Gondola főoldal | beállítások | regisztráció | keresés | GYIK | fórum főoldal | moderáció
  előző téma   következő téma
»  gondola Fórum   » Közélet   » Mágnás a mezőg-ban: Bige László (1. oldal)

 
A téma oldalai: 1  2 
 
Fórumunkon a regisztráció szünetel
Téma: Mágnás a mezőg-ban: Bige László
kutato
  Válasz | 2010. május 15. 16:02 | Sorszám: 34
A Magyar Vadászkamara arra buzdítja a társaságokat, hogy vegyék be maguk közé azokat a földtulajdonosokat, akik vadászni szeretnének. Ők is fizessék meg a tagsági díjat (apróvadas területeken 120 ezer forint évente) de kapják is meg a vadászati jog bérleti díját. Eddig sok vadászó földtulajdonos azzal segítette a társaságát, hogy nem vette fel a bérleti díjat, hanem felajánlotta a vadgazdálkodás finanszírozására.

„NAGY” VADÁSZOK

Csányi Sándor (Délhús-Pick, OTP, MOL, MiZo Tej, Csányi [Villányi, Teleki] Borászat, Bóly Rt.)
*
Zelles Sándor (Kincstári Vagyoni Igazgatóság [KVI] vezérigazgató)
*
Erős János (MFB vezér)
*
Medgyessy Péter (volt miniszterelnök)
*
Erdei Tamás (MKB vezérigazgató)
*
Singlovits Béla (K&H BANK Rt. elnök)
*
Zdeborsky György (MFB)
*
Hárshegyi Frigyes
*
Pongrácz Antal
*
Princz Gábor (volt Postabank vezér)
*
Polt Péter (volt főügyész)
*
Bige László (Bige Holding)
*
Harsányi Zsolt (Axial Zrt)
*
Nógrádi László (KDNP)
*
Semjén Zsolt (KDNP)
*
Szabó Ferenc (Fidesz)
*
Szabó József Andor (Fidesz)
*
Karsai Péter (MDF)
*
Benedek Fülöp (az FVM volt nagyhatalmú államtitkára)
*
Pintér Sándor (volt belügyminiszter)
*
Bárándy Péter (ügyvéd)
*
Nagy Sándor (MSZP)
*
Herbály Imre (MSZP)
*
Vári Gyula (MSZP)
*
Hagyó Miklós (MSZP)
*
Nagy Imre (MSZP)
*
Tóth Sándor (MSZP)
*
Suchman Tamás (MSZP, az Országos Magyar Vadász egylet volt elnöke)
*
Kocsis István (a BKV vezérigazgatója)
*
Leisztinger Tamás (Arago Befektetési Holding Zrt.)
*
Cseterki Imre (Nemzetközi Technológiai Kht.)
*
Boros József ingatlanfejlesztő
*
Deák Géza (befektető, földesi nagyvállalkozó)
*
Dunai György (Betonút Zrt., DBI Ingatlanhasznosító Kft.)
*
Gáspár Gyula (földbirtokos)
*
Szaxon Attila (IKR, Bábolna)

kutato
  Válasz | 2010. május 15. 16:01 | Sorszám: 33
Törvényhozó hajtóvadászat

Egy, a parlamenti képviselőknek rendezett vadászat rövid időre országos hírűvé is vált, de (mint minden más) egy külön vizsgálóbizottság ellenére elfelejtődött. A hazai műtrágyagyártásban egyeduralkodó (a péti Nitrogénműveket és a szolnoki Tiszamenti Vegyiműveket is kézben tartó) Bige állta a fáma szerint a tízmilliós számlát. Valószínűleg nem ok nélkül.
http://www.haszon.hu/trend-es-stilus/1056-kapcsolatepit-vadaszatok.html

kutato
  Válasz | 2010. február 21. 22:11 | Sorszám: 32

Bige László

kutato
  Válasz | 2010. február 21. 22:08 | Sorszám: 31
[img]http://t3.gstatic.com/images?q=tbn VaveuU45PQO4M:http://www.klubhalo.hu/pic/port/Veres%2520Janos.jpg[/img]

Bige László

Bige László Tibor vagyona fejlődött a leglátványosabban, idén először fel is került a dobogóra. A vegyipari mágnás, a Bige Holding a hazai műtrágyagyártás kétharmadát tartja kézben. Tavaly „szerény” 45 milliárd felett rendelkezett, ám egy év alatt ezt 34 milliárddal fejelte meg, így most már 79 milliárdot tudhat magáénak. A vállalkozó támogatja a kultúrát, az egészségügyet és a sportot. Milliókat költ a veszprémi Pannon Egyetemre, a várpalotai vegyipari múzeumra és az ottani kórházra. Szabolcsban minden évben a nevével fémjelzett teniszkupát rendeznek.
http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/20081018/demjan_40_milliard_egy_ev_alatt/

kutato
  Válasz | 2010. február 21. 22:06 | Sorszám: 30
[img]http://t3.gstatic.com/images?q=tbn VaveuU45PQO4M:http://www.klubhalo.hu/pic/port/Veres%2520Janos.jpg[/img]

„Veres is benne van”

A vállalat vészforgatókönyvet dolgoz ki a túlélésre. Az ügyvezető a személye és a cég elleni támadásként értékeli a történteket.

Góczi István azt mondta: Bige László régi barátja a volt tulajdonosoknak. Hozzátette: „mindannyian tudjuk, hogy Veres János benne van mint Bige úr nagy barátja. Együtt kocsikáznak a városban mostanában, nagyon szeretik egymást, meg az ő személyes döntése volt a 10 milliárd forint kiutalása”.
http://www.hirtv.hu/gazdasag/?article_hid=309942

kutato
  Válasz | 2010. február 21. 22:04 | Sorszám: 29
2010-02-21 17:33
Azonnal leállhat a gázszolgáltatás, ha teljesíti a végzést az EMFESZ (+videó)

Csaknem hétmilliárd forintot kell bírósági letétbe helyeznie a legnagyobb hazai szabadpiaci gázkereskedőnek. A bírósági végzés jövő keddtől végrehajtható, ami az EMFESZ vezetése szerint a szolgáltatás azonnali leállításával járna. A cég levélben fordult a miniszterelnökhöz, és nemzetbiztonsági vizsgálatot kér a kormánytól. Honlapja szerint az EMFESZ Kft. látja el gázzal a hazai gumiipar 80 és a papíripar 60 százalékát, de erőművek és távfűtőművek is vásárolnak tőle fűtőanyagot.
http://www.hirtv.hu/gazdasag/?article_hid=309942

kutato
  Válasz | 2010. február 21. 22:02 | Sorszám: 28
aktuális..
iszalag
  Válasz | 2005. szeptember 08. 15:58 | Sorszám: 27
Mennyit kaszált az MSZP holdudvara?


A jelenlegi mezőgazdasági miniszter, Gráf József az egyik tulajdonosa a korábban privatizált Bóly Rt.-nek, míg a Tokaj kereskedőház eladásából több mint 100 milliót keresett a szocialistákhoz közel álló vállalkozó, Leisztinger Tamás. A Mol részvényeken 120 milliárd forintot veszített az állam, míg az elmúlt három évben magánosított állami vállalatoknál közel húszezer ember veszítette el az állását – ismertette a privatizáció részleteit Rogán Antal.
http://gondola.hu/cikk.php?szal=43748

iszalag
  Válasz | 2005. szeptember 05. 02:16 | Sorszám: 26
bezár a péti műtrágyagyár
iszalag
  Válasz | 2005. március 10. 21:48 | Sorszám: 25
Az infláció háromszorosával romlott a termelők jövedelmi helyzete

A KSH legfrissebb kimutatása szerint januárban 42 százalékkal olcsóbb volt a gabonafélék termelői ára, mint tavaly ilyenkor. A növényi termékek árszintje 30 százalékkal csökkent. A burgonya termelői ára a 2004. januárinak kevesebb mint a fele volt, az egyéb zöldségféléké 22 százalékkal, a gyümölcsöké csaknem 16 százalékkal csökkent. A mezőgazdasági termeléshez felhasznált energia ára viszont 14,5 százalékkal nőtt, a műtrágyák ára pedig 3,5 százalékkal drágult a tavaly januárihoz képest. Az árváltozások a termelők jövedelmi helyzetét tavaly januárhoz viszonyítva 11,5 százalékkal gyengítették. http://www.mno.hu/index.mno?cikk=271890&rvt=5

Bigéjé meg javult..

iszalag
  Válasz | 2005. március 10. 21:47 | Sorszám: 24
A bankár nem szól viszont arról a két tényezôrôl, amelyek az átlagon felüli profitnövekedést biztosítják hosszú távon az ágazatnak: nevezetesen arról, hogy az EU-csatlakozást követô években várhatóan két-négyszeresére is nôhet a hazai műtrágyafelhasználás, amibôl a – nagy tömegű, de viszonylag olcsó anyag korlátozott szállíthatósága miatt kvázi monopolpozícióban lévô – hazai gyártók jócskán profitálhatnak.

2002-tôl a hazai műtrágyagyártás kétharmad részét a Bige Holding csoport ellenôrzi. A Nagyváradról a nyolcvanas években Magyarországra költözött és Nyíregyházán megtelepedett Bige László Tibor, illetve érdekeltségei százszázalékos tulajdonában van az eddig fôként foszforalapú műtrágyákat elôállító szolnoki Tiszamenti Vegyiművek és a nitrogénműtrágyákat gyártó péti Nitrogénművek Rt. is.

Fortissimo
  Válasz | 2004. április 10. 18:39 | Sorszám: 23
Alkudozás egy lakótelepért
A tulajdonos nem nyilatkozik a szolnoki megállapodás részleteiről
NSZ • 2002. március 4. • Szerző: Doros Judit


Többévi pereskedés, tiltakozó demonstrációk és haragos közgyűlések után úgy tűnik, végre rendeződik a szolnoki Tiszamenti Vegyiművek (TVM) Rt. lakótelepének sorsa. A TVM Rt. korábbi és jelenlegi tulajdonosa, vagyis az ÁPV Rt. és a nyíregyházi Bige Holding, valamint a szolnoki önkormányzat megállapodott arról, hogy a lakótelepet a város megvásárolja. A szolnoki képviselő-testület arról is döntött, hogy a lakásokat jutányos áron kínálják megvételre a lakóknak http://www.nepszabadsag.hu/Default.asp?DocCollID=39815&DocID=40435

Fortissimo
  Válasz | 2004. április 10. 18:37 | Sorszám: 22
A bankár nem szól viszont arról a két tényezôrôl, amelyek az átlagon felüli profitnövekedést biztosítják hosszú távon az ágazatnak: nevezetesen arról, hogy az EU-csatlakozást követô években várhatóan két-négyszeresére is nôhet a hazai műtrágyafelhasználás, amibôl a – nagy tömegű, de viszonylag olcsó anyag korlátozott szállíthatósága miatt kvázi monopolpozícióban lévô – hazai gyártók jócskán profitálhatnak.

2002-tôl a hazai műtrágyagyártás kétharmad részét a Bige Holding csoport ellenôrzi. A Nagyváradról a nyolcvanas években Magyarországra költözött és Nyíregyházán megtelepedett Bige László Tibor, illetve érdekeltségei százszázalékos tulajdonában van az eddig fôként foszforalapú műtrágyákat elôállító szolnoki Tiszamenti Vegyiművek és a nitrogénműtrágyákat gyártó péti Nitrogénművek Rt. is.

„A korszerű, hatékony mezôgazdaság elképzelhetetlen műtrágyafelhasználás nélkül, hiszen a talajnak vissza kell adnunk, amit kivettünk belôle” – érvel termékei nélkülözhetetlensége mellett Bige László Tibor. Gabonatermelô gazdaságban átlagosan hektáronként évente 150-200 kg hatóanyag felhasználása szükséges, ami mai árakon 17-18 ezer forintba kerül. A ma elérhetô százezer forint körüli hektáronkénti bevételhez képest ez nagyon magas összeg, éppen ezért a mai felhasználás mindössze a kívánatos negyede, 50-60 kg hektáronként. Szakszerű műtrágya-felhasználással jelentôsen nôhetnek azonban a hektáronkénti hozamok.

Az EU-csatlakozás után a kezdetben hektáronként 40 ezer forintos földalapú támogatás a műtrágyagyártás jelentôs növekedését eredményezheti. Azt, hogy Bige László Tibor mezôgazdasági kérdésekben nem csak elméleti tájékozottsággal rendelkezik, bizonyítja, hogy cégcsoportjához több, a Nyírségben és Szabolcsban gazdálkodó, igaz, fôképp gyümölcstermesztéssel foglalkozó cég is tartozik. A műtrágyák iránti kereslet tehát minden bizonnyal növekvô, amit még sokáig a Nyugat-Európában egyre népszerűbb biogazdálkodás térnyerése sem veszélyeztethet. A gyártás versenyképességével azonban legalábbis a nitrogénalapú szegmensben egy ideig gondok voltak.

A nitrogénműtrágyák legfontosabb alapanyaga a földgáz, ami a végtermék anyagköltségek közel 80 százalékát adja. Kelet-Európában: Ukrajnában, Oroszországban, Romániában a földgáz ára jelentôsen elmarad a világpiaci szinttôl, így az ottani gyártók jóval a hazai önköltségi ár alatt tudják kínálni termékeiket záhonyi határparitáson. Az importôrök 1998-tól jelentek meg a hazai piacon, de a gázárkérdés 2001 ôszétôl lett igazán súlyos a Nitrogénművek számára, amikor az Orbán- kormány 43 százalékkal megemelte a nagyfogyasztóknak a földgáz hatósági árát. (A Nitrogénművek fôtulajdonosa a norvég Norsk Hydro mellett 59 százalékkal akkor a Mol Rt. volt, így a gázártöbblet részben a cégcsoporton belül maradt.)
Ráadásul a forint erôsödése és a dollár mélyrepülése tovább növelte az importtermékek árelônyét. A fenti okokra vezethetô vissza, hogy 2002-ben, amikor a Mol igazgatósága – ahol az OTP-vezér Csányinak meghatározó szava van – a profiltisztításra hivatkozva a Nitrogénművek értékesítése mellett döntött.

A cég az elôzô évi 2,3 milliárdossal szemben mindössze 63 millió forintos adózott eredményt ért el, miközben üzemi szinten veszteségessé vált. A 2002 elsô felében megállapított – és a Mol gyorsjelentésében nyilvánosságra hozott – 20 millió dolláros, azaz ötmilliárd forint körüli vételár talán inkább a kedvezôtlen piaci folyamatokat, mint a korábbi eredménytermelô képességet tükrözi. 2002-ben ugyanis a Nitrogénművek belföldi piaci részesedése jelentôsen csökkent, értékesítési árbevétele több mint 15 százalékkal, 3,3 milliárd forinttal visszaesett. (Igaz, a korábbi tulajdonosok az értékesítést megelôzôen 2,5 milliárdot meghaladó osztalék kifizetése mellett döntöttek.)

A Bige László Tibor és Bige Zoltán által alapított Bige Holding Invest Kft. tehát egy piacait fokozatosan elvesztô céget vett át 2002-ben. Bár a termék szezonális keresletébôl adódóan talán kisebb jelentôségű, de mindenképpen negatív hatású intézkedés volt, hogy 2002. november végén a gazdasági tárca eltörölte az ammónium-nitrát termékekre 1999-ben kivetett tonnánkénti 5200 forintos vámpótlékot is. Az ugyan sejthetô volt, hogy az EUcsatlakozást követôen az EU a keleteurópai gyártókkal szemben érvényes dömping szabályai Magyarországra is kiterjednek, és a Medgyessy-kabinet megalakulása után valószínűsíthetô volt a gyár számára a várhatóan kedvezô gázliberalizációs törvény elfogadása is. De a piacvesztés két év alatt könnyen csôd közeli helyzetet is elôidézhetett volna.

Az új tulajdonosnak azonban sikerült elérnie, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2003. júliustól gyakorlatilag az EU dömpingelôírásaival megegyezô mértékű, a világpiacinál olcsóbb gázár elônyeit korrigáló, tonnánként 11 ezer 600 forintos vámpótlékot vessen ki. Az intézkedés az EU-csatlakozásig hatályos és a fejlôdô országok kivételével mindenkire vonatkozik. Májustól azonban az EU-tagok, így a velünk együtt csatlakozók elôtt is megnyílik a piac, de a tagországok gyártói számára a piaci alapú gázárképzés és a szállíthatóság jelenthet piacra lépési korlátot, míg az EU-n kívüli, olcsó gázt felhasználó gyártókat az EU dömpingeljárási szabályi tarthatják távol. A piacnyitásra azonban Bige László Tibor mindkét gyárában milliárdos nagyságrendű fejlesztésekkel készül.

A Nitrogénművek akvizíció elôtt a gazdasági sajtó számára is szinte ismeretlen Bige László Tibor 1991-tôl vegyipari alapanyagokkal kereskedett, ami fôképp Romániából importált vegyi anyagok hazai terjesztését és nyugati exportját jelentette. A profitot folyamatosan visszaforgatta, annak érdekében, hogy egyszerű kereskedôcégbôl regionális vegyipari vállalkozást hozzon létre. 1994-ben egy 24 hektáros, romániai vasúti összeköttetéssel rendelkezô telephelyet vásárolt Nagykállón, 1997- ben pedig a Tiszamenti Vegyiművek privatizációs pályázatán nyert az MRP szervezettel összefogva. Ugyanebben az évben vásárolt a romániai Szatmárnémetiben is egy vegyipari üzemet és egy több telephellyel rendelkezô sütôipari vállalatot a Székelyföldön. 1998- tôl kezdett mezôgazdasági tevékenységekbe is.

A Nitrogénművek megvásárlása azonban nem a profit visszaforgatásáról szól, az akvizíciót szinte teljes egészében hitelbôl finanszírozták. Valószínűleg nem független ül a kockázatosnak ítélt piaci helyzettôl, hogy az akvizícióra alapított és a hitelt felvevô Bige Holding Invest Kft. a 2002-es mérleg lezárását követôen beolvadt a megvásárolt cégbe. A beolvadással a Nitrogénművek megvásárlására felvett hitel a megvásárolt cég tartozásává konvertálódott, miközben a Nitrogénművek mérlegében kimutatott saját tôke 7,2 milliárdról 2,3 milliárdra csökkent. (Az összeolvadással persze semmi nem változott, hiszen a hitel fedezete minden bizonynyal eredetileg is a Nitrogénművek vagyona és eredménye volt, de azt világosan megmutatja, hogy egy jó adós könnyen kaphat nagy értékű hitelt cégfelvásárlásra már Magyarországon is.) Bige László Tibor azonban bízik a Nitrogénművek profittermelô képességében, hiszen az általa elkerülhetetlennek ítélt fejlesztéseket az új salétromüzem 10-12 milliárdra becsült kialakítását szintén hitelbôl finanszírozza.

Számításai egyelôre bejöttek, tavaly nyár óta a Nitrogénművek termékeit vámpótlék védi a dömpingáron érkezô importtól, és ez a vámvédelem minden jel szerint az EU-csatlakozás után is megmarad. A Nitrogénművek a januári gázliberalizáció után kilépett a szabadpiacra, és egy külföldi szállítótól veszi a gázt, amivel jelentôs megtakarítást tud elérni a gyártási költségekben. A Nitrogénművek termékei bekerültek a Bige Holding kereskedelmi rendszerébe, így a cég már a teljes keresletet le tudja fedni a műtrágyapiacon. Ha ismét sikerül elérni a Nitrogénművek 2001-es, hárommilliárdot közelítô adózás elôtti eredményét, úgy könnyűszerrel finanszírozható a cégfelvásárlásra és fejlesztésekre felvett 15 milliárd feletti adósságállomány is. Ma a magyar gazdaságban az tud versenyképes maradni az EU-piacon is, aki jó adósnak tekinthetô. Persze az sem hátrány, ha az ember imád vadászni.

Berger Zsolt

Fortissimo
  Válasz | 2004. április 10. 18:30 | Sorszám: 21

Bige Holding: Szinte titokban jött létre egy cégbirodalom, amely nemcsak a magyar, de a regionális műtrágyapiacon is megkerülhetetlennek tűnik. Bige László Tibor holdingja a profitot folyamatosan visszaforgatva és óriáshitelekkel fejlôdött ki.

A szűk szakmán kívül kevesen hallottak Bige László Tiborról, illetve a Bige Holdingról, pedig Magyarország vezetô műtrágyagyártó cégcsoportjáról, illetve a magyar Hírlap Top 100-as kiadványa szerint 7. leggazdagabb emberérôl van szó. A fontos emberek azonban ismerik Bige László Tibort, és bíznak benne, tudhatjuk meg elsô kézbôl mindjárt a Bige Holding honlapjáról, ahol a Híreink menüpont alatt. http://www.pointernet.pds.hu/managermagazin/2004/02/managermagazin_09.html

Fortissimo
  Válasz | 2004. április 10. 18:28 | Sorszám: 20
Bige nagyváradi..
Mudura is a vadásztársa???
Fortissimo
  Válasz | 2004. április 10. 18:27 | Sorszám: 19
A domináns piaci helyzetben lévő Bige-cégcsoport egyszerre két versenyhivatali eljárásnak is alanya
suppi2
  Válasz | 2004. március 18. 10:22 | Sorszám: 18
A BIGE-CÉGCSOPORT FELFUTÁSA

Vadász-társfinanszírozás

A nyilvánosságot lehetőleg kerülő nagyvállalkozók közé tartozik Bige László, aki a parlamenti képviselők lónyai „disznólövetése" révén került politikai reflektorfénybe.

A gazdagságra utaló egyetlen státusszimbólum a Bige Holding (BH) nyíregyházi, egyszintes szocreál irodaháza előtt egy feltűnően szép Range Rover, de a család lakóháza is viszonylag szerénynek tűnik az elit kertvárosban. A gépkocsik mindig is fontosak voltak Bige László számára, aki a családi hagyományoktól igencsak „elfajzott" kereskedővérétől hajtva 110-120 ezer kilométert autózik évente. Akár az erdélyi nemesség pusztulásának irodalmi jelképévé is lehetett volna a családfát a 16. századig visszavezetni tudó, 1945 után a nagyvilágban szétszóródott Bige família; Bige László azonban nem követte testvéreit és távolabbi rokonait Nyugat-Európába vagy a tengerentúlra, „csak" Magyarországra települt át kétévi kilincselést követően, 1984-ben Ceausescu Romániájából. „Akinek van egy kis szerencséje is a tehetsége mellett, és szeret dolgozni, itt is meg tud élni" - vallja.

A mai „műtrágyakirályságig" vezető út meglehetősen messziről indult a gyógyszervegyész végzettségű Bige László számára. Kezdetben a fától a betonacélig sok mindent importált, főleg Romániából, és csak az 1990-es években kezdett a vegyi áruk kereskedelmére szakosodni. Magát a BH Kft.-t 1991-ben alapította a nyíregyházi Heringh Attilával közösen, aki négy évvel később kiszállt a cégből. Az első nagy ugrás 1997-re tehető, amikor harmadik nekifutásra sikerült megvennie az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-től a szolnoki Tiszamenti Vegyi Művek Rt.-t (TVM). Ehhez 400 millió forintnyi saját forrást tudott felmutatni az rt-vé alakult BH, amihez a Postabank hitelígérvényét mellékelte, ám végül az OTP Bank Rt. folyósította a kölcsönt. A TVM igazgatóságába (it) azonos napon, 1998. február 27-én ült be a két szenvedélyes vadász, Bige László és Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója. A TVM-ügylet szerzett egy másik befolyásos vadász barátot is a vállalkozónak, Herbály Imre szocialista képviselő, a Parlamenti Vadász Klub jelenlegi elnöke személyében (HVG, 2004. március 6.). Csányi egészen 1999. május 26-áig személyesen is részt vett a TVM stratégiai irányítótestületének munkájában, miközben Bige újabb komoly szerzeményt, egy, a romániai Kovászna megyében működő sütő- és malomipari vállalatot tudott cégcsoportjához kapcsolni 1998-ban. A román kapcsolat azonban csapdát is rejtett: egyik ottani üzleti partnere - akit a magyar adóhatóság megszorongatott - vallomásaira alapozva büntetőeljárás indult ellene, 38 napra előzetes letartóztatásba is került, és csak évekkel később, a bírói szakban sikerült tisztáznia magát.

A Bige Holding Invest Kft. 2002. november 15-én 20 millió dollárért megvette az addig a Mol Rt. 60 és a holland Hydro Central Europe B.V. 40 százalékos tulajdonában lévő péti Nitrogénművek Vegyipari Rt.-t (NV). Ebben az üzletben szintén Csányi a kulcsszereplő, aki 2000. október 20-án tagja, majd alelnöke lett a Mol Rt. it-jének, így befolyásolhatta az olajvállalat eladási szándékát; ugyanakkor bankvezéri székéből lehetővé tehette az ügylet finanszírozását. Bige - mint állítja - a péti vásárlási lehetőségről nem vadásztársától, hanem a PricewaterhouseCoopers tanácsadó cégtől értesült, és az üzlet lebonyolítója is ez a társaság volt. Más kérdés, hogy a vételár 50 százalékát az OTP Bank hiteléből fizették ki (HVG, 2002. szeptember 7.); több mint harmadát a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. adta, s csak a maradékot kellett saját forrásból előteremteni. Az OTP Bank Rt. végül majdnem lehetőségei határáig ment el, hiszen 2002 őszére már mintegy 12 milliárd forinttal hitelezte Bige László cégeit - a TVM Rt.-t, az NV Rt.-t, a BH Kft.-t és a Bige Holding Invest Kft.-t -, miközben akkori szavatolótőkéje egyetlen adós számára nagyjából maximum 13 milliárd forintos kockázatvállalást tett lehetővé. Az NV új vezetésében Csányi személyesen már nem vett részt, de a felügyelőbizottságba (fb) egyik helyettesét és bizalmasát, Lenk Gézát delegálta. Az fb-nek folyamatosan figyelnie kellett a cég likviditási helyzetét, hiszen a Mol-Hydro tulajdonosi páros 2,56 milliárd forintos osztalékkivétele és a tartósan magas készlet- és vevőállomány miatt az NV Rt. jelentős rövid lejáratú hitelállományt görgetett maga előtt. A péti üzem a cégiratok szerint 2002-ben 63 millió forintos, tavaly Bige közlése szerint a részletek megfizetése után 37 millió forintos nyereséget ért el.

A péti műtrágyagyártás profitját döntő mértékben befolyásolja a fő alapanyag, a földgáz ára, valamint az esetleges állami piacvédelem az orosz, ukrán, román versenytársakkal szemben. A védővám mértéke 1999-től 2002 őszéig tonnánként 5200 forint volt, ekkor néhány hónapra teljesen eltörölték, majd 11 600 forintra emelték. Ez az átmeneti időszak Bige szerint 4 milliárd forintos veszteséget jelentett Pét számára. Idén májustól a magyar ammónium-nitrátot valószínűleg 47 eurós közösségi vám védi az olcsó gázt használó orosz-ukrán versenytársaktól, addig pedig Bige reményei - és a műtrágyát indokolatlanul drágának tartó agrárgazdálkodók félelmei - szerint marad a 11 600 forintos hazai védővám.

A domináns piaci helyzetben lévő Bige-cégcsoport egyszerre két versenyhivatali eljárásnak is alanya: egy finn vegyipari csoport, a Kemira Bigéékkel szemben kezdeményezte a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés megállapítását, míg a márkakereskedői kapcsolatok még szorosabbra fűzése érdekében az NV Rt. felmentést kér a kartelltilalom alól. Az eljárások lényege: a beadványt tevő szerint egyes márkakereskedők csak akkor vásárolhatnak péti ammónium-nitrát műtrágyát, ha vállalják, hogy egy más hatóanyagú termékből, az úgynevezett NPK-ból szükségleteik legalább négyötödét ugyancsak Bige-érdekeltségektől szerzik be. A kartelltilalom alóli felmentés kezdeményezése főleg e törekvés kivédésére irányul.

A Bige-cégcsoport pontos pénzügyi helyzetét már az NV vásárlásakor is nehéz volt felmérni, mára pedig jelentősen eltérő információkat lehet hallani az egymást keresztben is finanszírozó vállalatokról. Nem hivatalos banki források szerint a teljes hitelállomány akár a 20 milliárd forintot is megközelítheti, ami azt jelentené, hogy Bige cégbirodalmának a sorsa szinte teljes mértékben a hitelező bankok, jövedelmezősége pedig a magyar kormány, illetve májustól az EU kereskedelempolitikai döntésein múlik.

A vállalkozó azonban a HVG kérdésére határozottan azt állította: a cégei által március közepén igénybe vett összes hitel, beleértve a rövid lejáratú, a beruházási és a privatizációs kölcsönöket is, mindössze 7,2 milliárd forint, ami a vállalatok értékéhez képest - Bige állítása szerint Pét egymaga 87 milliárd forintra van biztosítva - nem túl nagy összeg.

FAHIDI GERGELY

radala
  Válasz | 2004. február 22. 23:46 | Sorszám: 17
Ezt egyszer, mintha már beszéltük volna, hogy 2/3-dal mit lehetne és mit nem lehetne megcsinálni. Mondjuk, ha a szocik így folytatják, akkor nem reménytelen a 2/3-ad, mert ahhoz csak valami 54 % fideszre szavazás kéne...
No akkor nem szabad kesztyüs kézzel bánni velük. Nem szabad puhapöcsöknek lenni. Mondjuk elképesztö média orkán lesz.
iszalag
  Válasz | 2004. február 22. 23:31 | Sorszám: 16
a törvényeken van sok javítani való, szvsz
a többség érdekében kellene törvénykezni
radala
  Válasz | 2004. február 22. 22:53 | Sorszám: 15
Érdekes és szomorú. Valószinüleg nincs remény a kommancsok száz év elötti kiebrdalásának...
iszalag
  Válasz | 2004. február 22. 22:47 | Sorszám: 14
Bige Holding Kft. Cím Nyíregyháza, Kórház utca.
Telefon (42)438-106; (42)438-100; (42) Fax (42)438-101
Honlap E-mail bhtitk@hu.inter.net http://www.fn.hu/cegmonitor.php?fcegid=401147897
Vezetők neve és beosztása:
Szurovcsák Róbert Pénzügyi igazgató
Czirják Ferenc Kereskedelmi igazgató
Nagy Ferenc Gazdasági igazgató
Gyenes Zoltán Helyettes ügyvezető
Bige László Tibor Ügyvezető


MFB
Czirják Sándor belső igazgatósági tag 2002
EXIM Bank FB tag 1999-2002 (ekkor kapott Mudura Sándor kölcsönt..) http://www.mfb.hu/html/body_czscv.html


Mudura és Bige László is nagyváradi

Bige László
nagyváradi születésű gyógyszervegyész
aki sohasem dolgozott eredeti szakmájában
1984 óta él Magyarországon, előbb vegyipari termékekkel kereskedett, román cégekkel együttműködve. A Bige Holding azóta olyan jelentős gyárakat tudhat magáénak, mint a Tiszamenti Vegyiművek vagy a Péti Nitrogénművek.

Magyarország hetedik leggazdagabb embere,
kedvenc sportja a vadászat,
kormányváltás után ország egyetlen mûtrágyagyárát szerezte meg
tíznapos védôvámot kapott ráadásnak. http://www.hhrf.org/erdelyinaplo/2003/3en-08/3en-0811.htm

Kovászna megyében hat malom és öt kenyérgyár került a 20 milliárdos vagyonnal rendelkező befektető tulajdonába http://www.erdelyiriport.com/mod.php?mod=userpage&page_id=19

iszalag
  Válasz | 2004. február 22. 22:37 | Sorszám: 13
"Különféle sajtóértesülésekben azt rebesgetik, hogy egy és ugyanaz a vállalkozó áll e pótvámlibikóka mögött. Bige László, a péti műveket a Mol Rt.-től tavaly nyáron megvásárló Bige Holding Kft. tulajdonosa cáfolja ezeket az állításokat. Mégis a hírekben szerepel, hogy a hazai gyártás mellett a holding érdekeltségébe tartoznak a tavaly év végi importon extraprofitot „kaszáló” kereskedelmi vállalkozások is."
iszalag
  Válasz | 2004. február 22. 22:35 | Sorszám: 12
Fel-alá libikókázik a műtrágyapiac
2003. február 28. 0:00

Nánási Tamás

Furcsa helyzet alakult ki a hazai műtrágyapiacon. Az ügyben most egyszerre vizsgálódik a Gazdasági Versenyhivatal, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a szocialista parlamenti frakció nyomására várhatóan a gazdasági minisztérium is rákényszerül egy helyzetfeltáró jelentés megírására. A vizsgálatok talán választ adnak majd az igazi kérdésre: milyen érdekek húzódtak meg az elmúlt hetekben-hónapokban hozott intézkedések mögött.
A történet tavaly novemberben kezdődött, amikor Csillag István gazdasági miniszter egyik napról a másikra feloldotta a külföldről behozott ammónium-nitrát műtrágyára 1999 óta kivetett, tonnánként 5200 forintos pótvámot. Az intézkedés indoklása az volt, hogy az import drasztikusan csökkent, ezért már nem zavarhatja számottevően a hazai piacot. A tárca jóslata nem vált be. A szabaddá vált határon soha nem látott mennyiségben zúdult be az országba a hazainál jóval olcsóbb orosz, ukrán és lengyel termék, csak decemberben az éves mennyiség közel egynegyede érkezett, 142 ezer tonnát tett ki a behozatal. A kereskedők tonnánként több ezer forint nyereségre tettek szert az importon.
E hónap elején fordult a kocka. Szintén egyik napról a másikra, február elsejétől fél év időtartamra rendkívül magas, tonnánként 11 600 forintos pótvámot vetett ki Csillag István. Az indoklás az ellenkezője: a szokatlanul magas behozatal már az ellehetetlenülés határára sodorta a péti Nitrogénművek Rt.-t, az egyetlen hazai műtrágyagyártó társaságot. Az intézkedés nyomán a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (Mosz) jelzése szerint azonnal több ezer forintot emelkedtek a bolti árak, éppen akkor, amikor a tavaszi előkészítő munkákra készültek a gazdálkodók. A szocialista frakció is értetlenségének adott hangot, amire a miniszter röpke másfél hét után újra törölte a pótvámot. Most ismét a péti gyár tiltakozik, több mint ezer dolgozó elbocsátását helyezve kilátásba.
Különféle sajtóértesülésekben azt rebesgetik, hogy egy és ugyanaz a vállalkozó áll e pótvámlibikóka mögött. Bige László, a péti műveket a Mol Rt.-től tavaly nyáron megvásárló Bige Holding Kft. tulajdonosa cáfolja ezeket az állításokat. Mégis a hírekben szerepel, hogy a hazai gyártás mellett a holding érdekeltségébe tartoznak a tavaly év végi importon extraprofitot „kaszáló” kereskedelmi vállalkozások is. A Mosz azt állítja, hogy a legújabb, kérészéletű pótvám kivetésekor azonnal megemelkedett a péti műtrágya ára, aminek a behozatal megnehezítése nem lehetett indoka, legfeljebb a gazdálkodók pénztárcájának megcsapolása. Az is kérdésessé teszi a piacvédelem indokoltságát, hogy állítólag az idei négyszázezer tonnás hazai műtrágyaszükséglet már régen bent van az országban. http://www.szfo.hu/index.mno?cikk=4678&rvt=5

iszalag
  Válasz | 2004. február 22. 22:30 | Sorszám: 11
Az már biztos, hogy a behozott ammónium-nitrát tonnája után az uniós csatlakozásig 11600 forintvámot kell fizetni.


A műtrágyapótvám újbóli bevezetéséről várhatóan hétfőn jelenik meg a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium rendelete. Hatálybalépése után a külföldről behozott ammónium-nitrát alapú műtrágyákra tonnánként 11600 forint vámot kell majd fizetniük az importőröknek.

A gazdasági tárca az idén már hozott egy hasonló rendelkezést: akkor február 1-jével rendelte el a pótvám bevezetését. A döntés azonban mind az alapanyag jelentős drágulásától tartó agrártermelők, mind a nagyobbik kormánypárt soraiban élénk tiltakozást váltott ki. Az ellenérvek szerint a rendelet egyetlen cég, a pétfürdői műtrágyagyár érdekeit állította szembe a teljes magyar növénytermesztésével, és ez megengedhetetlen. A tiltakozás hatására a rendelkezést Csillag István miniszter február közepén visszavonta. A napokban megjelent rendelettel kapcsolatban lapunknak hétfőre ígért tájékoztatást a gazdasági tárca. Pongorné Csákvári Marianna, a minisztérium helyettes államtitkára a Világgazdaság című napilapnak megerősítette a rendelkezés kiadásáról szóló hírt, hozzátéve: a pótvám a jövő májusi EU-csatlakozásig marad érvényben.

Az agrártárca egy piacvédelmi csomag keretében egyeztetett a gazdasági minisztériummal a műtrágyapótvámról – tudta meg munkatársunk Mészáros Gyulától, az FVM közigazgatási államtitkárától. Hozzátette: a műtrágyapiaci intézkedés mellett a közeljövőben hasonló rendelkezés várható a magyar cukor- és tejágazat érdekében is, részleteket azonban egyelőre nem kívánt közreadni. E két terület piaci gondjai nyomán egyébként már többször felmerült az importkorlátozás bevezetése, ám azt különböző nemzetközi egyezmények – főként a WTO-megállapodás – vonatkozó passzusai miatt rendre elvetették. Az idén tavasszal azonban a Cukoripari Egyesülés gyors intézkedést követelt a kormánytól a hazai cukorgyártás érdekében. A hivatalos adatok szerint ugyanis az idei első negyedévben az előző, már szintén növekvő tendenciát mutató évhez képest is további 26,4 százalékkal nőtt a cukor és a cukortermékek behozatala Magyarországra.

Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára munkatársunk kérdésére megdöbbentőnek nevezte a műtrágyára vonatkozó újbóli intézkedést. Véleménye szerint ezzel csak tovább növelik a magyar agrártermelők amúgy is elviselhetetlen terheit.

Tóth István elmondta: akad olyan gazdaság, ahol a termés hatvan-nyolcvan százalékát is elviszi az idei aszály, s az emiatt drámaian szűkülő forrásaikat még az alapműtrágya szinte biztosan megemelkedő ára is tovább terheli. A titkár álláspontja szerint a döntés azt jelzi, hogy a kormányzat valójában érzéketlen az agrárágazat gondjai iránt: egy ipari vállalkozás érdekében kész beavatkozni a piaci viszonyokba, míg egy egész ágazat panaszai süket fülekre találnak.

Bige László, a pétfürdői üzemet tulajdonló Bige Holding vezetője munkatársunk kérdésére azt mondta: rövidlátó gondolkodásra vall, ha valaki az idei esztendőben érvénybe lépő piacvédelmi intézkedést agrárgazdálkodói oldalról bírálja. Emlékeztetett rá, hogy az uniós csatlakozás után az EU-ban alkalmazott, tonnánként 47,07 eurós műtrágyavám Magyarországon is érvénybe lép, addig viszont az egyetlen hazai gyártó tönkremehet az egyébként meglehetősen bizonytalan minőségű és árú import miatt. Bige László szerint a magyar agrártermelőknek is alapvető érdekük, hogy a pétfürdői üzem hoszszabb távon működhessen, ehhez viszont elengedhetetlen bizonyos mértékű védettség. A Bige Holding vezetője egyébként úgy véli: a rendelkezés nyomán nem lesz árváltozás a hazai – egyébként igazából csak az őszi talajművelési szezon idején meginduló – műtrágyaforgalomban. Az intézkedés egyébként lényegében csak annyit jelent – tette hozzá –, hogy egyes importőrök nem tudják érvényesíteni az eddig alkalmazott, egyáltalán nem szerény árrésüket.

Bige László kérdésünkre elmondta: a jelenleg karbantartás alatt levő pétfürdői üzemben hatvanezer tonna műtrágya vár még értékesítésre.

2003-06-22 - 22:47:00 NOL

iszalag
  Válasz | 2004. február 22. 22:25 | Sorszám: 10
BIGE LÁSZLÓ TIBOR

nagyváradi születésű gyógyszervegyész a hetedik a listán.
A most 44 éves Bige László Tibor, aki sohasem dolgozott eredeti szakmájában,

1984 óta él Magyarországon, előbb vegyipari termékekkel kereskedett, román cégekkel együttműködve. A Bige Holding azóta olyan jelentős gyárakat tudhat magáénak, mint a Tiszamenti Vegyiművek vagy a Péti Nitrogénművek.

Kovászna megyében hat malom és öt kenyérgyár került a 20 milliárdos vagyonnal rendelkező befektető tulajdonába
http://www.erdelyiriport.com/mod.php?mod=userpage&page_id=19

Időzóna: CET
A téma oldalai: 1  2 
 

         előző téma   következő téma
Ugrás:

Email a webmesternek | Gondola