Mondjuk, ha minden második kilakoltatott az utólsó napon, amit még a lakásban tölthet, felrobbantaná, akkor biztosan nem érné meg a bankoknak."

Ha ez a hsz igaz, akkor úgy látszik, az érintett hiteleseknek is eszébe jutott - egyelőre nem tömegesen - , hogy megsemmisítsék a hitelfedezetet. A bankot nyilván nem érdekli, hogy egy bukott hitel miatt vki a családját is magával viszi a másvilágra. (Mi van, ha vki egy panelt robbant fel a harmadikon, miután teleengedte gázzal és már minden mindegy neki???). Az viszont nyilván érdekelné, ha elszaporodna a bukott hitelesek közt az a magatartás, hogy megsemmisítik vagy értéktelenné teszik az elárverezett lakásokat. Az értéktelenné/használhatatlanná tételhez nincs is szükség különösebben drasztikus vagy különösebben jogellenes tettekre.

Ráadásul - ma már - bárki ingyenesen százezrekhez, millíókhoz juttathatja el a bankhitel miatti árverésekre, kilakoltatásokra adható válaszstratégiákat. (Akár nemzeti érzelmű jogász által részletesen kidolgozott cselekvési terveket is...). Ha nincs értelme megvenni egy család utolsó hajlékát mert az használhatatlanná válik az új vevő számára, akkor - szerintem - nem lesznek az első 10 eset után árverési vevők (Merthogy a 300-500 egymást ismerő rendszeres árverési vevő /ingatlanmaffiózó/ között néhány nap alatt elterjedne az információ). Ha a kilakoltatások után válik használhatatlanná a lakás, akkor nem éri meg kilakoltatni sem, mivel a bent lévő adósok valamit mégiscsak képesek fizetni a banknak.

Megfelelő méretű polgári engedetlenségi mozgalom csupán elpusztítaná a magyar lakásállomány egy részét. Gazdaságilag SEM éri meg, ha az adósok tömegesen úgy döntenek, hogy "Dögöljön meg a szomszéd tehene is", aki jelen esetben a népnyúzó nagytőkés vagy a jogot lábbal tipró árverési maffiózó. Erre a magatartásformára nagy esély van, minek legyen korrekt a hitelcsapdába került adós azzal aki kihasználja szorult helyzetét és elveszi tőle egyetlen lakását és évtizedes adósrabszolgaságba dönti?

Eddig az adósok többsége csak könyörgött. Kis része megpróbált ellenállni a banknak a jog segítségével. Mi lesz, ha az átvert, megalázott, hülyére vett, kifosztott adós nem ragaszkodik többé a törvényhez? A magyar lakásállomány kb 25%-a lehet hitellel terhelt (sok volt a pótfedezetes).

Ezen nem nyerhettek banki hülyék, vegyétek már észre! Az ország nem adja oda nektek ÖNKÉNT az éveken át kínkeservvel fizetett utolsó hajlékát!

Kedves Fidesz, Magyarország SEM nyerhet gazdaságilag többszázezer bukott hiteles lakásának elvételén és a közelkelet egyetlen demokráciája SEM juthat a magyar lakásállomány színe-javához ha itt eldurvulnak a dolgok.

valamit tenni kellene a kilakoltatási moratóriummal is. Pl meghosszabbítani még egy évig, lebegtetve a további hosszabbítás lehetőségét. Egy ilyen lépés előnyösen hatna a bankok kompromisszumkészségére.
/Nincs már egyetlen ft adósságom sem, de korábban kis híján reménytelen helyzetbe kerültem én is, szóval közvetlen érdek nélkül, de a problémát MÉLYEN átérezve írok/

A jelenlegi helyzet: a 10m-ért vett lakóingatlan értéke 7m-ra süllyedt, a végrehajtó 4.9m-ért árverezi el. A 2005-2008 közt felvett 7m ft svájci frank ALAPÚ hitel mára 10m ft-t ér. Amíg végrehajtásra kerül sor, legalább 0.5m ft egyéb költség rakódik a hitelre. A végrehajtás költsége 1m ft körül van. Miután elárverezték a lakást az adós alól, marad 6.6m ft tartozás a bank felé. Emellett az adós bebukta a 3m ft önrészét is.
------------------------------------------------
Ha én veszíteném el a lakásom, s a nyakamon maradna többmillíós adósság a következőt tenném:
- őrizkednék attól, hogy a jövőben bármi is a nevemre kerüljön
- átcsoportosítanám minden jövedelmem úgy, hogy a bank semmit ne tudjon belőle levonni
- ezzel együtt az állam felé megszűnt minden jövedelem utáni adó és járulékbefizetésem
- bejelentkeznék munkanélkülinek utána szociális segélyre
- minden szociális alapú támogatást igénybevennék, mint vagyontalan és jövedelemnélküli jó eséllyel jogosult is lennék rá
- elvállalnám a feketemunkát kicsit (sokkal) olcsóbban mint a bejelentett dolgozó, így a vállalkozó is jól jár, nem csupán én, nyugdíjam valószínűleg úgysem lesz, ráadásul csak a nettó bérem felét vagy kétharmadát kapnám kézhez a végrehajtó után
- ezzel persze lerontanám az általános bérszínvonalat a kétkezi munkától kezdve a szoftverfejlesztésig bezárólag minden területen, ugyanakkor feketemunkám révén csökkenteném az állam felé befolyó adó és járulékbevételeket

- idővel elhagynám Magyarországot a családommal együtt ha és amikor a tudásomra külföldön igény mutatkozik
- addig is amíg itthon vegetálok, elmennék többszázezer sorstársammal rendszeresen tüntetni a bankbarát kormány ellen, utat zárnék le, éhségsztrájkolnék, nem félnék összetűzni a rendőrökkel sem egy-egy eldurvuló tüntetésen, tiszta szívből ordítanám, hogy "Sieg Heil!"
- ha ismert közéleti arcot pillantanék meg valahol, biztosan bevernék neki egyet, megkarcolnám a méregdrága kocsiját vagy leköpném

Ha én olyan adós lennék, aki önrész nélkül, a szülei, nagyszülei házának fedezetével vett fel hitelt és a bank vinné a szüleim/nagyszüleim házát és ők ennek következtében az utcára kerülnének, azt nem bírnám elviselni, mert nekik köszönhetem, hogy normálisan, tisztességesen felneveltek, én meg ezt azzal hálálom meg, hogy miattam öregkorukra az utcára kerülnek. Nem hagynám, hogy öregkorukban hajléktalanszállóra kerüljenek. Végletekig elszánttá és elkeseredetté válnék.
- meglesném a végrehajtót és nyomorékra verném egy vasrúddal vagy felgyújtanám az irodáját, esetleg egy ócska autóval nekihajtanék mikor a főúton szaggat hazafelé
- elkapnám az új tulajt - aki ingatlanmaffiózó - s tennék róla, hogy ne maffiózhasson tovább
- felgyújtanám a házat amit elárvereztek a szüleim alól, ne teljen benne öröme az új tulajnak sem, utána bejelentkeznék a rendőrségen, hogy én voltam és rendezni akarom a kárt
- nem hagynám ki a szórásból annak a banknak a vezérét/fiókvezetőjét/osztályvezetőjét sem ahol a hitelt felvettem
- ha már minden mindegy, lopással, rablással, vagy valamelyik banki vagy (mszpszdsz included) politikai vezető családtagjának elrablásával próbálnék pénzhez jutni, hogy kihúzzam szeretteimet a bajból
-----------------------------------------------------
Be kellene végre látni, hogy a bankok nem tudják árverések révén behajtani a pénzüket. Ha hagyjátok őket árverezni, csupán azt segítitek elő, hogy nemzetközi befektetői csoportok közvetítőkön keresztül felvásárolják a magyar lakásállomány színe javát. A többszázezer adós tulajdonának elvesztése után egy életre megszűnik adó és járulékfizető polgár lenni, ám azonnal tartja a markát a segélyért, valamint egy roppant elégedetlen és dühös, forradalomra, felkelésre bármikor kapható széles társadalmi erő lesz belőle. Ráadásul fideszellenes lesz és egykutyázni fog.

A bankok pedig megvezettek benneteket: minden forint amit a magyar devizahitelesből kisajtolnak - legyen az lakáshitel, autóhitel, személyi, netán vállalkozói hitel - azonnal svájci frankra, euróra váltódik és megy ki az országból. NEM a magyar gazdaság élénkítését szolgálja, nem a hitelezés bővítését (szintentartását) segíti elő. A beszedhető pénzt a külföldi bankok azonnal utalják is tovább anyabankjaiknak, eszük ágában sincs itt hitelezni, amikor minden Magyarországból kizsarolt eurócentre, svájci centime-ra szükségük van otthon, ahol még csak most kezd el komolyabban leromlani a hitelportfoliójuk.

Minden egyes devizahitelre törlesztett forint rontja az ország fizetési mérlegét, devizát von ki a piacról, rontja a forint árfolyamát és ezzel emeli az adósok terheit.
Minden egyes devizahitelre törlesztett forint csökkenti a belső keresletet, gyengíti a lakosság részére szolgáltató magyar vállalkozót, munkahelyeket szüntet meg és megöli a gazdasági növekedés halovány reményét is.

Most ha segíteni akarom a hazámat, itt adnék munkát, akkor beledöglöm a sarcba és az adminisztrációba. Se pénzem se időm. Akkor már inkább beledöglök csak az adminisztrációba de marad pénzem. Erre az állam úgy reagál, hogy még több tintanyalót alkalmaz - még több szabály, még nagyobb rezsi.

A vége az, hogy aki teheti átszervezi úgy a tevékenyégét, hogy egy kanyi nem folyik be a közösbe a könyvelés meg kimerül egy kockás füzetben. Max.

Javasolnám az alábbiakat:

Minden kiadott számlára rá kell ragasztani a számlaérték 35%-nak megfelelelő adó és járulékjegyet. Ez fedezi a teljes közterheket, önkormányzati és állami adókat, hozzájárulásokat, stb.

A vevő nyugdíjjogosultságot, táppénzre jogot, egészségügyi ellátásra jogot, munkanélküli segélyre jogot, stb az általa vásárolt dolgokon szereplő adó és járulékjegyek alapján szerez. Nem a jövedelme, hanem a fogyasztása számít: érdeke kikövetelni a számlát.

Ha a vevő gazdasági társaság vagy vállalkozás, akkor választhat: kér számlát, amire 5% adójegyet kell felragasztani. Ekkor jár neki a törvényes védelem a vásárolt áruval/szolgáltatással kapcsolatban (szavatosság, minőség, garancia, élelmiszerbiztonság, stb). Ha nem kér számlát, megvette a dolgot ahogy látta, kifizette, elvitte - semmilyen joga nincs utána, akkor sem ha esetleg meghal a romlott élelmiszertől. Az eladónak az eladott áruval kapcsolatban semmi kötelezettsége nincs ha nem kértek róla számlát.

Egy ilyen lépés után természetesen el lehet felejteni a külső finanszírozást. Nem adna senki pénzt. Ez együtt járna azzal, hogy nem tudnánk külkereskedelmi hiányt fenntartani miután feléltük a devizatartalékunkat. Az import leesne arra a szintre, amennyire az export ill a viszonzatlan átutalások fedezetet nyújtanak. Csak annyi áru- és szolgáltatásérték jöhetne be amennyi kimegy. Az importot azonnal, készpénzben kéne kifizetni, senki nem hitelezne áruban sem. (Mi ax exportunk ellenértékére továbbra is hónapokat várhatnánk.)

Az importból szépen elmaradnának a nem létfontosságú részek. Megszűnne a tömeges luxusfogyasztás (elektronika, déligyümölcsök, külföldi autók, számítógépek, drágább mobilok, stb, stb) - ezekre egyszerűen nem maradna deviza az energia, alapanyag és egészségügyi import után.
Itt lehet, hogy szükséges lenne vmekkora állami beavatkozás: a nem létfontosságú cikkeket akkora vámmal (luxusadóval, jövedéki átminősítéssel, stb) sújtani, hogy a kereslet még időlegesen se szívja el a devizát a létfontosságú cikkek importja elől.
(Ne lengjen oda-vissza a gazdaság: 1. luxusimport elszívja a devizát az energia/alapanyag elől, 2. belső piacra termelés csökken, 3. munkanélküliség, 4. jövedelemcsökkenés, 5. luxuskereslet csökkenése, 6. beinduló energia/alapanyagimport, 7. belső piacra termelés növekedése, 8. állások bővülése, 9. növekvő jövedelem, 10. növekvő luxusigény, goto1)

Mivel a nem létfontosságú cikkekre a kereslet továbbra is fennáll, csupán megdrágultak, beindulna a helyettesítők gyártása, ez a nagy tömegek igényeit ki is elégítené. A nagy többség - szoci példával - orion tv-t nézne, míg a gazdag kevesek sony nagyképernyőst. A helyettesítők gyártása munkahelyek százezreit jelentené.

Meddig mérgez még csintalan a hírtv képernyőjén keresztül?

"Az állam esetleg mondjuk megpróbálhatna viszont egy kicsit pénzt nyomni, ahogy Amerika teszi. Értelmesebb mint újabb hiteleket felvenni, hogy fizetni tudjuk a hiteleinket."

Eddig úgy tudtam, köreitek szerint az adósság visszafizetése mindenek felett álló szentség. Abszolút hittétel, minden más előtt való. Ha kell, legyen a nemzetközi tőkéé a gyár, a bolt, a föld, a házak. Ha kell akkor pusztuljon ki a magyar, nem számít semmi, csak az adósság fizetve legyen halálunkig.