Téma: A söpredék. 1919 március 21.
|
Jaszin |
Válasz | 2005. március 30. 23:47 | Sorszám: 184 |
magyarságra= zsidóságra freudi elszólás, vállalom, azok tuti több veszélyt jelentettek saját népükre
|
|
|
Jaszin |
Válasz | 2005. március 30. 23:46 | Sorszám: 183 |
Fajvédő Párt ??? olyan is volt ? hány tized % ?? kb annyi veszélyt jelentett a magyarságra mint Eörsi +Szkhelyi elvakult gyűlölete a magyarok ellen - bár ez utóbbiban nem vagyok egészen biztos
|
|
|
kaleb |
Válasz | 2005. március 30. 23:28 | Sorszám: 182 |
Legyen világos, akkor a fajvédő a zsidóktól, egészen pontosan a magyar zsidóktól akarta védeni a magyar fajt. Ezt feketén fehéren kimondták, a Fajvédő Párt programja benne van a pártprogramok gyüjteményében. Ha ez a fajvédelem magyarvédelem, akkor bizony a magyar le vagyon szúkítve az "őskeresztény" magyarra, akinek nincs lehetőleg egyetlen zsidó felmenője sem, ha van, akkor is max 1. Én remélem nem ezt akarod írni, nem is így gondolod, de ez az azonosítása a mai magyarságfogalomnak a fajvédők magyar faj fogalmával ezt jelentené.
|
|
|
Turul |
Válasz | 2005. március 30. 23:03 | Sorszám: 181 |
Minthogy tudod, hogyan értelmezem ma, a "magyar" nemzethez tartozót, ennélfogva nem félreérthető az, amit írtam. Azt írtam, hogy ma "magyarvédőt" jelent az akkori fajvédő szó. Pc amit írtam. Ma.
|
|
|
kaleb |
Válasz | 2005. március 30. 21:55 | Sorszám: 180 |
Ha Bajcsyról többet akarsz tudni, kérd ki a 30-as években szerkesztett lapját. Nagyon jó olvasmány! Egyébként már a 20-as években másképp volt fajvédő, mint pl. Gömbös. Nem mások kárára, hanem a saját fajtája védelmére. Egyébként a zsidókkal szembeni fenntartásait végig megtartotta. A 40-es években Kálla Gyulától azt kérdezte, hogy ugye fiam, nem vagy zsidó. Azt, hogy kommunista volt, azt elfogadta, de a zsidókkal szembeni fenntartásait soha nem küzdötte le teljesen. Amikor a Schönherz perben a bíró azt kérdezte tőle, hogy el tudja-e képzelni, hogy egy kommunista jó hazafi legyen, azt mondta, igen, el tudja képzelni. Azt nem mondta, hogy Schönherzet annak tartaná. Én nem látom azt a nagy fordulatot az életében. Fajvédő párti korában sem volt olyan sötét, mint mondják, és később sem vált kommunistává. Azért kell őt becsülni, ami volt. Gerinces ember, jó hazafi, kiváló lapszerkesztő. Jó értelemben volt fajvédő, ha lehet ilyet mondani.
|
|
|
szalonna |
Válasz | 2005. március 30. 19:19 | Sorszám: 179 |
Én keveset tudok Bajcsy-Zsilinszkyről, de hát azért halkan megjegyzem, hogy ha Bajcsynak szobra meg utcája van, akkor Telekiről a naprendszert kellene elnevezni. Innen látszik, hogy minden viszonylagos. Persze Nagy Imre is csak a végén igazult meg... Valaha már talán írtam, hogy a magyar történelemben kevés a nagy hős, de vannak nagy pillanatok, ilyen Nagy Imre kivégzése, talán ilyen lehetett Bajcsy bátor németellenes politikája is, de ezek felett az én szememben Teleki igen magasan áll. És akkor még Bethlent és társait nem is említettük.
|
|
|
szalonna |
Válasz | 2005. március 30. 19:06 | Sorszám: 178 |
Bocs, en ugy tudom, hogy a korai faj, fajta, a fajtam sorsa stb. olyan megfogalmazasok voltak, hogy abba csak izles dolga, hogy kit ertunk bele. Tortenelmileg tenyleg ugy alakult, hogy kezdtek mindenfele tudomanyos (genus, species) illetve politikai (nacizmus) konnotaciok rarakodni egy egyebkent teljesen normalisnak gondolt fogalomra, de vegul is a vedendo nemzetbe bele lehet erteni a zsidosagot is. Akkor sokan nem ertettek bele, az teny, de nem azert mulik az ido, hogy most is ugyanigy gondolkozzunk, notabene, hogy az akkor hibakkal vadoljunk meg masokat. Nem jol gondolom?
|
|
|
gajo |
Válasz | 2005. március 30. 19:05 | Sorszám: 177 |
Nem tisztem Turult védeni, megvédi ő magát,de kaleb te mindenbe hülyeségeket magyarázol. Olyanokat tulajdonítasz másoknak,amit ők nem mondtak !
|
|
|
kaleb |
Válasz | 2005. március 30. 18:59 | Sorszám: 176 |
Ne érts félre és ne sértődj meg. Nem gondolom, hogy te tudatosan gondolsz ilyeneket, csak szerintem nem gondoltad rendesen végig, mit is hirdetsz.
|
|
|
kaleb |
Válasz | 2005. március 30. 18:58 | Sorszám: 175 |
"Magyarvédő. Ez a helyes kifejezés Bajcsy Zsilinszkyre is. A faj szó a magyar jelentette a szótárában, mint akkor minden magyarnak." Kösz, ennél szebben én sem tudtam volna megfogalmazni, hogy ma mit gondol a jobboldal tekintélyes része. Valami ilyat, ami radikálisabb a fajvédők zöménél is, hogy nincs is olyan közösség, amely a zsidó és nem zsidó magyarokat összefogná, és a magyar nemzet nem más, mint a magyar faj. Ezért nem értik sokan, mi fán terem a politikai nemzet. Csak érdekességként mondom, ezt még Endre László is értette 1937-ben. Aki először nem értette, az Szálasi volt.
|
|
|
kaleb |
Válasz | 2005. március 30. 18:54 | Sorszám: 174 |
Egyébként Lenin is a azzal nyert, hogy békét és földet ígért. Ez volt Károlyiék politikája is, csak egy merőben más helyzetben.
|
|
|
kaleb |
Válasz | 2005. március 30. 18:53 | Sorszám: 173 |
Igen, ezek meglepő mondatok, és az adott helyzetben elég vésztjóslóak, egyetértek. A hangulat mögé a háborős fáradtság, a háborúellenes hangulat lehetett. Vajon Linder nem ismerte fel a veszélyeket, amelyek a leszerelésből adódtak? Nem tudom. Amit tudok, hogy az ország felbomlásának lehetőségét nagyon kevesen ismerték fel, tanú rá a Parlament korabeli jegyzőkönyve. Idézi: Mikes Imre (a későbbi Galikkusz, igen, igen, a SZER-ből), Erdély sorsa c. kiváló könyvében. De mindezek után kezd érdekessé válni, mit is képzelt a világról Linder. Van egy jó hírem: ezt nem kell találgatni. Maga megírta és kiadta 1919-ben egy 111 oldalas pamfletben. Nem tudom, mikor lesz rá időm, de megpróbálom elolvasni, aztán meglátom mit gondolok róla. Ha valakit érdekel, írjon nekem, megírom melyik közkönyvtárban olvasható.
|
|
|
gajo |
Válasz | 2005. március 30. 18:37 | Sorszám: 172 |
" Károlyi honvédelmi miniszterré Kunfi Zsigmond javaslatára Linder Béla vezérkari alezredest nevezte ki. Linder jóformán az ismeretlenség homályából lépett elő. Családja még a Ferenc Ferdinánd köré csoportosuló, magyarbarátnak éppenséggel nem nevezhető politikai körökkel tartott kapcsolatot, de ő frontélményeinek és sebesülésének hatására a háborúellenes mozgalomhoz közele- dett. Linder november elsején felhívással fordult a katonákhoz. Bejelentette: a kormány intézkedéseket tett a hadműveletek azonnali beszüntetésére. Megigérte, hogy elősegítik a leszerelő katonák munkához való visszatérését. Bejelentette, hogy az átmenet nyugodt körülményeinek biztosítása érdekében katonatanácsokat és nemzetőrséget szerveznek,"amelyek uralkodni fognak a belrend felett, hogy végre átvehesse mindnyájunk felett kiengesztelő uralmát az örök béke". A következő napon a budapesti helyőrség tisztikara a parlament előtt gyűlt össze, hogy esküt tegyen az új Magyarországra. E gyűlésen hangzott el Linder emlékezetes beszéde, amelyben nézeteit kiélezett egyértelműséggel fogalmazta meg."Ezer évek tradícióit, ezer évek szolgaságát, ezer évek zsarnokságát kellett rombadönteni. Ehhez ötéves háború kellett, ehhez ezer és ezer halál kellett, hogy egy új győzelmes élet támadjon fel belőle. Ez az új győzelmes élet a pacifizmus jegyében születik meg"-mondotta. Ekkor jelentette ki a nevével elválaszthatatlanul összeforrott mondatokat:"Nem kell hadsereg többé! Soha többé nem akarok katonát látni." ..." "A milliós tömeghadsereg leszerelésének, a katonák polgári életbe való átirányításának igen nehéz feladatával a Hadügyminisztériumban Böhm Vilmost bízták meg. Böhm Vilmos (eredeti foglalkozása műszerész) ..."/MAGYARORSZÁG HADTÖRTÉNETE, 1985./ Kedves kaleb! Csak jól felhergeltem magam ezen a csürhén. Akármit mondasz ez egy aljas,sunyi,kétszinű,tetű ... banda volt,Károlyival az élen! Naponta kellene őket feltámasztani!! Akkor naponta akasztani is lehetne őket !! Néha idenézek, de inkább máson idegesítem magam !
|
|
|
szalonna |
Válasz | 2005. március 30. 15:50 | Sorszám: 171 |
En is igy tudom, nagyapam igy meselte. Ferenc Ferdinand nezeteit kissé jobban megnézve azonban számomra inkább az derül ki, hogy ő a német államnyelvet nyomta, kisebb, megye-szerű egységekre akarta felosztani a Monarchiát, ahol a helyi szxinten érvényesülhetett volna esetleg valami nemzeti nyelv, de semmilyen nagyobb nem-német nemzeti egységet nem támogatott. Mivel akkor a magyar volt az egyetlen nem-német egység, ő ezért magyar-ellenes volt, legalább is minden magyar így gondolta. Ugyanakkor olyat is olvastam, hogy mikor a cseh vasutasok csehül éljenezték meg, akkor megorrolt, hogy miért nem németül. Szóval az ő cseh-barátsága is csak viszonylagos volt, élénken el tudom képzelni, hogy a ravasz cseh politikusok csak kihasználták a céljaik propagálására. Ferenc Ferdinándot magát inkább németesítőnek, II. József féle reformernek nézem, aki nézeteiben inkább kora vad-német politikusaival volt egy platformon. És természetesen küzdött a magyarok ellen, ahogy tudott. Ahogy a nyilatkozataira emlékszem, nagyon nehéz őket másnak látni, mint vad magyarellenesnek, tehát Gándhinak kellett volna ahhoz lenni,k hogy benne valaki a reformert, és ne a magyarfalót lássa. Más kérdés, hogy FF megölésével éppen a szlávok emancipációja hiúsult meg, és lehet bizony, hogy az orosz titkosszolgálatnak ez fontos célja volt.
|
|
|
szalonna |
Válasz | 2005. március 30. 15:50 | Sorszám: 170 |
En is igy tudom, nagyapam igy meselte. Ferenc Ferdinand nezeteit kissé jobban megnézve azonban számomra inkább az derül ki, hogy ő a német államnyelvet nyomta, kisebb, megye-szerű egységekre akarta felosztani a Monarchiát, ahol a helyi szxinten érvényesülhetett volna esetleg valami nemzeti nyelv, de semmilyen nagyobb nem-német nemzeti egységet nem támogatott. Mivel akkor a magyar volt az egyetlen nem-német egység, ő ezért magyar-ellenes volt, legalább is minden magyar így gondolta. Ugyanakkor olyat is olvastam, hogy mikor a cseh vasutasok csehül éljenezték meg, akkor megorrolt, hogy miért nem németül. Szóval az ő cseh-barátsága is csak viszonylagos volt, élénken el tudom képzelni, hogy a ravasz cseh politikusok csak kihasználták a céljaik propagálására. Ferenc Ferdinándot magát inkább németesítőnek, II. József féle reformernek nézem, aki nézeteiben inkább kora vad-német politikusaival volt egy platformon. És természetesen küzdött a magyarok ellen, ahogy tudott. Ahogy a nyilatkozataira emlékszem, nagyon nehéz őket ásnak látni, mint vad magyarellenesnek, tehát Gándhinak kellett volna ahhoz lenni,k hogy benne valaki a reformert, és ne a magyarfalót lássa. Más kérdés, hogy FF megölésével éppen a szlávok emancipációja hiúsult meg, és lehet bizony, hogy az orosz titkosszolgálatnak ez fontos célja volt.
|
|
|
Runaway |
Válasz | 2005. március 30. 14:16 | Sorszám: 169 |
Ferencz Ferdinand cseh barat volt cseh fourakkal vette magat korul..A magyart barbar nepnek tartotta..
|
|
|
mpd |
Válasz | 2005. március 30. 14:07 | Sorszám: 168 |
""Pozitívan ítélem meg élete egészét, miként Szabó Dezsőét is."" Én meg egyre kevésbé. Homályos ez az egész. A végén az a Shönherz-ügy is....nono.
|
|
|
Turul |
Válasz | 2005. március 30. 13:54 | Sorszám: 167 |
Magyarvédő. Ez a helyes kifejezés Bajcsy Zsilinszkyre is. A faj szó a magyar jelentette a szótárában, mint akkor minden magyarnak. Alapítója volt a MOVE-nak (Magyar Országos Véderő Egylet). Az egyetemeken működtek elsősorban. "Magyarvédelemből", de akciózgattak szépen. Szegeden csatlakozik Horthyékhoz. Alapember nemzeti és "magyarvédő" csoportokban, támogatja Gömbös mozgalmát is, az ő szerkesztésében jelenik meg a Szózat című "magyarvédő" lap. 1922-ben képviselőnek választották, de 1923-ban Gömbössel együtt kilép Bethlen pártjából, hogy létrehozzák a Fajvédő (Magyarvédő) Pártot. 1925-ben avatták vitézzé ekkortól kezdve, anyja nevét felvéve, a Bajcsy-Zsilinszky kettős vezetéknevet használta. 1926-tól a Magyarság vezércikkírója, 1928-ban megindította Előőrs című lapját, amelyben publikálhatott Féja Géza, Szabó Dezső, Szabó Pál is. 1930-ban szervezte meg a Nemzeti Radikális Pártot, és 1932. március 15-től kezdve az Előőrs utódaként, náciellenes hetilapot indított Szabadság címen. Az 1935-ös évben pártja az országgyűlési választások alatt szövetségre lépett az októbristákkal és a polgári radikálisokkal (elég szennyes társaság volt). Ettől kezdve a németeket látta legveszélyesebbnek a magyarság számára.Tipikus Szabó Dezsői életút, más köntösben. Pozitívan ítélem meg élete egészét, miként Szabó Dezsőét is.
|
|
|
daleth |
Válasz | 2005. március 30. 12:17 | Sorszám: 166 |
A környező népek a magyarságot és a zsidóságot nem egyszer azonosították, s az antiszemita érveket a magyarokkal szemben használták.
|
|
|
mpd |
Válasz | 2005. március 30. 11:58 | Sorszám: 165 |
Annyit már látok, hogy szélsőjobbosból kommunistabarát lett. Szép, az egész palettát felölelő karrier. Ez különösen tetszik: tanúvallomást tett a kommunisták hazafisága mellett. Na, összességében kezdem elhinni az Áchim-féle verziót, BZSE nem egy kedvemre való figura.
|
|
|
szalonna |
Válasz | 2005. március 30. 11:21 | Sorszám: 164 |
"Ferenc Ferdinánd amennyire tudom személyes érzelmei terén nem csak hogy szlávbarát volt, hanem kifejezetten utálta a magyarokat." FF tényleg sokszor rosszul nyilatkozott a magyarokról. De mint azt Brigitte Hamann könyveiben olvashatni, nagyon durván és becsmérlően nyilatkozott a zsidókról is. Sőt, e kettő összekeveredett benne: a szabadelvű, a zsidókat érvényesülni engedő Magyarország volt számára a mumus (ld. Judapest. Érdekes elgondolni most a FF körhöz kötődő Linder Bélát. Lehet, hogy valami ilyesmin különbözött össze Károlyi Körével? Vagy éppen azok, pl. a károlyinál mindenható befolyással bíró Pogány fúrta meg? Mindez csak kérdés.
|
|
|
mpd |
Válasz | 2005. március 30. 11:19 | Sorszám: 163 |
Ólbrájt. De mostmár akkor magyarázza el valaki, mi volt Zsilinszki fajvédőségének lényege.
|
|
|
szalonna |
Válasz | 2005. március 30. 11:16 | Sorszám: 162 |
Csak egy rövid megjegyzés: A faj, fajta, stb. Adynál és kortársainál, sőt még Németh Lászlónál és kortársainál is még általános értelemben használt fogalom, tehát ezért nem tévesztendő össze azokkal az értelmi kiterjesztésekkel, konnotációkkal amikkel a későbbi használat során ragadtak rá. A köznyelvben ilyen kiterjesztés a tudományos használatból fett korrekt értelmezés, a genus, species. És természetesen nagyon hatott a hitleri használat, ami aztán az egész faj-fogalmat feketelistára tette. De az I. vh környékén ennek még se híre, se hamva.
|
|
|
daleth |
Válasz | 2005. március 30. 08:37 | Sorszám: 161 |
Húsvétkor megpróbáltam utána nézni a dolognak. A századfordulón már nem volt tizedelés - hacsak be nem vezették az I. VH során, aminek kicsi a valószínűsége, akkor nem létezett a jelzett időpontban, tehát Lukács György háborús vagy emberiség elleni bűncselekményt követett el.
|
|
|
mpd |
Válasz | 2005. március 30. 07:47 | Sorszám: 160 |
Kaleb efendi, félre teccett érteni egy hangyányit. Azt akartam ezzel a faramuci hasonlattal érzékeltetni, hogy lehet, a "fajvédő" mint fogalom, csak a húszas években került a köztudatba, de attól még előtte is lehettek fajvédők, legfeljebb másnak nevezték magukat. Az egészben az a vicces - számomra legalábbis - , hogy kisebbségiek fajvédősködtek.
|
|
|
|