Téma: Szép új világ címere: Hypermarket
|
xenos |
2005. október 03. 00:31 | Sorszám: 134 |
Érdekes, amit írsz. A chip-ben lévő ID csak 96 bit hosszú. Ez, gondolom, rövidíti a folyamatot.
|
|
xenos |
2005. szeptember 30. 20:00 | Sorszám: 111 |
Az ún. Auto-ID Center Center kifejlesztett egy szabványt a probléma feloldására. Az olvasó arra kéri fel a címkéket, hogy csak akkor válaszoljanak, ha a bennük tárolt EPC kód első számjegye megegyezik az olvasó által mondott értékkel. Alapvetően az olvasó ezt „mondja” a címkéknek: csak akkor válaszolj, ha az EPC kódod 0-val kezdődik. Ha egynél több címke válaszol, az olvasó ezt mondja: abban az esetben válaszolj, ha az EPC kódod 00-val kezdődik. És ez így folytatódik, addig ameddig csak egy címke nem válaszol. A folyamat olyan sebességgel zajlik, hogy az olvasó 50 címkét kevesebb, mint 1 másodperc alatt leolvas.
|
|
xenos |
2005. szeptember 30. 02:38 | Sorszám: 107 |
"De ha egyszerre 50 csip bombázza meg az olvasó bemenetét, abból minden lesz, csak nem információ. Leginkább fehérzaj." Arra ven szellemes megoldás, de itt nem akarom részletezni.
|
|
xenos |
2005. szeptember 30. 02:34 | Sorszám: 106 |
Ha nem is így, de alkalmazzák kórházi azonosításara csecsemőknél is.
|
|
xenos |
2005. szeptember 29. 00:39 | Sorszám: 97 |
Az ausztrál húsárú követő rendszerrel kapcsolatban írták, hogy pont az USÁ-ba szállítanak már így marhahúst. Elsősorban az állategészségügyi előírások miatt alkalmazzák a rendszert.
|
|
xenos |
2005. szeptember 29. 00:35 | Sorszám: 96 |
Igen, most, hogy mondod, én is úgy emlékszek, hogy inkább 10-20 cent lesz az. Elírhatták a cikkben. Jelenleg még 1 dollár körül lehet a legolcsóbb rfid tag. Az 50 dolláros leolvasó gondolom valami kézi eszköz lehet, ami 2 cm-ről tud olvasni, nem olyan, ami 30 méterről.
|
|
xenos |
2005. szeptember 28. 22:47 | Sorszám: 91 |
Én egyszer leveskockáért mentem ilyen boltba vasárnap. Jól megkérte az árát, de mivel darabra is adta, látszott, hogy olyanoknak (is) tartja, akik főzés közben jönnek rá, hogy nincs otthon ilyen.
|
|
xenos |
2005. szeptember 28. 22:41 | Sorszám: 90 |
Egy rúd parizernél viszont már elképzelhető. Nincs forrásom róla, de úgy tudom, az EU kötelezővé fogja tenni a húsárúk RFID címkével való ellátását, hogy a hús követhető legyen az álattól a feldolgozáson át a késztermékig. Ausztráliában már használnak ilyen rendszert. A gyógyszerek dobozán is kötelező lesz az ilyen cimke.
|
|
xenos |
2005. szeptember 28. 22:36 | Sorszám: 89 |
"Számítások szerint az RFID-címkék ára rövidesen 1-2 dollárcentre, a leolvasóké 50 dollár alá süllyedhet." forrás: http://www.fn.hu/index.php?cid=90338
|
|
xenos |
2005. szeptember 28. 01:22 | Sorszám: 79 |
Hát igen. Árúazonosításhoz nem mindenhová éri meg, de pl. egy műsoros CD vagy DVD esetén már el lehet képzelni, vagy valami télikabátnál.
|
|
xenos |
2005. szeptember 28. 01:10 | Sorszám: 76 |
Vannak szervezetek, akik rendesen tiltakoznak is az ilyen azonosító rendszerek ellen. Pl. nem is kell, hogy az ember direkt ilyen azonosítókkal rendelkezzen. Vesz az ember, mondjuk egy cipőt, aminek a sarkába bele van építve a chip, ezzel azonosítják a szállítás, raktározás, vásárlás lánc alatt. A cipő azonosító kódja egyedi, más cipőnek nem lehet ugyanaz. Ezután azt is lehet elméletileg követni, hogy a cipő gazdája mikor merre jár, és ő nem is tud róla. Ezért pl. olyan módszereket dolgoztak ki, hogy vásárláskor letiltják a chip-et, és az többet már nem válaszol egy leolvasónak sem. De ki lehet ebben biztos?
|
|
xenos |
2005. szeptember 28. 01:01 | Sorszám: 74 |
nem biztos, hogy 10 deka csomagolt parízerre is érdemes ráragasztani a rádiochipet. Csak attól függ, mikor csökken le megfelelően az ára, elektronikai termékeknél csak idő, és tömegtermelés kérdése. Minden esetre, lefelé mennek az ilyen chip-ek árai.
|
|
xenos |
2005. szeptember 28. 00:54 | Sorszám: 73 |
Nem kell oda magasan kvalifikált szakember. A rendszert külső cég építi fel, külső üzemelteti, a boltba csak néhány olyan alkalmazott kell, aki egy kis, tenyérben elférő számítógépről el tudja olvasni, hogy melyik polcra mennyi cuccot hozzon ki a raktárból. Az ilyen rendszereknek az az elsődleges célja, hogy minnél kevesebb, és olcsóbb munkaerőt kelljen alkalmazni. Ez egyébként az én szakmámban (informatka) is tendencia. Baumaxban nem voltam még, de van ilyen tapasztalatom, pl. egy házimozi erősítőt akartam venni, ki is volt egy minta téve, de nem találtam, hol kell rajta a hangszínt állítani? Eladó srác se tudta, kihívta a menedzsert, az se tudta. Mondtam, adjanak egy használati utasítást, abban biztos benne lesz. A füzetet vagy 10 percig keresték. Aztán abban megtaláltam, később az eladó arra járt, mondtam neki is. Vagy egyszer márkaboltban (!) nem, hogy nem tudta az eladó gyerek, hogy a videón, amit nézegettem, be lehet-e állítani olyan programot, hogy a hét adott napján mindíg vegye fel a műsort, azt se tudta miről beszélek?
|
|
xenos |
2005. szeptember 28. 00:39 | Sorszám: 69 |
Csak érdekeségként a futurisztikus boltokhoz: Láttam egy rövid videót, ami egy olyan boltban játszódik, ahol minden árúcikk rádiófrekvenciás azonosítócimkével van ellátva. Egy gyanús külsejű pasas oson ide-oda a polcok és hűtőpultok közt, és hol itt rak a zsebébe vagy a balonkabátja alá valami árút (cigitől a tálcás húsig), hol ott. Aztán sietősen kifelé indul, de egy tagbaszakadt néger biztonsági őr akkor már a nyomában van. A tolvajnak gondolt vásárló sietve átmegy a pénztár helyett lévő leolvasókapun, az őr ekkor utóléri, és rászól, hogy "Uram!". A manusz zavartan megtorpan, megfordul, az őr pedig az időközben a leolvasóból előbukkanó papírt felényújtva mosolyogva mondja: "A számlája". Fizetni persze a zsebében lévő, távolról leolvasható kártyával fizetett, anélkül, hogy elő kellett volna vennie azt. Nincs műszaki akadálya olyan chip-eknek, amik nem csak bankkártyát, hanem minden más igazolványt egyszerre helyettesítenének. Az ilyet be is lehetne ültetni a bőr alá (háziállatoknál már van is ilyen), hogy mindíg kéznél legyen, és ez már egészen más problémákat vetne fel, pl. mindenhol nyomon lehetne követni az embert, egész élete során...
|
|
xenos |
2005. szeptember 28. 00:12 | Sorszám: 65 |
A szakmámat jól gondolod. ...a csomagoláson lévő reklámszövegen kívül semmiről senki nem tud semmi konkrétumot neked mondani. Erre találták ki az olyan információs kioszkokat, ahol egy leolvasó elé tartva, vagy érintőképernyőn bepötyögve a műszaki árú kódját, az árú minden fontos ismertetője megjelenik a kioszk képernyőjén. Ezeket elméletileg ki is lehet nyomtatni, vagy hazaküldeni e-mail-ben, otthoni megfontolásra. De lehet az árú élelmiszer is, és akkor a kioszk egyből recepteket, vagy bor ajánlatot is adhat. Vagy egy borról minden tudnivalót. Utóbbi állítólag van is Magyarországon, valamelyik hypermarket-ben. Talán Corá-ban. Azt a boltot amiről írtam, éppen azért hozták létre, hogy felmérjék, mennyire tudják az emberek használni, és szeretnek-e ott vásárolni. Azt mondják, az árúfelismerő mérleg volt a legnépszerűbb, azzal játszottak a legtöbbet.
|
|
xenos |
2005. szeptember 27. 23:49 | Sorszám: 60 |
Bocs, ezt elfelejtettem a mondat végéről:
|
|
xenos |
2005. szeptember 27. 22:29 | Sorszám: 50 |
gyakorlatilag máshova nemigen tud az ember menni. Vannak azért garázsboltok is, meg "népbolt" falun.
|
|
xenos |
2005. szeptember 27. 21:23 | Sorszám: 46 |
Láttam egy németországi kísérleti áruházról egy videóanyagot, ami már a jövőt célozza meg. Azt hiszem a Tesco-é, de nem biztos. Minden árucikk rádiófrekvenciás azonosító (RFID) cimkével van ellátva, a tolókosarakon érintőképernyős tablet PC van és RFID leolvasó. Ha egy cikket a kosárba teszek, a képernyőn egy lista jelzi, mi van a kosaramban, mennyibe kerül, mennyi a végösszeg, stb. Ha visszateszek valamit, lekerül a listáról. Közben az áruház informatikai rendszere folyamatosan szkenneli, hogy merre járok, és az adott osztály aktuális ajánlatait reklámozza a képernyőmön. Ha törzsvásárló vagyok, akkor az elraktározott vásárlói szokásaim elemzésével még célzott ajánlatokkal is ellát. Pénztáros nincs, egy leolvasóhelyen áthaladva a kosárban lévő árucikkeket egy pillanat alatt beolvassa a rendszer, és már jön is kifele a számla. Egy őr azért ül ott, figyelve, hogy azért fizet-e a vásárló bankkártyával? A boltban van még olyan mérleg, ami alakjáról felismeri a reá helyezett gyümölcsöt, és intelligens polcok, amik "tudják", hogy menyi cikk van rajtuk, ha fogyóban van valami, üzenetet küld az osztályért felelős dolgozó PDA-jára. Továbbá vannak nagy plazma képernyők reklámoknak. Nekem szakmai szemmel nézve egyébként tetszenek az ilyen fejlesztések.
|
|
xenos |
2005. szeptember 27. 17:59 | Sorszám: 40 |
meglátja a napolajat, fejére csap, azt is kéne venni Elektronikus kereskedelemmel foglalkozó előadáson hallottam, hogy az ilyen informatikai rendszerek célja az is, hogy a vásárlói szokásokat regisztrálják. Valahol nyugaton egy ilyenben az jött ki, hogy szombat délelőtt a babapelenkával arányosan fogy a sör. Először nem látták az összefüggést, de kiderítették, hogy a kisgyermekes anyák ilyenkor küldik a férjeiket beszerezni egy újabb bála pelenkát, és a férj, ha már ott jár, behajít magának egy kisebb karton sört is a kosárba. Ezentúl, célszerűen a pelenkát és a sört egymás mellé helyezték a boltban.
|
|
xenos |
2005. szeptember 26. 22:43 | Sorszám: 24 |
A Lidl különben nem is hypermarket, mert ahhoz kicsi, és elég behatárolt árúkészlettel rendelkezik.
|
|
xenos |
2005. szeptember 26. 21:33 | Sorszám: 22 |
mit jelent az, hogy német minőség?! Nem tudom pontosan, de nálam azt jelenti, hogy nem 3-4 olyan karajszelet van elém csapva zsírpapírban, amin 1 cm a hús, de 2 cm a csont, hogy az adja meg a súlyát, és nem 75 dkg, amikor fél kilót kérek. A zöldségféle általában nem jó a Lidl-ben,sokszor már hervad, de ennek megfelelően intenzíven árazzák is lefelé. Piacon viszont azért nem szívesen vásárolok, mert mifelénk nem lehet válogatni, és ha egy kiló paradicsomot kérek, a kofa sokszor belesúvaszt 2 löttyedtet is, azzal, hogy azt is el kell vinni valakinek.
A virslivel kapcsolatos megjegyzésedet nem értem. Te nem eszel virslit?
|
|
xenos |
2005. szeptember 26. 21:08 | Sorszám: 21 |
Amiről én beszélek, az juhbeles virsli, és a Lidl-ben sem olcsó, 4 pár úgy 5-600 Ft között van, kb. annyi mint máshol. Nem tűnik gusztustalannak. Külön ügyes megoldás, hogy 2-2 párként külön van dobozolva, hogyha az egyiket felbontja az ember, akkor a másik rész még eltartható. Amit te emlegetsz, a szójást, azt én nem tartom virslinek. Egyébként, a büfékben, menzákon és hot-dog árusoknál inkább ez utóbbit használják, mert ezen van nekik nagyobb haszon. A borhoz nem tudok hozzászólni. Valószínűleg annyiért is megéri eladni nagytételben egy nagyáruháznak, aki meg lemegy egy pincébe kóstólni, meg vásárolni belőle, annak ott lehet adni duplájáért is.
|
|
xenos |
2005. szeptember 25. 21:54 | Sorszám: 4 |
Én szoktam vásárolni a Lidl-ben, nem csak itthon, hanem Szlovákiában is pl. ilyen dolgokat, hogy sajt, felvágott, virsli, dzsemek, sör, bor, konzervek. Elég finnyás vagyok pl. még egy pár virsli esetében is, és eddig nem vettem észre, hogy ott sz@rt árulnának, csak azt hogy olcsót. A húsfélékre pl. rá van írva, hogy német minőség, és szerintem nem alaptalanul. A környékünkön lévő kisboltok ellenben sokszor sz@rt árulnak drágán, és néha kerülgetni kell az ajtóban sört szlopálókat, vagy akaratlanul szívni a tulaj cigarettafüstjét. Csak kíváncsiságból kérdem, mi a sz@r a Lidl árúi közzül, mert azt legközelebb kikerülöm, ha ott járok.
|
|
|