Száz rabbi bölcsessége- A mi rabbink már kicsi gyermek korában tanúságot tett a bölcsességrol! - dicsekszik egy vonaton utazó zsidó a társainak. - Az úgy történt, hogy egy gazdag zsidó azt mondta neki: na te fiúcska, adok neked egy guldent, ha megmondod, hol lakozik az Isten? Hát mit mondott erre a mi rabbink, pedig még gyermek volt?! Én adok magának két guldent, ha megmondja, hol nem lakozik!
A bölcs rabbitól megkérdezik a tanítványai: mitol édes a kávé, a cukortól vagy a kavarástól?
- Nu, természetesen a kavarástól.
- Akkor miért kell bele a cukor?
- Szamarak, hogy tudjuk, meddig kell kavarni!
Két talmudista vitázik, hogy szabad-e a Talmud tanulása közben dohányozni? Nem tudnak megegyezni, ezért az egyik elmegy a rabbihoz:
- Rabelében, szabad a Talmud olvasása közben dohányozni?
- Nem, nem szabad!
Aztán a másik megy el hozzá, s megkérdezi:
- Rabbi, szabad dohányzás közben a Talmudot olvasni?
- Hát persze, a Talmudot mindig szabad olvasni!
- Rabelében, szabad-e levágnunk az olyan tyúkot, amelyiknek csirkéi vannak? - kérdezi Kohn.
- Szabad.
- Akkor is, ha tudjuk, hogy emiatt a csirkék elpusztulnak?
A rabbi erre a kérdésre nem számított, eltunodik és azt mondja:
- Hagyjunk idot Istennek, hogy megtalálja a megoldást. Gyere vissza holnap a válaszért.
Szomorúan állít be másnap Kohn:
- Rabbi, az éjjel a róka elvitte a tyúkomat a csibékkel együtt!
A rabbi az égre emeli a tekintetét, és elismeroen mondja:
- Micsoda frappáns megoldás!
- Létezik-e bun nélküli ember? - kérdik tanítványai a rabbit. - Bun nélkül ember nincsen - mondja a bölcs -, mégis különbség van az igaz ember és a gonosz között. Az igaz tudja, hogy amíg él, addig bunözik. A gonosz tudja, hogy amíg bunözik, addig él!
Szörnyülködve hallja a rabbi, hogy egy fiatal zsidó éhen halt. - Egy zsidó nem halhat éhen! - kiáltja felindultan. - Miért nem jött el hozzánk, s miért nem kért alamizsnát? - Mert szégyellte, Rabelében. - Na mondtam én, hogy egy zsidó nem hal éhen! - állapítja meg a rabbi. - Ez se az éhségbe halt bele, hanem a büszkeségbe! .
- Rabbi, miért kell a volegénynek a házasságkötés elotti napon böjtölni? - Na ja, a házassághoz gyomor kell!
Az ifjú Weisz felkeresi a rabbit:
- Rabelében, adj tanácsot, elvegyem-e Blau Rezsint feleségül? Egy nagyon jóravaló zsidó családból való.
- Akkor vedd el.
- De bandzsít.
- Akkor ne vedd el.
- De az apja nagy hozományt ad vele.
- Akkor vedd el.
- De a lány sántít is.
- Akkor ne vedd el.
- De házat, boltot is örököl majd az apjától.
- Akkor vedd el.
- De van egy fattyú gyereke is.
- Akkor ne vedd el.
- Mondd meg, rabbi, mégis mi lenne a legjobb?
- A legjobb az lenne, ha kikeresztelkednél - fakad ki a rabbi -, mert akkor a tisztelendo plébános urat orjítenéd meg a kérdéseiddel, és nem engem!
A szentéletu rabbi elszörnyedve látja, hogy Kohn fedetlen fovel lép be a zsinagógába. - Hogy tehetsz ilyet. te Kohn?! Tudod te, milyen iszonyatos bun kalap nélkül jönni a templomba?... Ez ugyanaz, mintha a barátod feleségével szeretkeznél! Kohn kajánul elvigyorodik: - Kipróbáltam, rabbi . . . Nem ugyanaz!!!
Péntek este egy átutazó kereskedo letétbe helyez a rabbinál százezer forintot, a hitközség elöljáróinak jelenlétében. Vasárnap jelentkezik a kereskedo a pénzért, de a rabbi kijelenti, hogy o semmirol nem tud. - De rabbi, hiszen a hitközség vezetoi is tanúsíthatják, hogy átvetted tolem a százezret! A rabbi hívatja az elöljárókat, azok sorra megesküsznek, hogy ok semmi pénzátadásról nem tudnak, a kereskedot soha életükben nem látták. A rabbi elküldi oket, majd eloveszi a pénzt és átadja hiánytalanul a tulajdonosának. - De rabbi - ámuldozik a kereskedo -, mire volt jó ez a komédia? - Csak hogy megmutassam: kikkel vagyok én körülvéve !
- Valóságos csodarabbi a miénk! - mondja Kohn. - Ugyan, hiszen nem tud prédikálni - ellenkezik Grün -, nem tanulmányozza a Talmudot, nem tartja be a törvényeket . . . - Hát nem valóságos csoda, hogy mégis rabbi lett belole?!
Egy alamizsnás szegény a rabbihoz szeretne bejutni, de két órát kell várakoznia, mert a kövér uzsorás Kohn van bent. Végre bemehet, a rabbi ad neki valamicske pénzt, s mindjárt el is küldi. Az alamizsnás az utcán utoléri az uzsorást, és irigykedve mondj a: - Velem csak két percig foglalkozott a rabbi, veled bezzeg két óráig! - Na ja, mert ahhoz, hogy rád nézzen és lássa, milyen szegény vagy, elég volt két perc is - mondja aranygyurus kezeit széttárva Kohn. - De amíg én meg tudtam gyozni ot arról, hogy én milyen szegény vagyok, ahhoz bizony kemény két óra kellett !
Egy engedékeny lelkületu rabbinál bevádolnak egy zsidót, mert szombaton dohányzott. - Ugye fiam, nem tudtad, hogy szombat van?! - kínálja fel a kibúvót a rabbi. - De tudtam. - Akkor talán elfelejtetted, hogy a hitünk tiltja a szombati dohányzást?! - Nem felejtettem el. - Akkor talán az orvos írta elo neked a dohányzást?! - Nem rabbi - mondja a megátalkodott -, élvezetbol dohányoztam! - Most láthatod, Uram, milyen buntelenek Izrael fiai! - fordítja ég felé szemeit a rabbi. - Ez az ember sem hajlandó megszegni azt a te szent parancsolatodat, hogy "ne hazudj!".
A chicagói rabbi szenvedélyes golfjátékos. Egész héten ködös az ido, a rabbi nem hódolhat a szenvedélyének. Végre szombat reggelre kisüt a nap, akkor meg a vallási tilalom miatt nem játszhat. Tilalom ide, tilalom oda, gondolja a rabbi, kiszökik az üres pályára, üt egyet-kettot, ott úgysem látja senki. Valaki mégis látja: apja, az öreg ortodox zsidó az égben. Fut is panaszra Jahvéhoz: - A fiam megszentségteleníti a szombatot. - Na várj, mindjárt megbüntetem érte! - mondja az Úr. A rabbi épp emeli az ütot, megsuhintja vele a labdát, a labda gyönyöru ívben repül a 250 méternyire lévo lyuk közepébe. - Ezt nevezed te büntetésnek? - értetlenkedik az öreg zsidó. - Nem hallod! - nevet az Úr - micsoda ütés, és nem mesélheti el senkinek!