"Az Eyjafjallajökull kitörésének hatásai Izlandon és hazánkban
Publikálva: 2010-04-16 15:01

Légtérzárlat, hamuhullás, záptojásszag, fluoridmérgezés, színes napnyugták, vagy a klímát befolyásoló vulkáni felhő? Mi történt eddig, s mi az, ami várható az Eyjafjöll (Eyjafjallajökull) kitörése kapcsán? Mi az, ami biztosan nem várható?

Március első felében megszaporodtak a földrengések a dél-izlandi Eyjafjallajökull gleccser közelében. A gleccser alatt egy vulkán húzódik meg, amely utoljára 1821-23 közt tört ki. A geológusok a földrengésekből arra következtettek, hogy hamarosan ismét ki fog törni az Eyjafjöll. Március 20-án nyílt meg az első hasadék (még nem a gleccser alatt), amelyből nagyon látványos lávaszökőkutak nyúltak az ég felé némi gőzoszlop kíséretében. A hasadékból kis lávafolyócskák indultak, még szebbé téve a kitörést.

A működés jellegéből is kitűnt, hogy bazaltos a felszínre jutó láva, ez az a típus, amely nem nagy robbanásokkal jut fel, hanem hígabb volta miatt megtalálva a kis repedéseket, a nyomástól függően lávafolyást vagy lávaszökőkutat képez. (Hasonló a helyzet a Hawaii vulkánok esetében, ahol szintén turistalátványosság egy-egy lávaszökőkutas kitörés.) Mivel nem hajlamos a robbanásokra a bazaltos kitörés esetén a vulkán, így viszonylag közel lehet menni hozzá, megcsodálni szépségét, ezt tette sokezer ember, aki a kitörés hallatán meglátogatta a hegyet (sokan a világ másik feléről ruccantak át egy pár napos kirándulásra), életre szóló élményt szerezve. A kitörés mintegy 3 héten át hasonlóan folytatódott a gleccserek közti területen, közben egy második hasadék is megnyílt, ez is ugyanígy működött. Kis mértékű hamuszórás volt a hasadékok közvetlen közelében (néhány km), a felemelkedő felhőoszlopok alig tartalmaztak szilárd anyagot, nagyrészt vízgőz (a kitörés helyszínén elolvadó téli hóból) és vulkáni gázok alkották. A kitörés ezen szakasza alatt számtalan igen látványos fotó és videó született, mind professzionális, mind amatőr megfigyelők jóvoltából. A vulkánt természetesen a kitörés ártalmatlan volta ellenére is szorosan figyelték, követték a földrengések alakulását (ez korrelál a magma felnyomulásával, felszínre törésével), a felszín deformálódását (amely a belső nyomásról árulkodik, jelezve, ha tovább töltődik a hegy alatti magmatározó, belülről feszítve a kőzeteket). A látványos kitörés szép lassan lecsendesedett, megritkultak a magmafelnyomulásra utaló rengések is. A médiában már-már temetni kezdték a vulkánt, ám a szerencsére a szakemberek nem adják fel ilyen könnyen, s szenzoraikat a vulkánra vetve minden pillanatban figyeltek.
.....

..
A másik gáz a kéndioxid, amelyre a szép naplementékhez volna szükségünk. Az elmúlt két évben két vulkán is lehetőséget adott erre, 2008-ban a Kasatochi, majd 2009-ben a Sarichev. Mindkettő a sztratoszférába lőtte fel gázait, így az ott hónapokon keresztül fennmaradt. Az Eyjafjöll kitörése nem tudott odáig feljuttatni semmit, így hosszabb távú hatást nem várhatunk tőle. Egy-két napon át, amíg a közelünkben lesz a felhő, elképzelhető, hogy kicsit megszínesíti a napnyugtát, napkeltét, ám még ez sem biztos, mivel fölénk már egy erősen felhígult felhő jut csak el. Amennyiben a kitörés folytatódik, esetleg erősödik is, lehet esély még szebb látványosságokra itthonról.

A hamufelhő várható útvonala 17-én kora délutánig. Sárga a már bejárt terület, fekete az aktuális (17-i) elhelyezkedés (forrás: met.no)

A lényeget összefoglalva a dolgok, amikre hazánkban lehet számítani:
- légtérzárlat
- gyengén opálossá váló égkép nappal, derült idő esetén
- szokásosnál színesebb napnyugta, napkelte
- szerencsés esetben a hamufelhőből záporral kimosódó hamu, melyet mikroszkóppal lehet csak kimutatni a csapadékvíz üledékéből

Amire nagyon-nagyon kis esély van, hogy előforduljon:
- záptojásszag
- szemmel is érzékelhető hamuhullás nyoma tiszta, fényes tereptárgyakon

Ami pedig teljesen esélytelen a jelen kitörés esetében:
- bármilyen vulkáni gáz miatti kár, mérgezés, betegség
- jól látható hamuhullás
- savas eső
- klimatikus változás, lehűlés

Sok hírportál, média foglalkozik a témával, néha elég jó adatokkal, néha nagyon botor dolgokkal színesítve a cikkeket., híreit. Akit érdekel a téma, az ne a bulvársajtóból figyelje az eseményeket, hanem próbálja meg szakemberek által írt összefoglalókból kigyűjteni az információkat. Ilyen magyar nyelvű blog például a http://tuzhanyo.blogspot.com oldal, ahol vulkanológus, geológus kutatók írnak bejegyzéseket az aktuális helyzetről (is).

Néhány további érdekes, szép vagy hasznos információt tartalmazó oldal linkje: ....."