"Évezredekről szó sincs itt" - Mivel a kereszt(y)énység, ha jól számolom, nem több, mint kb. 1970 éves, az évezredeket nem erre, hanem az egyéb vallásokra, mint pl. a körülmetélkedés értettem.

"volt olyan nézet a keresztyének közt, hogy csak az üdvözülhet, akit megkereszteltek. Mivel nagy volt a csecsemőhalandóság, így a keresztelést is "előrehozták"." - ez az én szememben nem babonaságnak tűnik, inkább csak egy hittétel (ami helytelennek tűnik a szemünkben) átültetésének a gyakorlatba.

...másodszor...

Amúgy szvsz. nem lehet valamilyen hitben születni. Márcsak azért sem, mert az újszülöttnek, csecsemőnek nincs hite.

Bár nem egészen pontos meghatározás, de én jelen esetben úgy értelmeztem, hogy abba a hitbe (igaz, pontosabb lenne a megfogalmazáűs, hogy "vallásba") születik a gyermek, amelybe, bár még öntudatlanul liturgikailag felveszik.

Pl. pl. a negyvenes években egy katolikus papot felkeresett egy lengyel házaspár, akik egy zsidó gyermekről gondoskodtak a vészkorszak idején, azzal kérdéssel, hogy milyen hitben neveljék fel (a vér szerinti szülők ugyanis meghaltak). S a válasz az volt, hogy a zsidó vallásban, mert a szüleinek bizonyára ez lett volna az akarata. Ma ez a pap, II. János Pál néven a katolikus egyház feje.

Néha úgy tűnt, ezt ő maga is megvalllotta, de számtalan versében direkt formában is kifejezte katolikus hitét.

A példád egyébként nagyon jó: Babits Jónás könyve tisztán egy ótestamentumi prófétát állít a középpontba.

Kaleb ezen kijelentésén én is megütköztem. Ha nem lennék már ilyen messze az éreccségitől, most sorolhatnám az ellenpéldákat...

Radnóti Miklós

[költő, műfordító]

(Bp., 1909. máj. 5. - Abda, 1944. nov. 6-10. közt)

Az 1909-ben született Radnóti Miklósnak már gyermekkora is előrevetített későbbi szenvedéseit, hiszen anyját születésekor, apját pedig 12 éves korában elvesztette. Anyai nagybátyja, aki jómódú textilnagykereskedő volt atyáskodott felette, 1919-től reáliskolába járt, 1923-tól pedig kereskedelmiben tanult, ahol 1927-ben érettségizett.

1927-ben Csehszlovákiába megy tanulmányútra, ahol kapcsolatba kerül a munkásmozgalom prominenseivel és ezután a Népszavában és a Jóság antológiában is megjelennek versei, melyekben nyíltan vall ekkori tevékenységeiről. 1929-ben érettségizik a reálgimnáziumban és 1930-ban beiratkozik a szegedi egyetemre magyar-francia szakra, a Tisza parti városban Sík Sándor tanítványa.

Ebben az évben jelent meg első önálló verskötete Pogány köszöntő címmel. Újmódi pénztorok (sic!) éneke, egy évvel később kiadott kötetét rengeteg támadás érte a hatalom részéről, egyebek között vallásgyalázás és a szemérem elleni vétség címén is beperelték, minek során az ügyészség elkoboztatta a művet, a bíróság pedig 8 nap alatt letudva az ügyet felfüggesztett fogházbüntetésre ítélte őt.

1931 nyarát Franciaországban, Párizsban töltötte. Hazatérése után csatlakozott a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumához, ahol a helyi egyetemi ifjúság képviselteti magát. A Kollégium kiadásában jelent meg 1933-ban Szegeden Lábadozó szél c. kötete. 1934-ben ledoktorál, doktori disszertációját Kaffka Margit művészi fejlődése címmel írja, 1935-ben pedig megkapja a tanári oklevelet is.

Ez év aug. 11-én feleségül vette Gyarmati Fannit. A következő években magánórák adásából és alkalmi irodalmi munkák jövedelméből él. Ekkortól sorra megjelennek kötete, egyik legkiemelkedőbb az Ikrek hava címen kiadott életrajzi kötete. A második világháború során Erdélyben volt munkaszolgálatos. 1941. nov. 1-én részt vett a Kossuth Lajos és Táncsics Mihály sírjánál rendezett függetlenségi tüntetésben. A háború során még háromszor kerül munkatáborba, és az utolsó alkalommal már nem éli túl a német csapatok szeptemberi visszavonulását. Gyalogmenetben hajtották Nyugatra a deportáltakat és útközben Abda környékén tarkólövéssel meggyilkolták.

"Radnótit nem kell idealizálni... Radnóti a kereszténységet védte" - ????

"zavaros történet" - egyeseknek valóban az. Másoknak nem.

"Radnóti sokat hivatkozik az ótestamentum profétáira, ami nem éppen katolikus szokás" - mondd, kedves Kaleb, te foglalkoztál már öt percnél többet egyfolytában a katolikus vallással?

Idézet:

---

nem érzem zsidónak magam, a vallásra nem neveltek, nem szükségletem, nem gyakorlom

Még szociálisan is csupán botcsinálta közösségnek ismerem a zsidóságot. Ilyenek a tapasztalataim.

---

Én pont erre gondoltam, amikor így fogalmaztam:

Idézet:

---

Ez egy zavaros történet. Benne van az is, hogy mennyire volt az akkori magyarországi zsidó felekezet vonzó, és mennyire nem.

---

Igazából arra lennék kiváncsi, hogy a katolicizmussal hogy volt. Megkeresztelkedése (1943) és 1944 között gyakorolni sok módja nem lehetett. De ez egy konkrét kérdés, amihez át kellene olvasni leveleit, verseit ilyen szemmel. Gondolom életrajzai is foglalkoznak ezzel.

Vagy fel akarsz sorakozni a Mazsihisz mellé, és te is a cenzura bevezetését szeretnéd követelni? Kerül, amibe kerül, még az se baj, ha terád is lecsap?

>From: MR Online szerkesztők <ugsz@radio.hu>
>To: "András Rácz" <igazito@hotmail.com>
>Subject: Re: Helyreigazítás kérés.
>Date: Wed, 9 Jul 2003 00:01:54 +0200
>
>Tisztelt Rácz András!
>
>Köszönjük, hogy felhívta figyelmünket a hírre.
>Kérjük, amennyiben úgy gondolja, jogi fórumhoz kell fordulnia, konzultáljon
>egy ügyvéddel. Sajnos ilyen ügyben nem tudunk tanácsot adni.
>
>Üdvözlettel,
>
>MR Online
>
>----- Original Message -----
>From: "András Rácz" <igazito@hotmail.com>
>To: <ugsz@radio.hu>
>Sent: Tuesday, July 08, 2003 11:28 PM
>Subject: Helyreigazítás kérés.
>
>
> > Ezt a levelet 6-án küldtem el először Önöknek - Nem kaptam választ:
> > ------------------------------------

... Nem emléxetek, hogy ifj. Hegedüst melyik fórumon jelentették fel ?

Zsidóságomat soha nem tagadtam meg. Zsidó felekezetű vagyok ma is, de nem érzem zsidónak magam, a vallásra nem neveltek, nem szükségletem, nem gyakorlom, a fajt, a vérrögöt, a talajgyökért, az idegekben remegő ősi bánatot baromságnak tartom és nem szellemiségem és lelkiségem és költőségem meghatározójának.
Még szociálisan is csupán botcsinálta közösségnek ismerem a zsidóságot. Ilyenek a tapasztalataim. Lehet hogy nincs így, én így érzem és nem tudnék hazugságban élni. A zsidóságom életproblémám mert azzá tették a körülmények, a törvények, a világ. Kényszerből probléma. Különben magyar költő vagyok, rokonaimat felsoroltam s nem érdekel hogy mi a véleménye erről a mindenkori miniszterelnöknek. Ezek kitagadhatnak, befogadhatnak, az én nemzetem nem kiabál le a könyvespolcról hogy "MARS BÜDÖS ZSIDÓ", hazám tájai kinyílnak előttem, a bokor nem tép rajtam nagyobbat, mint máson, a fa nem ágaskodik lábujjhegyre, hogy ne érjem el gyümölcsét.
Ha ilyesmit tapasztalnék - megölném magam, mert másként mint élek, élni nem tudok, s mást hinni és másképp gondolkodni sem.

De mi van Kiss Józseffel? Nem számít a származása? Adyé sem? Pilinszkyé sem? Veres Péteré sem? Tamási Ároné sem?

Az identitáshoz két ember kell. Egy, aki valami akar lenni, a másik, aki annak látja. Ha az egyik hiányzik, felemás lesz a dolog. Én 1990 előtt könnyebben válaszoltam volna a kérdésedre. Ma már gondolkozom kicsit rajta. De ez nem egyszerűen zsidó kérdés. Sok ember nemzeti tudatát ásta alá és zavarta össze az elmúlt négy év. Addig világos volt, hogy ez minket összeköt. 1998 óta tudjuk, hogy ez olyasmi, ami a magyart a magyartól elválaszthat. Így lettem én is magánmagyar. Titokban az. Mondani már kevésbé van kedvem. De ez legkevésbé nem zsidókérdés.

Idézet:

---

Ha Radnótit nem a nácik ölik meg, akkor a kommunisták nyírták volna ki, de nagyon gyorsan.

---

Ez érdekes felvetés. Nem tudjuk ellenőrizni. Jó barátai közül Hont Ferenc kommunista volt. Bálint György kommunista volt. Ha jól emlékszem - de ebben nem vagyok biztos - mintha ő is az lett volna egy ideig.

Vas Istvánt sem nyírták ki, bár ő nem volt kommunista. Épp úgy el tudom képzelni, hogy az írószövetség titkára lesz 51-ben, olyan verseket ír mint Devecseri Gábor, mint azt, hogy kinyírják. De azért érdekes a felvetésed...

Idézet:

---

magyar költő az, aki verseit magyar nyelven írja.

---

Vitatta ezt valaki?

A vita arról szólt, hogy mennyire kell komolyan venni, hogy ő katolikus költő volt. Mennyiben érdektelen az, hogy ő zsidó embernek született, ha egyszer tudatosan katolikussá vált.

Kertész Imre mondja, hogy neki a zsidó származás az égvilágon semmit nem jelentett. Szerb Antal magyar nyelvű zsidó íróként definiálta magát. Radnóti felkapta a vizet, ha azt mondták, hogy ő zsidó költő, nem akart felekezeti költő lenni. De mindhárman valamiképp a zsidóságukhoz (is) viszonyultak, meg sem ők, sem Vas István, sem Déri Tibor, sem még sokan mások nem tudtak kilépni abból, amit ez társadalmi meghatározottságban jelentett. Nemcsak a törvények miatt, de a társadalmi kapcsolatok miatt is.

Különösen nem hiszem el, hogy egy olyan bibliás költőnek, mint Radnóti, ne lett volna ehhez viszonya. Jelenits bátor ember, hogy meg merte kaparni ezt a témát. És nagyon jól látja, hogy Radnóti - finoman szólva is - nem szokványos katolikus költő. Vesd össze ezt Ady gyökerekig hatoló protestantizmusával, ami nem egyszerűen választás, hanem sors kérdése. Ez Radnótira is igaz.