Csintalan Sándor: „én egy rohadt bűnöző vagyok!”A fenti kijelentést Csintalan Sándor saját magáról nyilatkozta egy 2000. augusztus 12-én készült interjúban. Később egy másik beszélgetés során, amikor Csintalan már nem a baloldalon tartózkodott, egy újabb interjúban a riporter megkérdezte, hogy egészen pontosan mire gondolt, amikor önmagát rohadt bűnözőnek nevezte. Erre Csintalan: „Úgysem mondom el, hogy mire gondolok, ez az államtitok kategóriájába esik, ahol hát egy dolgot mondhatok, hogy mindenesetre a felelősséget nem nekem kell viselnem, sem az utókor, sem mások előtt. De hát a környékén voltunk a történetnek, és azért mondjuk engem sokkolt elég erősen. És ezzel párhuzamosan ment ez a nagy duma, a Magdának (Kósáné Kovács Magda – a szerk.) ez az elhíresült mondása, hogy nem elég tisztességesnek lenni, de tisztességesnek is kell látszani.”
Pedig Csintalan Sándor igazán könnyíthetne magán, s tiszta lelkiismerete csak akkor lehetne, ha nem minősítené államtitoknak Magyarország kirablását, elárulását. Ő ugyanis, sugalmazásával ellentétben, nem akárki, nem pusztán egy statiszta, hanem a dolgok egyik irányítója volt abban az időben. A kilencvenes években minden eldőlt. A mai események mind-mind abban az időben gyökereznek, amelynek hatásait mostanra kezdtük csak igazán a saját bőrünkön érezni. Nem véletlen, hogy mindenki, aki akkor részt vett a kiárusításban, tart egy esetleges forradalomtól, népfelkeléstől, vagyis az elszámoltatástól. Csintalan Sándor akkor volt politikai pályája csúcsán, amikor végleg kiárusították, elkótyavetyélték az ország vagyonát (közte a stratégiai ágazatokat, mint például az energetikai-szektort), amikor a korrupció hihetetlen méreteket öltött, s a mindent behálózó olajra és egyebekre specializálódott maffia szinte naponta került a lapok címoldalára a robbantásos merényletekben, gyilkosságokban testet öltő leszámolások idején: a kilencvenes évek közepén.
Csintalan Sándor emblematikus figurája a politikai „elit” összefonódásának. Értesüléseink szerint ugyanis Csintalan valójában nem azóta jár át az úgynevezett jobb és baloldal között, amióta immáron nyilvánosan, a Hír tévé képernyőjén keresztül is jobboldalinak hirdeti magát. Bár az MSZMP-ben kezdett még a Kádár-rendszer fénykorában, már az úgynevezett rendszerváltozás kezdetétől olyan kapcsolatrendszert épített ki magának, hogy bármilyen kormány legyen is Magyarországon, neki személy szerint és a körülötte álló érdekcsoportoknak jó legyen.
Csintalan politizálása kezdetben családi indíttatású volt, igazi proletár családban nőtt föl, piciny gyermekkorában még nehéz körülmények között. Aztán ez gyorsan változott. Aktívan részt vett a kommunista ifjúsági szervezet munkájában, az egri főiskolán KISZ-titkár volt, majd 1977-ben belépett az MSZMP-be. A szakszervezethez Kósáné Kovács Magda akkori SZOT-titkár felkérésére ment dolgozni. Kezdetben a munkaerő-piaci problémákkal foglalkozott, majd osztályvezetőként egyik irányítója volt a szakszervezeti átalakulásnak, a rendszerváltozás előkészítésének. 1989-ben belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba, majd a Független Szociáldemokrata Pártba. Látva a párt gyengeségét, 1990 májusában - otthagyva a szociáldemokratákat - belépett a Magyar Szocialista Pártba.
Mint az MSZP egyik főkádere a párt érdekképviseletekkel, szakszervezetekkel, munkaügyi kérdésekkel foglalkozó ügyvivője, az országos elnökség tagja, a Horn-kormány idején (1994. októbertől 1996. március 30-ig) az MSZP ügyvezető alelnöke, majd az elnökség tagja, a társadalmi kapcsolatokért felelős ügyvivője volt. Egészen 2002-ig a szocialisták színeiben parlamenti képviselő volt.
A Horn-kormány 1998-s bukása után kezdtek elapadni az üzleti forrásai, s ezzel párhuzamosan Csintalan egyre látványosabban kezdett távolodni az MSZP vezetőitől, s új üzleti és politikai kapcsolatokat vállalt fel. Az 1998-2002-es ciklusban mindössze egyszer szólalt fel a parlamentben, ám eközben a háttérben komoly szervezkedésbe kezdett.
Az 1998-as kormányváltást követő időszakot értékelő és az Orbán-ellenes taktikát kidolgozó, kezdetben zártkörű összejöveteleken jó néhány politikus (például az SZDSZ-es és hit gyülis Hack Péter, az MSZP-s Karl Imre és Schmuck Andor), média személyiség (Aczél Endre, Juszt László és mások), valamint üzletember (az állami pénzeket magánzsebekbe folyató Magyar Fejlesztési Bank korábbi vezetője, Erős János, vagy az MSZP-közeli nagyvállalkozó, Vincze Béla) jött össze a szocialista táncdalénekes Korda György budai villájában az immár ellenzéki MSZP-s politikus, Csintalan Sándor meghívására. Az épületben székelt Lápossy Lőrinc, egykori ismert rendőri vezető – a zsidóságát állandóan hangoztató, az izraeli titkosszolgálatokkal is összefüggésbe hozott, maffia-szervezet létrehozásával vádolt Tasnádi Péter apósa - cége is.
Az új politikai kapcsolatokat és terveket szövő Csintalan és a hozzá kötődő csoport találkozói hivatalosan akkor szűntek meg, amikor Tasnádit előzetes letartóztatásba helyezték. Tasnádi ekkor egyébként számos balliberális közéleti szereplőnek és politikusnak írt a börtönből segítségkérő levelet, közöttük Csintalannak is. És a barátai válaszoltak is neki, nyílt levélben követelték a magát keresztapaként fotóztató, maffiamódszerekkel operáló Tasnádi Péter szabadon bocsátását. A levél aláírói között szerepeltek Szikinger István (alkotmányjogász, Tasnádi első számú védője), Kende Péter író, Lagzi Lajcsi, Zámbó Jimmy, Korda György és Balázs Klári énekesek, Wichmann Tamás világbajnok kenus, Növényi Norbert olimpiai bajnok birkózó, Frölich Róbert főrabbi, Zoltai Gusztáv, a budapesti zsidó hitközség igazgatója és mások. Ők mind ahhoz a körhöz tartoznak, ahová Csintalan is, akinek egyébként már olyan sok pozíciója és zavaros üzleti ügye volt, hogy mindezeket felsorolni egyszerűen helyhiány miatt nem tudjuk. Néhány ügyét azért vegyük górcső alá.
Az úgynevezett rendszerváltozás utáni években, az olajmaffia-ügyek idején Csintalan halmozta és habzsolta a pozíciókat. A neve Sándor István (Papa néven vált ismertté) nyugállományú rendőr alezredesnek, az ORFK 1998-ban megszüntetett Központi Bűnüldözési Igazgatósága (KBI) volt felderítő tisztjének vallomásaiban is rendszeresen felbukkant az olajmaffia-ügyekkel kapcsolatban. Miután Papa több politikusra is vallott, a volt főrendőrt letartóztatták és hosszú ideig előzetesben tartották, mígnem a közelmúltban felmentették a hamis tanúzásra való felbujtás és más vádak alól. A Horn-kormány korszakában az MSZP második emberévé váló Csintalan – információink szerint - rövid idő alatt legalább hat igazgatótanácsi és felügyelő-bizottsági tisztséget gyűjtött össze, amivel az akkori Országgyűlés gazdaságilag legaktívabb személyiségei közé emelkedett.
A Kossuth Kereskedőház Kft. mellett a Pannontrust Lízing és Pénzügyi Rt. is felügyelő-bizottsági tagsággal bízta meg. Ugyanezt tette az egykori Kárpát utcai pártgarázst birtokló KMV Fenntartó Kft. elnevezésű MSZP-cég is, az irodaszerek forgalmazásával foglalkozó Office Plus Rt. igazgatótanácsi, az Europont Rt., a Zálog- és Kereskedőház Rt. pedig pénzügyi tanácsadói posztra tartotta érdemesnek Csintalant. A zálogházat egyébként az a Kelemen Iván működtette, aki a Kordax Rt. tulajdonosaként 20 milliárd forintos köztartozást halmozott fel a szlovák finomítókba utaztatott kőolajjal. Kelemen, akit végül csempészet és adócsalás miatt állítottak bíróság elé, a Horn-kormány idején évekig pénzelte a politikai ellenoldalhoz közel álló Új Magyarországot. Íme, itt az első szál, amely Csintalant már ekkor – miközben a Horn-kormány gazdaságilag legaktívabb és egyik legbefolyásosabb szocialistája - a politikai jobboldallal is összekapcsolta.
Alapító tulajdonos volt Csintalan Sándor abban az Energen Rt-ben is, amelynek ügyvezető alelnöke csalás gyanúja miatt került előzetes letartóztatásba. A cégből időben kiszálló képviselő részesedését Windt Gábor egykori karatebajnok vásárolta meg. Windt, aki mellékállásban rendőrnyomozókat edzett, 1991-ben az egyik alapítója volt a Postabank egykori őrző-védő cégének, a Defend Security Vagyonvédelmi Szolgáltató Kft-nek, amelyet 1998-ban Földi László, volt hírszerzőtiszt vásárolt meg a banktól.
Csintalant egyébként a Horn- és az Orbán-kormány idején is zavartalan baráti viszony fűzte a Fidesz-kormányt a lehallgatás-botrány idején bizonyítékvásárlással támogató Földi László, egykori hírszerzőhöz. A Nyírfa-ügy idején állását vesztő, majd 1998 után - amikor a Fidesz meghálálta Földi szolgálatait - az állami megrendelésekkel teletömött Defend révén az egyik legsikeresebb hazai vállalkozóvá lett Földi az egyik internetes hírportál szerint a „nehéz időkben igénybe vette Csintalan személyes vendégszeretetét”. A volt hírszerző később ezt azzal hálálta meg, hogy a Defend havi több százezer forintért bérbe vette a Fidesz-időkben szerényebb anyagi körülmények közé került Csintalan egyik házát, így az Orbán-kormány közreműködésével a Defendhez került állami hálapénzből végső soron Csintalannak is jutott. Csintalan aztán a Lehel-piac épületében nyitott egy kocsmát, majd az újabb kormányváltás szelével megvásárolta Földi László cégét, amellyel kisebbségi tulajdonosa lett a Defendnek. Földi korábban a VIB Kft-nek adta el defendes tulajdonrészét, amely Csintalan birtokába került. A rendőrséghez megküldött iratok szerint a Posta a Defenddel kötött szerződései minden esetben előnytelenek voltak. Ezzel a postának 500 millió forint vagyoni hátrányt, a Defendnek és így Földinek és Csintalannak pedig előnyt okoztak.
És még egy érdekesség az összefonódásokról: Az Orbán-kormány belügyminiszterének, Pintér Sándornak a cégét 240 millió forintos vásárlással támogató állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) volt az, amely a Defend Kft-ben 80 százalékos tulajdonrészt szerezve végül kirúgta Csintalant a közpénzből aranytojást tojó cégből. A maffiavádakkal börtönbe került zsidó „vállalkozó”, Tasnádi Péter üzleti ellenfelét, Pintér Sándort vádolta azzal, hogy őt félre akarja állítani. Tasnádi és Csintalan jó kapcsolatára pedig már a Korda-villás találkozók kapcsán fény derült. Az elmúlt években aztán a Fidesznél Pintér Sándor háttérbe szorult vagy vonult, Csintalan pedig megjelent és egyre agresszívebben nyomul a jobboldalon. A médiában egyébként Pintér cégének a Magyar Fejlesztési Bank által történt támogatását és Csintalan kirúgását (miközben az MFB feljelentést is tett ismeretlen tettes ellen a Defend-ügyben) a bank szóvivőjeként ugyanaz a személy magyarázta, aki jelenleg a Gyurcsány-kormány szóvivője: László Boglár. Így érnek össze a szálak, miközben a politikusok zavartalanul járnak át a politikai jobb és baloldalon.
A jelenleg éppen a jobboldal erkölcsi és ideológiai kérdéseiben is megnyilvánuló, születésüktől fogva a nemzeti oldalon harcoló ifjabbakat leprovokátorozó, rágalmazó Csintalan öreg róka. Olyannyira, hogy az általunk megkérdezett, neve elhallgatását kérő parlamenti képviselő szerint, Csintalan a mai napig tartja a kapcsolatot az MSZP-s, SZDSZ-es politikusokkal, vállalkozókkal, újságírókkal is, és ha valaki, hát ő el tudta volna intézni, hogy Gyurcsányt az MSZP-n belüli puccsal eltávolítsák, s egy kormányválsággal akár új választások kiírását is elő lehetett volna idézni. Ez azonban a jelek szerint nem állt szándékában, ahogy értelemszerűen a politikai „elit” leváltása sem állhat érdekében, ha már mind a jobb-, mind a baloldallal ilyen kitűnő és jövedelmező kapcsolatokat épített ki.
Az elsikkasztott rendszerváltás és a kilencvenes évek zavaros ügyeinek egyik főszereplője, a kormányzó MSZP második embereként végigasszisztálta a médiatörvényt is, amellyel kiépíthették azt a nemzetellenes médiamonopóliumot, amely ma szinte kirobbanthatatlanul uralja és fertőzi a közéletet. Csintalan Sándor emiatt – mint egy vele készült beszélgetésből kiderül - szégyelli is magát, de nem azért, amire mi először gondolunk. Nem azért, mert kiszolgáltatta a magyar médiapiacot a globális, nemzetközi és nemzetellenes médiabirodalmaknak, hanem azért, mert nem eléggé szolgáltatta ki. Szó szerint a következőket mondja: „Igen, leasszisztáltam, szégyellem is magam, hogy az MSZP-ben axióma volt, hogy zsidó tévé Magyarországon nem lesz és zsidó kommunikációval mi nem fogunk együtt működni. Igen, szégyellem magam, nagyon szégyellem magam és ez örök bűnöm.”
És végezetül nézzük mit mondott Csintalan Sándorról és a hozzá hasonló kaméleon típusú politikusokról Fábry Sándor a Fidesz-közeli Heti Válasznak adott interjújában: "Természetesen számomra a Hír Tv-n pöffeszkedő, többszörösen odakozmált Csintalan Sándor is elfogadhatatlan, amint Pozsgay Imre és Szűrös Mátyás jobboldal közeli jelenléte is az. Már annak sem örültem, hogy ő, az egykori moszkvai nagykövet kiáltotta ki a köztársaságot. Akkor látszott, hogy bizony farfekvéses ez a mi kis születő demokráciánk. Meggyőződésem, hogy Pozsgay jelenléte sem hoz annyi szavazatot, mint amennyit a jobboldal morális tartalékaiból elvisz. De ez legyen a Fidesz baja.”
