Az erkolcsi rehabilitalason tul, arra is szeretnem felhivni a figyelemt, hogy a rendszervaltas ota egyre tobb uj adat ferheto hozza.

Gosztonyi konyvet a Honvedsegrol tudom ajallani.

Zimanyi Tibor szerkeszteseben is tobb konyv jelent meg a VH-rol,

Ha ráérsz és érdekel olvasd el itt a 22-es hozzászólást, mely összegzi az eddigieket, ha találsz benne hibát, vagy kivetni valót jelezd, mert lassan megyünk tovább a hozzászólásban is jelzett Károlyi, Tanácsköztársaság, Trianon időszakra.

J. F. Montgomery, az Egyesült Áll. volt budapesti nagykövete volt, a könyv hiteles emlékirata a '45 előtti magyar politikának, Horthy Miklós kormányzó politikájának. Zrínyi Kiadó, idén adták ki.

Köszönöm.

1868. június 18.-án született egy középbirtokos, tiszántúli református család fiaként Kenderesen. Jellemét és későbbi életvitelét egyértelműen származása határozta meg. Vallása, erkölcsi elvárásai tették őt gerinces, mértéktartó, családcentrikus és a vidék paraszti lakosságával patriarchális viszonyban élő magyar "gazdává".

Az elemit Debrecenben végezte, majd gimnáziumi évei (1878-1882) után a pólai haditengerészeti akadémia tanulója lett. Megkezdődtek a haditengerészettel eltöltött évtizedek.
Remek sportember. 1896-ban a katonai olimpián, teniszben, vívásban első, kerékpározásban harmadik, de atlétikában és a lovas sportokban szintén kiemelkedett.
Könnyen és gyorsan tanult újabb és újabb nyelveket, melynek később nagy hasznát vette.
A flottánál széles körben ismert volt Horthy kötelességtudása.

1909. november 1.-től Ausztria császára és Magyarország apostoli királya, I. Ferenc József szárnysegédje lett. Horthy ezt a posztot kisebb megszakításokkal - a balkáni válság idején a "Budapest" csatahajó parancsnoka volt - 1914. július 27.-ig töltötte be.

Az Osztrák-Magyar Monarchia Haditengerészeténél összesen 32 évet, 2 hónapot és 24 napot töltött.

Az első világháborúban méretéhez és az arányokhoz képest sikert-sikerre halmozó flottával aratja győzelmeit.
Már 1917-ig is több alkalommal is győzelmet arat, s a küldetéseit mindig teljesíti, a rendkívüli körülmények és nehézségek ellenére !

1917. májusában az Otrantói áttörés óriási elismertséget és hírnevet szerez neki a világban is.
Az antant blokádját és flottáját szétveri, pedig maga súlyosan megsebesül a Novarán. Súlyos sebei és a felrobbanó lövedékek mérges gázának hatása dacára tovább vezette a támadást.

Az Otrantói csata emlékműve a Horthy Miklós híd (Petőfi híd) előtt állt, „természetesen” az emlékművet 45 után lerombolták.

Winston Churchill az admiralitás első lordja ebbe is bukott bele.
Gallipolit sem tudta kimagyarázni, az ostrantói vereséget, bár megpróbálta a parlamentben, de nem sikerült neki. Megbukott.
Már ez is jelzi nem akármi történt.
Horthy Miklós Mária Terézia Rendet kapott, méltán !

Cattarói lázadás leverése
Marxista történetírás évtizedeken keresztül Horthy bűnei közé sorolta a cattarói matrózfelkelés „vérbefojtását”.
Semmi köze nem volt hozzá, de háborúban egy lázadás leverését amúgy sem kéne szégyellni.
Ekkor vette át sebesüléséből felépülvén a Prinz Eugen csatahajó parancsnokságát, nem volt ott Cattaróban.

Szent István elsüllyedése
A marxisták ezt is Horthy Miklósra akarták keni, mondván „elmulasztotta a hajótörötteket kimenteni”.
Horthy a Viribus Unitis-sel, már jóval arrébb volt Otrantó felé, de ez őket természetesen nem zavarja.

érdekesség, s szerintem érdemes tudni:
Az olasz haditengerészet június 10-ét, a Szent István elsüllyesztését, a „Festa della Marina”-ként haditengerészetük ünnepeként tartja nyilván. 1939-ben hivatalos nemzeti ünneppé nyilvánította Mussolini, MA IS AZ !!!!!

1918-ban Horthy a Monarchia flottaparancsnoka lett !!!. Altengernagyként fejezte be a háborút.
A hajóhadat ő adja át uralkodói parancsra a délszláv nemzeti tanácsnak. 1918. október 31-et írunk.

"A Brindisi felé menekül? angol Dartmouth-t két rombolóval egy magyar tengeralattjáró süllyesztette el."

Mercurius 6-os hozzaszolasaban:

"Mielőtt az ellenség Brindisit elérte volna, egy lesállásban lévő ném. t. a. j. megtorpedózta magát a vezérhajóként szereplő Dartmouth ang. cirkálót."

Emlékezz vissza, mi volt akkor, s kik támadtak veszettül. Pedig az életüket köszönhették neki.

Említsük meg Georg von Trapp nevét, a Monarchia legendás tengeralattjáró parancsnokának a nevét, róla az amerikaiak még filmet is csináltak. Rettegtek tőle a francia, olasz és angol hajósok.

Wulff Olaf sorhajókapitányt, ki monitorjaival nem akármilyen eredményeket ért el.
Vele kapcsolatban furcsa ezt leírni, de jó magyar tiszt volt.

1917. május 14-én este, alkonyat után herceg Liechtenstein korvettkapitány parancsnoksága alatt a Cattarói-öbölbõl kifutottak a Balaton és a Csepel rombolók Horthy parancsára, a felderítõ hadmûvelet végrehajtására. Egy órával késõbb a Novara cirkáló vezetésével elhagyták a kikötõt a Helgoland és a Saida cirkálók is. 15-én hajnali 3 órakor a Balaton és a Csepel rombolók egy Brindisi felõl jövõ ellenséges, hadianyagot szállító hajókaravánba ütköztek. Ez két tehergõzösbõl és egy, az ezeket kísérõ ellenséges rombolóból állott. Ezeket herceg Liechtenstein elsüllyesztette.

1917. május 15-én, 4 óra 58-kor, amikor már a célzást a hajnali derengés lehetõvé tette, a három irányba szétváló cirkálóraj megtámadta azokat az acélsodrony hálókat vontató driftereket, amelyek a tengeralattjáróinknak a tengerszoroson történõ áthajózását voltak hivatottak megakadályozni. Huszonhárom drifter elsüllyesztésére került sor, és Horthy Miklós - a saját embereinek és a hajójának a biztonságát veszélyeztetve - hetvenkét ellenséges tengerészt mentett ki a hullámok közül.

Cirkálóinak az árbocait bölcsen megrövidítette, így azok a jóval kisebb tûzerejû rombolók távlati képét mutatták. Így az ellenség azt hitte, hogy rombolókkal áll szemben, és az olaszországi Valónából nyolc romboló indult Horthy ellen; de már hétperces harc után menekülésre vették a dolgot, ám fellármázták az angol-olasz flottát. Erre Brindisibõl két angol és egy olasz nehézcirkáló, továbbá két romboló futott ki, összesen 25 932 köbméter vízkiszorítással, és a mienknél legalább háromszorosan nagyobb tûzerõvel.

A magyar hajók viszont gyorsabbak voltak, így könnyen elmenekülhettek volna, ha nem kellett volna idõközben az ismét harcba keveredett Balaton és Csepel rombolóink segítségére sietni. Ugyanis a nehézcirkálókból álló ellenséges hajóraj ezeket kezdte üldözni, de Horthy Miklós menekülés helyett szembefordult a túlerõben lévõ ellenséggel, annak figyelmét magára vonva, így az felhagyott rombolóink üldözésével.

(15.10)

Mivel a mi ágyúink lényegesen kisebb távolságra hordtak, mint az ellenséges ágyúk, mesterséges köd leple alatt 5 000-10 000 méterre közelítették meg hajóink az ellenséget, és 9 óra 28 perckor támadtak, ekkor már az ellenséges hajóraj élén az angol Dartmouth nehézcirkáló állott. 11 órakor az angolok menekülést vezényeltek, Horthy gyõzelme véglegessé vált.

A Brindisi felé menekülõ angol Dartmouth-t két rombolóval egy magyar tengeralattjáró süllyesztette el. Igaz, hogy a Dartmouth segítségére sietett egy francia romboló, de az aknára futott, amelyet idõközben ugyanez a tengeralattjáró rakott le. A harcban a Novara megsérült, 16 kazánjából 8 üzemképtelenné vált, 8 pedig a kondenzátorcsõ megrongálódása miatt csak tengervízzel mûködhetett volna tovább, de a gépek épségének megõrzése érdekében a Novarát a Saida vontatta haza. A súlyosan megsérült Horthy Miklós sorhajókapitány hordágyra kötözve a parancsnoki hídról irányította a hadmûvelet sikeres befejezését.

A 72 ellenséges tengerész életének megmentésével kapcsolatban Mark Kerr tengernagy, az Adriai Angol Flotta parancsnoka a háború után így írt: "Semmi kétség sem fér hozzá, hogy a magyar-osztrák cirkálók magatartása egészen rendkívüli módon lovagias volt. Ez a magatartásuk valóban teljes mértékben megfelelt a tengerészlovagiasság tiszteletre méltó régi hagyományainak."