Idézet:

---

For whom the bell tolls

No man is an island,
Entire of itself.
Each is a piece of the continent,
A part of the main.
If a clod be washed away by the sea,
Europe is the less.
As well as if a promontory were.
As well as if a manor of thine own
Or of thine friend's were.
Each man's death diminishes me,
For I am involved in mankind.
Therefore, send not to know
For whom the bell tolls,
It tolls for thee.

---

Senki sem különálló sziget; minden ember
a kontinens egy része, a szárazföld egy
darabja; ha egy göröngyöt mos el a tenger,
Európa lesz kevesebb, éppúgy mintha egy
hegyfokot mosna el, vagy barátaid házát,
vagy a te birtokod; minden halállal én leszek
kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel;
ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang:
érted szól.

"A nándorfehérvári diadal a magyar–török háborúk egyik jelentős eseménye, amelynek során 1456. július 4–21. között a keresztények (magyarok és szerbek) Szilágyi Mihály vezetésével hősiesen védték Nándorfehérvár (a mai Belgrád) várát II. Mehmed török szultán több mint tízszeres túlerőben levő ostromló seregével szemben, majd július 22-én Hunyadi János vezetésével a vár melletti csatában legyőzték a törököket.

II. Mehmed július 4-én vette ostrom alá a várat, majd Hunyadi János egy július 14-én zajlott ütközetben áttörte a török hajózárat a Dunán, és csatlakozott sógora, Szilágyi Mihály várat védő seregéhez. Az egyesült magyar sereg július 21-én visszaverte II. Mehmed támadását, majd július 22-én kitört a várból és a Kapisztrán János vezetése alatt álló keresztes sereg segítségével vereséget mért a török hadseregre. Az eseményt a magyar hadtörténelem – tekintettel kivívásának körülményeire, hosszú távú következményeire, illetve nemzetközi jelentőségére – az egyik legjelentősebb magyar győzelemként tartja számon. A győzelem mintegy 70 évre megállította a törökök további európai terjeszkedését és Magyarország meghódítására irányuló próbálkozását.

Mi lenne, ha egész Magyarországra érvényessé tennénk Karner Gábor öt T-s hitvallását?

Lássuk az elsőt. Termőhely, azaz hazánk földje a legnagyobb érték. Idegenek számára érinthetetlen. Csak az birtokolhatja, aki műveli, és egészséges táplálékkal látja el embertársait.

Második T: terméskorlátozás, azaz fegyelem és szakértelem. A természettel együttműködő ember fegyelmezett munkája, mely silány, olcsó tömegáru helyett minőségi és egészséges termést állít elő.

Harmadik T: természetesség. Pózok, szerepek, marketing és megtévesztés nélküli hiteles lét és teremtés.

Negyedik T: tisztaság. Lelki és közéleti tisztaság. Kell ezt magyarázni?

Ötödik T: tisztesség.

Hogy mindez lehetetlennek tűnik Magyarországon? Fejembe szállt volna a vitézföldi kékfrankos? Nem, nem szállt.

Az új evangelizáció azt jelenti, hogy a mai ember számára megfelelő módon hirdessük az evangéliumot. Azt kérem az atyáktól és katekétáktól, hogy a reményből beszéljenek, ahogyan a programok is ennek nyomán szerveződnek. Az ifjúsági programokon, az egyházmegyei találkozókon is ez a téma. Azt szeretném, hogy gondolkozzunk pozitívan, az Evangélium szerint. Rossz helyzetben vagyunk, és felmerül a kérdés, hogy mit lehet ebből kihozni. A következményekhez tartozik, hogy meg kell gondolnunk, milyen szavakat használunk. Jómagam is figyelek rá, hogy ne alkalmazzak olyan kifejezéseket, melyek rögtön polarizálhatják a hallgatókat, vagy azonnal állásfoglalásra késztetik őket.

Tudna még ehhez kapcsolódó példát mondani?

Igen, például az esélyegyenlőség, az önmegvalósítás vagy a diszkrimináció fogalmai. Ezeket igen gyakran használjuk. Alapvetően nincs baj velük, csak nem mindegy, mit értünk alattuk. A diszkrimináció például lehet jó, ha a bajban lévőt segítjük vele. Ma sokan hamis egyenlőségről beszélnek. Ha elmegyünk egy cigányok laktak településre vagy egy tehetős településre, látni fogjuk, hogy nem beszélhetünk valódi esélyegyenlőségről. Az életnek létezik egy realitása, amit nem írhatnak felül az ilyen jelszavak. A pünkösdnek lényege, hogy a Szentlélek új logikát hoz az életünkbe. Jó példa erre a válság: világos, hogy megdőltek a liberális gazdaság alapjai, négy év óta mégis a közélet, a gazdaság szereplői megtesznek mindent annak érdekében, hogy minden az eddigi alapokon folytatódjék. De számos más területről is el lehetne mondani mindezt.

Túl keveset mozgunk, kevés zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk, ám emellett zsírosan, sósan és túl édesen étkezünk.

Aki egészséges alapokra kívánja helyezni életmódját, az túl sok dolgon kell egyszerre változtasson, s a legtöbb esetben az ebből fakadó frusztráció vezet ahhoz, hogy már rövid idő után feladja. Hogyan változtathatunk mégis hosszú távon életmódunkon?