Téma: Már megint atom
|
somand |
2008. augusztus 31. 18:32 | Sorszám: 106 |
Amúgy a legviccesebb, hogy folyamatosan valami német tanulmányra hivatkozól ami olyan adottságokkal számol amik nekünk nincsenek meg sem említed, pl a biomasszát, ami "kicsiben" és "közepesben" is működhetne pl falu, város szintján (itt nem a fatüzelésre gondolok). A szrráprivatizált energiaszektorral kapcsolatban meg Horn Gyufánál és a szadesznál reklamálj ők akarták ilyenre, hogy a piaci szempontok domináljanak, hát megkapták. Van elég orbánozó "környezetvédő" kicsit horngyulázzál nekik.
|
|
somand |
2008. augusztus 31. 18:15 | Sorszám: 105 |
A németek most a geotermikus erömüveket (is) akarják, ami kifejezetten alapterhelésre jó. ( Erröl volt szó.) A németek akarhatják, mert bizonyára televannak az ehhez szükséges adottságokkal (pl dellával), mi nem.Az ISET/Kassel tanulmányai tudományos színvonaluak, nem blabla. Fizikából is elég jók. Az lehet, hogy a tanulmány ebben jó, de te akkor láthatóan nem érteted meg, ha ilyeneket hordasz össze, amúgy is van egy olyan érzésem összekeversz fogalmakat, de pontosan nem jöttem még rá hol van a zavar nálad, de tutira félreértesz valamit. Nem hiszek a tájékozottságodban, ha a tevékenységüket nem ismered, hiszen ma Európában meghatározóak. Már írtam ez nem hitkérdés ténykérdés, egyszerű fizika és némi technológia ismeret. Bár nem fejezed ki magad egyértelmüen, alapvetö különbség van a szabályozási energia ill. a tartalékenergia között. Szó sincs erről ezt teljesen felesleges volt bekeverned. A kieső kapacitást kell pótolni ennyi, ezt hívják úgy hogy tartalékkapacitás képzés. A szélenergia változási sebessége kicsi, szabályozási energiát gyakorlatilag nem igényel. Elméletben sem. Több mint 10 éve siklóernyőzöm és annál is régebben vitorlázom, ha nem ismerném pl a teljesen publikus kulcsi adatokat akkor is igen komoly tapasztalataim lennének ezen a téren, de ez itt teljesen lényegtelen. A hazai szélviszonyok egyáltalán nem jól tervezhetőek. Azok az osztrákok akik az egyik ilyen területet (Alpokallját) már lefedték és idejönnek a Tési fennsikra vagy a a Magasbakonyba (szétbaszva ezzel az egyik kiváló siklóernyős terepet) az egy dolog, csinálják, ha ez a "közjót" szolgálja. Csak, ha ehhez a magyar adófizetők pénzén felépített és _üzemeltett_ infrastruktúrát használják, akkor ne sírjon már a szájuk. Az nekem nem üzlet, hogy nehány külföldi elfoglalja a legjobb helyeket de majd derogál neki a tartalékkapacitást kiépíteni, amiről nekem kell gondoskodnom. Senki nem tiltja meg ezeknek a vállalatoknak, hogy kiépítsék a tartalékkapacitást. Az a "büntetés" amit fizetnek ennek az ára, barátilag számolva. A rendszerben sokkal gyorsabb VÀRATLAN terhelési változások következnek be pl. erömüvek kiesése okán, ezek miatt szükséges a nagy szabályozási teljesítmény. Statisztikailag ezek a "váratlan" terhelések feletébb ritkák, de ha a szélmotorok idehaza ennyire megbízhatóak nem értem miért fáj ez a dán/osztrák/német/hottentotta tulajdonosoknak? A tartalékteljesítmény kérdése az jogos, hiszen szél nem fúj mindig. Ez azonban tervezhetö vagy tárolás vagy más kapacitás kiépítésével. Tárolás? Spájzban az elekronokat? Vagy tényleg hova gondolod? A pumpás viztárózókhoz nemigen alkalmas a domborzat idehaza (mint valaki írta), nomeg annyira drágák, hogy nem is éri meg. Te itt a hazai szabályozást szidod és nem a beruházót aki a környezetvédelem szent köpönyegében tetszelegve az örjöngő zöldektől ajnározva gyak simán lerabol? Sztem fordítva ülsz a lovon. Két eset van: Vagy "több" szélenergiát termelnek s egy részének tárolásával saját maguk szabályoznak - ebben az esetben az üzelmetetési költségek elhanyagolhatóak, a beruházási költség magas, vagy pl. gázerömüvet építenek, melynek az üzemelési költsége is magas, viszont leállíthtó, ha nem fúj a szél. Nohát magad adod meg a választ a háborgásodra. Ha a tartalékteljesítmény egyidejüleg szabályozási teljesítmény is, akkor még annak sincs jogosultsága, hogy költségeit teljesen a szélenergiához rendeljék. Ja értem és mégis ki állja a költésgeket, az MVM (azaz áttételesen én)? Vagy a magyar állam (vagyis áttételesen megint csak én)? Szemmel látható a hatalmi pozició, amikor legalább 1 napra elöre 1/4 órás bontásban megkövetelik szélenergia elörejelzését - minden szolgáltatótól egyenként! -, amikor a szabályozáshoz 2 órás elörejelzés elég lenne, s az nagy pontossággal megtehetö. Végiggondoltad amit leírsz? Ha 2 orás bontásban meg tudja adni nagy pontossággal akkor miért is nehézkes nekik negyedórás bontásban megadni? Tudod a 2 óra az az 15 perc egész számú többszöröse Nemhogy genyók, de egyenesen jófejek akik így kérik, annyira jó fejek, hogy én az MVM helyében sokkal óvatosabb lennék és még jobban megszittyóztatnám ezeket a rablókat. Néha nem ártana, ha gondolkoznál, ha van egy széltornyom és nagyon pontos méréseim akkor _nekem_ jó, ha minél kisebb intervallumokra meg tudom adni a kimenő teljesítményem. Így, ha egy 2 órás ciklusból csak 1:45-t maximálisan ki tudok használni, ennyivel nagyobb a profitom. Amúgy meg itt van a rákfenéje a dolognak, amit a zöldek egyszerűen képtelenek megérteni. A szélerőművek teljesítményadatai lehet hogy "jól mutatnak" papíron, de ha csak azt tudom, hogy tutira tudok min 200KW-ot mondjuk nyáron 3 hónap alatt 25 napig, de azt nemtom megmondani, hogy milyen napokon azzal sokra nem megyek. Asszem te is elhúznád a szádat, ha azt mondanák jahh most ne száritsd hajat, ne használd a hűtöd mert ma nincs áram... De tutira lesz a nyáron 25 napig... Az a 15 perc amit emlegetsz már napok óta amúgy egy technológai korlát, ennél rövidebb nem is lehet. A primér leszabályzás 30 másodperc (ilyenkor igazítja a a turbinát, a megváltozott frekihez pl terheléstöbblet vagy kieső betáp) ezután lép be a szekunder szabályzó aminek 15 perc kell a fázis visszaállítására (újra beálljon pontosan 50Hz-re). Nem ártana tudomásulvenned, a grid az egy olyan valami, ahol nemcsak magyarországon, de egész európában (kivéve pl a skandinávokat meg pár területet) szinkronban mennek a gépek. Mi meg ezen a rendszeren vagyunk, tetszik vagy sem. Ha nem így lenne az sokkal drágább lenne.
|
|
somand |
2008. augusztus 31. 17:09 | Sorszám: 104 |
Ilyen tudományos mezben az igazat kéne mondani. Akkor vedd úgy nem tudományos mezben mondtam. Nem fogok nekiállni vitatkozni olyanokkal, akik abban hisznek, hogy a föld lapos ő bajuk Ellenberger azt talán nem tiltod, meg hogy az sszehordott csacsiságaidat véleményezzem, már mások okulására, pont elég maflaságot vesznek be még jólképzett szakemberek is az Egely György kategóriájú sci-fi szerzőktől is...A magyar televizióban volt pár éve, egy angol tudós, aki Afrika közepén állva, kijelentette, ez lesz a jövő, mert az áramot igenis lehet szállítani. Ha csak 500 km lenne, mit csinálnánának a nagy transzok, Kanada, az orosz, az USA. Nohh ha a koma ilyet mondott, akkor bizonyára azt is hozzátette, hogyan kellene ezt megtenni, ha lennél szíves idézni, ne a levegőbe beszéljünk már. Hát én készségesen elhiszem, neked, hogy a fejedben ezen országok villamos hálózatának modellje, csak akkor magyarázd el, hogy lehet, hogy ezek a gaz jenkik akik ilyen technológiai varázslatra képesek az USA-ban miért a párszáz km-re levő Canadából szállítják New York ellátására a villanyt (ugye emlékszel a nagy ármaszünetre úgy 10 éve?) és miért nem képsek a párezer kilométerre nyugatra lévő Sziklás hegységből legalább 1 nyomorult kábelt áthúzni, mert valszeg az még mindig olcsóbb lenne mint egy kis zaftos áramszünet "ára"... A többire nem válaszolnék nekem zagyva meg nem is érdekel. Várom válaszod tudásszomjam kielégítésére ÓÓÓ nagy Verne.
|
|
somand |
2008. augusztus 31. 11:26 | Sorszám: 92 |
Egyébként minden energiatermelő módszernek vannak kockázatai, veszélyes üzem. Minél nagyobb az előállított teljesítmény, annál veszélyesebb. És igeeen még a szélturbináknak is. A lapátok forgásuk során infrahangokat keltenek, amik bizony nem túl előnyösen hatnak a közelben lakókra.
|
|
somand |
2008. augusztus 31. 11:10 | Sorszám: 91 |
És honnan akarod venni, de úgy komolyan? Amerikából, esetleg az Izlandi gejzírekből? Elgondolkodtál már, hogy mondjuk a németek miért a _szenet_ szállítatják el magukhoz Afrikából, miért nem a kész "villanyt" ? Ez ok egyszerű, a villamos áramot a gyakorlatban maximum 500-600 Km távolságba lehet hatékonyan elszállítani, ennél nagyobb távolságba a primér energiahordozót kell szállítani, mert a villanyt nem lehet. Úgyhogy rossz hírem van ezt a projectet is bukta, venni sem tudod. Legalábbis behatároltak a lehetőségeid. Rábízhatod persze valamelyik országra 500km-es körön belül, de ismerve ezeknek az országoknak az "adottságait" megnyugtatlak, ott is atommal fogják előállítani. Ergo ha gond van te sem úszod meg.
|
|
somand |
2008. augusztus 31. 02:48 | Sorszám: 88 |
Még egy adalék, Az ideiglenesn kieső teljesítményt más országokból ideiglenesen pótolni tudják, de természetesen ennek feltétele, hogy adott időn belül a terhelés/betáp egyensúlyt vissza kell átudni állítani _saját_ forrásból. Egy paksi blokk teljesítménye kb 450MW ha kiesik ezeket tartalék gázmotoros erőművekkel lehet pórtolni (15 perc alatt). Ha kettő kiesik akkor gáz van, vagy nincs, villany nem lesz. Asszem elég világos miért kell adott mennyiségű _szélmalom_ mellé tartalékkapacitást felállítani. Idehaza szélerőművekre alapozni, nagy mennyiségben értelmetlen. Egyszerűen nem fúj elég erősen, egyenletesen, kiszámíthatóan a szél. Nincsenek sem hatalmas tengerpartjaink, mint Dániában vagy Németországban, nincsenek magas hegyeink mint Svájcban törpe vizierőművekhez vizierőművekhez, és nincsenek gejzírjeink mint Izlandon. Vagyis ezek egy része volt, de "Trianonban" elcsatolták. Ennyi ezt van ezt kell szeretni.
|
|
somand |
2008. augusztus 31. 02:21 | Sorszám: 87 |
A válasz Honfinak ment
|
|
|
somand |
2008. augusztus 31. 02:09 | Sorszám: 85 |
von Bulow Válasz | 2008. augusztus 29. 23:51 | Sorszám: 44 Egyebbkent Magyarorszag is lehetne masodik Izland!!Ezt itt lattam a discoveryn..Jó hogy nem az RTL klubbon... Jahh lehetne, ha nálunk is lennének gejzírek, de nincsenek, csak általában 45 fok kötüli termálvíz ami max melegedni jó, de nem villanyt csinálni nem[/i]
|
|
somand |
2008. augusztus 31. 02:07 | Sorszám: 84 |
Egyben válaszolok a régi aranyköpéseidre, ha nemgond: A németek bizonyára hülyék, hogy most erre tesznek, a szélre is ráfáztak. Lassan mondom, hogy megértsd, aztán majd méglassabban kifejtem egy másik aranyköpésednél. A németek minden szélerművi blokk mellé oda tudnak ugyanannyit (sőőőt) tenni tartalék kapacitásként _nem_ megújulóból (nekünk a töredéke sem jönne össze), mivel importáljuk a szükségeset is. Bután összekevered a höszivattyút - 13 ról 23 fokra, meg höleadást, 90-röl 23-ra. Szerintem te beszélsz masszív butaságokat ezt viszont feletébb komoly önbizalommal. 90-ről húthetsz te akárhova azzal te gőzturbinát nem hajtasz max fűtesz. Ahhoz, hogy ebből villamosenergiát[/i] állíthass elő egy [b]hőszivattyúval kell párszáz fokos gőzt előállítani, bizony barátom pont úgy ahogy 13-ról 23-ra tennéd. Megsúgom, ha technikailag lehetséges is, nem éri meg, arról nem is beszélve ehhez bizony energiát kell befektetned nemkeveset, azt meg más erőművekben kell előállítani. Persze alapvetően ezzel nem kell idehaza foglalkoznod, azon egyszerű oknál fogva, hogy kishazánkban _általában_ 40-45 fok a termálvíz celsiusban. Nahh ez jó messze van még a 90-től is. (Általábant és nem átlagosat írtam hangsúlyozom, még míelőtt vad eszmefuttatásba kezdesz a feltörő 0 és 90 fokos vizekről meg ezek átlagáról.) Miért kéne minden MW mellé? Egyesített rendszerben vagyunk tudtommal. Jujj ez fájt. Megsúgom pont azért Bármit is jelentsen számodra az "egyesített rendszer". Barátom, ha kiesik a szélparasztjaid farmja, mert éppen nincs kedve fújni Kálmánnak, akkor minden alkalommal újraszinkronizáltatod az összes erőműved kiskundorozsma-alsó-törpevizműtől paks kettesblokkig, vagy hogy gondolod? A kieső teljesítményt pótolnod kell azonos terhelésnél, mert "elmászik" a fázis és onnantól Inota nem "termel" hanem ellene dolgozik a hálózatnak (tudd bekapcsolási tranziens meg a mosógépeden a fázistoló kondi, na arrafele kapirgálj). Bizonyára nem hallottad mág, de mind a "terhelésledobás" mind a teljesítmény felvétele nem abból áll, hogy kapcsolgatom a kapcsolót, ez kicsit bonyolultabb, mint a duracellnyuszi sorbakapcsolt elemei. Munka következtében éppen ma olvastam át a szélenergia helyzetét Németországban (ISET/Kassel) meg Ausztriában. Meg kell mondjam, ritka nagy butságokat beszéltek itt, az ottani aktuális helyzet alapján. Meg kell mondjam, ha már ennyire nagy arccal osztogatod a saját bizonyítványodat és oktatsz ki másokat nem ártana, ha a munkaképen olvasott gríínpísz aktivisták kézikönyve mellé, néha a fizikakönyvet is kinyitnád. Ausztriában vizierőművek formájában a Németeknél egyéb formában áll rendelkezésre a tartalékkapacitás, magyarul elég rugalmas a hálózatuk. Méglassabban mondom, hogy te is megértsd. Németországban és Ausztriában a szélerőműpark teljesítménye _nem_ hozzáadódik a rendelkezésre álló kapacitáshoz, hanem amikor ezek üzemelnek, hanem helyettesíti a hagyományos erőművi kapacitás egy részét, vagy olyan töbletkapacitást képez ami nem feltétlen hiányzik nekik. Amikor azt mondják 15% a szélerőmű, az csak a zöldek értik úgy, hogy van 85% "hagyományos" és + 15% szélmalom. Valójában ez _inkább_ azt jelenti, hogy a 100% "hagyományos" 15%-a létezik "szélben" is, így ha fúj akkor a többi alacsonyabb kapacitáson üzemel. azért müködik. Különben meg leállna Majd, ha olyanom lesz elolvasom, ha azok is ilyen szamárságokat hordanak össze, mint te akkor asszem sokmindenről nem maradok le.
|
|
somand |
2008. augusztus 31. 00:50 | Sorszám: 82 |
Jahh de én keverem össze a hőszivattyút a termálvízzel
|
|
somand |
2008. augusztus 31. 00:49 | Sorszám: 81 |
Na jó akkor lássu Honfi kollega okoskodását
|
|
somand |
2008. augusztus 31. 00:48 | Sorszám: 80 |
Ja bocs második lapon kezdtem el válaszolgatni de látam vannak itt nálam jobban is képben A fúziós működtetéshez atomerműveket terveznek "áramforrásnak"
|
|
somand |
2008. augusztus 31. 00:44 | Sorszám: 79 |
Gőzturbina, hatékonyság: igaz. De nem az a gond. A körkörös mozgás alakul át "árammá". Vannak más áramtermelési módok.Azért elegénsan nem fejtetted ki mikre gondolsz. Tedd meg már légyszíves. Másrészt ekkora teljesítményekrél (nem nehány wattról van szó), hanem megawattokról erre nincsenek, még ha elméletileg megvalósíthatóak is lennének messze drágábbak lennének mint a gőzturbina veszteségestől mindenestől. De tényleg kíváncsian várom mit javasolsz. Igaz, ha a gőzturbina gőzét "fúziós hővel" termeljük az az elvben nem jelent semmi változást. Meg a gyakorlatban sem mert _ma_ egyszerűen ötlet szintján sem létezik rá más megoldás. Nem kerülte el a figyelmemet a fúziós reaktor dolga. Amúgy az első (mesterséges) magfúziót valamikor 1950-ben csinálták, azóta eltelt kb. 60 év. Az első mesterséges maghasadás (reaktorban)kb. 1940/41-ben volt és az ipari áramtermelés kb. tíz év múlva már megindult. Rossz a hasonlat. Egy magfúzió laborbeli előállítása nem a Chicagoi egyetem sportpályálya alatt épített kisérleti atommáglyával hanem kb a Curie házaspár röntgensugaras kísérleteivel van egy szinten. Laboratóriumban amennyire követem pozitív energiamérlegű fúziós reaktort nem állítottak elő ennyire egyszerű és a franciaországiról is csak _remélik_ hogy az lesz. Az időtáv különbsége nem magyarázható pusztán tudományos-technológiai gondokkal.
Pedig semmi más oka nincsen. Egy fúziós erőműben olyan magas hőmérséklet és erős elektromágneses tér kell aminek az egyidejű megtartása egymás közelében is észvesztően bonyolult feladat, azon egyszerű oknál fogva, hogy ekkora mágneses teret szinte csak szupravezető mágnesekkel (amik nagyjából a 90-es évektől léteznek) tartható fent ezek "magas" hőmérsékletű példányai is -200C környékén üzemelnek és bőven a 90-es évek "termékei". Ennyite a "technológiai" gondokról. Az "atomenergiás" megjegyzésedet nem értem. Mi a helyzet az űrjárműveken működő izotópos áramfejlesztőkkel? KIkereshetted volna pedig a pontos adatokat max teljesítmény és teljesítmény/tömeg arány magad is láthatnád, hogy értelmetlen ilyennel próbálkozni. Ráadásul ezek a készülékek olyan anyagokat igányelnek amik a természetben nem fordulnak elő teház elő kell őket állítani amí jóval költségesebb az urán finomításánál. Száz szónak is egy a vége nagy máretben és nehány megaawatt is "nagy" (pedig ez jóformán semmire nem elég) nem létezik alternatívája a gőzturbinának ennyi.
|
|
|