Két évvel a megalakulása után az emberek egyharmada ítélte jónak, két százaléka pedig nagyon jónak a Medgyessy-kormány teljesítményét, és közel felük adott gyenge "osztályzatot" a ciklus feléhez érkezett kabinetnek. Bár ez a minősítés egy hajszállal jobb, mint amit az Orbán-kormány kapott a második "születésnapján", az igazsághoz hozzátartozik, hogy a jelenlegi kormánnyal való elégedettség épp most májusban jutott túl a mélypontján.
Az elmúlt bő egy évtizedben készült Medián-felmérések szerint a kormányokat leginkább az első és az utolsó hónapjaikban ítélte meg kedvezően a közvélemény, tehát előbb a kormányváltással járó általános optimizmus, majd a közelgő választások előtt meghozott népszerű kormányzati intézkedések időszakában. Bár az utóbbiak minden eddigi kormány megítélését javították, a kormányoldal választási győzelméhez nem voltak elegendőek. Így volt ez a legutóbbi parlamenti választás alkalmával is, pedig akkor az Orbán-kormány tevékenységét egy hajszállal többen minősítették pozitívan, mint negatívan.
Míg az előző kormányok a kormányzati ciklus második felére időzítették a népszerűbb intézkedéseiket, addig a feszült belpolitikai légkörben hatalomra került Medgyessy-kormány már a hivatali ideje legelején hozott ilyeneket. A kétszer 100 napos program ígéreteinek teljesítése megállította azt a bizalomvesztést, amit a miniszterelnök titkosszolgálati múltjának napvilágra kerülésével kénytelen volt elszenvedni a kormány, így 2002 augusztusában népszerűsége messze túlszárnyalt minden korábbi szintet. A Medgyessy-kormány tehát jóval magasabb társadalmi elégedettség mellett vitte végig az első fél évét, mint az Orbán-kormány, ám míg ez utóbbinak a megítélése az első fél év után szerény mértékben romlott, de aztán sokáig nem igazán változott, addig a Medgyessy-kormány megítélését általában véve a lassú, fokozatos bizalomvesztés jellemezte. A két miniszterelnök népszerűsége is hasonlóan alakult, azzal a különbséggel, hogy beiktatásakor Orbán jóval népszerűbb volt Medgyessynél, főleg azért, mert 1998-ban az ellenzéki pártok szavazóinak a jelentős része is rokonszenvezett az új kormányfővel, míg Medgyessyt már beiktatásakor is elutasították a Fidesz-MPSZ szavazói.
A Medgyessy-kabinet megítélésének időbeli változását vizsgálva jó támpontokat kaphatunk a lehetséges okok megértéséhez is. Két olyan hónap volt, amikor a korábbiaknál jóval nagyobb mértékben romlott a kormányról alkotott vélemény: 2003 augusztusában és 2004 januárjában. Akkor, amikor a kormány döntött az áfakulcsok emeléséről, és akkor, amikor ezek életbe léptek – az állami lakáshitel-kedvezmények megkurtításával egy időben. Ugyanakkor kétszer fordult elő az is, hogy a kormány megítélése a korábbi hónapok trendjével szemben pozitívan változott: 2003 áprilisában, az EU-népszavazás időpontjában és most májusban, közvetlenül az EU-csatlakozás ünnepélyes aktusa után. Úgy tűnik tehát, hogy az elmúlt két évben az EU-csatlakozás volt a legkedvezőbb, az áremelkedések pedig a legkedvezőtlenebb hatással a Medgyessy-kormány népszerűségére.
Ez annál is inkább így lehet, mert amikor a Medián kérdezőbiztosai arra kérték az embereket, hogy 19 téma közül válasszák ki azokat, amelyek hatására romlott és amelyek hatására javult a véleményük a kormányról, akkor a pozitív oldalon a legtöbben a csatlakozást, a negatív oldalon pedig az energiaárak emelkedését említették. Ez egyébként ugyanígy volt egy évvel ezelőtt, amikor hasonló módszerrel vizsgáltuk a kormány elsőéves teljesítményét. Mivel időközben jelentősen romlott a Medgyessy-kormány megítélése, ezért érthető, hogy az idén kevesebben mondták egy-egy témára, hogy annak hatására javult a véleményük a kabinetről. 46-ról 38 százalékra csökkent például azoknak az aránya, akik azt mondták, hogy a közalkalmazotti béremelés javította a véleményüket a kormányról.
Az általános közhangulatnál is nagyobb mértékben romlott viszont a kormány megítélése az egészségügy, a mezőgazdaság és a gazdaság általános helyzete kapcsán, és 27-ről 47-re nőtt azoknak az aránya is, akiknek rontotta a véleményét az, "ami a korrupció terén történt". Az autópályák ügye az egyetlen olyan téma, amelyben tavaly még negatív, idén pedig pozitív mérleget vont a közvélemény – ami minden bizonnyal elsősorban az M5-ös autópálya matricássá tételével magyarázható.
Az elmúlt fél év fejleményei közül a hatósági gyógyszerárak bevezetését inkább pozitívan, a miniszterelnök közjogi javaslatait pedig inkább negatívan értékeli a lakosság, ám míg az első erőteljesen megosztotta a közvéleményt, addig az utóbbi a többségből nem váltott ki semmilyen reakciót.
Hogy az egyes témák hatására kinek a véleménye javult és kié romlott, az leginkább attól függ, hogy kormánypárti vagy ellenzéki szavazó-e az illető, de azért a "pártos" gondolkodásnak is van határa. Például a lakosságnak egyaránt csak az 1-1 százalékát teszik ki azok, akiknek minden téma kapcsán romlott, illetve akiknek javult a véleménye a Medgyessy-kabinetről, igaz, jóval nagyobb (20 és 11 százalék) azoknak az aránya, akik egyik témában sem vontak pozitív, illetve negatív mérleget a kormány munkájáról. A kormánykoalíción belül pedig éppen azokban a témákban más az MSZP-s és az SZDSZ-es szavazók véleménye, mint amelyekben a kormánypártoké: a miniszterelnök közjogi javaslatait és az adóterhek alakulását a szocialista szavazók pozitívan, a liberális szavazók negatívan értékelték. Talán éppen ezeknek a koalíción belüli vitáknak is tulajdonítható, hogy az egy évvel ezelőttihez képest majdnem a kétszeresére nőtt azoknak az aránya, akik szerint inkább az ellentétek és nem az együttműködés határozza meg a koalíciós pártok kapcsolatát. A kormány népszerűségvesztése abból is látszik, hogy az előző évhez képest jóval többen mondták azt, hogy politikáját inkább a nagyobbik kormánypárt határozza meg, miközben azoknak az aránya is jelentősen nőtt, akik a kisebbik koalíciós párt törekvéseivel értenek egyet.
MH-összeállítás

Sok igazság van benne, de hát én konzervatív vagyok és nem akarom Montesquieu elméletét felborítani.

Most vicc nélkül: a sajtó valóban nagyhatalom. Lehet egy országban demokratikus vagy antidemokratikus a törvény vagy annak gyakorlása, ez eddig ténykérdés. Azt, hogy ezt az objektíve jó vagy rossz rendszert az állampolgárok szubkjektív szemszögből hogyan élik meg, jónak vagy rossznak tartják, egyáltalán észreveszik-e a hiányosságokat, a sajtó nagyban befolyásolja.

A sajtó tulajdonképpen negyedik hatalmi ág, ami a többi háromtól abban különbözik, hogy az ellenőrzés rendszere nem biztosított.

A Századvég Elzálogosított jövő című tanulmánykötetét mutatta be Stumpf István, az Orbán-kormány volt kancellária-minisztere. A kötet a Medgyessy-kormány elmúlt évi működését értékeli.

Ők tulajdonolják a nép szabadságát, a nép szavát, s még a mai napon is egy blikkre hírlapot tudnak készíteni. A metróban is őket olvassák, figyelve a világgazdaság heteit, nem beszélve a megyei lapok elszédített nyálazóitól. És itt direkt nincsenek linkek.

Nekem mondod, hogy mit jelent napi tíz perc? Az bizony nekem is nagyon-nagyon sok idő.

Létezett valaha egy Kontroll Csoport nevű szerveződés, ha jól tuom egyetemistákból állt. A sajtó figyelésére szakosodtak, még valami szoftvert is csaináltak hozzá és remek, igényes elemzéseket jelentettek meg. Sajnos manapság nem hallani róluk.

Az is érdekes lenne, hogy ha összevetnénk az előbb idézett híreket a MNO-n megjelentekkel. Lehet, hogy erre még szánok egy kis időt. Persze csak ma, nem rendszeresen.

Egyébként direkt beletettem az összes hírt, ami a két napilap internetes kiadásában a "belföld" rovatban szerepel és a sorrenden sem változtattam. Így még csak az a vád sem érhet, hogy kedvem szerint tendenciózusan válogattam, csoportosítottam.

Na milyen a mai termés? A szocialisták nyilatkozatai, néhány antiszemitizmussal, zsidókkal kapcsolatos hír, a gyakorlatilag nem létező Centrumpár hírei, egy kis Acsádi-Aczél nyali-fali, egy kis kádári sikertörténet Nyers Rezsővel és néhány vattahír.
Ezt kapja ma egy baloldali lap olvasója.

Nem tüntethet vasárnap a Lelkiismeret'88 csoport
Hírnapló - a Fidesz látni akarja TGG szerződéseit
"A tűzzel játszanak" - konferencia a hazai antiszemitizmusról
Kupa: a Centrum egyközpontú párt
Kecskeméti malmozás (egy malom építése körüli viták ürügyén csinos cikk a kecskeméti Fidesz frakción belüli ellentétekről, amibe sikerül belekeverni egy szóveszédre utalva Polt Pétert és az ügyészséget is. )
Kampány a kampány ellen (Szabó Zoltán szoci képviselő kérdése a Fideszhez, hogy kíván-e kampányolni a templomokban)
Zsenik, profik, amatőrök ([i] egy írás, amelyből megtudhatjuk, hogy a (jobboldali)politológusok az Orbán kormány alatt váltak végvári harcosokká)
Kisebb a Fidesz előnye
Az európai zsidóság közgyűlése Budapesten
Kutatás a kormányváltásokról - egyre több személycsere