|
Téma: A söpredék. 1919 március 21.
|
|
kaleb |
Válasz | 2005. március 25. 23:20 | Sorszám: 84 |
|
"Szégyen, amiket művelt. Koszos magyarellenes volt végig." Ezt kérlek meséld el, mert ebben nem vagyok tájékozott.
|
|
|
|
Turul |
Válasz | 2005. március 25. 23:09 | Sorszám: 83 |
Hát.
Pap nem volt kommunista soha.
Csak benne volt a bagázsban.
Sinkó az volt.
Én alaposan ismerkedtem vele. Meg környezetével az újvidéki egyetemen.
Szégyen, amiket művelt. Koszos magyarellenes volt végig.
Internáci.
Annak is vallotta magát mindig.
|
|
|
|
kaleb |
Válasz | 2005. március 25. 22:59 | Sorszám: 82 |
|
Ilyen névsor nincs. A korabeli lapok nem közöltek ilyen névsort, kivéve az Éme közeliek, amelyek ezzel azt akarták mondani, ez egy zsidó bagázs. Ami persze igaz, de. De nem véletlenszerüen kiválasztott emberek, jó oka volt, hogy miért ők kerültek pont oda. Meg van egy ellenlista is, Garamitól Weiss Manfrédig, ha jarod köztük többszázer név, akik sose voltak kommunisták, estenként épenséggel antikommunisták voltak,de ugyanőgy zsidó nevük van, mint a fentieknek. Lukács, Sinkó, Pap tényleg kommunista volt. Én nem is ítélem el őket, nem jutna soha eszembe söpredéket emlegetni velük kapcsolatban, spt valamennyire mindhármukat becsülöm. Legjözelebb Sinkó áll küzülük hozzám, az Optimisták és néhány cikke miatt, meg a Tanácsköztársaság alatti ténykedését is vállalhatónak tartom (nem beszélve későbbi magatartásásról, amit szintén példaként lehetne állítani sokak elé.).
|
|
|
|
szalonna |
Válasz | 2005. március 25. 22:46 | Sorszám: 81 |
|
KI Hoppá. Hogy a mucsai is kódolt szöveg lenne, azt meséld a ... (no most elbizonytalanodtam, nehogy még itten én is arról kódoljak... 
|
|
|
|
bihari_panorama |
Válasz | 2005. március 25. 22:27 | Sorszám: 80 |
|
Ez nem olvasat, itt nincs semmilyen értékelés. EZEK TÉNYEK. A söpredék névsora.
|
|
|
|
szalonna |
Válasz | 2005. március 25. 22:23 | Sorszám: 79 |
|
"Talán Muraszombat... " Pap Károly Értékelés: Még nincs értékelve. (Sopron, 1897. szept. 24. - Buchenwald, 1944 vége): novella és regényíró. Konzervatív zsidó papi családból származott, de családjával meghasonlott. Részt vett az I. világháborúban. Mint hadnagy a Vörös Hadseregben is szolgált, s egy ideig Murakeresztúr városparancsnoka volt. A tanácshatalom bukása után bebörtönözték. Másfél évig raboskodott. 1923-ban Bécsbe emigrált. Hazatérve alkalmi munkás, vándorszínész, majd tisztviselő volt. 1925-ben visszajött Bp.-re. Írói kibontakozását Szép Ernő, Mikes Lajos és Osvát Ernő segítették. 1926-ban az Est-lapok és a Nyugat munkatársa lett. 1936-ban Baumgarten-díjra jelölték, díjazását azonban a hatóságok megakadályozták. A fasizmus, a zsidóüldözések hatására novellái és regényei témáját főleg a zsidóság múltjából és jelenéből merítette. 1943-ban behívták munkaszolgálatra majd német koncentrációs táborba vitték, ahol áldozatul esett a meghurcoltatásoknak.
(Azért kerestem ki, mert bevallom, egy sort sem olvastam tőle, róla is csak egy Németh László esszét, ha jól emlékszem. Mindenesetre Németh Lászlónak nagy véleménye volt róla, mintha baráti viszonyban is lettek volna)
|
|
|
|
kaleb |
Válasz | 2005. március 25. 22:23 | Sorszám: 78 |
|
Ez a rendszer ÉME-nyilas olvasata. De némi tájékozottsággal és intelligenciával egész más kép adódik.
|
|
|
|
bihari_panorama |
Válasz | 2005. március 25. 21:56 | Sorszám: 77 |
|
* Hogy ez a diktatúra kiknek a rendszere volt, igazolja a vezető kommunisták névsora: Elnök: Garbai Sándor
külügyi népbiztos: Kun (Kohn) Béla
helyettese: Ágoston (Augstein) Péter
hadügyi népbiztos: Pogány (Schwarz) József
helyettese: Szántó (Schreiber) Béla és Samuelly Tibor
belügyi népbiztos: Landler Jenő
helyettese: Rákosi (Roth) Mátyás és Haubrich József
közoktatásügyi népbiztos: Kunfi (Kunstätter) Zsigmond
földművelésügyi népbiztos: Hamburger Jenő
szocializáló népbiztos: Böhm Vilmos
helyettese: Hevesi (Honig) Gyula
közélelmezési népbiztos: Erdélyi (Ehrlich) Mór
helyettese: Illés (Braun) Arthur
német népbiztos: Kalmár (Kohn) Henrik Budapesti vezetők: Reisz Mór, Vincze (Weinberger) Sándor
a rendőrség és a népőrség politikai népbiztosai: Bíró (Burger) Dezső és Seidler Az Osztrák-magyar Bank kormányzója: Lengyel (Lefkovics) Gyula A Lenin-fiúk nevű hírhedt különítményük vezérei: Samuelly Tibor, Csermi József, Kohn-Kerekes Imre és Dögei Imre A tagok: Löbl Mór, Max Miska, Bonyhádi Tibor, Wergerstern Árpád, Feldmár Mór, Beck József, Keller József, Korvin-Klein Ottó, Dormán (Dostl) Árpád, Ellenbraum Ignác, Kohn Ignác, Danczinger Ernő, Elfenbraum Náthán, Lázár (Löbl) Henrik, Bienenstock Ármin, Greiner Ferenc, Goldberger Gábor és a fővallató dr. László (Löwi) ügyvéd. *
|
|
|
|
cuvee |
Válasz | 2005. március 25. 08:54 | Sorszám: 76 |
Na, ja. A lukácselvtársaknak mindíg van mentségük. 
|
|
|
|
daleth |
Válasz | 2005. március 25. 08:53 | Sorszám: 75 |
|
KI Köszönöm! Ehhez még egy adalék: az elmúlt hetekben voltam egy előadáson, ahol szóbakerült a téma. Egy prof. hozzászólásában szerepelt, hogy elemezte a 45-46 közti sajtót, ahol nagyban ment a felelősök keresése. gyakorlatilag mindenki felelőssége szóba került: Horthy, Imrédy, Bethlen (!) stb. - egyvalaki kivételével: Teleki. Pedig akkor még frissebbek voltak a sebek, jogos lett volna, ha akár ártatlanul, de őt is hibáztatják. BE
|
|
|
|
daleth |
Válasz | 2005. március 25. 08:44 | Sorszám: 74 |
|
Sajnos a Jány fórumban nem vettem részt, így csak most tudok erre reagálni. A II. VH alatt a szolgálati szabályzatban bizonyos esetekben az azonnali felkoncolást írta elő, elméletileg a körülmények vizsgálata nélkül. Más kérdés, hogy ezt a gyakorlatban nem nagyon alkalmazták. Jány valószínűleg erre hivatkozott. A tizedelés más, ezzel a fogalommal nem találkoztam a szolgálati szabályzatban, de Jány sem ezt csinálta. Más hadseregekben a tizedelés bevett szokás volt. Ha jól tudom, az I. VH alatt a nyugati szövetségesek alkalmazták előszeretettel, míg a Központi Hatalmak takarékosabban bántak az embereikkel. Valószínűnek tartom, hogy Lukács az antant módszereit vette át tudatosan, vagy tudattalanul.
|
|
|
|
daleth |
Válasz | 2005. március 25. 08:30 | Sorszám: 73 |
|
Ha jól emlékszem, a XIX. sz. végi, XX. sz. közepi anekdótakincsben (elsősorban nem a városi folklórban) szerepel így, hasonló, bár nem az nem futott be akkora karriert, mint Liszka. Valószínűleg Mucsa még távolabb volt Pesttől. Egy könyv is írt erről, amit a nyolcvanas években vagy a kilencvenes évek elején olvastam, de sajnos már nem emlékszem a címére. Úgy emlékszem valahol Erdélyben van (volt?).
|
|
|
|
mpd |
Válasz | 2005. március 25. 07:49 | Sorszám: 72 |
Banyek, most semmiféle közhangulat nincs az ügy kapcsán. Az ottaniak kollektív tudatáról beszélek, a saját faluja történelméről csak-csak tud egyet s mást mindenki....
Békéscsaba tele van Áchimról elnevezett mindenfélékkel.
|
|
|
|
Runaway |
Válasz | 2005. március 24. 22:18 | Sorszám: 71 |
|
Az en apam ha kikotottek volna en is megoltem volna,ilyen vagyok es kesz!1A Bajcsy gyerekek marcsak kijavitottak a nagyhangu paraszt mocsoksagat!!Akkor az ilyenre meg adtak,ma lemocskolhatsz mindenkit senki sem bagozik rea,,
|
|
|
kaleb |
Válasz | 2005. március 24. 22:09 | Sorszám: 70 |
|
Ismerve Sinkót, Pap K-t, Lukácsot, lehet őket süpredéknek nevezni, de akkor jelent valamit ez a szó? Ha igen, akkor valami jót kell jelentsen, amire büszke lehet az ember.
|
|
|
|
Turul |
Válasz | 2005. március 24. 20:29 | Sorszám: 69 |
|
Köszönöm. Pár jó pár évtizede olvastam Pap Károlyt, Sinkót... Pap Károly író volt, Sinkó meg nem.
(ez a véleményem, róluk, azontúl, hogy a söpredékhez tartoztak.)
|
|
|
|
kaleb |
Válasz | 2005. március 24. 19:19 | Sorszám: 68 |
Idézet:
"Nem utólag vagyunk túlontúl okosak?"
- ezt a véleményedet hajlandó vagy megismételni a Teleki szoborról szóló fórumban is?
Szívesen, ha valaki felhozza. Egyébként a 44-es topikban épp minap meséltem el két izraeli történetet, amelyek a Teleki és az azt követő kormányok érdemeiről szólnak. Ideidézem. Idézet:
Két adalék, nem várt helyről.Jeruzsálemben egy múzeumban láttam egy képet. 1941-42, az Anders hadsereg katonái, ha jól emlékszem repülők, imádkoznak a jeruzsálemi Hurva zsinagógában. Minden valószínüség szerint Magyarországon keresztül mentek ki. Teleki, a sokat szidott Teleki Pál jóvoltából. Más. Tel Aviv, Tel Aviv Museum of Modern Art, Helena Rubinstein Pavilion. Emeleten egy kiállítás, egy bécsi gyüjtő műtárgyai, nagyon szép. A falon az életrajz. Lengyelországban élt, 39-ben Szu-ba került, majd visszament szülővárosába. Ott tudta meg, hogy testvérét a nácik megölték. Ekkor zsidóként Magyarországra menekült, itt ismerkedett meg későbbi feleségével. Innen ment tovább, előbb talán Svájcba, majd Auszztriába. 45 után külkereskedelemmel foglalkozott, jómódú lett és műgyüjtésbe kezdett, aminek eredményét láthattuk. Izraelből kicsit másképp látszanak a dolgok. Távlatot nyernek.
|
|
|
|
kaleb |
Válasz | 2005. március 24. 19:08 | Sorszám: 67 |
"Lukács György (1885–1971)
A Tanácsköztársaság idején közoktatásügyi népbiztos és – katonák tizedelését elrendelő – politikai komisszár volt. http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/1179.html Miért kellene Lukács esetében "óvatosabban" fogalmazni? " Igen, én ezt értem pont "óvatos fogalmazáson". A pontos fogalmazást. Lukács kétségtelenül elrendelt tizedelést. De ez akkor a szolgálati szabályzat szerint bevett büntetés volt adott esetekre, nem Lukács találta ki. Lásd a Jány kapcsán írtakat a neten. Neki azt vetették a szemére, hogy tizedelt, pedig már ez nem volt a szabályzatban. Eszerint korábban ott volt. Meg kellene nézni, hogy mikor volt, mikor nem volt, ki alkalmazta és miképp. Adott hadihelyzetben ezt szükséges eszköznek tekintették. Pontosan datálni nem tudom, mikor, mert ehhez kutatások kellenének, elő kéne venni a szolgálati szabályzatokat.
|
|
|
|
kaleb |
Válasz | 2005. március 24. 19:02 | Sorszám: 66 |
|
Istenem, mennyi ocsmányságot nem tudnak összeírni holmi firkászok. Sinkó rendkívül becsületes ember volt és kiváló író. Optimisták . könyve, vagy az Egy regény regénye a példa rá. Vagy tanulmánykötete. Az 50-es évek elején Sztálin ellen fordult. A baloldali gondolkodásban Semprun, Orwell, Koestler mellett a helye. Nagyon érdekes, hogy miként mentette meg a metorlástól a Ludovikás ellenforradalmárokat. Ezt is leírja, ha jól emlékszem a Szemben a bíróval cikkben.
|
|
|
|
kaleb |
Válasz | 2005. március 24. 18:58 | Sorszám: 65 |
|
"Mucsa a zsidó folklórban a buta zsidók lakóhelye" Ezt honnan veszed? Elképzelhető, csak én nem találkoztam még vele.
|
|
|
|
kaleb |
Válasz | 2005. március 24. 18:57 | Sorszám: 64 |
|
Az Életrajzi lexikon szerint Murakeresztúr városparancsnoka volt. Nagy báne nem lehetett, mert csak 1,5 évet kapott, ennyi alapból járt. Ha tett is volna valamit, nem ennyit kap.
|
|
|
|
kaleb |
Válasz | 2005. március 24. 18:55 | Sorszám: 63 |
|
A nyilasok rettenetesen utálták Bajcsyt, érthető okokból, és nagyon erős propagandát fejtettek ki ellene. Naponta elmondták a saját tálalásukban az Áchim esetet. Ha ma kérdezel meg Békéscsabán valakit, könnyen lehet, hogy ez befolyásolja, hogy milyen kép él benne. Szemtanú nem nagyon volt, ha volt is, nem élhet. Ami mérvadó lehet, az a bírósági jegyzőkönyvek. Ezt Domokos József dolgozta fel könyvében (amit azt hiszem Áchimról írt, de lehet, hogy BZSE-ről.) Ebben a "kikötötték az apját" változat szerepel.
|
|
|
|
Turul |
Válasz | 2005. március 24. 17:51 | Sorszám: 62 |
|
Akkor már majdnem 100%, hogy Pap Károly Muraszombaton volt városparancsnok.
|
|
|
|
alias3t |
Válasz | 2005. március 24. 16:00 | Sorszám: 61 |
|
A konkrét esettől teljesen függetlenül: nem volt ez egy kicsit régen ahhoz, hogy mérvadó legyen a közhangulat?
|
|
|
|
daleth |
Válasz | 2005. március 24. 15:59 | Sorszám: 60 |
|
Ha jól emlékszem, neki is egy-két nem túl hízelgő megjegyzése a városról.
|
|
|
|
