embert én nem akarom, én igenis erkölcsi alapon és józan megfonntolások szerint döntöttem úgy, ahogy.

Mert ugyan ki fogja elismerni azt, tegyük fel hogy egyébként akár igaz is lehet, hogy a nyomor őt moráis ronccsá tette?

Szóval a kibúvó alapvetően, pszichológiailag, rétorikailag és politikailag hibás volt, abszolút függetlenül az igazságtartalmától, ami szerintem szintén hibádzik, de mindegy, és aligha gyógyítható.

Har Perah
2004. december 28. 15:24 | Sorszám: 516
Egyetértek, köszönöm.

Akkor térjünk vissza a topik tárgyára.

Szerintetek az a magyarázat, amit Orbán Viktor adott a népszavazás kimenetelére, hogy tudniilik a létbizonytalanság megakadályozta az embereket abban, hogy nemzeti érzéseiket kifejezhessék, és egyáltalán, abban, hogy emberi érzéseikre hallgathassanak, körülbelüli idézet, milyen visszhangot keltett a nemmel szavazókban vagy a nem szavazókban?

Azt gondolom, hogy ez a látszólag hibátlan politikai kibúvó újabb gödröket rejt, és igazából nem más, mint egy újabb neki és részben maga által készített utca, amibe besétált.

Gondolj el egy nem szavazót, aki ezt hallja, mert meghallotta.

Azt fogja-e mondani: "hú, igaza van ennek a Viktornak, engem tényleg elhomályosít a létbizonytalanság, és ezért képtelen vagyok együtt érezni a nemzetemmel, egyáltalán szolidaritásra, talán emberi érzésekre is képtelen vagyok, egy torzó, egy roggyant gerincű, mert nincs létbizonyosságom, na nem baj, majd jön Viktor, ad nekem létbizonyosságot, és akkor majd újra ember leszek, nem az a szárnyaszegett pondró, aki most vagyok, kenyérféltő, irígy, aljas?"

Vagy azt: "a fene a fejibe ennek a Viktornak, hogy gondolja ezt, hogy engem eltompít a létbizonytalanság, én tudok, amit tudok, látok, amit látok, szavaztam, ahogy szavaztam, vagy sehogy, a magam öntudata szerint, nehogy már idejöjjön és megmagyarázza nekem, hogy én miért vagyok egy senki, akinek a létgondoktól nincs érzéke a testvérei könyörgését meghallani, na még egy ilyen arrogáns kóklert az életben nem akarok látni"?

Nincs már érzéke ennek az embernek ahhoz, hogy mit lehet és mit nem, sértés és megalázás nélkül mondani?

Har Perah
2004. december 28. 14:55 | Sorszám: 513
Nem ezt mondtam, kedves mpd,

hanem azt, hogy egyrészt reagálj a kérdésed nyomán adott válaszra, ezt megtetted, igazam van, köszönöm, én ezt nem gondolom ilyen egyszerű ügynek, szerintem érdemes vitatni azt az álláspontot is, mindenesetre ez a pont lezárva a lovagiasság szabályai szerint.

A másik pont meg az volt, biztosan pontatlanul fejeztem ki magam, hogy most meg tőled várom el, hogy kifejtsd nézeteidet, mint mondtad, az imént igazam volt, tehát most te jössz, az ügyben, hogy szerinted a vallásokban milyen tartalom van még a kreacionizmuson kívül. Igazából a kérdésfeltevés is bizarr, így utólag, hiszen a vallásoknak (úgy általánosságban, már ez is elég borzasztó felszínesség, javaslom, maradjunk a zsidóságnál és a keresztény-keresztyén felekezeti tanoknál) a teremtéstan szerintem nem középponti, konstituáló eleme, hanem csak kiindulópontja. Az persze természetes, hogy ha a teremtést tagadjuk, vagy legalábbis kivonjuk a tanító hivatal hatásköréből, akkor sok gerenda megreped, ha következetesek akarunk lenni.

De hát a vallások soha nem következetesek, logikai rendjük ezt fölöslegessé teszi. Épp erről, mint mondtam, szívesen cserélek eszmét, miután olvastam felkészült expozédat.

A harmadik meg az volt, hogy ne offoljunk. Mondd meg hogy hol. Ezért e helyt ez ügyben nem szólok többet hozzá, ezt bizonyára megérted.

Har Perah
2004. december 28. 14:25 | Sorszám: 511
Így van, a templomban nem helyes, bár az alkotmány és a vonatkozó rendelkezések nem tiltják, agitálni.

Ez azért van, mert egy liberális és demokratikus alkotmány nem rögzítheti azt a közmegegyezést, hogy a templomok, azok afféle sanctuariumok, védett helyek, ahol magasztos dolgokról esik szó, ritualizált formában.

Tehát a társadalom pártokon és napi ügyeken felüli tisztelete övezi őket.

Na most ez a tisztelet, ez viszont éppúgy nem írható elő és nem kikényszeríthető.

És ha nekem egy püspök kornyikál egy politikai tévévitában, olyan ügyben felszólalva, amely számos szakmapolitikai vonatkozást mutat fel, ráadásul jól tudjuk, hogy mire megy ki a dolog, akkor rákényszerít arra, és ebben senki nem akadályoz meg sem engem, sem a kormányt, hogy vitába szálljak vele.

És elmondjam neki, hogy abból, hogy engedjétek hozzám a kisdedeket, meg hogy szomjúhoztam és innom adtatok, nem vezethető le annak az álláspontnak a kizárólagossága, hogy egy állam polgárságát kell adni azoknak, akik nem az államnak a polgárai, mindenek a nemzetközi jogi és anyagi és egyéb következményével. És az sem vezethető le a Szentírásból, hogy a Fideszre kell szavazni, vagy hogy az állami és önkormányzati kórházak preferálandóak.

A kisdedek hozzánk vannak engedve, hiszen máris létezik kedvezményes honosítás (bizonnyal, sőt sürgősen enyhítendők a bürokratikus feltételei) annak, aki bebocsáttatást kér hozzánk, mondjuk Ártándon vagy Beregsurányban. És adunk inni a szomjúhozónak, tehetségünk szerint (vagy egy kicsit az alatt).

Har Perah
2004. december 28. 14:12 | Sorszám: 510
Az alkotmány passzusai azt mondják ki, hogy azonos joggal "pampoghat" mindkettő. És ennek egy féltve őrzött arányosság formájában kellene megnyilvánulnia, miként ezt minden idézett forrás és sok egyéb tanulmány is alátámasztja.

A kormánynak joga és kötelessége minden kiélezett közéleti kérdésben megnyilvánulnia, a pártokat meg egyenesen erre tartjuk. Minden közéleti megnyilvánulásra tehát jogos és elvárható egy reakció, bármelyik civil szervezet mondta is ki azt, vagy bármelyik egyházfő, bármilyen ornátusban. Hát hisz épp ez az.

Ahogy Orbán Viktor mondta, pontosan és szépen. Nem ismétlem magam.

Ami a felvetésedet érinti, szívesen megfontolás tárgyává tenném, sőt, bizonyos értelemben meg is tettem, tehát ismét köszönöm neked, hogy ilyen elmeélesítő kérdéseket vetsz fel, mert bizony elég nehéz nem ordítóan felületesen egy ilyen kérdésre megfelelni.

Csak még mindig nem kaptam választ arra, hogy mi történt a filozófia meghatáűrozásával kapcsolatban feltett kérdéseddel.

Azt nem gondolnám, hogy éppen a kérdésed feltevése, azazhogy "mi a filozófia", és az én válaszom megérkezése között múlt volna el érdeklődésed a filozófia nevű tudományág vagy időtöltés iránt.

Ha mégis így lenne ez, akkor ingatag intellektusú ember vagy, akivel nem folytatható következetes eszmecsere.

Úgyhogy várom erre vonatkozó válaszod, meg arra, hogy hol folytassuk, ezúttal a te expozéddal, az egyébként izgalmas és kimeríthetetlen témát, hogy tudniillik, mi a vallások "tartalma" a kreacionizmuson túl.

Én nem szeretek offolni, lehet egy ilyen rossz szokásom. Általában fegyelmezett gondolkodású embernek tartom magam, talán ezért lehet.

Tehát írd meg, hogy hol fejted ki, mint mondtam, ezúttal te először, gondolataidat, és amiképpen erőm és tudásom engedi, bízz benne, válaszolok.

Har Perah
2004. december 28. 12:29 | Sorszám: 504
Kedves mpd,

nem szeretnék érzelmeket nyilvánítani azzal kapcsolatban, hogy téged érdekel-e vagy sem, hogy Orbán Viktor mit mond. Jogod van, mint alant láttuk, érdeklődni eziránt, csakúgy, mint elutasítani az ezirányú érdeklődés feltételezését.

Én egy jól összefogott véleményt idéztem, történetesen Orbán Viktortól.

És bizony a kormány is "pampoghat": ez a vita tárgya. És meg is fogja tenni és sokhelyütt megteszi, mert...na nem folytatom, ott van az a szép, összefogott Orbán-idézet.

Vidd a fonalat valahová máshová, mert itt offolás és engem magamat zavar, ha mást nem is. És ha valakit megkérdezel valamiről, nem is egy egyszerű eldöntendő kérdésről, akkor a válaszát helyes értékén fogadnod és kommentálnod, vagy megköszönnöd. Ez kvalifikál vitapartnerré. Én ezen tényleg nem sértődtem meg, csak megjegyeztem, hogy a számomra mik a vita minimális feltételei. Ezek.

Har Perah
2004. december 28. 12:23 | Sorszám: 503
Én nem azt mondtam, hogy ma mit mondana, meg mit nem, mert tudom, hogy ma az ellenkezőjét mondja, szerintem jóval csekélyebb hitelességgel és én nem a feljlődést érzem rajta, hiszen azt te is tudod, antiliberális dogma ez is, bár a liberálisok nemigen állítják az ellenkezőjét, hogy a "fejlődés" nem mindig egyenes vonalú és nem mindig vezet magasabb szintekre, olykor sajnos a "fejlődés", szóval a változás éppenséggel regresszió, aztán ezen vitatkozhatunk napestig, hogy mikor melyik.

Én csak azt állítottam, hogy szépen foglalta össze a dolgot. Persze volt némi polémikus éle annak, hogy éppen őt idéztem, aki azóta fejlődőképességéről tett tanúbizonyságot, ezt nem tagadom.

De a lényeg az, hogy pontosan fogalmazott.

Har Perah
2004. december 28. 10:48 | Sorszám: 499
Hát ebből azt nem lehet levezetni, ez tény. És azt, hogy nem nyilváníthatnak véleményt, szóval hogy az alkotmány vagy bármely törvény ezt megtiltaná nekik, azt nem lehet állítani. Ez is tény.

Ha bármi olyasmit mondtam volna, szándékom ellenére, amiből bárki azt a következtetést vonta le, hogy ez kifejezetten tilos, úgy bocsánatát kérem a szándékon felül megtévesztettnek vagy megbotránkozónak.


De az is tény, hogy az egyházak véleménynyilvánítási joga az általános véleményszabadság keretei között van tárgyalva, azaz bárki másnak meg joga van az egyházak véleményét kritizálni, és kifejteni azt a véleményét is, hogy szerinte nem helyes és nem üdvös, ha az egyházak politikai véleményt nyilvánítanak.

Azt nincs joga mondani senkinek, hogy az egyházak számára ez tiltott volna, pontosabban joga lehet, de akkor hazudik. Kormányzati tisztviselőnek viszont nincs joga ilyen véleményt nyilvánítania.

De ez nem is hangzott el.

Az hangzott el, hogy az egyházak sajátos helyzetében megfontolandó, hogy helyes-e ilyen véleményeket nyilvánítani, nem borítanak-e fel ezzel bizonyos kényes egyensúlyokat, nem okoznak-e kárt, éppen azáltal, hogy olyan küzdőtérre lépnek, ahol mélyebb sebeket kaphatnak, mint adni képesek.

Ezt a gondolatot talán Orbán Viktor fejezte ki a legvilágosabban, 1990 májusában elmondott parlamenti beszédében:

"Ma már világosan látszik, hogy az MDF-kormány a társadalommal szemben keres politikai szövetségest az egyházakban....


Az egyházak ugyanis csak akkor fogják betölteni azt a pozíciót, amely egy modern társadalomban megilleti őket, ha megőrzik és visszanyerik autonómiájukat.

Amennyiben a politikai élet szereplői közül egyeseket ellenségnek, másokat meg szövetségesnek minősítenek, maguk is politikai szereplővé válnak. Márpedig, ha valaki erre a porondra lép, akkor rá is érvényesek lesznek a politika gyakorta kegyetlen törvényei. Ezért mondjuk azt, hogy hibát követnek el, ha azok szolgálatába szegődnek, akik ideológiai átnevelőtábort akarnak csinálni Magyarországból."

Úgyhogy hibáktól, súlyos hibáktól óvunk, közös érdekünkben. Tiltásról nincs szó.

Ugyanezt tette egyébként a II. Vatikáni Zsinat is és ezzel kapcsolatban több vatikáni dokumentum:

"Az egyház a mai világban" kezdetű konstitúcióban pl. ez olvasható:

"Feladatánál és illetékességénél fogva az egyház semmiképpen sem elegyedik a politikai közösséggel...A politikai közösség és az egyház függetlenek egymástól a maguk területén: ott autonómiájuk van."

Ja, és ott van még a lelkiismereti szabadságról szóló törvényben az is, hogy az egyházakat, valamennyi egyházat, egyenlő módon kell kezelni. Ezen meg el kellene mélyebben gondolkodni az egyházfinanszírozás, sőt akár a vatikáni szerződés tekintetében.

Az meg egy érdekes tréfálkozás, hogy, úgymond, meghallgatsz egy filozófiáról szóló hozzászólásomat. Megkérdeztél valamit, én válaszoltam. Így illik. Te meg, ravaszkásan, elütötted a dolgot, esetleg triumfálni is véltél.

Pedig nem hátrányt okoztál vele, hanem előnyt. Alkalmat adtál arra, hogy elgondolkodjam valamin, én meg megtettem. És leírtam. Nem magánlevélben, hanem egy viszonylag olvasott fórumon. Ha te mégsem vagy kíváncsi arra, amit kérdeztél, a te dolgod. Majd kíváncsi lesz rá más. Vagy nem. Nekem mindenesetre szereztél néhány kellemes percet a kérdéseden való töprengéssel. Köszönöm.

Har Perah
2004. december 27. 21:18 | Sorszám: 491
Na, akkor itt vannak a törvényhelyek:


1949/XX (többször módosított)

"60. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára.

(2) Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását vagy elfogadását, és azt a szabadságot, hogy vallását és meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolhassa vagy taníthassa.

(3) A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik.

(4) A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze."

1990/IV.(a lelkiismereti és vallásszabadságról):

Az egyházak és az állam kapcsolata

"15. § (1) A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva mûködik. [Alkotmány 60. § (3) bek.]

(2) Az egyház belsõ törvényeinek, szabályainak érvényre juttatására állami kényszer nem alkalmazható.

(3) Az egyházakat azonos jogok illetik és azonos kötelezettségek terhelik.

EBH2002. 757. Az egyház tulajdonában lévõ ingatlan kiürítése iránti igény bírói úton érvényesíthetõ [1990. évi IV. tv. 15. §]

BH1996. 58. Az egyházi jogi személyiség kérdésében kizárólag az egyház szervei jogosultak dönteni [1990. évi IV. tv. 13. § (3) bek., 15. § (2) bek., 20. § (1) bek.].

16. § (1) Az állam az egyházak irányítására, felügyeletére szervet nem hozhat létre."

Hát ebből tényleg elég nehéz lesz kihozni a ráció győzelmét, de majd megpróbáljuk.

Har Perah
2004. december 27. 15:55 | Sorszám: 490
Ahhoz képest, hogy te kérdezted és te biztattál, hogy offoljak, én meg még gondolkodtam is, már amennyi kitellik, jobban is megerőltethetted volna magad a válaszodban...
Har Perah
2004. december 27. 15:35 | Sorszám: 488
Jó, akkor offolok

Hát most megfogtál, hirtelenjében manapság meghatározni, hogy filozófia, az nem biztos, hogy az én kenyerem és az én szintem, itt, időfűrészelés céljából ideírogatott hozzászólásokban, melyek csak arra szolgálnak, hogy ne kelljen az előttem fekvő és sajnos jogos reklamációval foglalkoznom, melyben oly magasztos dolgokról van szó, mint kazánpóttápvíz.

Volt egy olyan korszak és benne az én hitem, Bécsi Kör-Wittgenstein-Nyíri J. Kristóf, hogy a filozófiának volt egy nyelvi fordulata, és ami az előtt volt, az metafizika és ami meg azután, az lényegében a nyelvről fog szólni.

Szervezett művelődésem (egyetem, akadémia stb.) e korban ért véget.

A filozófián (nem metafizikán) valami metaelméletfélét értek, aminek van tárgya, tudományos megközelíthetőségű tárgya, és valamiképp a módszerről szól és rajta magán is számonkérhetők a módszerek. Olyasmi, mint a kísérletek a kölcsönhatások elméleteinek egyesítésére.

De ez most nagyon improvizált volt, és nem alapoznék rá doktori disszertációt.

Ilyen értelemben az evolúció elmélete egyrészt bizonyításra vagy legalábbis pontosabb modellezésre (hiszen a nem logikai világban ez a bizonyítás)alkalmas állítások sora, tehát tudomány, másrészt az ezekből a fejét kidugni próbáló módszeres általánosítások és magukra az észleletekből alkotott modellekre visszaható megfontolás, tehát filozófia. Talán.

Nem tudom, miért beszélsz kreacionizmusról, én ezt nem említettem, talán a te vesszőparipád lehet ez az evolúció kontra kreáció ügy.

A vallásos rendszerekben felfedezni vélek valamely általános verifikálhatatlanságot, folyamtos, megtévesztő önkorrekciós mechanizmust, mint az összeesküvéselméletekben. Szóval trotty a logikájuk, a módszertanuk és ennek elfedésére egy jól leírható bullshit-típusú közlésformát alkalmaznak. Nekem elméletileg ez a bajom velük, tőlem akár teremthette is az úr Ádámot.

Az egyházakkal meg semmi bajom, sőt, az egyik felekezet igen-igen világi változatának meg egy kevésbé világinak is magam is látogatója, ha nem is tagja vagyok. Semmi bajom, ameddig nem dőlnek be ostoba kölykök értelem és meggyőződés nélküli jkoncszerzési akcióinak és nem prostituálják magukat velük. És megmaradnak a maguk tornyaiban, ahol, mint mondtam, magam is szívesen meglátogatom őket.

Har Perah
2004. december 27. 15:06 | Sorszám: 485
Látom, csak offolgattok ti is, hát akkor válaszolok, ti ismeritek jobban a terepet.

"A természettudományoknak nincs arra szükségük, hogy holmi filozófiák alapuljanak rajtuk."

Ki írta azt, hogy szükségük van? Én éppen az ellenkezőjét írtam, azt, hogy vannak olyan filozófiák, amelyek természettudományos alapokra épülnek, és ezek amenmnyire lehet, megpróbálnak verifikációs kritériumokat alkalmazni.

Van magának a tudománynak is, mint jól tudod, filozófiája, és ennek meg van létjogosultsága, hiszen nem más, mint metaelmélet a megismerésről. És szintén verifikálható/falszifikálható állításokat próbál tenni, és korrigálni képes magát, ha észrevétetik vele, hogy nem ezt tette. A matematikának is van egy olyan szintje - de jó lenne ismerni, nem csak magmafajtáknak szóló lebutított könyvekből - amely lényegében filozófiának tekinthető és magát is annak tekinti. A fizikának is, ld. Heisenberg, Physics and beyond. És a nyelvtudománynak is.

Naszóval ezekhez képest van és ítélhető meg az ókori, zagyva, papi metafizika.

On

ide most már csak tényleg a törvényeket hozom és nem offolok, mert nem elegáns.

Har Perah
2004. december 27. 14:40 | Sorszám: 483
Azt hiszem, pillanatnyilag Sitting Bull hiszi, hogy csalhatatlan.

Én nem.

Hozom a törvényhelyeket, a vatikáni szerződéssel együtt. Csak az nem két perc. Megígértem, hát hozom.

Har Perah
2004. december 27. 14:04 | Sorszám: 478
T. Mallow,

mint írod, egyik dogmatikus filozófia sem különb a másiknál...

pontosan így van, tehát ennek alapján egyetlen dognatikus filozófusnak sincs joga (és ki lenne dogmatikusabb, mint a dogmák kiötlője és máig fenntartója?) pusztán a filozófiái implikációinak az alapján bárki másnak az ügyeibe beleszólnia? kinek nem kellene kiröhögnie egy kövérkés vénembert, mikor aranyozott sapkát, pásztorbotnak nevezett műkincset és topánokat ölt és hajlong egy darab kenyér előtt? hiszenhát, mint mondod, a dogmatikus filozófiák egyenrangúak.

És mégsem röhögjük ki, amíg a maga dogmáinak sáncai mögött marad, ellenkezőleg, megértő, támogató szeretettel vesszük körül, mert benne az emberi múlt egy sok szempontból jeles, de lezárult korszakának képviselőjét látjuk, és akárhogy is, lelkünk rezonál a liturgiára.

vannak ugyanakkor nem dogmatikus filozófiák is, melyek általában a természet vagy az emberi nyelv vagy a megismerés tudományos módszerin alapulnak és lényegükben van az, hogy cáfolhatóak, önkritikusak és nem kizárólagosságra törők.

Szóval nem minden elmélet egyenrangú, csak azt akartam mondani, a béljóslás elmélete nem azonos értékű a relativitáséval. És ez kimutatható.


Na de ez itt már off, valamely vallási topikban, mondjuk a "legszemélyesebb közügyben" szívesen folytatom.

Ide még beírom az igényelt törvényhelyeket, de szerintem ennek a topiknak a tárgya sokkal alaposabb megtárgyalást igényelne annál, mintsemhogy szétoffoljuk.

Har Perah
2004. december 27. 13:51 | Sorszám: 476
Miért, hát nem ez az igazi törvény, az örök, a lelkünkkel együtt rezdülő, mely hitelesebb mindenféle csip-csup efemer világi köztársaságocska alkotmányánál, jelesül az 1949. évi XX. törvénynél?
Har Perah
2004. december 27. 13:47 | Sorszám: 475
OFF

egy londoni seriffre megy vissza a dolog, a xix. szd. első feléből.

Har Perah
2004. december 27. 13:22 | Sorszám: 472
1Kor 6,12. a válasz:

"Minden szabad nekem, de nem minden hasznos."

Har Perah
2004. december 27. 12:46 | Sorszám: 469
Te, azt hiszem szentistvánjobb a megfelelő vitapartnered, az ő nevével nem egészen összeillő nyelvezete, azt is mondhatnám, ahhoz talán méltatlannak is gondolható nyelvezete az, ami minősítéssel foglalkozik a tárgy helyett.

Eléggé felszínesen, de közelről és folymatosan figyeltem az olasz belpolitikai életet. Innen.

Ha akarod, legközelebb minden mondatomhoz hozzáteszem, hogy szerény véleményem szerint. De inkább mégse. Tekintsd az összeset szerény és nem minősítésre, hanem válaszra váló váéleménynek.

Har Perah
2004. december 27. 12:16 | Sorszám: 465
Rocco Buttiglione egy tulajdonképpen normális, nagyképű professzor volt, a kilencvenes évek elején került a politikába, kereszténydemokrata színekben.

Amikor a sokévtizedes tolvaljás és maffiaösszefonódások miatt az egész keresztény és demokrata bagázst szétkergették, megjegyzem a szocialistákkal együtt, akkor ő először a baloldalon próbálkozott, majd megtalálta magát a határozottan világias Berlusconi és Fini mellett, egy koalícióban van ma is pl. a Radikális párt nevű ultraliberális Pannella-féle formációval.

Szóval otthon teljesen normális.

Úgyhogy az, amit mondott és ahol mondta (és annak nem szabad az igazságtartalmát vizsgálni, mivel mások fölött mondott erkölcsi ítéleteknek és mások számára előírni kívánt életszabályoknak nem lehet igazságtartalma a liberális állam számára), az feltehetőleg egy kúriai provokáció volt és azt a választ kapta, amit megérdemelt.

Azt is meg kell érteni, hogy ha a kultúránk harcol az iszlám fundamentalizmus ellen, akkor a helyi fundamentalizmussal is le kell számolni előbb-utóbb, és a háromkoronás, reszketeg egyházfőt a fehér szoknyájában meg a gyűrűcsókjával meg ezeket a dolgokat oda kell tenni, ahová valók: megértő, elnéző módon kezelt rezervátumba, békés híveik közé, hadd ünnepeljék békességgel az apostoli szózatot és keressék Jézus útján a megigazulást.

De minden szó, amit mondjuk a privatizációról vagy az állampolgársági törvényekről vagy a nemzetegyesítésről (erről még külön is lesz egy szavam, az olasz nemzet egyesítésével kapcsolatos pápai viselkedésről), szóval minden ilyen szó az pontosan egy szóval több, mint amit kimondhatnak.

Har Perah
2004. december 27. 11:09 | Sorszám: 462
Nem az volt az igazán szörnyű, amit mondott, hanem az intézmény, ami mögötte tolakszik.

Roccóra ütöttek, hogy a gyengéd tisztelettel övezett agg illetve tanácsadói értsenek belőle.

Ez mégis tapintatos dolog, nem gondolod?

Har Perah
2004. december 27. 10:30 | Sorszám: 455
Kedves Ödön,
OFF
ez utóbbi kettő még az ártatlan csipkelődés kategóriája.

De nem tudtam, hogy itt a gondolán tűrt szokás nicknevekkel gúnyolódni, különösen pedig létező személyekkel azokat összefüggésbe hozni.

Ha ez a gyakorlat itt nem tiltott, amit csodálnék, akkor, kedves Ödön, bizonyára sokat kelltt szenvedned kiskorodban.

ON

Har Perah
2004. december 27. 10:27 | Sorszám: 454
Kezdjük a dolgot fordítva: megtiltja-e valami a köztársaság kormányának, vagy bármelyik pártnak, vagy bármelyik intézménynek vagy személynek, hogy minősítsen bármilyen véleményt? Nem tiltja meg, pontosan ugyanazért, amire te hivatkozol.

Az, hogy ne politizáljon az egyház, az egy igen jámbor intés a helyett, amit teljesen alkotmányosan kaphatna mindenkitől, akinek az életét befolyásolni kívánná. Mindenkinek joga van ugyanis a tévedhetetlenség dogmáját önmagára nézve kihirdető és itt a további irracionális és önmagában forgó érvelés nélkül védhetetlen dolgokat hirdető, alkalmazottainak szexuális viselkedését firtató intézményt minden lehetséges alkalommal gúny tárgyává tenni. De nem teszi. Óvón inti attól, amitől egyébként a pápa is óvón inti őket, a közvetlen politizálástól.

Ez a lényege az állam és az egyház szétválasztásának. A terrénumok és a befolyási övezetek szétválasztása, békés, korrekt együttélés.

Ezt a közvetlen politikai, különösen pártpolitikai beavatkozás durván és az egyház számára veszélyesen megsérti.

Tehát a kölcsönös és távolságtartó tisztelet az, ami ezekből az alkotmányos és szerződéses helyekből levezethető.

Az egyház prédikáljon az általános és örök jóról, az életszentségről, a bebocsátást kérő számára az ajtó megnyitásáról, de ne arról, hogy milyen állampolgárságú lehet a bebocsátást kérő, és ki a testvér és ki nem, keresse Jézus útját, de ne ágáljon szakpolitikai vagy privatizációs kérdésekben, a szószékről ne hirdesse mondjuk a közlekedési vállalatok privatizációs stratégiájáról kialakított álláspontját, mert akkor joggal hülyézik le. Ennek a finomított változata az az óhaj, hogy tartózkodjék ezektől.

Tudod, hogy az egyház legidősebb leánya, Franciaország hogyan viszonyul egyházához. És sikerült helyre tennie, még annak árán is, hogy a kereszteket leparancsolták inen-onnan.

És le fogják parancsolni Olaszországban is, már megpróbálták, de elég hozzá még egy Rocco Buttiglione-megszólalás, a klerikalizmus (mert van ilyen, és nem kommunista találmány a szó, hanem szabadelvű) legutóbbi csúfos megfutamodása.

Az egyház őrizze meg arcát. Szükség van rá. És ne hagyja befröcskölni efemer pártocskák érdekében tett buta, olykor szánalmas megnyilvánulásokkal.

Har Perah
2004. december 26. 22:39 | Sorszám: 431
Az Mszp gazdasági érveinek jó része valóban cáfolható volt, az igaziak, úgymint a külpolitikaiak és a, nevezzük így, belsők meg bonyolultak, de a dolog lényege pont az szerintem, és ezt próbálom itt elmondani, hogy a Fidesz abban a sodrásban, amiben van, és ezen azokat a sorban nyíló utcákat értem, amibe belemegy, egyszerűen nem érvelhetett gazdasági érvekkel, nem, neki egyszerűen a trianonos-papos fílingre vannak téve a zsetonjai, meg a derekabb magyarok igaz érzelmeire meg ezekre a dolgokra, meg az erkölcsi fölényre, és ez egy vesztő stratégia.

Amiképpen a "katasztrófa"-kommunikáció is az. És Járai ide vagy oda, a kamatszintet is csökkentik előbb-utóbb, túl pici ez az ország ahhoz, hogy irracionálisan viselkedjen a jegybankja, és akkor meg tényleg - ha igaz, amit úgy egy páran végiggondoltunk - lesz érzékelhető növekedés, deficitenyhülés és munkahelyek.

Har Perah
2004. december 26. 22:28 | Sorszám: 428
Namost azt minden vagy majdnem minden érdekelt tudta, hogy a patrubányi kérdés alapján és intenciói szerint nem lehet törvényt hozni, erre Orbán is utalt, azzal, hogy "a parlamenti pártok majd konkretizálják", ugyan kérlek, meg azt is majdnem mindenki tudta, hogy a románok és a szlovákok egyszerűen nem engedik meg, és Európa is eltanácsol tőle, jöhetsz nekem az argentinai olaszokkal, de ott meg mindenütt érvényes államközi szerződések voltak és nem egy szomszédos állam területén élő népesség kapcsán ezen államok szuverenitásának csorbításáról, ami a határontúliak radikális szószólóinak buli lett volna, az pedig pont ez volt, sose kapták volna meg, és két év telt volna el minimum azzal, hogy erről szól a közélet és meggyűlöltük volna egymást bent is, kint is, ez lett volna, meg egy jólismert balkáni beteg huzavona, és én tudom, hogy azt is lehet gondolni, hogy a fidesz győzelme mindennél fontosabb a világon, de ennél azért talán mégse.

Ja, a kormánynak meg eszébe se lett volna lemondani, még az is lehet, hogy megerősödik, mert "meghajol a nemzet akarata előtt, ő szólt a nehézségekről, de ha így akarja a nép, akkor legyen..." vagy efféle szöveggel.

Har Perah
2004. december 26. 22:04 | Sorszám: 414
Szerintem teljes erőbedobással kampányolt.

Azon kívül, hogy Orbán nem állt ki Gyurcsánnyal, mint a jótollú Torkos fogalmaz, "nem ereszkedett le egy kádkőkészítőhöz", szóval ezen kívül mit kellett volna még tenniük?

Tényleg érdekel a válasz, csak azt ne mondd, hogy még egymillió szórólapot kellett volna nyomtatniuk...

Három különböző teóriát nyomtak ugye,meg ennek az alváltozatait, az útlevelest, azt, hogy nem fog semmibe kerülni, meg azt, hogy a népszavazási kérdés után majd a pártok szabadon eldöntik.

Na most egyik sem volt igaz, már szerintem, de ebbe most nem mennék bele, ez a kisebbik baj, nehogy vita legyen, visszavonom, egyik igazabb volt mint a másik, de nem is volt képviselhető, pláne egymás mellett, és azzal a teherrel, hogy a kormánypártok meg pontosan közölték, elég sokszor, hogy mit mondott az ügyben pár éve Orbán, meg Németh Zsolt meg Martonyi, meg Duray, ezek az érvek elég jól és főleg nem hiteltelenül voltak ellensúlyozva.

Meg ott volt a kormánypárti szociális demagógia, ami reálisabb, hitelesebb, mai életet érintőbb dolognak tűnt mint az ellenoldali, a kebelre ölelt elszakított testvérről, akinek csak egy magyar útlevél kell a boldogsághoz a szivarzsebébe a temerini piacra vagy akárhová.

És akárki akármit mond a közvéleménykutatónak meg a tévében, az emberek nyolcvan százaléka undorodik vagy fél a papos-trianonos dolgoktól, vagy gyanúsnak találja az ilyen hivatkozásokat.

Szerintem egyszerűen ma ennyi van a Fideszben, a és Orbánban, meg az általa kényszerűségből, az előbb tárgyalt okokból felkarolandó ügyekben. És ezt ti jól tudjátok.

Har Perah
2004. december 26. 19:34 | Sorszám: 384
Az a helyzet szerintem, hogy mindkettőtöknek igaza van.

Ugyanis:

1) A Fidesz, azokkal az előzményekkel és döntésekkel, amelyekkel ehhez az ügyhöz érkezett, kénytelen volt kampányolni

2)tudta, hogy elveszíti.

Korábban kellett volna meggondolni.

Szóval azt se tehette meg, hogy nem megy bele ebbe az utcába teljes erőbedobással, meg azt se hogy nyerjen.

Amiképpen ugyanilyen ügy az antiprivatizációs kampány, a "nettó befizetők leszünk" kampány, a Tőkés és Duray támogatásának kampánya, a pápánál tett látogatás elleni kampány, pláne azon a szionten, hogy a miniszterelnök "szemtelenkedett", meg nem engedték be a feleségét", talán az irak elleni kampány belpolitikailag nem ilyen, de külpolitikailag az is veszteség...

Ez egy hosszú utcasor, és megmondható volt, hogy aki azokkal a szavazatokkal akar győzni, akik a Szabadság térről a Terror Háza elé vonulván a kabátjuk alá rejtették a miépes és az árpádsávos zászlóikat, és saját, külön értékvilágot, hogy nem mondjam, két Magyarországot vizionál, és jelzésre mozgósítható polgári köröket egy liberális, többpártrendszerű demokráciában, az számoljon ezzel.

És sorba mind bele fog menni az összes ilyen utcába, mert már nem tehet mást és nincs, aki megmondja neki, hogy ki kell állnia és vállalnia, amit tett.

És most Gyurcsány azt is el fogja hitetni a néppel, és nem csak az ő népével, hogy a nemzeti kérdés demokratikus napirendre tűzésének voltaképpen a Fidsez az akadálya. És bizony lesz benne igazsága.

Har Perah
2004. december 26. 18:55 | Sorszám: 379
Na most a bőségszaru láthatólag nem működik, csak bűncselekménnyel. Tehát ez egy bűnüldözési ügy. Az más kérdés, hogy a bűncselekmény elkövetését az általad vázolt eljárás megkönnyíti.

Az meg, ne haragudj, de összeesküvéselmélet, és nem is a legkidolgozottabbak közül való, hogy "az oroszoknak fizetendő energiaszámla növelése" valami olyan korrupciós ügylet alapja lehetne, amelyben a kormány érintett. A magyar kormány nem áll üzleti kapcsolatban az "oroszokkal". Velük jórészt egy magánvállalat, a Mol áll kapcsolatban.

Meg hogy az ócsítás: hát akkor már nem ésszerűbb, hogy inkább drágítjuk a forintot? És ettől a banki szféra jövedelmezősége megugrik? Amiben már lehetett kormányzati érdek? Amiképpen ugyanezzel az eredménnyel járt a lakástámogatási rendszer? Garantált kamatmarzsokkal?

És itt részben magyar tulajdonú bankokban lecsapódott százmilliárdokról van szó.

Mégse mondta senki komoly ember, hogy ez az mnd és a fidesz közös maffiaakciója lett volna az érdekkörükbe tartozó bankok felhízlalására...

A nemzeti valuta árfolyamát nem lehet az ócsítás és drágítás leegyszerűsítésében nézni. Az ócsító Greenspan mekkora hasznot söpörhet be a maffiájának a kétszázforintos dolláron...

Az bizos, hogy ma Magyarországon a reálkamat többszöröse az európainak és jelentősen meghaladja a lengyelt. És hogy a legutóbbi csökkentésre sem "ócsult" a forint. Szóval több volt beárazva.

Har Perah
2004. december 26. 18:41 | Sorszám: 377
Abban viszont igazad van, teljesen, ha így gondoltad, hogy a KésH ügy várható veszteségeinek jó része, ha egyszer be lehet azt hajtani az anyabank tuljadonosain, nem a költségvetés hiányát növeli.

Tehát ez vélelmezhetően egyelőre egy részben privát ügy, de az állam és az önkormányzati szektor,a legutóbbi ítélet ellenére sem valószínű, hogy ki tud mászni belőle veszteség nélkül.

Har Perah
2004. december 26. 18:04 | Sorszám: 375
Ne haragudj, hogy beleszólok a vitátokba, de ez az alábbi válaszod nem korrekt.

Ugyanis te azt kérted, hogy milliárdos korrupciós ügyekről írjon, ő meg megtette (némileg prejudikálva talán,lesznek ott még meglepetések, gondolom az eddigi ügymenetből, szóval nem lesz egyértelmű pártpolitikára lefordítható, de ez most nem fontos), ezekután meg azt írod, hogy ezek nem magyarázzák a költségvetési hiányt.

Kértél volna olyat, ami magyarázza vagy befolyásolja a költségvetési hiányt.

Magyarország költségvetése durván ötezer milliárd. Mekkora "korrupció" kell, ami befolyásolja? Egy százalékos? Ötvenmilliárd? A Postabank meghaladja. A vélhető autópályaügyek jócskán meghaladják. A KésH talán nem, pillanatnyilag a felénél tartunk.

Vagy egy korrupciós rendszer, ami ezer meg ezer kisebb eseményből áll?

Szóval vitatkozzunk korrekten, hogy szórakoztató és sportszerű legyen.

Har Perah
2004. december 26. 17:43 | Sorszám: 372
Kedves Marco,

olyan vagy, ne is haragudj meg, mint az a boxoló, akinek a menetek közti szünetben azt a tanácsot adják, hogy mittudomén rövid, szúró balosokkal támadjon hármas kombinációban, ütőtáv széléről, mert különben veszít, és erre azt válaszolja, hogy "de mondd meg az ellenfelemnek is ugyanezt, különben nem veszem figyelembe".

Garantáltan veszíteni fog, ez világos.

Tanulmányoztam a műveket, a felénél több, ez teljesen így van, én is mondtam, csökken a tőkevonzó képességünk, rossz az adórendszerünk, gyávák ahhoz, hogy most hozzányúljanak a mindenki által eddig érintetlenül hagyott úgynevezett nagy elosztórendszerekhez, na most a kórházprivatizációs munkáspárti blöff, amit a fidesz beszopott a Cser Ágnes-féle happeningekkel, az éppen ez ellen szól, meg az is, hogy komolyan gondolják, hoyg Magyarországon fenn lehet tartani 3200 önkormányzatot, nem lehet, megsúgom, és mindenki tudja, de még a megyéket se szabad, de persze nem szvazzák meg a kétharmados törvényt, a tíz százalékos kamatszint meg tarthatatlan.

A többi meg a maastrichti kritériumok nevű vitatott ügy.

Tehát, ha alaposan elemzed, ez nem konstruktív ellenzéki kritika.

E pillanatban érted haragszom, nem ellened, legföljebb az illúzióid ellen.

Ezt a kormányt menetből kell legyőzni, úgyis két-három, maximum öt százalék lesz a különbség. Tessék konkrét és nem az összeomlás víziójából kiinduló és nem magántulajdonellenes és nem sulykolt dolgokat elővezetni, és meglátod, jó küzdelem lesz.

A 23 millióval kapcsolatos illúziódtól meg ezúttal nem akarlak megfosztani. Borítsa a múlt köde.

Har Perah
2004. december 26. 17:08 | Sorszám: 366
Az "egyszerű üzeneteket sulykolunk" kommunikációjának lejárt az ideje. Azért járt le, mert az alaptézis hibás: egyszerűen nem igaz az összetöpörödött, megnyomorodott ország ködképe, ráadásul, mint mondtam, az emberek nem szeretik ezeket a dolgokat, különösen, ha megfejelik erkölcsi roggyantgerincűségükre vonatkozó feddésekkel.

És komolyan vehető gazdasági program nélkül. medrt a petíció, az gyakorlatilag nyolc-tíz hónapon belüli államcsődöt jelentett volna, különösen, ha megfejeljük egy kis matolcsys belső keresletélénkítéssel. "Erős ország - erős forint - erős magyar ember", ezek a dolgok nem mennek már.

És Magyarország - és szintén nagyon nagy kár volt a "nettó befizetők leszünk" szlogen, nehezen jóvátehető, 1600 milliárdhoz fog jutni a következő három évben, amelyek feltehetőleg részben jó helyre kerülnek, és az "utolsók lettünk", egyrészt nem igaz, mert utolsóelőttiek, mint a szovjet-amerikai boxmeccses viccben, ha nem ismered, leírom, csak annyit jelent, hogy a ránk nem vonatkozó maastrichti kritériumok tekintetében nem teljesítünk jól. De a németek se teljesítenek, az olaszok meg ugyan teljesítenek, de nem akarnak teljesíteni, mert belátták, hogy fejlődő gazdaságokat nem lehet 3%-os hiány alatt tartani. És taán az az út Berlusconi különgépén, nem volt véletlen...

Az infláció teljesen kézben van, a munkanélküliség nem nő és egy racionális átlagban 24%-kal (de mondd, hogy csak 15%-kal) nőttek a reálkeresetek, igen, volt egy hónap, november, amikor 0,1%-kal csökkentek és ezt bizony nagyon helyes volt kommunikálni, erősen, mert ehhez nem szokott hozzá az átlagember horizontja.

Az egész összeomlás- és nemzethalálkoncepció rossz, úgy ahogy van.

Ugyanis tényleg komoly strukturális bajok vannak, iszonyatos az adórendszer, csökkennek a komparatív előnyeink, a bürokrácia nem érdekelt a tőkevonzóképesség növelésében, de ezekről kell beszélni, és nem a totális csődről, amelyből csak egy új kezdet emelheti fel a nemzetet.

Har Perah
2004. december 26. 16:47 | Sorszám: 358
Vondd kétségbe. Azért nem szívesen mondom meg, hogy kire mondta, mert egyrészt közismert, másrészt parttalan vitához vezetne, hogy tudniillik az illető meg milyen könyvet írt Orbán Viktorról, és ezért jogos felháborodásában és így tovább.

Ez egy példa volt, itt nem lehet tudtommal mikrofilológiai lexikográfiákat bemásolni, az egyik hozzászóló élt ezzel a kifejezéssel, erre reagáltam.

És, amint látom, természetesen máris itt van az, engedd meg, elterelés, hogy tudniillik Donáth Lászlóval mi van meg mi nincs, meg hogy Hack Péter meg a Hit gyülekezete.

Ezekről is szívesen beszélek, és azt előrebocsátom, hogy szerintem a jelenlegi kormánypártok egyházakkal kapcsolatos viselkedése és állásfoglalásainak többsége ellentmondásos, felkészületlen és következetlen. Mindenkelőtt a vatikáni látogatást megelőzően.

De hát itt úgy tudom, az ellenzék kommunikációs stratégiáiról van szó,meg részben az egyházéról, ebből nem lehet a "ti is ezt csináljátok" sémával kijönni.

Har Perah
2004. december 26. 16:37 | Sorszám: 355
A piacgazdaság nem egyenlő a neoliberális iskolával, ez tény, az egyik gazdaság, a másik iskola. Az iskolák részben leírják, részben befolyásolni próbálják a reálgazdaság folyamatait, ez néha megy nekik, néha nem.

A neoliberális iskola pedig nem bukott meg, mert egy iskola nem tud megbukni, hanem bizonyos előrejelzései nem váltak be, ezért folyamatosan alkalmazkodik a gazdaság tényeihez. E tekintetben volt, amikor más iskolák nála sikeresebbek voltak. Egyetlen úgynevezett alaptétele sincs végleges erővel cáfolva, közgazdaságtanban ez lehetetlen.Ez egy bonyolult ismeretelméleti dolog, nem lehet kétszavas üzenetek tárgyává tenni.

Az Mszp-t nevezheted neoliberális pártnak, ő például modern szociáldemokrácia felé haladó pártnak nevezi magát, ezek szójátékok. Egyik sem démon. Az Mszp nyilván a hatalmi viszonyai, érdekkörei és bizonyos hosszabb távú érdekek és bölcsessége vagy ostobasága alapján fogja gazdaságpolitikáját módosítani, ha az szükségesnek látszik.

Az a lényeg, hogy a retorikájában ne menjen el olyan pontokig, amelyek a piacgazdaság alapjait támadják, és ahonnan nincs visszaút: a privatizáció démonizálásáig és leállításának követeléséig, a befagyasztott árakig, a mindenkinek alanyi jogon járó munka- és létbiztonságig és így tovább. És ne találjon ki sajátos magyar utakat a gazdaságfejlesztéshez és így tovább.

Nem haladunk az összeomlás felé, ellenkezőleg, EU-tagok vagyunk, nemzeti jövedelmünk az EU átlagának kétszeresével növekszik, az elmúlt három év átlagában a reálbérek nőttek, hitelminősítésünk jó, valutánk stabil (talán túlságosan is). Erről valami bővebbet kellene tudnom, hogy értsem: milyen összeomlásra gondolsz?

Az egzisztenciálisan elnyomorított réteg és a demagógia: az átlagbérek nőttek, az ország stabilitása az eu-val nőtt és így tovább...nem ismétlem magam. hogy rosszul érzik magukat, az tény, de azért ebben az országban, aki már életében kitöltött egy adóívet, az közgazdaságilag nem hülye.

És a kormányfő sem az, ezért a "nagyon egyszerű üzenetek kommunikálása" ("azt mondtátok, nem lesz gázáremelés") egyszerűen nem fog hatni: nem ijed meg és megpróbálja eladósodás árán is teljesíteni a követeléseket és nem bújik el, hanem hasonlóan egyszerű, és olykor izgalmasabb üzeneteket "kommunikál" a számukra.

Az emberek magukban nem szeretik, ha a hazájukról úgy beszélnek, mint összetöpörödött, erkölcsi fertőben és meghasonlásban fetrengő, összeomlás felé rohanó valamiről, az ellenkezőjét, a konstruktivitást jobban szeretik.

De ha még te is elhiszed az összeomlás-projektet, akkor az ellenzéknek tényleg nehéz lesz kihátrálnia ebből az utcából.

Har Perah
2004. december 26. 15:27 | Sorszám: 348
Kedves Marfco,

és miért kellene egyáltalán valamit is sulykolni?

A gázáremelés kifogásolásának ügye egy teljesen elhibázott koncepció, és ebben igazad van, ilyen arányokban egyenesen nevetséges, minden normális ember tudja, hogy az jórészt külgazdasági tényezőktől függ.

És egyáltalán, az "áremelés", mint olyan kifogásolása az alapjában piacgazdaság-ellenes.

És jól tudod, hogy mindenre van válasz akkor, ha a komplex közgazdasági mutatórendszerből kettőt kiemelünk és azt mondjuk, hogy attól tragikus a nemzet állapota, ők meg másik kettőt emelnek ki, hogy attól meg javul, és egy harmadikat, az mnb árfolyam- és kamatpolitikáját, hogy az meg az a mutató, amitől az nem javul, ami javulhatna.

Nem lehetne ezt az egész "tragikus összeomlás felé megyünk és minden elhibázott és töpörödik a nemzet és létében fenyegetett, és bankárok és üzletemberek kezében elenyésznek a nemzet értékei" alapkoncepciót valami konstruktívabbal felváltani?

Mert ez nem egy nyerő ügy.

Ez az ország EU-tag, fejlődik, rengeteg viszontagsággal, belső érdekharcok foglyaként, rossz adórendszerrel, számos tizenöt év valamennyi kormányának felróható megalkuvó vagy elhibázott vagy káros lépés következményeivel a nyakában, ezekről kellene beszélni, de úgy, hogy közben ne tagadjuk azt, hogy az ország létezik, él, fejlődik, polgárai szabadok, kormánya viszonylag stabil, külpolitikája elfogadott, nem alternatíva nélküli, tehát koncepciójában átalakítható, de elfogadott...és így tovább.

Har Perah
2004. december 26. 15:14 | Sorszám: 347
A megfelelő ellenzéki vezető Szalai Annamária, talán eléggé vezetőnek és éppen a kommunikációban járatos vezetőnek tekinthető ORTT-s megbízatása óta, a fehérjehalmaz kifejezés tőle származik.

Ez tény. Az is tény, hogy egyéb emblematikus megjegyzésekkel tovább lehet árnyalni a képet az ellenzéki kommunikáció (egyébként talán már ez az ellenzéki kifejezés is túlságosan általánosító: a kisgömböcről van szó vagy arról, aki mondta róla, vagy a, nevezzük így, radikális nemzeti oldalról) hibáiról, és szerintem ez a topik tárgya.

2) Az egyház kötelessége az evangélium szerinti élet tanítása, és a segítségnyújtás a lelki üdvösség eléréséhez.

Ehhez természetesen a maga mélységes bölcsességével és évezredes igazságaival az egyház a világi létben való eligazodáshoz is segítséget nyújt, de nem nyújthat konkrét politikai ügyekben, melyeknek olyan konkrét politikai, külpolitikai és gazdaságpolitikai vonatkozásai vannak, melyek megoldásához Isten megváltott népének a maga szabad akaratából és választott világi vezetői segítségével kell eljutnia.

Ezt mutatja a "testvéreink befogadása" kitétel is, mely természetes része egy egyházi, örök igazságokra törő szövegkörnyezetnek, de egyáltalán nem fedi le azt a tényt, hogy itt nem befogadásról, hanem egy világi képződmény, a Magyar Köztársaság állampolgárságának egy kogens kérdéssel kötelezővé teendő és nem tisztázott kritériumrendszerű megadásáról volt szó olyan külföldi állampolgároknak, akik ténylegesen nem a Magyar Köztársaság polgárai.

Har Perah
2004. december 26. 12:14 | Sorszám: 341
Helyesen figyelmeztetett az imént egy fórumtársunk arra, hogy célszerű lenne visszatérni a topik igazi témájára: az ellenzék vesztes propagandájának mélyebb okaira.

Engedelmetekkel, ehhez is lesz néhány szavam, bizonyára atyafiságos béketűréssel és mérlegelő értelemmel fogadjátok: a bérfehérjék halmazelmélete egyrészt inszinuáció, másrészt érvhiány, harmadrészt pedig éppenséggel része az ellenzék alapvetően, stratégiailag hibás kommunikációjának.

Mindazonáltal - részemről e topikban utoljára - néhány szóban visszatérek az elősző újszövetségi szövegértelmezésre, mivel a válaszból úgy tűnt ki. hogy annak egy fontos eleme elsikkadt.Szó volt a értelmezésben egy másik alapvető locusról is, mely így hangzik: "Az én országom nem ebből a világból való. Ha ebből a világból volna országom, harcra kelnének szolgáim..."

Tehát szolgáinak nincs küldetése arra, hogy harcra keljenek.

Az isteni igazság tartalma mélyebb, megfogalmazása magasztosabb, mintsemhogy az bármely aktuálpolitikai klisére lefordítható legyen. Ez a mélység és magasság az, amelyet az egyháznak nem szabad elveszítenie aktuálpolitizálással. Ez a hosszú távú célja az állam és egyház következetes szétválasztásának.

Ha az egyház arról beszél, hogy be kell fogadni a szűkölködőket, és bebocsáttatást kérőket, akkor ez egy ilyen igazság. De hogy ennek alkotmányjogilag, külpolitikailag és gazdaságpolitikailag milyen megoldásai lehetségesek, és hogy egy állam polgárságát helyes-e megadni annak, aki ténylegesen nem ennek az államnak a polgára, az nem az egyházra tartozik.

Ha ebbe beleszól, az egyház elárulja küldetését, a mélyebb és magasabb és örök igazságok közvetítését.

Har Perah
2004. december 25. 22:50 | Sorszám: 310
Te mondád.
Har Perah
2004. december 25. 22:17 | Sorszám: 305
"Mutassátok az adópénzt!" Odanyújtottak neki egy dénárt. 20Ekkor megkérdezte tőlük: "Kinek a képe és a felirata ez?" "A császáré" - felelték. 21Erre azt mondta nekik: "Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené!"

Az én értelmezésemben ez a locus pontosan az állam és az egyház következetes szétválasztásának alapja.

Az Isten Országa nem e világról való, tehát a császárnak meg kell fizetni az evilági járandóságokat, míg ugyanakkor az isteni országnak nem szabad beleavatkozni a Földi Ország dolgába, például az állam polgárságáról szóló törvény mikénti megalkotásába.

A keresztény ember kettős, de éles ellentétbe állított kötelezettségeiről van itt szó.

És azt meg még félreértéssel sem lehet belemagyarázni, hogy itt a császár kötelezettségeiről lenne szó, a császár "meghátrálásának" történetére pedig másképp emlékezem, de ezért ez nem is tárgya a vitának. Miképpen a trónbitorlásra is másképpen emlékezem, meg a köztársaság elnöke, parlamentje (a parlamenti ellenzékkel együtt, természetesen), valamint az alkotmány is másképpen emlékszik rá. De ez is mellékszál.

Az az emlékezetkiesés, amelyet viszont a klérusnál tapasztalhatni, már idevág.

Úgy tűnik fel, hogy a idézett locusból leginkább egy mondat maradt meg bennük : "Mutassátok az adópénzt!"

Har Perah
2004. december 25. 19:36 | Sorszám: 302
A kis Jézus, illetve a Szent Család, nem állampolgárságot kért, hanem szállást.

Felnőve pedig nem követelőzött, nem küldött semmilyen polgárságért, a római polgárságért sem, vándorrabbikat, övéi várakozása ellenére sem szólt bele állami ügyekbe, visszahódításba, a rómaiak kiűzésének ügyébe, ilyen társaságokkal nem érintkezett, az olykor elgondolásaik mögött megbúvó pártos érdeket felfedte, és hangsúlyozta, hogy az ő Országa nem e világról való. Ha pedig az nem a világról való, akkor annak állampolgársága sem.

Azt gondolom, hogy sajnálkozva és csalódottan fordult volna el politizáló papjaitól.

Egy állam polgársága az pedig nyilvánvalóan politikai és pedig többek között külpolitikai kérdés.


Téma: Idegen titkosszolgálatok tevékenysége Magyaroországon
Har Perah
2005. január 15. 09:26 | Sorszám: 40
Nem lehet. nem a deklaratív böffenések az érdekesek, hogy le vele, meg lopcsány, meg gyűlölöm a fidsszt meg ilyenek, ezek semmit sem számítanak.

Csak a felvetett toposszal kapcsolatos többé-kevésbé tartalmi megynilvánulások. Ezeket meg hosszú távon nem vagy képes a véleményed ellenében írni, mert sok idő és koherencia kell hozzá. És annyit meg nem ér.

Har Perah
2005. január 15. 08:52 | Sorszám: 36
A net hírszerzési célú igénybevétele szempontjából a vitafórumok harmadlagosak.

Különböző nyelvekre és különböző geopolitikai jelentőségű országokra vannak kidolgozva részben automatizált, részben kézi szövegelemző rendszerek, amelyek elemzési kapacitása igen nagy. Ahol válogatni kell, természetesen az elsődleges forrásokat elemzik alaposabban.

Annak, hogy valaki egy virtuális személyiségben mit mond egy művi vitaszituációban öt vagy ötven sorban, az teljesen irreleváns mindaddig, amíg egy konkrét cselekmény előkészületeivel vagy elkövetőivel kapcsolatban el nem rendelnek nyomozást.

Úgyhogy itt mindenki azt ír, amit akar, nagy valószínűséggel még a konkrét és esetleg érzékeny állításaira se fognak rámenni, mert nem tekintik sem elsődleges, sem másodlagos forrásnak, hogy pl. tegnap megállapodott két arab kinézetű sejkkel egy nehéz ólomtáska és egy Geiger-Müller számláló átadásáról.

Viszont minden megmarad, így elsődleges vagy másodlagos forrásokból szerzett információ megerősítése céljából lehet, hogy egyszer felhasználják.

A netes fórumok sokkal inkább dezinformációra és tesztelésre használhatók. Ehhez viszont a nagyobb és szórtabb politikai irányultságú fórumok a legalkalmasabbak.

A dezinformáció egy párbeszédes közegben jobban terjeszthető, mint a nem interaktív médiában. Szűkebb a hatóköre, de van egy multiplikátor faktora: az olvasó sokkal könnyebben teszi magáévá és ismétli meg azokat az információkat és vélemény-elemeket, amelyekről azt gondolja, hogy a kialakításukban rész vett és közvetlenül neki szólnak. A dezinformáció egyben tesztelés is.

A legfontosabb terepmunka ugyanakkor a tesztelés maga. Mindefajta politikai érdekű vélemény fogadtatása, a spontán reakciók, az ellenérvek minősége, logikai felépítettsége, információtartalmának szintje, az elhelyezett toposzok változási sebessége, érzelmi, de mégis a verbális megfogalmazásig eljutó reakciók, csoportpszichológiai tanulságok egyaránt levonhatók belőle. Egy kampánystratégia hatása - természetesen nem egészében, hanem elemeiben kifejtve - jó hatásfokkal mérhető fel, szlogenek recepciója, alkalmassága ügyesen lemérhető.

Az interaktivitás ebből a szempontból sokkal többet ér, mint bármely, az egyirányú médián belül maradó vitaszituáció.


Téma: Kis magyar hodorovszkij
Har Perah
2005. január 11. 21:33 | Sorszám: 21
Ez nem biztos, hogy fontos az mszp-nek, de a jelen helyzetben neki kell először az önmaga marketingje szempontjából az elhatároló lépéseket megtennie. Hogy a célközönség pontosan legyen orientálva. És úgy tűnjön neki, hogy választhat, tehát van egy karakteres "szociáldemokrata" és egy karakteres "pragmatikus liberális" vagy efféle párt.

Sohasem értettem, pontosabban értettem, hogy miért történik, de mélyen elhibázott lépésnek gondoltam a jobboldalon a Fidesz "egy a tábor, egy a zászló" projektjét. Kis rizikóhajlam kellett volna hozzá, de mindig is több pólusra kellett volna törekedniük. Ha kell, mesterségesen felerősítve a "vetélytársat".

Hadd legyek ezúttal cinikus. A Henkell mosópormonopólium nagyon jól tudja azt, hogy a vásárló igényli, hogy tudatos, minőségérzékeny és választani képes háziasszonyként élhesse meg önmagát. Ezért a Washdash meg a Persil, vagy mittudoménmilyen márkák alatt lényegében pontosan ugyanazt árulja, de más promóciós kampányokkal, így aztán a háziasszony függetlennek érzi magát, és elmondhatja a szomszédasszonynak, hogy "a minőségi próba és a termékbemutató meggyőzte" és ezentúl nem a Washdasht, hanem a Persilt fogja használni, vagy fordítva.

És ugyanazt az anyagot kapja, és ugyanannál csenget a kassza.

Na most ennek az átlátásához nem kell akkora ész.

És ha a pártok meg még ráadásul tényleg különböznek, akkor meg miért ne emeljük ki ezeket a különbségeket?

A globalizmussal kapcsolatos állásfoglalás, az igen fontos ügy. Ez a mai világ legélesebb kérdése, nyilván nem ilyen elnagyoltan feltéve, de szinte minden jelentős dolognak a megítélése ettől függ. A világgazdaságtól a szuverenitások relativitásán keresztül az iraki intervencióig.

Har Perah
2005. január 11. 17:26 | Sorszám: 14
Az év közepére meglesz a "markáns, a baloldali értékeket vállaló, az új válaszokat a nemzetközi baloldali mozgalommal összhangban, professzionálisan kidolgozó, az ügynökügyet felgöngyölítő modern szociáldemokrata párt", és ehhez képest meg lassabban ugyan, de kialakul, remélhetőleg nem Kunczéval, hanem egy "forrásvidékét" őszintén és bátran vállaló, balszárnyát kiszorító globalista, atlanti elkötelezettségű, következetesen piacgazdasági irányultságú, pragmatikus, a szabadságjogok kiszélesítéséért és a köztársasági eszméért kiálló antiklerikális és a nacionalizmus retrográdnak ítélt válfajaiva szembenálló markáns liberális párt.

Ha Hiller nem lenne olyan gyenge színvonalú, már előbbre léptek volna az ügyben.

Gyurcsány ugyanis tudja, hogy a potenciális szövetségeseket nem kiirtani kell, hanem karaktert adni nekik, hogy így ő is szabadabban alakíthassa a saját pártja karakterét.

És attól sajnos nem kell egyelőre tartania, hogy egy így kistafírozott liberális pártnak lehetnének potenciális jobboldali parnerei is, melyeknek ez irányban "szabad vegyértékeik" vannak.

Ami igen nagy kár. De ahogy látszik, előbb-utóbb lesznek.


Téma: Iraki választások
Har Perah
2005. január 30. 17:36 | Sorszám: 1
Nagy érzés, hogy ilyen körülmények között is sikerült 72-80%-os részvételi arányt megvalósítani. A szabadság győzelme. Irak mindörökre megszabadult a rezsimjétől. és szövestégesünkké vált.

Jalal Talabani nagy tömeg gyűrűjében mondott köszönetet Bush elnöknek és Blair miniszterelnöknek azért, hogy Irak népének félévszázados álmát segítették megvalósulni.

Tudható, hogy a jelen választások még nem fogják tudni felülírni a törzsi, vallási és egyéb érdekellentéteket, és a stabil többpárti demokráciára és egy kimunkált föderális alkotmányra még várni kell. Az se biztos, hogy a széttartó és a külföldről beavatkozó erők engedik ezeket a közeljövőben megvalósulni.

De ahogy Afganisztánban, itt is lassan átalakul, és érdekeink és eszményeink szerint alakul át a társadalmi struktúra és a közgondolokodás. Hiszen, ha jól meggondoljuk, még Magyarországon sem forrotta ki magát egy stabil pártstruktúra és a magyar demokrácia is több szempontból definiálatlan.

De vannak szabad választások és vannak önkormányzatok.

Az irakiaknak is maga a választás élménye válik kitörölhetetlen emlékké, büszkeségük, öndefiníciójuk forrásává, függetlenül attól, hogy ma, amikor még a teljes győzelem előtt állunk, milyen rendszert lehet ténylegesen erre építeni.

Köszönjük, Elnök Úr!

Az ugyanakkor szégyenletes és az előidézőinek nehezen kiküszöbölhető, sok erőfeszítést értelmetlenné tévő hibája, hogy a Magyar Honvédség nem tudta, akár közvetve is, biztosítani az iraki és az egyetemes szabadságnak ezt az ünnepét.


Téma: Este Orbán beszéd
Har Perah
2005. január 30. 21:11 | Sorszám: 183
Akkor az egész fideszfrakció kommunista ügynök, ugyanis a parlament is elfogadta a kommunista beépített ember és az ovb beszámolóját. És egyáltalán, mindenki beépített és a választásokat elcsalták, hisz a haza nem lehet ellenzékben. és az önkormányzatiakat is elcsalták. Meg Patrubánytól tudjuk, hogy a népszavazást is, mert az ereedményben szimmetriákat fedezett fel..

Mondom, ezt kell nyomatni, hogy a béna, beépített emberekkel teli fidesz a saját maga szervezte és hitelesítette választásokat hagyta elcsalni, és a kormány illegitim, minden nemzetközi szerződése is az, be se léptünk az unióba, és az ország nem nemzetközi jogalany és kérjük az Ensz-védnökséget.

Har Perah
2005. január 30. 21:07 | Sorszám: 180
A reform követelése nem lehet téveszme. Téveszme lehet a megvalósítás módja, azon meg lehet vitatkozni. De persze nem népszavazási alapon. Az egészségügyhöz nem értek, tehát orvossal arról nem vitatkozom. Meglátásom szerint a reform, agyógyító struktúrák (és nem a társadalombiztosítás) magánosítása, a hierarchiák megtörése, a magánfinanszírozás, a racionalizálás elkerülhetetlen. A magyar egészségügy lényegi reformra szorul.

A diákhitelt tehát el kell törölni? Ezt a megjegyzésedet egyszerűen nem értem. A hitelt nem kötelező felvenni, a garancia nélküli, alanyi jogon járó hitel meg juttatás, nem pedig genocídium. A kamatokat meg végső soron az MNB és a piac határozza meg. A "magas" lakásárakon meg hogyan változtatsz? A (használt) lakások ára pillanatnyilag igen alacsony, óriási kínálati piac van, az új lakástámogatási program meg az "önrészre" vállalt garanciával épp azt hivatott megteremteni, hogy a fiatalok mielőbb szerény első lakáshoz juthassanak.

Har Perah
2005. január 30. 21:00 | Sorszám: 176
T. állatka,

"Természetesen egyébként sem a maastrichti kritériumokat nem fogják eltörölni..."

"Berlusconi all'Ue: «Rivediamo Maastricht»
Il premier chiede modifiche di interpretazione e applicazione del patto di stabilitŕ e politiche monetarie diverse per l'euro

ROMA - Prima ha scritto. Poi ha anche telefonato.

Berlusconi ha scritto al presidente di turno dell'Unione Europea, l'olandese Yan Peter Balkenende, e ai capi di governo dei Paesi dell'Unione.

Oggetto: una ridiscussione del patto di stabilita' e nuove poliche monetarie per l'euro. Berlusconi nella lettera invita ad aprire da subito un dibattito approfondito sulle rigidita' nell'interpretazione e nell'applicazione del Patto europeo che, sottolinea, non č solo di stabilita', ma anche di crescita e chiede che l'argomento venga discusso al Consiglio europeo di marzo. Nella lettera Berluscioni ripete quanto gia' espresso: la perdita di competitivita' dell'Europa a causa dell'euro forte e la convinzione che nel calcolo dei bilanci statali occorra detrarre quanto viene investito, soprattutto in grandi opere pubbliche.

Magyarul, röviden, Berlusconi követeli, hogy mielőbb tárgyalják újra a stabilitási paktumot, mert az Európa versenyképességének elvesztéséhez vezet. Megoldási javaslata: az állami beruházásokat, mindenekelőtt a nagy infrastrukturális beruházások összegét vonják ki az eladósodás mérőszámából. És ebben Németország és Franciaország is fogja követni.

Har Perah
2005. január 30. 20:37 | Sorszám: 171
Igazad van, marco, ezt kell nyomatni.

A Fidesz-kormány szervezte választások elcsalását, hídi blokádot, esetleg a Patrubány-ügyet is belevenni és állandósítani.

Azt tudatosítani, hogy a Fidesz-kormány alatti és általa hitelesített választások óta egyszerűen nincs legitim kormánya az országnak, ex-lex állapotban élünk, csak a barikádharc tüntetheti el a Fidsez-belügyminiszter és a Fidesz-koalíciós parlamenti többség által szentesített választások győztesét, hogy Magyarországon nincs kormány, nincs jpogbiztonság, és aki nemmel szvazott, vagy nem ment el a népszavazásra, az értse magára, hogy egy nyomorába beleőrült és lelkileg tarra vágott nemzetietlen roncs, aki csak a következő karéj kenyérig lát és nincs szabad akarata.

Ez az út.

Har Perah
2005. január 30. 20:31 | Sorszám: 169
A Fidesz és azon belül Orbán Viktor már megint bele lesz húzva egy csapdába, ha a radikálisaitól nem szabadul meg.

A csapda úgy néz ki, hogy Gyurcsány elhatározta, hogy a következő választási kampány az immár valóban halaszthatatlan reformokról fog szólni. Azaz adóreform és egszésügyi reform és úgy általában, az úgynevezett "nagy elostó rendszerek" reformja.

Ebből az adóreform a legmegfoghatóbb, a szlovák és román példa nyomán. Na most a Fidesz a totális konfrontációs kurzus, a hatósági áras nemzeti petíciós irány, az általános, katasztrófába torkolló eladósodást és "összetöpörödést" vizionáló szöveg alapján, ezzel ellentétes, de nem megfogható, illetve etatista ígéreteket fog hangoztatni, még mielőtt elindulna a kampány. Meg még nyomatva lesz a kettős állampolgárság, aminek az elbukása ugyan némi szánakozó szavazatot hozhat a köztes időben, de az éles választási helyzetben egyértelműen vesztő. Ugyanígy az "egyháziasság".

A maastrichti költségvetési hiány-plafont pedig addig eltörlik, mert Németországtól Olaszországig belerokkan Európa, az államadósság meg még mindig nem korrigálhatatlan, éppen a határ környékén mozog, és amúgysem érti a választók többsége, aki meg mégis kapiskálja, azt a Magyar Nemzeti Bankra lehet uszítani.

Szóval most csepegtetve van egy reformígéret, ezt a Fidesz ellenezni fogja, mert nem tehet mást, tehát 2006-ban nem állhat elő hiteles adócsökkentési programmal.

És ez a csapda kikerülhetetlen a jelenlegi személyzettel.


Téma: A legszemélyesebb közügyem hitem az Istenben
Har Perah
2004. december 31. 01:27 | Sorszám: 90
Mint a topik eleje felé próbáltam kategorizálni, nem indiszkréció az, ha valaki maga beszél a hitéről, és az sem, ha ez után őt erről kérdezik vagy akár faggatják. A jó ízlés tiltaná, hogy vitába szálljanak vele, de ez sem tilos.

Az más kérdés, hogy ha valaki nem elméleti munkássággal büszkélkedhető közszereplő, vagy nem akkora a hite, hogy teret követel magának, akkor talán tényleg nem biztos, hogy ennek megvallásával az arányoson túl helyes olyanokat terhelni, akiknek a számára ez a kérdés nem jelentős, nem aktuális, vagy csak másképpen gondolják és mivel a jóízlés tiltja a megvallott hit kigúnyolását vagy vitatását, talán erre tekintettel hyelyes lehet visszafogottnak lenni ez ügyben (is).

Jó éjszakát és Jó Évet!

Har Perah
2004. december 31. 01:21 | Sorszám: 89
Akkor a riporternő egyszerűen hülye. Ha egyszer Heller Ágnes maga beszélt istenhite gyarapodásáról, mint ahogy beszélt, nyilvánosság előtt, akkor őt erről lehet is, illik is helyes is megkérdezni és tisztelettel meghallgatni.

Akkor lenne indiszkréció, ha mondjuk a földművelésügyi minisztertől vagy mittudoménkitől, aki soha ilyesmiről nem beszélt nyilvánosan, megkérdezné, hogy vallásos-e, meg hogy hányszor jár templomba, meg mit gondol a cölöbátusról.

Nem gondolom, hogy e mögött a hülyeség mögött állami direktíva lebnne.

Ha ennyire izgat az ügy, tedd szóvá a műsorszerkesztőnél. Lehet, hogy választ is kapsz, úgy értem, kielégítőt.

Har Perah
2004. december 31. 00:56 | Sorszám: 86
Ezt is vélelmeztem a kérdésed mögött: hogy te a szocialitást, a civil szférát és az államot, a köz ügyét, a res publicát nem választod el egymáshtól: ez érdekes, organikus szemlélet, de azt hiszem, nem a jelen liberális demokráciák álláspontja.

A társadalmi szférának természetesen joga van az önszerveződéshez, közösségek alakításához, bármilyen hit, közös érdeklődés és bármi egyéb közös gyakorlására, "megélésére". Nagyon sok ilyen gyakorlat természetesen nem végezhető hálószobákban vagy egyedül, a futóversenytől a vitafórumig. És a hit gyakorlásáig.

Tehát az állam éppenhogy garantálja azoknak a közösségi tereknek a sérthetetlenségét és a Te hited gyakorlásának a többek bármilyen hitével azonos méltóságú feltételeit e tereken belül.

Azt érdemes talán megfontolni, hogy a liberális állam nem tesz és nem tehet különbséget semmilyen hit, meggyőződés, vélekedés, világmagyarázat, bölcsesség és balgaság között.

Rád van bízva, hogy miben hiszel és a hitre épülő intézmények működése el van választva az államétól.

Ezen túl én persze, talán olvasod az időközben nyílt, szintén vallási tárgyú topikot, melyet mpd olvasótársunk nyitott egy vitánk kapcsán, én igen sokban egyetértek veled a vallásoknak a kultúránkban betöltött különösen jelentős szerepével kapcsolatban.

De az állam szempontjából, és a "közügy" kifejezés az nekem nem a civil szférához kapcsolódik, hanem az államhoz, ez a dolog teljességgel magánügyként kezelendő.

Tehát a közszolgálati televízión - szerintem - nem kérhető számon az, hogy a hitet mint olyat és különösképpen a sok konkurens hit egyikét ne ideológiasemlegesen kezelje.

A szekularizálódásnak igen sok érve van és a "hit" kifejezés is olyannnyira szerteágazó, a pápától mondjuk az általad említett Tellerig, és azon túl, hogy ebben a dologban ma a köznek nem sztabad állást foglalnia.

Har Perah
2004. december 31. 00:39 | Sorszám: 84
Viszont kívánom Neked és szeretteidnek is.

Az összefüggés az, hogy te azt vélelmezted, hogy itt kizárólag egy közvetlen és szándékos kormány-tematizáció alapján merülnek fel most ezek az egyházzal és a vallások társadalmi szerepével kapcsolatos kérdések, én pedig megkíséreltem egy szerintem jó és őszinte összefoglalását adni a kényszereknek és a mellékkörülményeknek is, bemutatandó, hogy mennyi minden járult hozzá, a kormány esetleges direktíváitól függetlenül is ahhoz, hogy ezek a dolgok most merüljenek fel.

Har Perah
2004. december 31. 00:24 | Sorszám: 82
Na nem offolok, biztos voltam benne, hogy biztos vagy, hogy helyes ide ilyeneket írni, csak ezt a bizonyosságodat szerettem volna megingatni.

Mindenesetre Jó Évet!

Har Perah
2004. december 31. 00:17 | Sorszám: 80
Biztos vagy benne, hogy ez a hozzászólásod méltó a gondola jó hírű fórumába? Ne haragudj, de nem a feltett kérdéssel kellene foglakozni, szerintem megtisztelnéd vele a vitázókat, és magát a tárgyat is, mely az istenhit egy vonatkozása.
Har Perah
2004. december 31. 00:03 | Sorszám: 77
T. Apóka,

úgy gondoltam, hogy válaszoltam rájuk, egyrészt, másrészt meg időközben egy szorgos filológusom az indexről kéretlenül és szerintem a fórumok szerepjátékos-pillanatnyi-interaktív jellegét teljesen félreértve az itt szokásosnak látszó összezárásos-kizárós alapon zavarja a szerintem érdemi és érveket próbáló vitát, és én megoldást keresek arra, hogy offolás és az ezzel járó fegyelemsértés nélkül miképpen tehetem helyre ezt a személyeskedő próbálkozást. Hát ezért, de csak egy-két napos reflexióra van szükségem.

De hogy ne akaratlan offolás legyen, nézzük:

"Megengedheti-e magának a királyi tv kulturális müsorának rendezöje, szerkesztöje, riportere, hogy az Istenhitet hálószobatitokká silányítsa?

Persze a dolognak lehet pártpolitikai vetülete is, de az meg mit keres a királyi tv kulturális müsorában?"

1) Az istenhit az általam osztott vélekedés szerint magánügy. Annyiban biztosan, hogy senkinek nem szabad más istenhitét firtatni, arról vélelmeket felállítani.

Mindenki megvallhatja, de amint megvallotta, nyilvánosan, annak a társadalmi erőtérnek a részévé tette, amelyben ez a megvallás elhangzott. és akkor az szabadon bírálható, kritizálható, akár gúnyolható.

Semmilyen különös védelmet nem élvez bármely más vélekedéshez képest. Ezt a védelmet éás tiszteletet önmagának kell kiküzdenie, tartalmával és hirdetői jellemével. És ezért is óvakodnia kell attól, hogy a politikai térbe lépjen, hiszen az a kemény érdekösszeütközések tere. És eszközei sincsenek e harcok megvívására.

Annyiban közügy, amennyiben a köz finanszírozza, amennyiben hatással van a közre, nem jobban. Önmagát teheti a köz részévé, de nem politizálva és nem erőszakosan, hanem az életszentség, a bölcsesség és az ősi gondolatok maradandó értékeinek felmutatásával.

Ilyen értelemben a közszolgálati televíziónak vallási műsorain kívül éppenséggel kívánatos a fentiek szerint eljárnia.

Én nem láttam ezt a műsort, bizonyára lehettek benne sértő megfogalmazások, és ha így volt, ezt mélyen sajnálom. Talán írd le, mi volt az, ami a magánüggyé nyilvánításon, mint írod, hálószobatitokkénti kezelésen (elhangzott ez a kifejezés?) túl megbántott.

Tisztelettel:

Har Perah

Har Perah
2004. december 29. 00:47 | Sorszám: 71
T. szalonna,

arról van szó, hogy a népszavazási kezdeményezés kifakasztott néhány régóta mérgesedő ügyet.

Ez nem a kormány tematizálása, mégcsak nem is szándéka szerinti, hanem egyszerűen az eseményekből következik.

Az egyik a nemzetstratégia. Erre lesz válasz, baloldali válasz, áldozatai is lesznek.

A másik az egyházak szerepvállalása. Azt csak jóindulat híján mondhatod, hogy az ecclesia militans nem adta ki magából ez alkalommal, amit tudott. Tehát ez is felszínre került, egybeesve a költségvetési törvénnyel, amelynek szintén vannak, és már a népszavazási megnyilvánulások előtt is voltak, az egyházat érintő, szerintem nagyjából igazságos vonatkozásai.

A harmadik az úgynevezett zsidókérdés. Ezt egyes baloldali értelmiségiek vetették fel ez alkalommal, aggodalmuknak adva kifejezést, hogy a fenti két kérdés megoldása kapcsán az mszp esetleg túlságosan is egyházias-keresztényies irányba tolódik és ezáltal elveszítené támogatását a zsidó értelmiség és háttérkapcsolatai körében. Én nem értek velük egyet, de felvetődött a dolog. Szerintem helyes, ha az mszp a nem klerikális keresztények között határozottabb jelenlétet kíván.

Ehhez kapcsolódik a Ságvári Endre projekt sorsa, ami valószínűleg az igen gyengén teljesítő Hilleren bukott meg. Mint bizonyára emlékszel rá, arról volt szó, hogy Ságvári személyében legitimáljuk a forradalmi, antifasiszta baloldali hagyományokat, legyenek azok bár kommunisták és nem erőszakmentesek, és nem mellékesen, zsidók. Ezzel teljesen egyetértettem volna, de hamvába holt.

A negyedik az ügynökügy. Ezeket az aktákat fel kell tárni, érintsen bárkit, a püspök se különb, mint a színikritikus, és hadd hulljanak velük kiszolgált kommunisták.

Szóval itt ezek a dolgok kavarognak.

Úgyhogy alaposabb elemzést.

Egy független: Har Perach

Har Perah
2004. december 27. 23:24 | Sorszám: 68
Ez valami mániátok lehet, amit az idegen nem ért, ez a "te vagy Dórika, te vagy a szőlővessző".
Te vagy a harmadik.


Vagy ez valami beavatási szertartás? Ilyenkor azt kell mondani, meghajolva vagy hogyan, hogy "ezentúl én voltam Dórika, én voltam a szőlővessző"...

Már tényleg utánanézek ezeknek a mágikus neveknek, milyen héroszok és heroinák...?

Ettől eltekintve tényleg rendesek vagytok, ezt a mániát még nem értem, ezt a dórikásat, hogy miért nem lehet elhinni valakinek, amit állít, másrészt meg mi volna a különbség, vitatémáink vannak, azokat meg megvitatjuk, szőlővessző ide vagy oda, szóval alapjában rendesek vagytok, hogy ittlétem alatt tisztességgel fogadtatok és a szembenállásunk is leföljebb csipkelődésekben merült ki...meg olyasmiben, hogy valaki fölöslegesen kérdezett dolgokat.

Kubával meg Észak-Koreával mellélőttél, nekem már a nyolcvanas évek végén európai útlevelem volt, ott is éltem, erősen jobbos liberális vagyok, csak ez ebből a nézőpontból nem látszik.

Úgyhogy még az is lehet, hogy a nézőpont hibás.

Har Perah
2004. december 27. 19:36 | Sorszám: 66
Köszönöm, kedves amanuensis,

nagyon jó vagy az értelmezésben is, ebben bizonyos vagyok. Különösen ezek a bili-dolgok mennek neked, ez látható, mert megtaláltad szalonna gondolatának leghitelesebb interpretációját, csak úgy, magadtól.

Ajánlom neked, tehetséged van hozzá,mélyítsd el ez irányú tehetségedet, vesd bele magadat.

Har Perah
2004. december 27. 16:08 | Sorszám: 64
Ez okos volt és biztosan találó is. Mivel igen hosszan ülök ezen a bilin, mint írod, mindezidáig eredmény nélkül, nem vettem észre, hogy fordítva van.

És így kényelmesebb, ezt nem tagadhatod. Nem vájja bele azt a kört a puha popsidba. Úgyhogy már megint én jártam jól...

Mikor majd eljön az idő, felállok és megfordítom. Hiszen figyelmeztettél, atyailag, szalonna.

Har Perah
2004. december 27. 14:30 | Sorszám: 62
Kedves Hozzászóló,
off
új látogató vagyok a gondolán és soha nem írtam más nick alatt.Ennyit a szőlővesszőről meg Dórikáról, kiket nincs szerencsém imerhetni.

on

mélyen igazad van abban, hogy a mai magyar rögvalóságban az "óvatos mérséklet" nem értelmezhető. Éppen ezért kell az egyháznak, vagy pontosabban az egyházaknak kimaradnia e világi, érdekvezérelt tülekedésből, mert csak ők húzhatják a rövidebbet.

És őrizniük kell évezredes hagyományainkat, a megszólalás módját, a nyelvezetet, a muzsikát, a szentség, a Szent Név fogalmát és kultuszát.

Óvatos mérséklettel, ezredévekre tekintő bölcsességgel.

De pártocskák mellé beálldogállni, meg szakmapolitikai ügyekben az örök igazságokon túlmenő részletekbe menően, pláne, a komikusságig fajulóan, privatizációs kérdésekben állást foglalni, kornyikálni egy vitaműsorban, azt nem. mert meglesz az ellenhatása.

Franciaország, mint írtam és mint tudod, a leghatározottabban elzárkózik, ridegen és keményen, egyháza minden politikai fellépésének kísérletétől. A még katolikusabb Portugália és Spanyolország most készülődik. Minden dogmatikus alapú moralizáló beleszólástól szabad állampolgárok életébe, beleértve az egyneműek házasságát is, ami nem feltétlenül ízléses dolog és vannak negatív implikációi, és nekem sem tetszik, sőt, de százszor inkább, mint hogy egy sámán nekem beleszóljon abba, hogy mit gondoljak és kivel és hogyan éljek. Jön Olaszország is. Buttiglionét kiseprűzték. Most Magyarország is felemelte a szavát.

És pillanatokon belül meg fogják szüntetni a központi egyházfinanszírozást Európa-szerte, ha ez így megy.

Hát kell ez?

Ott vannak az örök igazságok és az örök üdvösség reménye.

Abban, hogy nincs közízlés, sajnos igazad van. Ebben a megfogalmazásomban talán tényleg konzervatív voltam, talán tényleg lehet lóval üzekedő, hogy szép szavadat használjam, őspogány szektát alapítani és lehet, bocsánat, új alapítású vesztaszüzek havivérzéséből palam publico csapolt koktélt felkínálni a tévésóban toborzott új híveknek, ha befizetnek egy ingyenes wellnesshétvégére, tudod, csak a repülőjegy...

Borzasztó dolgok ezek. De majd magára talál a szabadság. A régi, az nem kell.

Har Perah
2004. december 26. 22:53 | Sorszám: 43
OFF

minémű lenne tehát amaz ügyetlenség, mely megvilágosodott elméd előtt megnyilatkozott és a te tudásod nem tartóztatta meg magát annak megragadásától?

amiben szándékosság vagyon, abban nincsen ügyetlenség, hanemha a játszi akaratnak az ő forrása bugyogott fel abban

ON

Har Perah
2004. december 26. 21:25 | Sorszám: 39
Igen, egy párt mondhatja azt, hogy ő valamilyen tanítás alapján áll, és ezzel toborozhat magának szavazókat, ha akar és tud.

De ha megválasztották, szabad választáson az oszrág polgárai, akkor éppúgy az alkotmánynak van alávetve, a saját vallásához tartozót nyíltan nem részesíthet előnyben, szabadságjogokat nem kurtíthat, az emberi egyenlőséggel szemben nem léphet fel, nem hívhat fel kiközösítésre és így tovább.

Az egyháznak természetesen lehetnek a maga nyelvezetén és értelmezésében és reflexiói alapján tanításai bármiről. Ezekkel a tanításokkal szemben azonban bárki felléphet, akár politikai, akár tudományos, akár filozófiai, akár egyéb érvekkel.

Nyilvánvaló, hogy az egyház minél inkább aktuálpolitikai, minél inkább konkrét kérdésekben foglal állást, ennek annál nagyobb az esélye.

Pl. ha azt mondja, hogy kívánatos a béke és az egyetértés és a szeretetnek kell győznie a gyűlölség felett, akkor ezt senki nem fogja megtámadni. De ha mondjuk be akarja tiltatni az evolúció oktatását, az ellen igen. Ugyanilyen jogos, hogy ha tantételeiből levezeti egy komplex nemzetközi jogi és gazdaságpolitikai problémakör üdvözítő megoldását.

Az egyháznak méltósága megőrzéséért tartózkodnia kell a politikától, mindenkelőtt a pártpolitikától, és különösen egyes pártok konzekvens előnyben részesítésétől.

Az nem megy, hogy püspöksüvegben, pásztorbottal a kezemben elmondom urbi et orbi, hogy szerintem helyes dolog a Malévot privatizálni, míg a Volán vállalatokat meg nem, és ha erre a kormánypárt azt mondja, hogy de kedves uram, hülyeségeket beszél és teológiai tanulmányai alapján ehhez lövése sincsen, akkor méltatlankodik. Mert ha belegondolsz, ez az állampolgárságos meg kórházprivatizációs ügy is legalább ennyire szakpolitika. És nem arról szól, nem azon a szinten van, hogy nyiss kaput a bebocsáttatást kérő felebarátodnak, hanem szuverenitások megvonását és egyebeket érinthet.

Ex cathedra egyszerűen annyit jelent, hogy a pápa, mint az egyház tanító hivatalának feje és egyáltalán, krisztus helytartója, aki, mivel az egyház egésze nem lehet tévedésben, ha ezzel a hatalmával él, tehát ekként hit és erkölcs dolgában megnyilatkozik, akkor az örökre és tévedhetetlenül igazság marad.

Érdemes elolvasni, mit ír ennek a tévedhetetlenségnek a kinyilatkoztatásáról Ady Endre. Ugyanis nem régi intézmény, múlt század végi, most nem nézem meg pontosan.

Har Perah
2004. december 26. 21:07 | Sorszám: 36
Ezek a dolgok igen finoman vannak megfogalmazva az alkotmányban, éppen ezért óvatos mérséklettel kellene élnie az egyháznak.

Az egyház és az állam szétválasztása lényegében azt jelenti, hogy a közhatalomra nem lehet befolyása az egyháznak. Hívőire lehet.

Azt mond, amit akar, de ahhoz is mindenkinek, az államnak is joga van, sőt kötelessége bizonyos esetekben, hogy felvesse az egyházi álláspont megalapozatlanságát, hamisságát, érdekvezéreltségét és azt, hogy a természetfölöttire hivatkozó tekintélynek semmi súlya nincsen az állampolgári közösség dolgában.

Az egyház békében van hagyva, hál'istennek nem szenved senki mártíriumot vagy kínzattatást, az egyházfinanszírozás esetleges aránytalanságai nyugodtan kiegyensúlyozhatók, a kormány nyugodtan elmondhatja, hogy mit gondol az egyház közélketi szerepvállalásáról, és, hát, ha egyes pásztorok magyar állampolgárként bizony esetleg elkövetek olyasmit, mint egyes szinikritikusok, akkor az közérdek, a hívek közérdeke is, hogy megtudjuk, ez pedig az állam kezében van.

Har Perah
2004. december 26. 20:27 | Sorszám: 30
Na most érintetted a probléma lényegét.

Szerinted jobb volt kőtéblák törvényei vagy galambok sugallatai alatt élni, mások meg a Kába-kőre esküsznek, megint mások az említett lóáldozatot tartanák kívánatosnak, megint mások igen sokan bölcs halottaik szobrocskái előtt szeretnek az útról és az életről elmélkedni. De nem kizárt a tűzisten se vagy az erdők szellemei, vagy a halál kutyafejű őrei.

És szabad nekik. Mindenkinek szabad. És senkinek sem szabad abban senki személyt meggátolni, hogy ezekben a dolgokban higgyen, és hogy elfogadható eszközökkel erről a hitéről másokat meg akarjon győzni és akiket meggyőzött, azokkal megfelelő helyiségekben szándéka szerinti és a közízlést nem vagy nem nagyon sértő praktikákat űzzön.

De ez nem legitimáció arra nézve, hogy a pillanatnyilag érvényes konszenzus, azaz a népfelségen alapuló alkotmányos rend szerinti választott kormányok és intézmények életébe bármilyen tekintély, még a Győzelmes Napisten, a Sol Invictus tekintélyének nevében sem, belebeszéljen.

Magánemberként aba beszél bele, amibe akar. De bárkitől bármivel bármire felkent embernek, papnak vagy sámánnak, a felkenése által a köztársaság dolgába semmivel sincs nagyobb beleszólása, mint bárki másnak.

Ha ez ellen vagy, az azt jelenti, hogy vallási fundamentalista vagy. Ezt lehet vállalni, pillanatnyilag alkotmányellenes, ha szigorúan nézzük, de hát nem nézzük szigorúan.

Har Perah
2004. december 26. 20:05 | Sorszám: 28
Pedig igen egyszerű. Csak úgy látszik, hogy nem volt helyes hosszú mondatokban fogalmazni.

Senki nem tiltja semmilyen nem alkotmányellenes közösség létrehozását és semmilyen nem törvénytelen praktika nem tilos.

Asszem fehér lovat áldozni a Pilisen, az állatvédelmi és közegészségügyi szempontból tilos, de ha egy műanyag hintalóval is beéred és nem csinálsz tüzet vagy szemetet, akkor áldozhatsz.

A laikus állam meg fog téged védeni mindenkivel szemben, aki ebben téged korlátozni akar.

Szoknyás emberek is lóbálhatnak füstölőket nekik tetsző időközökben. Mások, mondjuk belvárosi látszerészek meg sivatagi kendőt ölthetnek magukra, felöltözhetnek, mint egy ókori birkapásztor pátriárka, szíjakat köthetnek magukra és ősi nyelven, hajlongva himbálhatják magukat és pajeszt növeszthetnek.

Ez utóbbi kettőnek, történelmi alapon bizonyos előnyöket is garantál az állam. Meg fizet nekik a közösség adójából.

Tehát olyan közösségben élsz meg, amit akarsz, amilyet találsz vagy megalkotsz. Támogatott de legalább védett tevékenység a liberális államban.

De hogy arra való hivatkozással, hogy egy duplaszakállúnak festett ember egy hegyről hozott kőtáblákat, vagy hogy valakiknek galamb szállt a fejükre, abból kiindulva nem beszélhetsz bele az alkotmányos állam választott kormányának dolgába. Abban semmilyen aukrtoritásod, morális vagy egyéb, nincsen. És ha belebeszélsz, számolj az esetleges válasszal is.

Har Perah
2004. december 26. 19:11 | Sorszám: 26
De micsoda? Rákérdeztél a 15-ös hozzászólásban lévő egyetlen idézőjelek között lévő szövegre, azt meg, mint írtam, Gyöngy hozzászólásából másoltam be, mert reagálni kívántam rá. Tehát az nem Biblia, hanem Gyöngy nick.

A többi idézetről írtam, és van a topikban vagy öt, melyek vagy az egyik evangéliumból származnak, vagy egyebünnen.

Melyik idézetre gondolsz?

Har Perah
2004. december 26. 18:09 | Sorszám: 23
Kedves Ödön,

ha a tizenötös hozzászólásra gondolsz, az ottani idézet Gyöngy olvasótársnőnk e topicbeli tizes hozzászólásából való.

Az összes többi e topicbeli idézetem, ha jól emlékszem, kivétel nélkül, a Bibliából.

Har Perah
2004. december 26. 17:27 | Sorszám: 21
"... a bírálói pedig röhögjenek a markukba, hogy megszabadultak egy erős ellenféltől"

Hadd röhögjenek a markukba. Az Úr, az Erős Vár, majd igazságot teszen.

"Perelj, Uram, perlőimmel, harcolj én ellenségimmel"

A lélek üdvössége, a megtalált Krisztus szerelme a mindenekfeletti kincs, melyet egy ilyen viharos, szédületes és világgá kiáltott megtérés szelíd báránya a szemei előtt lát, miként Szent Ferenc, aki bolonddá lett az emberek szemében és állatok prédikátorává, egy hasonló megvilágosulásban.

Értjük mi egymást, kedves Gyöngy...

Har Perah
2004. december 26. 14:50 | Sorszám: 15
Kedves Gyöngy:

"Amikor valaki felismeri a vallásin tanok, vagy bármiféle tan igazságát, az a felismerőt bizony lelkesedéssel tölti el, ahogyan a gyerek is örül annak, amikor megtanulja összerakni a puzzle-t például. És ahogyan a kisgyerek apját-anyját-testvérét, a körülötte lévőket hívja, hogy büszkélkedjék újonnan megtanult ügyességével, bizony a vallásos felismerés örömet a "neofiták" is szükségesnek tarthatják megosztani a környezettel ha módjukban van, egy szószékről például." - írod.

Szép hasonlat. De ekkor bizony én úgy gondolom, hogy a hitben már erős atyafiaknak jámbor kötelessége, hogy az új játékától szédült gyermeket bölcs szókkal türelemre intsék, próbára tegyék még zsenge hitét, lemondással, önmegtagadással.

És ne engedjék át neki a szószéket, mert hiszem még csak akképpen lát, mint aki gyermek a hitben. És ne tűzzenek mellére érdemrendeket és ne magasztalják őt mód felett, hanemha csak megtéréséért és bűneinek alázatos és a bűnbánat testi cselekedeteiben is megnyilvánuló megvallásáért.

És ő meg, ha megtérése erős, oly erős, hogy világgá kell kürtölnie a hegytetőről, a templomkapuból és a szószékről, vonuljon el a világtól, mondjon le világi tisztségeiről, szentelje magát a megtalált úrnak, ne ítéljen meg másokat derék vagy kevésbé derék kereszténységük miatt, hiszen addig, amíg ilyeneket cselekszik, nem megtért bűnös ő, hanem hivalkodó tévelygő, akit bölcs tanácsokkal kell az igazság útjára vezetni.

Har Perah
2004. december 26. 13:10 | Sorszám: 6
Nem adható a kérdésre egyszerű válasz.

1) teljességgel és határozottan magánügy bárki másnak a vallása: az nem firtatható, nem vélelmezhető, nem ítélhető meg, amíg nem beszél róla

2) szintén magánügy, de másokkal szabadon megosztható magánügy a saját magunk vallása: erről mindenki ízlése szerint beszélhet, megvallhatja, ugyanakkor másoknak meg joga van ezzel nem törődnie, és ha kiállt esetleg éppen neofita ízű vallásosságával a városkapuba vagy felkapaszkodott a szószékre, akkor mindenkinek joga van ezzel kapcsolatban kételyét kifejeznie

3)a társadalomban meglévő vallásosság (tehát nem az egyes emberé) természetesen közügy, hasonlóan a többi mély gyökerekkel rendelkező ideológia és szokásrendszer kezeléséhez: ennek alapján érdemes eldönteni egyházfinanszírozási kérdéseket például

4)az állami politikában és főleg a pártpolitikában viszont minden vallásos hivatkozás tilos (kellene hogy legyen), erre alapozva híveket toborozni és ellenfeleket kijelölni úgyszintén, amely párt mondjuk általa különösképpen kereszténynek tekintett szociálpolitikát akar, az valósítsa meg ezt a szociálpolitikát, hallgasson a maga vallásos motívumairól, és majd a keresztények eldöntik, hogy ez a politika megfelel-e szívük parancsainak.

E téren annak van igaza (szerintem), aki az egyház és a teljesen laikus állam teljes és következetes és egyértelmű szétválasztása mellett áll.


Téma: Orosz honatyák szerint a zsidók szítják az antiszemitizmust
Har Perah
2005. január 27. 00:12 | Sorszám: 16
Szerintem a dúsgazdag, nyerészkedő spekulánsoktól is undorító am Block idegenkedni. Miért kellene idegenkedni? Mi indokolja ezt? Én például meglehetősen kedvelem a dúsgazdag, nyerészkedő spekulánsokat.

Próbáld meg mély áttekintéssel rendelkező és eredményes üzletembereknek nevezni őket, akik hozzájárulnak az értékviszonyok egyensúlyának érvényesüléséhez.


Téma: Ez egy ellenzéket vesztett ország.... (II.)
Har Perah
2005. január 21. 21:21 | Sorszám: 422
A cél éppen a demokratikus és kritikai véleménycsere kialakítása, és igazából ahogy én felmérem a radikális jobboldal reakcióit, és igyekszem meglátni a gondolatmenetek koherenciáját, vagy annak hiányát, ugyanúgy mérheted fel te is ugyanezt, persze nem kötelező, de hasznos. A véleménycseréből még soha nem származott baja semmilyen képviselni érdemes álláspontnak.

Az Mszp-t nem kell, hogy legitimáljam, legitimálja azt az Alkotmány és a demokratikus választások eredménye. Ezen kívül semmilyen érvényes legitimációs kritérium nem áűllítható fel.

Lehet őket nem szeretni, lehet velük szemben ellenérzésekkel viseltetni, én is így vagyok vele többnyire, de azt meg kell érteni, hogy parlamenti és alkotmányos demokráciákban a legitimáció jogát magunknak vindikálni az alapvetően helytelen, és végsősoron alkotmányellenes.

A nemzettudatot pártok nem fogják sem fellobbantani, sem megszüntetni. A pártok szükségképpen partikuláris érdekeket képviselnek, és amikor az oszthatatlan nemzeti érdekre hivatkoznak, akkor veszélyesen hazudnak. A nemzettudat és a valóságra épülő önbecsülés egy erős és egymás elfogadására épülő politikai közösség és nemzet és egy erős és jól artikulált civil társadalom közegében alakul ki. És amíg az egyik csoport kétségbevonja a másik legitimitását és annak kiiktatására törekszik és nem fogadja el azt a kialakult törvényi közeget, amelyben élünk, addig ez a nemzet nem találja meg az útját.

A tömegkultúra fogyasztási szokásairól meg nem az mszp vagy az szdsz tehet: az a tömegtársadalmak velejárója. Hagyni kell a civil társadalmat felülről jövő politikai érdekű, de erkölcsi köntösbe öltöztetett útmutatások nélkül saját közegében fejlődni, konfrontálódni és kialakítani, kitalálni önmagát.

Az intoleranciával szemben pedig nincs helye toleranciának.

És a cionizmus sem ősellenség. Nemzeti mozgalom, mely vallásos értékeket tudott nemzeti hagyománnyá szublimálni. Én a cionizmus révén értettem meg Magyarország vonatkozásában is az erős, aktív, hqagyományokra épülő reális nemzetstratégia és nemzetkép szükségességét. És a cionizmusnak, bár konfrontatív, nincsenek Magyarország reális érdekeivel szembeni törekvései, hacsaknem a "globalizmussal" kötött stratégiai szövetsége révén. Az meg egy adottság, amivel így is úgy is számolni kell.

Azt is sokszor mondtam másutt, és egyetértek veled, hogy a zsidóság xix-xx. századi sikereinek (is) és egyáltalán, kialakult karakterének alapja az Osztrák-Magyar Monarchia és Németország kulturális és gazdasági közege. Ezért is szörnyű tragédia az, ami a xx. század közepén történt, és ezért sajnálatos egy szempontból a zsidóság és a magyarság együttélésének közeles lezárulása. Már legalábbis a számomra.

Végezetül, ami az általad meggyalázottnak tekintett kultúrádat illeti, talán érdemes lenne fölmérni, hogy miben is áll ez a kultúra és miben a meggyalázás. Nem gondolom, hogy egy magáról megfeledkezett rabbi ostoba és igaztalan megnyilvánulása eltörölné és feledtetné azt, amit Szerb Antal, Scheiber Sándor, Vámbéry Ármin és más elmék századokon át tettek és tesznek a magyar kultúrában élve. Nem hiszem, hogy jelentős zsidó értelmiségiek lebecsülték volna Balassit, Janus Pannoniust, Petőfit, Adyt vagy Csontváry Kosztka Tivadart.

Har Perah
2005. január 21. 20:48 | Sorszám: 421
"Úgy kéne bojkottálniuk a bolsi csürhét, mint ahogy én bojkottállak téged."

Pontosan így van. Semennyire sem használ nekik sem meg neked sem (bár az utóbbi személyed vonatkozásában teljesen érdektelen), ha az ellenvéleményeket bojkottálod, mert véleményed és profilod csak az ellenvéleményekkel szemben alakulhat és erősödhet meg.

Sőt, az még kevesebbet használ, ha ezzel a bojkottal a véleménycserére és az érdekek és értékek ütköztetésére szolgáló fórumokat magukat is bojkottálod, mint javasolod a Fidesznek az Országgyűlés bojkottját, magadnak és összezáró csoportodnak meg a nyilvános fórum közegének vagy az ott megszólalóknak a bojkottját.

Ez elszigetelődéshez, a valóságtól való elszakadáshoz és egy nem demokratikus és egysíkú gondolkodás kialakulásához vezet.

Har Perah
2005. január 20. 20:39 | Sorszám: 405
Figyelmen kívül hagyva e helyt a "saját fajtád" kitételedet, igen, a képviseleti demokráciák jól kialakultnak mondható rendszere a "néptől" a közvetlen demokrácia jogát elvonja, pontosabban erősen korlátozza azt, különféle bölcs megfontolások következtében, viszont garantálja a választójogot és azt tekinti a legitimitás forrásának.

És én egyáltalában nem gondolom azt, hogy ne lenne fontos, hogy az országot kik vezetik, sőt, azt is fontosnak gondolom, hogy a politikai közösség nemzetstratégiai alternatívákat ütköztessen, de ez csak akkor lehetséges, ha a politikai pártok nem vonják kétségbe egymás pontosan ugyanolyan módon szerzett legitimitását.

És az is fontos, hogy a demokrácia megteremtse a valódi és szeteágazó civil tevékenység fórumait és ezeken az emberek pártbefolyásoktól viszonylag szabadon alakíthassák kulturális értékeiket és meggyőződéseiket.

És a nemzetközi közösség bizony támaszt igényeket a politikusaival szemben. Medgyessyt nem becsültem sokra és bár az elhárításban vállalt szerepét nem tartom összeegyeztethetetlennek az ország azidőtt képviselhető érdekeivel, mégis a mellett voltam, hogy nem helyes, ha az szdsz részt vesz olyan kormányban, melynek miniszterelnöke ilyen karrierlépcsőket járt be.

És, mit tesz a sors, az szdsz le is váltotta, később, más okok miatt, de talán részben ez a motívum is szerepet játszhatott a döntésben.

Lehet, hogy te nem hiszed el, de én mégis úgy gondolom, hogy a "magamfajta" értékes és prosperáló demokráciát kíván, mely azonban számol a relitásokkal, mind a globális gazdasági tendenciák, mind a tömegek kulturális fogyasztása tekintetében.

Har Perah
2005. január 20. 20:03 | Sorszám: 403
"Az általatok 40 évre megsemmisített demokráciára hivatkozni és mögéje bújni olyan szinten gusztustalan, hogy nem is teheti meg más, csak kommunista."

Említettem, hogy nem vagyok kommunista, sőt. Így érvelésed megdőlt.

Írásaidból úgy tűnik ki, hogy felnőtt fejjel érted meg a magyar rendszerváltást. Akkor meg ott voltál és tudod.

A rendszerváltás politikai és főképpen gazdasági előkészítésének (vagy inkább a rendszerváltásra való ráhangolás) érdeme - a rendszer adottságaiból adódóan - a pártelité és pártértelmiségé, valamint a demokratikus ellenzéké és a népi írók egy csoportjáé.

Az Mdf köztudottan a pártelittel való együttes hatalomgyakorlás mellett állt, ez ellen a két liberális párt küzdött a máig megmaradt formációk közül.

Németh Miklós és Lengyel László meg nem azonos Lin Piaóval vagy Boleslaw Bieruttal. Ez a történelmi fejlődés szándékos félreértéséből származik. A Szovjetúnió ellenőrizte országokban sem állt meg a történelem a Cseka hóhérainál, miképpen Várszegi Asztrik atya sem azonos Torquemadával és Tisza Kálmán sem azonos Imrédyvel. És ennek a belső fejlődésnek kapcsán a sok szempontból legélhetőbb, talán csalókán túlságosan élhetőnek tűnő rendszerformáció Magyarországon alakult ki.

A rendszerváltás maga pedig nagyhatalmi megegyezés következménye volt.

A nemzetközi közösségnek pedig semmi kifogása nemhogy Horn Gyula, de Vlagyimir Putyin ellen sem.

Nade tudod te ezt. És majd nemsokára az orientációs pontodtól is, esetleg megléepetésedre fog szolgálni, lényegében ugyanezt hallod majd.

Az igazságszolgáltatás emlegetésekor pedig helyes lenne konkrét személyek konkrét cselekményeire utalni. Mert különben a történelem igazságáról van szó, és az meg nem sürgethető, hiszen rendelt ideje van mindennek, az ölésnek és az ölelésnek is.

Har Perah
2005. január 20. 18:59 | Sorszám: 400
De hát győzött a demokrácia...

A demokrácia győzelmének legfényesebb bizonyítéka, ha korábban nem demokratikus erőkben tevékenykedő emberek is demokratikus választásokon méretik meg magukat, alkotm,ányos programmal.

És főhajtásuk azoknak az eszméknek az áldozatai előtt, melyekben esetleg egy ideig ők is hittek, az a legteljesebb elégtétel.

A többi a politikai konkurencia antidemokratikus és történelmietlen haszonlesése.

Ha neked, mint írods, a demokratikus legitimáció lejárt lemez, és a nép nem mércéje semminek sem, akkor te alkotmányellenes és demokráciaellenes vagy, ez tiszta sor. Ez nem olyan nagy bűn, amíg nem, testesül meg tettekben vagy azok előkészületi cselekményeiben, de jó tudnod erről a defektusodról.

Ők meg megméretik magukat a demokratikus választásokon éa a nemzetközi közösség elfogadja, olykor kitüntetésekkel honorálva, tevékenységüket.

És akkor itt talán nem is érdemes tovább beszélni erről.

Te demokráciaellenes vagy szavaid szerint, függetlenül a provenienciádstól, ők meg nemzetközi stanadardok szerint sem azok.

Har Perah
2005. január 20. 18:29 | Sorszám: 398
Remek a példád.

B. Diana nem utódpártja senkinek, amely fogalom teljesen üres, hiszen nem mond semmit a rendszerváltás utáni, demokratikusan egyenlően legitimált pártok politikai értékválasztásairól, irányultságáról.

Arról mond valamit, hogy egy korábbi struktúrában, mely megszűnt, miképpen voltak a dolgok. Arról is lehetne beszélni, hogy történelmi bűnök és történelmi érdemek miképpen oszlanak meg egy olyan struktúrában, melyben csak egy párt van, de szerintem ez itt teljesen fölösleges, te érzésem szerint egyszerűen egy rosszul interpretált múltból és a rendszerváltás mikéntjének el nem fogadásából akarsz ugródeszkát kreálni valamihez. Elárulom, én soha nem szíveltem a kommunistákat, amíg a diktatúra létezett, és utána se nagyon, úgyhogy ilyes inszinuációk nem helyénvalóak, de ez itt mellékszál tulajdonképpen.

Szóval a lényeg az, hogy ma van egy elfogadott pártstruktúra, egyazon legitimációjú pártokkal, és aki ezt nem fogadja el, az a demokráciát nem fogadja el. A pártoknak meg nem az a dolguk, hogy a történelem helyett ítéletet mondjanak, megteszi azt majd a történelem, vagy a Történelem Ura, vagy mindkettő.

Bácsfi D. mai nézetei alaján elítélendő, nem pedig utódjai vagy boldog ősei miatt.

Az Mszp meg - éppen a jobboldal szerint egy neoliberális párt. Szerintem meg egy lassan modernizálódó, de valós nyugati baloldali tendenciákhoz, jelesül a blairizmushoz kötődő párt, melyben az állampárti belső hatalmi mechanizmusok még jelen vannak.

Énnekem ettől nem kell őket szeretnem. De ha nem szeretem őket, én éppen azért nem teszem, amilyenek ma.

A jogilag értékelhető cselekményeket meg jogilag kell értékelni.

A többi a történelem dolga, nem a későn születettség kegyelméből tőkét farigcsáló konkurenciáé.

Har Perah
2005. január 20. 17:45 | Sorszám: 395
Én ugyan nem vagyok utódpártja senkinek. Ez az utódpárt meg egy lejárt ügy. Olyasmi, mint amikor valakit feleségének a nagyapjával akarunk delegitimálni. Nem megy.

Mint az köztudott, a rendszerváltással új pártstruktúra jött létre, melynek minden egyes tagja egyazon értékű legitimációval rendelkezik. És az meg tény, ha hasonlítgatni akarunkl, akkor bizony éppen az Mszp demokratikus legitimációja a legnagyobb, hiszen az volt az eddigi egyetlen párt, amely önmagában abszolút többséget ért el demokratikus választáson.

Har Perah
2005. január 20. 17:42 | Sorszám: 394
És ha esetleg nem akarnád elismerni a rendszerváltással létrejött politikai struktúrát és azt, hogy abban valamennyi parlamenti pártnak egyazon értékű dedmokratikus legitimációja van, ami helytelen álláspont ugyan, de a felületes szemlélő számára talán nem egészen indokolatlan, akkor nyugtasson meg az a tény, hogy az Mszp mellett a demokrácia értékeinek védelmezése céljából, mintegy garanciaként ott áll a legjelentősebb ellenzéki múlttal rendelkező párt, a demokratikus ellenzék liberális pártja.

Úgyhogy mind ébrenléted, mind álmod biztos kezek őrzik.

Har Perah
2005. január 20. 17:35 | Sorszám: 391
Miért ne oktassanak? Pláne azt, akire ráfér.

A pökhendi, minek ilyen terhelt kifejezéseket használni, Mszp annyit, amennyit a kormánypártok el szoktak utasítani többnyire.

A petíció pedig gazdaságpolitikai nonszensz, ezt mindenki tudta, aki indította. És ez meg nem szép dolog. És nem demokratikus. Költségvetési ügyekben ugye nem lehet népszavazást tartani, helyette lehet aláírásgyűjtéseket rendezni, holnap azt is sokan aláírnák, hogy ne legyenek adók, viszont minden legyen ingyenes.

Ezek nem tiltott, de a parlamenti demokrácia lényegével szembenálló játékok.

Har Perah
2005. január 20. 17:16 | Sorszám: 388
És még egy pár évig bojkottálnia kellene.

Aztán lassanként megváltozna. És akkor visszatérhetne a parlamentbe.

Bár úgy látszik, lassan megértik a parlamenti működés alapelveit, amelyek nem merülnek ki abban, hogy erkölcsi fölényt fareagnak maguknak abból, hogy valamiben nem vettek részt, hanem szépen együttműködnek, ellenzékként vagy kormányerőként, a nép által megszavazott többi politikai erővel. És annyi.

Har Perah
2005. január 20. 11:15 | Sorszám: 384
Ezért a megjegyzésért kár volt.

Elmebeteg és önmagát hergelő szerencsétlen az, aki a számára előadottmisztériumjátékban az ellenségesnek feltüntetett oldalon álló politikusok kikötését, netán vesztét kívánja.

A helyes eljárás ez esetben az árokbetemetés, az ellentéteken való felülemelkedés nagylelkűsége.

Visszafordíthatatlan események nyomán pedig az őszinte megbánás és mélységes sajnálkozás.

Esetleg, mint a német kancellár Lengyelországban, letérdelve lehet bocsánatot kérni.

Bár a fordított szereposztás vonzóbb lehetett volna...

Har Perah
2005. január 19. 00:22 | Sorszám: 359
Nyilvánvalóvá vált, hogy a fidesz-kommunikáció főirányai, a nemzeti újraegyesítés és a visszaszerzendő nagyság magasztos malasztjához és a lassan tárgyát vesztő és nem egészen hiteles antikommunizmushoz kötődő pártokfölötti szövetségi ihlet, másfelől a feleségek nagyapjához meg a balatonöszödi üdülőhöz, meg szőlőtámogatásokhoz meg a volt miniszter tanácsadói díjához kötődő személyeskedés, meg a sajnos kontrollálatlan antikapitalizmusba hajlott populista bankár- és magánosításellenesség egyszerűen nem tartható, nem hangolható össze, nem képviselhető, nem alkalmas arra, hogy konkrét ügyekben konkrét, érthető és mérlegelhető, nem pusztán mozgósító mondanivalók közvetítésére nem alkalmas, és még kevésbé alkalmas az elmélyült helyzetelemzés megalapozására.

És váltani kényszerülnek, kommunikációs stratégiát mindenképpen, de lehet, hoyg személyt is. És ez konfliktusokban tör ki, mindenki helyzekedik és megpróbálja kitalálni, hogy ki győz és kire lesz szükség az új műsorhoz.

nem kellene ettől megrettenni. A párt kényszerű demokratizálódásának és valósághoz közeledésének velejárója.

Har Perah
2005. január 18. 08:11 | Sorszám: 345
Azért, mert a "nemzettöpörödés" és ezek a toposzok szerintem nem a konstruktív politizálás elemei, nem vitatható vagy alátámasztható állítások, hanem valamiféle irányított reflexió sugallatai.

Ezekre építve nem lehet konstruktív politikai vitát folytatni. Illúzió az, hogy valamely politikai pártnak ezek valóban központi üzenetei lehetnek.

A politikai pártok dolga egy demokráciában az, hogy parciális alternatívákat vázoljanak fel, azaz ne az ömnaguk uralmát tekintség a felívelő derekasság és nemzetépítő istenfélelem megújuló korszakának, a nemzet kinyújtózásának és naggyá válása feltételének, a másikét meg a globálkarvalyok dögszagú sáskajárásának és a nemzedékeken átívelő bűn tobzódó torolásának, hogy túlzó képzavarokat használjak az illusztráló karikírozás kedvéért, hanem az, hogy részkérdések megközelítésének alternatíváit mutassák fel, a reálbérektől a médiatörvényen át az adósságkezelésig és az európai integrációs folyamatokig.

A bölcs nemzet meg majd ezekből a rész-válaszokból illetve a hozzájuk köthető tettekből kialakítja magának a képet arról, hogy az aktuális pillanatban melyik párt hatalomrajutását tartsa kívánatosabbnak.

A Fidesznek szerintem a reálproblematika szakértő és közérthető kezelésével, alternatívák alkotó felvázolásával és bátor megvitatásával, elmélyült gazdasági és szociológiai kutatások nyomán felvázolandó hosszú távú program megmutatásával és ütköztetésével lehet valódi, korszerű és nemzetépítő mondanivalója és töltheti be hasznos szerepét az ország politikai életében.

Har Perah
2005. január 17. 23:08 | Sorszám: 342
Nem értem, hogy hogyan láthatja valaki ezt a cikket ajózanságtól való visszalépésnek?

Ez egy nagyon tisztességes hangvételű, konkrét kérdéseket mindenféle megosztó vagy akár erősebb érzelmeket keltő kijelentések nélküli, azt mondhatnám, abszolút rendjén lévő ellenzéki megszólalás.

A dumakormány meg kifejezetten szelíd, jópofáskodó, inkább élcelődő kifejezés, bizonyos bújtatott elismerés is van benne, bár talán nem átütően szellemes, azonkívül a baloldali és liberális elemzők jó része által is osztott véleményeknek ad hangot. Össze sem hasonlítható a "bankárkormány" vagy "részvénytársasági kormány (vagy hogy is hangzott pontosan) sokkal baljóslatúbb sejtetésű szlogenjeivel.

Egyfelől mindenki elismeri, maga Gyurcsány is, hogy jelentős reformlépésekről elvileg is lemondott. Nincsenek megfogható gazdasági sikerek. Duma viszont van, és itt rejlik a bújtatott elismerés, hiszen az van benne, hogy "dumálni, azt tényleg tudtok". És ez is igaz.

A megszólalás közgazdasági vonatkozásaival egyelőre nem érdemes foglakozni, ezeknek a vitáknak valószínűleg nem lesz nagy közönségsikere, mert minden három negatív mutatóra lehet tromfolni három nem olyan negatívat, vagy tendenciát, vagy akármit. Az uniós forrásokról szóló megjegyzést nem érzem nagyon sikerültnek, de majd meglátjuk.

Az egész üzenete is pozitív: az, hogy szakértői szinten, nemzettöpörödést és katasztrófaképzeteket kerülve, konkrét gazdasági felvetésekkel igyekeznek képet adni az országról, és ez az ellenzék hasznos dolga valóban. És így a reáliákhoz kötődő problematika és az annak megfelelő szereplők, Varga Mihály és az egyelőre még fel nem fedezett, de szerintem igen hiteles lengyel Zoltán fognak teret nyerni, nem a virtuális és múltba meg mások magyarságteljesítményének fürkészésébe vagy egyházias magasságokba nyúló ügyek váteszei.

És ez mindenkinek hasznos lesz.

Har Perah
2005. január 12. 15:28 | Sorszám: 202
Valóban jó volt. Kicsit irritáltnak tűnt, de mindvégig fölényben volt.

A népszavás tündér kifejezetten rosszindulatú, kicsinyes és felkészületlen volt, Kóczián felületes és nem figyelt oda, nyilván előre megtervezte az egy nagy, első "szembesítő" kérdést, és a többi ellazsálását. A harmadik pali értelmes volt, de nem engedték szóhoz jutni.

Természetesen, akármilyen jó volt is ma Pokorni, lényegében az ő szövegének a vezérfonala is a metgeteőzés, a "nem úgy gondoltuk", a "megértjük s asorsukbakeseredett embereket" volt, tehát pozitív tartalom nélküli arcmentés.

De el tudta ültetni a munkanélküliség növekedését meg egypár aggasztóan ható gazdasági adatot, és ez így helyes, ez is az ellenzék dolga.

Har Perah
2005. január 12. 14:03 | Sorszám: 196
Az elmúlt két év minden orbáni politikai kampánya teljesen üres: nagytőkeellenességről, bankárkormányról, befagyasztott árakról, privatizációellenességről, nemzetinek kikiáltott ügyek külpolitikai egyeztetések nélküli meglovagolásáról, a két Magyarországról, az eredendően derék és az eredendően gonosz elválasztásáról, egyháziasságról, erkölcsnemesítésről szólt.

Ezzel szemben az igazság termsézetesen az, hogy mint az establishment bármely tagja, pontosan ismeri az erőviszonyokat, tudja azt, hogy a nemzetközi gazdasági rendszer ellen nem lehet és nem érdemes tenni, hogy önnön indíttatásából semmiféle nemzeti sorskérdés dűlőre vitelére nem hajlandó, hogy tudja hogy hol és mikor milyen érdeknek kell gazsulálni.

De azt is hiszi, hogy ezt a kettőt párhuzamosan lehet folytatni. Mint az arab politikusok: otthon az apokalipszis lován véres karddal száguldó dzsihádról szónokolnak, Washingtonban meg a józan megbékélésről és a nemzetközi közösség segítségét kérik pacifista céljaikhoz.

Na most ezt nem lehet csinálni. Már nem.

Har Perah
2005. január 11. 23:38 | Sorszám: 178
Azért, kedves Marco, mert az egész akciózós világkép, amit egy időre működőképesen életben tartott, az újságra ülős tüntetésekkel, meg a nemzet miniszterelnökével, meg a sorskérdésekkel, az egy nagyon színvonaltalan blöff, csakúgy, mint a munkaalapú gazdaság kontra pénzalapú gazdaság, amit állítólag előadott.

Ő pontosan tudja, hogy az Euromoney az Euromoney, a pénz és a hatalom az meg pénz és hatalom, és ötven templomszentelés se ér annyit, mint egy találkozó james Wolfensohnnal, hogy nincsen két Magyarország, hogy az ő hatalmától semmilyen nemzeti sorskérdés nem függ, a határontúliak meg legkevésbé, mint azt miniszterelnöksége alatt is bizonyította, meg most is, ahogy lepattant a kipukkadt luftballonról, azon nyomban, tudja, hogy Horn Gyula Magyarország egyik legügyesebb, nemzetközileg elismert politikusa, hogy a lottóötös meg a miniszterelnök, elég sok aduval a kezében pillanatnyilag, és az egész polgári körös mozgósításból a faliújságok meg a nótafák maradnak.

Har Perah
2005. január 11. 21:47 | Sorszám: 165
off

Zsíros szerint a Magyar Nagy Oriens páholy legtitkosabb, még senki által nem hallott varázsszava. Így szólítják egymást a hetedik kör beavatottjai, de csak ha egyedül vannak a vakolókanállal.

on

Har Perah
2005. január 11. 11:40 | Sorszám: 146
És Barrosót is le kellett volna mondatni, hiszen ő bizonyos értelemben főnöke minden tagállami miniszterelnöknek. És Kofi Annant is, mert felelős mindfen tagállamért. És egyáltalán, a világot, mert megtűri a hátán a bangkoki magyar nagykövetet.

Az ég csatornáinak meg kellene nyílnia és vízözönnel büntetni ezt a kárhozott sártekét. A tejútrendszereknek pedig sietve összezsugordni és fellobbanni egy végső kataklizmában.

Kirúgták az illetőt meg a főnökét. Rapidan, határozottan, egyértelműen.


Mindenki elismerte, helyeselte, dícsérte az intézkedést. Közvélekedés szerint a köztisztviselők moráljára is serkentőleg hat majd.
Ebből többet nem lehet kihozni. Újabb párálló paripa, harci díszfestéssel.

Har Perah
2005. január 10. 17:35 | Sorszám: 134
Köszönöm az alapos és az eddigi, olykor hitvallásszerű hozzászólásaidat színvonalával és alaposságával és alighanem igazságával is feledtető megszólalásodat.

Fel szeretnék készülni a válaszra, így első olvasatra bizonyosan igazat adok neked az elejében, úgymint a bizalomhiányban (az idézett mondatom utáni két mondatot is hozzávehetted volna, mert a te véleményedet erősíti), az Orbán kormány egészségügyi privatizációs törvényének a (szerintem a föl sem mérten, és most hadd használjak én nagy és erős szót, nemzetgyilkos és egyszerre átlátszóan tolvaj és impotens "ellátássszervezői" megablöffnek megágyazni kívánva)elgáncsolásában, meg abban, hogy a Gyurcsány-kormány látványosan farolt le az egészségügyi reformnak még az említéséről is, ez nagy bűne.

Amiben így elsőre nem adnék igazat neked, de mondom, végiggondolom, és informálódom, az az, hogy a többletszolgáltatásokat nyújtó egészségügyi intézmények az alapjogú ellátás hátrányára lennének.

Még egyszer köszönöm a tartalmas és elgondolkodtató érvelést.

És egy általános megjegyzés, nem csak neked.

Amíg a nagyobbik ellenzéki párt stratégiája a múltértékelésben, a nemzeti kérdés kizárólagos kezelésének igényében és a személyes támadásokban csúcsosodik ki, azaz a radikalizmusban, az ősgonosz megtalálásában és morális pellengérre állításában, és a nemzet eltöpörödése következtében beállott katasztrófa megéneklésében, addig a mégoly értő és értelmes, reális és helyes kritika, mint pl. a te előbbi hozzászólásod, vagy Varga Mihály tavalyi jogos észrevétele az áfavisszatérítésről, vagy az agrárvertikum kérdései soha nem fognak meghallgattatni, hiszen mindenki azt gondolja, hogy mindez csak a az akciózó, morális fensőbbségben és utólagos történelmi győzelemben utazó vezetés alapkoncepciójának a manipulált alátámasztása.

Magyarul, ha egyszer valakiről kimondod, hogy ő az ördög, akkor minden résztanulmány fölösleges arról, hogy egyébként mit csinál és miért.

Ezt nagyon meg kellene fontolni, szerintem.

Har Perah
2005. január 10. 16:27 | Sorszám: 126
Szóval, végiggondolva, azt, amit mpd mond, azt még Marx se mondta, de Lenin se. Ez annál kommunistább.

mpd: "A magánvállalkozó ugyanannyi pénzből nyilvánvalóan szarabb kaját tud csak főzni, mint az üzemi konyha (ha nem lopnak a szakácsok - dehát ne lopjanak), hiszen saját nyereségét is lecsípi a keretösszegből."

Marx erre azt mondja, hogy a nyereségét nem a fizetőképes kereslet által megfizetett összegből "csípi le" a tőkés, hiszen nyilvánvalóan ő számolt a konkurenciával, a helyettesíthetőséggel, s őt már a vásárló elvi többletnyereség-teóriáját is ismerte, lásd legutóbb leírva Mérő LászlÓ: az élő pénz c. ismét fantasztikus művében, hanem azt mondta, hogy azt a munkás által termelt értéktöbbletből nyeri.

Ilyesmit körülbelül Dögei Imre mondott hazánkban utoljára, de csak akkor, amikor Benke Valéria vagy Nemes Dezső nem figyelt oda, mert szektás balos-trockista elhajlónak bélyegezték volna.

És ez bizony komoly baj, a Fidesz bázisának értékvesztését jelzi, a konzervativizmus és az antikapitalista szociális demagógia között.

Amit itt látunk, jobb sorsra érdemes elméktől,

Har Perah
2005. január 10. 15:58 | Sorszám: 125
Megszületett az államosítási teória: a magánválalkozó ugyanannyiból nyilván rosszabb kaját főz, hiszen nyeresége van. Ne legyen nyeresége, a szakács ne lopjon és ideális helyzet áll elő.

Piacgazdaság, konkurencia, szervezés, tőkeallokáció, verseny, saját teljesítmény adta önbecsülés, onálló és a helyükön meghozott döntések, a cég átörökíthetősége, franchise, a magántulajdon kezeléséből adódó érdekeltségi többlet, elszámolatlan többletmunka, fejtörés a jobbításért, tulajdonosi szemlélet, vezetői ismeretek, semmi se számít.

Vegyük el a tőkéstől a nyereséget, hiszen a profit bűnös dolog és minden jó lesz.

Mintha már hallottam volna.

Hát el lehet jutni idáig? Minden mindegy? Minden tapasztalat, gyakorlat, értelem, magyarázat, tudás?

Csalódott vagyok.

Har Perah
2005. január 10. 15:46 | Sorszám: 124
Nagyon jó, akkor most van két brosúránk.

Csakhogy akkor a dolgozók nem rendelkeztek semmilyen gazdasági szabadsággal (most a politikaiakról nem beszélve).

Nem volt választásuk, sem a szolgáltatók között (ma Pesten 700 Ft-ért tenger gyümölcsei + négyféle sajt pizzát hoznak ki neked 30 cm-s átmérővel, motorral, rendelési percre), sőt, még abban sem hogy dolgoznak-e és hogy hol dolgoznak.

Akkor mit kell csinálnunk?

Vagy hogy klasszikusabban kérdezzem, mi a teendő?

Tényleg meg kellett volna szavazni, hogy egészségügyi közszolgáltatási intézmény (beleértve minden rendelőt és szakrendelést és egyáltalán, minden közszolgáltatásként elismert, tehát a TB által finanszírozott egészségügyi szolgáltatást, gyógyfürdőt, fogorvosi rendelőt, szakápolási céget, stb. nyújtó intézmény maradjon állami és önkormányzati kézben, ami most ott van?

Har Perah
2005. január 10. 15:13 | Sorszám: 121
Súlyos és értelmiségi körben minden bizonnyal nem véletlen, hanem szándékos félreértés a finanszírozást a szolgáltatói tulajdonnal összekeverni.

Ha a Dunaújvárosi Vasműben van egy vállalati tulajdonú menza, akkor az úgy fog működni, mint az iparvállalati menzák. Büdös, alumíniumkanalas, sorbanállós, fejadagos, az anyag jórésze ellopva, állandó deficit, a szakács azért főz rettenetesen, hogy - európai normák ide vagy oda - minél több moslék legyen, amit hazavisz a disznainak, meg hogy a kiválogatott darabokból az igazgatónak meg a sleppjének éttermi szintű ellátást adhasson.

Ha viszont a Vasműn belül vagy annak körzuetében engedélyt adnak négy-öt magánvállalkozónak, hogy éttermet üzemeltessen, amelyek között szabad választása van a dolgozóknak, akkor takarosak és takarékosak lesznek, és ehetők és tiszták. Már persze, ha nem alkotnak kartellt, mert a vállalkozók száma nincs korlátozva.

De az ebédjegyet mindkét esetben a Vasmű fizeti. Mármint a dolgozók és a Vasmű együtt.

Az is lehet, hogy az egyik nyit egy különtermet, ahol vaddisznópörköltet főz áfonyával egy mesterszakács, a különbözet saját zsebből. De a tiszta és takaros húslevesét meg sertésbordáját mindenki megkapja.

Hát így.

Har Perah
2005. január 10. 14:21 | Sorszám: 117
T. onogur,

mai, népszavazás utáni józansággal visszaolvasva a kérdést, azt hiszem, igazad van, bár ez az igazad árnyalható.

A kérdés így szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt?"

Ezek szerint a ma meglévő kórházaknak és egészségügyi közszolgáltató intézményeknek kell állami vagy önkormányzati tulajdonban maradniuk.

Most ne beszéljünk az időközben megsemmisített törvényről, tekintsük úgy, hogy az "igen" esetén az Országgyűlés előremenőlegesen, tehát a jövőre nézve nem hozhatott volna olyan törvényt, amely bármely egészségügyi közszolgáltató intézményt, bennük minden még nem privatizált praxist, rendelőt, közszolgáltatási szerződéssel rendelkező szakápolási vagy egyéb intézményt magánkézbe, vagy bármilyen nem állami vagy önkormányzati kézbe, tehát akár egyházi kézbe is adhatna.

Ezt én nem helyeslem.

Azt természetesen igen, hogy ingatlanspekulációk és egyéb koszos vagy zavaros ügyek miatt egyetlen meglévő kórházat se számoljanak fel. De erről nem így kell majd rendelkezni. Ugyanis a kórházak sem az örökkévalóságnak szóló dolgok, nem eleve elrendelt, hogy az egészségügyi ellátásban pont annyi és olyan elhelyezkedésű intézménynek ell az állam részéről részt vennie, amennyi most van.

Amiről viszont Te írsz, azaz a PFI, és a PPP, az, ha jól meggondolod,új kórházakról szól. Új beruházásokról, magánerő és állami források közös felhasználásáról (PPP) illetve valamely koncessziós jogról (PFI), melynek révén létrejött javak egy idő után az államra szállnak.

Na most, miért kell azt előírni, hogy az ilyen PFI-k vagy PPP-k kizárólag zöldmezősen valósulhatnak meg? Hogy nem vonhatják be, akár tulajdonként (PFI) vagy vagyonértékű jogként (PPP) már meglévő struktúrák elemeit?

Szerintem a népszavazási kérdés és főleg az egyszerűsítő interpretációja egybemosta az egészségügyi finanszírozás, azaz a társadalombiztosítás és magánbiztosítás kérdését a szolgáltató tényleges tulajdonlása ügyével. Megfejelve az egészet egy általános privatizációellenes hangulati elemmel, ami legalább annyira szociáldemagóg volt, mint az állampolgársági ügy gyávaságból az anyagi vonatkozásokra koncentráló kormányzati kampánya.

Tényleg meg kellene bízni a kormányzatban. Hogy az eddigi kormányzatok erre nem adtak okot, azt megértem. A mostani sem bizonyította semmivel, sőt, hogy meg lehet bízni benne. Erős és jogos a gyanú, hogy improduktív és szívtelen lopások következtek volna be. Például az "ellátásszervezői" ügy egy kolosszális, gyilkossággal felérő, lapos tolvajlás lett volna. De erre nem a népszavazás volt a válasz, hanem egy mindenkit érintő önvizsgálat és konstruktív ellenzékiség.

Har Perah
2005. január 10. 10:08 | Sorszám: 114
T. Ritter,

fogják tudni privatizálni, mert egyszerűen nincs más út, pont azért, amit leírsz.

Mégpedig azért, mert az egészségügy iránti igény az egy folyamatosan növekvő fogyasztási indexű igény, amelynek jelentős részét lényegében az adók módjára behajtott társadalombizosítási járulék, illetve annak költségvetési kiegészítése adja.

Erre természetesen a tőke, a hosszú lejáratú befektetéseket preferáló tőke rá fog ugrtani, és ez így helyes. Márcsak azért is, mert strukturális bajok ide vagy oda, a magyar gazdaság azért a jelenlegi porognózisok szerint a közös európai gazdasági térben folyamatosan növekedfni fog, és ezzel arányban a legfontosabb ellátórendszerre jutó kiadások is.

A kórházprivatizációellenes népszavazást, nem tudom, mikor jártál Magyarországon, és hogy tudod-e, igazából a kommunista Munkáspárt kezdeményezte, és ehhez csatlakozott le a Fidesz, szociáldemagóg petíciós (ez is megérne egy hozzászólást, a lényege a hatósági árak befagyasztása, az ingyen járó juuttatások és a privatizációellenesség) politikája jegyében, miközben a másik kérdésben meg a Patrubány-féle kalandor nacionalizmushoz csatlakozott le.

Ebből hosszú távon az első a nagyobb baj. A második egy virtuális csata, amit anak rendje és módja szerint elvesztettek.

De ez tényleg a jövőről szó. És sikerült, részben és nem elégségesen, az emberek bizalmát megrendíteni a magánszolgáltató és az állami és magánbiztosításon alapuló egészségügyi ellátással szemben, megerősítve a baksisát és a káoszt őrző felső orvostársadalom politizáló képviselőivel.

Baj nem történt ebben az ügyben sem. Nem kell megtiltani az egészségügyi szolgáltatók és szolgáltatások magánkézbe adását. De a társadalom meghasonlott, legfontosabb ügyében.

Har Perah
2005. január 08. 15:44 | Sorszám: 59
A 23 millió román pontatlan, de alapos és helyes megfogalmazás volt. Mint mindcenki tudja, az Orban-Nastase paktum kényszerűen, a velencei bizottság útmutatásai szerint minden román állampolgárra azonos érvénnyel terjesztette ki a munkavállalási kedvezményeket.

És ebből a csapdából úgy bújt ki Orbán, hogy annyira megszigorította az általános munkavállalási eljárást, hogy végül senkinek nem lett haszna belőle.

Ez volt az egyik csúfos megfutamodás, amely a szomszédokkal és Európával nem egyeztetett belpolitikai érdekű ámokfutás következménye volt, amely ámokfutás egyébiránt pontosan arra szolgált, hogy a kettős állampolgáráság még kilátástalanabb és rosszabb hatású ügye szóba se kerüljön.

Párpolitika és nemzeti érdek szembeállítása meg antidemokratikus. Magyíarországon az egyes társadalmi csoportok érdekeit pártok artikulálják.

Ahhoz képest, hogy a Fidesz négy egymással szembenálló - és két évvel azelőtti véleményeivel is szembenálló - érvet sorakoztatott fel erős és egyházi segédlettel megszervezett kampányában, az ellenoldalról némileg tendenciózusan túldimenzionált, de nem irreális ellenérvek hangzottak el. És elhangzottak a valódiak is, rétegműsorokban: a cél - túl a rosszul feltett kérdés természetes elbuktatásán - az volt, hogy a jobboldal és azon belül a Patrubány-féle kalandor szélsőjobb - soha többé nem monopolizálhassa a nemzeti kérdést, hanem arra szülseesenek eredeti baloldali és liberális válaszok is.

És ez is fog történni.

Ez a szavazás természetesen nem arról szólt, hogy emberek, akik egy másik állam polgárai és állításuk szerint nem is kívánnak Magyarországra költözni, a magyar állammal, mely nem nemzetállam és nem Nagymagyarország, hanem a Magyar Köztársaság nevű, 93.000 km2-s liberális jogállam, tehát a magyar állammal fiktív közjogi kapcsolatra lépjenek.

(És hiába ide minden román, szerb, argentin példa. mind más és felületes analógia.)

Ez a szavazás arról szólt, hogy az egyházias nemzeti radikalizmusnak van-e számottevő ereje magyarországon. És nincs. és ez a mérkőzés belátható időkre elveszett.

És a határontúliakkal együtt Magyarország megalkotja mindazt ez ügyben, különböző legitim érvrendszerek, balos, liberális, konzervatív, alapján, ami a helyzet optimális megoldása.

Addig is örüljünk az RMDSZ gyönyörű sikereinek.


Téma: Cohn-Bendit pedofil ?
Har Perah
2005. január 16. 22:23 | Sorszám: 23
Dicsőségnek e tekintetben kizárólag a mások irányultságával szembeni tolerancia, sőt a társadalmi hátrányok kiegyenlítésére törekvő jóindulat tekinthető.
Har Perah
2005. január 16. 20:44 | Sorszám: 17
Cinque, nem pedig quinze. Azaz öt éves volt az idézetben szereplő kislány.

Egyébként el tudom képzelni. Öt évesen még inkább, mint tizenötben.

Különben a szöveg nem explicite pedofil, csak piszkosul aljasan ráutaló.


Téma: Egyidejű államcsíny Magyarországon és Romániában?
Har Perah
2005. január 08. 20:17 | Sorszám: 12
Ismerem nagy vonalakban a Rotschild család különböző ágainak a történetét, de köszönöm a tanácsot, sosem árt a régi dicsőségből új erőt meríteni...

Szerintem viszont Neked érdemes lehetne a bankrendszer és egyáltalán a pénzrendszer lényegi elemeit úra áttekintened.

A jegybank közvetlenül, az őt magáért a tevékenységért megillető nyilván tisztes járulékon kívül nem húz hasznot a pénzjegyek kiadásából.

Az szoros állami kontroll alatt működő, és megfelelő fedezetképzéssel és annak kezelésével (a haszon nyilván ebből származhatott), tehát fedezetképzéssel járó tevékenység, valamint annyiban hitelügylet és "pénzteremtés", amennyiben saját ércfedezetét használja fel garanciául.


Hogy a megszálló hatalom bevonja a megítélése szerint törvénytelenül kiadott bankjegyeket, az nyilvánvalóan nem szorul további magyarázatra, ugyanis ezzel megszünteti a legyőzött ellenség anyagi alapjait.

Az, hogy betiltja a bankjegyeket, az egyrészt irracionális, tehát a gyűlölt legyőzött megalázása, meg ilyesmi, másrészt viszont racionális, hiszen ugye lefoglalja az ércfedezetet és így a papírpénz, különösen az akkori közgazdasági elgondolások szerint, és egy háború nyomán ténylegesen is, értéktelenné válik.

A papírpénzek bevonása tehát egyenes folyománya volt az ércfedezet elkonfiskálásának.

Az écfedezetet pedig a főníciaiak óta minden megszálló elkonfiskálja, nem kell ahhoz se Rotschild, se jegybank.

Har Perah
2005. január 08. 14:38 | Sorszám: 9
Az osztrák Nemzeti Bank nem volt soha a Rotschild-család tulajdonában.

Részvénytársaság volt, szoros állami kontroll alatt. Több főrészvényese volt.

Idézeted, ha folytattad volna, így szól: "The first private joint stock bank authorized by government was set up on the initiative of the House of Rothschild. The "K.K. Privilegierte Creditanstalt für Handel und Gewerbe"

Magyarul ők a Creditanstalt megalapítását kezdeményezték.

De teljesen mindegy, ha te az osztrákok hadjáratát a "Rotschild-tulajdonú" Nemzeti Bank iniciatívájára vezeted vissza, meg gondolom ugyanígy az orosz cárét is, akkor a történelemszemléleted lényegében a Zeneakadémia irányába mutat.

Har Perah
2005. január 07. 13:56 | Sorszám: 7
Tudom, vagy tudni vélem, hogy Napóleon nem volt szabadkőműves. Iróniának szántam, elnézést, ha nem talált célba.

Bár idézhetnék egy csomó megveszekedett világösszeesküvéses honlapot, amely szerint az volt. Az kétségtelen, hogy az egész figura meg a korszak teljesen hihetővé tenne egy ilyen verziót. Csak valószínűleg még annál is sokkal pragmatikusabb volt, hogy efféle hókuszpókuszokba beszálljon.

De ez gyönyörű:"Ahogy bevezettük a független közpénzrendszert és a saját nemzeti valutát, a Rothschild tulajdonban lévő Osztrák Nemzeti Bank fegyveres konfliktust robbantott ki a bécsi udvar és a magyar kormány között."

Az Osztrák Nemzeti bank természetesen soha nem volt Rotschild tulajdonban, hanem a híres Stadion gróf alapította és államin tulajdon volt. Az temészetesen tény, hogy a Rotschild bankház jelentős szerepet játszott a valutastabilitás fönntartásában, miképpen a Lánchíd finanszírozásában és egyéb jeles tranzakciókban is.

Különben az Osztrák Nemzeti Bank éppen a forradalom idedjén progresszív és liberális és nem feltétlenül udvarhű álláspontot foglalt el:

"Der gewerblich-industrielle Aufschwung stärkte innerhalb der Habsburgermonarchie jene politischen Kräfte, die sich den Grundsätzen des Liberalismus verpflichtet wussten. Zensur und obrigkeitliches Diktat waren darauf keine ausreichende Antwort. In der Revolution von 1848 stand die alte Ordnung einer Koalition von Bürgerlich-Liberalen und Sozialisten gegenüber. Leitende Persönlichkeiten der Notenbank unterstützten die konstitutionellen Ziele der Revolutionäre von 1848.

Das Bankhaus Rothschild nahm für nahezu hundert Jahre eine führende Rolle am Bankplatz Wien ein. Salomon Mayer von Rothschild war während des Vormärz an allen wesentlichen Transaktionen der Nationalbank zur Sanierung des Staatshaushaltes beteiligt."

Látom, neked elég megtalálni egy zsidót, és a történelem meg van magyarázva a számodra.

Mert utána ugye jött a szintén a zsidók zsebében lévő, sőt titkos szombatista orosz cár, és Rotschild füttyentésére kétszázezer dzsidásával leverte a magyar forradalmat. Aztán hazament pogromozni. A zsidó Haynau meg tarra vágta a hazát.

Szegény, fájó lélek...

Har Perah
2005. január 07. 13:08 | Sorszám: 5
Na most akkor mi a "lényeg" szót teljesen eltérően értjük, és ez a félreértés nemzettestvérek között feltétlenül kiküszöbölendő.

Aha egy cikk arra építi a mondnivalóját, hogy igazából mindennek az oka és mozgatója a Kossuthban is megnyilvánuló, a magyarság ellen valami atavisztikus és különös gyűlölettel viseltető szabadkőművesség, és a Heilige Römische Reich Deutscher Nationról vizionál, annak megszűnte, és nyilvánvalóan a szabdkőműves Napóleon által kezdeményezett megszűnte után negyvennégy évvel bekövetkezett események kapcsán, akkor az az ember egy marha és a cikke marhaság. És ez a lényeg, hisz erre építette. Nem arra a bátor és zseniális és interkonfesszionális és internacionális megoldásokat kereső Szoboszlayra.

És ha Csurka az egész, másik topikban idézett cikkét, bármilyen jól fogalmazzon is az öreg a "tarra vágott nemzettel" meg ezekkel, és a tényállításaiban, úgymint reletív komparatív hátrányok és elterjedt szegénység, bármennyi, bár felületes szociológiai igazság legyen is, de ezt az egész cikket arra építi, hogy a zsidók uralganak és be akarják telepíteni Magyarországot, és ha valaki, aki nem tetszik, és nem zsidó, az zsidóbérenc, az egy beteg és bénító hülyeség aléapján akarja megmagyarázni az eseményeket. Hibás premissza, hibás konklúzió. Ez kétszerkettő.

Har Perah
2005. január 07. 12:31 | Sorszám: 3
Ha igazak ezek a román "szabadkőműves" ügyvédek, ahogy, ismétlem, a végtelenül primitív kommentár Kossuth szerepét "szabadkőműves" mivoltára egyszerűsíti, és ez felháborítóan buta és szimplifikáló és történelmietlen és mónusáronos, akkor az azt jelenti, hogy az utolsókat rúgó feudális és klerikális túlsúly ellen polgári és nemzeti öntudattal küzdők egyik oldalon is és a másikon is egy nemzeti megújulás és megszabadulás irányában hallatták hangjukat, és ehhez szükségük volt a történelmet beragyogó reneszánsz és felvilágosodás egy miszticizáló kísérő ideológiájára.
Har Perah
2005. január 06. 20:08 | Sorszám: 1
Ez egy zseniális és bátor emmberről szóló híradás. Büszke lehet rá a nemzet. És gondolatai máig aktuálisak, bár most igazából a transzilvanizmus az, szerintem, ami Erdély Erdélyként való megtartását-újjáalkotását és a településterületek akár hazai kirajzással és célzatos gazdasági intervencióval való bővítését elhozhatja, magyarnak, románnak, zsidónak és görögnek (hogy Saulust parafazeáljam). Smaranda Enachékon múlik ma Erdély sorsa, nem elzárkózó nyelvi autonómiákon. És ha Románián belül, nem baj az. Sőt. A Regátra is húzóerőt gyakorolhat.

Egyetlen nagy kár és folt van az értekezésben, bizonyára nem Szoboszlaytól származik, a "szabadkőműves" barna farok:

"Ne feledjük, hogy a viszály tűzcsóváját a két nép közé a szabadkömüvesek vetették. Miután Kossuthék révén nem tudták Magyarországot a páholynak megnyerni a román néppel probálkoztak a Monarchiával szemben. Tüzelték a román sovinizmust nem azért hogy nagy Romániát létrehozzák hanem hogy tönkretegyék a Német-Romai császárszágban nagy Magyarországot. Nagy Románia csak eszköz volt."

Kossuthot szabdkőművesi minőségére leszűkítve értékelni, a szabadkőművességnek valamely különös magyarellenes indulatot tulajdonítani, és a Német-Római császárságról beszélni 1848-ban, mikor tudvalevő, hogy 1804-ben az meggszűnt.

Szóval nem kellene nagy gondoloatokat és nagy emberek emlékét butaságokkal bepiszkolni.

Köszönöm a topiknyitónak, hogy betette a szöveget. Egy nagy embert ismerhetem meg Szoboszlayban.


Téma: Cipolla-Fleto
Har Perah
2005. január 08. 22:25 | Sorszám: 27
T. nemszadista,

ha majd szóba elegyedsz Zsíros úrral, kérlek, mondd el neki a következőket (előre is köszönöm a segítségedet a párbeszédet részéről akadályozó tényezők áthidalásában):

1) Természetesen Orbánnal kapcsolatban is ugyanezt gondolom, nem hiszem, hogy bárkit a csipkelődésen túl helyes, sőt azt gondolom, hogy undorító családjával, másra nem tartozó viszonyaival, preferenciáival, vélelmezett származásával kapcsolatban támadni. Az anyagi viszonyai, és abból különösképpen a közpénzeket érintő, illetve hivatali ideje alatt keletkezett vagyonnövekményét érintő kérdések felvetése helyes, ezt nem is kifogásoltam. Más kérdés az, hogy ezeknek az anyagi jellegű észrevételeknek helyes-e egy általános privatizációellenes és piacgazdaságellenes tónust adni, mert szerintem nem helyes, nem előremutató.

2) I-ten.

Ha valaki antiklerikális, attól még ragaszkodhat vallási tudati elemekhez, megérintheti a gondolatkör, sőt hívő is lehet.

Ismeretes módon a zsidóságban tilos a Fennvaló nevét leírni. Ennek van egy szokásos, de nem kötelező kiterjesztése a tiltott Néven túl annak más nyelvű megfelelőire, illetve szakrálisan érintett személyekre.

Ennek a jelzése az észrevételezett kötőjel. Éppenséggel egy vallásos tradíció megtartása, nem tudom, miért lenne kárhoztatható.

Ha nem zavar, van erről a dologról egy vicc, amely rámutat a lényegre:

Kohn szombaton találkozik Grünnel, aki láthatóan éppen a templomba megy.

Grün megkérdezi tőle: - Kohn, azt hallottam, ateista lettél! Igaz ez?

Kohn: - Beszéljünk másról. Találkozzunk holnap, válaszolni fogok.

Másnap: - Na igaz, hogy ateista lettél?

- Igaz.
- És ezért kellett engem ma idehívnod, hogy ezt elmondd? Miért nem mondtad el mindjárt?

- Meg vagy te őrülve? Szombaton?

Har Perah
2005. január 08. 14:44 | Sorszám: 20
És olyan könnyű, olyan voodoo-s valakiről leírni, hogy bunkó és barom, és eltorzítani a nevét. Mintha lándzsát döfnél a barlangban az ellenség rajzába. Körül is táncolhatod. Ki is festheted magad.

És elhinni és terjeszteni, bármit, a felesége nagyapját, a protokollt, a japán császárt, tökmindegy és az abszolút rossz képéből kiindulni, elemzések, hatásmechanizmusok vizsgálata, programok, személyiségképek, történelmi áttekintés nélkül. Akciózni, önkielégítés formájában.

Ezzel a mentalitással egy számháborút se lehet megnyerni.

Lottóötös.

Az is micsoda rettegő esővarázslat volt. "Lottóötös nekünk". És most meg "nincs már olyan sok hátra".

Har Perah
2005. január 07. 22:16 | Sorszám: 9
Ó, nem. Azt kérdezte, hogy lehet, hogy ennyi magyar származású Nobel díjasunk van....
Har Perah
2005. január 06. 21:31 | Sorszám: 7
És vajon mi volt "a magyarok titka", amiről a császár faggatta a miniszterelnököt?

Azt hiszem ezzel ő vétett egyes magyarok megszentelt protokollja ellen....

Email a webmesternek | Gondola