Ugyanis arról a TÉNYRŐL, hogy nettó befizetők, vagy nettó haszonélvezők vagyunk, csak egyféleképpen lehet nyilatkozni. Akár utólag is, de ki kellene elemezni, mik a közösek a három félnél a ki- és a befizetések komponensei között, és hol vannak, miből erednek az eltérések. Asszem a bázisnak az EU adatsorát kellene tekinteni.

Annyit azonban kormányoldalról el kellene ismerni, hogy hiba volt Lengyelországgal és Csehországgal közös utat választani: a rangsor végén kullog ez a három ország, és ez aligha véletlen.

Ellenzéki oldalról pedig sürgősen fel kell hagyni a "nettó befizetők leszünk-lettünk= mantrázásával. Végülis kaptunk fejenként és átlagosan 5ezer forintot az EU-tól.

Forrás: http://vg.hu/index3.php?app=cikk&datum=2005-09-23&d=2005-09-23&c=50&fr=hk

Magyarország az utolsó!
2005-09-23

Nemzeti összjövedelméhez és a csatlakozás előtti állapothoz viszonyítva az új tagállamok közül Magyarország zárta a legszerényebb pozitív egyenleggel a tagság első évét – derül ki az Európai Bizottság jelentéséből, amelyet a 2004-es büdzsé végrehajtásáról tett közzé.

Magyarország az Európai Bizottság számításai szerint 176 millió euró pozitív egyenleggel zárta 2004-et, a tagság első évét, vagyis ekkora a különbség a hazánknak kifizetett pénzek, illetve a Budapest által a közös költségvetésbe befizetett összeg között. Miközben abszolút értékben a tíz új EU-tag közül ennél csak négynek – Lengyelországnak, Litvániának, Cseh- és Lettországnak – volt kedvezőbb az első éves mérlege, Magyarország esetében a legkisebb az elmozdulás a csatlakozás előtti utolsó évhez, 2003-hoz képest. Ebben az évben ugyanis plusz 171 millió euró volt az EU-val szembeni magyar egyenleg, amely tehát 5 millió euróval nőtt a tagság első évében.

Egy másik, az adminisztratív költségeket nem tartalmazó bizottsági kimutatás is arról tanúskodik, hogy a tízek közül hazánk tudta legkevésbé pénzre váltani az első évben a tagság nyújtotta előnyöket. Az adminisztratív költségeket kizáró egyenleg szerint (ezt 1999 óta tartják nyilván) Magyarország 2004-es bruttó nemzeti jövedelmének (GNI-jének) 0,25 százalékát (193,4 millió eurót) könyvelheti el nyereségként a tagság első éve után, ez valamennyi új tagállam közül a legalacsonyabb arány. Összehasonlításképpen: Litvánia esetében 2,13 százalék, míg Lengyelországnál a GNI 0,75, Csehországnál pedig a GNI 0,33 százaléka ez az adat.

Figyelemre méltó, hogy Magyarországnak bizottsági források szerint közel 70 millió euróval kevesebb pénzt fizetett ki az Európai Unió az első évben, mint az Európai Bizottság 2002-es koppenhágai alkun alapuló előrejelzésében szerepelt. Egyébként nemcsak hazánk jutott kevesebb pénzhez, mint azt a koppenhágai megállapodás alapján sejteni lehetett, hanem Lengyelország, Szlovákia és Lettország is.

A lapunknak nyilatkozó európai bizottsági szakértők alapvetően két okkal magyarázták azt a tényt, hogy Magyarország és néhány más új tag a vártnál kevesebb pénzhez jutott, illetve szerényebb pozitív egyenleggel zárta 2004-et. Az első, valamennyi új tagországra érvényes megállapítás, hogy a közvetlen agrárkifizetések nagyon alacsony szinten maradtak 2004-ben. Ehhez jön, hogy a tíz országban a termelés szintjét is meghaladó kereslet miatt nagyon kedvezően alakultak a piaci viszonyok, így az EU-nak szinte egyáltalán nem kellett exporttámogatást nyújtania.

Sokkal inkább „magyarspecifikus” probléma – vélik szakértők –, hogy hazánk a bizottság által előre jelzettnél kevesebb pénzt tudott lehívni 2004-ben felzárkóztatási (strukturális és kohéziós) támogatás címén. Miközben a többi új tagország a tervezettnél valamelyest több pénzt használt fel, Magyarország esetében ez némileg elmaradt a várttól. Ez egyértelműen arra enged következtetni, hogy az első évben a többi új tagállammal összevetve gyengébb volt a magyar teljesítmény, ez ugyanakkor bizottsági források szerint nagyjából megegyezett Görög- vagy Spanyolország korábbi mérlegével.

Dalia Grybauskaite költségvetési bztos egyébként elégedett az új tagállamok pénzfelvevő képességével. A 2004-es költségvetés nettó befizető és haszonélvező országai ugyanazok maradtak, amelyek korábban is voltak.

Munkatársainktól

Kapcsolódó anyagok:

Jezsó Ákos
38. szám (2005.09.23) http://www.reform.hu/

KSH kézi vezérléssel?

A Fidesz szerint a Pénzügyminisztérium, és benne Katona Tamás, a tárca közigazgatási államtitkára közvetlenül irányítja a Központi Statisztikai Hivatalt, és ha az intézet a tárcának nem tetsző adatot tesz közzé, akkor elbocsátásokkal sújtja az ott dolgozókat.

Révész Máriusz szerint a Statisztikai Hivatal esete nem egyedülálló. A szóvivő emlékeztetett arra, hogy a kormány következetesen tagadta a nettó befizetés tényét. Az Állami Számvevőszék jelentése ezzel szemben kimondja, Magyarország 2004-ben az Európai Unió nettó befizetője volt.

A jelentésből egyértelmüen kiderül (9. és 14. oldal), hogy az EU-tól támogatás címen a költségvetésbe befolyt összeg az előirányzat 29,2 %-a, vagyis 48,1 Mrd ft, a visszatérítés 42,8 Mrd Ft, összesen bevételi oldalon 91 Mrd ft, míg az EU felé a költségvetésen keresztül befizetett összeg 119,7 Mrd Ft, tehát a szaldónk az EU-val

- 29 Mrd Ft !"