Az állam ne rendezzen gladiátor versenyeket, ne tartson fenn Colosseumot!

Úgy látszik nem csak Mo büszkélkedhet azzal, hogy van egy halom pihent agyú állami vezetöje. Olaszország is bemutatja, hogy mit tud: Adjuk el a Colosseuomot vagy leasingeljük ki! Lehet hogy az olaszoknak meg van egy libsi értékkel biró Okos Olaszország programjuk?

Thumbs down’ for Colosseum lease idea
October 11 2004 22:09

Now an Italian government minister has proposed leasing the Colosseum, the 1,924-year old monument of Roman civilisation, to private individuals as a way of raising money for the state.
The idea was put forward by Daniele Molgora, a junior economics minister in the centre-right government, which wants to sell €100bn ($124bn) of state assets over the next four years in a bid to reduce public debt.
“Selling the Colosseum? No. The national patrimony must be protected,” Mr Molgora said at the weekend.
“But we have the most beautiful artistic possessions in the world, and to think of leasing them to private individuals, under the control of local cultural authorities, would mean to raise income for the country.” The sale or lease of the Colosseum has never been official policy, but in 2002 alarm bells rang in the cultural world when the government allowed Patrimonio dello Stato, a state-owned company, to manage, promote and sell state assets, including those of historical value.
Politicians in Rome reacted to Mr Molgora's proposal like a crowd at a gladiators' contest and gave it a thumbs-down.

- Privatizációs cimszó alatt elkövetett vagyonfelélés: Ez a rablás lesz a végsö!
(Olaszországban is)

Az állam ne rendezzen gladiátor versenyeket, ne tartson fenn Colosseumot!

Úgy látszik nem csak Mo büszkélkedhet azzal, hogy van egy halom pihent agyú állami vezetöje. Olaszország is bemutatja, hogy mit tud: Adjuk el a Colosseuomot vagy leasingeljük ki! Lehet hogy az olaszoknak meg van egy libsi értékkel biró Okos Olaszország programjuk?

Thumbs down’ for Colosseum lease idea
October 11 2004 22:09

az indexről..

Idézet:

---

A világörökség újabb darabját adták el Budapesten. Az Andrássy úti palotán múzeumostul, bérlőstül adtak túl harmadáron - írja a Népszabadság. A terézvárosi önkormányzat a szükséges felújítások hatalmas költségeire hivatkozva találta jó megoldásnak az eladást, miközben a nyolcvanas évektől folyamatosan újították az épületet. Terézváros polgármestere szerint jó áron klet el az épület.

328 millió forintért kelt el az 1884-86 között épült Andrássy úti palota, mely a Postamúzeumnak ad otthont. A korábban a Saxlehner család tulajdonában lévő épület első emeleti lakosztályának bérleti jogát 1972-ben kapta meg Magyar Posta. A lépcsőházi és beltéri freskókat a műemlék-felügyelőség restauráltatta, a Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány a villamos hálózat és a falikárpit cseréje mellett felújíttatta a csillárokat és konzerváltatta a falburkolatokat. Az önkormányzat is folyamatosan újította az épületet, 2001-ben a közműveket is kicseréltek több mint százmillióért.

A terézvárosi önkormányzat ugyanakkor a szükséges felújítások tetemes költségére hivatkozva kért csupán 328 millió forintot az épület tulajdonjogáért. A vevői ajánlatban valóban 240 millió forint rekonstrukciós költség szerepel, ám az önkormányzat által májusban megrendelt felújításiköltség-becslés csak 87 millió forintról szól. Az ugyancsak májusban, szintén az önkormányzat által fogadott Dollár Land Kft. 1,2 milliárd forintra becsülte a palota értékét.

A palota 1994-ben lett a terézvárosi önkormányzaté. A Fővárosi Vagyonátadó Bizottság határozatában az alábbi feltételeket szabta: az épületben a múzeumi funkciót fenn kell tartani, az építészeti értékek miatt nem alakítható társasházzá, a lakások, üzletek és irodák egyenként nem idegeníthetők el, a funkcióváltáshoz részletes dokumentáció szükségeltetik.

"Minden feltételnek megfelel a júniusban kötött adásvételi szerződés" - mondta a Népszabadságnak Fürst György, VI. kerületi alpolgármester. "A palotát egyben adtuk el, funkcióváltásról egyelőre nincs szó, a vevő pedig vállalta a palota teljes felújítását és a bérlők elhelyezését" - tette hozzá. A szerződés homályosabban fogalmaz. A múzeumi funkció fenntartására például az alábbi kötelezettséget vállalja a vevő, az A3 Expressz Kft.: a helyiségbérlet rendezését "lehetőleg a bérlőkkel közösen kívánja megoldani". A Postamúzeum igazgatója ugyanakkor kételkedik ebben.

Teréz város alpolgármestere szerint a sajtóhírekkel ellentétben jó áron adta el az önkormányzat egyik Andrássy úti épületét, amely a Postamúzeumnak is otthont ad. Fürst György erről hétfőn beszélt az MTI-nek. "Szerintem ez jó ár volt, különben nem javasoltam volna a testületnek ezt a döntést" - mondta Fürst. Hozzátette: "A vételárnak több része van, amiről beszélnek a sajtóban az 328 millió forint, ez csak egy készpénzben fizetett rész, e fölött van egy 240 millió forintos felújítási költsége az épületnek és egy 660 millió forintos kiürítési költsége".

[origo]

Biztosan joxerű. Gondolom.

Egy be nemjegyzetttársaság (feltételezem : előtársaság)még teljességgel jogképes, köthet ügyleteket.

Ha összeadom a felsorolt összegeket akkor összesen: 328 + 240 + 660 = 1,128 Mrd Ft

Ez még lehet reális is, csakhogy:

A középső összeg (240 M Ft) becslésben még igen, a kötelezettséget jelentő szerződésben azonban már nem szerepel (87 M Ft), vagyis nem kikényszeríthető.

A Dollar-Land Kft. becslése egy szót sem ejt az épületben lévő Lotz freskókról, ami finoman szólva is értéknövelő tényező :-(

Nemrégiben az Önkormányzat 100 millió forintot fordított az épület felújítására, így ez az összeg javarészt már tulképpen már az új tulajdonosnak dolgozik, akár le is vonhatjuk a 328 millás vételárból...

Azt hiszem különösebb magyarázgatás nélkül is érthető, hogy a szerződésben a bérlők kiköltöztetéséről szóló rendelkezés (lehetőleg a bérlőkkel közösen kívánja megoldani) onnantól, hogy benne van az a bizonyos lehetőleg, egészen pontosan sz@rt sem ér...

A végére pedig marad maga a cég, a vevő.

Egy körútilakásban lévő kapualj cég, melyet még csak projekt cégnek sem lehet nevezni. Nincs mögötte nagybefektető, nincs mögötte senki.

ugyan kérem !

Az első amit ez a cég tesz (ha végül létrejön az üzlet), hogy továbbadja egy igazi befektetőnek. ide a rozsdás bökőt, hogy nem 328 milláért....

---

Színlelt szerződések, házon belül és házon kívül. Ugyanarra kétszer számoltak. 512 milliót fizettek a külső vállalkozóknak, tanácsadóknak. Erőlködött a Felügyelő Bizottság. Az MTI Rt. elnöke intézkedési terveket készített, de sem ő, sem a társaság nem hajtotta végre.

Az MTI Rt. működési költségei és ráfordításai 2003-ban nem igazodtak a csökkenő saját bevételekhez, miközben folyamatosan növekvő összegű támogatásra tart igényt a közszolgálati feladatok pontos meghatározása nélkül. – állapítja meg a társaságot ellenőrző Állami Számvevőszék jelentése. A társaság 2003-ra tervezett 4005 millió forint bevételéből a központi költségvetés támogatása 1522 millió forint volt. Gazdálkodását 138 millió Ft veszteséggel zárta, a céltámogatások révén az állami költségvetésből további 334 millió forint támogatásban részesült. (2004-ben sem várható pozitív mérleg. A társaság finanszírozhatósága érdekében 2004-ben hitelt vesz fel és tervezi néhány ingatlanja értékesítését.)
A Fotóarchívum 2001 előtti anyagának egységes nyilvántartási rendszere nincs. A 2004. januárjában elkészült fotószakmai szakértői vélemény szerint „jelenleg legalább hét különböző nyilvántartás alapján történik a keresés, amelyeket semmi más nem fog össze, mint az ott dolgozók emlékezete, rutinja, szakértelme”. A szabályozás hiánya zavarokat és szükségtelen többletköltséget okozott az MTI Rt.-nek.

A költségek elemzése során megállapítható, hogy a legjelentősebb eltérés a személyi jellegű kifizetések terén tapasztalható. Az összes személyi jelegű kifizetés, de különösen a bérköltség növekedése nem támasztja alá a felhasznált támogatás hasznosulásának hatékonyságát – állapítja meg az ÁSZ. Az EU népszerűsítésre például 100 millió forintot kaptak. Majd egy látványos fordulattal minden EU-hoz kapcsolódó hírt a céltámogatás terhére számoltak el, megkérdőjelezve ezáltal a támogatás felhasználásának célszerűségét, adott esetben, jogtalanul, ugyanarra kétszer számoltak.

***
Az MTI Rt. teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozóinak 94 százaléka, azaz 405 fő szellemi foglalkozású. (Bár a társaság korábban már kapott a létszámleépítés biztosítására állami támogatást, de a 2002-2003. évi létszámnövekedés következtében az átlagos állományi létszám „a leépítési pénzt” felélve is meghaladta a korábbi szintet.)

Nőtt a külsős foglalkoztatottak száma is: az elmúlt 2 évben megháromszorozódott. Munkaidejük egyrészt kötetlen, másrészt közvetlen teljesítménymutatókhoz nem kötött. Az előző vezetés által 2002-ben kidolgozott Teljesítmény Értékelő Rendszer bevezetését 2003-ban elhalasztották.

A veszteséges gazdálkodás fő oka a különféle jogcímeken kifizetett, de összességében személyi jellegű ráfordítások, inflációt meghaladó, túlzott mértékű növekedése, konkrét feladatok meghatározása, illetve teljesítmény és hatékonyság javulás nélkül. A munkaidő nyilvántartás valamint a megbízási és vállalkozási szerződések konkrét feladat meghatározásának hiánya, de elsősorban a kettős foglakoztatás intézménye tette lehetővé és ellenőrizhetetlenné a teljesítmény-növekedéstől független személyi jellegű költségnövekedést. A kifizetések mögött többlet teljesítmény nem igazolható. A felsőszintű vezetés érdekeltségi rendszere nem kapcsolódik a költségek 52 százalékát kitevő személyi jellegű kifizetések csökkentéséhez, a támogatások hatékony felhasználásához.

A céltámogatásokból megvalósított feladatok ellátására szerződött külső vállalkozások között, az MTI Rt. munkavállalójának részvételével alapított vállalkozások és a munkavállalói szerződések összeférhetetlenek - állapítja meg az ÁSZ. A külső vállalkozók, a tanácsadók és szakértők, az ügyvédi és egyéb szolgáltatások növekedése 17,8 százalék volt. A külső vállalkozóknak fizetett díj 2003-ban elérte az 512 millió forintot, 64 millió forinttal haladva meg a tervezett és 96 millió forinttal az előző évi értéket. (Megjegyezzük: a többlet jövedelem kifizetésének fedezetét a céltámogatások biztosították, megkérdőjelezve ezáltal folyósításuk indokoltságát.)

A külső vállalkozók, vagy a megbízással is foglalkoztatott alkalmazottak részére kifizetett díjazás szubjektív értékelésen alapszik – rögzíti a számvevőszéki jelentés. Munkaidő nyilvántartás hiányában nem ellenőrizhető, hogy pl. a megbízással is foglalkoztatott alkalmazottak munkaidőben vagy azon túl végzik el a rájuk bízott feladatot.

A külső vállalkozók egyharmada (89 fő) az MTI Rt.-vel munkaviszonyban álló alkalmazott. Az ÁSZ szerint „nem volt bizonyított alkalmazásuk és tevékenységük szükségessége, illetve a hatékony munkaszervezés sem. Ezek hiányában a megbízási szerződések teljesítésének valódiságtartalma utólag továbbra sem ellenőrizhető.”

A Felügyelő Bizottság 2003 év elején és az év végén is határozatot hozott a kettős jogviszonyú (munka- és vállalkozási) szerződések tartalmának felülvizsgálatára, kérve az MTI Rt. elnökét, hogy a feladatok közötti átfedéseket szüntesse meg, s főleg a vezető állású munkavállalók ne legyenek kettős jogviszonyban foglalkoztatva. A határozatot azonban a társaság nem hajtotta végre. (2004. júniusáig 6 vezető állású munkavállaló szerződésének módosítását „vállalták.” A szerződések további nagy számáról az intézkedési tervben szó sem esik, annak ellenére, hogy a Felügyelő Bizottság határidőt szabott a teljes kör felülvizsgálatára a Munka törvénykönyvének módosítása, a színlelt szerződések megszüntetése érdekében. 15 feladat elvégzésére készített intézkedési tervet. Ebből 6 feladatot végeztek el határidőre.)

A tanácsadói szerződések felülvizsgálata, a tartalom és teljesítésigazolások összefüggéseinek megteremtése, az indokolatlan és színlelt szerződések felmondása elmaradt. A hiányosságok megszüntetésére nem készült elnöki utasítás. (A tanácsadói szerződések száma és díja 2003-ban nőtt, a legtöbb döntést igénylő ügyben rendszeresen véleményt kért a társaság, a döntések azonban elmaradtak.)

Az átalánydíjas ügyvédi megbízási szerződések feladatpontosítása elmaradt. (Az átalánydíjas szerződésekben a feladatok általánosan vannak megfogalmazva, így sem a feladat, sem annak elvégzése nem ellenőrizhető.)

Nem készült el, az SZMSZ sem – melyben a testületek és az MTI Rt. közötti kapcsolattartás és együttműködés rendjét is szabályozni tervezték. A különböző szabályzatok, elnöki, alelnöki utasítások összehangolása is elmaradt, sőt még olyan feladatokat sem hajtottak végre a munkaköri leírások módosítására, amelyekre külön elnöki utasításban rendelkezett az elnök.

***
Az MTI Rt. belső ellenőrzési rendszerében – írja a számvevőszéki jelentés - lényeges változás nem volt. A társaság belső ellenőrzése működésében 2003-ban sem kapott hangsúlyt az ellenőri, szakértői megállapítások és javaslatok hasznosításának, a hiányosságok felszámolásának, az Felügyelő Bizottság által hozott határozatok végrehajtásának, ellenőrzésének igénye. (Az MTI Rt. 2003-ban egy függetlenített belső ellenőrt foglalkoztatott, három (!) vizsgálatot folytatott, azonban a csekély számú ellenőrzés javaslatai sem hasznosultak. Az MTI Rt. elnöke, felső vezetése elfogadta a beszámoltatáson alapuló társasági teljesítést, a ténylegesen elvégzett feladatok, illetve azok eredményének ellenőrzése nélkül.)

***
A nemzeti hírügynökségi tevékenység ellátására az állam nevében az Országgyűlés egyszemélyes részvénytársaságként alapította meg 1997-ben a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaságot (MTI Rt.). A részvénytársaság közszolgálati feladatokat köteles ellátni, amelyhez állami támogatásban részesül. A részvénytársaság elnöke évente beszámol az Országgyűlésnek. A beszámolóhoz mellékelni kell az Állami Számvevőszék elnökének jelentését a részvénytársaság tevékenységéről, lévén a gazdálkodását az Állami Számvevőszék (ÁSZ), ellenőrzi. A MTI Rt. 2003 évi gazdálkodásának ellenőrzéséről szóló jelentést a közeljövőben tárgyalja az Országgyűlés, bár még a 2002 évi jelentést sem fogadta el az Országgyűlés.

Palota potom áron

Népszabadság • Szalai Anna • 2004. szeptember 27.

A világörökség újabb darabját verték dobra Budapesten. Az Andrássy úti palotán múzeumostul, bérlőstül adtak túl harmadáron. Az új tulajdonos cégét csak az adásvételi szerződés aláírása után jegyezték be a cégbíróságon.

Ez tetszett meg valakinek - mutat a feltáruló termek sorára Kovács Gergelyné múzeumigazgató. A látvány valóban impozáns. A dupla szárnyas ajtók gazdagon faragott falburkolatokra, intarziás padlóra, selyemtapétás, falikárpitos falakra, festett üvegablakokra nyílnak. A Hunyadi János keserűvíz egykori forgalmazója, Saxlehner András családi lakosztálya korának és társadalmi osztályának kifinomult ízlését tükrözi. Az Andrássy úti palota 1884-86 között épült fel Czigler Győző tervei alapján. A belső terek kialakítását a kor legkiválóbb művészei végezték. A lépcsőház és a lakás freskóit Lotz Károly, az üvegablakokat Róth Miksa készítette.

A Saxlehner család 1934-ben vált meg a bérlakásokat és irodákat is magában foglaló épülettől. A ház túlélte a háborút és a szocializmust is. Bérlői sajátjukként óvták. A Magyar Posta 1972-ben kapta meg az első emeleti lakosztály bérleti jogát. A belső termek teljes felújítása után itt nyitotta meg első állandó kiállítását a Postamúzeum. A lépcsőházi és beltéri freskókat a műemlék-felügyelőség restauráltatta, a Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány a villamos hálózat és a falikárpit cseréje mellett felújíttatta a csillárokat és konzerváltatta a falburkolatokat. De ezúttal a kerületi tanács, majd az önkormányzat sem volt rest. A nyolcvanas évektől folyamatosan újították az épületet, 2001-ben a közműveket is kicseréltek több mint százmillióért.

A terézvárosi önkormányzat viszont éppen a szükséges felújítások tetemes költségére hivatkozva kért csupán 328 millió forintot az épület tulajdonjogáért. A vevői ajánlatban valóban 240 millió forint rekonstrukciós költség szerepel, ám az önkormányzat által májusban megrendelt felújításiköltség-becslés csak 87 millió forintról szól. Az ugyancsak májusban, szintén az önkormányzat által fogadott Dollár Land Kft. 1,2 milliárd forintra becsülte a palota értékét. A végösszeg nem tartalmazza az épületben található és annak elidegeníthetetlen részét képező műalkotások, burkolatok és berendezések művészettörténeti, iparművészeti és várostörténeti értékét. (A bérlők állítása szerint a lakások állapotát sem mérték fel.) Azt viszont az értékbecslő is hangsúlyozta, hogy az épület az átlagosnál sokkal jobb alapanyagokból, különös gondossággal készült. Ám az értékesítéskor nem csak az épület értéke, illetve az állapota volt a döntő. A palota 1994-ben lett a terézvárosi önkormányzaté. A Fővárosi Vagyonátadó Bizottság határozatában az alábbi feltételeket szabta: az épületben a múzeumi funkciót fenn kell tartani, az építészeti értékek miatt nem alakítható társasházzá, a lakások, üzletek és irodák egyenként nem idegeníthetők el, a funkcióváltáshoz részletes dokumentáció szükségeltetik.

- Minden feltételnek megfelel a júniusban kötött adásvételi szerződés - állítja Fürst György, VI. kerületi alpolgármester. - A palotát egyben adtuk el, funkcióváltásról egyelőre nincs szó, a vevő pedig vállalta a palota teljes felújítását és a bérlők elhelyezését.

A szerződés homályosabban fogalmaz. A múzeumi funkció fenntartására például az alábbi kötelezettséget vállalja a vevő, az A3 Expressz Kft.: a helyiségbérlet rendezését "lehetőleg a bérlőkkel közösen kívánja megoldani". A Postamúzeum igazgatója kételkedik ebben.

- A kerületi önkormányzatnak tett vételi ajánlat tartalmaz egy bérlőkihelyezési költségkalkulációt. Ebből kiderül, hogy a Postamúzeum bérleményeire 180 millió forintot szán a vevő. Csakhogy önmagában a gyűjtemény szakszerű csomagolása és szállítása több tízmillió forintot emésztene fel. S akkor még nem számoltunk az új kiállítóhelyek megvásárlásával - magyarázza Kovácsné.

- Mindenkinek lehet olyan ajánlatot tenni, amiért szívesen elköltözik, még a Postamúzeumnak is - véli az alpolgármester, aki szerint a múzeum felháborodása csupán azt a célt szolgálja, hogy nagyobb összegű kárpótlást sajtoljanak ki a vevőből. Az önkormányzat mindenesetre elégedett az üzlettel. A hatezer négyzetméteres ingatlanért kapott 328 millió forintot jó árnak tartja, különös tekintettel az épület lakott és lelakott voltára. A cég az önkormányzatnak tett vételi ajánlatban 660 millióra becsülte a kiürítés és 240 millióra a teljes rekonstrukció költségeit. Ezek együtt 1,2 milliárd forintra rúgnak, ami korántsem kevés még az Andrássy úton sem.

Lehet. Csakhogy a kerület vagyonrendelete szerint "a háromszázmillió forint feletti vagyontömeg elidegenítése, illetve hasznosítása csak nyilvános - indokolt estben zártkörű - versenyeztetési eljárás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehetséges". Bár a képviselők hagytak maguknak egy kiskaput: ha van olyan körülmény, amely a versenytárgyalásnál nem körülírható, akkor a versenyeztetéstől eltekinthetnek a képviselők. A kiürítést pedig ilyen körülménynek találták az előterjesztés készítői.

- Versenytárgyaláson sem kaptunk volna többet - bizonygatja Fürst. - Az önkormányzatoknak pedig le kell számolniuk azzal a téveszmével, hogy jó gazdái lehetnek a felújításra szoruló műemlékeknek. Erre egyetlen önkormányzatnak sincs fedezete.

Viszont jól megélhet belőle. A kerület többtucatnyi épületet - köztük számos hajdani palotát - árusított ki az elmúlt évtizedben. A bevétel javát pedig épületfelújításokra, illetve korábbi önkormányzati hitelek visszafizetésére költötték. A Saxlehner-palota eladása sürgős volt. Legalábbis erre utal a gyors lebonyolítás. A május közepére elkészült értékbecslés után alig két héttel már a terézvárosi képviselők asztalára került az A3 Expressz Ingatlanbefektetési Kft. ajánlata, amit a testület június 17-i ülésén el is fogadott. Nagy sietségükben azt sem várták meg, hogy a frissiben alakult vállalkozást bejegyezzék a cégbíróságon. A projektcég mögött - legalábbis a vételi ajánlatban közöltek szerint - kizárólag magyar szakmai befektetőkből és szakértőkből álló pénzügyi csoport áll, amelynek célja "Terézváros valamely nehéz helyzetben lévő, kiemelkedő műemlék ingatlanjának megvásárlása, annak teljes körű, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által előírt restaurálása és hasznosítása". Megható ez a törődés. Valószínűleg a fentebb említett hivatal is meghatódott ezen a buzgalmon, hiszen semmiféle kételyt nem fogalmaztak meg az üzlettel kapcsolatban.

- Az adásvételi szerződések alapja a bizalom, mi sem vonhatjuk előre kétségbe a partnerünk szavát - fűzi a fentiekhez Fürst György. Az alpolgármester mélységes bizalmában a testület is osztozott, hiszen első nekifutásra elfogadta a hárommilliós törzstőkével bíró cég vételi ajánlatát, amelyben egyetlen utalás sincs az épület hasznosítási tervére. A képviselőket az sem ingatta meg döntésükben, hogy a referenciaként megadott cégek nem is hallottak a magát partnerként megnevező A3 Kft.-ről, illetve ügyvezető igazgatójáról, Écsi Anitáról.

Ingatlanügyletek esetén nem meglepő, ha projekttársaságokat hoznak létre különféle beruházások lebonyolítására. Az viszont ritka, hogy a céget ilyen sűrű homály vegye körül. A József nádor térre bejegyzett vállalkozás mintha csak papíron létezne, zárt ajtók- kal és titkos telefonszámokkal. Az viszont érdekes, hogy a cég székhelyeként azt a József nádor téri címet jelentették be, ahol az adásvételi szerződést ellenjegyző Marosi és Társa ügyvédi iroda is működik. Az irodavezető ügyvéd egyúttal Frank Tamás hazai képviselője, és néhány esetben üzlettársa. A magyar autóversenyzés támogatójaként ismert osztrák üzletember korántsem ismeretlen a magyar ingatlanpiacon. Négy évvel ezelőtt Demján Sándor ingatlanmogul cégével, az Euroinvest Rt.-vel közösen alapították meg a Mártonhegy 2000 Ingatlanhasznosító és Ingatlanforgalmazó Kft.-t, amely a BM volt kutyakiképző telepe helyén épített volna luxuslakóparkot. Az üzlet előbb a kerületi, majd a fővárosi önkormányzat övezetátsorolási ellenállásán bukott meg. Frank Tamás mindenesetre kérdésünkre tagadta, hogy köze lenne a vételhez.

2004. szept. 27., 07:59

Még be sem jegyzett cégnek adta el Terézváros önkormányzata az egyik legszebb Andrássy úti palotát harmadáron. A Népszabadság szerint a József nádor térre bejegyzett vállalkozás mintha csak papíron létezne, zárt ajtókkal és titkos telefonszámokkal.

2004. szept. 27., 18:35

A Terézvárosi Önkormányzat áron alul adta el az Andrássy út egyik legszebb palotáját egy olyan cégnek, melyet a szerződés megkötésének pillanatában jegyeztek be. A Postamúzeum - mely ebben az épületben kapott helyet - pert indított az önkormányzat és a vevő ellen.

A világörökség egy darabja. A látvány magáért beszél, faragott faburkolatú ajtók, intarziás padló, selyemtapéta, festett üvegablakok. Az 1884 és 86 között épült Andrássy úti palota értékét tavaly 1,2 milliárd forintra becsülték. Idén gyorsan kelt el, mindössze 328 millió forintért. A terézvárosi önkormányzat a tetemes felújítási költségek miatt adta áron alul a postamúzeumot is elszállásoló palotát. Érdekesség, hogy az értékbecslés után két héttel már a képviselők asztalán hevert az A3 Expressz Ingatlanbefektető Kft. ajánlata. Amit pár héten belül el is fogadtak, a sietség akkora volt, hogy a frissen alakult céget még ekkor be sem jegyezték a cégbíróságon.

Fürst György, alpolgármester, Terézváros: "A cégnek nem kell léteznie a döntéskor, csak a szerződéskötéskor, amit az ellenjegyző jogászok ellenőriznek, a szerződés megkötésekor egészen biztosan létezett ez a cég, annyira, hogy azóta 328 millió forintot ki is fizetett az önkormányzatnak."

A postamúzeum igazgatója munkatársaival azon dolgozik, hogyan érhetnék el, hogy az A3 kft, vagy ahogy ők nevezik - az Andrássy út három -azonnali bekebelezésére létrejött kft. ne vegye el tőlük ezt az impozáns épületet.

Kovács Gergelyné, ügyvezető igazgató, Postamúzeum: "Egy keresettel éltem a fővárosi bíróságnál, az eladó és vevő kötötte szerződés megsemmisítését kértem. És visszajött az A3 kft címére feladott kereset, hogy a címzett ismeretlen."

Az új tulajdonost, az A3 Expressz Ingatlanbefektetési Kft-t és annak ügyvezető igazatóját, Écsi Anitát sűrű homály fedi.

A Magyar Bálint vezette Oktatási Minisztérium ismét botrányoktól hangos: a hírek szerint csődbiztost kellett kinevezni a nemrégiben létrehozott Sulinova Kht. élére. A tárca 2004 elején alapított árnyékminisztériumát az itt gyülekező szabad demokrata pártkáderek vezetik, ahol minden kormányzati megszorítás dacára mérhetetlen pazarlás folyik - mutatott rá Pánczél Károly hétfői parlamenti felszólalásában.

A sajtóhírek szerint a kht. irodái luxuskörülmények között működnek, a számtalan igazgató autót kapott, és az egyszerű munkatársakat is ellátták mobiltelefonnal. A pazarlás gondos takargatása ellenére a kht. ügyében nemrég már a minisztérium is vizsgálódni kezdett, és ez vezetett oda, hogy a szervezet élére válságmenedzsert kellett kinevezni, hiszen a hírek szerint több mint 400 milliós hiányt halmozott fel.
Pánczél Károly az iránt érdeklődött, hogy mi vezetett a kht. ekkora hiányához, és miért nem tudták elejét venni a pazarló gazdálkodásnak. A képviselő azt is megkérdezte az államtitkártól, hogy a minisztériumban kit terhel a felelősség a kht.-nál történt pazarlás miatt.
Az Oktatási Minisztérium államtitkára beismerte, hogy a minisztérium valóban indított vizsgálatot a kht. ügyében, ami - mint mondta, - a minisztérium felelősségére utal. Ha az ellenőrzés befejeződik, a minisztérium azonnal beszámol a Parlamentnek - mondta az államtitkár.

Haraszti Gyula
Milliárdos többletkiadást jelenthet az állami költségvetésnek, hogy a Honvédelmi Minisztérium rendszerint egy vagyonkezelő céget iktat be közvetítőként a megrendelő és a szolgáltatást végző cég közé a beszerzéseinél – állítják pénzügyi szakértők.
A szaktárca részvénytársasága egyelőre nem nyilatkozik.

MNO-összeállítás
Büntetőjogi következményei is lehetnek a futballiga azon vizsgálatának, amelyet az MSZP-s vezetésű székesfehérvári önkormányzat tulajdonában álló csapatnál, a Videoton FC Fehérvárnál végzett. Az MLL vizsgálata a hírek szerint hemzseg a visszaéléseket feltáró információktól. A kormánypártiak júniusban nemet mondtak a vizsgálóbizottságra.

A Videoton futballcsapata körül áll a bál. Dr. Szieben László, az Magyar Labdarúgóliag (MLL) elnöke még a múlt héten küldte el a liga vizsgálati dossziéját a város első emberének, kérve, hogy nyolc napon belül tájékoztassa őt a megtett intézkedésekről. Nos, Warvasovszky Tihamér polgármester időben válaszolt a dossziéra, ám levelében csak annyit említ, hogy tájékoztatta az érintett fórumokat.

Nem mellékes információ: a Videoton FCF-et működtető gazdasági társaságban az önkormányzatnak 83,9 százaléknyi, 280 millió forint névértékű tulajdonrésze van. A Nemzeti Sport július végén szurkolói körökre hivatkozva megemlítette: régóta beszédtéma Fehérvárott, hogy ellenőrizetlenül folynak el az önkormányzati pénzek a futballkft-nél…

Az képviselőtestület sportbizottságának elnöke dr. Világosi Gábor, SZDSZ-es országgyűlési képviselő.

A város egyszer már segített…

Mint a Nemzeti Sport megírta: június elején rendkívüli közgyűlés összehívását javasolta a városban ellenzékben politizáló a Fidesz-MPP frakciója. Noha arról volt szó, hogy az önkormányzat közös vizsgálóbizottságot állít fel – amelynek a feladata lett volna visszamenőleg felderíteni, miként juthatott ismét ilyen helyzetbe a labdarúgó-kft. Ezt a megoldást azonban az MSZP-SZDSZ frakció nem fogadta el. Mégpedig arra hivatkozva, hogy Székesfehérvár polgármestere ez évben három alkalommal is szakértőket, könyvvizsgáló céget, ügyvédi irodát kért fel a kft. működésének átvizsgálására.

A közgyűlésen az volt a tét, hogy az önkormányzat garanciát vállal-e a kft. hitelfelvételére. Miután a javaslatot nem fogadták el, az ellenzék kivonult az ülésről, ám a szocialista, szabad demokrata városatyák rábólintottak a javaslatra. Ha ugyanis a kft-ben 84 százalékos tulajdonrésszel rendelkező önkormányzat ezt nem tette volna meg, a játékosokkal, vezetőkkel szembeni 120 millió forintos tartozását nem tudta volna teljesíteni a kft., azaz a 360 millió forintra értékelt játékosállomány szabaddá vált volna. A 120 millió forintra szóló kezességet az önkormányzat azzal a kikötéssel vállalta, hogy a hitelt a kft. 2004. október 31-ig visszafizeti. Ezt az összeget a kft. a játékosok eladásából teremtheti elő.

A Videoton Holding tud valamit?

A helyzetet jól érzékelteti, hogy a futballcsapat mellett több évtizede kiálló, s névadó szponzorként megjelenő Videoton Holding Rt. július végén azt jelentette, hogy a jövőben nem kívánja támogatni a nevét viselő csapatot, a futballra szánt pénzét a város tömegsportjának segítésére, valamint Székesfehérvár és a régió műszaki és innovációs szakmai kultúrájának emelésére fordítja. A hírek szerint a holdingot a futballtársaságnál képviselő ifjabb Dósa Mátyás (akinek az édesapja is sikeres sportvezető volt) nem értett egyet sem Csank János kiebrudalásával, sem a Gál László féle új irányvonallal.

Az nb1.hu – az MLL hivatalos honlapjának – információja szerint a dossziéban leírtaknak komoly büntetőjogi vonatkozásai lehetnek, és mint Szieben elmondta: ha azt önkormányzat nem lép, a liga teszi meg a szükséges feljelentéseket.

Hárommilliós Suzuki a focicsapatnak

Egy példa a múltban a klub körül tapasztalt visszaélések közül: a Videoton 2000-ben vett egy Suzuki típusú személygépkocsit 2,1 millió forintért, majd néhány hónap után továbbadta azt a klub egyik alkalmazottjának – egymillióért. Az alkalmazott (illetve: állítólag a felesége) használta is az autót, majd beleunt, és szerette volna egy másikra lecserélni. Szerette volna, ha az új autó árába beszámítják a régit, ám az autós szaküzletben kinevették: ugyan, mit gondol, ki adna pénzt egy immáron másfél éves Suzukiért.

– Semmi baj – mondta állítólag a klubalkalmazott –, mert hoztam a vevőt is...

Igazat mondott, a bevett Suzukit ugyanis megvásárolta – a Videoton FC, újabb 2 millió forintért…

Veszélyben a fehérvári futball

A liga által elkészített dosszié hemzseg a hasonló – néha ennél nagyobb kaliberű – visszaélésektől, így érthető, hogy a város vezetése nem volt hajlandó eladni a klub többségi tulajdonát a befektetőjelölt Kocsis Györgynek, mert egy átvilágítás fényt derített volna a „turpisságokra”. Igaz, az eladási hercehurcával nem tudják megállítani a folyamatot. Maximum lelassítani, azzal mit sem törődve, hogy hozzáállásuk immár a klub jövőjét is erősen fenyegeti.

Tény, kritikus a helyzet a fehérvári futballklubnál, amin a privatizáció talán segíthetne, illetve segíthetett volna. Kérdés azonban, ki vág bele olyan üzletbe, amelynek vezetése felelőtlenül sáfárkodott, s akár törvénybe ütköző cselekedetet is elkövethetett.

Nem maradhat ki a politika sem

A Fejér Megyei Néplapban a Fidesz helyi frakcióját vezető Gógl Árpád elmondta: „…amennyiben a liga vizsgálati jelentése nyilvánosságra kerül, s netán taglalja az itt fellelhető abszurditásokat, úgy, ha szükséges, akár a büntetőjogi eljárást is támogatjuk… A jelentésből még az is kiderülhet, hogyan lehet tízmilliókhoz jutni a közpénzekből”.

A Videoton-sztori tehát egy licencmegfelelési vizsgálatból politikai szálakkal is átszőtt botránytörténetté dagadhat. Nagy kérdés, hogy a színfalak mögötti csetepatéknak nem esik-e áldozatul a futball.

Az esély erre is megvan, hiszen a 84 százalékos üzletrész értékesítésére kiírt pályázat elbírálása céljából összehívott rendkívüli közgyűlés nemet mondott az egyetlen komoly jelöltnek tűnő Kocsis György ajánlatára.

A közlemény szerint a város „…az éjszakába nyúló tárgyalás után nem hagyta jóvá az üzletrésznek a határozati javaslatban szereplő befektető részére történő értékesítését”.

Az NB I-ben a 15., azaz az utolsó előtti helyen leledző csapatnál – a Nemzeti Sport információi szerint – az elmúlt két hónapban nem tudtak alapfizetést utalni, s a csődközeli helyzet miatt a liga biztosa pénteken újra jelentkezik a klubnál.

Az, hogy lesz-e profi csapat Fehérvárott, nagyon is időszerű kérdés, az azonban érdekes, hogy a stadion felújításának folytatására a GyISM által biztosított 133 millió forint mellé a városi képviselő testület ugyanekkora összeget szavazott meg – hétfő este…

Fenyegetés a háttérből

A klubnál közben persze dolgoznak a háttérben is, eddig három személyt fenyegettek meg közvetve vagy közvetlenül. Közülük kettő fehérvári illetőségű – illetve majdnem: egy, a Vidi ügyeivel „túl sokat foglalkozó” újságírót, illetve egy másik újságírón keresztül a jelenleg is a klubnál dolgozó egyik vezetőt, továbbá a liga első emberét.

Ami Sziebent illeti: a liga elnökét előbb megpróbálták magukhoz édesgetni, az egyik érintett vezető ugyanis azt javasolta: beszéljék meg egy kávé mellett a dolgokat. Amikor Szieben erre nemet mondott, jött a „kemény hang” a telefonos fenyegetés.

– A hír igaz – mondta dr. Szieben –, valóban közölték velem telefonon, hogy eltörik a kezemet és a lábamat, ha nem hagyjuk abba a Videoton vizsgálatát. Nos, erre azt feleltem, hogy ez a munkakörömmel járó veszély, és vállalom.

Itt tart jelenleg a Videoton, és amennyiben Warvasovszky Tihamér rövid időn belül nem számol be érdemi intézkedésekről, az MLL kénytelen lesz feljelentést tenni a klubnál tapasztalt visszaélések miatt.

Hommer Tibor
A négy éve szabadult, 1998-ban vesztegetés miatt jogerősen elítélt Kunos Péter érdekeltségébe került a Hotel Rózsadomb.

Jelszó:

SPORT

Igaly Diána aranyérmet lőtt

Ez a játék még sokat érhet csapatunknak

A boldogság kútjába sok minden belefér

Röviden

Ha 69 kiló, akkor magyar ezüstérem

KÜLFÖLD

Tanácskoztak a biztosok

A jóléti állam alkonya

Moszkvai figyelmeztetés Grúziának

Kísért Hess szelleme

Az ?orosz kártya? az ukrán kampányban

BELFÖLD

Mádl Ferenc kiállt az autonómiáért

Megbukott a Medgyessy-kormány

Szent István államalapítására emlékeztünk

Megbukott Medgyessy Péter kormánya

Hatalmi harc az MSZP-ben

GAZDASÁG

Kunos Péter a Rózsadombon építtet

Tartotta magát a BUX

Egyre népszerűbb az internetes bankolás

Újabb piaci csúcson az olaj ára

KULTÚRA

Csokonai-tál Vidnyánszky Attila módra

Sikeres volt a verőcei Magyar Sziget

Fűszálról jegenyére száll a Katicabogár

Encsről Kassára járnak át színházba

Nemezparádé a Várban

   Gazdaság

Kunos Péter a Rózsadombon építtet
2004. augusztus 21. (1. oldal)

Hommer Tibor
A négy éve szabadult, 1998-ban vesztegetés miatt jogerősen elítélt Kunos Péter érdekeltségébe került a Hotel Rózsadomb.

Idézet:

---

te milyen szánalmas vagy

---

Idézet:

---

jaja OGY polikus..(szerinted??

---

Zarándok rágalmazott (OGy-t), Zarándok csalt, Zarándok jogtalan előnyt évezett..

Zarándok rágalmazott (OGy-t), Zarándok csalt, Zarándok jogtalan előnyt évezett..