"Mucsán így hírlik"

ezzel azt mondod, hogy a zsidók között hírlik így; ugyanis Mucsa a zsidó folklórban a buta zsidók lakóhelye. Tehát, ezzel azt mondtad, hoyg a buta zsidók gondolják így - azaz finoman antiszemitáztál.

BE

Politikai jellegű vita volt a családok közt. Zsilinszkiék akkor még igencsak fajvédők voltak, ha jól emlékszek. Ami legalábbis röhejes az ő esetükben. Áchim leribancozta a Zsilinszki-nőket, miután az öreg Zsiliszki sajtókampányt indított ellene (olyan mai típusút). Tipikus politikusok közti csetepata. A nagylegények kimentek Áchimhoz, bizonyára békés szándékkal, puskával.
Hátbalőtték a nagy hősök.

"...lepaktált a ,,hírhedt'' Korvin Ottó bandájával, s már a magyar civilizációra rárontó véres diktatúra első heteiben fegyverrel harcolt a ,,baráti'' román hadsereg ellen, 1919 májusától Kecskemét teljhatalmú vörös diktátora, aki a szentkirályi nemzetmentő felkelésünk résztvevőit öttől húsz évig terjedő súlyos börtönbüntetésre ítélteti stb...

ne emlékezzünk csupán úgy rá, mint a ,,kecskeméti vérbíró''-ra, akinek íróasztalán revolver hevert. Csőre töltött revolver.

1919-ben az Internacionale c. folyóirat alapító munkatársa; Újpest párttitkára. Munkás- és Katonatanácsa s a Fővárosi Központi Munkástanács tagja. 1919. május 2-18 között Kecskemét városparancsnoka. A ludovikás zendülés óráiban a Szovjetház parancsnoka; a Tanácsköztársaság összeomlásakor vöröskatona a román fronton, szeptemberben Bécsbe emigrált."
http://www.hetnap.co.yu/11.11/cikk23.html

Lukács György (1885–1971)
A Tanácsköztársaság idején közoktatásügyi népbiztos és – katonák tizedelését elrendelő – politikai komisszár volt. http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/1179.html

1918. dec. Kimaradt: a vörös propaganda már 1918 decemberében felütötte a fejét Magyarországon.

Ekkor Oroszországból a hadifoglyok tízezreivel több agitátor is hazatért, bőven ellátva orosz pénzzel és moszkvai utasítással.
Vezérük Kun Béla volt, a háború előtt jelentéktelen vidéki újságíró, és csalások miatt degradált munkásbiztosító-pénztári tisztviselő.

Kós Károly így emlékezik rá: "Emlékszem, okos, szorgalmas, de rettentően pökhendi zsidó fiú volt, osztálytársai átlag minden héten kegyetlenül elverték, de nem használt. Tanáraink sem szerették a kolozsvári Református Főgimnáziumban, mert konfidens volt..." (Kós Károly: Hármaskönyv. Bukarest, 1969. 222.)

Kolozsvárról azért kellett eltűnnie, mert ellopta a munkásbiztosító betegsegélyező pénztárát. Ellopta Kós Károly egyik Móricz-illusztrációját is, amikor meglátogatta Sztánán.

Kun Béla portréjához Arnaldo Fraccaroli olasz újságíró naplójából: "...Kun Béla 35 éves, középtermetű, idő előtt elhízott figura. Borotvált képű, rövidre nyírott a haja. Elpuhult lágy hájtömeg. Duzzadt kiálló ajkak, intelligens, gyorsmozgású apró szemei mélyen fekszenek, hangja a sok beszédtől rekedt."

A kivégzések és a terrorcselekmények főként Kun Béla, Pogány József és Landler Jenő tudtával, és utasítására történtek.

Ha Romanelli alezredes, az olasz katonai misszió vezetője tiltakozott a kivégzések miatt, ezt Kun a "belügyekbe való beavatkozásnak" minősítette.

AMI A TÖRTÉNELEMKÖNYVEKBŐL KIMARADT...

1918. okt. 31. Ami kimaradt: ez a 'forradalom' nem magyar volt, - és nem volt forradalom!

A szerkesztőségek, kávéházak katonai szolgálat alól felmentett csőcselékének lázadása ez, minden nemzeti igény és minden szociális tartalom nélkül.

Ennek a pesti intellektuális bűnözőrétegnek, amely a magyarság nevében szocialistáskodott, kisebb gondja is nagyobb volt a magyar nép szociális igényeinél.

Említsük még azt is meg, hogy az októberi lázadásban nagyon nagy szerepe volt a Galilei körnek, amelynek tagjai csaknem 100 százalékban a harctéri szolgálat alól felmentett egyetemi ifjúság soraiból kerültek ki.

én nem vagyok forráskutató, de személyes élettapasztalataim alapján nekem hiteles a Sopron megyei történet a Lenin-fiúk gátlástalanságáról.

Másrészt úgy vélem, hogy a Hiller-Gyurcsányi féle történészeket semmiféle HITELES FORRÁS se győzné meg, hogy NE Ságvárit, Károlyit, és a Lenin-fiúkat tekintsék a példaképüknek.

Meg az is kérdés, hogy mit gondolt Bartha, Gömbös, és más emberek, akik ott voltak, felelős pozícióban, és azért volt némi szerepük.

Meg kell követnelek, úgy tünik, elnéztem valamit. Kerestem a kérdéses szöveget újra a google-val, és most csak a Katolikus Gimnázium honlapjáról az általad nevezett forrás jött ki, és nem találtam a kérdéses részt egy másik könyvben. Múltkor úgy nézett ki, mintha bból lenne, de fáradt lehettem, hogy akkor így láttam, most meg nincs benne.

Ezért kérlek tekintsd megjegyzésemet semmisnek.

--------------

Más: A 9-es idézet honnan van? Két okból kérdezem.

1. Utána tudjak olvasni.
2. Nem mindegy, hogy ki ír egy adott szöveget. Elsődleges forrásról van-e szó, vagy valaki évtizedekkel később ír valamit. Honnan tudja, amit ír? Látta? Hallotta? Levéltárban találkozott vele?

A semmirevaló, többszörös nemzetáruló Károlyi szobra még ma is ott bitorolja Tisza István szobrának helyét az Országház mellett.

1. Kezdjük nemzeti történelmünk mélypontjával, "legszégyenteljesebb időszakával":

1918: A Károlyi Mihály által a Tisza Istán családjához küldött részvéttávirat szövege:

"Emberi kötelességemnek tartom, hogy legnagyobb politikai ellenfelem tragikus halála felett őszinte és mély részvétemet fejezzem ki."

A degenerált, farkastorkú, gőgös, féktelenül hiú és tehetségtelen Károlyi nem tudta megbocsátani Tiszának, hogy tehetséges, erős, tiszta és egészséges, hogy talpig férfi, hatalmas és uralkodó.

Károlyi sohasem titkolta Tisza elleni gyűlöletét. Számtalanszor hangoztatta, hogy nem nyugszik addig, míg el nem pusztította.

Károlyi a vérforraló távirat után nem átallott koszorút is küldeni a geszti temetésre (szövege majdnem ugyanaz, mint a táviraté és ez szerepel a kötetben.

Glatzék csupán elfelejtik hozzátenni bolsevik lelkesedésükben, hogy a Tisza-család mély felháborodásában a koszorút a szemétbe dobatta.

(Nyugati Magyarság, 1996)