Téma: Mégis, kinek az érdeke ?
|
Töhötöm |
2004. december 09. 16:28 | Sorszám: 0 |
A december hatodikai népszavazás kapcsán azon gondolkoztam, tulajdonképpen mi is mozgatja a világot. Ha jól emlékszem, még a történelemkönyvekben is szerepel, hogy két dolog : a pénz és a hatalom. A vicc kedvéért próbáljuk meg ennek fényében nézni sorsunkat. Vajon mi késztette a nagyhatalmakat annak idején arra, hogy hazánkat feldarabolják ? A válasz egyszerű : vajon melyik európai hatalomnak hiányzott egy olyan, várhatóan konkurenssé váló ország, mint Magyarország ? Összetartó nép, kiváló minőségű mezőgazdaság, elsőrendű szürkeállomány, műszaki haladás találmányok és feltalálók seregével, kemény katonák, és elképesztő fejlődés, már ami a kiegyezés utáni időszakot illeti. Egyszóval csupa olyan dolog, ami a többieknek csak részleteiben volt meg. Valljuk be, egy Anglia, vagy Franciaország szemében egy ilyen kaliberű társaságra semmi szükség, éppen elég problémájuk volt egymással, nem hiányzott egy olyan nemzet, aki keleti őseinek köszönhetően ráadásul egyértelműen másképp, tehát kiismerhetetlenebbül gondolkozik, mint a nyugatiak,. Ahogy régen is voltak próbálkozások a magyarok és Magyarország helyzetének rontására ( lásd : Habsburgok régen – és egyébként most : vajon mi a fenéért tartja kis hazám ezek leszármazottait jó pénzen ) úgy 1917 után is megpróbálták – és ezúttal sikerrel. Nagy-Magyarországot feldarabolták, határon kívülre szorult rengeteg magyar. A folytatást ismert. Ugyan miért gondoljuk azt, hogy megváltoztak az erőviszonyok ? Miért gondoljuk azt, hogy a kisebb-nagyobb hatalmak elnéznének egy új magyar egyesülést, egy katartikus újra-egyesülést, ami után egyértelmű lett volna a kormányváltás, és a gúnyhatárok felülvizsgálati kérelme ? Egyesülés, erő, fejlődés : csupa olyan fogalmak, amelyek nem kellenek ”szép” új világunkban Józan ésszel gondolkodva, és ismerve az ”anyaországi” viszonyokat, már kezdettől fogva erősen optimistának látszott az a gondolat, hogy összejön a szükséges szavazatok mennyisége, és ezt az ”ellenfél” is tudta. Ilyen esetben elég a negatív kampány, hogy azok közül, akik mégis elmennek szavazni, elég sok legyen a ”Nem”. A mai magyar kormány egyértelműen nemzetellenes politikát folytat, nyilvánvalóan nem hátsó indíttatás nélkül. Ennek a kormánynak már csak a saját fennmaradása miatt is fontos volt, hogy minden szavazót egy olyan, mellesleg közpénzen finanszírozott kampánnyal etessen, amely a szavazástól való távolmaradásra, illetve ”nem” – re buzdít. Hogy volt olyan, aki bevette ezt a cuclit ? Naná : tessék mondani kik nyomtatták ki a MaSZoP hazugságait tartalmazó propagandaanyagot ? Ufók ? Nem, azok is magyar emberek, méghozzá Erdélyben. Figyelem ! Ez ugyan az a cucli ! Azok a nyomdászok, akik jelen voltak a nyomásnál, a zsebükre szavaztak. Munkát nehéz kapni, a gyerekek éhesek, a rezsit ki kell fizetni akár van gerince a családfenntartónak, akár nincs. Nem szándékozom a nem-mel szavazó, vagy távol maradt honfitársaimat menteni, nem nagyon van erre mentség. De tény viszont, hogy a nemzet, mi magyarok, hibáinkban is egyformák vagyunk, hiszen, ha nem így lenne, akkor nem a MaSZoP – al egyértelműen azonos politikai nézetet valló RMDSZ lenne a legerősebb éppen Erdélyben. Fentiek ismeretében felmerül a kérdés : ki az akinek érdekében áll, hogy a magyarokat a magyarokkal összeveszejtse ? A választ nem ismerjük, de egyvalamiben biztosak lehetünk : nem a magyaroknak. Így azok, akik új hazát keresnek most, vagy arra buzdítanak, hogy gyűlöljük egymást, azok egyrészt elkövetik ugyan azt a hibát, mint amit a ”nem” szavazók, másrészt azoknak az érdekköröknek sietnek a segítségére, amelyeknek érdekükben áll a magyarság megosztása és tönkretétele. Most, ezután a sikertelen, és tragikus szavazás után nem szét- és egymásnak esni kellene, hanem összefogni : most ugyanis mindenki láthatja végre, hogy ki is itt a valódi ellenség.
|
|
|