http://ural2.hszk.bme.hu/~ka493/kep/k_img_0982.jpg

Elzavarták a kolozsvári magyarok a magyargyűlölő Eörsit

2005. március 5.

Tiltakozó kolozsvári magyarok, főként az EMI fiataljai megakadályozták, hogy a magyarellenességéről hírhedt Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselő megtartsa második kolozsvári előadását - értesült a kettosallampolgarsag.hu. A szélsőséges budapesti személy kollégája, Eckstein Kovács Péter kollaboráns RMDSZ-es politikus, valamint a HVIM-et rágalmazó írása miatt pervesztes, a magyar várost román nevén emlegető Tibori Szabó Zoltán Népszabadság-tudósító "újságíró" meghívására érkezett Erdélybe. Nem lényegtelen adalék, hogy a magyarellenes, rasszista uszítót még a kolozsvári RMDSZ-szervezet sem vállalta fel vendégként.
Eörsinek, pénteki megszégyenülése után még nagyobb fiaskót kellett elkönyvelnie: miután a református egyház nem engedélyezte, hogy ocsmány nézeteit a Református Kollégium dísztermében fejtse ki, elvtársai új helyszín után néztek, de itt még rosszabbul jártak. A felháborodott magyarok ugyanis, NEM transzparensekkel a kezükben megakadályozták, hogy a gyűlöletpárt prominense megszentségtelenítse Bocskai István szülőházát, amelyet Ecksteinék arcátlanul kiszemeltek. Eörsi, miután az MTV-nek sem tudott a helyszínen nyilatkozni a jogos bekiabalások okán, hitvány kompániájával Eckstein irodájában keresett menedéket.

Jó hír a nemzetért élőknek, rossz a budapesti kormánypártok hazaárulóinak, egyben intő jel a hatszázak miniszterelnökének is, mi várhat rá, ha (előzetesen nem szelektált) határon túli magyarok közé merészkedik.

Nem engedték be Bocskai szülőházába Eörsi Mátyást
2005-03-05 - 21:14

Fiatalok 25 fős csoportja NEM feliratú papírlapok erdejével várta Eörsi Mátyás SzDSz-es képviselőt, aki Eckstein Kovács Péter RMDSz-es szenátor társaságában érkezett a Bocskai István kolozsvári szülőházába –amely ma a Sapientia egyetem kolozsvári székháza– a reformátusoktól már átirányított előadásra. A spontán módon összegyűlt, tiltakozó fiatalok elállták az előadóterem bejáratát és szórólapokat osztogattak.

"Most érzi, hogy mit jelentett számunkra december 5-e?!",
"Menjen a Terror házába Bauer mellé a falra, oda való!",
-mondták Eörsinek a tüntetők.

Több mint negyedórás próbálkozás után Eckstein Péter bejelentette, hogy az előadást a Baritiu utcai szenátori irodában tartják meg. "

"Hazaáruló!", "Nemzetáruló!" – kiáltozták a távozók után a fiatalok Bocskai szülőháza elől.

Eörsi holnap Nagyváradon az RMDSz székházában próbál előadást tartani.

MVSz Sajtószolgálat

Gyurcsány is Kolozsvárra készül?

Eörsi Mátyás Hitek és illúziók: a kettős állampolgárság címszó alatt próbálta magyarázni ma Kolozsváron az SzDSz nemzetellenes NEM szavazatát a decemberi népszavazáson.

A kolozsváriak viszont jól emlékeztek a kezdetekre, amikoris 1989 tavaszán az SzDSz a budapesti Corvin moziban elfogadta a rendszerváltás programját, amely a "kisebbségi kérdésről" a következőket is tartalmazza:

Minden magát magyarnak valló személy - és az ő jogán családja - legyen jogosult a magyar állampolgárságra.

Ezt elfelejtettem. Ilyenkor a bíró sípol - mondta Eőrsi Mátyás, miután András Imre a fenti programtézist szembeállította a képviselő kolozsvári előadásával és az SzDSz NEM szavazatával decemberi népszavazáson.

Hasonlóképpen "elfelejtette" Eörsi azt, hogy párhuzamba állította volna Székelyföld területi autonómiáját a Magyarországon élő kínai textilmunkások területi autonómiájával. Pedig Bagoly Zsolt megjelölte az interjú közlésének idejét és helyét.

Az igazmondás tekintetében Eörsi Mátyás sorsára jutott a Kolozsvár Társaság is, amely 2005. március 3-án arról tájékoztatott, hogy az SzDSz-es képviselő szombaton a Református Kollégium dísztermében tart előadást.

A Kolozsvár Társaságot az Erdélyi Református Egyházkerület Elnöksége közleményben tette helyre: Eörsi Mátyás március 5-én szombaton a Református Kollégium dísztermében NEM fog előadást tartani.

Időközben a Kolozsvár Társaság több alapító tagja, köztük Vetési László elnök, Egyed Ákos akadémikus, Jakab Gábor lelkipásztor is elmondta, hogy nem tudott Eörsi Kolozsvári meghívásáról. Értesülések szerint a meghívó Eckstein Kovács Péter volt, de mivel a kolozsvári RMDSz nem vállalta Eörsit, a szenátor, Visky András és Kántor Lajos alelnök, közösen használták fel céljaikra a Kolozsvár Társaság nevét.

Ilyen és hasonló megtévesztő manőverekről és valótlanságokról értesülhettek a Márton Áron egyenes beszédéhez szokott kolozsváriak, akik ma Eörsi Mátyás előadása ellen szándékoztak tiltakozni. A mintegy 35 fős, tojásokkal és szirénákkal felszerelt tiltakozó a Magyarok Világszövetsége elnökének jelenléte miatt, az iránta érzett tiszteletből elálltak attól a szándékuktól, hogy tojásdobálással és hangzavarral akadályozzák meg Eörsi beszédét. A találkozón végül a tiltakozókon kívül csupán négy egyetemi hallgató és két szolgálatos tanár jelent meg.

Nem csoda, hisz a kolozsváriak sejthették miről lesz szó. És nem is tévedtek. Olyan előadó állt előttük, aki az állampolgárság kérdését megpróbálta idejétmúltnak beállítani, de ugyanakkor büszkén beszélt saját európai állampolgárságáról.

A magyar állampolgárság helyreállítását megpróbálta konfliktusforrásnak beállítani, de ugyanakkor nem tudott egyetlen példát sem mondani ilyen természetĹą konfliktusra Horvátország, Románia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Finnország, Írország vagy más államok esetében.

A teremből többször hazugsággal vádolták Eörsit, aki nem cáfolt, csupán annyit mondott, hogy köreikben ezt másként nevezik. A meghívó Eckstein szenátor sem vette védelmébe a bekiabálásokkal többször félbeszakított budapesti képviselőt.

Patrubány Miklós kérdésére, hogy a népszavazást megelőzően volt-e más államnak is polgára, mint Magyarországnak, kitérő választ adott. A magyaron kívül most nincs más állampolgársága - állította.

A jelenlévők számos ellentmondás után hallhatták, hogy az SzDSz-es képviselő miként próbálta nemlétezőnek nyilvánítani az Ellenzéki Kerekasztal 1989. augusztus 3-i nyilatkozatát, amelyik 15 évvel ezelőtt egyértelmĹąen és félreérthetetlenül fogalmazott az elszakított nemzetrészek felé, elkötelezve az SzDSz-t, a Fideszt és az MDF-et egyaránt:

"Alkotmányba kell foglalni a magyarok kettős állampolgársága lehetőségét, annak jogait és biztosítékait."

Ezt a rendszerváltó ígéretet még csak az alkotmánymódosítások tárgysorozatára sem vették az azóta többször kormányra jutott egykori ellenzékiek. A Magyarok Világszövetsége ezért is nevezi befejezetlennek a magyarországi rendszerváltást.

Kolozsvár, 2005. március 4.
MVSz Sajtószolgálat

Kerek-e vagy hosszú?

Adomaként maradt fenn az értelmetlennek tűnő kérdés a kollektivizálás idejébõl, de a jelek szerint egy jottányit sem vesztett idõszerűségébõl.
A fáma szerint a téeszesítés befejezését sürgetõ aktivisták egyikétõl a temesrékási Ördög Jani bácsi megkérdezte: "Mondja, elvtárs, milyen lesz a kollektív gazdaság, kerek-e vagy hosszú?"

Az aktivista értetlenül nézett rá: "Hogyhogy kerek-e vagy hosszú? Mit jelentsen ez?" – kérdezte gyanakvón.

– Hogy mit? – húzta a szót Jani bácsi. – Annyit jelent, hogy ami hosszú, annak csak vége szakad egyszer. De ami kerek, annak sosem lesz vége – summázta az öreg. És lám, neki lett igaza.

Ugyanott – azaz Temesrékáson, de lehet, hogy másutt is – megint feltehetjük a kérdést: Kerek-e vagy hosszú? Mármint a föld visszaadásának a folyamata.

Mert ha hosszú, Jani bácsi észjárásával élve, csak vége lesz egyszer. De ha kerek, akkor egyesek soha nem jutnak hozzá jogos örökségükhöz.

A rendelet óta eltelt tizennégy év, és Temesrékáson nyolcvan földtulajdonos még mindig nem kapta vissza birtokát.

Félõ, hogy nincs mibõl! – rebesgetik a falubeliek –, pedig köztudott, hogy a kitelepült svábok legkevesebb kétezer hektár szántót és száz hektárt meghaladó szõlõt hagytak maguk után. Furcsamód (vagy nem is furcsa?) e roppant fölösleg jó része – mondják – olasz kézbe vándorolt, miközben a jogos tulajdonosok a telekkönyvileg igazolt parcellájukat sem kapják meg. Nincs mibõl!...

Úgy tûnik, most már a hatóság is véget szeretne vetni a "földosztásnak", ha másképp nem, hát kikerekítik a folyamatot. Abban sántikálnak, hogy akiknek nem adták ki a jussát, azt az állambácsival kártalaníttatják.

A legfrissebb kormányhatározat szerint ugyanis aki nem kaphatja természetben vissza a földjét, az állam annak, minõségtõl függõen, még 27 millió lejt is fizet egy hektárért.

Vajon kinek a malmára hajtja a vizet a nagylelkûnek álcázott intézkedés?

Tiltakoznak az egyházak az ügynöklista miatt

Az ökumenikus tanácsba tömörülő hét egyház közös nyilatkozatot adott ki, melyben figyelmeztetnek: a nemzet emlékezetéből nem tűnhetnek el a kommunista korszak szélesebb összefüggései.

Enélkül ugyanis a közzétett listák a kölcsönös vádaskodás és politikai zsarolás eszközévé válnak. A közvélemény a listán szereplőket kivétel nélkül besúgónak tartja, akiket felelősségre lehet vonni a rendszer által üldözött személyek sérelmeiért, s nekik nem áll módjukban védekezni.

Az ügynöklista nyilvánosságra hozatala erkölcsi és jogi dilemmát idéz elő. „Az érintett személyeket csak akkor lehet megbüntetni, ha bizonyítható törvényellenes cselekedetük és a szándékosság. Ezért az akták hozzáférhetősége sok esetben becsületsértéssel határos” – olvasható a szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményben.

Az egyházak ugyanakkor elismerik: egyes képviselőik nem szegültek szembe kellőképpen a volt rendszerrel – csalódást okozva ezzel a hívőknek –, sőt akadtak olyanok is, akik együttműködtek az ŠtB-vel, ezért bocsánatot kérnek mindenkitől, akinek ártottak.

A reformátusok döntése

A tegnapi felhívást nem írta alá a református egyház, mely néhány hete a maga módján szembenézett az ŠtB-s múlttal.
A Zsinati Tanács januárban felszólította az egyház minden lelkészi és világi tisztségviselőjét, aki ügynökként szerepel a nyilvánosságra hozott listán, hogy a lelkipásztori szolgálat megtartása mellett azonnal mondjon le minden egyházi választott tisztségéről. A határozat szerint azoknak is le kell mondaniuk, akik tudják, hogy ott szerepelnek, de nevüket még nem hozták nyilvánosságra. „Nem kívánunk senkit meghurcolni, csak arra szólítunk fel minden érintettet testvéri megértő és megbocsátó szeretettel, hogy önként és csendben, kellő alázattal mondjanak le egyházszervezeti választott tisztségükről, vonuljanak vissza parókiájukra. (...) Azt kívánom és tanácsolom, lelki feszültségeiket oldják föl olyan módon, hogy tetteiket szemmel tartott felebarátaikkal megbeszélik, s tőlük feloldozást nyernek” – nyilatkozta korábban lapunknak Erdélyi Géza református püspök.

A katolikus egyház álláspontja

„Hallottunk az ökumenikus tanács felhívásáról, megvitatjuk a dolgot” – mondta lapunknak Marián Gavenda, a Püspöki Konferencia szóvivője.
Hozzátette: a katolikus egyház elítéli az ŠtB-vel együttműködő papokat és együttérez az áldozatokkal. „Ugyanakkor nincs okunk kétségbe vonni azon testvéreink szavát, akik állítják: nem írtak alá együttműködési nyilatkozatot, s nem tudják, hogyan kerültek a listára” – olvasható a katolikus egyház múlt heti nyilatkozatában.

"Azt hiszik a szülők, ha gyerekük szlovák iskolába jár, végül miniszter lesz"
Beíratkozási körkép

Mostanság fogadják az ország iskolái a 2005/2006-os tanév leendő elsőseit. A teljes létszámot kevesen tudják, az véglegesen az iskolakezdésre, szeptemberben tisztázódik. A tapasztalat azt mutatja, városi környezetben gyakrabban fordul elő, hogy magyar családok szlovák iskolába íratják gyermekeiket. Kassán és Pozsonyban elenyésző a magyar tanulók számaránya, többségük a vidéki kisebb-nagyobb, magyarok lakta településeken él. A napokban a magyar tannyelvű iskolákban érdeklődtünk, idén hányan íratkoztak be, és milyen az eredmény a tavalyi évhez képest.

Pozsony magyarok által legsűrűbben lakott városrészében, a Pozsonypüspökin található Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolába és Óvodába idén és tavaly is kilenc gyerek iratkozott be. Ožvald Erzsébet igazgatónő szerint csak később, szeptember 2-ára derül ki, hogy valójában mennyi gyerek jön, ennél többen vagy kevesebben tanulnak-e majd az első osztályban. Az iskolában összesen kilenc osztály van, minden évfolyamban egy.

A Szenci járásban, Éberhardon egykor teljes szervezettségű magyar alapiskola működött. A Pozsonyhoz közeli községben ma csupán tíz magyar gyermek tanul az egyetlen egyosztályos kisiskolában. A nagyarányú gyermekfogyás oka elsősorban a születések számának csökkenése, tudtuk meg Račko Éva igazgatónőtől.

– Az idén három gyermeket írattak be hozzánk, ugyanenynyi kerül majd át Félbe a felső tagozatra. A létszám tehát nem csökken, de nem is emelkedik. Már azt is tudjuk, hogy jövőre két gyermekre számíthatunk, és akkor is ketten mennek el tőlünk. Drasztikusabb létszámcsökkenést az utóbbi 4-5 évben tapasztaltunk. Úgy vettük észre, hogy a meggyőzés taktikája nem sokat ér, hiszen azt a szülőt, aki hozzánk akarja beíratni gyermekét, nem kell győzködni. Aki pedig eleve a szlovák iskolát választja, azt senki sem képes rábírni arra, hogy megváltoztassa véleményét. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen a falutól minden segítséget megkapunk ahhoz, hogy a kis létszám ellenére nyugodt körülmények között taníthassuk a gyermekeket – tette hozzá az igazgatónő.

A Dunaszerdahelyi járásban található a Felsővámosi Magyar Tannyelvű Alapiskola. Összesen harmincöt diák jár oda, négy osztályban. Az igazgató, Oláh Ödön arról tájékoztatott, hogy jelenleg kilencen tanulnak az első osztályban, a 2005/2006-os tanévre pedig tizenketten jelentkeztek.

Jól felszerelt számítógépes szaktantermükben tizenöt számítógépen tanulhatnak. Az iskolának már tizenkét éve jól működő, többszörösen díjazott bábművészeti szakköre is van. Ezen kívül helyben környezetvédelmi foglalkozásokra is járhatnak a gyerekek, angol nyelvet is oktatnak, és zeneórákat – főleg furulyát – is tartanak a pedagógusok.

Rimaszombatban, a városi hivatal által fenntartott Dózsa úti Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolába és Óvodába roma gyerekek járnak. A rimaszombati járásban száztíz tanulójával ez számít a legnagyobb létszámú 1-4 osztályos kisiskolának. Az igazgató, Vaskői Károly elmondta, még várakoznak, mert nem alakult ki a szeptemberben iskolakezdő gyerekek létszáma. Ugyanis itt nem volt szokás, hogy a szülők maguktól hozták volna beiratkozni gyermekeiket. Eddig csak hárman tették ezt meg. Életkor alapján 18-20 tanulóra számítanak. A Dózsa úti lakótelepen százszázalékos a roma lakosság, 150-170 család lakik ott, panellakásokban. A 2004/2005-ös tanévben huszonkét tanuló iratkozott be, ebből kettő halasztott. Az óvoda is ide tartozik, negyvenöt kisgyerekkel.

Rimaszombatban még két teljes szervezettségű magyar iskola és egy református gimnázium van. Közülük a Ferenczy István Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgatónőjét kérdeztük tanulóik létszámának alakulásáról. Kubačka Gizella igazgatónő elmondta, a 2005/2006-os tanévre huszonnégy tanuló iratkozott be. Tavaly tizennyolcan, de szeptemberig még érkeztek gyerekek. Hozzátette, a populáció egyre csökkenőben van, jelenleg 252 diák jut kilenc évfolyamra.

A Rozsnyói járásban található Pelsőcön működő Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolába idén tizenhárom diák iratkozott be a 2005/2006-os tanévre – tudtuk meg Fazekas Árpádné igazgatóhelyettestől. Jelenleg a tizennégy osztály kilenc évfolyamába összesen 258 diák jár az iskolába, köztük tizenhatan elsősök.

– Ha ennél nem menne lejjebb a létszám, meg lennénk elégedve. A fiatalok nagy része külföldön keres magának állást. Főleg Angliába, Németországba, Spanyolországba, Olaszországba mennek gyerekekre vigyázni, vagy a vendéglátóiparban helyezkednek el. Ha továbbtanulnak, akkor Pozsony környékére vagy Kassára kerülnek. A falvak kezdenek elöregedni, nincsenek fiatalok, mert nincs munka, nem születnek gyerekek, így utánpótlás sincs – kesergett az igazgatóhelyettes.

A Galántai járásban működik a vezekényi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola. Toncskó Mária igazgatónő arról tájékoztatta lapunkat, hogy tavaly tizenhárman iratkoztak be az iskolájukba, az idén pedig csak hárman. Itt sincsen a faluban elég gyerek. Az iskola vezetője szerint jövőre már jobb lesz a helyzet. Minden harmadik vagy negyedik évben tapasztalható egy ilyen visszaesés a gyereklétszámban. A négy évfolyamos iskolában a három kisdiák valamelyik osztállyal összevonva jár majd.

A diószegi Petőfi Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola és Óvoda ugyancsak a Galántai járásban található. Kovács Zsuzsanna igazgatónő elmondta, tavaly tizennégyen, az idén pedig eddig tizenketten iratkoztak be a kilencosztályos iskolájukba. Az igazgatónő szerint már nem lesznek többen, sajnos csökkenőfélben van arrafelé a magyarság.

A www.reformatus.hu fóruma: http://www.reformatus.hu/forum/mutat.php?headid=1#hozzaszol

A gazdák mellett a reformátusok
2005-03-04

A Magyar Református Presbiteri Szövetség együttérzését és támogatását fejezi ki a magyar gazdák azon igényével, hogy elmaradt, jogos követeléseiket minél előbb megkapják. Kötelességének érzi ezt azért, mert tagjainak jelentős része a magyar mezőgazdaságban dolgozik. Szükségét érzi azért, mert az elmúlt napok presbiteri összejövetelein számos presbitertársunk imádkozott a megmozdulásban részt vevő társaikért.

Elengedhetetlennek tartja azért, mert csak a gazdák körülményeinek javulása révén látja biztosítottnak azt, hogy az ország minden lakója egészséges, hazai élelmiszerrel legyen ellátva. Végső soron teszi mindezt azért, mert csak így áll helyre az a lelki békesség, aminek ma annyira hiányát érezzük.
Éppen ezért elhatárolja magát minden olyan szándéktól, amely a gazdák ezen megmozdulását saját politikai céljaira, a békétlenség fokozására akarja felhasználni.
Isten áldja meg a tárgyaló feleket békességgel és bölcsességgel!

Magyar Református Presbiteri Szövetség

Kiegészül az aradi vértanúk szobra
2005-03-04

Az aradi Szabadság-szoborcsoport – amely hosszú évekig az előítéletek „lerombolására" várt, hogy ismét az európai kulturális örökség része legyen – nincs még bekerítve, mint volt eredetileg.

A hajdani oszlopok és a kovácsoltvas-kerítés eltűntek, illetve alig maradt belőlük annyi, ami alapján elkészülhetett a restaurációs tervrajz.

A szoborcsoport talapzatának egy darabja is hiányzott, amit a restaurátorok a csíkszeredai Dóczy András szobrász-kőfaragótól rendeltek meg, mivel az eredeti sziléziai andezit helyett a hargitai andezitet megfelelőnek találták. Ugyancsak Dóczy vállalta a kerítés oszlopainak elkészítését is, amelyek most készenlétben várják az elszállítást. A darabok féltonnásak, magasságuk 130 centiméter.

A szoborcsoport az RMDSZ sikerlistáján szimbolikus jelentéssel bír. Régebbi és újabb története csak gazdagítja a múltját.

Mi, Hargita megyei lakosok viszont nem feledkezhetünk meg arról, hogy a hiányzó kőrészek Csíkszeredában készültek, és Dóczy András neve is ott van Sándor István építészmérnök, Kocsis Rudolf, Kolozsi Tibor, Pokornyi Attila, Szilágyi László szobrászok, restaurátorok neve között.

Igen, a szoborcsoport köré kerítés kerül. Mint volt. Hasonló, csak nem sziléziai, hanem hargitai andezitből. S bár paradoxonnak tűnik: a Szabadság ez esetben akkor lesz teljes, ha bekerítik. Ezt kívánja a hűség, a műalkotás teljes felújítása.

Ferencz Imre, Hargita Népe

Tőkés: világbotrány a hazai restitúció
Nemzetközi autonómiaügyi konferenciát kezdeményez az EMNT
2005-03-04 - 15:44

Nemzetközi autonómiaügyi értekezletet hívott össze az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) – jelentette be csütörtökön Nagyváradon Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az EMNT elnöke.

A konferenciát – amely jellegében a korábban Szovátán megrendezett, hasonló tematikájú rendezvényt követi – valószínűleg májusban szervezik meg. „Csak ilyen rendezvényekkel nyílik esély azon fal áttörésére, amely az erdélyi magyar nemzeti önrendelkezés útjában áll” – vélte a püspök.

A Krónika kérdésére Tőkés László elmondta, a meghívottak között ott lesznek az erdélyi magyarság számára mintaként szolgáló, működő európai autonómiák képviselői, akik európai támogatást is biztosíthatnak a romániai autonómiatörekvéseknek. Rajtuk kívül európai parlamenti képviselőket, az erdélyi magyar autonómia ügyét támogató magyarországi politikusokat, valamint hazai magyar és román politikusokat várnak.

„Olyan hazai magyar politikusokra gondolunk, akik egyetértenek az autonómia ügyével, illetve olyan románokra, akikkel szót lehet érteni a kérdésben” – fejtette ki a püspök. Hozzátette: az EMNT-nek meggyőződése, hogy az autonómiának nincs alternatívája, és ebben még „az RMDSZ-ellenesség is harmadrangú kérdés”. „Ne támadjuk úgy az RMDSZ-t, hogy nem törekszünk az összefogásra” – fűzte hozzá.

Tőkés László bejelentette: áprilisban az ingatlanrestitúció ügyében is konferenciát rendeznek. Ennek a Királyhágómelléki Református Egyházkerület lesz a szervezője, a meghívottak között pedig neves amerikai és európai szakértők is vannak.

„Ami jelenleg az ingatlan-visszaszolgáltatás ügyében történik Romániában, az világbotrány. Arra a következtetésre jutottunk, hogy keményebb hangvétel szükséges igényeink kifejtésében” – jelentette ki.

Példaként az egyházkerület egyik nagyváradi, belvárosi ingatlanjának ügyét hozta fel. A Kossuth (Függetlenség) utcai emeletes bérházat tavaly visszakapta az egyház, ám az önkormányzat megtámadta a döntést. Miután a Nagyváradi Táblabíróság a reformátusoknak adott igazat, az önkormányzat fellebbezett. A legfelsőbb bíróság szerdán tárgyalta az ügyet, a következő tárgyalás időpontjául pedig április 13-át tűzte ki.

Balogh Levente, Krónika

A gyurcsányok bálba mennek vagy vadászni

Az elmúlt hetekben mindenki számára világossá vált, hogy az ország több mint 11 ezer milliárd forintos adóssága az emberek pénztárcájához ért.

Az adósságteher finanszírozása érdekében visszatartják a vállalkozók jogos ÁFA-visszaigényléseit, egy hónap késéssel utalták át a köztisztviselők és a közalkalmazottak 13. havi bérét, és nem fizetik ki a gazdáknak jogosan járó európai uniós támogatásokat.

Megdöbbentő és felháborító, hogy a miniszterelnök nem ül tárgyalóasztalhoz a jogos igényeiket hangoztató gazdákkal: ha valódi problémákkal kell szembenéznie, a dumakormányfő néma marad!

A Medgyessy és Gyurcsány-kormány felelőssége egyértelmű: ölbe tett kézzel nézték, hogy a tavalyi esztendőben Magyarországon tízszer gyorsabban nőtt az élelmiszeripari termékek importja, mint az export. Mérgező külföldi paprikák kerültek a magyar boltokba, miközben a magyar agrárium ellehetetlenült. A kialakult helyzet nem csak a gazdák, hanem minden magyar család számára ártalmas és veszélyes.

Gyurcsány Ferenc és kormánya hónapok óta spekulál a gazdák és a vállalkozók pénzével. Ha mindez következmények nélkül marad, indokolt a kérdés: a gazdák és vállalkozók után ki lesz az Magyarországon, akinek jogos járandóságát, bérét vagy más jövedelmét minden ok nélkül elveszik?

Kétszáz traktorral vonultak a gazdák a Parlament elé szerdán késő este, hogy nyomatékot adjanak követeléseiknek. A traktorok kétszer százas konvojban, rendőri felvezetéssel haladtak a Kossuth térre.

Útjukon zászló lengető szimpatizánsok biztatták a gazdákat, Hajrá magyarok!
Éljenek a bátor gazdák! felkiáltások hangzottak el.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének megállapodása szerint a traktorok március 6-án 21 óráig állhatnak a Kossuth téren a BRFK által kijelölt kordonnal elzárt területen.

A szerdai tárgyaláson a demonstráló gazdák és az agrártárca képviselői úgy vélték, hogy a megbeszélések csütörtökön már plenáris egyeztetéssel folytatódhatnak.

A nagyon hideg, szeles időjárás ellenére kitartanak a Komárom-Esztergom megyei gazdák, amíg országosan meg nem kötik az egyezséget - mondta el Márkus János, a demonstráció egyik szervezője szerdán. A megyében hétfő reggel óta tartanak félpályás útlezárást. Az ország több pontján tartanak hasonló akciókat a gazdák.

A Bihar megyei MPSZ közleménye
2005-03-02

A Magyar Polgári Szövetség Bihar megyei és nagyváradi elnökségének közleménye értesít 2005. március 1-én megtartott együttes ülésükről, mely során több téma megvitatására került.

Szervezetépítés terén meghatározták a bihari szervezet helyét és szerepét az országos szövetségben, valamint beszéltek a regionális szervezetépítés fontosságáról. Beszámoló hangzott el a legutolsó országos elnökségi ülésről és a bihari új területi szervezetek megalakításának folyamatáról.

A március 15-i ünnepségekkel kapcsolatban az ülés résztvevői állást foglaltak amellett, hogy a magyar történelmi egyházak, a civil szféra és a politikum összefogásával, közös szervezéssel tegyék lehetővé a méltó ünneplést. Az elnökség továbbra is várja az RMDSZ bihari szervezetének válaszát a két héttel ezelőtt elküldött felhívásukra.

A Bihar megyei szervezet állásfoglalt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács autonómia elképzeléseinek támogatása mellett és lehetőségei szerint hozzá kíván járulni a jövő szombaton, március 12-én Marosvásárhelyen megtartandó nagygyűlés sikeréhez. (EM)

Szegvári nyílt levelét az Index alaposan cenzúrázva jelentette meg.

Szegvári Katalin, leánykori nevén, Spán Katalin a helyi média fejezetben szerepel a tegnap az interneten megjelentetett ügynöklistán. Az Indexhez eljuttatott, Gyurcsány Ferencnek írt nyílt levelében a tévés újságíró elismerte, hogy külföldi útjairól beszámolt a titkosszolgálatoknak.

"Amikor anyósa, Apró Piroska hatalmas villájában üldögél, amelyet néhai apósának,

Apró Antalnak köszönhet, aki annak idején élet és halál ura volt (apropó: ő miért

nincs a Political Capital listáján a megrendelők között?),

eszébe jutott-e, hogy azok életével játszik, akiket - többek között - kedves felsége nagypapájának is köszönhetően megzsaroltak és beszerveztek. ...."

És amit ebből az Index megjelentetett:

"Szegvári Katalin, leánykori nevén, Spán Katalin a helyi média fejezetben szerepel a listán. Szerkesztőségünknek eljuttatott közleményében a tévés újságíró elismerte, hogy külföldi útjairól beszámolt a titkosszolgálatoknak."

"Mi voltam én?" - kérdi Szegvári-Spán Katalin.

Mint Gyurcsány Ferencnek címzett nyílt levelében írja, "Adva van egy gyerekét egyedül nevelő anya, akit elhagyott a férje, és hogy még tovább cifrázzam, az asszony el kell hogy tartsa idős édesanyját is. Nos ezt a fiatalasszonyt, amúgy tévériporter, aki munkája okán gyakorta jár német nyelvterületre, egy szép napon felkeresi valaki a BM-től, vagy isten tudja honnan, és azt mondja, veszélyben a család, mert a németeknél rajta van beszervezendőket tartalmazó listán. Az illető felajánlja védelmét, és annyit kér, hogy én - hiszen természetesen csak a magam ügyéről tudok felelősséggel írni - számoljak be külföldi útjaimról. Nincs beszervezési nyilatkozat, nincs zsarolás, nem kell senkit itthon megfigyelni, csupán titoktartási kötelezettséget aláírni és családom védelmében elmondani, pl. azt, hogy egy bécsi szállodában egy titokzatos hang keres a portán, ám többet nem jelentkezik. Nem írtam soha jelentést, nem kellett környezetemről beszámolni.

Gyurcsány úr? Mi voltam, mi vagyok én? Az ön játékszere? A politika áldozata?"

Táncház Gyergyóban
2005. február 28. hétfő, XVII. évfolyam 48. szám

Ma este 8 órától táncházat tartanak a gyergyószentmiklósi Szilágyi Vendéglőben, a Művelődési Központ szervezésében. Zenél Molnár Szabolcs, Mayer Róbert és ifj. Bajna György.

A kocsma előtt fekszik egy részeg pasas a földön, és így dünnyög.

– Ha nem tudok felállni, akkor hazamegyek, de ha fel tudok állni, akkor visszamegyek a kocsmába és iszom még egy fröccsöt!

Zászló és kokárda rendelhető Csíkszeredában
2005-02-28

Az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc márciusi ünnepének méltóságához hozzátartozik a kokárda és a nemzeti lobogó használata.

A kokárda és a nemzeti zászló megrendelhető az RMDSZ Csíkszeredai Szervezeténél (tel.: 313221), valamint a Csíki Területi RMDSZ-nél (tel.: 315710).

(Veress Dávid, a Csíkszeredai Városi RMDSZ alelnöke)

Tisztázzuk a múltat.
Nyílt levél a miniszterelnöknek.

Gyurcsány úr!

Amikor anyósa, Apró Piroska hatalmas villájában üldögél, melyet néhai apósának - Apró Antalnak köszönhet, aki annak idején élet és halál ura volt / apropó: ő miért nincs a Poltical Capital listáján a megrendelők között?/ eszébe jutott-e, hogy azok életével játszik, akiket – többek között- kedves felsége nagypapájának is köszönhetően megzsaroltak, és beszerveztek. Eszébe jutott-e, hogy egy olyan párt nevezte ki önt kormányfőnek – nem kis mértékben anyósának köszönhetően -, amelynek tagjai az előd párt tagjai is voltak? Eszébe jutott-e, hány család életét dúlja most fel azzal, hogy nyilvánosságra hozatja azok neveit, akik nem tudtak, vagy nem mertek nemet mondani apósa titkosszolgálati pribékjeinek?

Fel akarja tárni a múltat? Beszélgessen sógorával, vagy anyósával, akinek a választások előtt nem volt más célja, mint az ősellenség: Kovács László félreállítása, Meggyesy Péter érdekében. A jól értesültek azt is tudják, miért volt ez számára fontos. És ki is írta azt cikket, amelyben Kovács Lászlót vádolják a D 209-es akta kiszivárogtatásával? Ugyanaz, aki 1993-ban így vélekedett a szocialistákról: Jönnek fel, mint szar a moslékban. Igen…. Az ön új üzenetnek szánt kulturális minisztere, Bozóki András. Nos egy ilyen belső morállal rendelkező csoport most pellengérre meri állítani egykori áldozatait? És hol vannak, akik zsaroltak, megfélemlítettek, feljelentettek a titkosszolgálatokon belül és kívül?

És most magamról: tisztázzuk a múltat.

Mit szól ahhoz, hogy valaki áldozat és megfigyelt egy személyben, mégpedig úgy, hogy az illető önmagát figyelte meg?

Adva van egy gyerekét egyedül nevelő anya, akit elhagyott a férje, és hogy még tovább cifrázzam, az asszony el kell hogy tartsa idős édesanyját is.

Nos ezt a fiatalasszonyt, amúgy tévériporter, aki munkája okán gyakorta jár német nyelvterületre, egy szép napon felkeresi valaki a BM-től, vagy isten tudja honnan, és azt mondja, veszélyben a család, mert a németeknél rajta van beszervezendőket tartalmazó listán. Az illető felajánlja védelmét, és annyit kér, hogy én – hiszen természetesen csak a magam ügyéről tudok felelősséggel írni – számoljak be külföldi útjaimról. Nincs beszervezési nyilatkozat, nincs zsarolás, nem kell senkit itthon megfigyelni, csupán titoktartási kötelezettséget aláírni és családom védelmében elmondani, pl. azt, hogy egy bécsi szállodában egy titokzatos hang keres a portán, ám többet nem jelentkezik.

Nem írtam soha jelentést, nem kellett környezetemről beszámolni.

Gyurcsány úr? Mi voltam, mi vagyok én? Az ön játékszere? A politika áldozata?

Most ön önfeledten, kommunkációs és magamutogatós kényszerből kiszabadította a szellemet a palackból, - hogy egynémely papok leleplezésével gyengítse a jobboldalt -, s ezt néhány önnek dolgozó, a szoclib.oldalról pénzelt ifjú cinikus yuppi cége reklámjaként használja fel.

Ezúton jelzem, hogy minden eszközzel visszaszerzem a becsületemet. Ezzel tartozom a családomnak, de főként a gyerekemnek, akinek ezután nem lesz könnyű az élete, és a barátaimnak, tanítványaimnak is.

Ön pedig – ahogy egy amerikai tévés műsorvezető üzente az amerikai elnöknek, amikor az USA megtámadta Vietnámot – mától személyes ellenségem.

Szegvári Katalin

M3-as autópálya Nagyváradig
2005-02-27

Nagyváradig kéri meghosszabbítani a magyarországi M3-as autópályát Debrecen polgármestere.

Kósa Lajos kifogásolja, hogy a 2007-ig terjedő időszakra vonatkozó tervezetben még csak tervként sem szerepel a Debrecen és a román országhatár közötti autópálya.

A polgármester utalt arra, hogy Debrecen az erdélyi felsőoktatást tekintve és kisebbségi ügyekben is a térség logisztikai központja, így szüksége van az összeköttetésre a romániai autópályarendszerrel. Az ügyben a városvezető egyéni törvénytervezetet nyújt be a magyar Országgyűlésben.

Kolozsvári Rádió

Üzenet erdélyi testvéreinknek
2005-02-26

A december 5-i népszavazás eredménytelensége újabb trauma az elszakított területeken élő magyarság és az anyaország számára. Február 10-én két testvérmegye találkozójára került sor, melyről a tudósításokat hiába keressük a sajtóban.

Erről az „agyonhallgatásról" Bíber József Tibor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom politikusa nyilatkozik az Erdély Mának.

Az eredménytelen népszavazást a székely-magyar Vérszerződés felmondásaként, második Trianonként élik meg határon innen és túl azok, akik a nemzetegyesítésben reménykedtek. Az IGEN és a NEM újabb szellemi frontvonalat idézett elő, melynek következményeit csak a következő években, évtizedekben fogjuk megismerni. A népszavazás eredménye Jász-Nagykun-Szolnok megyében 52% nem. Mi a kudarc oka?

Szolnok és Jász-Nagykun-Szolnok megye tradícionális bolsevik fészek. Nógrádon kívül itt képes 4-5%-ra még a Munkáspárt is. A megye és Szolnok MSZP-s vezetésű. Az MSZP hivatalos álláspontjának megfelelően Tokár István, az MSZP - megyei közgyűlés elnöke és Botka Lajosné, az MSZP-s szolnoki polgármester a "nem"-re buzdított.

A Kádár-rendszerben szocializált plebs el is hitte, hogy a "románok" -nagyon sokan az erdélyi magyarokat így nevezik!- előlük veszik el a megélhetést.

Tudni kell, hogy Szolnokon a 40 év alattiak csak kb.5%-a szavazott. Ennek oka ismert: liberális oktatás, hagyományos értékek elvetése.

A tantestületekben nyíltan balos nézeteket valló tanárok vajon milyen nemzettudatot plántálnak a diákokba, kiegészítve a média és internet hatásaival?

Szégyen, hogy hazánkban a legtöbb ember nem tudja, hogy mi is történt 1920. június 4-én a Párizs melletti Trianon palotában, ahol az első világháború győztes hatalmai hazánk kétharmadának elcsatolásáról döntöttek.

Éppen ezért a párt országgyűlési határozat tervezetet dolgozott ki, amelyben az áll, hogy ezt a napot – június negyedikét - nyilvánítsák „ Trianoni Nemzeti Emléknappá „ amelyre minden középiskolában legyen kötelező az megemlékezés. Egyelőre eredménytelenül.

Ismervén a helyi értékviszonyokat, mit tehetett a nemzeti érdekek mentén gondolkodó a siker érdekében?

A Jobbik Magyarországért Mozgalom elsőként csatlakozott az MVSZ aláírásgyűjtéséhez, teljes potenciálját az MVSZ kampányának segítésére fordította. Sokhelyütt, ahol nem volt az MVSZ-nek hatékonyan működő szervezete, ott Jobbik-os vezetők vállalták a regionális koordinálást. Mint a Jobbik Jász-Nagykun-Szolnok megyei elnöke és országos választmányi alelnöke, sajtótájékoztatón szólítottam fel a megye és Szolnok lakosságát, hogy erkölcsi kötelességünk az igen szavazat ebben az össznemzeti ügyben.

Az ember azt hinné, hogy a két testvérmegye ebben a sorsdöntő történelmi pillanatban összefog.

A Hargita Megyei Tanács nyílt levélben fordult az "igen"-re buzdítás kérésével az MSZP-s vezetéshez, de ők technikai okokra hivatkozva elutasították. A testvérmegyei kapcsolatok megromlásáért tehát egyértelműen az MSZP megyei vezetése a felelős! Ugyanez érvényes a testvérvárosi kapcsolatok esetében Szolnok-Nagybánya között. Nagybányát a szolnoki városvezetés évek óta mostohán kezeli! Ők a "szegény rokon". Szégyen!

Milyen más városokkal tart fenn Szolnok testvérvárosi kapcsolatot? Kölcsönösen redményesek?

2001-ben az izraeli Shoham várossal létesített a Fidesz-es városvezetés testvérvárosi kapcsolatot. A "csóró" erdélyi Nagybánya nem volt olyan fontos. Míg az izraeliek egyből megépítették a Plázát, stb, addig Nagybányával csak a kulturális kapcsolatokat "ápoltuk". Jellemző, hogy az újabb keletűen testvérváros Nyíregyháza 4 millió eurós értékben vesz részt Nagybánya történelmi városmagjának újjáépítésében.

Hogyan alakult Hargita és Jász-Nagykun-Szolnok megye kapcsolata a népszavazás után?

Az erdélyi testvérmegye retorziókat, a kapcsolatok átgondolását helyezte kilátásba. Február 10-én járt Szolnokon Hargita megye küldöttsége, s kiderült, hogy bár nem szakítják meg velünk a kapcsolatot, de nem felejtenek...

Ilyen módon a jövőre nézve mind a gazdasági, mind a kulturális kapcsolatok mélypontra juthatnak, és bizonnyal hosszú időt kell az újbóli fellendülésre várni. Elképesztőnek tartom, hogy a "vérségi" kapcsolatok prioritását háttérbe szorította a kizárólag financiális szemléletű testvérvárosi, testvérmegyei politika.

Eredménytelenül kerestem a tudósítást a február 10-i testvérvárosi találkozóról.

A megyei írott és elektronikus médiumok szinte semmilyen formában nem hozták le a február 10-i testvérmegyei küldöttségi látogatást, mert kényelmetlen lett a téma, hiszen itt nem dicsőséges tárgyalásokról dolgokról kellett volna tudósítaniuk!

Az aznap 14.30-kor tartott sajtótájékoztatóról még a Magyar Rádió honlapján sem találtam semmit, pedig a szolnoki stúdióból egy szerkesztő barátom még arról is tájékoztatott, hogy H.Tóth Andrea volt kinn tőlük!

Makovecz Imre világszerte elismert építőművész gondolatait juttatta eszembe. Azt mondta, hogy az aktuális politika most nem a nemzetért működik. De épül a "második Magyarország". Vagyis, a hatalmon lévők jönnek-mennek, de mi maradunk, tennünk kell a dolgunkat. Mit tehet konkrétan, a mindennapokban a politikus a szálak megerősödése érdekében?

Véleményem szerint a népszavazás eredménytelensége hosszú időre negatív hatással lesz a kapcsolatokra. Sokkal bonyolultabb ez a kérdés, mintsem autentikus és jövőbe látó választ adhasson rá bárki is. Mitől függ? A 2006-os kormányváltástól. Az önkormányzati választásokon is szükséges a jobbos siker. Alapvető szemléletváltásra lenne szükség: ne az anyagiak játsszanak szerepet abban, hogy melyik legyen a prioritást élvező testvérváros, testvérmegye. A testvérkapcsolat ne aktuálpolitika témája legyen, hanem egységes megítélés alá essen Magyarországon.

A történelem tanításában alapvető szemléletváltás kell. A Trianon-film is ezt a folyamatot segítené. Szükség lenne a kiegyensúlyozott médiára, az egészséges gondolkodásmód kialakítására, az oktatás liberalizálásának megállítására; a nemzeti hagyományok, népművészet, kultúra kiemelt támogatására; a hagyományőrző egyesületek, civil szervezetek felkarolására; erkölcsi-anyagi ösztönzésre. Összegezve: a nemzettudat erősítésére.

Vissza kell csempészni a mindennapokba a hagyományos keresztény értékeket. Szükséges a célnak megfelelő pedagógusképzés.Ez a komplex folyamat eleve feltételezi a szándékot, amely soha nem lesz meg balliberális választási győzelem esetén. Jobboldali győzelem esetén sem biztos az egyértelműen pozitív változás. Nem kerülhetem ki a romániai magyar politikát. Az RMDSZ pozíciói a többi erdélyi magyar szervezettel szemben nagyon erősek. Meglátásom szerint ezen a ponton gondok lesznek egy esetleges magyarországi kormányváltás esetén!

A magyarság ezer darabra szakadt, és az árkok tovább mélyülhetnek az egyes csoportok között. Ez már lassan egy politikai elemzés kezdete, de itt megállok. Szerintem ebből is látszik, hogy milyen kiszámíthatatlan a jövő.

Hogyan tovább, mi a feladat? Milyen eszközökkel lehetne normalizálni, eredményessé tenni a testvérmegyei kapcsolatokat? Mit "üzen" Erdélynek, Hargitának?

Ne általánosítsanak az erdélyiek sem! Ne alkalmazzák a kollektív bűnösség elvét! Nekik sem esne jól, ha mi Markó nyilatkozatát tekintenénk autentikus erdélyi magyar nyilatkozatnak Trianon-film ügyben! Óvnék az igazságtalan, elhamarkodott válaszlépésektől, hiszen mindkét fél megsínyli és nincs értelme. Van retorzió az 52%-ban nemmel szavazó megyékkel szemben, de nincs a "csak" 49,99%-ban nemmel szavazó megyékkel szemben. Ez így kicsinyes és értelmetlen szemlélet.

Tartózkodjanak az olyan hangulatkeltő cikkek írásától,megjelentetésétől, amelyek azt állítják, a "csonkamagyar" csak üzletelni jár Erdélybe. Nem igaz! Márpedig, ha nem igaz, csak felesleges hangulatkeltésre és az árkok mélyítésére alkalmasak. És az csak a magyarországi balliberálisoknak, ill. a román nacionalistáknak jó.

Próbálják meg a népszavazás eredményét pozitív oldalról megközelíteni: 1,5 millió magyar akarja őket! Tekintsék a 1,5 milliót alsó határos -ennél kevesebb már nem lesz-, materiális alapnak a további kapcsolatteremtéshez, akikre mindig, minden körülmények között számíthatnak.

Török Judit

MAGYAR SZÓ, 2005. február 26., 27., szombat – vasárnap

Nem akarunk áttelepülni

Az anyaországnak el kell dönteni, hogy ki akarja-e üríteni a határon túli magyarok lakta területeket vagy sem – mondta Kasza József, a VMSZ elnöke a Szülőföldprogram kedvezményei kapcsán.

A Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő által meghirdetett új magyar nemzetpolitikának öt alappillére van: a Szülőföld Program, a határon túli autonómiatörekvések támogatása, az emberséges és gyors honosítási eljárás, a speciális nemzeti vízum bevezetése és az alkotmányosan rendezett jogállás a határon túli magyarság számára. A hét elején ismertette Avarkeszi Dezső, a magyar kormány letelepedési, bevándorlási és honosítási megbízottja az új magyar nemzetpolitikához kapcsolódó első jogszabálytervezeteket.

A törvénymódosítási javaslatok leglényegesebb pontjai szerint honosítási kérelmet az adhat be, aki letelepedési engedéllyel legalább egy éve Magyarországon él.

A belügyminiszter a jelenlegi 21 hónap helyett legalább 6, legfeljebb12 hónap alatt lesz köteles ezt a kérelmet a köztársasági elnök elé terjeszteni. A honosítás- visszahonosítás ügyében a másik jelentős módosítás szerint nem kellene állampolgársági ismeretekből vizsgát tennie annak, aki magyar nyelven szerzett felsőoktatási vagy középfokú végzettséget.

Szó van ezekben a tervezetekben a speciális vízumról is, amelyről még nem tudni, hogy érvényes lesz-e a EU tagországokban. Ennek szövegét a határon túli szervezeteknek is megküldték. Az egyeztetés a határon kívüliekkel március elsején lesz. Kasza Józsefet, a VMSZ elnökét arról kérdeztük, pártja tárgyalócsoportja milyen javaslatokkal indul az egyeztetésre.

-- A napokban kaptunk meg a tervezet szövegét és még hátra van párton belüli megvitatása. Nagyon sajnálom, hogy időhiány és elfoglaltság miatt nem kerülhet sor a felvidéki és erdélyi pártvezetőkkel az álláspontok összehangolására. Első olvasat után a saját meglátásomat mondhatom el.

A kettős állampolgárság kérdését a felajánlott dokumentum nem oldja meg. Az szóban forgó dokumentum könnyítéseket tartalmaz a magyar állampolgárság megszerzésére, előirányozza a bürokratikus ügyintézés egyszerűsítését, ám lényegi kérdésre nem ad választ.

A javaslat ugyanis arról rendelkezik, hogy miután a kérelmező áttelepült az anyaországba, akkor hogyan juthat az eddigieknél egyszerűbb módon állampolgársághoz.

Nekünk nem az a célunk, hogy kiköltözzünk, hanem az hogy itt maradjunk. S ha valaki egy évre áttelepül Magyarországra, azért, hogy megkapja a magyar állampolgárságot, akkor kevés az esély arra, hogy annak megszerzése után visszatér majd. Nem lehet játszadozni a családokkal.

Az anyaországnak el kell döntenie, hogy mi az álláspontja: az anyaországi negatív születési tendencia megállítására ki kívánja-e üríteni a határon kívüli magyar területeket vagy nem. A jelenlegi munkaerőhiány az anyaországban a következő években még fokozódik. Ettől függetlenül, mi nem azt kértük, hogy áttelepülésünkkor könnyebben intézhessük az állampolgársághoz jutást, hanem azt, hogy itt maradva is megkapjuk a magyar állampolgárságot.

Úgy látom csak tologatjuk a kérdést, ahelyett, hogy komolyan megoldanánk - A Szülőföldprogram célja pedig éppen a határon kívüliek otthon tartása.

Elméletben a kormány ezt hangoztatja , de a gyakorlatban nem ezt teszi. Azzal , hogy az anyaország nagyobb mértékben utal juttatásokat a határon túlra, az kapaszkodót jelent. Kezdetnek elég, de semmiképpen sem tekinthető végleges megoldásnak.

A kettős állampolgárság a megoldás. A támogatásokat tekintve pedig eddig is tapasztaltuk, hogy azok 99 százaléka Erdély felé irányult. A Délvidék meg Kárpátalja hátrányos helyzetben voltak, s nem a mi tehetetlenségünkön múlott, hogy kevesebb támogatást kaptunk. Évekig a miloševići rendszerre hivatkozva jutottunk kevesebb támogatáshoz.

Én nem akarom megkérdőjelezni az erdélyi fejlesztési terveket, vagy azt, hogy menynyire van nekik szükségük az anyaországi eszközökre, de az elmúlt 15 év hátrányos megkülönböztetése után, igenis követeljük, hogy a Délvidék ne egyenrangú legyen, hanem kiemelt elbírálásban részesüljön.

Mi itt akarunk maradni, s ehhez szükségünk van az anyaország hathatós támogatására. Ha a magyar kormány feladja a megmaradásért vívott harcunk támogatását, akkor berendezkedünk a végső megmaradási harcra és tartjuk a frontot ameddig csak bírjuk.

Zrínyi Ilona-matematikaverseny
Fejtörõ a Kárpát-medencében

– Tegnap délután tartották a Kárpát-medence magyar nyelvterületein a Zrínyi Ilona-matematikaverseny megyei szakaszát.

Az Arad és Hunyad megyeiek az aradi Csiky Gergely Iskolacsoportban, a Temes megyeiek a Bartók Béla Elméleti Líceumban próbálták ki nemcsak matematikatudásukat, hanem fõként játékos feladatmegoldókészségüket.

Nagyenyed - helységnévtábla három nyelven
2005-02-26

A közeljövőben a Nagyenyed városát érintő utas nemcsak az Aiud feliratú táblát láthatja az útszélen, hanem elgondolkodhat majd azon, hogy itt a magyarok és németek „is” hozzájárultak e település felvirágoztatásához, és itt a nemzetiségek talán jól megférnek egymással. A legutóbbi nagyenyedi tanácsülésen ugyanis 13:6 arányban elfogadták a háromnyelvű helységnévtábla használatát.

A Kováts Krisztián alpolgármester, illetve az RMDSZ-tanácsosok – Krecsák Sz. Adalbert, Simon János és Rácz Levente megyei RMDSZ-elnök – által kezdeményezett javaslat motivációjában a következő indokok szerepeltek: “Nagyenyed olyan régi település, ahol a románok, magyarok és szászok egymás mellett éltek, első írásos dokumentumai pedig 1293-ból maradtak ránk.

A város hivatalos neve kétségtelenül az AIUD, azonban az említett két, kisebbségben lévő etnikum mind a város történelmében, mind kultúrájában mély nyomokat hagyott.

A Nagyenyed elnevezés minden magyarlakta településen ismert, nem is beszélve az 1622-ben Gyulafehérváron alapított, majd 1662-ben Nagyenyedre költöztetett Bethlen Gábor Kollégiumról, amely számtalan, itt végzett kiemelkedő személyiséget adott a magyar kultúrának, tudománynak és közéletnek.

Jókai Mór A nagyenyedi két fűzfa című novellája pedig, a sétatéri emlékművel együtt, a kollégiumi diákok 1704-es ellenállását örökítette meg, melyet határon innen és túl minden magyar iskolában ismernek. Habár a magyar lakosság részaránya Nagyenyeden 16%, a városhoz tartozó Csombordon és Gombáson a 215/2001-es törvény alapján is kétnyelvű helységnévtábla áll, a szászok jelenlétét pedig a Strassburg am Mieresch elnevezés fémjelzi.

A törvény a 20%-os kissebségi arány esetében kötelezően előírja a település nevének a kisebbség nyelvén való feltűntetését, ezt azonban alacsonyabb százalék esetében sem tiltja. Példaként említhető a háromnyelvű felirat Medgyesen, ahol a magyarok 11,8, míg a szászok 2,07%-ban vannak jelen. Nagyszebenben, ahol a németek aránya mára mintegy 1,6% csupán, a Sibiu elnevezés alatt a Hermannstadt is feltüntetett, és nem véletlenül válik majd 2007-ben Európa Kulturális Fővárosává. Végeredményben egy olyan, a kisebbségek irányába tett szimbolikus cselekedet lenne, mely a település kultúrájának maximális kiaknázásával mindannyiunk számára előnyös lenne”, szerepel az immár elfogadott határozattervezetben.