gondola Fórum
Gondola főoldal | beállítások | regisztráció | keresés | GYIK | fórum főoldal | moderáció

Téma: IMF, avagy pénzváltó "Rásák" karmai között Magyarország!
de karatna
2010. július 20. 15:14 | Sorszám: 0
A magyarországi ellenzéknek már évekkel a rendszerváltozás előtt több szekértábora volt, ezért meg kell nevezni azt az ellenzéki kört, amelyet különös felelősség terhel azért a kilátástalannak tűnő helyzetért, amelyben a jelenlegi magyar gazdaság „dagonyázni“ kénytelen.
Bizonyára lesznek olyanok, akik azt mondják a dagonyázás nem is olyan rossz dolog. Valóban kellemes elfoglaltságnak tűnik a disznók számára, de nem a magyar nemzet számára, amely ebben a dagonyában napi szintű iszapbirkózást folytat.
1978-1980 között a hazai külgazdasági hiány jelentősen megnövekedett. Az akkori politikai vezetés hitelek felvételével próbált egyensúlyt teremteni.

(Megyessy Peter ekkor - elmondása szerint- játszotta a James Bond, illetve a 007 ügynök szerepét, miközben valójában 209-es ként tartották nyilván a III/III-as ügyosztályon és az azt felügyelő KGB-s rezidentúrán)

Ekkor kezdődtek el a csatlakozási tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal. Az oroszok mindenről tudtak, mivel nélkülük semmit nem lehetett tenni a keleti blokkban. Azzal, hogy hazánkat beléptették egy nemzetközi pénzügyi rendszerbe, a Nemzetközi Valutaalap úgynevezett készenléti vagy kisegítő hiteleket nyújthatott Magyarországnak. Az IMF határozta meg azokat a feltételeket, amelyekhez ezen hitelek nyújtását kötötte. Lényegében az IMF irányította ezen országok gazdaságpolitikáját. Belépésünktől kezdve a hazai-gazdasági pénzügyi folyamatok irányítását csak az IMF szigorú ellenőrzésével lehet megvalósítani. Az IMF-nek elsősorban adósságbehajtó szerepe van, hitelt csak akkor ad, ha elkerülhetetlen.

Az IMF csatlakozás nagy terve Fekete János névéhez köthető.

(Fekete János és Horn Gyula befolyása úgy erősödött a magyar politikai és gazdasági életben, ahogyan Kádár János és csapatáé gyengült)

Következménye az lett, hogy a magyar gazdaság iszonyatos adósságcsapdába került, amelyből szinte lehetetlen mind a mai napig kilépni. Az 1983-as csatlakozástól 1990-re már több, mint 20 milliárd dollár lett az ország adóssága. Azokban az időkben hatalmas mennyiségű erőforrás áramlott ki az országból, amely a rendszerváltozás után tovább folytatódott, miközben az adósság nemhogy csökkent, hanem drasztikusan növekedett. A nemzetközi pénzügyi hatalomnak óriási érdeke fűződött ehhez, mert ezáltal hatalmas erőforrásokat és tőke erőforrásokat is ki tudtak vonni az országból. Egészen biztos, hogy az 1990 előtti időkben az oroszokhoz is került a pénzből, de azt nem lehetett megmondani, hogy ez mekkora érték volt. A hitelek igen komoly része be sem jött az országba.
Az sem igaz, hogy Magyarország lakosai felélték az átmeneti hiteleket. Ezek a hitelek jórészt az (MSZMP) akkori elit zsebeibe vándoroltak.

A magyar kormánynak minden évben 1998-ig jelentést kellett készíteni a gazdaság állapotáról, ezzel kiszolgáltatták az országot. A belépés pillanatától nem lehettek önálló gazdasági törekvései az országnak, csak akkor, ha az IMF által meghatározottakat teljesíthette. Ugyanis ez volt a feltétele annak, hogy további hiteleket kapjunk, ami viszont azt jelentette, hogy az újabb és újabb pénzek nem a gazdaság élénkítésére, hanem a kamatok törlesztésére mentek el, miáltal soha nem csökkent a tényleges adósság. 1990 elején a magyar államadósság már mintegy 22 milliárd dollár volt. Ma 135 milliárd dollár.

Személy szerint kik ezért a felelősök ?
A hitelfelvételeket milyen kormányzati döntések előzték meg?

Miután az MSZMP által irányított Magyarországon 22 milliárd dollár államadósságot halmoztak föl, 1990-ben a "rendszerváltás" után Soros György és Andrew Sarlós felajánlja Antall József leendő miniszterelnöknek, hogy megvásárolják Magyarország adósságállományát, pontosan 22 milliárd dollárt.

Mit kértek cserébe?

"Mindössze" a magyar nemzeti vagyon értékesebb darabjait.
Itt gondoljon mindenki, amire akar. (A magyar energetikai szektort, az infrastruktúrát, a kommunikációs cégeket, a stratégiai cégeket, közlekedés, pénzügyi szektor, egészségbiztosítók, stb.)

Antall József ezt nem vállalta !

Tehát maradt az IMF.

Az IMF nagyon szigorú előírásokat fogalmazott meg vagyis ha Magyarország hitelt akart felvenni, akkor folytatnia kellett azt a törvénytelen utat, amit a spontán privatizáció indított el, majd az állami vagyon teljes széthordásával tetőződött be.

Most megint tekintsünk vissza!

"Ahol a dolgok összeérnek és átjárhatóvá válnak"

Olvassuk együtt, hogy mit írt a liberális ellenzék ( "Szabad Kezdeményezések Hálózata ", későbbi SZDSZ) 1988-ban a BESZELŐ 23. száma, 46. oldalán.

Idézet:
„Magyarország nemzetközi pénzügyi helyzetének jövője a magyar politikai vezetők tisztánlátásán múlik. A legtöbb magyar politikus még nem értette meg, hogy az ország jobban járna, ha engednének az IMF követeléseinek, és alapos gazdasági átalakulást hajtanának végre. "

1970-1987 között az ország nettó adósságállománya a minimális 0,5 milliárd dollárról 13,7 milliárdra nőtt. Ugyanekkor 1980 és 1995 között ez több mint nyolcszorosára nőtt. A bruttó adósságállomány elérte a 35 milliárd dollárt. Eközben az 1980-ig felvett adósságállomány többszörösét, 1995-ig mint egy tízszeresét fizette vissza az ország. Emlékezzünk csak, mit írtak a " Beszélőben ?

"A legtöbb magyar politikus még nem értette meg, hogy az ország jobban járna, ha engednének az IMF követeléseinek, és alapos gazdasági átalakulást hajtanának végre."

Ki járt jól?

Az IMF valamint a Világbank két olyan szervezet, amely Magyarországnak nemhogy a jólétét nem segítette elő, hanem annak tönkretételében játszott kiemelkedő szerepet.

Az ország problémáit már a rendszerváltás előtt az IMF nélkül is meg lehetett volna oldani! Például úgy, ha nem visznek ki ki a szovjet piacra a tényleges érték töredékéért hatalmas mértékű erőforrásokat. Vagy az ideiglenesen itt állomásozó szovjet hadsereg nem használhatott és kaphatott volna meg mindent szinte ingyen. Magyarországot fel lehetett volna virágoztatni, mégpedig úgy, hogy ehhez nem kellett volna alacsony szinten tartani a béreket. Ilyen értelemben az akkori hatalom képviselői és mai leszármazottjai feláldozták az országot és ma is ennek nyögjük a terhét. A rendszerváltásnál serénykedő marxizmus gazdasági tanain nevelkedett liberális SZDSZ közeli közgazdászaink nem hallották meg Thomas Jefferson intő szavát, aki azt üzente az embereknek;
" Őszintén hiszem, hogy a banki intézmények sokkal veszélyesebbek szabadságunkra, mint a zsoldoshadseregek"

Megoldás még mindig van!

A gazdasági és pénzügyi területen teljes nagytakarítást kellene végezni. Még véghez lehetne vinni a privatizáció teljes újravizsgálását. Természetesen most már sokkal nehezebb, mint a kilencvenes évek elején.

Az a különös helyzet állt elő, hogy a 22 milliárd dollár adósságunk megháromszorozódott, pedig évente 5-10 milliárd dollár kamatot fizettünk és ráadásul az a nemzeti vagyon, amit Antall József nem adott oda Sorosnak és Sarlósnak, napjainkra mégis idegen kézbe került. (ezért minimum vagyonelkobzás és maximális börtön járna a felelősöknek)
2010-ben hazánk 2321 milliárd forint, azaz 11,6 milliárd dollárt fog fizetni csak kamatokra. Ennek a felfoghatatlanul hatalmas összegnek nincsen meg a magyarországi értékképző bázisa! De ezt már jóval korábban tudták, a magukat közgazdasági tudományokban tudósoknak tartó szélhámos liberális közgazdászok is! De akkor miért voltak ezen gazdaság´és pénzügyi folyamatok hajtómotorjai?

Hiszen már az 1980-as évek közepétől tudni lehetett a világgazdasági folyamatok alakulását, (az erőforrások beszűkülését, a termelő beruházások Ázsiába való koncentrálásának tendenciáját,stb.), ezzel összefüggésben Magyarország várható lehetőségeit.

A liberális közgazdászok rossz, helytelen diagnózist és prognózist adtak a folyamatokról és az eseményeket is ezek szerint kezelték, magyarázták és hajszolták a magyar gazdaságot a "halál" a kilátástalanság állapotába. Ha ezt egy orvos teszi az bűncselekmény, ha egy közgazdász, pénzügyi szakértő, akkor tévedés?
Ne higgyünk nekik! Pontosan tudták a következményeket!

Miért?

Itt van példának okáért egy általuk közelmúltban alkalmazott trükk!

A multinacionális komprádor pénz oligarchia és azok lakájai egyértelmű, hogy a devizakölcsönök felvételével rászedték az embereket . Miközben a propaganda gépezetet olajozták, átmenetileg irreálisan magason tartották a forintot árfolyamát. A hiszékeny emberek tömegeit szédítették meg. Közben a hitelbrókerek kihelyezték a devizakölcsönöket. Miután az előirányzott deviza tömeg kikerült, azonnal kidurrantották a forint léggömbjét. A lufi gyorsan elszállt. Ide-oda cikázott, majd földre esett. A zuhanást a világgazdaság pénzügyi folyamatai még szánalmasabbá tették. Ezek a folyamatokat már jóval az események bekövetkezte előtt prognosztizálni lehetett. Illetve kellett volna! De a levantei pénzügyi mágusoknak ez nem állt érdekükben. A tonna számra kiosztott pénznek nevezett papírcsomók mögé, csak ezáltal, ebben a folyamatban kerülhetett valóságos érték. A bedőlő hitelek által pedig két bőrt is le lehetett nyúzni. Az egyiket az adósról, a másikat a közhangulattól rettegő politikáról. Egyszerre vált zsarolhatóvá, az ilyen módon eladósított ( beetetett) polgár és az egyébként is óriási adóságcsapdába került állam is.

A pénzoligarchák összezártak, mint a ragacsos nyálú húsevő növények levelei, hogy emésztőnedveikkel felszívják Magyarország még megemészthető javait. Jelenleg is nyugodtan emésztenek! Hiszen minden kilométerkőnél ott vannak lakájaik és a velük kollaborálók. Ott vannak, ott bizony, akiket a baloldalról és a liberális hasadékokból magának összeverbuvált és céljai szolgálatára kitaníttatott. Most ott lihegnek, csaholnak, hátha jut nekik is a koncból. Mit lehet üzenni nekik? Azt, hogy ne örüljetek előre, mert a szájuk, ahogy felfelé, úgy lefelé is görbülhet majd.
Ja! .. és Simort miért védik? Mert ö az egyik pénzügyi helytartójuk, akinek annak idején Fekete János volt a mentora és talán kínévezője is. Simor a globális pénzoligarchia magyarországi defterdárja, mint egykoron vala az Ottomán időkben!

Villám leltár !

– 1988-ra Magyarország a KGST második legeladósodottabb
országa volt.

Mi történik most húsz év elmúltával?

* Fekete Jánost az MSZP- SZDSZ kormány a Köztársasági Érdemrenddel tüntette ki.
*

* 2008- ra Magyarország a EU legeladósodottabb országává vált.

Eközben a liberális ellenzék, SZDSZ néven a legutolsó pillanatig a Magyar Köztársaság kormányzati tényezője maradt. Majd váratlanul ellenzéki szerepet öltött, -- tekintettel arra, hogy az IMF a hitelek megadását ellenzéki támogatáshoz kötötte--.

Na most üljünk még egy darabig és gondolkodjunk!
(az itt a piros, hol a piros szerencse játéknak nevezett szélhámosságban is van mindig beetető személy, személyek. Találjuk ki kik ezek!)

A pénzváltók üzenete;

"…. Magyarország tartja a gazdasági program megvalósításának irányát, javul külső pénzügyi helyzete........"
Állapította meg a közelmúltban az Európai Bizottság , a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) együttműködésben készített helyzetértékelésében. ( taps..)
"(…..) Az elfogadott 2010-es költségvetés összhangban van a 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, és jelentős tartalékok vannak benne." A vártnál kevesebb, 918,6 milliárd forint lett a 2009-es államháztartási hiány, azaz a GDP 3,6 százaléka.

Akkor most nézzük!
1. A magyar államháztartás 2009 és 2010 között stagnál, azaz nem változik. (tekintsünk el a pár tízed százalékos ingadozástól)

2. a fenti tényadatból így könnyen kiszámítható, hogy a magyar költségvetés 1%-ka ezáltal 255 milliárd forinttal egyenlő.

3. Idén 2010-ben 5,3% lesz az államháztartás elsődleges többlete. Azaz 5,3-szer 255 milliárd, vagyis 1352 milliárd forint. Ez az elsődleges egyenleg. Vagyis 2010-ben ennyi pluszt termel MAGYARORSZÁG. Tehát 1352 milliárd forintot.

* 4. A 2. hír szerint mégis tartható lesz a 3,8%-os hiány!!! Ezek szerint 3,8-szer 255 milliárd, azaz 969 milliárd forint lesz a hiány.
*

* 5. Kérdés! Hová tűnt az 1352 milliárd többlet és miből keletkezett a 969 milliárdos hiány.
Ez összesen 2321 milliárd forint, azaz 11,6 milliárd dollár.
De hol van ez a pénz? Kapaszkodjon meg!

Ez a pénz a KAMAT !!!!!,

Amit mi MAGYAROK, 2010-ben fizetünk!

2321 milliárd forint, azaz 11,6 milliárd dollár.

Hogy érzékeltessem ez mennyi pénz, néhány példa:

* 2321 milliárd forint az öt darab teljes és felépített 4-es METRO,

* vagy 13., 14., 15., 16., 17., 18., 19., 20., és 21. havi nyugdíj,

* vagy a teljes jelenleg már meglevő magyar autópályák felépítésének költsége,

* vagy mintegy 50-szer annyi pénz, mint amennyit az eltörölt vagyonadóból várt a kormány,

* vagy 150 darab Grippen vadászgép, ( a térség katonai mini nagyhatalma lennénk)

* vagy 2321 darab Combino villamos, ( a térség legkényelmesebb és legtisztább fővárosa kennénk)

* vagy 46420 darab Zuschlag és általa ellopott pénz (ehhez nem tudok mit hozzá tenni)

* vagy minden magyarnak a csecsemőtől az aggastyánig 232000 forint.

Ennyit fizetünk csak kamatra 2010-ben.

Mit is mondott Abraham Lincoln? " A pénzhatalom békeidőben harácsol, balsors idején padig ellenünk ármánykodik. Sokkal despotikusabb, mint a monarchiák, sokkal szemtelenebb, mint a zsarnokság és sokkal önzőbb, mint a bürokrácia" Milyen igaza volt!

Kedves pártállástól független magyarországi barátaim!

Ezt nevezik a XXI. századi kamatrabszolgaságnak, ha akarjuk akkor marxi, ha akarjuk, akkor " egyszerű Lehel csarnoki " megközelítéssel, de a lényeg nem változik.

Itt mindenki - az összes párt jobbról balra, az égtájak minden irányában- szép lehet, de okos az nem! -

Mi a megoldás?


Nem tudom, mert ha tudnám, akkor írásomnak is más címet adtam volna! De álljunk meg egy pillanatra, valami eszembe jutott.

Talán mégis tudom!

Talán van megoldás!

Ugyanis a zsidóság 613 törvényében (halacha) szerepel, hogy hét évente, azaz a hetedik sabbati esztendőben el kell engedni az adós tartozását! Hiszen az adósság egy idő múltán adósságot szül, ez pedig megbénítja az egyént, a családot, a társadalmat és magát a hitelező is maga alá temeti! A zsidóság törvényeit ezer évek tették próbára, csupán alkalmazni kellene. Ha hittől eltávolodott zsidó származású pénzügyi oligarchák leírnák az államok és egyének adósságát, ez olyan hatalmas világgazdasági prosperitást, teljes megújulást eredményezne, amely újabb gazdagság forrása lehetne és nem csupán az emberiségnek, de az Örökkévalónak is tetszö lenne De, ahogy azt a nagy próféta Jesájá is megmondotta, a zsidóság fele intézett dorgáló szavai által "Rombolóid, pusztítóid közületek valók..".(Pszát)

A zsidóság egy része a "Dirsut" sem veszi figyelembe, mert talán nem is tud róla, hiszen mesümeddé, hitehagyottá vált. Jeremiás az Örökkévaló szavával inti a zsidóságot, hogy " keressétek a város, ország jólétét, ahol laktok, és munkálkodjatok javára!". Az a pénzügyi politika, amelyet jelen idők zsidó származású pénzügyi körei folytatnak, mindenről szól csak nem a fentiekről. De reméljük megvilágosodnak

Azért fel a fejjel!

Eddig elmúlt ezer év, ezután is el fog múlni!

Mert "a kő meg marad, mert a kő mindig marad.." (Wass Albert)

Ezt a követ pedig mi magyarok nem a fejünk helyett, hanem a zsebünkben hordjuk!

Bodó Kirchsteuer Attila

munkálkodjatok javára!". Az a pénzügyi politika, amelyet jelen idők zsidó származású pénzügyi körei folytatnak, mindenről szól csak nem a fentiekről. De reméljük megvilágosodnak

Azért fel a fejjel!

Eddig elmúlt ezer év, ezután is el fog múlni!

Mert "a kő meg marad, mert a kő mindig marad.." (Wass Albert)

Ezt a követ pedig mi magyarok nem a fejünk helyett, hanem a zsebünkben hordjuk!

Bodó Kirchsteuer Attila


Téma: A FÉLREMAGYARÁZOTT MAGYARSÁGUNK, AVAGY AZ UTOLSÓ ÓRA
de karatna
2010. július 13. 10:59 | Sorszám: 59
Kérlrk, hogy hozzászólásodhot kapcsolódva hallgassad meg az alábbi indulót:
əsgər himn -asker marşı
http://www.youtube.com/watch?v=lPTzOsfvLLQ

Ha valaki ezt az indulót távolról hallgatja , akkor az az érzése, hogy magyarul énekelnek. Hiszen a hangképzés teljesen megegyezik a magyarral.
Az azeriek a magyarokhoz közeli rokonságban állnak.
Ezt az ottani történészek és etnográfusok tényként kezelik.

Miután a Magyarországon megtelepedett németség és "németajkú" zsidóság vezető értelmiségi pozíciókba került,
(Wamberger Hermann, azaz Vámbéry Ármin kivételével) megpróbáltak a magyarság tudatából minden "turanizmussal" kapcsolatos gondolatot kigyomlálni.

Az igazság, azt bármilyen mélyre is ássa a politika és az idegen érdek, mindig a felszínre tör!


Téma: Európai Magyar Gimnázium KASTL Kolostorvár
de karatna
2010. július 11. 14:58 | Sorszám: 20
Egy elsárgult levél.
DOKUMENTUM a Kastl gimnáziumról


Ungarischer Schulverein e.V.
Magyar Iskolabizottság
Gründer und Träger des Europäisch-Ungarischen Gymnasiums

Ungarischer Schulverein e.V., Klosterburg 2, 92280 Kastl Internet: www.ungarischer-schulverein.de
www.ungarischer-schulverein.de
Bádonfai Judit Asszony
Tudományos és Technológiai
(TéT) attasé


hr Zeichen, Ihre Nachricht vom Unser Zeichen Telefon-Durchwahl Datum:2006-05-14

Tisztelt Asszonyom!

A bajorországi Kastl településen lévő Európai Magyar Gimnázium az egyetlen magyar alapítású középiskola Nyugat-Európában. Ezt az intézményt a történelem kényszere, és az 1945-ös és 1956-os emigrációs menekült hullám hívta életre.
Ebben az Alma Materben végzett a nyugati magyarság derékhada, ahol kétezer diák jutott bajor érettségihez. Nyolcvanöt százalékuk sikeres életpályát mondhat magáénak. Túlzás nélkül állítható, hogy ez a magyar kultúra egyik legszebb és legnemzetközibb középfokú oktatási intézménye, amelyben tekintet nélkül a vallási hovatartozásra öt kontinens huszonkét országából tanultak diákok. Az intézmény légkörét mindig átjárta valami megfoghatatlan, de mindent átható spirituális hangulat. A kolostorerőd ezeréves történelme otthagyta nyomát minden négyzetméteren.

A múlt kijelöli a jelent, a jelen megalapozza a jövőt!


1. Vorsitzender: Bankverbindung: Telefon: Registergericht:
Istvan Palfy Stadtsparkasse München 09625/809-100 Sitz Kastl
2. Vorsitzender: BLZ 701 500 00 Telefax: Gerichtsstand Amberg
Attila Bodo-Kirchsteuer Kto. 291 088 59 09625/809-110
Weitere Vorstandsmitglieder: IBAN: DE13 7015 0000 0029 1088 59
Michael Georg Kovacs, Janos Bertók SWIFT: SSKM DE MM


Intézményünk római kori erődítményre épült Karoling várerőd, amely egyben a Wittelsbach bajor királyi család XIV. századi temetkezési helye volt. A méltóságot sugárzó épületegyüttes Bencés-rendi kolostorával, és katedrális nagyságú templomával őrködik a táj felett, és büszkén egyesíti magában a román kor és a gótika harmonikus egymásba fonódó építészeti elemeit. Ez a templom a világosság temploma, ahol mindent beragyog a tiszta fény. A bencések után a XVI. századi protestáns mozgalmak különféle irányzatai követték egymást.
Az ellenreformáció idején a várat a jezsuiták rendje népesítette be. Ezt követte a Máltai lovagok rendje és utána a kora-középkori kolostorerődöt a bajor állam vette gondoskodó szárnyai alá. Majd lassan beköszöntött a huszadik század, amelynek vész-korszakának fekete krónikáját a történelem ezekbe a falakba is belevéste. A kolos-torerőd ezer évet átívelő színes történelmi eseményei között ez egy olyan gyászos fejezet, amelyet a szégyenérzet próbál elrejteni az emlékezés elől. A vészkorszakban 1942 és 1945 között a Kastl kolostor gyermekbörtön volt. Szlovéniából elhurcolt gyermekeket helyeztek el csecsemőkortól egészen tizennyolc éves korig. Az árvaságra jutott 188 gyermek szüleit a náci különítmények vagy helyben felkoncolták, vagy mint ellenállókat Auschwitzba deportálták, és ott megsemmisítették őket. Ezt az épület-együttest nem csupán a történelem érintette meg, és hagyta ott nyomát szinte minden négyzetméteren, hanem bejárta falait a huszadik század aljas ösztöne is. Egy évtizeddel később következett az évszázad második gyászos fejezete. A szovjet diktatúra elől menekült magyar családok gyermekei leltek itt oltalomra. A hely, amely a negyvenes években gyermekek börtöne volt, az ötvenes évekre gyermekek reményévé és Alma Materévé vált. Az Európai Magyar Gimnáziumban a nemzetköziség és a mai értelemben vett európai értékrend már akkor szárba szökkent, amikor ez még az európai politika világában csak éppen csírázásnak indult. Továbbfejlesztve folytatni akarjuk azt, ami az Európai Magyar Gimnázium fél évszázada során bevált: – a múltat megőrizve megújulni. Az intézmény oktatói az egyén felé mindig, mint egy adott egyéniség fordultak, ezáltal a személyből személyiséget neveltek. A diákoktól soha nem azt kérdezték, hogy honnan jöttek, csupán azt, hogy merre tartanak. Ha útjukat és jövőjüket keresték, akkor Alma Materünk segített megtalálni. Az intézmény alapítói és meghatározó egyéniségei nem csak hitvallásukkal, hanem személyükben is a zsidó-keresztény vallási kultúra kontinuitásának tanúság-tevői voltak.
Útmutatást adtunk egy egészséges, a társadalom felé kellően nyitott életvitelhez. Ezt nem csupán, mint tételes követelményt írtuk elő diákjaink számára, hanem iskolánk ehhez egy mindennapos „életgyakorlatot” is nyújtott. Nagyságunk múltunkból, diákságunkból, valamint nemzetköziségünkből és sokoldalúságunkból táplálkozott. Úgy gondoljuk, hogy ez a maga sokszínűségével és elevenségével mindig versenyképes marad a jövő számára.
Amit ez a gimnázium eddig felajánlott, az nem csupán egy a számtalan középiskolai pedagógiai tájékoztató kiadványok kínálata közül. Intézményünk egyik pedagógiai célja volt a különböző országok, kultúrák és vallások közötti integrációs feladat ellátása, amely magában hordozza az elérendő cél mély emberi tartalmát, de ezzel együtt járó felelősségtudatát is.

Iskolánk kitárja kapuit a világra.
• Szeretnénk, hogy intézményünk a világon elsőként a három nagy vallási körnek helyt adva, a „hit békéje - a béke hite” iskolájává váljon.
• Zsidó, keresztény és mohamedán fiatalok saját spirituális hátterük megvallása és gyakorlása mellett együtt éljenek és tanuljanak nyolc osztályos gimnáziumunkban.
• Véleményünk szerint a tartós emberi kapcsolatok az iskolapadokban alakulnak ki.
• Az oktatás az a terület, ahol a gyermekek ─társadalmi környezetükből magukkal hurcolt előítéleteit ─, szeretettel és hitelességgel, valamint türelemmel lehet kigyomlálni.
• Egy olyan intézménnyé akarunk válni, ahol a diákok, megismerhetik egymás gyökereit, hitéletét, a különbségek és másságok miértjeit.
• Olyan iskolát akarunk, ahol az együtt eltöltött diákévek, a tudás és egymás megismerése iránti vágy határozza meg az ember és ember közötti kapcsolat értékét.

• Olyan iskolává akarunk válni, ahol a tudás, a megismerés elvezet ahhoz a felismeréshez, hogy a kultúrák különbözősége gazdagít és a hit azért van, hogy ne háborút, hanem békességet teremtsen.
• Az intézmény morális hátterét és a viselkedési diszciplínák alaptéziseit, a diákok lelki és hitéleti gondozását jól képzett vallási vezetők fogalmaznák meg és látnák el.
• A tantestület összetételében elkötelezett a fenti célokkal azonosuló kiválóan felkészült pedagógusokból állna.

Egy ilyen középiskola, olyan felismeréseket és szellemi értékeket képes megfogalmazni, amely példaként szolgálhat mások előtt, azáltal, hogy filozófiájában a súlyt arra helyezi, amely összeköt, de mindezt a másság, a különbség feloldása nélkül. A közös tanulásra, a közösen megszerzett tudásra épülő megismerés vezet el a hit békéjéhez a béke hitéhez

Jelenlegi helyzet:

─a magyarországi Keresztény-Zsidó Társaság főtitkára, aki egyben Zsidó Egyetem tanára és az elnökség tagjai meglátogatják az intézményt .
(június 30-án)

─Az Ujgur Mohamedán Kulturális Szervezet együttműködési szándéknyilatkozata el-készült. ( ők közvetítenek egyéb mohamedán szervezetek felé), és ők képezik majd a nemzetközi iskola mohamedán csoportját. Tárgyaló partnerünk barátunk Hamit Ümit úr a mohamedán Ujgur Világkongresszus Titkára.

─Tárgyalások kezdődnek izraeli magyarországi kapcsolatokkal rendelkező ifjúsági szervezetekkel. (Közvetítő személy Erdei Grünwald Mihály a MRT egykori jeruzsálemi tudósítója a Köztársasági érdemkereszt tulajdonosa ) Ő vállalta, hogy kibővített tevékenységünkről tájékoztatja a Köztársasági Elnök Urat, a MAZSIHISZ elnökét és az Evangélikus Püspököt, stb.

─Megállapodás a helyi közigazgatási központban Regensburban lévő zsidó közösség rabbijával Dániel Moraggal.

─Együttműködési nyilatkozat előkészítése a magyar és bajor keresztény egyházak-kal.

─A korábbi intenzív vatikáni kapcsolatok felélénkítése, tekintettel arra, hogy egykor személyes kapcsolatok fűzték Josef Ratzingert, XVI Benedek pápát a gimnázium egykori vezetőihez. ( Prof. Dr. Ádám György pápai prelátushoz a Bajor Érdemrend ki-tüntetettjéhez, Mindszenty József bíboroshoz az iskola mentorához és Valentiny Géza pápai prelátushoz az iskolabizottság volt előkéhez).


─Josef von Ferenczy az Európai Párbeszéd mozgalom elindítója személyesen maga adta át az új programról szóló anyagot a bajor kulturális tárca miniszterének.

─A projekt írásos ismertetése megtörtént a Német Szövetségi Köztársaság elnöke Köhler úr irányába, aki egyben a Német Keresztény –Zsidó Társaság fővédnöke.


─A Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának illetékesét az I Területi Főosztály helyettes Vezetőjét a Magyar-Bajor Kormányközi Bizottság titkárát Bóta Zsolt urat már írásban tájékoztattuk az iskola profiljának kibővítéséről. A részéről a visszajelzés megtörtént. Úgyszintén Forrai Kristóf úrnál, aki a Visegrádi Négyek soros elnöki tisztségét fogja betölteni, valamint Püspök László, egykori Müncheni főkonzullal, aki jelenleg rendkívüli miniszter és brüsszeli követ .

─Az Iskolaalapító Magyar Iskolabizottság 2000-ben létrehozott egy Korlátozott felelősségű Közhasznú Társaságot, ( EUG gGmbH ) amely az elmúlt öt évben az iskolát üzemeltette. Ezt most felszámoljuk. Mivel az Iskolaalapító Magyar Iskolaegyesület e.V. rendelkezik az intézmény valamennyi tárgyi vagyonával és működtetésének jogával, ezért ahogy az korábban, ötven éven keresztül történt a gimnázium most újból saját közvetlen irányítása alá vonja.

─Az iskola működtetésének állami pénzforrása Kb. 900 000 és
1 100 000 € között van évente, gyermeklétszámtól függően. A kollégiumi bevétel Kb.700 000 €, szintén létszámtól függően.
Az erősen redukált működtetési költség, havi 120 000 €.

─Intézményünk von Ferenczy közbenjárásával megkérelmezi, hogy a Kastl-i kolos-tor-erőd, amely már 50-éve a Magyar Iskolabizottság által működtetett iskola használatában van, az ötvenedik évforduló kapcsán, mint örökös bérlemény átkerüljön a Magyar Iskolabizottság kezelésébe.

─Számos Európai Pályázat elnyerhető, ezzel a maga nemében egyedülálló és megvalósítandó iskolával, „a hit békéje a béke hite gondolata alapján”. A magyar, mint összekötő és integráló kultúra kap szerepet az oktatásban és pedagógia egyéb területen.
Tisztelt Nagykövet Úr! Tekintettel arra, hogy gimnáziumunk közel hatvan év óta a magyar oktatás és kultúra szerves részeként kulturális-diplomáciai szerepet tölt be, és egy átvitt értelemben vett hidat alkotott kelet és nyugat között, ezért is kérjük, hogy törekvéseinket támogatni szíveskedjen, annak érdekében, hogy a ─hit békéje a béke hite gondolata jegyében─ terveink megvalósuljanak.

Mellékelem a Német Szövetségi Köztársaság Elnökéhez eljuttatott levelünk másolatát:

Szeretettel és tisztelettel üdvözöli és várja egy személyes találkozás alkalmát.
Budapest 2006-05-21

Bodó-Kirchsteuer Attila
========================================================== http://de.wikipedia.org/wiki/Kastl_%28Lauterachtal%29
http://www.nefmi.gov.hu/miniszterium/2010/magyar-szellemi-elet

Utóirat:
A gimnázium a posztbolsevik kulturális-és oktatási politika áldozata lett. 2006-ban az intézmény jogutód nélkül megszűnt.

2010-ben, a kétharmados győzelmet elérő FIDESZ nemzeti kormányzása idején a Gimnázium " Posztumusz" megkapta
MAGYAR ÖRÖKSÉG DÍJAT.


Téma: Az én magyarságom, avagy gondolatok a magyarságról
de karatna
2010. július 11. 14:10 | Sorszám: 4
gróf Széchenyi István azt mondta „ egyedül vagyunk”. Ekkor még az osztrák történetírás adta a felhangot a magyar történelemhez. Száz évvel később a marxizmusból torzított gyökértelen bolsevik történetírás tett béklyót lelkes kutatóinkra.
Végre elkövetkezett egy kor, ahol kiváló kutatóink révén eljuthatunk ahhoz a felismeréshez, hogy számos rokonunk van a turáni népek nagy családjában, ahova mi magyarok is beletartozunk.
Ha a turáni népek egyszer feleszmélnek és testvéri szövetségre lépnek egymással, akkor létrejön minden idők legdinamikusabban fejlődő társadalmi és geopolitikai képződménye.

WE ARE ONE PEOPLE! THE PEOPLE OF URAL-ALTAIC. THE PEOPLE OF TURAN!

The children of the people of the Scythians and Huns!
We are brothers and sisters!
We are the descendants of our Turan ancestors and we are brothers!
No foreign nation can turn us against each other as has happened before.
We will unite! 100 million of our Turan brothers will unite.

URAL-ALTAIC PEOPLE'S ALLIANCE & PAN-TURANIC UNION


Napjainkra megszületett az a generáció, amely már meggyújtotta a fáklyákat Japántól, Mongóliáig és Kazahsztántól, Ujgurisztánig és Baskíriától Törökországig és lassan felgyúlnak a lámpások fényei itt a turáni népek legnyugatibb csücskében Magyarországon is.
Sok sikert kívánok a kiváló kutatónak Dr. Máthé Lajosnak, aki nem csupán kutat, de egy magyarság elöl elrejtett ősi kultúra és számos rokon nép hírnöke is.

A japán tudósok vérvizsgálata alapján bebizonyosodott, hogy az ujgurok rokonaink, ezáltal Körösi-Csoma Sándor elképzelése beigazolódott. Körösi-Csoma Sándor nyomdokain, saját költségen 2006-ban indult el Dr.Máthé Lajos kalandos, önfeláldozó kutató útjára.
(idézet Dr. Máthé Lajostól)
„Bár az MTA három kutatóintézete (zenetudományi, néprajzi, humángenetikai) is komoly ajánló levelet adott, a pekingi magyar nagykövetség kínai nyelvű támogató levele volt az egyetlen hivatalos papírom, amellyel tovább repülhettem Észak-Nyugat Kínába Ürümcsibe. Onnan kiindulva hátizsákkal kb. 9000 km-t tettem meg busszal, vonattal, teherautón, öszvérfogaton és tevén Hsincsiang, majd Kanszu tartományokban az ujgur illetve jugur területeken. A Hotán oázis mellett 20km hosszú(!) és átlagosan 2km széles szkíta temető található, amiről például az európai tudósoknak fogalmuk sincs. Az oázisban lévő múzeumi tárgyakat ugyan szigorúan tilos fényképezni,de azért a bizonyító erejű képeket sikerült elkészítenem, illetve a tartomány legfontosabb saját tárgyait, illetve az azok lelőhelyeit bemutató jegyzéket is sikerült hazahoznom...."

Az expedíció eredménye:

"Sikerült 35 kg feljegyzést, könyvet, hang-és képanyagot hazahoznom. Ebben 350 ujgur népmese, 250 rege és monda, 4400 népdalszöveg, valamint számos közmondás, mondóka, feljegyzés és szakcikkek fénymásolata található. Mindezt kiegészíti kb. 35 óra hanganyag, 30 óra mozgókép és kb. 1200 fényképfelvétel. Az ujgur-kínai-angol szótár tízezer szót tartalmaz digitális formában. 40 db DNS mintát vettem, amely már feldolgozás alatt van."


AKIK EGYBE TARTOZNAK, AZOK EGYSZER ÖSSZEÁLLNAK!
http://www.youtube.com/user/DeKaratna


Téma: A FÉLREMAGYARÁZOTT MAGYARSÁGUNK, AVAGY AZ UTOLSÓ ÓRA
de karatna
2010. július 10. 19:29 | Sorszám: 54
000053 -re

Kedves Fórumtársam!

Köszönöm értékes hozzászólásodat és érdemi kiegészítéseidet.

baráti üdvözlettel; de Karatna
http://www.youtube.com/user/DeKaratna

de karatna
2010. július 09. 13:45 | Sorszám: 51
Nem elfelejteni, hogy a török haderő európai hadseregét RUMÉLIAI hadseregnek hívták! Ez a hadsereg zömében nem török, hanem balkáni népekből állt, de ezek között a legnagyobb arányt a Rácok és a Vlahok alkották, akik török katonai szolgálatba szegődtek. Raboltak, gyilkoltak, rabszolgákat szedtek és azzal kereskedtek. Ennek a török szolgálatba szegődött rác csürhének a lelkén szárad a délmagyarországi magyar etnocídium, a korábbi nándorok (onogur-bolgár) nép és a magyarság kipusztítása.Ezáltal törzsökös magyar területek elszlávosodása.
de karatna
2010. július 09. 09:53 | Sorszám: 48
A magyarság dolgában különféle álláspontot képviselünk, még akkor is, ha a magunk jó szándéka szerint egyfelé haladunk. Őszintén megvallom én, fundamentalista álláspontot képviselek. Ezt a fundamentalizmust a nagyszülői házban szívtam magamba, olyan emberek között, akik saját személyükben és baráti környezetük által, a XIX. század végi és XX. század eleji magyar-turáni és turulista, Magyar Közösségi mozgalmak megalapítói és életben tartói voltak, ameddig csak lehetett, de 1943-ig biztosan, és 1945 és 1946 között egy nagyon rövid ideig.
Magyarság ügyében, mint ideológiai táplálékból, a mártír, vitéz Bajcsy Zsilinszky Endre szellemiségéből merítek erőt.
A természettudományok területén pedig, mint objektív és prioritást elvező tudományos területről, a humán genetikából, valamint a régészeti feltárások anyagi kultúrájából és az etnográfusok által feltárt szellemi kultúrából.

Egy néppé gyúrt etnikum, úgy, mint a magyarság is, a környező népektől etnikailag eltérő karakterében, eltérő genetikai jellegzetességeiben, szociokultúrájában, speciálisan rá jellemző anyagi és szellemi kultúrájában, neveiben, nyelvezetében, etnogenezise általi gyökereiben, “teremtés történetében”, mondáiban, legendáiban, meséiben, szájhagyományaiban különbözik.

(erre vonatkozó fenti gondolataimat ennél tömörebben nem tudom összefoglalni)

Populáció-genetikai és etológiai vizsgálatok bizonyították, hogy egy adott populáción belül, (jelen esetben egy vizsgált emberi közösségen belül), az altruizmusra való hajlandóság, vagyis az adott emberi közösség fennmaradásáért hozott áldozatkészség, valamint a csoport kohézió, azaz az összetartozási érzés, a -MI- tudata annál nagyobb, minél számosabb az adott közösségben a származástanilag, a közösségre jellemző és annak etnikai karakterét meghatározó ősi közös gének előfordulási aránya!

A tudományos “varázs szó”, ebben az esetben az úgynevezett ENDOGÁMIA!

Vagyis a ( fentek szerint definiált ) népen belüli, párválasztás házasodás.

A XV. század végéig nagy Magyarországot benépesítő, mintegy 5,5 milliós autochton népesség 80%-ka ural-altaji eredetű, etnogenezisében azonos gyökerekkel rendelkező népesség volt. Sajnálatosan a XVIII. században, — nem kevés politikai meggondolástól áthatott– magyarországi betelepítési politika súlyos csapásokat mért az eredeti magyar népességre. A betelepített és betelepedett szlávok, germánok, vlachok, majd a XIX. század végén (nagy számban beáramló) galiciai, illetve keleti,
közép-ázsiai gyökerekkel bíró askenázi zsidóság, majd napjainkra az indiai eredetű cigányok,
Magyarország számos régiójában teljesen szétzilálták, az egykori magyar autochton lakosság népi, etnikai, szociokulturális karakterét.

Az Ural- Altaji, Turáni népességhez tartozó magyarság geopolitikai tragédiája, hogy nem azokkal a népekkel volt körülvéve, — még rövid határszakaszon sem érintkezve –, amelyekhez etnogenezise kötötte. Természetes fogyását és járványok által okozott és háborús veszteségeit nem saját ural-altaji gyökereihez tartozó népességből reprodukálta, hanem homlokegyenesen más etnikumokból, akik adott esetben korábban halálos ellenségei voltak.
A magyarság, mint ural-altáji nép a germán és szláv tengerben dacolt és dacol mind a mai napig az etnikai megmaradásáért. A magyarság nagy tragédiája, hogy a szláv népek tengere és hullámverései és a germán áradat és azok könyörtelen politikai érdekei elvágták természetes és archaikus etnikai báziásitól.

A magyarság azon kevés népek közé tartozik, amelyik természetes etnikai reprodukcióját nem saját etnikai forrásokból, hanem idegen hatalmak által betelepített, vagy maguktól betelepedett szláv és germán, de legkevésbé sem ural-altáji -turáni etnikai forrásból tudta, — vagy pontosabb megfogalmazással– volt kényszerülve meríteni, illetve biztosítani.A magyarság tragédiája, hogy számára teljesen idegen etnikumok érdekei miatt, olyan testvéri rokoni, azonos gyökerű és azonos archeo- szociokultúrához tartozó népek ellem volt kényszerítve élet-halál harcot folytatni, akiket a sors inkább maga mellé rendelt volna, mint ellene! ( Tatároknak, Törököknek nevezett genetikailag azonos testvérnépek ellen hadakoztunk, míg az etnikailag és kulturálisan teljesen idegen németek tragikus szövetségében álltunk.)
A jelenlegi magyar társadalom egymásnak ellentmondó, egymásnak neki feszülő szándékai mögül is kisejlik az a hatalmas és romboló hatású “etnikai heterozigozitás”, amely olyan kártákonyan hat a magyarság cselekvési egységére.
Ha valaki elutazik Közép-Ázsia környékére, vagy azon túlra, ott az emberek zöme Ural-Altáji, turáni, ezen belül turk illetve magát töröknek mondó nép, Baskír,ujgur, türkmén, azeri, tatár, üzbég, kazak, dagesztáni avar, vagy kaukázusi cserkesz,vagy karacsáj vagy éppen ingushétiai csecseny vagy balkár. De ha északabbra vándorol az uráli területek felé, az ugor népek vidékére, akkor ott is, Csuvas földön, az udmurtoknál, Mari-cseremisz vidéken, az osztják-voguloknál
azonnal megérinti valami, az ösztönök mélyéről feltörő rokoni összetartozási tudat.
Ha ezeknek a testvérnépeknek meghallgatjuk a pentaton zenéjét és megnézzük vagy eljárjuk a táncaikat vagy megcsodáljuk a ruháikat, akkor megdobban a szívünk és érezzük a hazai ízeket, az otthon hangulatát.

Ezek után nézzünk meg egy tót, illetve szlovák néptáncot vagy bármelyik szláv vagy oláh vagy német táncot és zenét.

Egy magyar fül számára ez teljesen idegen !

Tudományos megfigyelés, hogy ha az eredeti, autochton népességbe (imigráció, betelepedés, bevándorlás révén több, mint 20% idegen etnikai, idegen kultúrákat hordozó népesség kerül, vagyis az eredeti népesség 80% alá zsugorodik, akkor fokozatosan elveszíti korábbi sajátos , csak rá jellemző alapkarakterét, genetikai jellemzőit. Ezek pedig mind- mind egy társadalom értékrendjében és saját egykori múltjához való kötödésében vagy elutasításában tükröződnek vissza.

Legyünk reálisak!

Különböző kultúrákból és etnikumokból Magyarországra került emberek leszármazottai, hogyan is érezhetnék sajátjuknak Magyarország régmúltjának történelmét? Hogyan érezhetnék őseiknek a magyarság őseit, amikor ehhez egykoron Magyarországra bevándorolt őseit, sem történelmi szálak, sem pedig genealógiai alapok nem kötik.

Természetesen lehet egy identitást felvállalni, de én ezt helyesebben inkább egy magyarsággal kapcsolatos lojalitásnak nevezném.

A hangsúly a lojalitáson van!

Azon a lojalitáson, amely minden Magyarországra telepedett idegen etnikumú és idegen kultúrát hordozó népcsoporttól és ezek leszármazottaitól a magyarság irányában elvárható, azon a földön, melyen új hazára leltek, azon a földön amelynek megőrzésében a magyarság oly nagy keserűséggel és vérthullató küzdelmek árán megfogyatkozott!

Nos, akkor ki a magyar??

TALÁN AZ, aki, a pillanatnyi konjunkturális okok miatt magyarnak érzi magát, majd ha úgy adódik, akkor a Lajtán túl a sváb nagymamára hivatkozva németté válik.
ha pedig kedve szottyan rá akkor a nagypapa jogán olasznak áll, vagy az askenázi neológ dédmamára hivatkozva aliázik ( kivándorol, visszatér)Izraelbe és felveszi az izraeli állampolgárságot. Majd újra Magyarországra telepszik ha az ottani médiában nem kap jó állást.

Ezek bizony nem magyarok, hanem csupán magyar
állampolgárok , országlakók

Nos! Kedves vitapartnerek!

A magyarság dolga nem olyan egyszerű, még akkor sem ha magukat - liberálisoknak - nevező felforgatók a környező világunkat szétzüllesztették és ebben a fejet tejére állított értékrendű világban a maguk módján értelmezgetik a MAGYARSÁG FOGALMÁT.

""A szó szűkebb értelmében használt - MAGYAR- etnosz, a legáltalánosabb formában úgy határozható meg, mint olyan történelmileg kialakult emberi közösség, amely viszonylag állandó közös kulturális (a nyelvet is ideértve) és pszichikai jegyekkel rendelkezik, ezenkívül tudatában van más, hasonló közösségektől való különbözőségének"

Különösen ezt a mondatot emelem ki!
"tudatában van más, hasonló közösségektől való különbözőségének"

Magyarországnak van lakossága, állampolgárainak halmaza, nemzetiségeinek tarka sokasága és van a MAGYAR!.
A magyar "etnosz"!
A " magyar etnosz", akit bármerre is vet a sors nem tud se sváb, se olasz, se zsidó, sem pedig semmi más lenni, még ha akarna sem, csupán MAGYAR!

Zárógondolatként úgy gondolom, hogy a természettudományos megállapításokon túlmenően, nyelvében és nevében él a nemzet, ezért azok, akik őseik, felmenőik közül a magyar nemzetiségű, magyar etnikumú eleik kultúrájával vállalnak identitást és sorsközösséget, azok ezt családi nevükben, magyar őseik, egyenesági felmenőik nevének továbbvitelével és a következő generációkra történő áthagyományozásával is képviseljék.

Ha egy “Sztojanovity”, aki magyarnak tartja magát és édesanyja neve “Bezerédy Ilona”, az bizony édesanyja magyar nevének átvételével, megőrzésével még hatékonyabban kifejezheti magyarsághoz tartozását, különösen akkor, ha ez csupán 10 ezer forint okmány bélyeg megfizetésével jár.

de karatna
2010. július 04. 21:50 | Sorszám: 10
Még valami!
Egy számomra kedves Bajcsy idézet!

B.-Zs. Endre: "A szatmár-beregi-tiszaháti-magyar nemesember testi s lelki alkatában el nem választható ugyanennek a földnek parasztságától: mind a kettőben ott jelentkeznek a könnyelműségre hajlamos, de egyúttal a nagy lendületet s a politikai gondolatot hordozó hun-török vonások és a megtartó, a törhetetlenséget képviselő, a csöndes művészi szemléletet és acélos munkaerőt jelentő finn-ugor jellemvonások és készségek."

Bajcsy szelleme a magyarság szelleme, ennek életben tartását, - ha már őt magát a nemzetáruló magyar bőrbe bújt, basztard Volksbundista- nyilas- náci pribékek elpusztították - életben tartani és átadni minden igaz magyarnak, kötelességemnek érzem.

de karatna
2010. július 04. 21:40 | Sorszám: 9
KIMERÍTŐ VÁLASZ!

Ezt a nevet, amely eredetileg Kirchsteiger ( régi foglalkozás név, a templom építőket, a torony építőket nevezték így) Dél-Tiroli szabad kőműves család, amelyik 1695-ben, mint " Libertinus- jogállásúként jött felkérésre Zircre (akkori faluba), hogy felépítse a romokban heverő cisztercita apátságot. Házat, földet, erdőt kaptak és Zirc első török hódoltság után betelepült családja közé tartoztak. A családról geneológiai tanulmányt DR. Lichtnecker József a Veszprém megyei levéltár igazgatója készített.
A család apai ükszüléim családja. Vagyis ők az egyetlen német nevű apai negyedik felmenőm, a többiek, mint magyarok. Tehát gémállományomnak ez a német rész csupán tizenhatod részét képezi.
Nagyanyám apámat soha nem tudta igazán elfogadni. nem tudta , mert német géneket is hozott a családba.
Hiszen anyai családomat a XV. századtól generációról generációra meggyőződéses németellenesség jellemezte.
Ha nem jön a bolsevizmus régi tradicionális társadalmi rétegeket szétziláló világa, akkor anyám és apám soha nem kerülhettek volna kapcsolatba egymással.
Én ezt a nevet,tehát ükszülőim nevét felvettem, amikor egy darabig Németországban éltem.
Éltem azzal a bevált zsidó szokással, hogy jobb ha valaki olyan nevet visel, ahol él. Úgy gondolom, hogy nem csupán az askenázi zsidóság joga, hogy praktikusan gondolkodjon és cselekedjen. Én legalább, ezen meggondolásokból a saját egyenesági ősöm nevét vettem fel, de jó hány zsidó olyan magyar nevet vett fel , amelyhez az égadta világon semmi köze nincs!
Tehát praktikus meggondolásból viseltem, ezt a nevet és nem érzelmi okokból, valamint nem a német nép iránti tiszteletem jeléül. Családom a germán etnikumot tartotta és immáron az én személyemen keresztül tartja a magyarság egyik legfőbb balsorsának.
Nem volt olyan magyarországi németellenes mozgalom vagy összeesküvés, amelyben részt nem vettek volna anyai őseim.
Zápolya Jánostól, Bethlenen keresztül, Rákóczi szabadságharcán át a Török János és Makk József féle Habsburg elleni összeesküvésig. Vagy a Vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre féle csoporton át a Magyar Közösség és a Zöld inges Mozgalomig stb.!

Tehát felvett vezetéknevemmel nem lehet sarokba szorítani, "leleplezni" és különösen nem lehet elveim feladásra kényszeríteni!

de karatna
2010. június 27. 23:24 | Sorszám: 0
"Az én magyarságom mindennél keserűbb, mindennél igazabb"

Nagyon sok félreértés és félremagyarázás van a magyarság dolgában.


Jól körülhatárolható magyarellenes körök igen veszélyes vizekre tévedtek, már odáig is eljutottak, hogy a magyarságot, a magyarság létét, mint "etnoszt" megkérdőjelezzék.

Azt mondják és ezzel kapcsolatosan, különösen a liberális sajtóorgánumokban, egyre több publikáció jelenik meg, hogy "magyar az, aki magyar állampolgár. Magyar az, aki - a liberális identitás választás szabadságával élve - egyszerűen elhatározza, hogy etnikailag magyar."
Vagy azt mondják, hogy azok a "magyarok" akik a (a történelem igazságtalansága folytán a Kárpát-medence gúnyhatárai közé préselt) jelenlegi Magyar Köztársaság területén élnek. De vannak olyanok is, akik a magyarságot, marxista társadalom és történelemszemlélet alapján, társadalmi kategóriaként a Magyar Köztársaság területén elő "dolgozó néptömegnek", illetve az itt élő népek összességeként határozzák meg!
Léteznek a liberális körökön belüli, árnyaltabb meghatározások is, amelyek nyelvi-nemzeti hovatartozásként határozzák meg a magyarság fogalmát.

Mi ez az egész?

Kedves Olvasó!

Okuljunk egy bölcs megközelítésből!

Csak azoknak lesz sikeres jövőjük, akiknek múltjuk is volt, viszont azoknak marad meg a múltja, akik képesek jelenüket kézben tartani! Mert ha a magyarság jelenét mások elragadhatják, akkor ennek a népnek a múltját, történelmét is már mások fogják írni, méghozzá a saját szájukíze szerint.
Tehát, azokat, akiket a magyarság fogalma megillet, szorítsák erős kézzel magyarságukat és magyarságuk jelenét és nagyon vigyázzanak rá.

Magyar nép, magyar nemzet ?

A "nemzet" szó általában csak modern államisággal rendelkező népek fogalmát fedi. A magyarság viszont nem a modern korok "nemzeti szüleménye", hiszen államisága, jogtörténelme ezer éves.

A középkorban vagy ennél régebbi korokban a nép fogalmát igen, de a nemzet fogalmát, értelemszerűen a magyarságra nem lehet vonatkoztatni.
A magyarság, mint nép, de egyben meghatározás és népi megjelölés, népként történő elnevezés nem a modern államiság korának terméke, hanem történetét i.e. 1000 és 500 körüli évektől írják. A magyarságnak, mint népnek, etnikumnak az anyagi és szellemi kultúrája ezekbe a régi korokba nyúlik vissza!
A néptörténet kutatói a félreértések elkerülése végett a népi hovatartozás jelölésére a görög "etnosz" vagy etnikum szót használják.
Hogy mit kell ezalatt érteni, tehát mit kell etnikum alatt érteni, így a magyarság alatt, mint etnikum fogalma alatt értelmezni, azt a néptörténet elméletének kiváló szakértője, Ju. V. Bromlej a következőképpen határozza meg.
http://books.google.com/books?id=Od8XG6 ... ej&f=false

"A szó szűkebb értelmében használt etnosz, a legáltalánosabb formában úgy határozható meg, mint olyan történelmileg kialakult emberi közösség, amely viszonylag állandó közös kulturális (a nyelvet is ideértve) és pszichikai jegyekkel rendelkezik, ezenkívül tudatában van más, hasonló közösségektől való különbözőségének"

Minden népközösség (etnosz, etnikum) kialakulásának igen fontos feltétele az, hogy egyes csoportjai (nemzetségei, törzsei) ne éljenek olyan nagy távolságban egymástól, amely a közöttük levő kapcsolat megszakadásához vezethet.
Nagy távolság esetén ugyanis nem alakulhatnak ki az egységbe kovácsoló közös kulturális jegyek.

Ezeket a kulturális jegyeket, amelyek egy-egy közösség népi jellemvonásához tartoznak, aligha lehet pontokba szedve felsorolni.


Ezek közül azok a legfontosabbak, amelyekre leginkább hat a hagyomány megőrző ereje, amely nemzedékről, nemzedékre, szinte a legkisebb változtatás nélkül öröklődnek át.
Különösen fontos helyet foglalnak el a különféle szertartások, az archaikus hit világ, a mondák, legendák, mesék és a közösségek viselkedési formái. Addig egyetlen közösség nem tekinthető népi egységnek, ameddig tagjaiban nem tudatosul együvé tartozásuk és a többi közösségtől való különbözőségük. Ezért az ősi "MI" és az "ŐK" szembeállítást mai kifejezéssel népi vagy nemzeti öntudatnak nevezzük. Ez a nemzeti öntudat pedig minden egészséges lelkületű nép önbecsülésének tartozéka. Ennek az összetartozási öntudatnak a kialakulásában és fenntartásában lényeges szerepe van a közös nyelvnek és annak a népnévnek, népi megjelölésnek, ahogy a nép saját magát megnevezi, - magyar -. A népnév létrejötte arról árulkodik, hogy az adott népnek igénye van arra, hogy magát más csoportoktól megkülönböztesse. A népi együvé tartozás tudati tényezői közül kétség kívül a közös származás tudatának van legnagyobb jelentősége! A vérségi kapcsolatokon alapuló társadalmakban ennek óriási összetartó ereje van. Az egyes nemzetségek egyik legfontosabb jellemzője a közös ősöktől való származás tudat. Ugyanilyen származástudat fűzte és fűzi mind a mai napig össze az egy néphez tartozó nemzetségeket is. "Ural-Altáj népe, Turán népe, Szkíták, Hunok népe, Attila gyermekei" stb.
Ennek a geneologiai levezetéseken túlmenően populációgenetikai háttere van, hiszen egy adott népességen belül minél nagyobb arányú a származástanilag, geneológiailag megjelölhető közös ősök aránya, annál nagyobb a csoporton belüli összetartozási érzés, kohézió, és a csoportért vállalt önfeláldozó készség, altruizmus és az egymással kapcsolatos úgynevezett bizalmi index!


Joggal merül fel a kérdés, hogy mi okozta azt, hogy egyes népközösségek hosszú évszázadokon, sőt évezredeken keresztül megőrizték a környező népektől eltérő sajátos népi jellemvonásaikat.

A válasz egyre határozottabb formában e közösségek endogám, azaz a csoporton belüli házasságban jelölhető meg, amelynek ugyancsak természettudományos, humángenetikailag jól megfogalmazható magyarázatai vannak. Sokan ezt tudatlanságból valamiféle degenerációhoz vezető belterjességnek tartják és arra hivatkoznak, hogy a "magyar nép a különféle idegenek befogadásával vált erőssé", holott ennek pontosan az ellenkezője igaz. Nem is beszélve a kiindulási alap ferdítő hamisságáról, amely a multikulturalitás előnyeit próbálja piedesztálra emelni.
A magyarság népen belüli endogámiája, sokáig kizárólag a magyar népen belüli házasodást jelentett, amelyen belül szigorú, a magyar népet alkotó nemzetségeken belüli exogámia uralkodott!
Ez azt jelentette, hogy a magyarságot alkotó nemzetségeken belüli házasodás tilos volt. Egy nemzetségen belüliek nem léphettek egymással házasságra csupán a másik nemzetséghez tartozóval. Például a Szente-Mágocs nemzetségbeliek saját nemzetségen belül nem, de például a Borsa nemzetség tagjaival házasodhattak. Viszont mindez egy népen belül, a magyar népen belül történt.

A nemzetség tagjai tehát egy népen, a saját népükön belül választottak házastársat. Ez a népi közösségen belüli házasság volt a kulturális hagyományok és együvé tartozás tudatának legfőbb megőrzője!
A magyar népen belüli házasság kötelező ereje persze nem volt akkora, mint a nemzetségeken belüli exogámia szigora. Ezért a népi csoportokon kívüli, tehát más népekkel kötött házasságok nem számítottak ritkaságnak, de nem is voltak gyakoriak.
Hiszen más népekkel, - a saját népi csoportokon kívüli tömeges méreteket öltő házasságok - a legnagyobb mértékben fenyegetik az eredeti, autentikus és archaikus népi hagyományok létét.

A zsidóság egyik legnagyobb prófétája Jeremiás is intően emeli fel szavát , hogy a zsidó nép külső népekkel házasságot ne kössön és ezáltal fokozatosan ne asszimilálódjon, hanem ehelyett az "együtt, de külön-külön" receptjét írja elő, mint az egyetlen lehetséges módot arra, hogy a zsidó nép és zsidó lét fennmaradjon. Ezt a zsidóság a vallási törvényei nyomán szigorúan évezredekig be is tartotta, ezért is tudott annyi archaikus, egykori nagy múltú népet a jelen időkig túlélni és annyi megpróbáltatáson felülemelkedni. Ezért is teljesen hiteltelen, hogy zsidó származású értelmiségiek a multikulturalitás és a másság határtalan toleranciája mellett törnek lándzsát és ezt másoknak, mint követendőt ajánlgatják.

Mert, ahogy a mondás is tartja: "Quod sibi non vis, alteri ne feceris", vagyis "Amit magadnak nem kívánsz, olyant másnak sose tégy."


A kutatók számításai szerint a csoporton belüli házasságoktól való 10-15% -os eltérés még nem lehet veszélyes az illető közösség népi alkatának megőrzése szempontjából. Ha azonban tartósan 80% alá süllyed a csoporton, vagyis az adott népen belüli házasságok aránya és ezt a népen kívüli házasságok váltják fel akkor fennáll a teljes beolvadás lehetősége. Az eredeti népi karakter és eredeti kulturális jelleg fokozatos, majd egyre gyorsuló felszámolódása.
Ez különösen akkor jelent veszélyt az adott nép eredeti identitására, ha kívülről teljesen más eredetű, más etnogenezisű, és más kultúrába tartozó népek veszik körül.
A magyarságnál pedig pontosan ez a helyzet mivel, mint ural-altáji nép egy számára teljesen idegen népi-etnikai környezetbe van beékelődve és nem vele rokonságba álló, közös etnogenezisű népek veszik körül.

A XV. századba Kárpát-medencében élő államalapító magyarság 80%-a magyar volt, vagy legalábbis a magyarság etnogeneziséhez tartozó népesség. Az akkori lakosság létszámát 4,5 millióra becsülik. Ez a létszám a magyarságot, kora európai nagyhatalmi státusába sorolta, de ez a népesség a XVI.-XVII. század vérzivataros korszakában alig változott, míg a környező nyugat-európai államok és területek lakossága, meg három- négyszereződött úgy, hogy reprodukciójuk saját etnikai forrásaikból történt! Magyarországé viszont ettől teljesen eltérő módon, különösen a XVIII. századtól kezdődően a szomszédos idegen és más kultúrát képviselő, adott esetben korábban a magyarsággal ellenséges viszonyban álló etnikumok bevonásával. Ezt a körülményt súlyosbította, hogy az eredeti - magyar nép és származástudatot - hatalmi intézkedésekkel tovább gyengítették, erodálták.
Egy nép erőszakos, vagy fondorlatos "multikulturalizációja" nem más, mint az eredeti népességgel szembeni intellektuális formában megtervezett etnocidium.

Ezeket a törekvéseket lehet különféle szépen csengő politikai és humanitárius szólamok mögé rejteni, de ez a lényegen nem változtat. Az eredeti államalapító lakosság a sorozatos migrációk hatására "multikulturalizálódik", elveszti eredeti karakterét, majd kialakul vagy kialakítanak számára egy szintetikus hagyományt, amely már köszönő viszonyban sem lesz az eredetivel. Fokozatosan kiszorul a főhatalomból és egy idő után már csupán megtűrt elem lesz saját és egykori ősei hazájában.

A mutató a huszonnegyedik órában áll!

Meg kell húznunk a vészharangokat!

Egy teljesen más magyarság politika kell, ahol végre a saját hazájában a magyarnak lesz prioritása és döntési joga saját sorsáról, jövőjéről.

Vigyázzunk mert már nincs több időnk késlekedni!

Ne feledkezzünk meg, hogy ebben a nehéz feladatban számíthatunk azon testvéreinkre, akiket a politika és a nagyhatalmi érdekek velünk szemben vagy kijátszottak vagy távol tartottak. Tehát ne feledkezzünk meg róluk, mert ők száz millióan vannak a Finn öböltől a Kaukázuson át Japánig, Mandzsúriától visszafele egészen Baskír földön át Gagauziáig.

Őket egy szóval Ural-Altáji-Turáni népnek hívják és mi közéjük, hozzájuk tartozunk!

Képre kattintva jobban látható!
http://img171.imageshack.us/img171/4862/turannyila1kkk.jpg


Bodó Kirchsteuer Attila

panturanizmus@action.ms
http://www.youtube.com/user/DeKaratna?feature=mhw4


Téma: Az én magyarságom, avagy gondolatok a magyarságról
de karatna
2010. június 26. 15:46 | Sorszám: 0
Nagyon sok félreértés és félremagyarázás van a magyarság dolgában.

Jól körülhatárolható magyarellenes körök igen veszélyes vizekre tévedtek, már odáig is eljutottak, hogy a magyarságot, a magyarság létét, mint "etnoszt" megkérdőjelezzék.

Azt mondják és ezzel kapcsolatosan, különösen a liberális sajtóorgánumokban, egyre több publikáció jelenik meg, hogy "magyar az, aki magyar állampolgár. Magyar az, aki - a liberális identitás választás szabadságával élve - elhatározza, hogy etnikailag magyar."
Vagy azt mondják, hogy azok a "magyarok" akik (a történelem igazságtalansága folytán a Kárpát-medence, jelenlegi gúnyhatárai közé préselt) a jelenlegi Magyar Köztársaság területén élnek.
De vannak olyanok is, akik a magyarságot, marxista társadalom és történelemszemlélet alapján, társadalmi kategóriaként a Magyar Köztársaság területén elő "dolgozó néptömegnek", illetve az itt élő népek összességeként határozzák meg!
Léteznek a liberális körökön belüli, a magyarság vonatkozásában árnyaltabb meghatározások is, amelyek nyelvi-nemzeti hovatartozásként határozzák meg a magyarság fogalmát.

Kedves Olvasó!

Okuljunk egy bölcs megközelítésből!

Csak azoknak lesz sikeres jövőjük, akiknek múltjuk is volt, viszont azoknak marad meg a múltja, akik képesek jelenüket kézben tartani! Mert ha a magyarság jelenét mások elragadhatják, akkor ennek a népnek a múltját, történelmet is már mások fogják írni, méghozzá a saját szájukíze szerint.


Tehát, azokat, akiket a magyarság fogalma megillet, szorítsák erős kézzel magyarságukat és magyarságuk jelenét és nagyon vigyázzanak rá.

Magyar nép, magyar nemzet ?

A "nemzet" szó általában csak modern államisággal rendelkező népek fogalmát fedi. A magyarság viszont nem a modern korok " nemzeti szüleménye", hiszen államisága, jogtörténelme ezer éves.

A középkorban vagy ennél régebbi korokban a nép fogalmát igen, de a nemzet fogalmát, értelemszerűen a magyarságra nem lehet vonatkoztatni.
A magyarság, mint nép, de egyben meghatározás és népi megjelölés, népként történő elnevezés nem a modern államiság korának terméke, hanem történetét i.e. 1000 és 500 körüli évektől írják. A magyarságnak, mint népnek, etnikumnak az anyagi és szellemi kultúrája ezekbe a régi korokba nyúlik vissza!
A néptörténet kutatói a félreértések elkerülése végett a népi hovatartozás jelölésére a görög "etnosz" vagy etnikum szót használják.
Hogy mit kell ezalatt érteni, tehát mit kell etnikum alatt érteni, így a magyarság alatt, mint etnikum fogalma alatt értelmezni, azt a néptörténet elméletének kiváló szakértője, Ju. V. Bromlej a következőképpen határozza meg.
http://books.google.com/books?id=Od8XG6baVeUC&pg=PA8&lpg=PA8&dq=Ju.+V.+Bromlej&source=bl&ots=-jbO7aPZuW&sig=TrVAx0dVt9cHfRe0ZXWW_K8ffWk&hl=de&ei=nYklTPGMHIKjOLfnzPMH&sa=X&oi=book_r esult&ct=result&resnum=9&ved=0CDYQ6AEwCA#v=onepage&q=Ju.%20V.%20Bromlej&f=false

"A szó szűkebb értelmében használt etnosz, a legáltalánosabb formában úgy határozható meg, mint olyan történelmileg kialakult emberi közösség, amely viszonylag állandó közös kulturális (a nyelvet is ideértve) és pszichikai jegyekkel rendelkezik, ezenkívül tudatában van más, hasonló közösségektől való különbözőségének"

Minden népközösség (etnosz, etnikum) kialakulásának igen fontos feltétele az, hogy egyes csoportjai (nemzetségei, törzsei) ne éljenek olyan nagy távolságban egymástól, amely a közöttük levő kapcsolat megszakadásához vezethet.
Nagy távolság esetén ugyanis nem alakulhatnak ki az egységbe kovácsoló közös kulturális jegyek.

Ezeket a kulturális jegyeket, amelyek egy-egy közösség népi jellemvonásához tartoznak, aligha lehet pontokba szedve felsorolni.

Ezek közül azok a legfontosabbak, amelyekre leginkább hat a hagyomány megőrző ereje, amely nemzedékről, nemzedékre, szinte a legkisebb változtatás nélkül öröklődnek át.
Különösen fontos helyet foglalnak el a különféle szertartások, az archaikus hit világ, a mondák, legendák, mesék és a közösségek viselkedési formái. Addig egyetlen közösség nem tekinthető népi egységnek, ameddig tagjaiban nem tudatosul együvé tartozásuk és a többi közösségtől való különbözőségük. Ezért az ősi "MI" és az "ŐK" szembeállítást mai kifejezéssel népi vagy nemzeti öntudatnak nevezzük. Ez a nemzeti öntudat pedig minden egészséges lelkületű nép önbecsülésének tartozéka. Ennek az összetartozási öntudatnak a kialakulásában és fenntartásában lényeges szerepe van a közös nyelvnek és annak a népnévnek, népi megjelölésnek, ahogy a nép saját magát megnevezi, - magyar -. A népnév létrejötte arról árulkodik, hogy az adott népnek igénye van arra, hogy magát más csoportoktól megkülönböztesse. A népi együvé tartozás tudati tényezői közül kétség kívül a közös származás tudatának van legnagyobb jelentősége! A vérségi kapcsolatokon alapuló társadalmakban ennek óriási összetartó ereje van. Az egyes nemzetségek egyik legfontosabb jellemzője a közös ősöktől való származás tudata. Ugyanilyen származástudat fűzte és fűzi mind a mai napig össze az egy néphez tartozó nemzetségeket is. "Ural-altaj népe, Turán népe, Szkíták, Hunok népe, Attila gyermekei" stb.
Ennek a geneologiai levezetéseken túlmenően populációgenetikai háttere van, hiszen egy adott népességen belül minél nagyobb arányú a származástanilag, geneológiailag megjelölhető közös ősök aránya, annál nagyobb a csoporton belüli összetartozási érzés, kohézió, és a csoportért vállalt önfeláldozó készség, altruizmus és az egymással kapcsolatos úgynevezett bizalmi index!

Joggal merül fel a kérdés, hogy mi okozta, hogy egyes népközösségek hosszú évszázadokon, sőt évezredeken keresztül megőrizték a környező népektől eltérő sajátos népi jellemvonásaikat.

A válasz egyre határozottabb formában e közösségek endogám, azaz a csoporton belüli házasságban jelölhető meg, amelynek ugyancsak természettudományos, humángenetikailag jól megfogalmazható magyarázatai vannak.
Sokan ezt tudatlanságból valamiféle degenerációhoz vezető belterjességnek nevezik és arra hivatkoznak, hogy a "magyar nép a különféle idegenek befogadásával vált erőssé". Ennek pontosan az ellenkezője igaz, nem beszélve a kiindulási alap ferdítő hamisságáról, amely a multikulturalitás elönyeit próbálja piedesztálra emelni.
A magyarság népen belüli endogámiája, sokáig kizárólag a magyar népen belüli házasodást jelentett, amelyen belül szigorú, a magyar népet alkotó nemzetségeken belüli exogámia uralkodott!
Amely azt jelentette, hogy a magyarságot alkotó nemzetségeken belüli házasodás tilos volt. Egy nemzetségen belüliek nem léphettek egymással házasságra csupán a másik nemzetséghez tartozóval. Például a Szente-Mágocs nemzetségbeliek saját nemzetségen belül nem, de például a Borsa nemzetség tagjaival házasodhattak. Viszont mindez egy, a magyar népen belül történt. A nemzetség tagjai tehát egy népen, a saját népükön belül választottak házastársat.
Ez a népi közösségen belüli házasság volt a kulturális hagyományok és együvé tartozás tudatának legfőbb megőrzője!


A magyar népen belüli házasság kötelező ereje persze nem volt akkora, mint a nemzetségeken belüli exogámia szigora. Ezért a népi csoportokon kívüli, tehát más népekkel kötött házasságok nem számítottak ritkaságnak, de nem is voltak gyakoriak.
Hiszen a más népekkel, - a saját népi csoportokon kívüli tömeges méreteket öltő házasságok - a legnagyobb mértékben fenyegetik az eredeti, autentikus és archaikus népi hagyományok létét.

A zsidóság egyik legnagyobb prófétája Jeremiás is intően emeli fel szavát ,hogy a zsidó nép külső népekkel házasságot ne kössön és ezáltal fokozatosan ne asszimilálódjon, hanem ehelyett az "együtt, de külön-külön" receptjét írja elő, mint az egyetlen lehetséges módot arra, hogy a zsidó nép és zsidó lét fennmaradjon. Ezt a zsidóság a vallási törvényei nyomán szigorúan évezredekig be is tartotta, ezért is tudott annyi archaikus, egykori nagymúltú népet a jelen időkig túlélni és annyi megpróbáltatáson felülemelkedni. Ezért is teljesen hiteltelen, ha egy zsidó származású értelmiségi a multikulturalitás és a másság határtalan toleranciája mellett tör lándzsát és ezt másoknak ajánlgatja. Mert, ahogy a mondás is tartja: "Quod sibi non vis, alteri ne feceris". "Amit magadnak nem kívánsz, olyant másnak sose tégy"

A kutatók számításai szerint a csoporton belüli házasságoktól való 10-15% -os eltérés még nem lehet veszélyes az illető közösség népi alkatának megőrzése szempontjából. Ha azonban tartósan 80% alá süllyed a csoporton, vagyis az adott népen belüli házasságok aránya és ezt a népen kívüli házasságok váltják fel akkor fennáll a teljes beolvadás lehetősége, az eredeti népi karakter és eredeti kulturális jelleg fokozatos, majd egyre gyorsuló felszámolódása.


Ez különösen akkor jelent veszélyt az adott nép eredeti identitására, ha kívülről teljesen más eredetű, más etnogenezisű, és más kultúrába tartozó népek veszik körül.
A magyarságnál pedig pontosan ez a helyzet mivel, mint ural-altáji nép egy számára teljesen idegen népi-etnikai környezetbe van beékelődve és nem rokon, közös etnogenezisű népek veszik körül.

A XV. századba Kárpát-medencében élő államalapító magyarság 80%-a magyar volt, vagy legalábbis a magyarság etnogeneziséhez tartozó népesség. Az akkori lakosság létszámát 4,5 millióra becsülik.
Ez a létszám a magyarságot, kora európai nagyhatalmi státusába sorolta.
Ez a létszám a XVI.-XVII. század vérzivataros korszakában alig változott, míg a környező nyugat-európai államok, területek lakossága, meg három- négyszereződött úgy, hogy reprodukciójuk saját etnikai forrásaikból történt. Magyarországé viszont ettől teljesen eltérő módon, különösen a XVIII. századtól kezdődően a szomszédos idegen és más kultúrát képviselő, adott esetben korábban a magyarsággal ellenséges viszonyban álló etnikumok bevonásával. ezt a körülményt még az is terhelte, hogy az eredeti magyar nép é származástudatot hatalmi intézkedésekkel is gyengítették, erodálták.

Egy nép erőszakos, vagy fondorlatos "multikulturalizációja" nem más, mint az eredeti népességgel szembeni intellektuális formában megtervezett etnocidium. Ezeket a törekvéseket lehet különféle szépen csengő politikai és humanitárius szólamok mögé rejteni, de ez a lényegen nem változtat. Az eredeti államalapító lakosság a sorozatos migrációk hatására "multikulturalizálódik", elveszti eredeti karakterét, majd kialakul vagy kialakítanak számára egy szintetikus hagyományt, amely már köszönő viszonyban sem lesz az eredetivel. Fokozatosan kiszorul a főhatalomból és egy idő után már csupán megtűrt elem lesz saját és egykori őseik hazájában.

A mutató a 24 órában áll!

Meg kell húznunk a vészharangokat!

Egy teljesen más magyarság politika kell, ahol végre a saját hazájában a magyarnak lesz prioritása és döntési joga saját sorsáról, jövőjéről.

Vigyázzunk mert már nincs több időnk késlekedni!

Ne felétkezzünk meg, hogy ebben a nehéz feladatban számíthatunk azon testvéreinkre, akiket a politika és a nagyhatalmi érdekek velünk szemben vagy kijátszottak vagy távol tartottak. Tehát ne feledkezzünk meg róluk, mert ők száz millióan vannak a Finn öböltől a Kaukázuson át Japánig, Mandzsúriától visszafele egészen Baskír földön át Gagauziáig.

Őket egy szóval Ural-Altáji-Turáni népnek hívják és mi közéjük, hozzájuk tartozunk!


Bodó Kirchsteuer Attila

panturanizmus@action.ms


Téma: Az én gyászbeszédem egy sportoló emlékére
de karatna
2009. február 11. 18:38 | Sorszám: 0
Az én gyászbeszédem egy sportoló emlékére

Bodó Kirchsteuer Attila

Elnéztem ezeket a szerencsétlenül járt kézilabdázó fiukat, aki szeretetet adtak és kaptak. Emberek tízezreinek szereztek sportélményeket. Féltett fiúk, gyerekek, barátok és példaképek voltak. Három nemzet sportolóinak legjobbjai, akik az bizonyították, hogy így is lehet. Testvéries összefogással románok, szerbek, magyarok együtt, egy cél érdekében és mindenki örömére. Közülük egyet brutálisan meggyilkoltak, a másikat megnyomorították, a harmadiknak pedig súlyosan összeroncsolták a koponyáját.

DE KÉRDEZEM, MIÉRT?

Megnéztem a cigány gyilkosokat!


LOMBROSO CESARE kriminál-antropológus tanulmányát láttam magam előtt. „A bűnöző embert”, az embernek nem nevezhető elállatiasodott kreatúrákat.

Ezeket a horda lényeket, akik születésük pillanatától kezdve csak kártékony nedvszívó férgei voltak a magyar társadalomnak. De nem csak ők, hanem összes felmenőik és rokonaik egészen a XIV. századig visszamenőleg. De nem csak addig, hanem azon túl is, a mai Pakisztánig, ahonnan elűzték őket a XIII. században, mert már ott is a megvetett semmirekellők az utolsók utolsójának legalacsonyabb kasztjába tartozók voltak.

Luxemburgi Zsigmond király nem tudhatta, hogy olyan kártékony csőcselék hordát ereszt be ebbe az országba, akik később a befogadó magyarokat fogják legyilkolni. Ezeket a férgeket Zsigmond vérteseinek már a magyar határon kellett volna lekaszabolnia és kiirtani, hogy írmagjuk se maradjon. De ugyanezt kellett volna tennie I. Szulejmán (Szolimán) és Bajazid szultánnak is. Az Ő hajdani hanyagságuk és nagylelkűségük azóta emberéleteket követel és társadalmi feszültségek forrása. Ezeket az élősködőket a jelenlegi magyar posztbolsevik és kriptoliberális politika tenyészti egyre nagyobb mértékben, hogy azután elszaporodva, mint a rothasztó baktériumok telepedjenek rá Közép-Kelet-Európa népeire, annak gazdaságára, hogy azon lakmározzanak és gyarapodjanak és fertőzzenek minden értéket és jogállamiságot.

Románok, Szerbek, Magyarok!

Nincs tovább!

Cselekedni kell és elégtételt venni népeink három gyermekéért és saját civilizált jövőnk biztonsága érdekében!

Necrologul meu în amintirea unui sportiv

M-am uitat la aceşti tineri handbalişti nefericiţi, care au trăit oferind şi primind dragoste. Au oferit trăiri sufleteşti pentru zeci de mii de oameni. Fii mângâiaţi, copii alintaţi, prieteni şi exemple de viaţă au fost. Au fost cei mai buni sportivi din rândul a trei naţiuni, care au dat dovadă, că se poate şi aşa. Înfrăţind români, sârbi, croaţi, maghiari împreună, pentru un ţel comun, spre bucuria tuturor. Unul dintre ei a fost omorât cu brutalitate, altul schilodit pe viaţă, iar cel de al treilea s-a ales cu craniul desfigurat.

Dar întreb solemn, DE CE ?

M-am uitat la ţiganii criminali.

Mi-am evocat studiul criminal-antropologic al lui LOMBROSO CESARE " Omul criminal ", aceste creaturi bestiali, care şi-au pierdut orice urmă a trăsăturii umane.

Aceste fiinţe de haită, care încă de la începutul apariţiei lor au fost numai paraziţii şi ciuma societăţii maghiare. Şi nu numai ei, ci toţi predecesorii şi rubedeniile lor retroactiv până în sec. al XIV-lea. Dar mergând mai departe pe firul istoriei până la Pakistanul de azi, de unde au fost surghiuniţi din sec. al XIII-lea, pentru că aceşti netrebnici dispreţuiţi au fost ultima pătură de cea mai jalnică josnicie.

Sigismund de Luxemburg nu putea să anticipeze, că dă drumul în ţară unei adunături de haită devoratoare, care mai târziu va lua vieţile maghiarimii. Viermii ăştia trebuiau căsăpiţi de către vitejii lui Sigismund încă la hotarele maghiare, trebuiau exterminaţi până la ultima suflare. Dar asta trebuiau să facă şi sultanii Soliman I. şi Baiazid la vremea lor. Neglijenţa şi mărinimia lor din acele timpuri a dus la tensiunile şi pierderile de vieţi omeneşti din zilele noastre. Cultura acestor paraziţi este propagată în cea mai mare măsură de politica postbolşevistă şi cripto-liberală maghiară actuală, ca după eclozare înmulţindu-se să pună stăpânire, ca tumori în putrefacţie, pe popoarele Europei Centrale şi de Est, ca să se înfrupte şi să se dezvolte din economiile acestora, contaminând orice valoare reală şi oricare formă a statului de drept.

Români, Sârbi, Croaţi şi Maghiari !

Până aici a fost !

Trebuie acţionat şi răzbunaţi aceşti fii ai popoarelor noastre în interesul siguranţei viitorului nostru civilizat.

De vajon mi az, amivel napi szinten szembesülnünk kell ?

A „ cigány szindrómáról”

* A magyarországi különböző büntetés végrehajtási intézményekben, büntetésüket töltő erőszakos, garázda cselekményekért elítéltek, valamint ebbe a körbe tartozó jogi normasértések miatt eljárás alá vont, vagy szabadságvesztésük letöltésére várakozó személyek 82%-a cigány.

* A javító-nevelő intézetekben és fiatalkorúak börtönében fogvatartottak 89%-a cigány

* A gyermekotthonokban élő gyermekek 92%-a cigány

* A cigányság magyarországi lakosságon belüli számarányát és ezzel összefüggő bűnözési tendenciák statisztikai vizsgálatát alapul véve megállapítható, hogy a magyarországi cigánypopuláció bűnügyi szempontból súlyosan fertőzött és ez a tendencia évről évre rosszabb.

* A szociálisan segélyezett cigányok a magyarországi cigány lakosság 78%-át teszik ki.

* A cigányság által befizetett adók a cigányság csupán 4%-ának szociális és egészségügyi ellátását fedezi. Ebbe nem tartoznak bele a különféle cigány érdek-képviseleti szervek, cigány önkormányzatok fenntartási és üzemeltetési költségei.

* Az kötelező iskolai oktatás teljes ilyen irányú költségvetési tételének (18 korig kötelező az oktatás) kb. 35%-a a cigányságra fordul, amelynek hatékonysága igen rossz.

* Az integrált osztályok tanulmányi mutatói messze az elvárható szint alatt maradnak. A cigány tanulók a támogató szülői háttér nélkül az osztályok legrosszabb, legkezelhetetlenebb tanulói. Gyakorlatilag, ezen osztályok nem cigány tanulói,a cigánykörnyezet által reá kényszerített hatások miatt szinte minden esélyüket elveszítik a továbbtanuláshoz. Ráadásul a cigánytanulók plusz pontokat kapnak továbbtanulás esetén, addig a többieknek csak a hátrány marad.

ÖN MÁR GONDOLKODOTT AZON, HOGY A BEFIZETETT ADÓJÁNAK HÁNY SZÁZALÉKÁT ÉLIK FEL A CIGÁNYOK?

ÉS MINDEZÉRT HÁLÁBÓL LOPNAK, FOSZTOGATNAK, GYILKOLNAK, MAGYARORSZÁG ÉS A

MAGYARSÁG MEGÍTÉLÉSÉT AZ EGYÉSZ VILÁG ELŐTT RONTJÁK, ROMBOLJÁK!

AZ A PÁRT, AMELY EZT A HELYZETET TOVÁBB SZORGALMAZZA ÉS FENNTARTJA,

AZ A MAGYAR NÉP ELLENSÉGE


Téma: CIGÁNYSÁGRÓL TABUK NÉLKÜL
de karatna
2009. február 09. 15:40 | Sorszám: 4
EGY TRAGÉDIA NEKROLÓGJA
Elnéztem ezeket a szerencsétlenül járt kézilabdázó fiukat, aki szeretet adtak és kaptak. Emberek tízezreinek szereztek sportélményeket. Féltett fiuk, gyerekek, barátok és példaképek voltak. Három nemzet sportolóinak legjobbjai, akik az bizonyították, hogy így is lehet.
Testvéries összefogással románok, szerbek, magyarok,
együtt egy cél érdekében és mindenki örömére.
Egy közülük egyet brutálisan meggyilkoltak, a másikat megnyomorították a harmadiknak pedig súlyosan összeroncsolták a koponyáját
DE KÉRDEZEM, MIÉRT ?
Megnéztem a cigány gyilkosokat
LOMBROSO CESARE tanulmányát láttam magam előtt, a született bűnözőket!
Az embernek nem nevezhető elállatiasodott kreatúrákat.
Ezeket a horda lényeket, akik születésük pillanatától kezdve csak kártékony nedvszívó férgei voltak a magyar társadalomnak. De nem csak ők, hanem összes felmenőik és rokonaik egészen a XIV. századig visszamenőleg. De nem csak addig, hanem azon túl is, a mai Pakisztánig, ahonnan elűzték őket a XIII században, mert már ott is a megvetett semmire kelők az utolsók utolsójának legalacsonyabb kasztjába tartozók voltak.
Luxemburgi Zsigmond király nem tudhatta, hogy olyan kártékony csőcselék hordát eresz be ebbe az országba, akik később a befogadó magyarokat fogják legyilkolni. Ezekkel a férgeket Zsigmond vérteseinek már a magyar határon kellett volna lekaszabolnia és kiirtani, hogy írmagjuk se maradjon. De ugyan ezt kellett volna tennie I. Szulejmán (Szolimán) és Bajazid szultánnak is. Az Ő hanyagságuk, és nagylelkűségük, azóta emberéleteket követel és társadalmi feszültségek forrása. Ezeket az élősködőket a jelenlegi magyar posztbolsevik és kriptoliberális politika tenyészti egyre nagyobb mértékben, hogy azután elszaporodva, mint a rothasztó baktériumok telepedjenek rá Közép-Kelet- Európa népeire, annak gazdaságára, hogy azon lakmározzanak és gyarapodjanak és fertőzzenek minden értéket, tiszességet és jogállamiságot.

Románok , szerbek , magyarok!
Nincs tovább !
Cselekedni kell és elégtételt venni népeink három gyermekéért és saját civilizált jövőnk biztonsága érdekében!

de karatna
2009. február 09. 15:31 | Sorszám: 3
CIGÁNYBŰNŐZÉS, MINT TÉNY

A CIGÁNYSÁG etnospecifikus, normasértő magatartási formáinak kriminológiai kategóriaként történő meghatározására és gyakorlatban történő visszaállítására csak és kizárólag a természet- és társadalomtudományi módszerek együttes alkalmazásával kerülhet sor. A cigánykérdés sürgős feldolgozása leginkább a cigányság elemi érdeke. Az általánosító jelzőktől, a bűnöző lump cigány attitűdtől és stigmáktól csak a cigánybűnözés definiálásával és hatékony kezelésével lehet megszabadulni.
A cigányság elemi érdeke, hogy minél előbb elhatárolódjon saját bűnözői köreitől és szociálpolitikai parazitáitól, és elvtelen, főállású, politikailag és anyagilag manipulálható megélhetési „érdekvédőitől“ ( Mohácsi, Kolompár stb).
A cigányság csakis egy önkritikus magatartással válhat képessé arra, hogy kimásszon erkölcsi mocsarából, és lebontsa a vele kapcsolatban tapasztalati tényeken nyugvó előítéletek egyre vastagodó és magasodó falát. Ebben a megközelítésben a többségi, nem cigány népesség és a cigányság közötti egyre súlyosabb konfliktus, a cigányság alaptermészete és a környező közösség erkölcsi normáinak betartására irányuló követelmények között áll fenn. Ezt alapul véve igenis van specifikus cigány-bűnözés. Ez a bűnözési forma nem más, mint egy adott populáció morális fejlődésének alacsonyabb fokán való megrekedése, azaz a társadalmi gátlások – amelyek az ösztönökkel ellentétes irányba hatnak – ennél a népességnél nem eléggé erősek, illetve fejletlenek. Ez a konfliktus folyamat pedig a kriminalizálódás irányába tereli az eseményeket, amelyek kiváltják a többségi társadalom egészséges önvédelmi reflexét.
Mivel a cigányok átlagos 75-84 Q szintje a belátóképességet nagymértékben rontja és egy demencia közeli állapotot eredményez. ezért szükséges a cigányságra kiterjedő általános szűréseket elvégezni. Ennek a populációnak a 70% potenciális bűnöző, közülük legalább 20% potenciális gyilkos. Amely magatartásforma szellemi fogyatékossággal és súlyos személyiségi zavarokkal függ össze.A jelenlegi szociálpolitikai rendszer szinte tenyész -programként szaporítja a deviáns társadalomra veszélyes cigányok tömegét.A halálbüntetés visszaállításával, legalább az egyedek szintjén a cigány bűnözői réteget végérvényesen kilehetne vonni az egészséges társadalom életéből.A két fotóból is kitűnik az a súlyos genetikai alapokra épülő terheltség , amely morfológiai és személyiségi jegyekben tör felszínre, hogy LOMBROSO CESARE kriminál-fiziológus orvos 1835-ös, ezekkel az összefüggésekkel kapcsolatos elméletét támassza alá.
Ezeket az embereket azonnal likvidálni kell.
Családjukat, leszármazottjaikat pedig megfigyelés alatt tartani, utódjaikat életvezetésükben permanensen, mint potenciális bűnöző új generációt kell nyomon követni.

de karatna
2009. február 09. 11:52 | Sorszám: 1
Szöveg Javítás ( elnézést egy szó kimaradt)

"Az öröklött adottságok révén az erőszakos bűnelkövetők 90% valamilyen személyiség torzító mentális zavarral rendelkezik"

de karatna
2009. február 09. 11:37 | Sorszám: 0
Napi szinten hangsúlyozzák, hogy a cigányság személyiség formálásában a társadalmi környezet jellem- és tudatformáló hatásainak fontos szerepe van. Viszont már nem kap ilyen hangsúlyt, hogy ebben a folyamatban, mint exogén tényezőnek, a családnak van elsődleges szocializációs szerepe és felelőssége. A család szerepe valamennyi társadalmi tényező közül a legmeghatározóbb. Olyan családoknál, ahol a család számos tagja börtönbüntetését tölti, és napi szinten kelnek-fekszenek a bűnözéssel, ott a bűnözés tanult viselkedési formává válik. Ebben a helyzetben viszont a család nem tölt be semmiféle elsődleges pozitív irányú szocializációs szerepet, sőt ellenkezőleg személyiségromboló.

De itt álljunk meg egy gondolat erejéig.

· Vajon csak a nyomorúságosabb anyagi körülmények tehetők felelőssé a cigányság átlagot messze meghaladó normaszegése, bűnözése miatt?

· Csak az igazságtalan társadalmi egyenlőtlenségen alapuló létfeltételek és erkölcsi viszonyok tekintethetők a bűnözés alapvető okainak?

· Milyen okok állhatnak annak hátterében, hogy a cigányság ösztönös, agresszív megnyilvánulása erősebb, mint a tágabb társadalmi környezet hatásaként elvárható gátlások?

· Miért fejletlenek a cigányságnál azok a társadalmi gátlások, amelyek visszatartanák az agresszivitást és a bűnözésre való hajlandóságot?

· Miért van az, hogy a többségi magyar társadalom csak jelentős anyagi áldozata árán, a cigányság társadalmi kondicionálásának fokozottabb induvidualizálásával tud csupán valamicske eredményt elérni a társadalmi beilleszkedés, a normakövetés, a tanulás stb. folyamataiban. Ebben a folyamatban, a cél elérése érdekében olyan pénzeszközök kerülnek ráfordításra, amelynek a töredékét sem „termeli meg” a cigányság a társadalmi együttélés és munkamegosztás során.

Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása során először is el kell fogadnunk az a tényt, hogy az ember nem csak társadalmi lény, hanem biológiai formáció, és ezzel együtt személyiségének formálódásában biológiai szempontok is közrejátszanak.

A cigánysággal kapcsolatban pedig ezek a dolgok fokozottabban nyomnak a latba, hiszen a bűnözés két alapvető tényezőre vezethető vissza, az:

öröklött idegrendszeri sajátosságokra ( ,amely meghatározza, de egyben határt is szabhat a nevelhetőségnek , a szocializálhatóság mértékének)

és

a külső társadalmi viszonyokra, illetve az ezek által nyújtott nevelésre, oktatásra, amelyek hatékonyságát döntően az individuum örökölt adottságai határozzák meg.

Magyarországon kiváló kriminológusok, kriminál-szociológusok és etológusok bioszociológusok, erre a területre szakosodott „agresszió” kutatók, szakpszichológusok tevékenykednek. De valamennyien attól tartanak, hogy ha erről a témáról tudományosan megalapozott véleményt alkotnának és ezt a sajtó nyilvánossága elé tárnák, akkor hozzá nem értő politikai percemberek, és hangulatkeltő újságírók támadásának lennének kitéve.

Ezért hallgatnak és így a kimondatlan igazság a szakmai körökön belül és a négy fal között marad. Ez esetben, most kivételesen világítsa meg az értelem fénye az eleddig homályban, elrejtve őrzött tényeket.

· Az öröklött adottságok révén az erőszakos bűnelkövetők 90% valamilyen személyiség torzító mentális rendelkezik

( Killy, J.-Culle, F.-Ball, R.: Criminological Theory. Context and Consequences. Sage Publication. 1989)

· A biológiai, természetes szülők genetikai hatása pedig erősebb, mint a társadalmi környezeté.

Ha ehhez a fogyatékossághoz az elsősszintű szocializációnál a családi környezetben, a család kriminális életformájának devianciájaként további külső negatív hatások járulnak kiegészülve a társadalmi előítéletekkel, akkor a bűnelkövetés nagyon nagy valószínűséggel prognosztizálható.

Vagyis idő kérdése, hogy a társadalmi normák megsértésére mikor kerül sor.

A cigányság körében ez a probléma pedig bővítetten termelődik újra és újra.

A cigányság által elkövetett bűncselekmények meghatározott okok és feltételek okozata, amely a személyiség és a bűncselekményt megelőző szituáció kölcsönhatásának következménye.

Az okozatot előidéző okokat elsősorban a cigány szubkultúrákban élő egyének személyiségében és az ezt nagymértékben meghatározó és korlátok közé szorító örökletes biológiai (genetikai) tényezőkben kell keresni

De mi van akkor, ha a meglévő endogén (belső) genetikailag öröklött fogyatékosságok nem terhelődnek további károsító, a meglevő fogyatékos személyiséget még tovább torzító exogén (külső) hatásokkal? Vagyis egy egészséges és általánosan elfogadott társadalmi normák betartására irányuló szocializáció próbálja enyhíteni az endogén (belső) fogyatékosságok hátrányát? Mennyire tudja enyhíteni vagy esetleg megszüntetni a belső fogyatékosságokkal párosuló agresszivitás által, felfokozott ösztöni reakciótat és ennek nyomán elkövetett normasértéseket az úgynevezett speciális igényű individualizált nevelés és a türelmes megértő társadalmi hozzáállás?

Az igazságra épülő őszinte válasz sajnos igen lehangoló!

A bűnelkövető szülőktől (meghatározott mértékben, a bűnöző anyáktól) származó, de hangsúlyozottan egészséges családi értékrendben felnőttkorúvá vált személyek körében hétszer több bűnöző lesz, mint ahol a család mentálisan is és szociálisan is egészséges!

Ez a 7:1 arány kétségbevonhatatlanná teszi azt, hogy a genetikai hatásoknak is szerepük, olykor meghatározó szerepük van a cigányok által elkövetett bűnelkövetéseknél. Tehát ez, ami kimondva vagy kimondatlanul határt szab bizonyos cigány-szubkultúrák nevelhetőségének, szocializálhatóságának.

Az ilyen ismérvekkel jellemezhető egyének és csoportok antiszocialítása csap át egy magasabb fokú társadalomellenes következménybe. Például, hogy szükségleteinek kielégítése során „tudatosan” helyezkednek szembe a társadalmi elvárásokkal és a társadalmi normákhoz való alkalmazkodást elviselhetetlen kényszerkén élik meg.

Ezek a rétegek azok, akik bűnöző életvitelükkel, intenzív szaporodási rátájukkal, gyermekszüléssel, utódok sokaságával, „reprodukciós megélhetésből” rátelepednek a magyar családtámogató szociálpolitikára. Ez a folyamat különösen azért káros, mert az egész cigány népességet leértékeli és marginalizálja.

A folyamatot erősíti, hogy ez a segélyosztogató ellenőrizetlenül zajló szociálpolitika semmit nem old meg. Viszont hatványozottan és egyre tömegesebb méretekben teremti bővítetten újra, a bűnözést, a normakövető társadalmi együttélés elutasítását. Ez pedig napról napra fokozza a társadalmi feszültségeket, amelyek haszonélvezői mindkét oldalon, az alantas politikai körök és a szenzáció hajhász szennymédia.

Bodó Kirchsteuer Attila


Téma: Európai Magyar Gimnázium KASTL Kolostorvár
de karatna
2009. február 09. 11:15 | Sorszám: 19
MINDEN KITARTÓ HARCNAK MAG VAN AZ EREDMÉNYE CSAK ELSZÁNTSÁG KELL HOZZÁ

http://de.indymedia.org/2009/02/241425.shtml

http://www.mittelbayerische.de/index.cfm?pid=1440&pk=350339
http://www.mittelbayerische.de/index.cfm?pid=3075&pk=350276&p=1
http://www.mittelbayerische.de/index.cfm?pid=2735&pk=350223

http://www.mittelbayerische.de/index.cfm?pid=1676&pk=354590
http://www.mittelbayerische.de/region/neumarkt/aus-der-zeitung/artikel//das_sind_bilder_gegen_das_verg/353841/das_sind_bilder_gegen_das_verg_2.html


Téma: BENSŐ és KÜLSŐ RASSZIZMUSAINK.
de karatna
2009. február 04. 01:34 | Sorszám: 0
BENSŐ és KÜLSŐ RASSZIZMUSAINK.
RASSZIZMUS?

Az óvodások jutnak eszembe, amikor a középső csoportos gyermek valami olyan szót hall, amelyről azt feltételezi, hogy jelentése csúnyaságot rejt, akkor ezzel kezdi társait csúfolni és egész nap ezt hajtogatja, hiába szól rá az óvónő. Mindezt azért teszi, mert nincs tudatában a szó , illetve a fogalom jelentésének, és ezért valami rosszat feltételez róla.

Valahogyan így vagyunk ezzel a szóval is, illetve fogalommal: rasszizmus.

Ha egy zsidó ember felvállalva családi gyökereit, etnikai, kulturális, vallási identitását azt mondja: "Én zsidó vagyok és ezek szerint élek, mások a szokásaim a tradícióm. Csak üvegtányérból vagyok hajlandó enni, mert számomra a porcelán az tisztátalan. Pénteken a Sabbat beálltától csak gyalog járok, semmi egyébbel nem foglalkozom, csupán a családommal, mert zsidó vagyok. Anyám is, nagyanyám is zsidó, és csak is zsidó nőt akartam feleségül venni. Azt óhajtom, hogy gyermekeim zsidó gyerekek között játsszanak az óvodában és tanuljanak az iskolában, és zsidó tanárok tanítsák mert jobban megértik egymást, stb ".

Ha egy cigány ember azt mondja, hogy "én egy szociális körülményeimet tekintve halmozottan hátrányos helyzetű cigány ember vagyok és szociálpolitikai segélyt kérek. Gyermekeimnek meg teljes ingyenes oktatást, valamint, élelmezési és tankönyvellátást, stb.

Vagy egy cigány muzsikus, arra törekszik, hogy tehetséges zenész gyermeke egy másik híres zenész cigány családból válasszon magának hitvest, akkor ezt egy pozitív irányú "benső", senkit nem sértő rasszizmusnak kell tekinteni.

Pedig ez is rasszizmus!

Rasszizmus ám a javából, mert a rasszra hivatkozással különbözteti meg magát, vagy különül el az adott személy az őt körülvevő társadalom egyéb tagjaitól. A rasszra való hivatkozással kér kedvezményeket és hivatkozik a másságára.

A rassz fogalmát az érdekeltek ebben az esetben, valamiféle preferált státusként hasznosítják, és azt, mint pozitív diszkriminációt élik meg.

Ezen "benső rasszizmus" mellett, az éppen aktuális politika és a politikát nagymértékben szabályozó média a legnagyobb természetességgel siklik el.

De ha ez a rasszizmus "külső rasszizmus" formájában jelentkezik, és valaki azt mondja, hogy "Te zsidó!" Vagy azok a zsidók! Vagy "a zsidók állandóan egymás között osztják a lapokat stb.", akkor ez a dolog azonnal negatív tartalmú, úgynevezett zsidózásnak, megbélyegzendő rasszizmusnak minősül.

Ugyanez a helyzet a másik példánál maradva, a cigánysággal is.

Ha valaki a meglévő bűnügyi statisztikák láttán azt mondja, hogy a cigányság létszámbeli növekedése, mint demográfiai tény és a cigányok által elkövetett bűnözés, mint bűnügyi statisztikai tény között szignifikáns összefüggés van, akkor ez szintén megbélyegzendő rasszizmusnak minösül.

Hát akkor hogyan is vagyunk ezzel a rasszizmussal?

Valahogy úgy, mint a félig töltött pohárral, amelyről ha úgy akarom, akkor azt mondom, hogy félig van tele, vagy ha másképpen közelítem meg az igazságot, akkor azt mondhatom, hogy a fele hiányzik ?

Van -e egyáltalán értelme a rassz fogalmát negatív értelemben véve politikai célból a XXI. században stigmatizációként használni és az aktuális politika kénye kedve szerint emberekre csoportokra rásütni, mindezt akkor, amikor szóban forgó csoportok a rassz fogalmát, mint "benső rasszizmust" a legnagyobb természetességgel saját maguk megkülönböztetésére használják ?

De tulajdonképpen mi is az a rassz?

Valami fertőző betegség?

Vagy valami stigma, szitok szó?

Dehogy!

Erről szó sincs!

Ebből a szóból és fogalomból, mint "rasszizmus" a politika csinált egy olyan furcsa "piszkavasat", amellyel, ha kell, akkor a feltörő indulatok "tűzéből" ki lehet kaparni az érdekek "gesztenyéjét", ha pedig szükségessé válik, akkor fejbe lehet vágni azt, aki éppen az aktuális politikai és egyéb érdekek érvényesítésének útjában áll.

De egyáltalán mi is az a rassz?

Semmiképpen nem a "fajelmélet" valamiféle alapegysége, hiszen nem léteznek ember fajok, csupán egy. A földünket benépesítő emberiség egyetlen fajhoz a (Homo sapiens) tartozik.

De akkor ezen belül még is hogyan lehet megközelíteni a rassz fogalmát?

A rassz közös eredetű, azonos testi és szellemi jellegzetességekkel felruházott egyének eleven közössége, amely a rá jellemző fizikai és pszichikai adottságok összekapcsolósása révén különbözik minden más embercsoporttól, és mindig hozzá hasonlatos egyedeket hoz létre. Olyan csoport, amelyet azonos gének együttese, nem pedig külsőleg hasonló emberek együttese határoz meg. Az ilyen csoportot/okat NEM elsődlegesen, valamilyen szellemi, vagy testi jellegzetességek birtoklása, hanem az ezeken keresztül megnyilvánuló stílus határoz meg.

A fejlődés útja a differenciálódás. Ez nem csupán a biológia világára és élővilág törzsfejlődésére igaz, hanem az emberi társadalomra is. Az emberi társadalmakat mozgató legmélyebb ősi erő az élővilágot meghatározó és a természettudományok által feltárt törvényszerűségekből táplálkozik. Hiszen nem lehet elvonatkoztatni attól az alapvető ténytől, hogy az ember elsődlegesen biológiai lény. Azok a társadalmak, amelyek a differenciálódás irányába ható erőket elfogadták és társadalmuk részévé tették, folyamatos történelmüket sok sok évezredekbe mérik, pl.India. Az ilyen differenciált társadalmakat nagy belső stabilitás jellemez. Belső erjedés nem következik be, felszámolásukra csak külső erők a teljes elpusztításuk árán képesek.

Azok a társadalmak viszont, amelyek valamiféle "magasabb rendű és megfoghatatlan humánus érdekekre" hivatkozva a differenciálódás ellenében, a "mindenki egyenlőnek született " hamis jelszavával a homogenizálásra (egyformásításra) a társadalmi struktúrák ; etnikai, vallási, és különféle szempontok szerint össze rendeződő egyéb csoportok felszámolására törekedtek, sorra, hatalmas pusztítások közepette buktak el. Ki kell mondani ha tatszik, ha nem. Igenis léteznek emberi rasszok, a maguk külsődleges és belső jellemzőikkel együtt, amelyek élesen, vagy átmenetesen különböztetik meg őket más rasszoktól.

Minden embernek, ha erre igénye van, akkor joga van rasszban gondolkodni és ezen az alapon saját rasszát preferálni más rasszokkal szemben. Természetesen ennek a "protekcionizmusnak" határait nem lehet olyan irányban átlépni, amelynek célja egy másik rassz elpusztítása. Az egész élővilág, ezzel együtt az egész emberi társadalom egy gigantikus versenyszféra, az egyének és különféle érdekcsoportok vetélkedésének küzdőtere. A küzdelmet, a vetélkedést finoman átszövik a génekbe kódolt idegvégződésig hatoló "benső" és "külső" rasszizmusaink. Természetesen mind a benső, mind pedig a külső rasszizmusunk egyetlen erőből, - ahogy ezt már korábban írtam -, az élővilágot, így az emberi viselkedést is befolyásoló, az egész élö természet világát mozgató biológiai törvényszerűségekből vezethetők le. Családunk tagjait és rokonainkat is előnyben részesítjük másokkal szemben. Ugyanezt tesszük más etnikai csoportokkal kapcsolatban is. A sportversenyeken nem a jobbiknak vagy a gyengébbiknek, vagy a szimpatikusabbnak, hanem saját nemzetünk versenyzőinek szurkolunk.

Zárt kényszerközösségekben is nem szimpátia, hanem elsődlegesen származás és bőrszint szerint alakulnak meg a kisebb csoportok, közösségek. Multikulturális nagyobb lakóközösségekben is, a "multi" nem azt jelenti, hogy egymás szomszédjai valamiféle szabályos elrendezésben egy fekete, egy ázsiai, egy kreol, egy német, egy török, egy zsidó család. Ezek, mind mind külön az "ősi rassz ösztön"szerint szigetekbe, városnegyedekbe rendeződve élnek egymás mellet és nem egymással együtt vagy egymás között.

Ha valakinek lehetősége van munkatársat választani és nem érdeklik a reá kényszerített fennkölt társadalmi fikciók, akkor azonos felkészültség esetén az azonos vagy hozzá közelálló rasszba tartozó személyeket preferálja és választja munkatársának vagy bizalmasának.

Egy székely ember szívesebben dolgozik együtt azonos "szülőföldről származó" azonos gyökerekkel rendelkező, azonos rasszba tartozókkal, mint másokkal.

Egy zsidó ember, ha erre lehetősége van, akkor bizalmi munkatársainak nagy részét a zsidóságbál választja, mert közöttük biztonságosabbnak véli a tevékenységet, a hasonlatos stílus, a kulturális, etnikai azonosság miatt. A "mi tudata" az "egy rugóra jár az agyunk" benső rasszizmus mindent felülír.

Kell -e ezért bárkit is kárhoztatni?

Nem!

Mert ez a természetes, a szó legszorosabb értelmében.

Ha az Ószövetséget, vagyis a Torát fellapozzuk, az telis-tele van etno-centrikus megállapításokkal. Olyan megállapításokkal, amelyek egy rasszt helyeznek az üdvtörténet középpontjába, azzal az Isteni kinyilatkoztatásból táplálkozó küldetés tudattal, hogy az Örökkévaló elrendeléseit ezen a földön e kiválasztottaknak kell beteljesíteniük. Hasonló etno-centrikus teremtésmítoszok és küldetéstanok más kultúr-rasszoknál is fellelhetők, mint az öntudatot és az önmeghatározást erősítő szellemi táplálék.

A "rassz öntudatot", annak pozitív tartalmánál fogva helyes és célszerű megragadni.

Mi a pozitív tartalom?

A pozitív tartalom a rasszon belüli szellemi és fizikai tökéletesedésre, egyre nagyobb szervezettségre való törekvést jelent, mindez a versenyben maradás és a rangos helytállás érdekében. Az emberiség történetében ha a különféle rasszok a legjobb tudásuk szerint a tisztesség alapján tartják be a versengés játékszabályait, akkor az emberi faj fejlődése számára ez egy óriási hajtóerőt jelent.

A rassz és a rasszizmus tehát nem az Sátántól való fogalom. Akkor is ott vannak gondolatainkban, ösztöneinkben, értékrendünkben és szándékainkban, ha erről nem beszélünk, vagy nem akarunk róla tudomást szerezni.

Közös felelősségünk, hogy a politika sajtó útján terjesztett káros szellemi doppingszerei és áfiuma ne legyen mákonya az egész emberiségnek. Ha ezt elérjük, akkor a rassz és a rasszizmus fogalma is más, valóságos értelmet fog nyerni!

Baráti üdvözlettel;de Karatna


Téma: GONDOLATOK A SZENT KORONA TANRÓL ÉS EREC JISZRAELRŐL
de karatna
2009. február 02. 17:46 | Sorszám: 7
Köszönöm a gratulációt!

üdvözlettel:

de karatna
2009. február 02. 17:45 | Sorszám: 6
Kedves Ismeretlen!
Ha ez nem csupán vers, hanem mezőpaniti vagy, akkor őseink generációkon keresztül együtt éltek boldogan a békében, és bajtársiasan a harcokban.

Szeretettel üdvözöl: de Karatna


Téma: BOLSEVIK UTÓDOK ÉS A CIGÁNYSÁG
de karatna
2009. február 02. 13:11 | Sorszám: 0
A bűnüldöző szervek a hetvenes és nyolcvanas években a cigánybűnözés etnospecifikus jellegére tekintettel szakértői csoportokat szerveztek annak érdekében, hogy a vizsgálati és nyomozati munka könnyebbé váljon. Ekkor még ennek a speciális szakmai csoportnak a létjogosultságát a bűnüldözésen belül egyetlen társadalomkutató sem kérdőjelezte meg.

A bolsevik családi szocializáció egyik, generációról generációra áthagyományozott „terméke”, hogy ha hataloméhes politikájuk bajba kerül, akkor, saját fennmaradásuk érdekében a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportokat környékezik meg. A legkiszolgáltatottabb csoporton belül is a lump, demens csőcseléket.

Miután a bolsevikok három generációs társadalom rombolásuk során elfogyasztották és magukba asszimilálták a hőbörgő lump elemeket, ezért most az új hatalmi játszmában túlélésük érdekében nem maradt más, mint Magyarország legalacsonyabb intelligenciahányadossal rendelkező és intenzíven sokasodó kisebbsége, a cigányság. Ahogy a liberális és szocialista álruhába öltözött bolsevik ivadékok politikai pozíciója gyengül, úgy értékelődik fel a cigányság, mint formálható tömeg és elvtelen szavazóbázis. Minél alacsonyabb szellemi szinten áll egy népesség, minél deviánsabb, annál inkább uszítható és hamis öntudatra ébreszthető. Velük lehet megtölteni a barikádok értékromboló oldalát.

Lenin óta, - most már harmadik, negyedik generációban -, ezt a gyakorlatot alkalmazza az örökösen más alakzatokat felvevő, „nem vész el, csak átalakul” fizika törvénye szerint működő vörös elit.

Ennek a társulatnak a hataloméhségét csak nemzetellenessége tudja felülmúlni.

Most, hogy napjainkra a fenti érdeknek megfelelően eltüntették a Cigánybűnözés meghatározást, ennek a kategóriának a visszaállítása az egyik legsürgetőbb feladat.

Természetesen ennek az etnospecifikus, normasértő magatartási formának kriminológiai kategóriaként történő meghatározására és gyakorlatban történő visszaállítása csak és kizárólag a természet- és társadalomtudományi módszerek együttes alkalmazásával kerülhet sor. A cigánykérdés sürgős feldolgozása leginkább a cigányság elemi érdeke.

Az általánosító jelzőktől, a bűnöző lump cigány attitűdtől és stigmáktól csak a cigánybűnözés definiálásával és hatékony kezelésével lehet megszabadulni. A cigányság elemi érdeke, hogy minél előbb elhatárolódjon saját bűnözői köreitől és szociálpolitikai parazitáitól, és elvtelen, főállású, politikailag és anyagilag manipulálható megélhetési „érdekvédőitől“. A cigányság csakis egy önkritikus magatartással válhat képessé arra, hogy kimásszon erkölcsi mocsarából, és lebontsa a vele kapcsolatban tapasztalati tényeken nyugvó előítéletek egyre vastagodó és magasodó falát.


Téma: CIGÁNYSÁGRÓL TABUK NÉLKÜL
de karatna
2009. február 01. 17:02 | Sorszám: 0
Cigányságról tabuk nélkül

Napi szinten hangsúlyozzák, hogy a cigányság személyiség formálásában a társadalmi környezet jellem- és tudatformáló hatásainak fontos szerepe van. Viszont már nem kap ilyen hangsúlyt, hogy ebben a folyamatban, mint exogén tényezőnek, a családnak van elsődleges szocializációs szerepe és felelőssége. A család szerepe valamennyi társadalmi tényező közül a legmeghatározóbb. Olyan családoknál, ahol a család számos tagja börtönbüntetését tölti, és napi szinten kelnek-fekszenek a bűnözéssel, ott a bűnözés tanult viselkedési formává válik. Ebben a helyzetben viszont a család nem tölt be semmiféle elsődleges pozitív irányú szocializációs szerepet, sőt ellenkezőleg személyiségromboló.
De itt álljunk meg egy gondolat erejéig.
· Vajon csak a nyomorúságosabb anyagi körülmények tehetők felelőssé a cigányság átlagot messze meghaladó normaszegése, bűnözése miatt?
· Csak az igazságtalan társadalmi egyenlőtlenségen alapuló létfeltételek és erkölcsi viszonyok tekintethetők a bűnözés alapvető okainak?

· Milyen okok állhatnak annak hátterében, hogy a cigányság ösztönös, agresszív megnyilvánulása erősebb, mint a tágabb társadalmi környezet hatásaként elvárható gátlások?
· Miért fejletlenek a cigányságnál azok a társadalmi gátlások, amelyek visszatartanák az agresszivitást és a bűnözésre való hajlandóságot?

· Miért van az, hogy a többségi magyar társadalom csak jelentős anyagi áldozata árán, a cigányság társadalmi kondicionálásának fokozottabb induvidualizálásával tud csupán valamicske eredményt elérni a társadalmi beilleszkedés, a normakövetés, a tanulás stb. folyamataiban. Ebben a folyamatban, a cél elérése érdekében olyan pénzeszközök kerülnek ráfordításra, amelynek a töredékét sem „termeli meg” a cigányság a társadalmi együttélés és munkamegosztás során.
Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása során először is el kell fogadnunk az a tényt, hogy az ember nem csak társadalmi lény, hanem biológiai formáció, és ezzel együtt személyiségének formálódásában biológiai szempontok is közrejátszanak.

A cigánysággal kapcsolatban pedig ezek a dolgok fokozottabban nyomnak a latba, hiszen a bűnözés két alapvető tényezőre vezethető vissza, az:


öröklött idegrendszeri sajátosságokra ( ,amely meghatározza, de egyben határt is szabhat a nevelhetőségnek , a szocializálhatóság mértékének)
és
a külső társadalmi viszonyokra, illetve az ezek által nyújtott nevelésre, oktatásra, amelyek hatékonyságát döntően az individuum örökölt adottságai határozzák meg.
Magyarországon kiváló kriminológusok, kriminál-szociológusok és etológusok bioszociológusok, erre a területre szakosodott „agresszió” kutatók, szakpszichológusok tevékenykednek. De valamennyien attól tartanak, hogy ha erről a témáról tudományosan megalapozott véleményt alkotnának és ezt a sajtó nyilvánossága elé tárnák, akkor hozzá nem értő politikai percemberek, és hangulatkeltő újságírók támadásának lennének kitéve.
Ezért hallgatnak és így a kimondatlan igazság a szakmai körökön belül és a négy fal között marad. Ez esetben, most kivételesen világítsa meg az értelem fénye az eleddig homályban, elrejtve őrzött tényeket.
· Az öröklött adottságok révén az erőszakos bűnelkövetők 90% valamilyen személyiség torzító központi idegrendszeri , és pszichés defektussal rendelkezik
( Killy, J.-Culle, F.-Ball, R.: Criminological Theory. Context and Consequences. Sage Publication. 1989)

· A biológiai, természetes szülők genetikai hatása pedig erősebb, mint a társadalmi környezeté.


Ha ehhez a fogyatékossághoz az elsőszintű szocializációnál a családi környezetben, a család kriminális életformájának devianciájaként további külső negatív hatások járulnak kiegészülve a társadalmi előítéletekkel, akkor a bűnelkövetés nagyon nagy valószínűséggel prognosztizálható.

Vagyis idő kérdése, hogy a társadalmi normák megsértésére mikor kerül sor.

A cigányság körében ez a probléma pedig bővítetten termelődik újra és újra.

A cigányság által elkövetett bűncselekmények meghatározott okok és feltételek okozata, amely a személyiség és a bűncselekményt megelőző szituáció kölcsönhatásának következménye.
Az okozatot előidéző okokat elsősorban a cigány szubkultúrákban élő egyének személyiségében és az ezt nagymértékben meghatározó és korlátok közé szorító örökletes biológiai (genetikai) tényezőkben kell keresni

De mi van akkor, ha a meglévő endogén (belső) genetikailag öröklött fogyatékosságok nem terhelődnek további károsító, a meglevő fogyatékos személyiséget még tovább torzító exogén (külső) hatásokkal? Vagyis egy egészséges és általánosan elfogadott társadalmi normák betartására irányuló szocializáció próbálja enyhíteni az endogén (belső) fogyatékosságok hátrányát? Mennyire tudja enyhíteni vagy esetleg megszüntetni a belső fogyatékosságokkal párosuló agresszivitás által, felfokozott ösztöni reakciótat és ennek nyomán elkövetett normasértéseket az úgynevezett speciális igényű individualizált nevelés és a türelmes megértő társadalmi hozzáállás?

Az igazságra épülő őszinte válasz sajnos igen lehangoló!


A bűnelkövető szülőktől (meghatározott mértékben, a bűnöző anyáktól) származó, de hangsúlyozottan egészséges családi értékrendben felnőttkoruvá vált személyek körében hétszer több bűnöző lesz, mint ahol a család mentálisan is és szociálisan is egészséges!

Ez a 7:1 arány kétségbevonhatatlanná teszi azt, hogy a genetikai hatásoknak is szerepük, olykor meghatározó szerepük van a cigányok által elkövetett bűnelkövetéseknél. Tehát ez, ami kimondva vagy kimondatlanul határt szab bizonyos cigányszubkultúrák nevelhetőségének, szocializálhatóságának.

Az ilyen ismérvekkel jellemezhető egyének és csoportok antiszocialítása csap át egy magasabb fokú társadalomellenes következménybe. Például, hogy szükségleteinek kielégítése során „tudatosan” helyezkednek szembe a társadalmi elvárásokkal és a társadalmi normákhoz való alkalmazkodást elviselhetetlen kényszerkén élik meg.

Ezek a rétegek azok, akik bűnöző életvitelükkel, intenzív szaporodási rátájukkal, gyermekszüléssel, utódok sokaságával, „reprodukciós megélhetésből” rátelepednek a magyar családtámogató szociálpolitikára. Ez a folyamat különösen azért káros, mert az egész cigány népességet leértékeli és marginalizálja.

A folyamatot erősíti, hogy ez a segélyosztogató ellenőrizetlenül zajló szociálpolitika semmit nem old meg. Viszont hatványozottan és egyre tömegesebb méretekben teremti bővítetten újra, a bűnözést, a normakövető társadalmi együttélés elutasítását. Ez pedig napról napra fokozza a társadalmi feszültségeket, amelyek haszonélvezői mindkét oldalon, az alantas politikai körök és a szenzáció hajhász szennymédia.

de Karatna


Téma: GONDOLATOK A SZENT KORONA TANRÓL ÉS EREC JISZRAELRŐL
de karatna
2009. január 28. 03:18 | Sorszám: 0
GONDOLATOK A SZENT KORONA TANRÓL ÉS EREC JISZRAELRŐL


A magyar Szent Korona Tan misztikáját és alkotmányjogi lényegét, különösen egy külföldi állampolgár nagyon nehezen érti meg.
De azt hiszem, hogy ehhez nem kell külföldre utaznunk.
Nagyon nehéz értelmezni, hogy egy koronázási ékszer, hogyan válhat úgy jogképessé, mint egy természetes vagy jogi személy.
Ezzel a kérdéssel kiterjedt jogtörténeti és egyéb jogelméleti szakmunkák foglalkoznak.
Akit érdekel az utána olvashat.

Ebben az írásban a Szent korona tan két lényegi elemét emelem ki.

- Az egyik maga az államalapító és államalkotó nemzet joga saját államában, saját hazájában.

-A másik pedig az állam földrajzi értelemben vett földterületének sorsa és kérdései.

Kérem, most ne csodálkozzanak, mert egyik ponttal kapcsolatosan sem kívánok idézni a Szent Korona Tanból és ehhez kapcsolódó egyetlen tanulmányból sem, még ha azok oly neves jogtörténészek tolla által íródtak is.

Miért?

Azért mert ha ezt tenném, akkor csupán az elméleti fejtegetések területén maradnánk.
Én a két fentebb kiemelt kérdéskört pragmatikusan akarom megközelíteni, a gyakorlat oldaláról.

Azonnal egy kérdésfeltevéssel indítok.

Vajon a XX-XXI. században létezik-e egy olyan állam a földkerekségen, amely a Szent Korona Tan szellemiségében gondolkodik és cselekszik az államalapító nemzetének saját hazájához való jogairól?

Létezik-e olyan állam napjainkban, amelyik az állam földrajzi értelemben vett földterületének sorsának alakulását az állami politikájának kiemelt részévé teszi?

A válasz igen, létezik!

Mielőtt ennek a részleteibe mélyednénk, szeretnék egy kis kitérőt tenni.

Herzl Tivadarral, (Pest, 1860. május 2.- Edlach, 1904. július 3.) aki politikus és újságíró, valamit a Zsidó Állam Erec Jiszrael megálmodója volt, de egyben Heltai Jenő, neves irodalmár unokatestvére is (Budapest, 1871. augusztus 11- Budapest, 1957. szeptember 3.) http://hu.​wikipedia.​org/wiki/H​eltai_Jenő


Herzl Tivadar középiskolai tanulmányait a budapesti Evangélikus Gimnáziumban fejezte be. A fiatal Herzl Tivadarra nagy hatással volt a vérbe fojtott magyar szabadságharc évtizedes szellemi amnéziája után, a kiegyezést követő újbóli nemzeti öntudatára ébredés. A magyar gazdaság és társadalom megpezsdült világa. Herzl fiatalon az evangélikus gimnázium történelem óráin szívta magába azt a felfokozott nemzeti érzést, amely oly fontos egy önmagát építeni és felvirágoztatni kívánó nemzet számára.
Herzl Tivadar hosszú útja az evangélikus gimnázium lelkesítő történelem óráitól indult, hogy aztán a magyar nemzethez hasonlóan saját nemzetének, a zsidóságnak is megálmodja a régi új államát, Erec Jiszraelt.
Herzl Tivadar a diaszpórában, a világ különböző részein élő zsidóságot akarta visszavezetni arra a vidékre, amelyet Isten adott örök friggyel az Ő választott népének.
Az álom valóra vált, pontosan Herzl Tivadar születését követő 88. esztendő májusában megszületett illetve újraszületett Erec Jiszrael, a zsidóság állama.

E kis kalandozás után visszaérkeztem ahhoz a ponthoz, hogy most már egy létező államot, Erec Jiszraelt hívjam segítségül ahhoz, hogy bemutassam, hogy a Szent Korona Tan szellemiségéhez kísértetiesen hasonlatos módon, hogyan lehet megteremteni, és érvényt szerezni a defenzív nacionalizmusra épülő nemzeti érdekeket szolgáló állampolitikának.

1. A nagy befolyással rendelkező cionista Rabbi Cook azt mondta, hogy "az Örökkévaló Kánaán földjét a zsidó népnek és nem a kormányoknak adta. Senkinek nincsen joga ahhoz, hogy ennek a földnek akármekkora darabkáját is átadja olyan valakiknek, akik nem zsidók!"

Ez a gondolat, milyen átiratot és üzenetet tartogat a magyarság részére?

1/a Az Isten a Kárpát-medencét a magyar népnek és nem a kormányoknak adta. Senkinek nincsen joga ahhoz, hogy e földnek akármekkora darabkáját is más valakinek átadja, aki nem magyar.
A Kárpát-medencében a magyarok államát létrehozó, felkent Árpád-házi királyok megszentelt apostoli méltóságukkal isten akarata által örökös érvényt szereztek ahhoz, hogy a Kárpát-medence a magyarságé legyen. Isten akarata azáltal is kinyilvánításra került, hogy a magyarok Kárpát-medencei államát Isten akarata szerint létrehozó Árpád-ház adta a legtöbb szentet az európai kereszténységnek.


2. Izrael állam saját alkotmányában magát úgy határozza meg, hogy, az a zsidók állama, vagyis zsidó állam. Olyan párt, amelyik ezt az alkotmányban rögzített fogalmat és meghatározást vitatja vagy megváltoztatását akarja, az nem vehet részt a parlamenti választásokon.

Ez magyar átiratban így hangzik:

2/a. Magyarország egy magyar állam, vagyis a magyarok állama. Amelyik párt ezt a meghatározást vitatja, az nem indulhat a magyar parlamenti választásokon.


3. Izrael állam olyan személyeké, akik az izraeli hatóságok meghatározása szerint " zsidók", függetlenül attól, hogy hol laknak. Egyedül, kizárólag csakis egyedül övék Izrael. Aki nem zsidó, az hivatalosan nem részese, csupán lakója Izraelnek. Ez a jogállása csak akkor változik, ha megtérnek a zsidó hitre.

Ez magyar átiratban így hangzik:

3/a. Magyarország olyan személyeké, akik a magyar hatóságok meghatározása szerint "magyarok", függetlenül attól, hogy hol laknak. Egyedül, kizárólag csakis egyedül övék Magyarország. A nem magyar nemzetiségű személyek (nem magyarok) hivatalosan nem részesei, csupán lakói Magyarországnak, vagyis csupán magyarországi lakosok. Ez a jogállásuk akkor változik, ha deklarálják magyarságukat és a magyarországi hatóságok által meghatározott kritériumának megfelelnek. (4.pont) Ezek után Magyarország teljes jogú polgáraivá válnak, mint magyarok.

4. Izraeli törvények értelmében egy személy akkor tekintendő zsidónak, ha anyja, nagyanyja, dédanyja, vagy ükanyja zsidó volt. Továbbá az, aki betért a zsidóságba.

Ez magyar átiratban így hangzik

4/a. Olyan személy tekinthető magyarnak, akinek, anyja, nagyanyja, dédanyja, vagy ükanyja magyar, és magyar nemzetiségűnek vallotta magát. Vagy olyan személy, aki betért a magyar nemzetiségbe, kulturális közösségbe.

A zsidók és nem zsidók megkülönböztetése Erec Jiszraelben:

5. Izrael állam 92 százaléka állami tulajdonban van (nemzeti föld). Az állami tulajdonban levő területen nincs jogosultsága nem zsidó személyeknek letelepedni, vállalkozni, vagy munkát vállalni.
Zsidók ezeket a területeket nem zsidóknak hasznosításra bérbe, megművelésre nem adhatják.

Ez magyar átiratban így hangzik:

5/a. A Magyar Állam teljes területe a Szentkorona joghatósága alatt áll. A magyar nemzet földje.
Ezen a területen nincs jogosultsága nem magyar személynek letelepedni, vállalkozni, vagy munkát vállalni. Magyarok ezeket a területeket nem magyaroknak hasznosításra bérbe, megművelésre nem adhatják. A magyarok között minden jellegű földforgalom megkötések nélkül szabadon folytatható.

6. Izraelben letelepedési joga csak zsidó személynek van, aki azonnal állampolgárságot kap, mert visszatért az anyaföldre. Letelepedése során (attól függően, hogy melyik országból érkezik) pénzügyi kedvezmények, letelepedési segély illeti meg.

Ez magyar átiratban így hangzik:

6/a. Magyarországon letelepedési joga csak magyar személynek van, aki azonnali állampolgárságot kap, mert saját nemzet államának területén van. Letelepedése során (attól függően, hogy melyik országból érkezik) pénzügyi kedvezmények, letelepedési segély illeti meg.

7. Izraelben minden személynek a személyazonosító okmányában fel van tüntetve nemzetisége. Az ország bizonyos területeire csak zsidó személyek léphetnek be.

Ez magyar átiratban így hangzik:

7/a. Magyarországon minden személynek a személyazonosító okmányában fel kell tüntetni nemzetiségét. Az ország bizonyos területeire csak magyar személyek léphetnek be.

A fenti valóságból és az utánuk "a" betűkkel jelzett fikciókból sok minden világossá válik.

A zsidó nép Herzl Tivadar álmát megvalósítva kánaáni állami létének megszűnése után kettőezer év elmúltával újra létrehozott egy olyan államot, amely elsődlegesen az államalkotó nemzet érdekét szolgálja. Ugyanúgy, ahogyan egy adott családnak elsődlegesen saját családtagjainak érdekét kell szolgálnia.

Magyarországon az államalkotó magyarság, a rendszerváltás után, saját ezer esztendős történelmi alkotmányát, a Szent Korona tannal együtt képtelen volt saját államjogába visszaemelni. Ezzel együtt egy olyan alkotmányos rendet magvalósítani, ahol a jogalkotás elsődlegesen és kiemelten az államalapító, magyar nemzetiséget és annak személyi jogait és egyetemleges földtulajdonát hivatottak megvédelmezni, a jelen és a jövő magyar nemzedékének boldogulására.

Ha Erec Jiszrael a zsidóság ősi jogot érez ahhoz, hogy államát nemzeti érdekeinek megfelelően rendezze be és politikai életét a nemzeti szellemnek rendelje alá, akkor ez a jog az ezeréves Kárpát-medencei magyarságot is megilleti.

Herzl Tivadar szellemében, minden becsületes zsidónak, aki Erec Jiszrael sorsát saját sorsaként szemléli és éli meg, az a magyarság azonos törekvéseit átérezni és erkölcsileg támogatni tartozik.

üdvözlettel: de karatna


Téma: A zsidóság nem védbástyája a devianciáknak
de karatna
2008. július 10. 20:23 | Sorszám: 0
Úgy látszik Szegö Péter írásaival mindig valami konfliktusom támad!
http://hvg.hu/velemeny/20080708_melegfelvonulas_helyszini_tudositas.aspx

Miért?

A Hollán Ernö utcai politikai megrendelésre készült látványos zsidozó- nácizó mübalhé után Szegö Péter most a buziparádé HVG-s tudósítójaként felháborodott hangon szólt - a valóban szélsöséges mutogatáskényszerben szenvedö transzvesztiták és egyéb szexuális aberránsok - hivalkodó felvonulását fujjoló és tojásdobáló "radikális" jobboldalinak minösített tömegek ellen.

Kedves Hölgyeim és Uraim!

Családom egyik tagjától, aki orvosnak tanult, az Auschwitz-i lágerben csupán egy börönd maradt.
Ez a börönd sok száz kiállított másikkal együtt elrettentésül hirdeti, hogy világunk, egyik oldalán hataloméhes, másik oldalán pedig közömbös politikusai által milyen mértékig képes elaljasulni.
Nyomatékosan felhívom az érintettek figyelmét arra, hogy ezekbe a gazdátlanná vált böröndökbe, még átvitt értelemben se akarják nap, mint nap, az összes morális szemetet becsomagolni.
Nem kell a tragédia böröndjeibe beletuszkolni a devianciát, a buzik érdekképviseletét, a bünözö és társadalmi normákat napi szinten megsértö cigányokat.
A zsidóság tragédiája nem egy szennyes rongy, amely arra szolgál, hogy minden mocskot azzal takarítsanak fel, és minden piszkot belegyüjtsenek.
Most már lassan arra kelek és fekszem, hogy aki utálja a homoszexuálisok hivalkodó parádéját, az burkoltan antiszemita.
Az egyik megélhetési cigány jogszónok azt mondja, hogy aki ma rossz szemmel néz a cigány szubkultúrára, az holnap a zsidókat is üldözni fogja!
Azt sugallják, és olykor kimondani merészelik, hogy a devianciák intolerálása egyenesen az antiszemitizmushoz vezet
Mi ez a szánalmas idióta játék????
Ott tartunk, hogy lassan minden jellemtelem politikus, semmirekellö, és magamutogató pedaraszta, valamint félidióta, 90 IQ-s mosdatlanszájú lumpen a zsidóságot használja fel, légoltalmi bunkerként.
Olyanok bújnak a zsidóság mögé, akik annak belsö lényegét és kötelesség rendszerét nem is ismerik.
Senki ne használja a zsidóságot védö palánknak, arra az esetre, hogy ha jön a népharag, akkor irháját menteni mögé rejtözzön, és onnan kiabáljon: Antiszemiták! Antiszemiták!
A zsidóság eleget szenvedett az elmúlt századok alatt!
De tudják, általában nem saját maga miatt, hanem mások által reá testált dolgokért. Olyanok okozták a legtöbb szenvedést, akik, mint most napjainkban is minden erkölcsi mocskot, hazugságot a zsidóság nyakába akarnak varrni.
A kipa pedig kicsi ahhoz és nem is arra való, hogy a közerkölcsöt romboló devianciákat ez alá rejtsék
A homoszexualitás tilalma és büntetése évezredek óta minden hithü zsidó számára kötelezö.
Ez egy felülírhatatlan törvény, egy Halacha.
Ezt a törvényt Isten adta az emberiségnek, és az, aki megrontja az isteni kinyilatkoztatás általi törvényt, az megrontja magát Istent is.
„VE’ET ZÁCHÁR LO TISKAV MI’SKVÉI ISÁ – TOÉVÁ HU”. ne háljál úgy férfival, ahogyan az asszonnyal hálsz.
Ezt a törvényt nem lehet azzal kimagyarázni, hogy férfival, annak anatómiai mássága miatt nem is lehet olyan szexuális kapcsolatot létesíteni, mint amilyent a növel.
Ez a törvény, amely minden egészséges szexualitású ember belsö törvénye is, az azonos nemüek szexuális aktusát tiltja.
Erre valamelyik homoszexuális azt mondhatná, hogy mi van azokkal, akik nem hisznek Istenben! Azoknak miért kellene ehhez a "maradi"törvényhez tartania magát.
Ezeknek üzenem, hogy ha így érvelnek, akkor ne hivatkozzanak a zsidóságra.
Ne bújjanak a zsidóság mögé.
A zsidóság tradíciójában az egyik központi gondolat a gyermekközpontú, az anyaság szerepét nagyrabecsülö egészséges család és nem a homoszexualitás.
Az ortodox zsidóságnál, a homoszexualitás teljesen ismeretlen és iszonytató.
Az ortodoxia, a tradicionális hagyománytisztelet nélkül pedig elképzelhetetlen a zsidóság. Egy ilyen negyedben próbáltak volna homoszexuális felvonulást rendezni!
Tojások helyett kövek hullottak volna.
Végezetül a tálit, a köpeny, az imasál nem arra szolgál, hogy fátylat borítson a tisztességtelenségre a kipa pedig nem arra szolgál, hogy alá rejtsék az erkölcstelenséget, a teffilin pedig nem azért van, hogy körbekössék vele a hazugságot.
Ja még valami fontosat majdnem elfelejtettem!
A magyarországi buzi parádéról Ernst Röhm NSDAP vezér ( 1887 November 28- 1934 Juli 1. München Stadelheim ) náci föhomokos jut az eszembe, már csak azért is, mivel a halálának 121-ik évfordulójához igen közeli idöpontban kerülnek ezek a hivalkodó és gyomorfordító rendezvények lebonyolításra, egész Európában és így Magyarországon is. A náci Németországban, a "harmadik birodalomban" Ernst Röhm homoszexuális kotlósként maga mellé gyüjtötte a harmadik birodalom összes csinos pedarasztáját, homokosát, hogy kiadós hímorgiák után együtt terveljék ki az elkövetkezö hetek zsidóverésének forgatókönyvét. Milyen érdekes, hogy a buzik nem rá hivatkoznak, hanem az általuk agyonvert zsidókra.
Mit csináljak nekem a homokosokról ök jutnak az eszembe

Baráti üdvözlettel: Bodó Kirchsteuer Attila


Szívélyes baráti üdvözlettel:
Bodó Kirchsteuer Attila


Téma: Miért vált egy erkölcstelen politikai játszma eszközévé a magyar cigányság?
de karatna
2008. július 06. 02:07 | Sorszám: 0
Miért vált egy erkölcstelen politikai játszma eszközévé a magyar cigányság?

Cigány aktivisták folyton arra hivatkoznak, hogy a cigányság halmozottan hátrányos társadalmi helyzete és az óriási méreteket öltő és egyre erőszakosabbá váló cigány bűnözés között (amelyet mint etnospecifikus bűncselekményformát eleve tagadnak) szignifikáns korreláció áll fenn. Vagyis közérthetőbben, minél nagyobb nyomorúságban él a cigányság, annál inkább vetemedik a bűnözésre. Mint mondják, vagy inkább sejtetik, ez a bűnözés már nem is bűnözés, hanem megélhetési kényszerbűnözés.
Ebben az összefüggésben a főállású, politikailag és anyagilag manipulálható megélhetési cigány „érdekvédők“ szinte felmentést adnak az egyénnek, és a bűnöző életmódot folytató cigányságnak, és az egész problematikát a többségi magyar társadalom felelősségi körébe utalják. Vagyis, ha egy cigány beköltözik a magántulajdonodba, ellopja a személyes tárgyaidat, vagy erőszakot tesz rajtad vagy ismerőseiden, akkor is te vagy a hibás, neked legyen bűntudatod, mert ha másképpen értékeled a helyzeted, akkor rasszista vagy.
Hála a közel négyezer éves sumér Ur Nammu és Uru Kagina óta alkalmazott, és mind a mai napig fennálló jogalkotási filozófiának, amely szerint: a törvény a nép kollektív érzését hivatott védeni, ezért a bűntett nem más, mint a kollektív érzések megsértése az egyedek és a csoportok részéről. A büntető jogalkalmazásban, ezután sem adhatnak felmentést sem a megélhetési bűnözésnek, sem pedig a szociálisan hátrányos helyzetükre hivatkozó normasértő társadalmi csoportoknak vagy etnikumoknak.
A cigánysággal kapcsolatos politikai aspirációk és konspirációk, már-már odáig jutottak - hiszen legalább 600.000 szavazatról van szó -, hogy ezen a területen az anómia állapota alakult ki. ( Durkheim. anómiaelmélet)
Vagyis a magyar társadalom ezen a területen egy olyan szakaszba került, amelyben fokozatosan elveszíti ellenőrző szerepét a cigányság felett, ami által, mind a cigányságon belül, mind pedig a cigányságot körülvevő többségi társadalomban a dezintegráció, a káosz válik jellemzővé. Ez a káoszhangulat váltja ki a magyar társadalom igényesebb csoportjaiban azt az egészséges válaszreakciót, amely a rend és jogbiztonság helyreállítása érdekében életre hívja saját szervezeti és önvédelmi egységeit. A kádári diktatúra és a rendszerváltás politikai és anyagi haszonélvezői saját politikai köreiknek megfelelve ezt a helyzetet használják ki. A média orgánumokat teljesen ellenőrzésük alatt tartva a magyar társadalom önvédelmi jogát, természetes és egészséges társadalmi reakcióit a legaljasabb módón torzítva tárják a hazai és nemzetközi nyilvánosság elé. Felcserélik az okot és az okozatot. Az egykori New York palotás, Lapkiadós, Siklósi Norbert féle fészekalj és társulat és ezek leszármazottai és rokonsága számára minden jó, minden támogatott, amely az értéket és igazságot követő nemzeti oldal számára felháborító, káros és elutasítandó.
A magyarországi cigányság a közeljövőben tényleges bekövetkező nómenklatúra váltás küszöbén a „minél rosszabb neked annál jobb nekem“ erkölcstelen politikai játszma eszközévé vált.

A bolsevik utódok és a cigányság

A bűnüldöző szervek a hetvenes és nyolcvanas években a cigánybűnözés etnospecifikus jellegére tekintettel szakértői csoportokat szerveztek annak érdekében, hogy a vizsgálati és nyomozati munka könnyebbé váljon. Ekkor még ennek a speciális szakmai csoportnak a létjogosultságát a bűnüldözésen belül egyetlen társadalomkutató sem kérdőjelezte meg.
A bolsevik családi szocializáció egyik, generációról generációra áthagyományozott „terméke”, hogy ha hataloméhes politikájuk bajba kerül, akkor, saját fennmaradásuk érdekében a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportokat környékezik meg. A legkiszolgáltatottabb csoporton belül is a lump, demens csőcseléket.

Miután a bolsevikok három generációs társadalomrombolásuk során elfogyasztották és magukba asszimilálták a hőbörgő lump elemeket, ezért most az új hatalmi játszmában túlélésük érdekében nem maradt más hátra, mint Magyarország legalacsonyabb intelligenciahányadossal rendelkező és intenzíven sokasodó kisebbsége, a cigányság. Ahogy a liberális és szocialista álruhába öltözött bolsevik ivadékok politikai pozíciója gyengül, úgy értékelődik fel a cigányság, mint formálható tömeg és elvtelen szavazóbázis. Minél alacsonyabb szellemi szinten áll egy népesség, minél deviánsabb, annál inkább uszítható és hamis öntudatra ébreszthető. Velük lehet megtölteni a barikádok értékromboló oldalát. Lenin óta, - most már harmadik, negyedik generációban -, ezt a gyakorlatot alkalmazza az örökösen más alakzatokat felvevő, „nem vész el, csak átalakul” fizika törvénye szerint működő vörös elit.
Az egykori vörös elit leszármazottainak hataloméhségét csak nemzetellenessége múlja felül. Most, hogy napjainkra a fenti érdeknek megfelelően eltüntették a Cigánybűnözés meghatározást, a legsürgetőbb feladat e kategória visszaállítása.
Természetesen ennek az etnospecifikus, normasértő magatartási formának kriminológiai kategóriaként történő meghatározására és gyakorlatban történő visszaállítására csak és kizárólag a természet- és társadalomtudományi módszerek együttes alkalmazásával kerülhet sor. A cigánykérdés sürgős feldolgozása leginkább a cigányság elemi érdeke. Az általánosító jelzőktől, a bűnöző lump cigány attitűdtől és stigmáktól csak a cigánybűnözés definiálásával és hatékony kezelésével lehet megszabadulni. A cigányság alapvető érdeke, hogy minél előbb elhatárolódjon saját bűnözői köreitől és szociálpolitikai parazitáitól, és elvtelen, főállású, politikailag és anyagilag manipulálható megélhetési „érdekvédőitől“. A cigányság csakis egy önkritikus magatartással válhat képessé arra, hogy kimásszon erkölcsi mocsarából, és lebontsa a vele kapcsolatban tapasztalati tényeken nyugvó előítéletek egyre vastagodó és magasodó falát.

Társadalmi immunreakciók és a cigányság

A társadalmi jelenségekben törvényszerűségek uralkodnak. Ezért sokan azt mondják, hogy ezeket a törvényszerűségeket fenntartó társadalmi feltételeket kell megváltoztatni. A marxizmus és leninizmus ideológiai talaján felnőtt szociológusok és jogászok, mindazok, akik családi és egyéni felemelkedésüket (akár érdemtelenül is) a bolsevik diktatúra korszakának köszönhetik, tehát ennek a „vörös értelmiségnek“ a tudat alattija abból az engelsi tételből táplálkozik, hogy „a kizsákmányoláson és az igazságtalan társadalmi egyenlőtlenségen alapuló létfeltételek és erkölcsi viszonyok tekintethetők a bűnözés alapvető okainak”.
1947-től 1989-ig a bolsevik diktatúra negyvenkét éve alatt, amelyben a munkásosztály élcsapata határozta meg a jövő útját egy kizsákmányolástól mentes szocialista demokráciában, tehát ebben a bolsevik paradicsomban mi történt a cigánysággal?

• Biztosítva volt az iskoláztatás? A válasz: Igen!
• Biztosítva volt a foglalkoztatás? A válasz: Igen, méghozzá kötelező jelleggel!
• Volt-e lehetőség ingyenes állami lakások kiutalására? A válasz igen! Minden becsületes, munkából élő, munkahellyel rendelkező nagycsaládos cigányember lakáshoz juthatott!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

42 esztendő igen hosszú idő! A cigányság rövid generációs intervallumát és óriási szaporodási rátáját alapul véve, egy történelmi korszak. A „kizsákmányolástól mentes” szocializmus 42 éve alatt és az ezt követő polgári demokrácia közel húsz éve alatt legalább négy cigánygeneráció nőtt fel. Ezek a cigány nemzedékek (bár van közöttük számos tehetős vállalkozó), mind a mai napig képtelenek arra, hogy saját szociális és kulturális intézményhálózatukat megszervezzék. Képtelenek voltak arra, hogy három emberöltő alatt kineveljék saját műszaki és humán értelmiségüket. Az a vékony értelmiségi réteg, amely a többségi (nem cigány) társadalom emberfeletti segítségével és türelmével kialakult, két utat választott magának. Vagy teljesen hátat fordított saját „népének”, félve attól, hogy mint a mocsár visszahúzza és magába nyeli, vagy mint a cigány etnobiznisz résztvevője, megélhetési cigány fajvédővé vagy politikussá vált, úgy hogy egy percig sem vállalna valós életközösséget védenceivel.

Tudomásul kell venni mindenkinek – IGY A CIGÁNYOKNAK IS, hogy az ember biológiai és társadalmi szükségleteit csak társadalmi keretek között, társadalmilag szabályozott társadalmi-jogi viszonyok között elégítheti ki mindaddig, ameddig egy adott társadalmon belül él. Ebben a megközelítésben a többségi, nem cigány népesség és a cigányság közötti egyre súlyosabb konfliktusok, a cigányság alaptermészete és a környező közösség erkölcsi normáinak betartására irányuló követelmények között állnak fenn.

Ezt alapul véve igenis van specifikus cigánybűnözés. Ez a bűnözési forma nem más, mint egy adott populáció morális fejlődésének alacsonyabb fokán való megrekedése, azaz a társadalmi gátlások – amelyek az ösztönökkel ellentétes irányba hatnak – ennél a népességnél nem eléggé erősek, illetve fejletlenek.

Ez a konfliktus folyamat pedig a kriminalizálódás irányába tereli az eseményeket, amelyek kiváltják a többségi társadalom egészséges önvédelmi reflexét.

A cigányságról tabuk nélkül

Napi szinten hangsúlyozzák, hogy a cigányság személyiség formálásában a társadalmi környezet jellem- és tudatformáló hatásainak fontos szerepe van. Viszont már nem kap ilyen hangsúlyt, hogy ebben a folyamatban, mint exogén tényezőnek, a családnak van elsődleges szocializációs szerepe és felelőssége. A család szerepe valamennyi társadalmi tényező közül a legmeghatározóbb. Olyan cigánycsaládoknál, ahol a család számos tagja börtönbüntetését tölti, és napi szinten kelnek-fekszenek a bűnözéssel, ott a bűnözés tanult viselkedési formává válik. Ebben a helyzetben viszont a család nem tölt be semmiféle elsődleges pozitív irányú szocializációs szerepet, sőt ellenkezőleg személyiségromboló.
De itt álljunk meg egy gondolat erejéig és tegyünk fel néhány kérdést!

• Vajon csak a nyomorúságosabb anyagi körülmények tehetők felelőssé a cigányság átlagot messze meghaladó normaszegése, bűnözése miatt?

• Csak az igazságtalan társadalmi egyenlőtlenségen alapuló létfeltételek és erkölcsi viszonyok tekintethetők a bűnözés alapvető okainak?

• Milyen okok állhatnak annak hátterében, hogy a cigányság ösztönös, agresszív megnyilvánulása erősebb, mint a tágabb társadalmi környezet hatásaként elvárható gátlások?

• Miért fejletlenek a cigányságnál azok a társadalmi gátlások, amelyek visszatartanák az agresszivitást és a bűnözésre való hajlandóságot?

• Miért van az, hogy a többségi magyar társadalom csak jelentős anyagi áldozata árán, a cigányság társadalmi kondicionálásának fokozottabb induvidualizálásával tud csupán valamicske eredményt elérni a társadalmi beilleszkedés, a normakövetés, a tanulás stb. folyamataiban. Ebben a folyamatban, a cél elérése érdekében olyan pénzeszközök kerülnek felhasználásra, amelynek a töredékét sem „termeli meg” a cigányság a társadalmi együttélés és munkamegosztás során.

• Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása során először is el kell fogadnunk az a tényt, hogy az ember nem csak társadalmi lény, hanem biológiai formáció, és ezzel együtt személyiségének formálódásában biológiai szempontok is közrejátszanak. A cigánysággal kapcsolatban pedig ezek a dolgok fokozottabban nyomnak a latba, hiszen a bűnözés két alapvető tényezőre vezethető vissza, az

öröklött idegrendszeri sajátosságokra ,amely meghatározza, de egyben határt is szabhat a nevelhetőségnek , a szocializálhatóság mértékének
és
a külső társadalmi viszonyokra, illetve az ezek által nyújtott nevelésre, oktatásra, amelyek hatékonyságát döntően az individuum örökölt adottságai határozzák meg.

Magyarországon kiváló kriminológusok, kriminál-szociológusok és kriminál-etológusok, bioszociológusok, erre a területre szakosodott „agresszió” kutatók, szakpichológusok tevékenykednek. De valamennyien attól tartanak, hogy ha erről a témáról tudományosan megalapozott véleményt alkotnának és ezt a sajtó nyilvánossága elé tárnák, akkor hozzá nem értő politikai percemberek, és hangulatkeltő újságírók támadásának lennének kitéve. Ezért hallgatnak és így a kimondatlan igazság a szakmai körökön belül és a négy fal között marad.

De vajon miről árulkodnak az elrejtve őrzött tények?

• Az öröklött adottságok révén az erőszakos bűnelkövetők 90% valamilyen személyiség torzító agydefektussal rendelkezik ( Killy, J.-Culle, F.-Ball, R.: Criminological Theory. Context and Consequences. Sage Publication. 1989)

• A biológiai, természetes szülők genetikai hatása pedig erősebb, mint a társadalmi környezeté.

Ha ehhez a fogyatékossághoz az elsőszintű szocializációnál a családi környezetben, a család kriminális életformájának devianciájaként további külső negatív hatások járulnak, kiegészülve a társadalmi előítéletekkel, akkor a bűnelkövetés nagyon nagy valószínűséggel prognosztizálható. Vagyis idő kérdése, hogy a társadalmi normák megsértésére mikor kerül sor. A cigányság körében ez a probléma pedig bővítetten termelődik újra és újra.
A cigányság által elkövetett bűncselekmények meghatározott okok és feltételek okozata, amely a személyiség és a bűncselekményt megelőző szituáció kölcsönhatásának következménye.

Az okozatot előidéző okokat elsősorban a cigány szubkultúrákban élő egyének személyiségében és az ezt nagymértékben meghatározó és korlátok közé szorító örökletes biológiai (genetikai) tényezőkben kell keresni.

De mi van akkor, ha a meglévő endogén (belső) genetikailag öröklött fogyatékosságok nem terhelődnek további károsító, a meglevő fogyatékos személyiséget még tovább torzító exogén (külső) hatásokkal? Vagyis egy egészséges és általánosan elfogadott társadalmi normák betartására irányuló szocializáció próbálja enyhíteni az endogén (belső) fogyatékosságok hátrányát?

Mennyire tudja enyhíteni vagy esetleg megszüntetni a belső fogyatékosságokkal párosuló agresszivitás által, felfokozott ösztöni reakciótat és ennek nyomán elkövetett normasértéseket az úgynevezett speciális igényű individualizált nevelés és a türelmes megértő társadalmi hozzáállás?

Az igazságra épülő őszinte válasz sajnos igen lehangoló!

A bűnelkövető szülőktől (meghatározott mértékben, a bűnöző anyáktól) származó, de utána hangsúlyozottan egészséges családi értékrendben felnőttkorúvá vált személyek körében hétszer több bűnöző lesz, mint ahol a család mentálisan is és szociálisan is egészséges! Ez a 7:1 arány kétségbevonhatatlanná teszi azt, hogy a genetikai hatásoknak is szerepük, olykor meghatározó szerepük van a cigányok által elkövetett bűnelkövetéseknél. Tehát ez, ami kimondva vagy kimondatlanul határt szab bizonyos cigányszubkultúrák nevelhetőségének, szocializálhatóságának. Az ilyen ismérvekkel jellemezhető egyének és csoportok antiszocialítása csap át egy magasabb fokú társadalomellenes következménybe. Például, hogy szükségleteinek kielégítése során „tudatosan” helyezkednek szembe a társadalmi elvárásokkal és a társadalmi normákhoz való alkalmazkodást elviselhetetlen kényszerkén élik meg.
Ezek a rétegek azok, akik bűnöző életvitelükkel, intenzív szaporodási rátájukkal, gyermekszüléssel, utódok sokaságával, „reprodukciós megélhetésből” rátelepednek a magyar családtámogató szociálpolitikára. Ez a folyamat különösen azért káros, mert az egész cigány népességet leértékeli és marginalizálja.

A folyamatot erősíti, hogy ez a segélyosztogató ellenőrizetlenül zajló szociálpolitika semmit nem old meg. Viszont hatványozottan és egyre tömegesebb méretekben teremti bővítetten újra, a bűnözést, a normakövető társadalmi együttélés elutasítását. Ez pedig napról napra fokozza a társadalmi feszültségeket, amelyek haszonélvezői mindkét oldalon, az alantas politikai körök és a szenzáció hajhász szennymédia.

A magyar média, a politika felelőssége és a cigányság

A kriminalitás felerősödésének egyik felelőse a tradicionális emberi és kulturális értékeket romboló média is. Ez a média a „nagy balhé sok néző” filozófiából táplálkozik, ha egyáltalán ezt a módszert „média filozófiának” lehet tekinteni. Ahelyett, hogy becsületes cigánycsaládokat és közösségeket, jól tanuló sikeres gyermekeket mutatnának be, ezzel példát állítva a cigányság elé, ehelyett gyenge szellemi képességű cigány sztárokat és a demencia szintjén álló, mosdatlanszájú lumpen elemeket szerepeltetnek. A magyar sajtó olyan mértékig kozmetikázza, bagatellizálja a cigánysággal összefüggő anomáliákat, hogy már-már a normasértésre ösztönző hatások erősebbek, mint a normakövetésre ösztönzőké.

Az amerikai televíziózás stílusát majmoló, magát „liberálisnak” nevező szennymédia, és ezek reklám-televíziós ikertestvérei a valóság helyett egy teljesen torzképet sugallnak. Úgy állítják be a rendszerváltozás utáni helyzetet, mintha a kapitalista rendnek fő célja a vagyon, a haszonszerzés és a pénz felhalmozása volna. A TV-stábok által ilyen szellemben megkomponált személy a „tetkós karú, vastag smukkokkal teleaggatott, pirszinges, napszemüveges, merdzsós csávó”, akinél az a „frankó, ha bögyös macákkal pezsgőt szürcsöl a jakuzziban”
Igen ám, de e luxuscélok eléréséhez szükséges háttér, környezet és „eszközök”, a tehetség, kitartás és akarat, általában nem áll a hazai cigányság rendelkezésére. A nyomor mélyéről előtáruló valóság sötétségét csak a reklám-szennytelevíziók fénye világítja meg. A cigányságot a többszintű (társadalom, iskola, család) szocializálódás hiányosságai mellett szociális helyzetének sikertelensége, frusztrált társadalmi pozíciója és a média hamis, káros értékközvetítése egyre fokozódó agresszivitásra, bűncselekmények elkövetésére ösztönzi.

Az egykori Szabad Kezdeményezések Hálózatának részét képező SZETA már a hetvenes évek végén az akkori társadalmi vezetéshez címzett kritikájában elmondta, hogy a cigány-nyomornegyedek ifjúságának nincs meg a legális lehetősége, hogy a társadalmi életben sikeres legyen és az ebből adódó feszültség eredményezi a többségi társadalom által elfogadott értékek és normák elutasítását. A magyar költségvetés a cigánytelepek felszámolására, a cigány fiatalok oktatására, a szakmunkás képzésre már a hetvenes-nyolcvanas években jelentős pénzeszközöket fordított. A vidék cigányságának legnagyobb munkáltatói a mezőgazdasági nagyüzemek és élelmiszeripari feldolgozók gyárak voltak. A városi, vagy városok környéki cigányságot az építőipar szívta fel. Ebben az időben nem volt még szembeötlő és megoldhatatlannak tűnő a cigánykérdés. Viszont a rendszerváltozás után a legaljasabb módon a „szociális érzékenységet hirdető” egykori állampárt tagjaiból verbuválódott szocialista párt fordított hátat a cigányságnak. Az elvtársak a kapitalizálódás bűvöletében, miközben sorra vágták zsebre vagy árusították ki a negyven év alatt felhalmozott társadalmi, vagy, ahogyan korábban Ők fogalmaztak, össznépi vagyont, eközben minden szívfájdalom nélkül kerültek az utcára a cigányok ezrei és tízezrei. Ez volt a „nagy bolsevik szolidaritás”. Midőn az elvtársak a koloniál stílusú bútoraikat cserélték biedermeier és egyéb antik bútorokra, - későbbiekben azt állítva, hogy a nagymamáé volt, ezalatt elkezdődött az össznépi lefele csúszás, mely folyamatban a cigányságnak a kukázás, a prostitúció, a lopás, rablás maradt. A bolsevik csemeték, az unokák egy része a természetes generációváltásnál szép lassan más irányt váltva, az elegánsabb és intellektuálisabb Szabad Demokraták pártjába fészkelték be magukat. Munkahely teremtés helyett szociális segélyekkel és a bűnözéssel kapcsolatos nagyobb toleranciával tömték be a cigányság száját.

Ebben a folyamatban a segítségükre voltak azok a pallérozottabb modorú cigányok, akik fizetségért és önkormányzati pozíciókért cigányetnikai pártcsicskásokká szegődtek. Ezek a pártcsicskák a támogatás címén folyósított lefizetések fejében a baloldal és a liberálisok mellett mozgósították a cigánykolóniákat. Ez volt a prolisztokratákká vedlett bolsevik újnemzedék rendszerváltozás utáni második „kékcédulás” bulija. Azáltal, hogy a liberál-posztbolsevik hadoszlop cinikus gőggel mindent támogat, ami erodálja, rothasztja a tradicionális emberi, valamint polgári értékeket egy szervezetlenségi („social desorganisation” állapotba taszította az egész országot. Már ott tartunk, hogy Magyarországon az alapvető kérdésekben sincs egyetértés (consensus). Az egész országot különböző kultúrák, politikai szerveződések érdekkonfliktusa jellemzi. Ezek végső soron generálják a normasértéseket és a bűncselekmények körét és jellegét kibővítik.

A bevezetőben azt írtam, hogy a cigányság személyiség formálásában a társadalmi környezet jellem- és tudatformáló hatásainak fontos szerepe van.

Ez igaz, viszont napjainkra a magyarországi cigányok által elkövetett bűncselekmények és a magyar lakosság sérelmére elkövetett napi szintű agresszió már olyan mértéket öltött, hogy a bűncselekmények oksági analízisét már nem a különböző társadalmi, biológiai és pszichikai tényezők számbavételével kell kezdeni, hanem a határozott állami beavatkozással, a normasértésre való gyors és „könyörtelen” reagálással, mert ennek hiánya az alapvető oka a bűnözésnek. Egy lezüllesztett, politikailag kézivezérelt, manipulált és alapvető feladataiban kiszervezett rendőrséggel ilyen határozott intézkedéséket nem lehet végrehajtani, mivel a rendőri intézkedések középpontjában elsődlegesen a kormány és egyéb társadalmi és erkölcsi anomáliák ellen tüntető tömegek szétverése áll. Ezek után nem lehet azon csodálkozni, hogy a társadalom önszervező és védekező mechanizmusai beindulnak. Az állam helyett a civil társadalom szervezi meg saját védelmét, mivel a magyar állam rendőri szervei már nem rendelkeznek hatékony cselekvőképességgel a cigányság által elkövetett bűncselekményeket lehetővé tevő feltételek megszüntetésére.
Amennyiben tovább fog zülleni a magyar társadalom, úgy néhány éven belül önvédelmi és paramilitáris szervezetekkel lesz tele az egész ország. De ez a folyamat nem más, mint egy megbetegített társadalom mélyről feltörő immunreakciója, válaszadása, egy okozat. Egy sikeres kormányváltás után a legsürgetőbb feladat lesz a magyar rendőrség teljes átvilágítása és átszervezése, valamint a helyi önkormányzati rendőrségek felállítása. Egy normális jogalkotásnak és jogalkalmazásnak a prevencióra, a bűnözést kiváltó okok és feltételek megszüntetésére kell törekednie és nem az okozat, mint jogos társadalmi önvédelmi reakció elfojtására és szétverésére, ha csak az egész rendszer nem politikailag manipulált -.
De erre a – „ha csak-ra” – a közeljövőben választ kapunk.

Bodó Kirchsteuer Attila


Téma: A magyar média, a politika felelőssége és a cigányság
de karatna
2008. július 03. 22:20 | Sorszám: 0
A magyar média, a politika felelőssége és a cigányság

Napi szinten hangsúlyozzák, hogy a cigányság személyiség formálásában a társadalmi környezet jellem- és tudatformáló hatásainak fontos szerepe van. Viszont már nem kap ilyen hangsúlyt az, hogy ebben a folyamatban, mint exogén tényezőnek, a családnak van elsődleges szocializációs szerepe és felelőssége. A család szerepe valamennyi társadalmi tényező közül a legmeghatározóbb. Olyan családoknál, ahol a család számos tagja börtönbüntetését tölti, és napi szinten kelnek-fekszenek a bűnözéssel, ott a bűnözés tanult viselkedési formává válik. A kriminalitás felerősödésének egyik felelőse a tradicionális emberi és kulturális értékeket romboló média is. Ez a média a „nagy balhé sok néző” filozófiából táplálkozik, ha egyáltalán ezt a módszert „média filozófiának” lehet tekinteni. Ahelyett, hogy becsületes cigánycsaládokat és közösségeket, jól tanuló sikeres gyermekeket mutatnának be, ezzel példát állítva a cigányság elé, ehelyett gyenge szellemi képességű cigány sztárokat és a demencia szintjén álló, mosdatlanszájú lumpen elemeket szerepeltetnek. A magyar sajtó olyan mértékig kozmetikázza, bagatellizálja a cigánysággal összefüggő anomáliákat, hogy már-már a normasértésre ösztönző hatások erősebbek, mint a normakövetésre ösztönzőké. Az amerikai televíziózás stílusát majmoló, magát „liberálisnak” nevező szennymédia, és ezek reklám-televíziós ikertestvérei a valóság helyett egy teljesen torz képet sugallnak. Úgy állítják be a rendszerváltozás utáni helyzetet, mintha a kapitalista rendnek fő célja a vagyon, a haszonszerzés, a sikeres vállalkozás, és a pénz felhalmozása volna. A TV-stábok által ilyen szellemben megkomponált személy a „tetkós karú, vastag smukkokkal teleaggatott, pirszinges, napszemüveges, merdzsós csávó”, akinél az a „frankó, ha bögyös macákkal pezsgőt szürcsöl a jakuzziban”
Igen ám, de ezen luxuscélok eléréséhez szükséges háttér, környezet és „eszközök” , a tehetség, akarat, meg kitartás általában nem áll a hazai cigányság rendelkezésére. A nyomor mélyéből előtáruló valóság sötétségét csak a reklám-szennytelevíziók fénye világítja meg.
A cigányságot a többszintű (társadalom, iskola, család) szocializálódás hiányosságai mellett szociális helyzetének sikertelensége, frusztrált társadalmi pozíciója és a média hamis, káros értékközvetítése egyre fokozódó agresszivitásra, bűncselekmények elkövetésére ösztönzi.
Az egykori Szabad Kezdeményezések Hálózatának részét képező SZETA már a hetvenes évek végén az akkori társadalmi vezetéshez címzett kritikájában elmondta, hogy a cigány-nyomornegyedek ifjúságának nincs meg a legális lehetősége, hogy a társadalmi életben sikeres legyen és az ebből adódó feszültség eredményezi a többségi társadalom által elfogadott értékek és normák elutasítását. A magyar költségvetés a cigánytelepek felszámolására, a cigány fiatalok oktatására, a szakmunkás képzésre már a hetvenes-nyolcvanas években jelentős pénzeszközöket fordított. A vidék cigányságának legnagyobb munkáltatói a mezőgazdasági nagyüzemek és élelmiszeripari feldolgozók gyárak, üzemek voltak. A városi, vagy városok környéki cigányságot az építőipar szívta fel. Ebben az időben nem volt még szembeötlő és megoldhatatlannak tűnő a cigánykérdés. Viszont a rendszerváltozás után a legaljasabb módon a „szociális érzékenységet hirdető” egykori állampárt tagjaiból verbuválódott szocialista párt fordított hátat a cigányságnak. Az elvtársak a kapitalizálódás bűvöletében, miközben sorra vágták zsebre vagy árusították ki a negyven év alatt felhalmozott társadalmi, vagy, ahogy azt Ők korábban fogalmaztak-- össznépi vagyont, eközben minden szívfájdalom nélkül kerültek az utcára a cigányok ezrei és tízezrei. Ez volt a „nagy bolsevik szolidaritás”.
Midőn az elvtársak a koloniál stílusú bútoraikat cserélték biedermeier és egyéb antik bútorokra, - későbbiekben azt állítva, hogy a nagymamáé volt, ezalatt elkezdődött az össznépi lefele csúszás, mely folyamatban a cigányságnak a kukázás, a prostitúció, a lopás, rablás maradt. A bolsevik csemeték és unokáik egy része a természetes generációváltásnál szép lassan más irányt váltva, az elegánsabb és intellektuálisabb Szabad Demokraták pártjába fészkelték be magukat. Munkahely teremtés helyett szociális segélyekkel és a bűnözéssel kapcsolatos nagyobb toleranciával tömték be a cigányság száját.Ebben a folyamatban a segítségükre voltak azok a pallérozottabb modorú cigányok, akik fizetségért és önkormányzati pozíciókért cigányetnikai pártcsicskásokká szegődtek.
Ezek a pártcsicskák a támogatás címén folyósított lefizetések fejében a baloldal és a liberálisok mellett mozgósították a cigánykolóniákat.
Ez volt a prolisztokratákká vedlett bolsevik újnemzedék rendszerváltozás utáni második „kékcédulás” bulija.
Azáltal, hogy a liberál-posztbolsevik hadoszlop cinikus gőggel mindent támogat, ami erodálja, rothasztja a tradicionális emberi, valamint polgári értékeket egy szervezetlenségi („social desorganisation” állapotba taszította az egész országot. Már ott tartunk, hogy Magyarországon az alapvető kérdésekben sincs egyetértés (consensus). Az egész országot különböző kultúrák, politikai szerveződések érdekkonfliktusa jellemzi. Ezek végső soron generálják a normasértéseket és a bűncselekmények körét és jellegét kibővítik.
A bevezetőben azt írtam, hogy a cigányság személyiség formálásában a társadalmi környezet jellem- és tudatformáló hatásainak fontos szerepe van. Ez igaz, viszont napjainkra a magyarországi cigányok által elkövetett bűncselekmények és a magyar lakosság sérelmére elkövetett napi szintű agresszió már olyan mértéket öltött, hogy a bűncselekmények oksági analízisét már nem a különböző társadalmi, biológiai és pszichikai tényezők számbavételével kell kezdeni, hanem a határozott állami beavatkozással, a normasértésre való gyors és „könyörtelen” reagálással, mert ennek hiánya az alapvető oka a bűnözésnek. Egy lezüllesztett, politikailag kézivezérelt, manipulált és alapvető feladataiban kiszervezett rendőrséggel ilyen határozott intézkedéséket nem lehet végrehajtani, mivel a rendőri intézkedések középpontjában a kormány és egyéb társadalmi anomáliák ellen tüntető tömegek szétverése áll.
Tehát ezek után nem lehet csodálkozni azon, hogy a társadalom önszervező és védekező mechanizmusai beindultak. Az állam helyett a civil társadalom szervezi meg saját védelmét. Amennyiben tovább fog zülleni a magyar társadalom, úgy néhány éven belül önvédelmi és paramilitáris szervezetekkel lesz tele az egész ország. De ez a folyamat nem más, mint egy megbetegített társadalom mélyről feltörő immunreakciója, válaszadása, egy okozat. Egy normális jogalkotásnak és jogalkalmazásnak a prevencióra, a kiváltó okok megszüntetésére kell törekednie és nem az okozat, mint jogos társadalmi önvédelmi reakció elfojtására, szétverésére, - ha csak nem politikailag manipulált.
De erre a – „ha csakra” – a közeljövőben választ kapunk.


Szívélyes baráti üdvözlettel


Téma: Hangos üzenet a Hollán Ernő utcából
de karatna
2008. április 16. 11:40 | Sorszám: 0
Hangos üzenet a Hollán Ernő utcából,
avagy
Újlipótvárosi kabaré a Broadway színpadán a Hollán Ernö utcában vegyes kórussal.

Kedves Barátaim!

Jól tudjuk a baloldali és liberális csicska média megrendelésre dolgozik!
Nem haragszom Szegő Péterre a HVG újságírójára, mert átérzem problémáját.
Ha leírja azt, amit én Szabó György XIII. kerületi fideszes képviselőnek mondtam
a Katona József utca elején, akkor nem kap engedélyt az anyag leközléséhez.
Ha pedig szó szerint jelenttetné meg, azt amit én most itt leírok és közreadok,
akkor esetleg még az állásából is elbocsátanák.
Ezt meg nem akarhatom, hiszen nem Ő a felelős a magyarországi magát liberálisnak nevező média
„féligáteresztő biológiai szűrőjéért”.
Mert bizony ezeket a speciális szűrőket nem csupán a sejtélettan és a biokémia, hanem a magyar sajtó is ismeri
és előszeretettel használja is.
Tehát nem bántom Szegő Péter újságírót, mert a munkáját végezte azzal a megbízással,
hogy a Hollán Ernő utcában a politikai megrendelésre rendezett
„nemzeti és mű náci, valamint zsidó kabaréban”
minél több vérnácit kerítsen a mikrofonja elé.
A cikkből kitűnik, hogy talált is valami hasonló figurát, aki azt mondta;
„ számoljanak el a szétlopott vagyonnal” -- bár nem tudom, hogy ez mennyire náci vélemény ?--,
majd Szegő Péter sietett hozzáfűzni, hogy a „Nagy-Magyarországot ábrázoló ruhákat, jelvényeket,
és medálokat, zászlókat, stb. viselők fő ellenségnek nem a trianoni utódállamok domináns nemzeteit,
hanem a zsidókat tartják”.

Na ennél a pontnál kezdődik a rágalmazásba átcsapó ferdítés, az összemosás technikája.
A magyar nemzeti szimbólumok és a rasszizmus párba állítása.
Ezzel az idézett megfogalmazással kapcsolatban azt üzenem Szegő Péter újságírónak,
hogy ennél a kijelentésénél túlteljesítette a megbízók kívánalmait.

Ez az a pillanat, ahol meg kell állni !

Blayer Ignac, Beyer, Veisel Vilmos
Weiszenberg Mór, Mentzel Bertalan,
Kornfeld Adolf, Blanc Vilmos,
Bőhm Bernát , Kaiser Adolf
nemes göllei Inselt Immanuel vezérőrnagy,
Zöld Mártom honvédtábornok ( dédapám Ludovikás társa ),
nemes krupieci Bauer Gyula tábornok, aki egy kis falusi igen vallásos zsidó fiúcskából lett az egyik
legvitézebb ( I. világháború) magyar honvéd gyalogezred parancsnoka, majd tábornoka, és még sok ezer
hasonló lelkületű magyar zsidó hazafi nevében kikérem magamnak ez az alattomos összemosást.

Ezek a zsidó emberek zsinóros mentében csákóval a fejükön nemzeti színű magyar zászlóval a kezükben
harcoltak a magyar ügyért úgy, hogy közben zsidók, becsületes hívő izraeliták tudtak maradni.
(Ők hivők voltak sok mai nagyszájúval ellentétben !)
Ezek a nemzedékek voltak azok, amelyek a mai magyar zsidó közösségi élet anyagi forrásainak túlnyomó részét megteremtették.
„..... a források túlnyomó részét, a korábban eleink által összegyűjtött vagyonokért kapott egyházi ingatlanjáradék……és az ugyancsak az eleink által összegyűjtött vagyonok bérbeadásából származó összegek adják.....”
(idézet rész, Dr. Feldmájer Péter Mazsihisz elnöktől).
Tehát ez az erkölcsi és anyagi tőke nem az istentagadó bolsevik Kun Béláktól, Gerő Ernőktől, Rákosi Mátyásoktól, körömszaggató AVH-s pribákektől gyűltek össze!
Ezek a zsidó emberek a magyar nemzet többi fiával közösen együtt élték át az 1848-as szabadságharc, majd az
első világháború és az 1956-os forradalom katartikus majd tragikus nemzeti érzéseit.

Magyarország feldarabolása az erdélyi, Máramaros szigeti (itt volt a világ legjobb és legmagyarabb zsidó klezmer muzsikája),
valamint a nagyváradi zsidóság számára ugyan olyan családi tragédia és nemzetcsonkítás volt,
mint a csíkcsicsói vagy a Küküllő menti székelyeknek.

Az egykori rabbinövendék ismerősöm mondta a népszavazás előtt,
„ha meg lesz a határon túli magyarok kettős állampolgársága,
akkor a lelkekben végre majd leomolhat a Trianoni határ”

Ezt a gondolatot ennél szebben nem is lehetett volna megfogalmazni.
De sajnos erre a baloldal árulása miatt nem kerülhetett sor.
A magyar nemzeti jelképeket, szimbólumokat, és az oly fájó Trianoni nemzeti tragédia plakátjait és üzeneteit
senki ne merészelje a rasszizmus a zsidóellenesség bélyegével ellátni, mert ez aljasság!
Aljasság a keresztény magyarok és aljaság a becsületes magyar zsidósággal szemben is!

Tekintettel arra, hogy Szegő Péter újságíró az eseményekről készült
„A FIDESZNEK EL KELL DÖNTENIE, HOGY SZABÓ VAGY LEZSÁK PÁRTJA-E”
(2008. április 12.-én a HVG-ben megjelent cikkében), http://hvg.hu/itthon/20080412_antifasiszta_tuntetes_demonstracio_hollan.aspx

az én nevemet, ( Bodó Kirchsteuer Attila) az alábbi szövegkörnyezetben említette meg:
.....„Egy helyi lakos, a több nemzeti radikális honlapon is publikáló Bodó Kirchsteuer Attila
élénk vitába keveredett Szabó György XIII. kerületi fideszes képviselővel, az ezt megelőző
hétfői (ellen) tüntetés egyik – azóta életveszélyesen megfenyegetett – szervezőjével.".........

A fenti hivatkozása miatt a magam részéről fontosnak tartom,
hogy Szegő Péter cikkét az alábbiakban egészítsem ki, de egyben, mint a cikkben megszólított személy,
véleményemnek is hangot adjak.

Családom több mint hetven éve lakik ezen a környéken.
Ifjúságom mozgástere az Újlipótvároson át a Dohány utcán keresztül a Wesselényi utcáig terjedt.
Itt nőttem fel ide köt ifjúságom, ide köt minden.
Korábban itt az Újlipótvárosban különféle társadalmi tisztségeket viseltem,
ezért ismerem az " egész falut " , - ahogy ezt mifelénk nevezik -, mint a tenyeremet.
Szabóval György XIII. kerületi fideszes képviselővel miután tisztáztuk a félreértéseket
semmi bajom nem volt a továbbiakban, különösen az után, hogy a kamerák előtt felolvasta hangos levelét.
(Szegő Péter újságíró már a beszélgetés befejezése előtt távozott a helyszínről. )

A kialakult helyzet kapcsán csupán azokkal van a legfőbb bajom, akik minden ügyet
megragadnak ahhoz, hogy megpróbálják "leszalámizni" -szabókra, meg lezsákokra-.
a feltartóztathatatlanul megerősödő FIDESZ Magyar Polgári Pártot.
Mondjuk ki nyíltan, fejtsük meg a kódolt üzenetet végre, tehát zsidókra meg nem zsidókra.
Ott tartunk a XXI. századi Magyarországon, hogy egy Gyurcsány nevű kormány és a magát
liberálisnak nevező partnere az SZDSZ , a FIDESZ szavazóbázisát akarja vallási és etnikai alapon
egymás ellen hangolni, és ezáltal leszalámizni?
Ezzel technikával akarják a FIDESZ-t a nemzetközi közvélemény előtt
egy sötét és politikailag szalonképtelen irányba taszigálni?

A bolsevik utódok, Kun Béláék és Rákosi Mátyás Gerők Ernő,
Földes Pálék, Görgényi Dánielek, Uszta Gyulák, Horváthok,
Bednár Barnák, Galambosok, Feketék, és még sorolhatnám hosszasan a neveket,
tehát ezek szellemi és természetes örökösei, őseik nyomdokán haladva ismét
a "szalámizás " politikájába kezdtek?

A recept már régi , - kedves barátaim nagyon régi és unalmas –

A recept így szól!

1) Keressél zsidóság által lakott környéket!
2) Ha találtál, akkor ehhez keress egy kultúrát terjesztő üzletet.
3) Adjál hozzá valakit, aki hajlamos balhézni, markánsan kihangsúlyozni
nemzeti és etnikai hovatartozását.
4) Alakítsál ki olyan helyzetet, amelyben lehet nácizni meg zsidózni.
5) Ez után szervezd meg, hogy valakik felgyújtsák az üzletet.
6) Legyenek mind a két oldalon olyan hangadóid, akik alkalmasak arra,
hogy az egész ügyet politikailag minél előbb hírértékűvé pumpálják
7) A hangadók és a tiltakozók mind a két oldalon egyre radikálisabb
hangot üssenek mag
8) Ne derüljön fény a gyújtogatók személyére, mert csak
addig tartható fenn a koholmány, ameddig a gyújtogatók személye
ismeretlen marad.
9) Ha pitiánerek az elkövetők, és lebuknak akkor kössél velük vádalkut és varjad az
egészet a jobboldal nyakába.

ÍME KÉSZ A FORGATÓKÖNYV, KEZDŐDHET AZ ELŐADÁS!

Ebben az előadásban Gyurcsányék itt a Hollán Ernő utcában békés otthonom mellett,
dr. Josef Goebbels náci propaganda miniszter ötlettárából merítve,
(csak éppen ellenkező előjellel) felfújták a nem létező magyarországi nácizmus veszélyének léggömbjét.

NÁCI VESZÉLY Pedig NINCS!

Gyurcsány Ferenc az Európai Unió legnagyobb hazudozója és képmutatója
most végső elkeseredésében a lehető legaljasabb játszmába kezdett.
Itt Magyarországon, itt Európa legnagyobb és leg összetartóbb zsidó városnegyedében,
ahol generációk nőttek fel békében és szeretettel, mersze volt idejönni a
Shabbat beállta előtt pár órával és a Peszach előtt egy héttel és mint valami karmester
levezényelni az előadást.
Gyurcsány Ferenc aggódik a zsidóságért, miközben, egy zsidó család
korábban elkobzott villájában él!
Gyurcsány Ferenc aggódik, miközben az Ő kormányzati ideje alatt vált
Magyarország szegényedő népe önmaga farkasává.

BIZONY, BIZONY BOLSEVIK UTÓDOK!

Schweitzer József egykori országos főrabbi, akiből ha lenne legalább még tíz
ebben az országban, -DE SAJNOS NINCS!-, akkor az ilyen magyarországi ön mocskolásra,
és ön lejáratásra, amely itt a Hollán Ernő utcában játszódott le, nem kerülhetett volna sor.
Schweitzer József mondta az egyik tanítványának :
"hogy ez a bagázs, Kun, Szamuely, meg a többi ganaj az ő szemében nem zsidó;
halachikusan persze azok, de tetteikkel, gondolataikkal kiírták magukat a zsidóság kebeléből,
mindennap 1000X is megszegték a vallás törvényeit, melyeket persze sosem ismertek".

Kedves Barátaim!
Azok jöttek ide a Hollán Ernő utcába náci riadót és gyülekezőt fújni, (tisztelet a kivételnek),
akiknek a felmenői a zsidóság megítélésében saját hitehagyott kommunista-forradalmár őseik,
felmenőik és mondjuk ki, saját maguk rontottak legtöbbet szerte Európában, azok
akik napi szinten nyújtottak és nyújtanak széles támadási felületet a szélsőjobbnak.

Ezeknek a szellemi és természetes örökösei jöttek ide pénteken,
(megint tisztelet a kivételnek), "Júda Ben-Hur" szerepében tetszelegni?
Ide jöttelek, az egykori hitehagyott Szochazások, Munkás Paraszt Hatalomért,
és Vörös Csillag érdemrenddel kitüntetett istentagadó kommunista káderek gyermekei,
akik ennek okán egykoron egyetemi felvételi vizsga nélkül kerülhettek a felsőoktatási
intézmények padjaiba. Na kérem, ezek ordibáltak itt a Katona József utca sarkán, a költészet napján!
Azon a napon, amikor József Attilát és Radnóti Miklóst kellett volna hallgatni,
bizony hallgatni, mert a hallgatásnak is van üzenete!
A Hollán Ernő utca másik oldalán pedig mások, más szereposztásban
(Giovanni da Capestrano) Kapisztrán Szent Jánost játszottak.

Megkérdeztem a műbalhé napjának délelőttjén a szomszéd utcában lakó Pethő Ivánt,
" Mi ez a szarság itt? Miért lehet ilyent csinálni, hiszen ő is itt lakik a környéken ?
Miért jön ide Gyurcsány? Csak nem azért volt és van itt ez az egész, balhé, hogy idejöhessen? "

Pethő Iván azt mondta nem ért egyet azzal, hogy Gyurcsány idejön, de azért Ő is itt lesz.

Az életben ennyi ember nem gyűlt össze az Újlipótvárosban!
Pedig ennek a sokaságnak lett volna értelmesebb és valós célokért is tüntetni valója.
Például a Fővárosi FŐTÁV ZRT. becstelen számlázásai ellen. Ennek a tüntetésnek, a szomszédságomban lakó Szanyi Tibor is az élére állhatott volna. Az a Szanyi Tibor, akit Polgár Tamás az MSZP-s sajtótájékoztatón kínos helyzetbe hozott és akivel
kisdiák koromban gyakran kaptunk verést a visegrádi utcai magán napköziben, de úgy látszik, nem eleget!
Neki a „náci veszély” most mindennél fontosabb volt, hiszen elvégre Gyurcsány Ferenc a főnöke!

Azt írtam, hogy az életben ennyi ember nem gyűlt össze az Újlipótvárosban, a Hollán Ernő utca felső részében!
De vajon ezek az emberek az elmúlt negyven év alatt, a rendszerváltás húsz éve alatt,
vagy akár csak az elmúl évek alatt, egyszer is összegyűltek-e lélekben valós célokért?
A környékünk egyik legnemesebb céljáért, a holokausztot túlélt emberek életének megkönnyítése érdekében?
Ezek a tüntető és táblákkal demonstráló emberek, az Újlipótváros, a Lipótváros, és az Erzsébetváros zsidó lakossága, csak a minden valóságos alapot nélkülöző „ nem kérünk a nácizmusból” ordítozásra képesek? Az „amilyen a goyim, olyan a zsidaja” mondás alátámasztására képesek?
Ezek az egybegyűltek a Hollán Ernő utca felső részében az ordítozáson kívül és a Gyurcsány melletti statisztáláson kívül képesek–e arra, hogy a hitközségek esetében, ne csak másoktól az államtól, külföldről stb. érkezett pénzekből várják el azt, hogy ezekből történjen meg a vallási és kulturális élet, az oktatási intézményrendszer, a korház, valamint a szociális otthonok és háló fenntartása?
A magyarországi zsidóság nyolcvan százalékét kitevő budapesti zsidóság létszámához képpest évről évre egyre kisebb és csökkenő mértékben rendelkezik adójának 1%- áról. 2003-ban 6984 ember, 2006 ban csupán 6970 ember.

.......„Tizenhét év telt el a rendszerváltás óta, azóta próbálkozunk mindannyian, hogy
Magyarországon a zsidó embereket adakozásra bírjuk. Eddig mindannyian kudarcot vallottunk.
A régi módszerekkel dolgozók is, a modern profi pénzgyűjtők is. Úgy tűnik nincs olyan cél, amely
képes volna az ateista uralom alatt a társadalomba beleégett reflexeket megváltoztatni.
A Mazsihisz Szeretetkórházának vacsoraestjei ritka kivételt jelentenek.
A pusztábban az Egyiptomból való kivonulás után negyven évig bolyongtunk, lehet, hogy most is ezért volt
kevés az eltelt tizenhét év, talán negyven év elég lesz ahhoz, hogy a magyarországi zsidóság a saját lábára álljon,
de már ebben sem vagyok biztos”........
(írja Dr. Feldmajer Péter Mazsihisz- elnök a SZOMBAT zsidó politikai és kulturális folyóirat
2008. márciusi számában, a tizenhatodik oldalon.)

A Hollán Ernő utcai tömeghisztéria bizonyította, hogy mi magyarok oda jutottunk, hogy
már csak a széthúzást, amely össze tart bennünket.
Mi Józan és "benszülött" Újlipótvárosiak ezen az áprilisi pénteken ott álltunk az
utca mindkét oldalán, mert nekünk egy utcánk van és egy hazánk Magyarország, amelyet nem engedünk
vallásokra és etnikumokra bontani!

Nálunk a vallási és etnikai hovatartozástól függetlenül ebben a dologban az egyik
legfőbb kategória, a hitében rendületlenül megmaradt hazaszerető vagy hazaáruló ember.
A nemzetét gyarapító vagy nemzetét szétromboló lejárató egyén.

Gyurcsány Ferenc a Hollán Ernő utcában nemzetrontó és áruló volt.!
Elárulta a saját nemzetét és hazáját!
Ide hozza az Újlipótvárosba Németországból Gerhard Schröder bemutatni neki a
nem létező magyarországi naciveszély ellenes tüntetést?
Európában egyetlen normális politikusa nem hívja el belső műbotrányok bemutatására egy másik ország egykori kormányfőjét.
Ezt Gyurcsány Ferenc az egykori fő KISZ-es megtette!
Ezzel is bizonyítva, hogy a nemzetvesztő bőrkabátos Lenin fiúk negyedik generációs lelki rokona és szellemi követője.
Gyurcsány Ferenc pontosan a német Gerhard Schrödert hozza ide, akinek az országában valóban vannak neonácik:
http://youtube.com/watch?v=8fitl4ARpIc

Egy német politikust hozott ide erre a mesterségesen keltett botrányra, egy olyan politikust, akinek hazájában, Németországban hatvanhárom évig lehetett tagadni egy falu náci múltját, SS által őrzött gyermeklágerének történtét, 181 hazájából elhurcolt, szüleitől megfosztott kisgyermek sorsát. Mindezt csak is azért mert ezt a múltat tisztára mosta és elfedte a Nyugat-európai magyar emigráció egyetlen nemzetközi hírű bajorországi gimnáziuma, a Kastl Magyar Gimnázium.
Ez a magyaralapítású iskola úgy borított árnyat, erre a szörnyű bűnöktől terhelt múltra, hogy a helyi politikusok, még az iskolaalapító magyar egyházi személyek előtt is elhallgatták a település egykori történetét. A település polgármesteri hivatalának falán, még mind a mai napig látható a hitleri kor náci polgármesterének képe. Viszont a 181 gyermek és szüleinek emlékét nem őrzi tábla. Mert eddig ezt a helyi politikusok megakadályozták.
Gerhard Schröder volt német kancellár pedig arról beszélt itt nekünk Magyarországon, Európa legnagyobb zsidó negyedében,
hogy „ki kell állni az erőszak áldozatai mellett. „
Kérdezem mi lett volna akkor, ha ez a Kastl-i falu Magyarországon van és nem Bajorországban?
De ez már egy másik történet!
http://naput.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=43&Itemid=29
http://forum.gondola.hu/cgi-bin/ultimatebb.cgi?ubb=z_get_topic&f=11&t=000044&m=000000
http://209.85.135.104/search?q=cache:fbmL4SWO58UJ ld.naput.hu/modules.php%3Fname%3DNews%26file%3Dprint%26sid%3D1350+Kastl+szlovén+gyerek&hl=de&ct=clnk&cd=29

A magyar és izraelita felmenőkkel bíró Sárközy francia miniszterelnök, még belügyminisztersége idején egyedül ment be egy terroristához, hogy onnan kihozza a túszokat. Gyurcsány Ferenc a Magyar Köztársaság Miniszterelnöke miért nem jött át a Hollán Ernő utca alsó felére? Pedig ott nem is terroristák voltak, csupán állítólagos "neonácik és fasiszták". és még baseballütők sem voltak náluk.
Miért nem sétált át Schröderrer, az egykori német kancellárral?
Talán azért, mert lettek volna olyanok , akik tolmács nélkül is elmondják neki a magyarországi igazságot?,
Azt az igazságot, ami ebben a Gyurcsány által lekurvázott országban van és
mindaddig változatlanul fennmarad, ameddig posztbolsevik multimilliomos politikai kitartottak lehetnek kormányzati pozícióban.

Azért nem hozta át Gyurcsány Ferenc német vendégét Gerhard Schrödert
az utca alsó részére, mert ott a Hollán Ernő utca elejétől a kordonig bezárólag nem voltak nácik!
Viszont százával voltak olyanok, akik torkuk szakadtából azt kiabálták, hogy
„Gyurcsány takarodj”,
„Gyurcsány hazaáruló”
„Vörös fasiszták” meg azt, hogy
"nem vagyunk nácik".
A Hollán Ernő utca ezen az oldalán olyanok voltak, akiknek elegük van abból,
hogy a bolsevik ivadékok, az egykori :
Belügyes és
AVH-s csemeték,
KISZ vezérek és
a magyar prolisztokrácia rendszerváltás óta milliárdosokká hízott társulata a saját hatalmának megőrzése érdekében
mindent és mindenkit ami nem róluk szól, azonnal lenácizzanak, ezzel együtt az egész országot, az egész nemzetet lejárassák.
http://www.watchuonline.com/video/wbp0zjDgJec/Szálasiékhoz-hasonlítják-a-Gyurcsány-kormányt.html

Egyetlen nácival, egyetlen fasisztával nem találkoztam a Hollán Ernő utcában!
Én és fiam és ismerőseim lettünk volna az elsők, akik azonnal seggbe rúgjuk.
Az Újlipótváros lakói nem arról ismertek, hogy eltűrnék azt, hogy alaptalanul mocskolják
és szidalmazzák Őket!
Egyetlen egy baromarcú zülledmény kérdezte hangosan " lehet -e zsidózni"
A tömeg válasza az volt hogy nem és menjél a p... csba!

Hol van itt az ébredő nácizmus, kérdezem?
Hol van itt a médiába hisztérikusan beleüvöltött pogrom hangulat?

Nevetséges!

Hát ezért nem jött át az utca elejére Gyurcsány Ferenc a
• hazudozó,
• nemzetáruló,
• felszalámizó,
• megosztó, és az
• egykori zsidó villába lakó, mert tudta, hogy ha átsétál az ellenkező oldalra, akkor kipukkad az általa és konspirátorai által felfújt és tarkára festett „náci luftballon ”

Tizenhét évvel a rendszerváltás után arra van leginkább szüksége, az utca mindkét oldalának, és ennek a kicsire zsugorodott ország valamennyi lakójának, hogy legelőször az istenhitben erősödjön meg. Ez a lelki táplálék tudja megvilágítani tudatunkat, és ezáltal
a magunk és a mások arcát is ahhoz, hogy egymás szemébe nézhessünk végre.
Ha ez egyszer megtörténik, akkor majd nem kerülhetnek többé Gyurcsány Ferenchez hasonló politikai kalandorok Magyarország miniszterelnöki bársonyszékébe.
Ekkor majd a politikai tisztesség igényének eszmevilágában tömörülhetünk végre valahára egy nemzetté,
vallási és etnikai hovatartozástól függetlenül.
Ekkor majd egymás szemébe nézhetnek zsidók és keresztények. Mert ezt az országot egymás ellenében nem lehet kiemelni a kátyúból és azután felvirágoztatni.

Utolsó mondatom ehhez a témához .
Gyurcsány Ferenc távozzon a hatalomból legkésőbb május végéig!
De erre valószínűleg sor fog kerülni.

Magyarországon pedig semmiféle nácizmus nem éled fel.
Nem éledhet fel, mert a magyarok erre nem vevők és a német megszállás már régen volt.

MÉG VALAMI !
Gyurcsány Ferencről és társairól mindig Szamuely Tibor jut eszembe, az alábbiak miatt:
Szamuelyről az istentagadó és felforgató bolsevik komiszárról a zsidóságnak lesújtó véleménye volt.
Amikor Ausztriába próbált szökni a kommün után, és lebukott Hegyeshalomnál, majd tűzharcban szitává lőtték,
egyetlen környékbeli magyar hitközség rabbija nem volt hajlandó eltemetni.
Átvitték Wiener Neustadt-ba, de az ottani rabbi is megtagadta a temetést (és az azzal járó halotti anyakönyv kiadását).
Jobb híján, valami árokparton kaparták el állítólag, de a szóbeszéd szerint kóbor kutyák kiásták és felfalták.
Na ennyit róla. Amúgy a vörös terror a legtöbb faluban, városban legelőször a falu zsidó szatócsát, mint kapitalistát sokszorosan sújtotta.
Bábolna környékén egy zsidó malomtulajdonos megtagadta, hogy a bolsiknak lisztet adjon ki (persze ingyen),
Szamuely a családjával együtt élve rágyújtotta a malmát.
Szamuely Tibor istentagadó tömeggyilkos bolsevik komiszárról a proletárdiktatúra évtizedeiben egészen a rendszerváltásig Budapesten és más városokban is utcák voltak elnevezve.
Két évtizeddel a rendszerváltás után sem Szamuely utcatáblák, sem pedig
Gyurcsány féle "nácizók" nem kellenek a békés hangulatú Újlipótvárosba!


A többit pedig az alábbi linkekből tudhatják meg:

http://www.youtube.com/watch?v=-k4xS_ZZAT8
http://209.85.135.104/search?q=cache:Lngkn24tVCMJ:www.szmm.hu/modules.php%3Fname%3DNews%26file%3Darticle%26sid%3D2784+Bodó+Kirchsteuer+Attila&hl=de&ct=clnk&cd=1
http://www.fusz.hu/node/7941
http://www.delilap.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=12844&Itemid=52

Szívélyes Baráti Üdvözlettel kívánok szép napot


Téma: Hollán Ernő utca üzenete! (Broadway a kabaréban)
de karatna
2008. április 16. 03:00 | Sorszám: 0
Hangos üzenet a Hollán Ernő utcából.

Kedves Barátaim!

Jól tudjuk a baloldali és liberális csicska média megrendelésre dolgozik!
Nem haragszom Szegő Péterre a HVG újságírójára, mert átérzem problémáját.
Ha leírja azt, amit én Szabó György XIII. kerületi fideszes képviselőnek mondtam
a Katona József utca elején, akkor nem kap engedélyt az anyag leközléséhez.
Ha pedig szó szerint jelenttetné meg, azt amit én most itt leírok és közreadok,
akkor esetleg még az állásából is elbocsátanák.
Ezt meg nem akarhatom, hiszen nem Ő a felelős a magyarországi magát liberálisnak nevező média
„féligáteresztő biológiai szűrőjéért”.
Mert bizony ezeket a speciális szűrőket nem csupán a sejtélettan és a biokémia, hanem a magyar sajtó is ismeri
és előszeretettel használja is.
Tehát nem bántom Szegő Péter újságírót, mert a munkáját végezte azzal a megbízással,
hogy a Hollán Ernő utcában a politikai megrendelésre rendezett
„nemzeti és mű náci, valamint zsidó kabaréban”
minél több vérnácit kerítsen a mikrofonja elé.
A cikkből kitűnik, hogy talált is valami hasonló figurát, aki azt mondta;
„ számoljanak el a szétlopott vagyonnal” -- bár nem tudom, hogy ez mennyire náci vélemény ?--,
majd Szegő Péter sietett hozzáfűzni, hogy a „Nagy-Magyarországot ábrázoló ruhákat, jelvényeket,
és medálokat, zászlókat, stb. viselők fő ellenségnek nem a trianoni utódállamok domináns nemzeteit,
hanem a zsidókat tartják”.

Na ennél a pontnál kezdődik a rágalmazásba átcsapó ferdítés, az összemosás technikája.
A magyar nemzeti szimbólumok és a rasszizmus párba állítása.
Ezzel az idézett megfogalmazással kapcsolatban azt üzenem Szegő Péter újságírónak,
hogy ennél a kijelentésénél túlteljesítette a megbízók kívánalmait.

Ez az a pillanat, ahol meg kell állni !

Blayer Ignac, Beyer, Veisel Vilmos
Weiszenberg Mór, Mentzel Bertalan,
Kornfeld Adolf, Blanc Vilmos,
Bőhm Bernát , Kaiser Adolf
nemes göllei Inselt Immanuel vezérőrnagy,
Zöld Mártom honvédtábornok ( dédapám Ludovikás társa ),
nemes krupieci Bauer Gyula tábornok, aki egy kis falusi igen vallásos zsidó fiúcskából lett az egyik
legvitézebb ( I. világháború) magyar honvéd gyalogezred parancsnoka, majd tábornoka, és még sok ezer
hasonló lelkületű magyar zsidó hazafi nevében kikérem magamnak ez az alattomos összemosást.

Ezek a zsidó emberek zsinóros mentében csákóval a fejükön nemzeti színű magyar zászlóval a kezükben
harcoltak a magyar ügyért úgy, hogy közben zsidók, becsületes hívő izraeliták tudtak maradni.
(Ők hivők voltak sok mai nagyszájúval ellentétben !)
Ezek a nemzedékek voltak azok, amelyek a mai magyar zsidó közösségi élet anyagi forrásainak túlnyomó részét megteremtették.
„..... a források túlnyomó részét, a korábban eleink által összegyűjtött vagyonokért kapott egyházi ingatlanjáradék……és az ugyancsak az eleink által összegyűjtött vagyonok bérbeadásából származó összegek adják.....”
(idézet rész, Dr. Feldmájer Péter Mazsihisz elnöktől).
Tehát ez az erkölcsi és anyagi tőke nem az istentagadó bolsevik Kun Béláktól, Gerő Ernőktől, Rákosi Mátyásoktól, körömszaggató AVH-s pribákektől gyűltek össze!
Ezek a zsidó emberek a magyar nemzet többi fiával közösen együtt élték át az 1848-as szabadságharc, majd az
első világháború és az 1956-os forradalom katartikus majd tragikus nemzeti érzéseit.

Magyarország feldarabolása az erdélyi, Máramaros szigeti (itt volt a világ legjobb és legmagyarabb zsidó klezmer muzsikája),
valamint a nagyváradi zsidóság számára ugyan olyan családi tragédia és nemzetcsonkítás volt,
mint a csíkcsicsói vagy a Küküllő menti székelyeknek.

Az egykori rabbinövendék ismerősöm mondta a népszavazás előtt,
„ha meg lesz a határon túli magyarok kettős állampolgársága,
akkor a lelkekben végre majd leomolhat a Trianoni határ”

Ezt a gondolatot ennél szebben nem is lehetett volna megfogalmazni.
De sajnos erre a baloldal árulása miatt nem kerülhetett sor.
A magyar nemzeti jelképeket, szimbólumokat, és az oly fájó Trianoni nemzeti tragédia plakátjait és üzeneteit
senki ne merészelje a rasszizmus a zsidóellenesség bélyegével ellátni, mert ez aljasság!
Aljasság a keresztény magyarok és aljaság a becsületes magyar zsidósággal szemben is!

Tekintettel arra, hogy Szegő Péter újságíró az eseményekről készült
„A FIDESZNEK EL KELL DÖNTENIE, HOGY SZABÓ VAGY LEZSÁK PÁRTJA-E”
(2008. április 12.-én a HVG-ben megjelent cikkében), http://hvg.hu/itthon/20080412_antifasiszta_tuntetes_demonstracio_hollan.aspx

az én nevemet, ( Bodó Kirchsteuer Attila) az alábbi szövegkörnyezetben említette meg:
.....„Egy helyi lakos, a több nemzeti radikális honlapon is publikáló Bodó Kirchsteuer Attila
élénk vitába keveredett Szabó György XIII. kerületi fideszes képviselővel, az ezt megelőző
hétfői (ellen) tüntetés egyik – azóta életveszélyesen megfenyegetett – szervezőjével.".........

A fenti hivatkozása miatt a magam részéről fontosnak tartom,
hogy Szegő Péter cikkét az alábbiakban egészítsem ki, de egyben, mint a cikkben megszólított személy,
véleményemnek is hangot adjak.

Családom több mint hetven éve lakik ezen a környéken.
Ifjúságom mozgástere az Újlipótvároson át a Dohány utcán keresztül a Wesselényi utcáig terjedt.
Itt nőttem fel ide köt ifjúságom, ide köt minden.
Korábban itt az Újlipótvárosban különféle társadalmi tisztségeket viseltem,
ezért ismerem az " egész falut " , - ahogy ezt mifelénk nevezik -, mint a tenyeremet.
Szabóval György XIII. kerületi fideszes képviselővel miután tisztáztuk a félreértéseket
semmi bajom nem volt a továbbiakban, különösen az után, hogy a kamerák előtt felolvasta hangos levelét.
(Szegő Péter újságíró már a beszélgetés befejezése előtt távozott a helyszínről. )

A kialakult helyzet kapcsán csupán azokkal van a legfőbb bajom, akik minden ügyet
megragadnak ahhoz, hogy megpróbálják "leszalámizni" -szabókra, meg lezsákokra-.
a feltartóztathatatlanul megerősödő FIDESZ Magyar Polgári Pártot.
Mondjuk ki nyíltan, fejtsük meg a kódolt üzenetet végre, tehát zsidókra meg nem zsidókra.
Ott tartunk a XXI. századi Magyarországon, hogy egy Gyurcsány nevű kormány és a magát
liberálisnak nevező partnere az SZDSZ , a FIDESZ szavazóbázisát akarja vallási és etnikai alapon
egymás ellen hangolni, és ezáltal leszalámizni?
Ezzel technikával akarják a FIDESZ-t a nemzetközi közvélemény előtt
egy sötét és politikailag szalonképtelen irányba taszigálni?

A bolsevik utódok, Kun Béláék és Rákosi Mátyás Gerők Ernő,
Földes Pálék, Görgényi Dánielek, Uszta Gyulák, Horváthok,
Bednár Barnák, Galambosok, Feketék, és még sorolhatnám hosszasan a neveket,
tehát ezek szellemi és természetes örökösei, őseik nyomdokán haladva ismét
a "szalámizás " politikájába kezdtek?

A recept már régi , - kedves barátaim nagyon régi és unalmas –

A recept így szól!

1) Keressél zsidóság által lakott környéket!
2) Ha találtál, akkor ehhez keress egy kultúrát terjesztő üzletet.
3) Adjál hozzá valakit, aki hajlamos balhézni, markánsan kihangsúlyozni
nemzeti és etnikai hovatartozását.
4) Alakítsál ki olyan helyzetet, amelyben lehet nácizni meg zsidózni.
5) Ez után szervezd meg, hogy valakik felgyújtsák az üzletet.
6) Legyenek mind a két oldalon olyan hangadóid, akik alkalmasak arra,
hogy az egész ügyet politikailag minél előbb hírértékűvé pumpálják
7) A hangadók és a tiltakozók mind a két oldalon egyre radikálisabb
hangot üssenek mag
8) Ne derüljön fény a gyújtogatók személyére, mert csak
addig tartható fenn a koholmány, ameddig a gyújtogatók személye
ismeretlen marad.
9) Ha pitiánerek az elkövetők, és lebuknak akkor kössél velük vádalkut és varjad az
egészet a jobboldal nyakába.

ÍME KÉSZ A FORGATÓKÖNYV, KEZDŐDHET AZ ELŐADÁS!

Ebben az előadásban Gyurcsányék itt a Hollán Ernő utcában békés otthonom mellett,
dr. Josef Goebbels náci propaganda miniszter ötlettárából merítve,
(csak éppen ellenkező előjellel) felfújták a nem létező magyarországi nácizmus veszélyének léggömbjét.

NÁCI VESZÉLY Pedig NINCS!

Gyurcsány Ferenc az Európai Unió legnagyobb hazudozója és képmutatója
most végső elkeseredésében a lehető legaljasabb játszmába kezdett.
Itt Magyarországon, itt Európa legnagyobb és legösszetartóbb zsidó városnegyedében,
ahol generációk nőttek fel békében és szeretettel, mersze volt idejönni a
Shabbat beállta előtt pár órával és a Peszach előtt egy héttel és mint valami karmester
levezényelni az előadást.
Gyurcsány Ferenc aggódik a zsidóságért, miközben, egy zsidó család
korábban elkobzott villájában él!
Gyurcsány Ferenc aggódik, miközben az Ő kormányzati ideje alatt vált
Magyarország szegényedő népe önmaga farkasává.

BIZONY, BIZONY BOLSEVIK UTÓDOK!

Schweitzer József egykori országos főrabbi, akiből ha lenne legalább még tíz
ebben az országban, -DE SAJNOS NINCS!-, akkor az ilyen magyarországi önmocskolásra,
és önlejáratásra, amely itt a Hollán Ernő utcában játszódott le, nem kerülhetett volna sor.
Schweitzer József mondta az egyik tanítványának :
"hogy ez a bagázs, Kun, Szamuely, meg a többi ganaj az ő szemében nem zsidó;
halachikusan persze azok, de tetteikkel, gondolataikkal kiírták magukat a zsidóság kebeléből,
mindennap 1000X is megszegték a vallás törvényeit, melyeket persze sosem ismertek".

Kedves Barátaim!
Azok jöttek ide a Hollán Ernő utcába náci riadót és gyülekezőt fújni, (tisztelet a kivételnek),
akiknek a felmenői a zsidóság megítélésében saját hitehagyott kommunista-forradalmár őseik,
felmenőik és mondjuk ki, saját maguk rontottak legtöbbet szerte Európában, azok
akik napi szinten nyújtottak és nyújtanak széles támadási felületet a szélsőjobbnak.

Ezeknek a szellemi és természetes örökösei jöttek ide pénteken,
(megint tisztelet a kivételnek), "Júda Ben-Hur" szerepében tetszelegni?
Ide jöttelek, az egykori hitehagyott Szochazások, Munkás Paraszt Hatalomért,
és Vörös Csillag érdemrenddel kitüntetett istentagadó kommunista káderek gyermekei,
akik ennek okán egykoron egyetemi felvételi vizsga nélkül kerülhettek a felsőoktatási
intézmények padjaiba. Na kérem, ezek ordibáltak itt a Katona József utca sarkán, a költészet napján!
Azon a napon, amikor József Attilát és Radnóti Miklóst kellett volna hallgatni,
bizony hallgatni, mert a hallgatásnak is van üzenete!
A Hollán Ernő utca másik oldalán pedig mások, más szereposztásban
(Giovanni da Capestrano) Kapisztrán Szent Jánost játszottak.

Megkérdeztem a műbalhé napjának délelőttjén a szomszéd utcában lakó Pethő Ivánt,
" Mi ez a szarság itt? Miért lehet ilyent csinálni, hiszen ő is itt lakik a környéken ?
Miért jön ide Gyurcsány? Csak nem azért volt és van itt ez az egész, balhé, hogy idejöhessen? "

Pethő Iván azt mondta nem ért egyet azzal, hogy Gyurcsány idejön, de azért Ő is itt lesz.

Az életben ennyi ember nem gyűlt össze az Újlipótvárosban!
Pedig ennek a sokaságnak lett volna értelmesebb és valós célokért is tüntetni valója.
Például a Fővárosi FŐTÁV ZRT. becstelen számlázásai ellen. Ennek a tüntetésnek, a szomszédságomban lakó Szanyi Tibor is az élére állhatott volna. Az a Szanyi Tibor, akit Polgár Tamás az MSZP-s sajtótájékoztatón kínos helyzetbe hozott és akivel
kisdiák koromban gyakran kaptunk verést a visegrádi utcai magán napköziben, de úgy látszik, nem eleget!
Neki a „náci veszély” most mindennél fontosabb volt, hiszen elvégre Gyurcsány Ferenc a főnöke!

Azt írtam, hogy az életben ennyi ember nem gyűlt össze az Újlipótvárosban, a Hollán Ernő utca felső részében!
De vajon ezek az emberek az elmúlt negyven év alatt, a rendszerváltás húsz éve alatt,
vagy akár csak az elmúl évek alatt, egyszer is összegyűltek-e lélekben valós célokért?
A környékünk egyik legnemesebb céljáért, a holokausztot túlélt emberek életének megkönnyítése érdekében?
Ezek a tüntető és táblákkal demonstráló emberek, az Újlipótváros, a Lipótváros, és az Erzsébetváros zsidó lakossága, csak a minden valóságos alapot nélkülöző „ nem kérünk a nácizmusból” ordítozásra képesek? Az „amilyen a goyim, olyan a zsidaja” mondás alátámasztására képesek?
Ezek az egybegyűltek a Hollán Ernő utca felső részében az ordítozáson kívül és a Gyurcsány melletti statisztáláson kívül képesek–e arra, hogy a hitközségek esetében, ne csak másoktól az államtól, külföldről stb. érkezett pénzekből várják el azt, hogy ezekből történjen meg a vallási és kulturális élet, az oktatási intézményrendszer, a korház, valamint a szociális otthonok és háló fenntartása?
A magyarországi zsidóság nyolcvan százalékét kitevő budapesti zsidóság létszámához képpest évről évre egyre kisebb és csökkenő mértékben rendelkezik adójának 1%- áról. 2003-ban 6984 ember, 2006 ban csupán 6970 ember.

.......„Tizenhét év telt el a rendszerváltás óta, azóta próbálkozunk mindannyian, hogy
Magyarországon a zsidó embereket adakozásra bírjuk. Eddig mindannyian kudarcot vallottunk.
A régi módszerekkel dolgozók is, a modern profi pénzgyűjtők is. Úgy tűnik nincs olyan cél, amely
képes volna az ateista uralom alatt a társadalomba beleégett reflexeket megváltoztatni.
A Mazsihisz Szeretetkórházának vacsoraestjei ritka kivételt jelentenek.
A pusztábban az Egyiptomból való kivonulás után negyven évig bolyongtunk, lehet, hogy most is ezért volt
kevés az eltelt tizenhét év, talán negyven év elég lesz ahhoz, hogy a magyarországi zsidóság a saját lábára álljon,
de már ebben sem vagyok biztos”........
(írja Dr. Feldmajer Péter Mazsihisz- elnök a SZOMBAT zsidó politikai és kulturális folyóirat
2008. márciusi számában, a tizenhatodik oldalon.)

A Hollán Ernő utcai tömeghisztéria bizonyította, hogy mi magyarok oda jutottunk, hogy
már csak a széthúzást, amely össze tart bennünket.
Mi Józan és "benszülött" Újlipótvárosiak ezen az áprilisi pénteken ott álltunk az
utca mindkét oldalán, mert nekünk egy utcánk van és egy hazánk Magyarország, amelyet nem engedünk
vallásokra és etnikumokra bontani!

Nálunk a vallási és etnikai hovatartozástól függetlenül ebben a dologban az egyik
legfőbb kategória, a hitében rendületlenül megmaradt hazaszerető vagy hazaáruló ember.
A nemzetét gyarapító vagy nemzetét szétromboló lejárató egyén.

Gyurcsány Ferenc a Hollán Ernő utcában nemzetrontó és áruló volt.!
Elárulta a saját nemzetét és hazáját!
Ide hozza az Újlipótvárosba Németországból Gerhard Schröder bemutatni neki a
nem létező magyarországi naciveszély ellenes tüntetést?
Európában egyetlen normális politikusa nem hívja el belső műbotrányok bemutatására egy másik ország egykori kormányfőjét.
Ezt Gyurcsány Ferenc az egykori fő KISZ-es megtette!
Ezzel is bizonyítva, hogy a nemzetvesztő bőrkabátos Lenin fiúk negyedik generációs lelki rokona és szellemi követője.
Gyurcsány Ferenc pontosan a német Gerhard Schrödert hozza ide, akinek az országában valóban vannak neonácik:
http://youtube.com/watch?v=8fitl4ARpIc

Egy német politikust hozott ide erre a mesterségesen keltett botrányra, egy olyan politikust, akinek hazájában, Németországban hatvanhárom évig lehetett tagadni egy falu náci múltját, SS által őrzött gyermeklágerének történtét, 181 hazájából elhurcolt, szüleitől megfosztott kisgyermek sorsát. Mindezt csak is azért mert ezt a múltat tisztára mosta és elfedte a Nyugat-európai magyar emigráció egyetlen nemzetközi hírű bajorországi gimnáziuma, a Kastl Magyar Gimnázium.
Ez a magyaralapítású iskola úgy borított árnyat, erre a szörnyű bűnöktől terhelt múltra, hogy a helyi politikusok, még az iskolaalapító magyar egyházi személyek előtt is elhallgatták a település egykori történetét. A település polgármesteri hivatalának falán, még mind a mai napig látható a hitleri kor náci polgármesterének képe. Viszont a 181 gyermek és szüleinek emlékét nem őrzi tábla. Mert eddig ezt a helyi politikusok megakadályozták.
Gerhard Schröder volt német kancellár pedig arról beszélt itt nekünk Magyarországon, Európa legnagyobb zsidó negyedében,
hogy „ki kell állni az erőszak áldozatai mellett. „
Kérdezem mi lett volna akkor, ha ez a Kastl-i falu Magyarországon van és nem Bajorországban?
De ez már egy másik történet!
http://naput.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=43&Itemid=29
http://forum.gondola.hu/cgi-bin/ultimatebb.cgi?ubb=z_get_topic&f=11&t=000044&m=000000
http://209.85.135.104/search?q=cache:fbmL4SWO58UJ ld.naput.hu/modules.php%3Fname%3DNews%26file%3Dprint%26sid%3D1350+Kastl+szlovén+gyerek&hl=de&ct=clnk&cd=29

A magyar és izraelita felmenőkkel bíró Sárközy francia miniszterelnök, még belügyminisztersége idején egyedül ment be egy terroristához, hogy onnan kihozza a túszokat. Gyurcsány Ferenc a Magyar Köztársaság Miniszterelnöke miért nem jött át a Hollán Ernő utca alsó felére? Pedig ott nem is terroristák voltak, csupán állítólagos "neonácik és fasiszták". és még baseballütők sem voltak náluk.
Miért nem sétált át Schröderrer, az egykori német kancellárral?
Talán azért, mert lettek volna olyanok , akik tolmács nélkül is elmondják neki a magyarországi igazságot?,
Azt az igazságot, ami ebben a Gyurcsány által lekurvázott országban van és
mindaddig változatlanul fennmarad, ameddig posztbolsevik multimilliomos politikai kitartottak lehetnek kormányzati pozícióban.

Azért nem hozta át Gyurcsány Ferenc német vendégét Gerhard Schrödert
az utca alsó részére, mert ott a Hollán Ernő utca elejétől a kordonig bezárólag nem voltak nácik!
Viszont százával voltak olyanok, akik torkuk szakadtából azt kiabálták, hogy
„Gyurcsány takarodj”,
„Gyurcsány hazaáruló”
„Vörös fasiszták” meg azt, hogy
"nem vagyunk nácik".
A Hollán Ernő utca ezen az oldalán olyanok voltak, akiknek elegük van abból,
hogy a bolsevik ivadékok, az egykori :
Belügyes és
AVH-s csemeték,
KISZ vezérek és
a magyar prolisztokrácia rendszerváltás óta milliárdosokká hízott társulata a saját hatalmának megőrzése érdekében
mindent és mindenkit ami nem róluk szól, azonnal lenácizzanak, ezzel együtt az egész országot, az egész nemzetet lejárassák.
http://www.watchuonline.com/video/wbp0zjDgJec/Szálasiékhoz-hasonlítják-a-Gyurcsány-kormányt.html

Egyetlen nácival, egyetlen fasisztával nem találkoztam a Hollán Ernő utcában!
Én és fiam és ismerőseim lettünk volna az elsők, akik azonnal seggbe rúgjuk.
Az Újlipótváros lakói nem arról ismertek, hogy eltűrnék azt, hogy alaptalanul mocskolják
és szidalmazzák Őket!
Egyetlen egy baromarcú zülledmény kérdezte hangosan " lehet -e zsidózni"
A tömeg válasza az volt hogy nem és menjél a p... csba!

Hol van itt az ébredő nácizmus, kérdezem?
Hol van itt a médiába hisztérikusan beleüvöltött pogrom hangulat?

Nevetséges!

Hát ezért nem jött át az utca elejére Gyurcsány Ferenc a
 hazudozó,
 nemzetáruló,
 felszalámizó,
 megosztó, és az
 egykori zsidó villába lakó, mert tudta, hogy ha átsétál az ellenkező oldalra, akkor kipukkad az általa és konspirátorai által felfújt és tarkára festett „náci luftballon ”

Tizenhét évvel a rendszerváltás után arra van leginkább szüksége, az utca mindkét oldalának, és ennek a kicsire zsugorodott ország valamennyi lakójának, hogy legelőször az istenhitben erősödjön meg. Ez a lelki táplálék tudja megvilágítani tudatunkat, és ezáltal
a magunk és a mások arcát is ahhoz, hogy egymás szemébe nézhessünk végre.
Ha ez egyszer megtörténik, akkor majd nem kerülhetnek többé Gyurcsány Ferenchez hasonló politikai kalandorok Magyarország miniszterelnöki bársonyszékébe.
Ekkor majd a politikai tisztesség igényének eszmevilágában tömörülhetünk végre valahára egy nemzetté,
vallási és etnikai hovatartozástól függetlenül.
Ekkor majd egymás szemébe nézhetnek zsidók és keresztények. Mert ezt az országot egymás ellenében nem lehet kiemelni a kátyúból és azután felvirágoztatni.

Utolsó mondatom ehhez a témához .
Gyurcsány Ferenc távozzon a hatalomból legkésőbb május végéig!
De erre valószínűleg sor fog kerülni.

Magyarországon pedig semmiféle nácizmus nem éled fel.
Nem éledhet fel, mert a magyarok erre nem vevők és a német megszállás már régen volt.

MÉG VALAMI !
Gyurcsány Ferencről és társairól mindig Szamuely Tibor jut eszembe, az alábbiak miatt:
Szamuelyről az istentagadó és felforgató bolsevik komiszárról a zsidóságnak lesújtó véleménye volt.
Amikor Ausztriába próbált szökni a kommün után, és lebukott Hegyeshalomnál, majd tűzharcban szitává lőtték,
egyetlen környékbeli magyar hitközség rabbija nem volt hajlandó eltemetni.
Átvitték Wiener Neustadt-ba, de az ottani rabbi is megtagadta a temetést (és az azzal járó halotti anyakönyv kiadását).
Jobb híján, valami árokparton kaparták el állítólag, de a szóbeszéd szerint kóbor kutyák kiásták és felfalták.
Na ennyit róla. Amúgy a vörös terror a legtöbb faluban, városban legelőször a falu zsidó szatócsát, mint kapitalistát sokszorosan sújtotta.
Bábolna környékén egy zsidó malomtulajdonos megtagadta, hogy a bolsiknak lisztet adjon ki (persze ingyen),
Szamuely a családjával együtt élve rágyújtotta a malmát.
Szamuely Tibor istentagadó tömeggyilkos bolsevik komiszárról a proletárdiktatúra évtizedeiben egészen a rendszerváltásig Budapesten és más városokban is utcák voltak elnevezve.
Két évtizeddel a rendszerváltás után sem Szamuely utcatáblák, sem pedig
Gyurcsány féle "nácizók" nem kellenek a békés hangulatú Újlipótvárosba!


A többit pedig az alábbi linkekből tudhatják meg:

http://www.youtube.com/watch?v=-k4xS_ZZAT8
http://209.85.135.104/search?q=cache:Lngkn24tVCMJ:www.szmm.hu/modules.php%3Fname%3DNews%26file%3Darticle%26sid%3D2784+Bodó+Kirchsteuer+Attila&hl=de&ct=clnk&cd=1
http://www.fusz.hu/node/7941
http://www.delilap.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=12844&Itemid=52

Szívélyes Baráti Üdvözlettel kívánok szép napot


Bodó Kirchsteuer Attila


Téma: Lesznek-e előrehozott választások?
de karatna
2008. március 30. 15:02 | Sorszám: 62
A Kossuth tér üzenete és idõszerûsége
Dátum: 2008. March 27. Thursday, 17:35
Rovat: Civil kurázsi

Visszaemlékezés 2006 szeptemberére, arra a hónapra, amikor a Kossuth téren a magyar lelkekben ismét fellobbant a forradalom lángja.
A "csőcselék" kimondta az igazságot.


A mi lelki forradalmunk a Kossuth téren vette kezdetét 2006 szeptemberében, hogy azután bejárja az országot és az októberi önkormányzati választásokon megvívja első győztes csatáját.
2008. március 9-én, a népszavazáson Magyarország polgárai ismét, most már másodszorra arattak győzelmet a becstelenség felett.
A magyar lelkek forradalmának végső diadalára a kezdetek színhelyén, ahol az két évvel ezelőtt izzásnak indult, a Kossuth téren fog sor kerülni.
Ott a parlament előtti nagy téren, ahol már egyszer 1956-ban belelőttek az igazak tömegébe, itt fog beteljesülni az elcsalt rendszerváltozás.
1956-ban sokan életüket vesztették, de a magyarság olthatatlan igazságvágya mindig, újra tömegeket támaszt.
Ezt a győzelmet a magyar történelem krónikásai valóságos és teljes politikai és hatalmi elit váltásként fogják feljegyezni.
A Kossuth tér szelleme a Kossuth tér szellemisége most már mindenkié.


Bodó Kirchsteuer Attila Kossuth téren megtartott felszólalása.

2006. szeptember 29-én az önkormányzati választások előtt, a kampánycsendet megelőző pénteki napon 20 óra 45 perckor.

Tisztelt Honfitársaim!

Az interneten keresztül hallottam, hogy a magyar főváros főpolgármestere, a hetvenes évek egykori maoista szamiszdat terjesztője, az SZDSZ-s Dr. Demszky Gábor azt mondta, hogy itt a Kossuth téren szélsőséges erők vannak jelen!
Itt a Kossuth téren szélsőséges politikai nézeteket valló emberek tüntetnek!
Én még 10-12 ezer szélsőséges politikai nézetet való tömeg előtt nem beszéltem.
Ezért megkérdezem Önöktől, hogy vannak-e NÁCIK a Kossuth téren?
Vannak-e bolsevikok a Kossuth téren?
Ezek szerint, mint látom az Önök megnyilatkozásából, nincsenek sem nácik, sem pedig bolsevikok a Kossuth téren!
Ezek szerint az egykori maoista és szamiszdatos, SZDSZ-s Dr. Demszky Gábor főpolgármester a Kossuth téri tisztességes szándékú magyar tüntetőket tekinti szélsőségeseknek?

Kedves Barátaim!

Ennek a csodálatos történelmi múltú és tehetséges nemzetnek nagy küldetése van még a világban.
A magyarságnak vagy az európai problémák megoldását kell magára vennie, vagy a maga problémáiban is alul marad!
De ehhez ELÖSZÖR rendezni kell sorainkat!
Meg kell gyógyítani beteg lelkünket, és ki kell gyógyulni abból a kórból, amellyel megbetegítették nemzetünket.
Csak annak a nemzetnek lesz jövője, amelynek múltja volt, de csak annak a nemzetnek marad meg a múltja, amely képes lesz kézben tartani a jelenét és egészséges lélekkel tud jövőjére tekinteni!

Azok a kezek, amelyek jelenleg a magyar nemzet jelenét tartják, nem csupán gyengék, de ezek a kezek, a pénzváltó kufárok ropogós bankókat forgató kezei!

Ezekre a kezekre az Ószövetség vonatkozó írása érvényes
Másé a hang, másé a kéz

Ezek a kezek, nap, mind nap a pénzintézetekben kulcsolódnak imára, hogy istenükhöz
Mammonhoz imádkozzanak.
Ezek a kezek csak akkor tapsolnak, ha tulajdonosaik gyanakvást szíthatnak ember és ember között.
Népi és urbánus, liberális- és konzervatív, jobb- meg baloldal között.
Mindkét oldalon ott nyüzsögnek a nemzetet betegítő megélhetési uszítók, a külföldön feljelentgetők, a lejáratók, a megélhetési megmondó emberek.
Az elmúlt tizenhat év a nemzeti egység szétbomlasztásáról szólt.
Széthullás, erkölcsi rothadás és gyanakvás mindenütt.
Mert bizony a rothasztásból is meg lehet élni!
Gondoljunk csak a kanálisok mélyének élő baktériumflórák telepeire.
Lehet, hogy most a hallgatóság soraiban vannak olyanok, aki azt mondják (mennyi villa, palota épült!) hiszen gazdagodtunk!
Ez igaz!
Hallatlanul sok luxuspalota épült az elmúlt tizenhat év alatt, de e villák árnyékában a nyomorúság penésze is kivirágzott.
A penész, a salétromszagú nyomorúság nem ért el a baloldalon ülő milliárdos urak orráig,
Akik magukat, mellesleg szocialistáknak merik titulálni és vörös háttér előtt mutatkoznak!

Milliárdos szocialisták, hol van a társadalmi érzékenység?

Ezen szocialisták közül hányan hoztak létre alapítványokat szegény tehetséges magyar diákok tanítatására?
Hányan mondtak le valahányadrész vagyonukról a közjó javára?
Ezek az egykori elvtársak, akik Magyarországon 2006 szeptemberétől megteremtették az alulmúlhatatlan politikai retorika műfaját.
Ezek a személyek, akik szóhasználatukkal élve elk..ták az ország gazdaságát, de nagyon .
Ezek az emberek, akik --- szóhasználatukkal élve, úgy kurták el az ország gazdaságát, miközben ebben a k..va és rühes országban milliárdosokká váltak.
Ezek az emberek, ezek az úgynevezett szocialisták várják el a becsapott, az arcába belehazudott nemzettől az önfeláldozást?

Tisztelt, magukat szocialistáknak tituláló törvényeket alkotó Honatyák!

Önök hogy tudtak úgy milliárdosokká gyarapodni, miközben a magyar gazdaság óriási mértékben elszegényedett!?
Önök úgy gondolják, hogy egy lek..vázott és elszegényedett ország milliárdosaiként, hazugságok árán hatalomra kerülve, erkölcsi alapjuk és joguk lehet a hatalom további megtartásához! ?

Kedves Honfitársaim!

A 2006-os magyarországi választásokon nem egyszerűen a baloldal, a magukat szocialistának nevező párt győzött, -- mert tartalmi értelemben véve ilyen, hogy " szocialista" Magyarországon nem létezik---
(hacsak a kádári bableves után nosztalgiázó munkáspártot nem soroljuk ide).

Tisztelt Honfitársaim!

A 2006-os magyarországi választásokon az arcátlan hazudozás aratta diadalát a naiv és hiszékeny magyar néplélek felett.
Magyarországon, tizenhat éven keresztül nem csupán a gazdaságot ku . ták el, de nagyon, hanem Gyurcsány Ferenc miniszterelnök stílusánál maradva - az egész magyar lakosságot, a választópolgárokat kurták át de nagyon--
Tolnától Baranyáig és Szamártól-- Sopronig.
A magukat szocialistáknak tituláló Mammon párt bebizonyította ország és világ előtt, hogy a szemtől-szembe való hazudozás taktikájával, sunyi trükkökkel és "nem kell beszarni egy Orbán Viktortól" felkiáltással, átveréssel is hatalmon lehet maradni Magyarországon.

Tisztelt Honfitársaim!
Lám-lám!


Így néz ki 2006-ban, az Európai Unióban a mai magyar politikai közerkölcs!
Ennek a politikai stílusnak, mind formai, mind pedig tartalmi elemei, mind az ezeket gyakorló személyek, akik jelenleg a kormányzati hatalom birtokosai, vajon milyen erkölcsi, morális szinten állnak?
Pontosabban milyen szintre süllyedtek?
Önök ezt Bizonyosan sejtik és egyre hangosabban ki is mondják!
De a matematika egzakt tudománya erre még pontosabb definíciót ad Önöknek.
Ez pedig mínusz végtelen inflexiós pontján van, amely azt jelenti, hogy ennél nincs lejjebb.

Honfitársaim!

2006 szeptemberétől, legalábbis egy darabig nem szabad jobb meg baloldalban gondolkodni!
Magyarországon a választópolgároknak két választási lehetőségük van.
Vagy tudomásul veszik a nagy hazugságokat, és az ennél még nagyobb átveréseket, és szavazataikkal a politikai hazudozást segítik hatalomra, vagy elutasítják az átk..ások és elk..ások korszakának politikai főszereplőit.

Önök választópolgárok!

Fidesz,- Kisgazda,- Kereszténydemokrata,- Szabad Demokrata,- Munkáspárti,- Független- Szocialista, -Jobbik-Magyarország, -MIÉP, -Zöldek és valamennyi különféle pártszimpatizáns!
Önök most nem a FIDESZ érdekében vagy a FIDESZ ellenében, vagy a Magyar Szocialista Párt ellenében vagy mellette fognak október elsején szavazni!

Önök Tisztelt Honpolgárok 2006. október elsején a voksaikat vagy a tisztesség vagy a tisztességtelenség mellé fogják lerakni.

Magyarország választópolgárai ebben a történelmi pillanatban gróf Apponyi Albert gondolát idézve:
a politikai tisztesség igényének eszmevilágában tömörülhetnek végre valahára ismét egy nemzetté, vallási etnikai és politikai hovatartozástól függetlenül .
Ez az a pont, ahol a nemzet valamennyi polgára a politikai tisztesség kikövetelésének igényével foghatják meg egymással kezét.
A magyar nép az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóján azáltal adhat példát egész Európának és az egész világnak, hogy egy tisztességes demokráciában, egy önmagát becsülő nemzet nem tűr meg hazudozókat, trükközőket, saját szülőhazájukat lek..vázókat sem a kormányzati pozícióban, sem az országgyűlés épületében.

Végezetül Tisztelt Honfitársaim!
Gyurcsány Ferenc kormányfő 25 perces beszédét többször meghallgattam.
Gyurcsány Ferenc önkritikus vallomásának volt mégis valami igazsága, valami az ösztönök mélyről feltörő igazságtartalma.
Hogy mi volt ez?
Az a kijelentése, amikor azt monda, hogy ebben a k...a országban -.
Tudják miért volt igaza?
Azért volt igaza Gyurcsány Ferencnek, mert egy olyan országban ahol multimilliomos politikai kitartottak hazudozások révén kerülhetnek kormányzati pozíciókba és miniszteri bársonyszékekbe, az ilyen ország megérdemli a gyurcsányi k...a" jelzőt!

Előadásomat, Mikszáth Kálmán gondolatával zárom, aki a következőket mondta:
mert meglehet, hogy megbűnhődte már e nép a múltat, s jövendőt, hanem hát az a nagy hiba, hogy úgy látszik a jelent kell legjobban megbűnhődnie valamikor

Takarodjanak az állami pénzeken főállásban hazudozók a magyar közéletből!
Nemzeti összefogás a tisztességes magyar politikáért!
Gyurcsány Ferenc távozzon a hatalomból!
És, ami a legfontosabb fogjunk végre össze magyarok!

Bodó Kirchsteuer Attila
2006. 09. 29


Rimaszombati Polgár Info


http://www.fel
videk.polgarinfo.hu/modules.php?name=News&file=print&sid=2014


Téma: Lábujjhegyen járó bevándorlási politika
de karatna
2008. február 28. 14:44 | Sorszám: 0
“Magyarország bevándorlási célország” (Hazánkért Online, 2008. 02. 23.) címen megjelent cikkhez a teljesség kedvéért feltétlenül hozzá kell tenni: úgy tűnik,a Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma, Bevándorlási Hivatalának tevékenységét kínai lányok és hajadonok társközvetítésével bövítette ki. Miközben született magyaroknak évekig kell a letelepedési vizumra várniuk!!
Bővebben fotókkal itt:
http://magyar.wordpress.com/

A ‘MEGAPORT’ — “KINAI LÁNYOK TÁRSAT KERESNEK” című hirdetésén, sárga-piros villogó reklám, baloldalon pedig a Kínai Népköztársaság felségjele látható.

Itt láthatjuk az 56 kilós 32 éves Xinijiangot, az 50 Kg testsulyú Hebeit kisasszonyt és a 23 éves Sandongot és még sok kedves arcú kínai leányzót.
De nehéz dolga lesz a magyar fiúknak!
Vajon melyiket is válasszam!?
Alább ez olvasható: “újdonságok, ajánló és szolgáltatásaink.” - Vajon milyen?
Nem gondoltam volna, hogy a magyar Bevándorlási Hivatal kerítésein belül “kerítéssel” is foglalkoznak.

Felcsigázott a kíváncsiság, hogy vajon a BM melyik elvtársa a “fő Madam”. De megvallom őszintén, erről vannak elképzeléseim! Ezért a szolgáltatásért a Bevándorlási Hivatal vezetője, talán valamelyik kínai étteremben kaphat ingyen étkezési utalványt, esetleg, ahogy szociéknál szokás: úgynevezett sikerdíjat.

“Nyílt levél: KÖZÉPTÁVÚ DEMOGRÁFIAI MANIPULÁCIÓK A MAGYAR LAKOSSÁG FELMORZSOLÁSÁRA.”
http://www.parkany.polgarinfo.hu/modules.php?name=News&file=print&sid=119

mennyire összecseng ezzel a reklámmal.

Ha valaki közben megházasodna, akkor a csinos hivatalvezetőnőt dr.Végh Zsuzsannát kérje fel hatósági tanúnak! Biztosan elvállalja. Igaz, a hölgy nem lehet túl nagy hazafi, mert dr. Végh Zsuzsanna — bevezető szövegében ez áll: “kedves külföldi és magyar érdeklődők”…. stb.
A sorrend Magyarországon fordítva tisztességes, mert jelenleg az irodavezető még Magyarországról és nem Kínából vagy külföldről kapja fizetését! De lehet, hogy ez már nem így van?

Utóirat: – Ha valaki talál egy másik EU tagállamot, ahol a belügyi szervek lányokat reklámoznak, kérem szóljon! - Ja még valami! A kínai nyelv igen nehéz. De úgy hallottam a kínai lányoknál a nyelvhasználathoz nem kell feltétlenül kínaiul tudni.

Szívélyes Baráti üdvözlettel
Bodó Kirchsteuer Attila


Téma: Európai Magyar Gimnázium KASTL Kolostorvár
de karatna
2007. december 03. 13:44 | Sorszám: 18
Kedves Hozzászoló!


Számonkéri tölem a következetes elszántságot.

Talán igaza van!


Az alábbialban, illetve a mellékletekben adok erröl
számot.:

Köszönöm a fenntartásokat, mert ezek mindíg alkalmasak arra, hogy az ember adott esetben megválaszoljon rá.

Barátsággal; de Karatna
http://209.85.135.104/search?q=cache:sA19bF9QicQJ:www.hungary.indymedia.org/index.shtml%3Fx%3D32564%26all_ids%3D1+Bod%C3%B3+kirchsteuer+Attila+de+karatna&hl=de&ct=clnk&cd=11&gl=de& client=firefox-a
http://209.85.135.104/search?q=cache:Up-Wo0ces_YJ:harcter.hu/readarticle.php%3Farticle_id%3D179+Bod%C3%B3+kirchsteuer+Attila+de+karatna&hl=de&ct=clnk&cd=13&gl=de&client=firefox-a
http://www.delilap.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=1718&Itemid=90


Téma: Hunnan jöttünk?
de karatna
2007. július 02. 00:59 | Sorszám: 48
Itt nem tejtermékről, hanem emberekről van szó.
De aki mások tragédiájából tréfát űz azzal nincs miről vitatkozni!
de karatna
2007. július 01. 20:53 | Sorszám: 46
ROKON NÉPEK

Egy jelentős nép kimaradt a a felsorolásból, ezek az UJGUR BARÁTAINK, illetve más néven Jogurok, akik kinai elnyomás alatt sínylődnek.
A felsorolásban szereplő
"népek" egynemű egy gyökerü ( östudatú) nemzetek mesterségesen szétdarabolt közössége. Olyan óriási nép, akikkel a nagyhatalmak kényük kedvük szerint játszadoztak az elmúlt évszadok alatt. Leg keletibb szárnyuk a momgolok, de ide a japánokat is még beleszámíthatjuk. legnyugatibb pedig a magyarság. Ujgur barátomtól tudom, hogy történészeik a finneket, lappokat cseremiszeket, vogulokat, stb. is ide sorolják.

A törökséggel együtt ezek a közös gyökerü nemzetek egy új hatalmi,illetve feljövö hatalmi tényezőt jelenthetnének, ha összefognának. Hiszen mögöttük egy ösi sikeres kultúra és hatalmas természeti eröforrások állnak. De ezek jelenleg az angolszász-szláv-amarikai- kinai aspirációk erőterében hanvadnak el anélkül, hogy birtokosait gazdaggá tennnék. Ezt az imperializmust kell megtörni ezen népek összefogásával.


Téma: Európai Magyar Gimnázium KASTL Kolostorvár
de karatna
2007. június 24. 17:45 | Sorszám: 5
K i e g é s z í t é s
----------------------

Nekem három gyermekem van!

Kedves Lajos bácsi és Szalonna!

Önök hány gyermekkel járultak a keresztény Magyarország
és magyarság megerősítéséhez és túléléséhez?
Remélem legalább ennyivel!

Baráti üdvözlettel:

de karatna
2007. június 24. 17:38 | Sorszám: 4
Az eltitkolt náci múltra két éve derült fény.
------------------------------------------------
Az alapító atyák, Dr Ádám György pápai prelátus ezt a titkot a sírba vitte.
A tényfeltárásra egy gyanúra alapotadó körülmény és eredményes nyomozás vezetett.
A keresztény magyar szellem nem múlta idejét, csupán nem hatékony. Egy nemzetközi iskolában a XXI. században a magyar kultúra közvetítő képességét és hatékonyságát kell kihasználni. Számolni kell az európai demográfiai realitásokkal. Akik ezzel nem számolnak, azok szembe mennek
nemzetük jövőjével. Nem elég kereszténynek lenni ezt fizikailag is és szellemileg is reprodukálni kell. Mert a visszaszámlálás már elkezdödött.
Ha majd a magyar családok három gyereket vállalnak, akkor a keresztény szellemiség ismét hiteles lesz, nem csupán a szavak szintjén.
de karatna
2007. május 26. 20:54 | Sorszám: 0
2006 áprilisában hosszas mérlegelés után ügyvezetö társammal együtt úgy döntöttünk, hogy a továbbiakban már nem finanszírozható, szakmai és pedagógiai szempontokból alacsony színvonalra süllyedt egyetlen nyugat-európai magyar gimnázium, a Kastl Európai Magyar Gimnázium felszámolását fogjuk kezdeményezni. 2005 áprilisától 2006 áprilisáig közel négyszázezer Euróval csökkentettük az intézmény müködési költségeit. Erre a költségtakarékosságra túl kés_n került sor. A korábbról megörökölt szerencsétlen gazdasági helyzeten már nem lehetett segíteni. Gimnáziumunk az évekkel korábban megkötött, előnytelen munkaszerzödések béklyójában roppant össze. Nem volt értelme a kompromisszumra képtelen, nehezen kezelhet_ és perlekedö tantestületet tovább finanszírozni. Értelmét veszítette tovább lobbizni, az évek alatt szétzilálódott tanári karért és az egyre csökkenö létszámú gyenge teljesítményü diákságért. A felszámolási eljárás elindításával azt akartuk elérni, hogy a közel félévszázados intézmény, egy korszer_ a magyar kulturális alapokra épül_ nemzetközi oktatási intézménnyé váljon.
A Kastlban müködö Európai Magyar Gimnázium 2006 szeptemberében - 49 év után, a helyi CSU kerületi vezetője, mint, „kirendelt” felszámoló biztos, aktív részvétele mellett - felszámolásra került. A régit felváltó új oktatási projekt ideológiai hátterét a zsidó-keresztény és mohamedán vallási és kulturális szervezetek egybehangzó támogatása biztosította. Az úgynevezett vallások közötti oktatási tematika is elkészült.
A helyi politikai tényez_k megakadályozták az intézmény ilyen jellegü átalakítását.
A magyar jelenlét által nemzetközi ismertségnek örvendö gimnáziumot jelent_s politikai nyomással a Kolping dúsgazdag katolikus német iskolahálózatnak kívánták –finoman szólva- „áthagyományoztatni”.
A helyi politikusok ezt a törekvésüket a legnagyobb elszántság ellenére sem tudták végrehajtani,az idöközben nyilvánosságra került és korábban letagadott igen kínos történelmi háttér miatt. Viszont volt erejük, hogy az intézmény megújításával kapcsolatos programunk végrehajtását megakadályozták.
Szerettük volna, ha intézményünk a világon els_ként a három nagy vallási körnek helyt adva, a magyar kultúra évszázados közvetít_ képessége révén a „hit békéje - a béke hite” iskolájává válik.
∑ Zsidó, keresztény és mohamedán fiatalok saját spirituális hátterük megvallása és gyakorlása mellett együtt éltek és tanultak volna nyolc osztályos gimnáziumunkban.
∑ Véleményünk szerint a tartós emberi kapcsolatok az iskolapadokban alakulnak ki.
Az oktatás az a terület, ahol a gyermekek társadalmi környezetükböl magukkal hurcolt el_ítéleteit, szeretettel és hitelességgel, valamint türelemmel ki lehet gyomlálni.
∑ A magyar és német, valamint angol nyelvi közegben különféle, a magyar kultúrához vagy kulturális gyökerekhez valamilyen módon köt_d_ különféle kultúrákat képvisel_ és különféle vallást gyakorló diákjaink az együtt töltött diákévek alatt megismerhették volna egymás hitéletét és egymás történelmét.
∑ Olyan iskolát akartunk, ahol az együtt eltöltött diákévek, a tudás és az egymás megismerése iránti vágy határozza meg az ember és ember közötti kapcsolat értékét.
∑ Olyan iskolává akartunk válni, ahol a tudás, a megismerés elvezet ahhoz a felismeréshez, hogy a kultúrák különböz_sége gazdagít és a hit azért van, hogy ne háborút, hanem békességet teremtsen.
∑ Intézményünk a különbségek megismertetésével és kölcsönös elfogadásával akarta megteremteni azt az egységet, amelynek középpontjában a szeretet, a másik elfogadása és a tudás megszerzése iránti vágy áll. Egy ilyen középiskola, olyan felismeréseket és szellemi értékeket képes megfogalmazni, amely példaként szolgálhat mások elött, azáltal, hogy filozófiájában a súlyt arra helyezi, amely összeköt, de mindezt a másság, a különbség feloldása nélkül.
∑ Az intézmény morális hátterét és a viselkedési diszciplínák alaptéziseit, a diákok lelki és hitéleti gondozását jól képzett vallási vezetök fogalmazták volna meg illetve látnák volna el.
∑ A tantestület összetételében elkötelezett a fenti célokkal azonosuló kiválóan felkészült pedagógusokból állt volna..
Meggyözödésünk, hogy közös tanulásra, a közösen megszerzett tudásra épül_ megismerés vezet el a hit békéjéhez, a béke hitéhez.
A fenti törekvéseinkben minket elgáncsoló és megsértödött CSU-s urak, ezzel a magatartásukkal Európa XXI. századi elvárásainak és a németországi demográfiai realitásoknak fordítottak hátat. Szomorúan vettük tudomásul az a tényt, hogy a XXI. században, Németországnak még maradtak olyan „bugyrai”, ahol a politikából és a néplélekböl a harmadik generációban már kifogyott a hála érzete és megerösödött a terhel_ múlttal való szembenézés elutasítása.
Mit értek hálaérzeten, illetve hálátlanságon?
A magyarok 1957-ben itt alapították Oberpfalz elsö olyan nemzetközi iskoláját, ahol a magyar emigráció révén öt kontinens diákjai, állampolgárai huszonkét országából érkeztek ide. Ezáltal e parányi települést nemzetközileg tették ismertté.
Az intézmény igazgatói között voltak kiemelked_ egyházi személyiségek.
Dr. Ádám György pápai prelátus megkapta a bajorok legnagyobb kitüntetését a Bajor Érdemrendet. De volt olyan, igazgatónk, Dr. Harangozó Ferenc pápai prelátus személyében, akik 1945-ben fiatal német frontszolgálatos katonák százait mentette meg a biztos haláltól. Ezért Szibériában kellett raboskodnia. A németektöl mérhetetlen szenvedéseiért és megaláztatásaiért, még egy „Danke schönt” sem kapott.
De ott volt Dr. Valentiny Géza pápai prelátus, aki egyház-diplomáciai területen valamint az iskola nemzetközi megismertetésében szerzett érdemeket.
Egykori nagyformátumú igazgatóink neve a település krónikájában nyom nélkül maradt. Viszont nem maradt, nyom nélkül Josef Kräemer nev_ náci polgármester alakja, aki már 1935-ben buzgón szervezte meg azt, hogy a Kastl település egyik utcáját Adolf Hitlerröl nevezzék el, ezzel szerezve magának elismerést feketeinges párttársai között.
Josef Kräemer polgármester statisztálta végig azt, amint a fasiszta államgépezett a Kastl erödkolostort Szlovéniából elhurcolt gyerekek SS által felügyelt lágerévé alakította át.
Az egykori náci polgármester portréja mind a mai napig ott díszeleg a Kastl település polgármesteri hivatalának „emlék falán”.
Mit értek azon, hogy a harmadik generációban már kifogyott a hála érzete és meger_södött a terhel_ múlttal való szembenézés elutasítása?
Döbbenetes dolognak tartom azt, hogy ameddig Németország egyes városaiban „botló köveket“ helyeznek el a nácizmus elévülhetetlen b_neinek mementójaként, addig ennek az országnak egy másik sarkában a polgármesteri hivatal helyiségében egy náci polgármester képe állít emléket a XX. század történelmének legszennyesebb fejezetének.
A politika és a helyi társadalmi vezetés hatvan éven keresztül elhallgatta, meghamisította azokat az eseményeket, amelyek 1942-1945 között a Kastl erödkolostor falai között játszódtak le. A helyi társadalmi vezetés német vaskereszttel díszített második világháborús emlékmüvet állított a templom oldalában, de mind a mai napig nem emlékezett meg nácizmus alatt itt raboskodó 181 Szlovéniából elhurcolt gyermekröl és Auschwitzban és egyéb munkatáborokban elpusztult szüleinek emlékéröl. A Magyar Iskolaegyesület által alapított gimnázium 49 éven át, akarva, akaratlanul – az elhallgatott tények ismeretének hiányában-- mosta tisztára a Kastl település ez ideig fel nem vállalt második világháborús náci szennyesét.
A magyar közösség nevében ígéretet tettem, a még életben lévö nyolcvan-kilencvenéves egykori szlovén gyermekraboknak arra, hogy a gimnáziumot megalapító Magyar Iskolaegyesület, mindent megtesz annak érdekében, hogy szenvedésük helyén emléktáblát állítsanak.
Eddig ezt a helyi politika megtagadta.
Stefan Braun polgármester a Mittelbayerische Zeitung-ban közzétett tényfeltáró nyilatkozatom után CSU-s barátainak támogatásával, hazugsággal és bosszúval vádolt.
De a szégyenteljes történelmi tények gyorsan elhallgattatták.
Ötven éven keresztül nemzetközi gimnáziumunkkal borítottunk, fátylat a Kastl település helyi politikusai által fel nem dolgozott és fel nem vállalt náci múltjára.
Addig, ameddig a helyi politikai és társadalmi vezetés nem tárja fel önkritikusan saját településének történelmi múltját, nem emlékezik meg kiemelkedö európai formátumú egykori iskolavezetöinkröl és nem állít emléktáblát a 181 itt raboskodó gyermek és elpusztult szüleinek emlékére és ameddig a település vezetése nem távolítja el Josef Krämer náci polgármester portréját a polgármesteri hivatal faláról, addig semmiféle magyar oktatási és kulturális tevékenységnek nincs keresnivalója ezen a településen.
Egy ilyen, úgynevezett történelmi emlékezetvesztés, egy hasonló helyzetben elképzelhetetlen lenne Magyarországon vagy Európa más településén.
Röviden összefoglalva: semmilyen magyar csoportnak nem lehet akarva vagy akaratlanul felvállalt feladata, hogy más nemzet településének náci szennyesét tisztára mossa és takargassa. Ha pedig egy német település saját történelmével nem képes önkritikusan szembe nézni, ott a továbbiakban nincs keresnivalója semmi néven nevezett magyar érdekeltségnek, különösen nem egy oktatási intézménynek.
-------------------------------------------
Aki, elhallgatja a múltat az a jelenben ad felmentő ítéletet a múlt büneire.
----------------------------------


Szívélyes baráti üdvözlettel:

Bodó Kirchsteuer Attila
2. Vorsitzender des USV e.V.


Téma: Europäisch Ungarische Gymnasium KASTL Klosterburg
de karatna
2007. május 26. 20:36 | Sorszám: 0
Das verschwiegene Verbrechen an 181 slowenische Kinder und das bis heute verweigerte Gedenken


Im Jahre 2002 waren genau sechzig Jahre vergangen, seit dem das national-sozialistische Regime entschlossen hatte die, zum geopolitischen Interessensgebiet des Dritten Reiches gehörenden sogenannten südlichen Gebiete, endgültig von jenen Familien zu säubern, welche nach der vorherrschenden rassistischen Ethnopolitik der Nazis “nicht integrierbar” waren.
Im März 1942 fingen die “Säuberungen” erst in der Steiermark an und diese wurden dann im April in Südkärnten fortgesetzt. Von hier aus wurden innerhalb einer Nacht 300 slowenische Familien ins Reich umgesiedelt. Diese “Arbeit” des ethnischen Programms wurde im Sommer 1942 in der Steiermark wiederholt, und in Gorenjsko im Hochland Sloweniens beendet. All dies wurde aufgrund der “berühmten” 1941-er Mariborer Verordnung Hitlers hin durchgeführt, nach welcher dieses Gebiet “erneut deutsch zu sein hat”.

Um das Jahr 2000 erschien von den Kärntner Kapiteln dieser Ereignisse ein erschütterndes Buch, welches die, mit diesem Thema befassenden Forscher, als das traurigste Gedenken aufführen können.


Der Titel des Buches ist: Die Vertreibung der Kärntner Slowenen.


Das Buch ist ein nüchterner, wissenschaftlich dokumentierter Bericht, beziehungsweise eine Meldung über die durch die deutschen angewandten Methoden, über die durchgeführten Aktionen und deren Folgen.
Von den Methoden der durch die deutschen Nazis durchgeführten “ethnischen Säuberungen” fehlten auch nicht die mittelalterlichen Köpfungen, das Anzünden von Gebäuden inklusive der darin verbrennenden Frauen und Kinder. Da fehlten auch nicht die Erschießungen, massenhafte Einkerkerungen und natürlich auch nicht die zahlreichen “sanfteren” aber umso niederträchtigeren Methoden der menschlichen Grausamkeit. Die 300 ausgesiedelten Familien konnten nur das Nötigste mitnehmen. Innerhalb Deutschlands wurden sie in verschiedene Lager verbracht.


Viele von ihnen gingen an den unsäglichen Leiden zugrunde, starben an Hunger; aber viele wurden auch hingerichtet. In die verlassenen Heime der Slowenen wurden dann linientreue, verlässliche deutsche Bürger des Deutschen Reiches angesiedelt.


Viele dieser “reichsdeutschen Siedler” waren auch noch nach 1945 nicht bereit sich zurückzuziehen und die von ihnen in Besitz genommenen Gebiete an ihre ursprünglichen Eigentümer zurückzugeben.


Es ist bekannt, das im ganzen Gebiet des einstigen Reiches nur in Kärnten die Macht legal durch die Hitlertreue Führung an die “bürgerliche” politische Elite übergeben wurde, wobei das mit ihnen “verbündete” und “demokratische” West-Europa dazu assistierte.
Die Geschichte der geraubten Kinder ist in diesem Rahmen ganz besonders und drastisch brutal. Viele von ihnen waren zu der Zeit noch im Säuglingsalter. Nach den krankhaften Gedankengängen der Deutschen bedeuteten diese Kinder “genauffrischendes Material”. Von den Kindern wurden besonders jene als “wertvoller” erachtet, die die strenge germanische Rassenselektion bestanden hatten. Es wurde als brillante Idee angesehen, wenn sie aus den Kindern ihrer Todfeinde - falls diese noch rechtzeitig geraubt wurden - mithilfe angemessener Erziehung eine eigene, neue Arierelite formen könnten. Dieses wäre ein rein technisches Unterfangen gewesen, welches ,in diesem “Umhang” versteckt, von niemandem nach dem herkömmlichen westlichen moralischen Richtlinien mit Argwohn betrachtet wurde.


Dafür hatten sie ihre eigene - Lebensborn - Ideologie und die dazugehörige Organisation (der Grundlage der Nationalsozialistischen Rassenhygiene und Gesundheitsideologie der Erhöhung der Geburtenrate zur Zucht einer reinen, “arischen Elite” dienen sollte.)

SS Offiziere hätten die fehlende Kindermenge gesichert: entweder durch gesetzliche oder aber auch ungesetzliche Zeugungen, und letztendlich durch geraubte Kinder, da die natürliche Fortpflanzungsrate im Dritten Reich Hitlers zu gering war. Das große Reich konnte nicht warten, es musste sich mit dem Nachschub sehr beeilen.
Die Vermehrungsrate und die diesbezügliche Produktivität der dafür als geeignet befundenen ethnischen Gruppe musste gesteigert werden. Durch diese Aktionen verschwanden über 600 slowenische Kinder in Lagern und Lebensborn Heimen, sowie bei zuverlässlichen, “reinrassigen” germanischen Adoptiveltern. Von diesen Kindern sind heute noch etwas mehr als 300 am Leben.
Wenigstens 100 Kinder kamen nie mehr nach Slowenien zurück, da ihre Eltern umgebracht wurden und deshalb war nach dem Krieg niemand mehr da, der sich nach ihnen hätte erkundigen können. Manche der Kinder konnten erst nach sehr verworrenen Nachforschungen und juristischen Komplikationen in ihre ursprüngliche Heimat zurückgebracht werden. Diese Gräuel des Zweiten Weltkriegs spielten sich vor Kurzem erneut im Balkankrieg ab. Die Geschichte wurde wieder zur Realität.


Deshalb also ist die Rückerinnerung an den Kinderraub der Deutschen und an die im Jahre
1942 stattgefundene Aussiedlung der slowenischen Kinder eine für alle Zeiten geltende Mahnung an die Menschheit.


Gerade deshalb ist es für mich völlig unakzeptabel, wie diese Tragödie in der Oberpfälzer Gemeinde Kastl dermaßen aus der Erinnerung getilgt wurde. Sogar die lokalen Geschichtskundler wissen nicht darüber Bescheid oder wollen nichts darüber wissen und wollen nicht der an den Kindern begangenen Gräuel gedenken.


Dabei wächst die menschliche Grausamkeit und Unbarmherzigkeit, falls sie die Gelegenheit dazu bekommt, über jede Zeit- und Raumgrenze hinaus. Jene, die die Sünden der Vergangenheit verschweigen oder diese verfälschen, verhelfen in der Gegenwart den Schuldigen zu einem Freispruch. Im Bewusstsein der geschichtlichen Tatsache des Kastler Nazi-Kinderlagers, bin ich angesichts der im Jahre 2006 erfolgten Aussagen zweier CSU Politiker völlig erschüttert.

Eine davon ist die von Herrn Stefan Braun, dem der CSU angehörenden Bürgermeister, an die Mittelbayerischen Zeitung gegebene Erklärung. (Zitat).....“Es war kein Nazi-Lager,”
sagte Bürgermeister Stefan Braun

Die Andere ist jene von Herrn Dr. Harald Schwartz, ehemaliger CSU Landratskandidat des Landkreises Amberg-Sulzbach, CSU Kreisvorsitzenden und stellvertretenden Bezirksratsvorsitzenden, stammende Aussage im Sommer 2006, nachdem “..ich habe nicht zu der Zeit gelebt, das geht mich nichts an. Damit kann man mich nicht unter Druck setzen”...

Wenn jemand eine verleugnete und verfälschte lokalgeschichtliche Tatsache, das Thema eines gegen die Menschlichkeit gerichteten Verbrechens aufwirft, oder das eventuell aus der Versenkung bringt, so finden sich sofort einige, die lärmend die Ursachen mit den Folgen verwechseln. Es gibt solche, die auf alles und auf Jeden mit dem Finger zeigen, ausgenommen auf die geschichtliche Verantwortung ihrer eigenen Umgebung. Mehr noch, einige verweigern sogar das Gedenken, das Erinnern daran.
Die “geraubten Kinder” sind, als Opfer Zeichen einer der am widerwärtigsten und gefährlichsten und trotz dessen einer der am heimtückischsten und beständigsten Eigenschaften der europäischen “Zivilisation”, welches noch nicht endgültig in der geschichtlichen Versenkung verschwunden ist.
Der sechzigste Jahrestag der Verschleppung der slowenischen Kinder war 2002. Dieser Jahrestag war nicht nur eine bittere Erinnerung an eine unglücksschwangere Zeit, sondern kündete darüber hinaus auch von leuchtenderen Gedanken. Dieses Gedenken von 2002 richtete die Aufmerksamkeit auch auf etwas anderes.
Es warf auch ein Licht auf jene Tatsache, dass man mit Gewalt und durch Grausamkeiten im Grunde nichts wirklich Wahres, Menschliches zerstören kann; dass in den Herzen und Seelen der ehemals Verschleppten vor allem der Glaube an die Menschheit lebt, die feste Überzeugung, dass der Weg ihrer Eltern richtig war, auch wenn die Opfer noch so finster und bitter waren. Ihr Schicksal und ihr Glaube ist, dass man verzeihen kann, nicht aber vergessen. Diese Gedanken und letzten Schlussfolgerungen müssen im Wertesystem eines jeden europäischen Politikers vorhanden sein.

(Kmecl Matjaz)

Das Dekret Himmlers

Die Auflistung der Sammellager der geraubten slowenischen Kinder.


Wie gelangten die aus Slowenien verschleppten Kinder in die Oberpfälzer Gemeinde Kastl?


Die sich im Lager befindlichen, verschleppten Kinder (L.b.v.K.) wurden mit ihren am Leben gebliebenen Familienangehörigen zusammen festgenommen. In Celje wurden sie von den älteren Familienangehörigen und ihren Müttern gewaltsam getrennt. Die Väter wurden in der Regel erschossen, und die Kinder wurden in spezielle Isolierungslager gebracht. Solche Straf- und Unterdrückungsaktionen wurden durch die deutschen Besatzer während des II. Weltkriegs nur zweimal massenhaft durchgeführt, und zwar im August 1942. Die erste Verhaftungswelle von Familien und Kindern fand zwischen dem 3. und 7. August statt, und die zweite am 15. August.
Das anfängliche Auffanglager befand sich in Celje in der Deska okoliska sola
(Kreis-Knabenschule), welche heute den Namen “I. Grundschule” trägt.


Danach folgte das Durchgangslager in Frohnleiten in der Nähe von Graz. Aus dem Sammellager Celje wurde die erste Gruppe von Kindern am 10. August 1942 gebracht, die in der ersten Verhaftungswelle des August festgenommen worden waren.
Das Alter der Kinder lag zwischen 14 und 18 Jahren.
Am 20. August wurde die andere Gruppe von Kindern eingeliefert, welche in der zweiten Verhaftungswelle vom August festgenommen worden waren. Die genaue Anzahl jener Kinder ist unbekannt, aber sie war geringer als jene der ersten Gruppe.


Es wird geschätzt, dass sich nach dem zweiten Transport an die 600 Kinder in Frohnleiten befanden. Damals waren dort nur Kinder untergebracht. Ihre Eltern und ältere Familienangehörigen wurden erschossen, als Sträflinge verurteilt, oder in das Vernichtungslager Auschwitz gebracht, was die meisten nicht überlebten. Im Lager Frohnleiten blieben die Kinder bis zum 18.September 1942. Von dort wurden sie in verschiedene, speziell für sie bestimmte Isolierungslager gebracht.


Diese Lager waren die folgenden:
(die Bezeichnung geraubte slowenische Kinder bezieht sich ausdrücklich nur auf die Insassen dieser Lager, und umschreibt diese ganz eindeutig)


Eisenstein - im tschechischen Protektorat (heute: Zelezna Ruda)
Himmelberg bei Metten
Kastl bei Amberg
Neumarkt bei Nürnberg
Mainburg-Hallertau
Neustift bei Vilshofen
Saldenburg bei Tittlingen
Seligenporten bei Neumarkt


Zeugenaussagen


Tercak Stane: Verschleppte Kinder


Der Leiter des Revolutionsmuseums von Celje, Tercak Stane, hat sein Buch mit dem Titel “Verschleppte Kinder” den minderjährigen slowenischen Lagerinsassen gewidmet. Die Erstauflage des Buchs erschien im Jahre 1962, die zweite, erweiterte Auflage erfolgte 1973.


Der Ursprung seines Titels beruht auf den Ereignissen, welche sich Anfang August 1942 in der Kreisschule von Celje (Deska okoliska sola) stattgefundene haben, als nämlich die deutschen Besatzer die Kinder mit Gewalt von ihren Eltern getrennt und die Schule in ein Sammellager umgewandelt hatten. Diese Tat, welche voll dem Begriff des Genozids entsprach, betraf in dem damals besetzten Europa 1260 Personen, von denen 600 Kinder waren. Darin enthalten waren auch jene 181 Kinderhäftlinge die nach Kastl kamen, sowie - unvollständigen Angaben zufolge- innerhalb der Erwachsenen auch 266 Mütter und 110 Väter, die im Todeslager von Auschwitz ums Leben kamen. Es gab auch solche Kinder, die nach dem Krieg nicht in ihre Heimat zurückkehrten.


Tercak Stanes Buch mit dem Titel “Verschleppte Kinder” dokumentierte in seiner ersten Ausgabe ausführlich die gewaltsame Aussiedlung der Slowenen aus der Steiermark und aus Gorensko. All dies wird in dem Buch von zahlreichen, an die Bevölkerung und an die Polizei gerichteten, ins slowenische übersetzten Befehle der Besatzer untermauert. Dieses Buch handelt indirekt und direkt von jenen Kindern, deren Eltern von den Nazis umgebracht wurden. Das Buch berichtet ausführlich von den durch die Kinder durchlebten Ereignissen und von jenem, ihnen auferlegtem Schicksal, sie in die Janitscharen der Neuzeit umerziehen zu wollen. In der zweiten Auflage seines Buches “Verschleppte Kinder”, berichtet Tercak Stane anhand seiner weiteren Nachforschungen, die er aufgrund des an den slowenischen Kindern durchgeführten Genozids durchführte, noch ausführlicher und in wesentlich mehr Details über die, während des II: Weltkriegs in der Steiermark und in Gorenjsko verübten Gewalttaten der Deutschen. Besonders erschütternd sind die Schilderungen der in den Kinderlagern durchlebten Gräuel und das was mit jenen, durch deutsche Familien adoptierten Kindern passierte.


Nach Ansicht des Autors des Buches “Geraubte Kinder”, ist es unmöglich alle Erlebnisse der Kinder und das was mit ihnen geschah, niederzuschreiben. Die Memoiren und Zeugenaussagen dieser Kinder, die einen Großteil ihrer Jugend in Nazilagern verbrachten - so unter anderem auch im Oberpfälzer Kastl- ist heutzutage kaum mehr vorstellbar.
Trotzdem ist das die grausame Wahrheit und auch gleichzeitig auch der Beweis an eines der größten Genozide des zwanzigsten Jahrhunderts.


IM NAMEN DER RASSE


Der französische Autor Marc Hillel widmet, zusammen mit seinem Coautor Henry Clarissa, in seinem Buch “Im Namen der Rasse” einigen, auch inhaltlich ausreichenden Raum, den geraubten Kindern. In diesem Buch schreibt er unter anderem wortwörtlich:


SS Reichsführer Heinrich Himmler verordnete in seinem Beschluss vom 25. Juni 1942 an seine Einheiten, in der Untersteiermark und in Gorenjsko wachsam gegenüber Widerstandsaktionen von Seiten der Partisanen und anderen jugoslawischen “Banditen” zu sein.


“Gegen alle jene Elemente der Bevölkerung, die die Partisanen unterstützen, muss erbarmungslos vorgegangen werden. Alle männlichen Angehörigen solcher Familien müssen ausnahmslos erschossen werden.
Ich erbitte gesonderten Bericht von der Anzahl dieser Kinder und von deren rassischem Wert.”


Obersteiner, einer der Stellvertreter Himmlers in Jugoslawien, schrieb folgendes an die VoMi (Volkdeutsche Mittelstelle)-Behörde :


Anhand der Anordnung des SS Reichsführers vom 25. Juni 1942, Logbuchnummer 323/42 (streng geheim) werden jene Kinder der Partisanen und anderer Widerständler, die nach rassischen und deportations- Kriterien ausgesondert werden, in Lager der deutschen Repatriationsbehörde gebracht..”

“Die in die Kategorie I. und II. fallenden Kinder zwischen 6 und 12 Jahren werden wir nach München in die Herzog Max Strasse, zum Lebensborn transportieren. Dort müssen die mit den entsprechenden Rassenmerkmalen ausgestatteten Kinder unter die Obhut der Lebensborn kommen, oder diese muss ihre Adoption in die Wege leiten.”


Diese Verordnung wurde durch die höhere Kommission der SS am 21. September 1942 anlässlich einer wichtigeren Sitzung in Bled (Slowenien) angenommen. An dieser Sitzung nahm auch Frau Inge Viermizt teil. Im dokumentierten Material dieser Sitzung ist besonders die folgende Passage von großer Wichtigkeit:


“Die Kinder der erschossenen Banditen müssen von ihren Müttern getrennt werden, damit sie die Kinder nicht in einer (den Deutschen gegenüber) feindlichen Gesinnung erziehen. Jene, die eingedeutscht werden können, müssen der VoMi Behörde überstellt werden.” (Dieses Dokument stammt vom Ausschuss der ehemaligen österreichischen Widerstandsbewegung)”


FEINDE DES LEBENS


In der Bundesrepublik Deutschland haben die Geschwister Hans Bomberger Mausbach und Barbara Mausbach in Frankfurt am Main, beim Rödenberg Verlag ein Buch mit dem Titel “Feinde des Lebens -NS Verbrechen an Kindern” herausgebracht. Das Buch erschien 1979. Reinhard Gündel aus Nordhausen hat vor Jahren den Verein jener Slowenen benachrichtigt, die die ehemaligen Nazi-Kinderlager durchlebt hatten. Herr Gündel war selber Gefangener in Hitlers einstigen Konzentrationslagern.
Reinhard Gündel hat alle Versuche höflich zurückgewiesen mit den ehemaligen verschleppten Slowenen in Briefwechsel zu treten, da er bestimmte Konsequenzen fürchtete. In einem kurzen Brief bat er den Verband ihm nicht mehr zu schreiben, da er nicht zum Verfolgten werden wolle. Er teilte auch mit, dass Hans Mausbach seinen Arbeitsplatz beim Röderberg Verlag wegen seines dort erschienenen Buch verloren hatte.
Der Verband erhielt jenen Hinweis, dass dieses Buch nur noch höchstens in Büchereien auffindbar sei. Aus diesem Buch, welches sich offensichtlich mit den Nazi- Kinderopfern der ehemaligen besetzten Gebiete befasste, schickte Gündel einige Auszüge:


Seite 204:
Im Oberösterreichischen Himmelberg waren slowenische Kinder, die von ihren Müttern und Vätern getrennt worden waren. Ihre Eltern wurden als Partisanen getötet. Den zurückgelassenen Kindern wurde mitgeteilt, dass ihre Mütter wahrscheinlich in Auschwitz ums Leben gekommen sind. Der Lagerkomandant war ein SS Offizier namens Schafhauser.


Seiten 209 - 210:
Die Zeugenaussage von Limmer Albert, den einstigen Versoger der Kinder. Vielleicht lebt er auch heute noch in Natzenhausen im Landkreis Mainburg, unter der Hausnummer 2.


Seite 210:
Es wird als VoMi Lager bezeichnet (Repatriationslager), dessen Führer ist ein SS Obersturmführer der vielleicht Panzer heißt. In Radertzhausen in der Nähe von Mainburg waren an die 60 jugoslawische Kinder untergebracht, die im September 1943 nach Seligenporten in das Lager Metten gebracht wurden.

Seite 220:
Es handelt sich um Kinder der Feinde, die nach dem Dekret Himmlers (1942.VI.25) als Kinder von Banditen gebrandmarkt wurden. So wurden im August 1942 mit dem Zug 10 jugoslawische Säuglinge in das österreichische Frohnleiten gebracht. Sie wurden in Körben angeliefert. Sie sollten zwar nicht umgebracht werden, jedoch als Sklavenarbeiter erzogen werden. Eines dieser Lager war im österreichischen Lebrechtsdorf.
(weitere Quellen: Sosnowski K.: Kindertragödien während der Nazizeit /Warschau 1962/; Stefanovic M.: Jugslawische Kinder während des II. Weltkriegs. Insgesamt wurden über 2000 Angehörige von Partisanen aus der Untersteiermark mitgenommen).


Die Kinder wurden erst nach Frohnleiten in das dortige Sammellager und von dort in die nachfolgenden, errichteten Kinderlager gebracht:
Saldenburg,
Neustift,
Vilshofen,
Himmelberg,
Seligenporten,
Eisenstein und
nach Kastl bei Amberg; im Letzteren befand sich das Lager in der siebenhundert Jahre alten Klosterburg, dort, wo ab 1957 ein von Ungarn gegründetes, internationales Gymnasium bis zu seiner Schließung im Jahr 2006 beheimatet war. Von hier aus wurden einige Kinder in die Anstalten der faschistischen Lebensborn verbracht, wo man sie zu Janitscharen hätte erziehen sollen. Der Leiter des Repatriationslagers (VoMi) in Bayreuth war ein SS Obersturmführer namens Panzer und sein Gehilfe ein SS Untersturmführer namens Braun.


Seite 23:
Auszüge aus den Berichten über die Kinder im Sammellager von Celje.

Die Kinder der getöteten Partisanen:
Auf dem außerhalb der Stadt gelegenen Dobro Polje, wo heute die Vrunca Strasse verläuft, stand 1942 entlang der Eisenbahnlinie neben dem Ufer der Savina, ein improvisiertes Sammellager. Hierher wurden die Familien aus dem Savina-Tal, aus dem Gebiet von Kozjansko, aber auch aus Maribor und Ptuj, interniert. Am 3. August wurden aus der Untersteiermark slowenische Familien hierher eingeliefert. Das Lager wurde von Soldaten des 19. Polizeibataillons bewacht. Die Internierten waren alle in ziviler Bekleidung, ohne jedes Abzeichen oder Nummer. Sie wurden nach einer zuvor erstellten Namensliste hierher gebracht. Im Erdgeschoss befand sich die Wachmannschaft und die Gestapo, und die Familien wurden auf dem ersten und zweiten Stock, sowie im Turnsaal untergebracht. In einem gesonderten Raum des Erdgeschosses waren an die 30 Säuglinge. Am 15. Mai 1942 wurde um das Lager Stacheldraht gezogen und es wurden Wachtürme errichtet. Einige Familien wurden in das im Kloster Reichenburg eingerichtete Lager umgesiedelt.


Während der ersten Welle der Festnahmen wurden in die Bezirksschule 1256 Personen eingeliefert, von denen 526 Kinder waren. Während der zweiten Festnahmewelle vom 18. August wurden weitere 220 Personen eingeliefert.

Was wurde das Schicksal der verschleppten slowenischen Kinder?

KL AUSCHWITZ - BIRKENAU (OSWIECIM - BREZINKA)
KONZENTRATIONSLAGER
Zalozba Obzorja Verlag, Maribor, 1982

47. Seite: (Zitat)
Am 15. August wurden auf dem Hof des Stari piskr (des Gefängnisses von Celje) 95 Geiseln erschossen, darunter auch 14 Frauen. Während der Hinrichtung wurden die festgenommenen Familien durch die Gestapo auf den Hof der Schule (welches das Sammellager war) getrieben, damit sie die Schüsse hören sollen. Unter den erschossenen Geiseln befanden sich auch ihre Liebsten.


Das kann man nicht vergessen!


Zavrsnik Stanislava: DIE TRÄNEN WAREN ZU VIEL
(Samisdatausgabe, Kamnik, 1998)


Seite 144 (Zitat)
Von Zuhause bekamen wir nicht viel Nachricht, aber hin und wieder erhielten wir manche Neuigkeiten. So hofften wir darauf, dass sich unser Schicksal zum Besseren wende und auch auf ein Ende der Gräuel. Die Post kam nur selten und nur wenige erhielten etwas. Vor den Nachrichten aus den Straflagern hatten wir immer Angst, damit diese ja nicht die Kunde vom Tod unserer Mutter oder unseres Vaters enthielt. Denn das war das Schrecklichste für uns. Wenn das eintraf, so weinten wir alle.


Rückerinnerungen an die Lager


(Zitat)
FROHNLEITEN


Am 10. August 1942 wurden wir in das österreichische Frohnleiten eingeliefert. Das Lager befand sich am Ufer der Mur. Es bestand aus zwei Reihen von Baracken zwischen denen sich ein großer, freier Platz befand, und ringsherum war das Lager von dichtem Stacheldraht von vielleicht einem dreiviertel Meter Höhe umgeben. Innerhalb des Lagers herrschte verschärfte soldatische Disziplin und ein besonderer Drill. Wir waren in zwei Gruppen unterteilt. Die Älteren (von 14 bis 18 Jahren) wurden von einem SS Offizier namens Basta gedrillt. Bald erhielt er als Gehilfen zwei Hitlerjugendführer; einer kam aus Sostanj und der andere aus Celje. Beide konnten auch slowenisch. Zu Deutschen wurden sie erst durch Hitler gemacht und war so, dass sie gar nicht mehr slowenisch sprechen wollten. Ihre Hauptaufgabe bestand im Verpfeifen.


Unsere erste erfolgreiche Aktion war der Boykott der deutschen Lieder während des Marschierens. Wir mussten in diesem Lager nämlich die meiste Zeit mit Marschieren verbringen und während dieser Zeit mussten wir Soldatenlieder singen. Sie wollten uns zu modernen Janitscharen machen. Aber wir wollten ihnen diese Freude nicht bereiten. Sie hatten unsere Väter, Mütter, Geschwister erschossen und wir sollten ihre Lieder singen?
Wir entschlossen, sollte der SS Offizier Basta uns zum Singen zwingen, dass wir dann schweigen. Umsonst schrie er: “Singen! Singen!”. Und dann fing es an. Auf seinen Befehl hin mussten wir laufen und kriechen. Sodann kam der erneute Befehl und es folgte unser Schweigen. Der Widerstand dauerte von vierzehn Uhr bis zwei Uhr des nächsten Tages. Schließlich musste sich der SS Offizier unserem Schweigen beugen. Er war vom vielen Schreien bereits ganz heiser, als er uns zum Ausruhen geleitete. Manche von uns konnten sich kaum mehr auf den Beinen halten. Wir alle fielen auf die Holzpritschen nieder. Danach hörten sie mit dem soldatischen Drill auf.

(Orozim Joze)

(Zitat: Orozim Joze)


NEUMARKT

Mitte Februar 1944 wurden einige von uns von der Arbeit zurückgerufen und wir kehrten zum Lager zurück. Uns wurde mitgeteilt, dass wir zu unseren Müttern geschickt würden, d.h., zu jenen, die die Gräuel von Auschwitz überlebt hätten und die jetzt in das Lager in der Nähe von Ilsenburg, am Fuße des Harz Gebirges versetzt worden waren. Die anderen Lagerinsassen von Seligenporten, deren Eltern umgebracht worden oder die in Auschwitz umgekommen waren, wurden in das Neumarkter Lager umgesiedelt. Dort mussten wir in der Munitionsfabrik arbeiten. Wir arbeiteten am Zusammenlöten von Zündern für Panzerfäuste und Minen. Wir löteten die Zünder dermaßen, dass sich der Stromkreis außerhalb des Sprengstoffes schloss. So konnte dann keine Explosion erfolgen. Nur jene Zünder, die für die Kontrolle vorgesehen waren, machten wir richtig. Die Kontrolle wurde von verlässlichen Nazi-Meistern durchgeführt. Vor dem Eintritt in den Stahlbeton Bunker - denn wir arbeiteten in solchen, jeder für sich, wegen der Explosionsgefahr - musste der Meister alle Sicherheitsvorkehrungen treffen: er schaltete den Strom ab, mit einer besonderen Klingel kündigte er sein Kommen an, sodann öffnete er die schwere Eisentür, nahm die für die Kontrolle vorgesehenen Bund an Zündern entgegen, und schloss die Tür eiligst vor Angst wieder hinter sich zu. Gut zwei Monate vor Ende des Krieges versteckten wir zwei alliierte Piloten im Lager, die von der deutschen Flugabwehr abgeschossen worden waren. Nach einigen Tagen flohen alle Slowenen mit ihnen zusammen aus dem Lager. Während der Flucht wurde Franco Ploh von einem Granatsplitter an der Wirbelsäule verletzt. Zum Glück war die Wunde nicht groß, und die Blutung wurde von den Mädchen gestillt, die die Wunde mit zerrissener Unterwäsche verbanden. Nachdem wir im Wald ein Lager errichteten, wurde die Wunde auch durch die Piloten versorgt. Wir blieben ohne Nahrung und andere Mittel die wir für das Überleben brauchten. Einige von uns waren im Herbst des vergangenen Jahres bei Bauern aus Schwarzach zur Getreideernte eingeteilt gewesen. Dort haben wir auch einige antifaschistisch eingestellte Bauern kennen gelernt. Im Geheimen meldeten wir uns jetzt bei ihnen und baten um Hilfe. In der Mehrheit handelte es sich bei ihnen um Frauen mit Kindern und um ältere Männer. Frau Gerngross organisierte die Hilfsaktion und natürlich waren wie ihr dafür sehr dankbar.


Als uns die Amerikaner im April 1945 befreiten, fanden sie uns nicht gerade in einem beneidenswerten Zustand vor, sondern wir waren erschöpft, zerlumpt und krank. Die amerikanischen Soldaten richteten für uns Notunterkünfte im Bürotrakt jener Fabrik ein, in dem wir vorher gearbeitet hatten. Im Schutzraum unterhalb des Gebäudes entdeckten wir ein Lager für Lebensmittel und für andere lebensnotwendige Sachen. Wir wollten den Bauern, die sich um uns gekümmert hatten, damit wir im Wald überlebten, unseren Dank bekunden. Deshalb versuchten wir den amerikanischen Offizier zu überreden, ihnen etwas von diesen Nahrungsmitteln zu geben.
Nachdem sich auch die beiden Piloten unserem Bitten anschlossen, war dazu bereit. Ich ging zu Frau Gerngross, und als ich ihr sagte, was sie alles bekommen könnte und darüber hinaus auch noch die Erlaubnis der amerikanischen Streitkräfte um die Sachen sicher abtransportieren zu können, spannte sie ihr Pferd ein und fuhr damit nach Neumarkt.
Wir luden Lebensmittel, Waschmittel, Zucker, Salz, Kleider und sonstiges auf den Wagen auf. Natürlich waren wir während all der Zeit von Sorge erfüllt was mit unseren Geschwistern und Verwandten in den anderen Lagern passiert sein könnte. Mein jüngerer Bruder, Ernest, war in Kastl und ich beschloss dorthin zu gehen. Ich spannte das Pferd der Fabrik, einen sehr schönen, pechschwarzen Rappen, ein und fuhr los - natürlich mit der nötigen Erlaubnis.

Die Wiedersehensfreude war allgemein groß. Ich sagte, alle die in Neumarkt Geschwister haben, könnten mit mir kommen. Und so kamen auch einige, unter ihnen natürlich auch mein Bruder. Ich unternahm an die drei solcher Fahrten. Dann, eines Tages, trieb uns etwas unser altes Lager zu sehen. Wir sahen mit Schaudern, dass unsere Baracken nicht mehr länger standen. Die Nazis hatten diese vor ihrer Flucht vor den Alliierten, um ihre Zeichen der Schuld verschwinden zu lassen, durch Panzer niedergewalzt. Wir dachten darüber nach, dass auch uns dieses Schicksal hätte ereilen können. Die Alliierten richteten in Deggendorf einen Sammelplatz für die ehemaligen jugoslawischen Lagerinsassen ein, wo auch wir aus Neumarkt hingebracht wurden. Wir wurden in offenen Lastautos transportiert, und auf dem Weg verletzte ich mich dermaßen an der linken Hand, dass ich dessen Folgen auch heute noch spüre. In Deggendorf suchte ich mit Ernest unsere kranke Schwester Marija auf. Wir kehrten Ende Juli 1945, nach dreijähriger Lagerhaft, in unser zerstörtes und ausgeplündertes Heim zurück. Wir drei kehrten nach Nazarje zurück, wo wir gerade von jenem Mann willkommen geheißen wurden, der die Gestapo Leute geführt hatte, als man mich auf dem Einödhof von Lesje festgenommen hatte. Die Partisanen hatten mich nach der Hetzjagd von Cret dorthin versteckt. Ich erwähne den Namen des Betreffenden nicht, aber die Bewohner Von Nazarje und Dobletina kennen ihn gut zusammen mit seiner Vergangenheit. Persönlich will ich weder ihm noch seinen Nachkommen etwas Schlechtes, war er doch ein recht bekannter Funktionär in Nazarje gewesen. Von dort ging ich nach Maribor, nahm eine Arbeit an und von dem selbstbezahlten Lehrgeld erlangte ich eine hohe Fachausbildung.

Kastl

Im Spätsommer 1944 wurden wir aus Saldenburg per LKW nach Kastl transportiert, der so schnell gefahren ist, dass wir in Regensburg in einer Kurve fast umgekippt wären. Wir wurden im kürzeren Flügel des L-förmigen Gebäudes untergebracht. Das Gebäude stand auf einer Anhöhe oberhalb des Platzes und war von Mauern umgeben. Der Lagerleiter hieß Seeberger. Er war ein älterer SS Offizier, hager, blass, mit grüner Uniform, der seine preußischen Wurzeln, seine blinde Hingabe den Lehren von Clausewitz sowie seine brennende Dienstbereitschaft dem Führer gegenüber, nicht verleugnen konnte.
Er versuchte zusammen mit seinen Hitlerjugend Führern dem soldatischen Drill Geltung zu verschaffen - mit “Soldat-spielen” in den Wäldern etwas außerhalb der Mauern, mit Marschieren, dem Absingen von Marschgesängen, etwas, was unsere Kehlen fast nie verlassen wollte, obwohl wir deshalb so manches mal bis ein Uhr früh auf dem Hof im Kreis herummarschieren mussten.
Der Hitlerjugend Führer (so wir nannten ihn ironisch) war ganz anders. Vielleicht, weil er viel jünger und auf dem linken Arm invalide war (man sagte, er wäre an der Front verletzt worden und deshalb hätte er auch guten Grund gehabt, um den Krieg anhand seiner eigenen Erfahrungen einschätzen zu können).
Trotz seiner Invalidität spielte er auf der Trompete.
Er nahm die Trompete auf alle unsere Märsche mit. Wir haben ihm auch beigebracht - wer weiß, auf wessen Initiative hin- das slowenische Volkslied Tam za turskim gricem (dort, jenseits des Türkenhügels) zu spielen. Augenscheinlich gefiel ihm die Melodie so gut, dass er sie eines Morgens sogar zum Fahnenappell, zu unserer vollen Zufriedenheit, spielte. Dieses wurde ihm jedoch zum Verhängnis. Seeberger, der die ganze Zeremonie vom gegenüberliegenden Fenster aus beobachtete, eilte mit großem Getöse vor unsere Reihen und machte aus dem Fahnenappell einen Skandal.
Er kündigte dem Hitlerjugend Führer augenblicklich. Wir haben nie erfahren, was aus ihm geworden ist.


Hier füge ich die schriftliche Erklärung eines der Opfer bei:

In Zusammenhang mit Seeberger, der wegen jedem Ungehorsam heftige Ohrfeigen austeilte, erinnere ich mich eines Falles, welches sich in dem aus den ehemaligen Ställen gebildeten Speisesaal abspielte.


Die Kinder kauten an einem Tischende an Kohlrabi, saugten dessen Saft aus und warfen den Rest insgeheim in den, neben dem Tisch befindlichen Abfallkorb. Als er dieses sah, wurde er zornig; er ging zu ihnen an den Tisch und verlangte, dass sie diese Reste wieder aus dem Abfallkorb herausnehmen und ebenfalls aufessen sollten.
Selbstverständlich wartete er so lange, bis sie seinen Befehl ausgeführt hatten. Während seinem - zum Glück nicht sehr langem - Kommando geschah es auch, dass viele eher ihre Fersen mit Glasscherben verletzten, nur um nicht arbeiten oder auf den militärischen Drill gehen zu müssen. Und als wir für die deutschen Soldaten wilde Beeren pflücken mussten, schwindelten wir so, dass wir den Boden der Konservendosen, -die auf unserem Gürtel befestigt waren-, bis zur halben Höhe der Dosen anhoben, und so blieben die Körbe, in die wir die Beeren leerten, am Schluss halb leer. Wir wurden von großer Schadenfreude erfasst, als wir eines Tages hörten, dass auch Seeberger an die Front müsse. Wir alle wünschten, er solle dort bleiben und seine ihm zustehende Strafe bekommen. Seine Position wurde von seiner Geliebten, Frau Lauer übernommen. Mehr noch, langsam wurde es allgemein bekannt, dass das Ende des Krieges nahte, und ihr Sohn Martin, der letzte Hitlerjugend Führer, konnte niemanden mehr davon überzeugen, dass Deutschland nicht besiegt werden würde, obwohl er es am Anfang sehr versuchte.


(Erinnerungen von Hribar Drago)


Dauernd hofften wir auf unsere Rückkehr nach Hause - trotz der vielen Luftangriffe, während wir von der Wiese in den nahen Wald rannten, damit uns die niedrig fliegenden Jagdflugzeuge nicht niedermähten. Eines Nachts flogen über unser Lager Bomben hinweg, weil die Amerikaner (die damals bereits über dieses Lager Bescheid wussten) die Brücke auf dem Platz zerstören wollten, damit die eventuell dort stationierten deutschen Truppen sich mit ihren Panzern nicht auf das andere Bachufer zurückziehen könnten. Am Tage unserer Befreiung, was - wie ich glaube- am 16. April, fast am Geburtstag Hitlers stattfand, erschien bereits in der Früh eine größere Gruppe im Lager, vielleicht ein Bataillon deutscher Soldaten, die ihre Verteidigungslinien dort errichten wollten. Frau Lauer hat das verhindert. Von ihr hatten wir auch sonst keine schlechte Meinung, da sie sich uns gegenüber menschlich verhielt und uns helfen wollte. Sie erzählte uns, welche Gefahr uns drohte und sie versprach auch gleichzeitig, dass sie unsere Verpflegung auch nach unser Freilassung sichern werde, damit wir nicht litten; sollte einer von uns einen Einwand ihr gegenüber vorbringen, so sollte er es jetzt sagen, denn sie wolle nicht, dass die Amerikaner sie lynchten. Nachdem wir ihr versprachen, dass wir sie unterstützen, ging sie weg und kehrte nach ungefähr einer Stunde zurück. Die Amerikaner waren nur noch wenige Kilometer entfernt. Sie erklärte dem Kommandeur der Einheiten, die neben den Mauern Stellung bezogen hatten, dass diese Art der Verteidigung zum Tode aller auch der hier befindlichen jugoslawischen Kinder führen würde und auch große Opfern in der Gegend nach sich zöge. Sie fragte ihn, ob er sich darüber im Klaren sei, dass er eine doppelte Sünde beginge: das eine an uns, das andere an den Bewohnern der Gegend, denn die Alliierten, die bereits über unsere Anwesenheit wüssten, würden wenigstens genauso viele Leute aus der Gegend abschlachten. Der Kommandeur ließ seinen Führungsstab versammeln und er kam auch recht schnell wieder zurück, mit nur der einen Forderung, dass Frau Lauer ihnen Verpflegung für zwei Tage geben solle. In unserem Lebensmittellager befand sich Verpflegung für ungefähr vier Tage, wie sie es uns vorher gesagt hatte. Wir brachten ihnen die gesamten Lebensmittel. Sobald sie ihren Fuß aus dem Lager entfernten, kamen wir aus dem Keller hervor, um die nahende Schlacht zu beobachten. Einige Stunden später waren die ersten amerikanischen Panzer bereits auf dem Platz. Zuerst zwei jüngere amerikanische Soldaten zu uns und später ein Offizier höheren Ranges, der slowenischer Abstammung war. Er gab uns bekannt, dass wir von hier ausziehen müssten und deshalb für einige Tage bei der deutschen Bevölkerung am Platz eine Bleibe für die Nacht finden sollten, weil seine Soldaten hierher einziehen werden, und auch sonst würden wir bereits in Kürze nach Hause transportiert werden.


Wer nach Amerika gehen will, der solle sich melden - was natürlich keiner von uns wollte. Zuvor hatten die Soldaten uns Süßigkeiten angeboten, etwas was wir bereits seit drei Jahren nicht mehr zu kosten bekommen hatten.

Wir brachten ihnen vom Speicher unseres Gebäudes in Flaschen abgefüllten ungarischen und französischen Wein und auch andere Getränke, welches von den Deutschen kistenweise dort zurückgelassen worden war, und was bei den amerikanische Soldaten sehr gut ankam und uns gleichzeitig ein unterhaltsames Programm boten. Wir mischten uns unter sie und zum ersten Mal nach so langer Zeit amüsierten wir uns prächtig.
(Erinnerungen von Joze Pajer)

Der einstige Kindergefangene, Prof. Janez _mavc erinnert sich rückblickend so:

“Unsere Kinder-Gruppe vom Kleinkind bis zum 18 Jährigen wurde in die Gemeinde Kastl in der bayerischen Oberpfalz, in die ehemalige Benediktiner- Klosterburg in Kastl, deportiert. Zu dieser Zeit waren wir insgesamt 181 Kinder. Wir wussten die ganze Zeit über, dass man unsere Eltern hingerichtet hatte, und dass wir nur auf uns selbst, beziehungsweise auf einander angewiesen sind. Diese furchtbare Tragödie hat unsere ganze Kindheit bedrückt ........”


Zehn Jahre nach diesen tragischen Ereignissen waren 1955 in der “Amberger Zeitung” zu lesen, dass die Burg zwischen 1940 und 1951 als “Flüchtlingsunterkunft” diente.


Dieser Begriff ist jedoch meilenweit von einem „Nazi-Kindergefangenenlager“ entfernt!


In der Chronik Kastl ist folgendes nachzulesen: http://www.kastl.de/geschichte.php

Die nachfolgende Zusammenfassung der Kastler Geschichte ist diesem Heft entnommen. (Zitat: "Kastler Heimatbücherl")

1935: Ein weiblicher Arbeitsdienst gesellt sich dazu. Ca. 50 Mädchen mussten ihren halbjährigen Arbeitsdienst ableisten, wo sie bei kinderreichen Familien und bäuerlichen Betrieben zum Einsatz kamen. Die geschlossene Unterkunft sorgte für nationalsozialistische Erziehung.

Ist Kastl das „Bermuda-Dreieck” der Geschichte, wo die peinlichen Jahre der Geschichte verschwinden?


Wo bleibt das Mahnmal an die nach Kastl deportierten Kinder?


Wie z.B. an:
Weinberger Minka, Weinberger Zvonka,
Babitsch Dusan, Levar Anton…und den
Weiteren 177 Waisenkindern aus Slowenien.

Und es gibt auch noch etwas anderes! Während all der teuflischen Jahre des deutschen Nationalsozialismus und auch noch viele Jahre danach, war ein und derselbe Mann der Priester und katholische Pfarrer von Kastl: Alois Kornburger, der 1959 hoch angesehen verstarb
Auch während 1942 bis 1945 hielt er die Predigten, nahm die Beichte ab und teilte die Kommunion aus, während die Bewohner der Gemeinde beteten; und gleichzeitig dachten auf der anderen Seite der Kirche 181 slowenische Waisenkinder daran, was wohl mit ihren, nach Auschwitz verschleppten Eltern sein könnte und was ihr eigenes Schicksal, ihre Zukunft wohl sein würden. Auch dann schlugen die 700-jährigen Glocken im Turm der Klosterkirche viertelstündlich, aber diese fünfzehn Minuten erschienen in den Jahren zwischen 1942 und 1945 als sehr lang.


Nach fast fünfzig Jahren muss endlich die Frage gestellt werden:

was hat dieses Gymnasium, welches immer reich an internationalen Inhalten war, dem Leben dieser kleinen Ortschaft gebracht? Wieso kam das einzige Gymnasium der ungarischen Emigranten Westeuropas gerade nach Kastl, in diesen eher kleinen und nicht gerade bedeutenden Marktflecken Ostbayerns?
Das durch den Ungarischen Schulverein (USV.e.V) gegründete Ungarische Gymnasium hat einen Schleier über jene, bis zum heutigen Tag verschwiegene und verfälschte Nazivergangenheit der Ortschaft Kastl gelegt. Wieso konnten die örtlichen politisch und gesellschaftlich Verantwortlichen bis zum heutigen Tag bequem mit einer verfälschten geschichtlichen Vergangenheit leben?
Die Antwort darauf ist sehr einfach!
Deshalb, weil diese bis zum heutige Tag versteckte und verschwiegene „dreckige Wäsche” der Geschichte gerade durch die ungarische Gemeinschaft dieser Gemeinde reingewaschen wurde.
Sehr geehrte Damen und Herren!
Über ein halbes Jahrhundert hindurch kamen und gingen Abgeordnete, Landräte und Bürgermeister und alle überboten sich gegenseitig mit ihren Versprechungen.
Sie haben sechzig Jahre lang gewartet. Sie haben sechzig Jahre lang auch das bedeutungsloseste Nichts gefeiert, Dorffeste, Bierfeste, und wer weiß, was sonst noch alles. Sechzig Jahre lang haben Sie auf diesen Festen gut getrunken, gegessen und gejauchzt, aber nicht einer von Ihnen hat auch nur auf ein Maß Bier verzichtet, um vom Preis dessen eine Gedenktafel für die 181 verschleppten slowenischen Kinder zu erstellen und auch für diejenigen, die aus der Kastler Klosterburg, die zwischen 1942-1945 ein Nazi Kindergefängnis war, ein internationales Gymnasium erschufen. Das war nicht nötig, denn das durch den Ungarischen Schulverein (USV.e.V) gegründete Ungarische Gymnasium war wohl gut genug, um die Grausamkeiten der Nazizeit in Vergessenheit geraten zu lassen.
Da diese Ortschaft erst wieder durch den Ungarischen Schulverein zu internationaler Anerkennung erhoben wurde, fühlen wir uns moralisch dazu befugt, die mit der politischen und gesellschaftlichen Leitung des Amberg-Sulzbacher Landkreises betrauten Personen mit Nachdruck dazu aufzurufen, innerhalb von zwei Monaten ein Denkmal zu errichten.
Sie sollen ein Denkmal für die im Jahre 1942-1945 durch deutsche Sondereinheiten aus Slowenien verschleppten 181 Kinder errichten. Zum Gedenken an all jene slowenischen Kinder, deren Eltern entweder dort vor Ort, vor den Augen der Kinder erschossen oder aber in Auschwitz vernichtet worden sind.

Sie sollen auch dem Ungarischen Schulverein (USV.e.V) und seiner geistlichen Leitung ein Denkmal setzen, die an Ihrer Stelle diese grausame Nazivergangenheit beseitigt hatte und die im Regierungsbezirk der Oberpfalz das erste international ausgerichtete Gymnasium nach dem Zweiten Weltkrieg errichtete, welches erst das „Kastler Ungarische Gymnasium” war und später zum „Europäisch-Ungarische Gymnasium” wurde.
Der erste Vorsitzende unseres Schulvereins, Päpstlicher Prälat Prof. Dr. György Ádám, erhielt 1977 den Bayerischen Verdienstorden. In der Geschichte der Gemeinde Kastl war Prof. Dr. György Adam der einzige, der solch eine Auszeichnung erhielt.
Wer wird dem schulgründenden Ungarischen Schulverein ein Denkmal setzen, wer dem, mit dem Bayerischen Verdienstorden ausgezeichneten päpstlichen Prälaten, Herrn Mgr. Prof. Dr. György Ádám, wer dem Benediktiner Ordensmann Herrn Dr. Ireneusz Galambos, den hochwürdigen Herren und päpstlichen Prälaten Dr. Ferenc Harangozó und Dr. Géza Valentiny und all denjenigen, die die Ortschaft Kastl vor der ganzen Welt bekannt gemacht haben? Die gegenwärtigen Chronisten sind bis heute der Vergangenheit und der Erinnerung schuldig.
Jetzt, da wir des fünfzigsten Jahrestages des ungarischen Aufstands und Freiheitskampfes von 1956 gedenken, sollten Sie auch nicht vergessen, dass es jene, durch gerade diesen Aufstand in die Emigration gezwungene ungarische Jugend war, welche die Klosterburg und die Ortschaft Kastl -welche während der Nazizeit berüchtigt war und dessen Geschichte durch lokale Geschichtsschreiber auf arrogante Weise verschwiegen wurde-, berühmt gemacht hat.

Wir fordern Sie mit Nachdruck auf, entfernen Sie aus dem Rathaus unverzüglich das Porträt des ehemaligen Bürgermeisters der Nazi-Zeit, des Hitler-schnurrbärtigen Krämers, der bereits im Jahre 1935 eine Straße Kastls nach Adolf Hitler, dem Naziführer, benennen ließ (siehe hierzu: Schweppermannsbote vom Juni 2006, Seite 23, nach Unterlagen von Ludwig Siegl), und der mit dazu beitrug, dass zwischen 1942-1945 in der Kastler Klosterburg aus Slowenien verschleppte slowenische Kinder durch Nazi-Schergen gefangen gehalten und gequält wurden, nachdem ihre Eltern vergast oder erschossen worden waren.

Mit solch einem geschichtlichen Hintergrund belastet, sollte sowohl die örtliche Führung, sowie die des Landkreises nie und nimmer ihre Genehmigung dazu geben, dass rechtsextreme, faschistische Gruppierungen gerade in der Ortschaft Kastl ihre Großveranstaltung abhalten, was Sie leider vor drei Jahren genehmigt hatten.
Wieso wird bis zum heutigen Tag die örtliche wie auch die weitere politische und gesellschaftliche Führung wegen des Verschweigens der Wahrheit durch diese schwierige Verantwortung belastet?

Die Verantwortung belastet sie deshalb, weil das Verschweigen von Tatsachen immer dazu geeignet ist, um die Schuldigen zu rehabilitieren.

Es verwundert in diesem Zusammenhang auch, dass gelehrte Leute der Gemeinde Kastl weder im Sommer 2006 ein Wort über dieses Kinder-Gefangenenlager verlieren, - siehe wiederum den Schweppermannsboten vom Juni 2006 - , sowie auch noch nicht im Herbst 2006 sich dessen bewußt sind - hierzu siehe die Meldung in der Mittelbayerischen vom 07.09.2006 „Was für ein Lager war wirklich in Kastl?“ -, um sich dann plötzlich im Frühjahr 2007 ganz genau zu erinnern - dazu wiederum der Schweppermannsbote vom März 2007, Seite 21 „Slowenen Kinderlager auf der Klosterburg Kastl: Es ist in Kastl allgemein bekannt, dass von 1942 bis 1945 Kinder aus Slowenien auf der Klosterburg untergebracht waren“. Leider ist dieses Erinnern dann doch nicht so genau, schließlich fing der Autor erst gegen Ende des Jahres 2006 mit seinen Nachforschungen darüber an (siehe hierzu Bericht in der Mittelbayerischen vom 17.12.2006 „Ein Lager für gestohlene Kinder“ und dieselbe Person bezichtigt gar den Aufdecker dieser Tatsachen der Unwahrheit und der Verfassung von „hetzerischen Berichten“ - . Und, falls diese Tatsachen doch so allgemein bekannt gewesen waren, weshalb wurden sie dann schamhaft und standhaft die ganzen Jahrzehnte über verschwiegen?!


DIE SAMMELPLÄTZE DER
LAGERBEWOHNER

Nach Ende des Krieges leerten die amerikanischen Soldaten das Feldzeugmateriallager welches in den Räumen der Kaserne und der Wehrmachtschule im bayerischen Deggendorf untergebracht war, und änderten diese in Sammelplätze für die ehemaligen Lagerbewohner jugoslawischer Herkunft um.
Das war ein sehr großes Anwesen mit vielen Objekten. In der Mitte standen ein Springbrunnen und ein Turm mit Lautsprechern, durch das die Namen all derer durchgesagt wurden, die hierher gebracht wurden. So erfuhren wir, wer von wo stammte.
In der großen Halle eines der Gebäude war das provisorische Krankenhaus untergebracht. Die an Schnüren herabhängenden Soldatenklamotten unterschieden die Soldaten von den anderen Kranken, da diese nämlich andere Beschwerden und Krankheiten hatten.


Einige Gebäude wurden durch die amerikanischen Soldaten speziell als Unterkünfte für die Slowenen ausgewiesen. Hierbei handelte es sich in erster Linie um Menschen, die die Konzentrationslager überlebt hatten, die krank oder hilflos waren. Zusammen mit meinem Bruder und meiner Schwester kam ich mit den Überlebenden des Lagers Flossenbürg in einen Raum. Unter ihnen befand sich auch der bekannte Anton Pinter und Ivan Horvat aus Maribor und Marjan aus Vrhnik, mit denen wir jeden Tag zum nahe gelegenen Bauernhof und ins Kloster Metten gingen, um Milch für unsere Kranken zu holen. Das in Kesseln gekochte Essen war schlecht, wir aßen vor allem gekochte Erbsen aus deutschen Lagerbeständen, von denen wir zu aller erst die oben auf schwimmenden Maden und Raupen abfischen mussten. Für meinen Bruder und meine Schwester bekam ich etwas Essen auch von der amerikanischen Küche, wo einer der Köche französisch konnte. Ich hatte noch vor dem Krieg in Maribor, in einem klassischen Gymnasium, etwas französisch gelernt.


In diesem Repatriationslager befanden sich alle möglichen Leute jugoslawischer Nationalität, mit den verschiedensten politischen Ansichten. Unter ihnen waren die Anhänger der Ustascha und der Tschetnik am meisten verfeindet. Sie vielen sogar gewalttätig aneinander, so dass die Militärpolizei eingreifen musste. Deshalb war es nicht ratsam sich außerhalb unserer Lagerobjekte zu bewegen, auch wenn die amerikanischen Soldaten mit besonderer Sorgfalt auf uns aufpassten. Verschiedene Delegationen kamen zu uns, so unter anderem auch eine königliche Abordnung aus London, die uns -ganz wie die amerikanischen Soldaten dieses zuvor anboten- davon überzeugen und überreden wollten, dass wir nach Amerika auswandern sollten, weil dort jeder auf Kosten des Staates lernen könne. Aus unseren Reihen nahm keiner irgendwelches Angebot an, da wir nach dreijährigem Lagerleiden endlich nach Hause gehen wollten.

Orozim Jose


Vielleicht war das Sammellager mit seinen Baracken am Ufer der Ilz, welches sich in der Nähe der malerischen Stadt Passau befand, mit etwas mehr Freiheiten ausgestattet. Das Lager befand sich an der gemeinsamen Mündung von Ilz und Inn in die Donau. Soweit ich mich erinnern kann, passte ein älterer amerikanischer Offizier auf uns auf, während die jüngeren Soldaten uns zum Tennisspielen einluden oder auch schon mal eine kleinere Gruppe von uns mit dem Motorboot für einige hundert Meter entlang der Flussmündung herumfuhren.

Außer uns befanden sich auch noch ungarische Internierte hier, denen - wegen der Zusammenarbeit ihres Landes mit dem Reich- nicht die gleiche Behandlung als uns gewährt wurde; sie mussten ihre Nahrung selber zubereiten, von irgendwoher konnten sie an Brot gelangen, so dass sie uns die Wecken als Gegenleistung für andere Sachen anboten.


Bezeichnend für den Ilz Fluss waren große Gezeitenschwankungen, da manchmal das Wasser ganz bis an die Oberkante des Ufers reichte, so dass man von den Fenstern einzelner Baracken hineinspringen konnte, und sonst war das Wasser ganz seicht. Wir lebten ungefähr einen Monat lang am Ufer der Ilz. Wir wurden dorthin gebracht, damit man uns dann mit dem Schiff bis Wien transportieren solle, welches zwar der kürzeste Weg gewesen wäre, und dann von dort bis nach Hause. Aber zu jener Zeit war diese Rechnung ein ziemlicher Quatsch, da kein solches Schiff zur Verfügung stand. Da blieb als einzig reale Möglichkeit nur der Zug. So fuhren wir, in Viehwaggons, einen großen Bogen beschreibend, eine Woche lang bis Jesenice.

Hribar Drago

Die traumatischen Erinnerungen blieben


Auch noch so viele Jahre nach dem II. Weltkrieg ist für mich die Erinnerung daran sehr traumatisch. Wir lebten in unserer Familie, - ich, meine Eltern und meine beiden Brüder, sowie meine Großmutter-, zwar bescheiden aber doch sehr glücklich. Ich war der Jüngste der Familie. Zu Beginn des Kriegs war ich noch keine 8 Jahre alt. Im April 1942 wurde mein Vater, in dessen Armen ich mich so sicher fühlte, festgenommen. Kurz darauf wurde er als Geisel erschossen. Irgendwann im August polterten Leute von der Gestapo mit ihren Gewehrkolben gegen drei Uhr Früh an unserer Tür. Innerhalb weniger Minuten mussten wir uns anziehen und schon wurden wir in einen Lastwagen gepfercht.

Celje - die Bezirksschule. Wir schlafen und kauern auf dem Boden wie verschreckte Tiere. Schon wieder steht die Gestapo in der Tür. Mit Händen, Fäusten, Gewehrkolben reißen sie die Kinder aus der Umarmung ihrer Mütter. Das Schreien und Gezeter ist unbeschreiblich. Die Mütter kämpfen wie verwundete Tiere um ihre Kinder. Umsonst. Der Todeszug wartet auf sie, der Zug, der sie nach Auschwitz bringt. Nein, sage ich, das kann nicht wahr sein. Die Hoffnung bereits verloren, umarme ich meine beiden Brüder.

Frohnleiten. Baracken, in deren Inneren sind Holzpritschen. Ich werde in ein Zimmer voller Mädchen gewiesen. Wieder steht die Gestapo in der Tür. Der große Lärm weckt mich auch aus dem Tiefschlaf. Ein schwerer Stiefel trat gegen jenen vollen Kübel, in welchen wir unsere Notdurft verrichteten, da die Latrine mehrere hundert Meter weit weg war. Sofort aufwischen! - erklang der Befehl. Angsterfüllt kletterten wir von unseren Nachtlagern und wischten den Unrat auf, welcher sich durch die Baracke ergoss. Ich fiel unmächtig zusammen. Die Ereignisse der nächsten Tage sind aus meinem Gedächtnis gelöscht. Ich habe sie mit hohem Fieber und Hitzewallungen durchlebt.

Transport nach Himmelberg. Eine schöne Ortschaft mit schönem Namen aber düsterer Atmosphäre. Mein einziger Trost ist, dass meine Brüder bei mir sind, so sehen wir uns wenigstens tagsüber. Nachts aber habe ich Angst. Im Etagenbett schlafe ich oben. Im Raum sind wir an die zwanzig-dreißig. Jede Nacht wache ich auf, klettere von der Pritsche und taumele im Raum herum. Morgens weiß ich nie wo ich aufwache. Es gibt keine Beleuchtung. Ich wage nicht zu sprechen. Meistens lege ich mich in irgendeiner Ecke auf den Boden, weil ich in der Dunkelheit mein Bett nicht finde. Ich werde sogar damit verdächtigt, dass ich mich damit beschäftige um etwas stehlen zu können. Ich wage nicht mich zu verteidigen. Ich weiß, dass ein Appell meistens nie was Gutes bringt.


Das Grauen erfasst mich regelmäßig, wenn ich daran denke, dass einer meiner Brüder in irgendeine Provokation gelangen könnten, da sie dann den Sanktionen nicht entgehen könnten. Ich fürchte mich auch vor dem Mittagessen. Vor dem Essen kommt immer der Lagerführer und verliest die Todesanzeigen. Diese und jene Mutter ist in Auschwitz gestorben. Danach kommt das “Gebet”, in dem wir dem “großen Führer” Dank sagen müssen, dass er uns Lebensmittel schenkt.
-------------------------------------------
Der Kastler Klosterburg, die zwischen 1942-1945 ein Nazi Kindergefängnis war
-------------------------------------------
Wir ziehen wieder um. Aber zuvor werden wir nach Altersgruppen selektiert. Auf mich und meine zwei Brüder wartete die Trennung. Das Schicksal wollte, dass jeder von uns in eine andere Gruppe und damit in ein anderes Lager gelangen sollte.

Saldenburg - ich bin auf mich alleine gestellt. Das war der Todesstoß, den meine sowieso schon tödlich verletzte Kinderseele erhielt. Ich wusste überhaupt nichts, was mit meiner Mutter war, wo meine Brüder waren. Ich glaube, ab dann habe ich in meiner Not nur noch herumvegetiert. Ich finde weder Worte noch Ausdrücke , mit denen man mein Leiden und meine Traumas beschreiben könnte, die nach all den Jahren unverheilt geblieben sind und über die ich auch heute noch kaum sprechen kann. Auch meine Kinder habe ich damit nicht vergiftet. Wieso auch? Die sollen auch weiterhin nur in mir bleiben; es langt, wenn sie meine Kindheit geraubt haben und ich deren Nachwirkungen mein ganzes Leben lang spüre. Man hat meine Würde und meine Selbstachtung genommen, etwas das sich während meines ganzen Lebens sowohl in meiner Privat- wie auch in meiner Berufswelt widerspiegelte.
In mir wohnte und ist immer noch ein Minderwertigkeitsgefühl und eine Angst vor erneuten Schlägen, die ich als unschuldiges, kleines Kind so grausam erlebt hatte. Ich behaupte mit Sicherheit, dass all das meine Lebensqualität beträchtlich beeinflusst hat.

(Erinnerungen von Ostir Mravljak Maria)

(An meine tote Mutter - H.D.)
Gedicht eines slowenischen Waisen

Ich wünsche es mir umsonst, die Sehnsucht quält mich
Ich wünsche meine Mutter zurück und rufe sie aus dem Grab zurück
Hörst Du Mutter, das sind nur Träume,
Es wartet doch das Dach zu Hause, wohin
Ich mit Dir Hand in Hand wieder zurückkehre.
Umsonst, das ist jetzt hier das Leben, die Wirklichkeit
Nur in unserer Seele leben Wünsche
Die mörderische Gegenwart fegte über uns hinweg, wie ein Orkan.
Das Licht, welches Du, Mutter, in mir entzündet hattest
Hat der Sturm der Zeit geraubt, zusammen mit meiner Jugend


An Allerseelen - Sasa S., Enkel (Schüler der 5. Klasse, 1976)

Wir gehen zum Grazer Friedhof. Aber wen suchen wir dort auf? Ich kenne ihn gar nicht. Ich schaute auf meinen Vater und dachte mir: er war dein Vater und sicherlich hast du ihn geliebt, so wie ich dich liebe. Jetzt gibt es ihn nicht mehr, und nach ihm blieben nur noch schöne Erinnerungen in anderen. Hattest Du ihn überhaupt gekannt, erinnerst du dich denn an ihn, wenn du gerade erst vier Jahre alt warst, als die Deutschen ihn erschossen? Ich denke, sicherlich, und ich finde auf weitere tausend Fragen keine Antwort. All das ist nicht leicht.


In aller Früh sind wir mit dem Wagen nach Graz losgefahren, der Großvater liegt dort in ewiger Ruhe. Dort haben wir alle je eine Kerze entzündet und vertieften uns in unsere Gedanken. Die ganze Zeit über schwelte in mir der Gedanke: das war mein Großvater, mein Opa, der Vater meines Vaters, der jetzt für alle Zeit in der Fremde geblieben ist und wir werden ihn nie mehr sehen, er wird nie mehr zurückehren, er bleibt dort für immer und ewig und wir werden nur noch zu Besuch zu ihm kommen....


Nachschrift:


Über die grausame Geschichte des SS Kinderlagers in der Klosterburg Kastl wurde in der Presse erst im September 2006 berichtet. Seit dem Erscheinen des Artikels hat der CSU Kreisvorsitzende und Insolvenzverwalter Herr Dr. Schwartz anläßlich einer Zusammenkunft in der Klosterburg bei der Begrüßung sich geweigert, mir die Hände zu schütteln. Zuvor wurden Unwahrheiten in der Presse verbreitet und mir und Herrn Kovacs in Abwesenheit Hausverbot erteilt, weil wir nicht bereit waren die Internetseite des Europäisch-Ungarischen Gymnasiums stillzulegen bzw. die Berichterstattung über die grausame Vergangenheit der Klosterburg einzustellen. Erst vor kurzem durften wir unsere persönlichen Sachen aus der Klosterburg abholen. Herr Schwartz hat höchstpersönlich Herrn Kovacs gegenüber mit einem Starfverfahren gedroht, sollte er sich ihm gegenüber nicht kooperativ verhalten. Es wurde alles Unternommen, um Mitglieder des Ungarischen Schulvereins, Gründer des Ungarischen Gymnasiums im Jahr 1956, von der Klosterburg fernzuhalten und dadurch die Möglichkeit eines Neubeginns unmöglich zu machen. Die Insolvenzanmeldung erfolgte auf Grund der Pfändung des Kontos der EUG gGmbH in Höhe von 30.000 Euro durch die ehemalige Schulleiterin, die wegen Falschaussage vor Gericht rechtskräftig verurteilt wurde. Mittlerweile sind die Schulden auf ein vielfaches angestiegen da der Insolvenzverwalter die Kündigungen nicht sofort aussprach und Mitarbeiter der EUG gGmbH ohne Bezahlung weiterarbeiten ließ. Nach Aussage eines ehemaligen Mitarbeiters wurden über 23 arbeitsgerichtliche Verfahren von Mitarbeitern der EUG gGmbH gegen Herrn Schwartz angestrengt wegen unbezahlter Arbeitsleistung.


In einem Schreiben des Bayerischen Kultusministeriums zum Antrag des Ungarischen Schulvereins als neuer/alter Träger heißt es, Zitat: „...und nicht zuletzt vor dem Hintergrund der Äußerungen der bisherigen Geschäftsführer „zur verschwiegenen Vergangenheit der Klosterburg” und damit verbundenen Vorwürfe und Unterstellungen gegenüber Bürgern aus dem räumlichen Umfeld der Klosterburg eine unbelastete und erfolgreiche Fortsetzung des Schulbetriebs unter Trägerschaft des Ungarischen Schulvereins derzeit nicht vorstellbar. Nach Lesen dieses Schreibens mußte ich im Kalender nachsehen, ob wir das Jahr 1944 schreiben oder das Jahr 2006.


In Ungarn wird der Sünden der Deutschen Besatzung Jahr für Jahr auch in kleinen Gemeinden gedacht. Gedenktafel mahnen der unmenschlichen verbrechen.
Im zivilisierten Teil Europas ist es undenkbar, daß der Leiden 181 Kinder durch die Nazis in Vergessenheit gerät und gar beschtritten wird. Es ist nicht hinnehmbar, daß derer nicht gedacht wird, die am Ort des Verbrechens eine internationale Schule errichteten und damit die Gemeinde Kastl reinwuschen und international bekannt machten. Es ist geradezu untragbar, daß die örtliche Politik das Porträt des ehemaligen Nazibürgermeisters im Rathaus aushängt.


Wir glauben, daß es in Deutschland jene gibt,die bereit sind die Verantwortung zu tragen und
dafür sorgen, daß die Errinnerung an die Tragödie der 181 Kinder bleibt. Wir sind der Meinung, daß alle Eltern, die ihre Kinder in die Klosterburg schickten das Recht gehabt hätten zu wissen, was vor nicht allzu langer Zeit sich in der Klosterburg abgespielt hatte.


Attila Bodó Kirchsteuer


------------------------------------------------
Verwendete Literatur:

dr. Zmavc Janez: Zum 60. Jahrestag des Nazi-Genozids. Herausgegeben von drustvo taboriscnikov ukrdenih otrok Slovenije (Verband der im Lager lebenden verschleppten slowenischen Kinder)

dr. Kmecl Matjaz: Gedanken zum sechzigsten Jahrestag der Verschleppung der Kinder. (2002)

Stiglic Janez: Das Dekret Himmlers: Die Auflistung der Sammellager für die geraubten slowenischen Kinder

Tercak Stane: Verschleppte Kinder (1962)

Hillel Marc: Im Namen der Rasse

Mausbach H. und B.: Feinde des Lebens - NS Verbrechen an Kindern (Rödenberg Verlag, Frankfurt am Main, 1979)

HribarDrago : KL AUSCHWITZ - BIRKENAU (OSWIECIM - BRZEZINKA) KONZENTRATIONSLAGER (Verlag Zalozba Obzorja, Maribor, 1982)

Hribar Drago, Pajer Joze, Orozim Joze: DIE SAMMELPLÄTZE DER LAGERBEWOHNER

Zavrsnik Stanislava: DIE TRÄNEN WAREN ZU VIEL (Samisdatausgabe, Kamnik, 1998)

Orozim Joze : NEUMARKT, KASTL

Hribar Drago: DIE TRAUMATISCHEN ERINNERUNGEN BLIEBEN

Attila Kirchsteuer: SCHWARZE TAGE IN KASTL


Téma: Kastl Magyar Gimnázium és az erődkolostor elhallgatott náci múltja
de karatna
2007. május 25. 15:42 | Sorszám: 14
EUG Klosterburg in Kastl
Gimnasium,
Die verschwiegene Vergangenheit.

Die vergessene Geschichte der im Freisaat Bayern liegenden Oberpfälzer Gemeinde Kastl zwischen 1942-1945. Vergessene und verleugnete Vergangenheit, auf die sie mit Hilfe des Erfolges und des internationalen Ansehens des - im Jahre 1956 durch emigrierte ungarische Intellektuelle ins Leben gerufenen- Ungarischen Gymnasiums, den Schleier der Vergessenheit gelegt hatte.Der einstige Kindergefangene, Prof. Janez _mavc erinnert sich rückblickend so: “Unsere Kinder-Gruppe vom Kleinkind bis zum 18 Jährigen wurde in die Gemeinde Kastl in der bayerischen Oberpfalz, in die ehemalige Benediktiner- Klosterburg in Kastl, deportiert. Zu dieser Zeit waren wir insgesamt 181 Kinder. Wir wussten die ganze Zeit über, dass man unsere Eltern hingerichtet hatte, und dass wir nur auf uns selbst, beziehungsweise auf einander angewiesen sind. Diese furchtbare Tragödie hat unsere ganze Kindheit bedrückt ........”

Zehn Jahre nach diesen tragischen Ereignissen waren 1955 in der “Amberger Zeitung” zu lesen, dass die Burg zwischen 1940 und 1951 als “Flüchtlingsunterkunft” diente.
Dieser Begriff ist jedoch meilenweit von einem „Nazi-Kindergefangenenlager“ entfernt!
In der Chronik Kastl ist folgendes nachzulesen: http://www.kastl.de/geschichte.php

Die nachfolgende Zusammenfassung der Kastler Geschichte ist diesem Heft entnommen. (Zitat: "Kastler Heimatbücherl")

1935: Ein weiblicher Arbeitsdienst gesellt sich dazu. Ca. 50 Mädchen mussten ihren halbjährigen Arbeitsdienst ableisten, wo sie bei kinderreichen Familien und bäuerlichen Betrieben zum Einsatz kamen. Die geschlossene Unterkunft sorgte für nationalsozialistische Erziehung.

1 9 4 2 ????????

Ist Kastl das „Bermuda-Dreieck” der Geschichte, wo die peinlichen Jahre der Geschichte verschwinden?

Wo bleibt das Mahnmal an die nach Kastl deportierten Kinder? Wie z.B. an:
Weinberger Minka, Weinberger Zvonka,
Babitsch Dusan, Levar Anton…und den
Weiteren 177 Waisenkindern aus Slowenien.
Nach fast fünfzig Jahren muss endlich die Frage gestellt werden:
was hat dieses Gymnasium, welches immer reich an internationalen Inhalten war, dem Leben dieser kleinen Ortschaft gebracht? Wieso kam das einzige Gymnasium der ungarischen Emigranten Westeuropas gerade nach Kastl, in diesen eher kleinen und nicht gerade bedeutenden Marktflecken Ostbayerns?
Das, durch den Ungarischen Schulverein (USV.e.V) gegründete Ungarische Gymnasium hat einen Schleier über jene, bis zum heutigen Tag verschwiegene und verfälschte Nazivergangenheit der Ortschaft Kastl gelegt. Wieso konnten die örtlichen politisch und gesellschaftlich Verantwortlichen bis zum heutigen Tag bequem mit einer verfälschten geschichtlichen Vergangenheit leben?
Die Antwort darauf ist sehr einfach!
Deshalb, weil diese bis zum heutige Tag versteckte und verschwiegene „dreckige Wäsche” der Geschichte gerade durch die ungarische Gemeinschaft dieser Gemeinde reingewaschen wurde.
Sehr geehrte Damen und Herren!
Über ein halbes Jahrhundert hindurch kamen und gingen Abgeordnete, Landräte und Bürgermeister und alle überboten sich gegenseitig mit ihren Versprechungen.
Sie haben sechzig Jahre lang gewartet. Sie haben sechzig Jahre lang auch das bedeutungsloseste Nichts gefeiert, Dorffeste, Bierfeste, und wer weiß, was sonst noch alles. Sechzig Jahre lang haben Sie auf diesen Festen gut getrunken, gegessen und gejauchzt, aber nicht einer von Ihnen hat auch nur auf ein Maß Bier verzichtet, um vom Preis dessen eine Gedenktafel für die 181 verschleppten Kinder zu erstellen und auch für diejenigen, die aus der Kastler Klosterburg, die zwischen 1942-1945 ein Nazi Kindergefängnis war, ein internationales Gymnasium erschufen.
Das war nicht nötig, denn das, durch den Ungarischen Schulverein (USV.e.V) gegründete Ungarische Gymnasium war wohl gut genug, um die Grausamkeiten des Nazismus in Vergessenheit geraten zu lassen.
Da diese Ortschaft erst wieder durch den Ungarischen Schulverein zu internationaler Anerkennung erhoben wurde, fühlen wir uns moralisch dazu befugt, um die mit der politischen und gesellschaftlichen Leitung des Amberg-Sulzbacher Landkreises betrauten Personen mit Nachdruck dazu aufzurufen, innerhalb von zwei Monaten ein Denkmal zu errichten.
Sie sollen ein Denkmal für das Andenken an die im Jahre 1942-1945 durch Nazisondereinheiten aus Slowenien verschleppten 181 Kinder errichten. Zum Gedenken an all jene slowenischen Kinder, deren Eltern entweder dort vor Ort, vor den Augen der Kinder erschossen oder aber in Auschwitz vernichtet worden sind.
Sie sollen auch dem Ungarischen Schulverein (USV.e.V) und seiner geistlichen Leitung ein Denkmal setzen, die an Ihrer Stelle diese besudelte Nazivergangenheit beseitigt hatte und die im Regierungsbezirk der Oberpfalz das erste international ausgerichtete Gymnasium nach dem Zweiten Weltkrieg errichtete, welches erst das „Kastler Ungarische Gymnasium” war und später zum „Europäisch-Ungarische Gymnasium” wurde.
Der erste Vorsitzende unseres Schulvereins, Päpstlicher Prälat Prof. Dr. György Ádám, erhielt 1977 den Bayerischen Verdienstorden.

Wer wird dem schulgründenden Ungarischen

Schulverein ein Denkmal setzen, wer dem, mit dem Bayerischen Verdienstorden ausgezeichneten päpstlichen Prälaten, Herrn Mgr. Prof. Dr. György Ádám, wer dem Benediktiner Ordensmann Herrn Dr. Ireneusz Galambos, den hochwürdigen Herren und päpstlichen Prälaten Dr. Ferenc Harangozó und Dr. Géza Valentiny und all denjenigen, die die Ortschaft Kastl vor der ganzen Welt bekannt gemacht haben? Die gegenwärtigen Chronisten sind bis heute der Vergangenheit und der Erinnerung schuldig.
Jetzt, da wir des fünfzigsten Jahrestages des ungarischen Aufstands und Freiheitskampfes von 1956 gedenken, sollten Sie auch nicht vergessen, dass es jene, durch gerade diesen Aufstand in die Emigration gezwungene ungarische Jugend war, welche die Klosterburg und die Ortschaft Kastl -welsche während der Nazizeit berüchtigt war und dessen Geschichte durch lokale Geschichtsschreiber auf arrogante Weise verschwiegen wurde-, berühmt gemacht hat.

Wir fordern Sie mit Nachdruck auf, entfernen Sie aus dem Rathaus unverzüglich das Porträt des ehemaligen Bürgermeisters der Nazi-Zeit, des Hitler-schnurrbärtigen Krämers, der bereits im Jahre 1935 eine Straße Kastls nach Adolf Hitler, dem Naziführer, benennen ließ (siehe hierzu: Schweppermannsbote vom Juni 2006, Seite 23, nach Unterlagen von Ludwig Siegl), und der mit dazu beitrug, dass zwischen 1942-1945 in der Kastler Klosterburg aus Slowenien verschleppte slowenische stämmige Kinder durch Nazi-Schergen gefangen gehalten und gequält wurden, nachdem ihre Eltern vergast worden waren.
Mit solch einem geschichtlichen Hintergrund belastet, sollte sowohl die örtliche Führung, sowie die des Landkreises nie und nimmer ihre Genehmigung dazu geben, dass rechtsextreme, faschistische Gruppierungen gerade in der Ortschaft Kastl ihre Großveranstaltung abhalten, was Sie leider vor drei Jahren genehmigt hatten.
Wieso wird bis zum heutigen Tag die örtliche wie auch die weitere politische und gesellschaftliche Führung wegen des Verschweigens der Wahrheit durch diese schwierige Verantwortung belastet?
Die Verantwortung belastet sie deshalb, weil das Verschweigen von Tatsachen immer dazu geeignet ist, um die Schuldigen zu rehabilitieren.
Es verwundert in diesem Zusammenhang auch, dass gelehrte Leute der Gemeinde Kastl weder im Sommer 2006 ein Wort über dieses Kinder-Gefangenenlager verlieren, - siehe wiederum den Schweppermannsboten vom Juni 2006 - , sowie auch noch nicht im Herbst 2006 sich dessen bewußt sind - hierzu siehe die Meldung in der Mittelbayerischen vom 07.09.2006 „Was für ein Lager war wirklich in Kastl?“ -, um sich dann plötzlich im Frühjahr 2007 ganz genau zu erinnern - dazu wiederum der Schweppermannsbote vom März 2007, Seite 21 „Slowenen Kinderlager auf der Klosterburg Kastl: Es ist in Kastl allgemein bekannt, dass von 1942 bis 1945 Kinder aus Slowenien auf der Klosterburg untergebracht waren“. Leider ist dieses Erinnern dann doch nicht so genau, schließlich fing der Autor erst gegen Ende des Jahres 2006 mit seinen Nachforschungen darüber an (siehe hierzu Bericht in der Mittelbayerischen vom 17.12.2006 „Ein Lager für gestohlene Kinder“ und dieselbe Person bezichtigt gar den Aufdecker dieser Tatsachen der Unwarheit und der Verfassung von „hetzerischen Berichten“ - . Und, falls diese Tatsachen doch so allgemein bekannt gewesen waren, weshalb wurden sie dann schamhaft und standhaft die ganzen Jahrzehnte über verschwiegen?!

de karatna
2007. május 25. 15:34 | Sorszám: 13
Megnyugtatásul közlöm, hogy a bolsevikokat is utálom.
De legjobban a bolsevikokból kivakarózott prolisztokratákat és uralkodó rétegüket a most regnáló kleptokratákat.
de karatna
2007. május 08. 16:23 | Sorszám: 0
Kastl Magyar Gimnázium és az erődkolostor elhallgatott náci múltja.

2006 áprilisában hosszas mérlegelés után ügyvezető társammal együtt úgy döntöttünk, hogy a továbbiakban anyagilag nem finanszírozható, szakmai és pedagógiai szempontokból alacsony színvonalra süllyedt egyetlen nyugat-európai magyar gimnázium, a Kastl Európai Magyar Gimnázium felszámolását fogjuk kezdeményezni. 2005 áprilisától 2006 áprilisáig közel négyszázezer Euróval csökkentettük az intézmény működési költségeit. Erre a költségtakarékosságra túl későn került sor. Ezzel a korábbról megörökölt gazdasági helyzeten már lényegesen nem lehetett segíteni. Az évekkel korábban megkötött, a fenntartó számára előnytelen munkaszerződések béklyójában roppant össze gimnáziumunk. Nem volt értelme a kompromisszumra képtelen, nehezen kezelhető és perlekedő tantestületet tovább finanszírozni. Értelmét veszítette tovább lobbizni, az évek alatt szétzilálódott tanári karért és az egyre csökkenő létszámú gyenge teljesítményű diákságért. A felszámolási eljárás elindításával azt akartuk elérni, hogy a közel félévszázados intézmény, a későbbiek során egy korszerű a magyar kulturális alapokra épülő nemzetközi oktatási intézménnyé váljon.
A Kastlban működő Európai Magyar Gimnázium 2006 szeptemberében - 49 év után, a helyi CSU kerületi vezetője, mint, „kirendelt” felszámoló biztos aktív részvétele mellett - felszámolásra került. A régit felváltó új oktatási projekt ideológiai hátterét a zsidó-keresztény és mohamedán vallási és kulturális szervezetek egybehangzó támogatása biztosította. Az úgynevezett vallások közötti oktatási tematika is elkészült.
A helyi politikai tényezők megakadályozták az intézmény ilyen jellegű átalakítását.
A magyar jelenlét által nemzetközi ismertségnek örvendő gimnáziumot jelentős politikai nyomással a Kolping dúsgazdag katolikus német iskolahálózatnak kívánták –finoman szólva- „áthagyományoztatni”.
A helyi politikusok ezt a törekvésüket a legnagyobb elszántság ellenére sem tudták végrehajtani,az időközben nyilvánosságra került és korábban letagadott igen kínos történelmi háttér miatt. Viszont volt erejük, hogy az intézmény megújításával kapcsolatos programunk végrehajtását megakadályozták.
Mi volt az intézmény tulajdonos Magyar Iskolaegyesület
jövőbemutató programja?
Szerettük volna, ha intézményünk a világon elsőként a három nagy vallási körnek helyt adva, a magyar kultúra évszázados közvetítő képessége révén a „hit békéje - a béke hite” iskolájává válik.
Zsidó, keresztény és mohamedán fiatalok saját spirituális hátterük megvallása és gyakorlása mellett együtt éltek és tanultak volna nyolc osztályos gimnáziumunkban.
Véleményünk szerint a tartós emberi kapcsolatok az iskolapadokban alakulnak ki.
Az oktatás az a terület, ahol a gyermekek társadalmi környezetükből magukkal hurcolt előítéleteit, szeretettel és hitelességgel, valamint türelemmel ki lehet gyomlálni.
A magyar és német, valamint angol nyelvi közegben különféle, a magyar kultúrához vagy kulturális gyökerekhez valamilyen módon kötődő, különféle kultúrákat képviselő és különféle vallást gyakorló diákjaink az együtt töltött diákévek alatt megismerhették volna egymás hitéletét és egymás történelmét.
Olyan iskolát akartunk, ahol az együtt eltöltött diákévek, a tudás és az egymás megismerése iránti vágy határozza meg az ember és ember közötti kapcsolat értékét.
Olyan iskolává akartunk válni, ahol a tudás, a megismerés elvezet ahhoz a felismeréshez, hogy a kultúrák különbözősége gazdagít és a hit azért van, hogy ne háborút, hanem békességet teremtsen.
Intézményünk a különbségek megismertetésével és kölcsönös elfogadásával akarta megteremteni azt az egységet, amelynek középpontjában a szeretet, a másik elfogadása és a tudás megszerzése iránti vágy áll. Egy ilyen középiskola, olyan felismeréseket és szellemi értékeket képes megfogalmazni, amely példaként szolgálhat mások előtt, azáltal, hogy filozófiájában a súlyt arra helyezi, amely összeköt, de mindezt a másság, a különbség feloldása nélkül.
Az intézmény morális hátterét és a viselkedési diszciplínák alaptéziseit, a diákok lelki és hitéleti gondozását jól képzett vallási vezetők fogalmazták volna meg illetve látnák volna el.
A tantestület összetételében elkötelezett a fenti célokkal azonosuló kiválóan felkészült pedagógusokból állt volna..
Meggyőződésünk, hogy közös tanulásra, a közösen megszerzett tudásra épülő megismerés vezet el a hit békéjéhez, a béke hitéhez.
A fenti törekvéseinkben minket elgáncsoló és megsértődött CSU-s urak, ezzel a magatartásukkal Európa XXI. századi elvárásainak és a németországi demográfiai realitásoknak fordítottak hátat. Szomorúan vettük tudomásul az a tényt, hogy a XXI. században, Németországnak még maradtak olyan „bugyrai”, ahol a politikából és a néplélekből a harmadik generációban már kifogyott a hála érzete és megerősödött a terhelő múlttal való szembenézés elutasítása.
Mit értek hálaérzeten, illetve hálátlanságon?
A magyarok 1957-ben itt alapították Oberpfalz első olyan nemzetközi iskoláját, ahol a magyar emigráció révén öt kontinens diákjai, állampolgárai huszonkét országából érkeztek ide. Ezáltal e parányi települést nemzetközileg tették ismertté.
Az intézmény igazgatói között voltak kiemelkedő egyházi személyiségek.
Dr. Ádám György pápai prelátus megkapta a bajorok legnagyobb kitüntetését a Bajor Érdemrendet. De volt olyan, igazgatónk, Dr. Harangozó Ferenc pápai prelátus személyében, akik 1945-ben fiatal német frontszolgálatos katonák százait mentette meg a biztos haláltól. Ezért Szibériában kellett raboskodnia. A németektől mérhetetlen szenvedéseiért és megaláztatásaiért, még egy „Danke schönt” sem kapott.
De ott volt Dr.Valentiny Géza pápai prelátus, aki egyház-diplomáciai területen valamint az iskola nemzetközi megismertetésében szerzett érdemeket.
Egykori nagyformátumú igazgatóink neve a település krónikájában nyom nélkül maradt. Viszont nem maradt, nyom nélkül Josef Krämer nevű náci polgármester alakja, aki már 1935-ben buzgón szervezte meg azt, hogy a Kastl település egyik utcáját Adolf Hitlerről nevezzék el, ezzel szerezve magának elismerést feketeinges párttársai között.
Josef Krämer polgármester statisztálta végig azt, amint a fasiszta államgépezet a Kastl erődkolostort Szlovéniából elhurcolt gyerekek SS által felügyelt lágerévé alakította át.
Az egykori náci polgármester portréja mind a mai napig ott díszeleg a Kastl település polgármesteri hivatalának „emlék falán”.
Mit értek azon, hogy a harmadik generációban már kifogyott a hála érzete és megerősödött a terhelő múlttal való szembenézés elutasítása?
Döbbenetes dolognak tartom azt, hogy ameddig Németország egyes városaiban „botló köveket“ helyeznek el a nácizmus elévülhetetlen bűneinek mementójaként, addig ennek az országnak egy másik sarkában a polgármesteri hivatal helyiségében egy náci polgármester képe állít emléket a XX. század történelmének legszennyesebb fejezetének.
A politika és a helyi társadalmi vezetés hatvan éven keresztül elhallgatta, meghamisította azokat az eseményeket, amelyek 1942-1945 között a Kastl erődkolostor falai között játszódtak le. A helyi társadalmi vezetés német vaskereszttel díszített második világháborús emlékművet állított a templom oldalában, de mind a mai napig nem emlékezett meg nácizmus alatt itt raboskodó 181 Szlovéniából elhurcolt gyermekről és Auschwitzban és egyéb munkatáborokban elpusztult szüleinek emlékéről. A Magyar Iskolaegyesület által alapított gimnázium 49 éven át, akarva, akaratlanul – az elhallgatott tények ismeretének hiányában-- mosta tisztára a Kastl település ez ideig fel nem vállalt második világháborús náci szennyesét.
A felelősen gondolkodó magyar közösség nevében ígéretet tettem, a még életben lévő nyolcvan-kilencvenéves egykori szlovén gyermekraboknak arra, hogy a gimnáziumot megalapító Magyar Iskolaegyesület, mindent megtesz annak érdekében, hogy szenvedésük helyén emléktáblát állítsanak.
A helyi politika eddig ezt megtagadta.
Stefan Braun polgármester a Mittelbayerische Zeitung-ban közzétett tényfeltáró nyilatkozatom után CSU-s barátaival együtt a szégyenteljes történelmi tények hatására kénytelen volt elhallgatni. Ötven éven keresztül nemzetközi gimnáziumunkkal borítottunk, fátylat a települ fel nem dolgozott és fel nem vállalt náci múltjára.
Addig, ameddig a helyi politikai és társadalmi vezetés nem tárja fel önkritikusan saját településének történelmi múltját, nem emlékezik meg kiemelkedő európai formátumú egykori iskolavezetőinkről és nem állít emléktáblát a 181 itt raboskodó gyermek és munkatáborokban elpusztult szüleinek emlékére, és ameddig a település vezetése nem távolítja el Josef Krämer náci polgármester portréját a polgármesteri hivatal faláról, addig semmiféle magyar oktatási és kulturális tevékenységnek nincs keresnivalója ezen a településen!
Egy ilyen, úgynevezett történelmi emlékezetvesztés, egy hasonló helyzetben elképzelhetetlen lenne Magyarországon vagy Európa más településén.
Határozott álláspontunkról értesítettük, mind a magyar mind pedig a nemzetközi sajtót és a Szlovén kultúr-diplomáciai tényezőket.
részéről ne támogasson addig, ameddig Kastl település e jogos elvárásoknak nem tesz eleget.
Röviden összefoglalva: semmilyen magyar csoportnak nem lehet akarva vagy akaratlanul felvállalt feladata, hogy más nemzet településének náci szennyesét tisztára mossa és takargassa. Ha pedig egy német település saját történelmével nem képes önkritikusan szembe nézni, ott a továbbiakban nincs keresnivalója semmi néven nevezett magyar érdekeltségnek, különösen nem egy oktatási intézménynek. A Kastl polgármester Stefan Braun, arról nyilatkozott, hogy ha nem jön vissza a magyar iskola, akkor a falusiak szennyvíz díja megemelkedik. De mi lesz a takargatott történelmi szennyessel! Vagy azt a magyarok már kimosták?
Mert bizony, aki elhallgatja a múltat az a jelenben ad felmentő ítéletet a múlt bűneire.
Szívélyes baráti üdvözlettel:
Bodó Kirchsteuer Attila
II. elnök
Iskola alapító
Magyar Iskolaegyesület
KASTL


Téma: BALOLDALI POLITIKA ÖSZTÖNVILÁGA
de karatna
2006. október 15. 16:53 | Sorszám: 0
Tisztelt Honfitársaim!
Az 56-os szabadságharc kitörésének ötvenedik évfordulójánszámadást kell készítenünk.
Számadást kell készítenünk, de ezúttal nem csupán magunknak, magyaroknak, országlakóknak, hanem egész Európának.
Fel kell tennünk a kérdést!
A XIX és a XX század diktatúrája öt vagy hat generáció alatt képes volt e megtörni a magyar nép, korábban igazságba és tisztességbe vetett rendíthetetlen hitét? VAGY NEM!
A 45 évig tartó bolsevik diktatúra vajon képes volt e arra, hogy megbetegítse a magyar lelkeket.
Vajon van e még ennek a nemzetnek önbecsülése?
Vagy a bolsevizmusnak és a kádári nomenklatúra milliárdosakká vedlett unokáiknak sikerül e a nemzet önbecsülését és gerincét megtörni?


Innen üzenjük a Kossuth térről, egész Európának és a bankárvilágnak, hogy a magyar nép nem a megszorítások ellen, hanem vörös prolisztokrácia becstelensége ellen háborog.
Ez a nép itt a Kossuth téren és az ország valamennyi megyéjében és egyetemein a hazudozók ellen emeli fel hangját és vonul az utcákra. Ez a nemzet nem tűri tovább, hogy az egykori kádári nomenklatúra gyermekei és unokái ugyan úgy tovább hazudozzanak és ígérgessenek egy jobb és szebb világ eljöveteléről, mint haza- és nemzetvesztő elődeik tették ugyan ezt. Ennek a népnek a kádár rendszerben azért kellett lemondani, mert akkor, a jelenlegi baloldali honatyák szülei és nagyszülei azt mondták, hogy szocializmust építünk.
Most az unokák azt mondják, azért kell lemondani, mert kapitalizmust építünk és a megszorító intézkedések vezeti el az országot az anyagi gyarapodáshoz!
Hogy is van ez baloldali honatyák!
A mostani baloldal bolsevik pártelődje az MSZMP pártvezérnek Kádár Jánosnak a vagyona több száz végrehajtott halálos ítéletből, nemzetárulásból és a munkásőrség központi kórusának dalait tartalmazó lemezgyűjteményből állt.
Az utódpárt tagjai a kikupálódott unokák, már nem ilyen szerények. Igaz még halálos ítélet nincs, de már van börtönbüntetés. A karhatalmisták dalai helyett ők cégeket alapítanak, és milliárdos magánvagyont gyűjtenek, miközben az ország koldusbotra jut. A magyar nemzetnek elege lett a baloldal több generáción keresztül folytatott permanens hazudozásból!
A magát szocialistáknak nevező párt ugyan úgy becstelen csalással a közérdekű adatok meghamísításával és eltitkolásával került kormányzati pozícióba, mint szellemi és természetes elődeik 1947-es kékcédulás választási csalások idején.
Mi van szocialisták a 2006-os választások előtt taktikai tanácsot kértetek az egykori AVH-s és karhatalmista nagyapáktól? Vagy megidéztétek a bőrkabátos komiszár és pufajkás felmenők szellemét.

Tisztelt Honfitársaim!
A felháborodott magyar nép nem Orbán Viktor utcai segédcsapata, ahogy ezt a baloldali honatyák hirdetik.
A közhatalom letéteményese, a magyar nép az általa megválasztott parlamenti képviselőktől, mind a parlamenti választások előtt, mind pedig a parlamenti választások után megkövetelik az igazmondást és a politika tisztességét.
Ezért vonult ki a magyar nép az utcákra és fogja megtölteni az ország minden zugát.
Egy hazudozással, félrevezetéssel, tehát jogsértő módon hatalomra került párt, e jogsértésből, nem vezethet le és nem származtathat le semmiféle legitim jogosultságot a hatalom gyakorlásához és megtartásához. Egy ilyen csalárdul megszerzett hatalmi háttérből ne moralizáljanak a baloldali honatyák.
A baloldali honatyák okítanak arról, hogy a demokráciában nem az utcákon, hanem a parlamentben kell politizálni!
A baloldali füllentők oktatják ki a választópolgárokat arról, hogy mi a helye és mi helytelen!
Honfitársaim, most hogy a helyhatósági választások után vagyunk, azt kell látnunk, hogy a csalárdul hatalomra került baloldal továbbra is milyen önkritikátlanul és mohóan ragaszkodik a hatalmához. Ez a hatalomféltés nem a közjavát szolgálja. Ez a hatalomféltés jól látható, az egyéni egzisztenciális félelmekből ered. A képviselői székekhez való ragaszkodásból ered. A baloldal úgy gondolja, hogy a Gólemmé avatott Gyurcsány Ferenc, aki a hazudozások árán megszerezte a baloldalnak a politikai hatalmat. Mint valami agyag óriás az Ő egzisztenciájukat is megvédi majd.
Tisztelt hölgyeim és uraim az agyag óriások porózusak és törékenyek, és ami a legfontosabb pótolhatóak. A Baloldal megrendült pozícióját csak és kizárólag Gyurcsány Ferenc leváltása árán állíthatja helyre
Tisztelt Honfitársaim!
A népharag nem bársonyszőnyegen jár! Ezt pontosan a baloldalnak kellene tudnia, hiszen a Marxizmus dialektikáját és a tudományos szocializmus tanait a baloldaliak szívták az anyatejjel együtt magukba.
A Bastille ostromára sem a parlamentben, hanem az utcán került sor. A baloldal írt hőskölteményt a bunkócskához! („ sej te bunkócska te drága”….)
A baloldal hirdette, hogy „munkásököl vasököl, oda sújt ahova köll”!
A Baloldalon kottázták a német parasztvezér Geyer Flórián dalát „ a rajta hát üsd és vágd vezesd a parasztok rohamát”
Ezek a baloldali ösztönök és jogos népharag lett úrrá a szabadságtéren. Akkor, amikor a közszolgálati állami televízió megtagadta a több tízezres tüntetők kiáltványának beolvasását. Olyan fiatalok által öltött testet a népharag, akik többségükben a munkásosztály népfenségének szellemében nevelkedtek.
Mi van baloldali honatyák!
Így szemtől szemben kellemetlen szembesülni a baloldali ösztönvilággal! Azzal az ösztönvilággal, amely ha a baloldal javára tevékenykedik és a magyar történelmi családok és polgárok és polgári létesítmények kirablása és megsemmisítése ellen irányult, akkor azt a baloldali grammatika mindig jogos népítéletként kürtölte világgá. Holott ez akkor is köztörvényes bűncselekmény volt.
A hatalmat gyakorló posztbolsevik-kommunista ivadékok előtt, csak az a népharag bűncselekmény, amelyet nem ők szerveznek!!!!
Ismét át kellene gondolni, hogy vajon a Szabadságtéri események miatt ki a felelős? A fiatalok tömege a tiltakozók vagy a tömeg akaratát visszautasító provokátoroké?
Vagy talán így tudta elérni az állami TV elnöke és baloldali marionett figurája, hogy kitatarozzák a régóta lerobbant aulát.
SZABADON KELL ENGEDNI A BEBÖRTÖNZÖTT FELHERGELT FIATALOKAT!

SZÉP NAPOT ÉS EREDMÉNYES ÖSSZEFOGÁST
HONFITÁRSAIM

de karatna

Email a webmesternek | Gondola