Európa közepén tombol a magyar nácizmusA Magyar Vöröskereszt 172 nőt és gyereket helyezett el az egykori úttörőtáborban. További, körülbelül 100 társukat Szolnokra vitték.
Gyöngyöspatára a Véderő nevű mozgalom nyitott meg katonai alapismereteket oktató tábort. Előző este szóltak a gyöngyöspatai cigányoknak, hogy pénteken hagyják el a falut, de azt sem tudták, hová vagy mennyi időre.
A táborba kizárólag a romák lakta részen át lehet feljutni, ott vonulnak a képzelt „faji önvédelem” mámorától felajzott, és e felajzottságukat módszeres testi erőnöveléssel fenntartó, érvényesítő nácik.
"El kellett jönnünk, mert attól féltünk, hogy megölnek minket. A férfiak meg a nagyfiúk otthon maradtak, telefonon beszélünk velük. Mi lesz majd este?"
MTI 2011-04-21
---------------------------------------------------------------------------------------------------------
Április tizenhetedikén a Gyöngyöspatát, Hejőszalontát, majd Hajdúhadházat megszálló, szélsőjobboldali szabadcsapatok nem kisebb dolgot jelentettek be, minthogy katonai kiképzőtábor építésébe kezdtek, Gyöngyöspatán.
Pintér Sándor belügyminiszter április 13-án tett egy nyilatkozatot: „az egyesület, amely kedden kezdte meg a járőrözést (t.i. Hajdúhadházon, L.J.), a rendőri felhívásnak megfelelően szerdán már be is fejezte ezt a tevékenységet”. „Bizton mondhatom, hogy ilyen jellegű járőrözés, mondvacsinált törvényesség mögé bújva nem lesz Magyarországon.”
A szóban forgó egyesület elnöke, Boda Lajos ezután, Pintér Sándortól meghunyászkodva az MTI-nek kijelentette: „Folytatja a járőrözést Hajdúhadházon a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület. A járőrök jelenleg is kint vannak az utcákon, az esti járőrszolgálatot mintegy hatvanan kezdték meg”.
A továbbiakban nem érvényesítette a „mondvacsináltság mechanizmusa” ellen a törvénytisztelet igazságát. Így, aztán városaink rasszista szabadcsapatok prédájává, megszállása alá kerültek.
Kontrát Károly államtitkár március 18-án a parlamentben jól megfenyegette a náci militaristákat: „Nincs szükségünk önjelölt rendfenntartókra, a rend fenntartása továbbra is a hatóságok dolga.”
A Magyar Köztársaságban sem állam, sem kormány nem tud működni, vagy nem akar működni hathatósan, ezért a neonácik azt tehetnek, amit akarnak – valójában ők vannak hatalmon. A kétharmados parlamentet szemmel láthatóan működtették, ez a működés a náci megszállások napjaiban egypárti Fidesz-alkotmány kivitelezésére koncentrálódott, így másra nem jutott energia.
A Jobbik vezérelte szabadcsapatok tényleg azt tesznek, amit akarnak. Egyszer csak a náci ellenzéki párt alternatív hadserege az általa megszállt településen nemkívánatos személynek nyilvánítja a belügyminisztert, és általában is folyamatosan érvényesíti a gondolatot, hogy nem a belügyminiszter állásfoglalása számít, hanem az övék.
„Kicsoda Pintér Sándor, hogy megmondja nekünk, hogy mit csinálhatunk, amíg nem hágjuk át a törvényeket?” – tette föl a mindent eláruló, költői kérdést a Jobbik helyi képviselője arra az esetre, ha netán valaki azt gondolná, hogy Pintér Sándor a szándékait érvényesíteni képes belügyminiszter volna.
Az április 17-től zajló események pedig folyamatosan bizonyítják, hogy a neonáci szabadcsapatok jelenlétének rendőri vonatkozású lépéseit egyértelműen a Jobbik, és a legkevésbé sem az állam, illetve annak belügyminisztere és rendőrsége uralja.
Ez pedig úgy lehetséges, hogy a kormány semmilyen módon nem tisztázta a szabadcsapatok elleni fellépés módját, annak ellenére, hogy erre a jogvédők és az LMP is kellő értelmezési keretet biztosít a számukra.
A jogvédők ez ügyben egyértelmű és minden részletre kiterjedő muníciót adtak bármiféle döntéshez, rögtön az akciók kezdetekor. A Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda már március 13-ától többször és határozottan, példákkal alátámasztva kimondta, hogy itt egy etnikai csoport megfélemlítéséről és a jogbiztonság csorbulásáról van szó, és hogy a településen magukat rendfenntartóknak nevezők félelemkeltő tevékenysége nem tartozhat a gyülekezési jog védelme alá és a Jobbikos polgárőrök bizonyíthatóan rasszisták, ráadásul a polgárőri alibi-tevékenységeiket illetően nem működnek együtt az önkormányzatokkal, és ez elegendő ok a törvényes fellépésre.
Ezzel mind a kormány, mind a belügyminiszter számára kiváló alkalom nyílt volna arra, hogy átállítsák a vágányt, és kimondják, hogy amit a szélsőjobb az általa elfoglalt településeken művel, az fajelméleti alapokon áll, tehát tűrhetetlen. S bár az nem vitás, hogy egy ilyen akciónak egyszerre vannak társadalmi-politikai és rendészeti-adminisztratív dimenziói, a hangsúlyt most a társadalmi-politikaira dimenzióra kell helyezni, hogy fajelméleti alapon nem lehet akciózni, ennek szellemében kellene eljárnia a rendőrségnek is.
Gyöngyöspatán, április 17-én a cigányokat és a polgármestert is életveszélyesen megfenyegették: „Elvágjuk a torkotokat, meghaltok.” Ez sem volt elég a kiutasításukhoz. Meg kellett várni, hogy egy igazoltatás során hibát kövessenek el (nem adták át elsőre a papírjaikat), és ezen az alapon lehessen följelentést tenni ellenük, majd mindjárt el is engedni őket, amikor a rendőrségen már hajlandóak voltak betartani a szabályokat.
Hajdúhadházon már közelebb jártak a lényeghez, amikor azért tartóztattak le neonácikat, és indítottak ellenük szabálysértési eljárást garázdaság miatt, mert jogtalanul igazoltattak járókelőket. A Debreceni Városi Bíróság (Az a bíróság, ahová áttették a 2006-os rendőrök elleni eljárást) azonban fölmentette a Szebb Jövőért tagjait. A bíróság elfogadta a neonácik érvelését, hogy ők csupán civilként aláírásokat gyűjtöttek az utcán.
„A fekete egyenruhában, provokatívan fellépő emberek félelmet keltenek a helyi cigányságban, amely egy jogállamban elfogadhatatlan.” Itt ugyan végre sikerült megfogalmazniuk a lényeget, a huzavona azonban továbbra is jogi, formai és nem politikai síkon zajlik. A közleményben kinyilvánított „elfogadhatatlan” kifejezés változatlanul üres szövegelés, hiszen a neonácik jelenlétét elfogadják, és eltakarja azt a tényt, hogy neonácik!
A rendőrség fellebbezett az ítélet ellen, de – érthető módon – ezzel már nem tudja visszaállítani a rendőrség általános presztízsét. A rendőrséget többen is kiszámíthatatlannak, megosztottnak látják. Farkas János, a Roma Polgárjogi Mozgalom országos alelnöke azt szeretné, ha Gyöngyöspatán ezentúl a Budapesti Rendőr-főkapitányság intézkedne, mert a Heves megyei rendőröket elfogultnak tartja. A rossz összképen az sem tud változtatni, hogy a Hajdú megyeiek eljárását mintaszerűnek látják.
A Hajdú-Bihar megyei rendőrfőkapitány indoklás nélkül leváltotta Kozma Jánost, a Hajdúhadházi Rendőrkapitányság vezetőjét. Előzménye, hogy a Jobbik egyik képviselője még 18-án, a parlamentben arról érdeklődött a belügyminiszternél, hogy még meddig maradhat Kozma János a Hajdúhadházi rendőrkapitányság élén, hiszen hat jobbikos képviselő is a szemtanúja volt az úgymond jogszerűtlen rendőri intézkedésnek, melynek következtében előállították az „aláírásgyűjtőket”.
Következett Kozma indoklás nélküli fölmentése, így a belügyminiszter engedett a Jobbik kívánalmainak, de hogy miben találták hibásnak a helyi rendőrség vezetőjét, az átláthatatlan. A város vezetése hol háborog a Jobbikosok viselkedésén, hol asszisztál nekik, hiszen a Hajdúhadházi önkormányzat maga adta ki a vendégházát gárdistaruhás rohampolgárőröknek, amelyen ott lenghet az árpádsávos zászló, és még a vonatállomáson is a szétvetett lábú, vizsla tekintetű fekete egyenruhások sora előtt kell elvonulniuk az utasoknak.
A rendőröknek kéne korrigálniuk azt a helyzetet, hogy a kormány nem foglal állást egyértelműen a magyarországi fasizmus megállítása ügyében? Az egyik pillanatban azt mondja: emberi jogi kérdés a csapatok masírozása, és mint ilyen, tűrhetetlen, a másikban viszont azt, hogy a náci viselkedés pusztán szabálysértés?!
A Jobbik elérte, hogy szabályosan megszállhatott területeket, amelyeken ettől kezdve értelmezhetetlenné vált a közbiztonság, a közigazgatás, a közbizalom, a jogrend és a jogbiztonság fogalma. Gyöngyöspatán lemondott a polgármester, Tiszavasváriban csendőrség alakult, Hajdúhadházon pedig, ahol nemkívánatos személy a belügyminiszter, a kormány a nácik elvárásainak megfelelően maga kezdi leszalámizni a rendőrséget. Mindezek kizárólag civileket, jogvédőket, kisebbségi önkormányzatokat és egy ombudsmant aktivizáltak; ők azok, akik határozottan, ám annál magányosabban védik a jogállamot a neonácikkal szemben.
Ami azt jelenti, hogy családok több napon át egy ellenük létrehozott harci terep felvonulási területének lakói lesznek. Egy ilyen helyzetben rég nem múlhat a helyi romák bölcsességén, belátásain és végtelen önfegyelmén, hogy ami ott történik, már letagadhatatlanul véres harccá fajulhat.
A katonai kiképzés szintén az állam monopóliuma. A kormány továbbra is kifejezetten a Jobbikkal való rivalizálásán belüli, hatalomtechnikai kérdésnek tekintette az ügyet. Az agresszorok által megszállt városokban a náci szabadcsapatok példátlanok Európa közepén.
Ma Magyarország egyik helységében egy etnikai kisebbséget, a cigányságot a szülőhelyük elhagyására kényszerítettek militarista fekete egyenruhás nácik a kétharmados kormányzó állam statisztálása mellett.
A helyzet megoldásához az is kéne, hogy ne csak nácik tegyék föl a kérdést: „Kicsoda Pintér Sándor?” Azt már én teszem hozzá: Orbán Viktor a népes családjával jól alussza az álmát és nem riad fel cigánygyerekek riadt sikoltozására, Schmitt Pál és kedves felesége, a város felett, elnöki rezidenciástul nem lát el Gyöngyöspatáig, nem látja a XXI. század magyar nácizmusát.
Kedves közjogi méltóságok: Kellemes Húsvéti Ünnepeket Kívánok!
Lévai Júlia nyomán titanium
galamusz.hu 2011. április 22.
.............................................
