Budapesten a Teréz körút 3. számú ház harmadik emeletén lakott dr. Vándor Róbert öreg ügyvéd és idős felesége. Mindketten betegek, majdnem magatehetetlenek voltak.

Beszállásoltak hozzájuk három vöröskatonát: Vincze Lajost, Czitrom Mártont és Zeim Árpádot.

Május 2-án éjszaka értékek után kutatva az egész lakást felforgatta a három vöröskatona. Amikor az ágyban fekvő öregek tiltakoztak és panaszkodtak emiatt, Vincze Lajos agyonlőtte az ügyvédet.

Amikor a kétségbeesett asszony jajveszékelt férje halála láttán, a gyilkos vele is végzett.

***

Kaleb te büszke vagy ezekre és a képen látható bizalomgerjesztő hőseidre?

Csodálod, hogy felkötöttek belőlük néhányat?
Sajnos így is elég sok maradt belőlük a század második felére.

Köszönöm a képeket.

Kaleb ezeket a jóarcúakat nevezi becsületes, köztiszteletben álló embereknek.

Egyik-másikról még mindig utca van elnevezve!

1919 május 2. – péntek

Jászberény lakossága aggodalommal telten tódult utcára a román előretörés hírére. A város tág főterén gyűlt össze a tömeg.

Menekülésre készülődve pakoltak a vörösök a városházán, miközben kintről szidalmazták őket. A szidalmazok között volt Fecske Sándor földbirtokos is, aki előző nap szabadult a vörösök fogdájából.

Tüzelő beszéde miatt távozásra szólították fel a vörösőrök és elvtársnak nevezték. Fecske Sándor ezt gorombán kikérte magának, mire a vörösőrök letartóztatták és ütlegelve hurcolták fogházba.

Innen épp ekkor engedték szabadon Egressy Kálmán 22 éves tartalékos hadnagyot. Erős vallásossága miatt vették őrizetbe. Amikor Egressy meglátta, hogy Fecske Sándort puskatussal és nyeles kézigránáttal verik a fogházudvaron, odarohant és kiabálva követelte, hogy ne bántsák a földbirtokost. Majd kihasználva az ütlegelő vörösórök pillanatnyi megtorpanását, együtt menekültek a fogház őrszobája felé.

Budai Antal 44 éves budapesti rézöntő, vörösőr rájuk lőtt, de nem talált. Nyomukba eredt és utolérte őket Gárdos Gottseling Henrik 27 éves, kárpitossegédből lett vörösőr.

Puskacsövét Egressy Kálmán mellének támasztotta és szíven lőtte. Végezni akart Fecske Sándorral is, de ekkorra odaért Czetti fogházgondnok és közbelépésére eltávoztak a vörösörök.

Pedig megérné bejutni az Indexere. Néhány ember miatt.

Ha már bekerülsz a politika klub-fórumba, szvsz nem törlönek. Ezután sem árt kerülni néhány témát a poldiliben. De oda amúgy sem éri meg lesüllyedni szvsz. Bár úgy látom, az utóbbi időben valamelyest emelkedett a színvonal.

Inkább a történelem + polklubot érdemes látogatni.

1919 május 2. – péntek

Sarró Sámuel vörös századparancsnok három beosztottjával Csongrádról visszatért Szelevényre, mert előző nap, amikor megölték Szépe Sándort és Döme Sándort, bevádolták Bene Jakab 60 éves gazdálkodót is.

Az volt a bűne Bene Jakabnak, hogy szidalmazta a direktóriumot, s fehér zászlót tűzött a házára afeletti örömében, hogy a románok elkergették a vörösöket.

Sarró Sámuel szerint ezért halállal kellett bűnhődnie Bene Jakabnak. Meglepték otthonában a mit sem sejtő idős parasztot, a templom elé taszigálták és agyonlőtték.

A tetemet otthagyták elrettentésül a falu közepén, hogy felhagyjanak a szelevényiek a további ellenforradalmi próbálkozásokkal, majd ismét eltávoztak csongrádi menedékhelyükre.

1919 május 2. – péntek

Gyöngyöshalásziban lefegyverezték a vörösőrséget a csehek közeledtének hírére. Katonai vezetőként Csipkay Albert huszár százados, polgári vezetőként Welt Ignác üvegkereskedő lépett fel a vörösök ellen.

A Gyöngyöshalásziban történtek hallatára, s a csehektöl való félelemtől Budapestre menekültek Gyöngyös város direktóriumának vezetői, élükön az elnökkel Nemecz József azon felül, hogy a direktórium elnöke volt, magának tartotta fenn a városparancsnoki hatalmat és a forradalmi törvényszék elnöki hatáskörét.

***

Hatvan város lakossága elcsodálkozott, amikor váratlanul bevonultak a városba az iglói géppuskások. Annak ellenére, hogy cseh katonai egyenruhát viseltek, menetük élén magyar nemzeti zászlót vittek és magyarul beszéltek.

Miközben a lakosság lelkesen ünnepelte őket, a direktórium pánikszerű sietséggel menekült el a városból. Az iglói géppuskás szakasz pedig békés otthonossággal elszállásolta magát a Grassalkovichok által épített szép barokk Hatvány-kastélyban.

"Amikor a Monarchia hadseregének magyar sorozású katonái (1,2 millió) sorra érkeztek haza a roskadásig zsúfolt vonatokon, elcsigázottan, fáradtan, arra számítva, hogy a pályaudvarokon majd virágokkal várják és ünneplik őket, ehelyett elvették a fegyvereiket, -leköpdösték őket és letépték a rangjelzéseiket…"

Pedig ezek a katonák, amíg a magyar határra nem értek, -nem engedték magukat lefegyverezni!

A nemzetiségi sorozottak (osztrák, cseh, lengyel, román, szerb) ahogy hazaértek, rögtön meg tudták alakítani a maguk nemzeti hadseregét…-őket megbecsülték otthon!

Károlyi már négy napja miniszterelnök volt, amikor a padovai katonai egyezmény kimondta Magyarország területi integritását.

Eltelt egy hét, Károlyi megegyezést kezdeményez, és aláírnak egy másik - a belgrádi katonai egyezményt, amiben -Károlyi döbbenetes módon- a saját országa rovására azt sugallja mind a kisantant államainak, mind a nagyhatalmaknak, hogy tulajdonképpen a magyar kormány nem is ragaszkodik az államhatárokhoz.

Ezt Kun Béla külügyi népbiztos aztán jegyzékben is elküldte Clemenceaunak.

A tragikus az, hogy a nagyhatalmi és kisantant törekvésekhez, -hogy az Osztrák-Magyar Monarchia fölbomoljon-, az alávaló budapesti hazaárulók szolgáltatták az ürügyet.

Mind a francia forradalom, mind az orosz bolsevik forradalom megvédte területi integritását.

A „magyar” volt az egyetlen forradalom, amely még működése kezdetén kinyilvánította, hogy számára ez nem fontos.

Hogy állhat még a hazaáruló Károlyi trianoni emlékművekből és harangokból öntött szobra, és a trianoni emlékmű helyén pedig a szovjet „felszabadítóké”?

Ez a nemzet számára arculcsapás, szégyen! Aki ezt nem érzi, az nem magyar!

Eddig 67 nickemet gyilkolta meg a kommunista diktatura az Indexen.

Egy füzetbe vezetem a nickeket és jelszavakat évek óta. Volt olyan, amely hónapokig, sőt egy évig is élt, volt amely 1-2 napig.

A csúcs a ma esti varadi_sas, amely 3 percig élt egyetlen hozzászólással.

Hozzászólásom egymondatos válasz volt _figyelő_nek orbángyalázó hozzászólására, -félsornyi terjedelemben.

Biztató, hogy a bolsi Gépház csúcsra van járatva, legtöbbször a rágalmazó szőlőbányász, gyanúkampányoló pártkatonáik helyett is neki kell komiszárként tartani a frontot.

Gépháznak ott kell állni figyelő, derek, pvc, geszti, soltika, stb. mögött és a DEL-billentyűvel segíteni a vitaképtelen agit-proposokat.

Kunbéla elvtársék az Indexen nem kedvelik ennyire a hozzászólásaimat.
Szerdán 2 nickemet törölte a bolsi Gépház: a varad_partit és a bihar1849-et, ma este egyetlen hozzászólás! után varadi_sas-t.

A bolsi moderátoroknak vörös posztó az Indexen a bihar és a várad szó, ha meglátják habzanak és írtják.

Naphosszat félelmetes szélvihar dühöngött Budapesten. A felhőszakadásokkal tarkított orkán rongyfoszlányokká tépte a május elsejére készült dekorációkat. Kilúgozta az eső a papírvászonból a vörös festéket, amelytől vérszínűvé változott az utca kövezetén sodródó csapadék.

Délután öt óra tájt ledöntötte a szél a diadalkaput a Nagykorút és a Rákóczi útkereszteződésében a híres EMKE saroknál. A vörös drapériával bevont gerendák hulltukban két ember halálát okozták. Egy munkásét, akinek személyazonosságát nem lehetett megállapítani, és Pariss Pál negyvenéves hírlapíróét, aki akkoriban Az Újság munkatársaként közismert, népszerű személyiség volt a fővárosban.

***

Azt remélve Szolnokon az ellenforradalmárok, hogy órákon belül bevonulnak a románok, elkergették a városból a direktóriumot. Ugyanerre a sorsra jutott a direktórium Egerben is, ahol a vörös hatalom ellenzői a csehek érkezésében bizakodtak.

Eger helyett azonban a számukra sokkal fontosabb Miskolcot szállták meg e napon a cseh légió alakulatai.

***

Tiszavárkony területén és a község határában több száz vörös tüzér tartózkodott fronthelyzetben. Rajtaütéssel lefegyverezték őket a hadi dolgokban járatos tiszavárkonyi férfiak, mert úgy tudták, hogy a közeli Szolnokon már javában a fehérek az urak. A lefegyverző akciót dr. Markbreit Aladár szervezte és irányította, de a végrehajtás közvetlen vezetését Megyeri Antal csendőr őrmesterre bízta.

Sikerült a vakmerő vállalkozás.
A több száz lefegyyerzett vöröskatonát néhány puskás diák és polgárőr kísérte Szolnok felé. Útközben derült ki, hogy a megyeszékhelyen fordult a kocka, a szervezkedő fehéreket máris üldözik a városba visszatért vörösök.

A tiszavárkonyi fogolykísérök erre szabadon engedték a fegyvertelen tüzéreket, majd gyanútlanul hazamentek.

1919. május 2. -péntek

A politikai bizottság éjszakai határozatának megfelelően összehívták a budapesti forradalmi munkás- és katonatanács ülését az Újvárosházára, ahol Kun Béla szenvedélyes beszédet tartott. Szónoklatának vezérfonala:

„...Én nem kétségbeesést akarnék kelteni, elvtársak, ...mert én magam nem vagyok kétségbeesett, és az én szájamból nem is hallhatnak kétségbeejtő szavakat, mert én soha, soha nem fogok kétségbeesni a proletariátus sorsán...

Katonailag, elvtársak, a helyzetünk az, hogy Szolnok a románok kezén van már valószínűleg. A hidat felrobbantottuk magunk mögött...
Miskolcra is ma délután valószínűség szerint bevonultak a csehek...
(...)
Arról van szó, elvtársaim, hogy odaadjuk-e Budapestet, vagy pedig küzdünk Budapestért, küzdjön-e a budapesti proletariátus azért, hogy a diktatúra Budapesten megmaradjon...

Elvtársaim!... Nem a kétségbeesés ez, elvtársaim, mert azt mondom, hogy ha ma nem küzd a budapesti proletariátus, majd fog küzdeni úgy, hogy hatszázszorosan fizeti meg a mai gyalázatának árát.

Én, elvtársaim, azt mondottam mindig: én nem ismerek erkölcsöst és erkölcstelent, én csak egyet ismerek, azt, ami használ a proletariátusnak, és azt, ami árt a proletariátusnak.

Én, elvtársaim, hajlandó vagyok az imperialistákkal szemben hazudni, mert azt mondom, hogy becstelenség a burzsoáziának igazat mondani, hogyha ez az igazság árt a proletariátusnak. De én, elvtársaim, a proletariátusnak nem fogok hazudni. Nem hazudtam eddig sem, most sem akarok hazudni, és ezentúl sem fogok hazudni.

Azt is elmondom önöknek, hogy a munkás-zászlóaljakban nincs meg az a harckészség, amilyen harckészséget látni kellene, hogy Budapest megmentésére gondolhassunk.

Küzdjünk addig, ameddig egy talpalatnyi föld marad Szovjet-Magyarországból.
Ne tapsoljanak. Ne tapsoljanak, elvtársaim, nincs semmi értelme a tapsnak. A közbeszólásokra sem sokat hederítek... Én nem vagyok babonás, de azt mondom, hogy szinte valami babonás érzés van bennem, hogy ha most elpusztulhat a diktatúra, csak azért pusztul el, mert kevés vérébe került a proletariátusnak. ..."

* * *

Az Újvárosházán megtartott ülés határozata értelmében azonnali, általános mozgósítással felérő toborzás kezdődött a fővárosban.

Órákon belül új alakulatok egész sora létesült, hogy mielőbb a frontra menjen. Erre a toborzásra vonatkozik Kassák Lajos emlékezése:

„Toborozták az írókat a Vörös Hadsereg részére. Lukács Györgynek és Balázs Bélának az volt a véleménye, hogy az írók menjenek a frontra - Lukács György is megy.

El is ment, mégpedig lóháton. Én ezt teljesen helytelennek tartottam. Már Lukács György figurájánál fogva is."

A bécsi Bankgasse-n lévő patinás épületben, a Magyar Házban volt a tanácsköztársaság ausztriai követsége.

Hajós Jenő követségi titkár ügyesen álcázva valódi énjét, a kommunisták bizalmát élvezve kapcsolatot tartott a Bécsben szervezkedő magyar ellenforradalmi csoportosulásokkal, különösen a katonatisztekkel.

Az ő révén tudták meg az emigráns magyar tisztek, hogy a bolsik horribilis pénzösszegeket rejtegetnek a követségen, anyagi fedezetként az ausztriai kommunista mozgalom hatalomra segítéséhez.

Ezeket a magyar állam tulajdonát képező összegeket Kun Béláék csempészték ki Budapestről a diplomáciai futárszolgálat jogellenes felhasználásával.

Bolgár Elek és Fenyő Andor, a bécsi magyar követség politikai, illetve gazdasági vezetője, mindketten Kun Béla szoros bizalmasai, május elsejére Budapestre utaztak ünnepelni. Hajós Jenő követségi titkárra és a vöröstengerészekből álló fegyveres őrségre bízták a Bankgasse-i Magyar Házat.

Jól szervezett és vakmerő akcióval fehér magyar tisztek egy elszánt csoportja május elsejéről másodikára virradó éjszaka behatolt az épületbe. Lefegyverezte a vöröstengerészeket, birtokba vette a követséget. Hajós Jenő és Magurányi Sándor felnyitották Bolgár Elek politikai követ lakását, ahol a pénzt rejtegették. Száznegyven millió koronát találtak.

Akciójukba beavatták Ashmead Bartlett-et, a londoni Daily Mail tudósítóját, aki Bécs legelőkelőbb szállodájában, a Sacherben lakott. Először ennek szállodai ágyában rejtették el a két pénzes bőröndöt, amelyeket később Déri Frigyes Bécsben élő magyar műgyűjtőnél helyeztek biztonságba. (Ugyanez a műgyűjtő építtette Debrecenben ajándékként a Déri Múzeumot.)

Az akció részvevőinek egy csoportja Bruck-Királyhidára utazott a határállomásra a Budapest felől érkező gyorsvonat elé. Foglyul ejtették a Bécsbe visszatérő Bolgár Eleket és Fenyő Andort. Néhány napig a Szent Ferenc rend bécsi kolostorában tartották őket fogva, mígnem beavatkozott az osztrák rendőrség. Megtalálták a száznegyven millió koronát is. Felét lefoglalták az osztrák állam számára, másik felét pedig a magyar ellenforradalmi emigránsok kezén hagyták.

Budapesten a Teréz körút 3. számú ház harmadik emeletén lakott dr. Vándor Róbert öreg ügyvéd és idős felesége.
Mindketten betegek, majdnem magatehetetlenek voltak.

Beszállásoltak hozzájuk három vöröskatonát: Vincze Lajost, Czitrom Mártont és Zeim Árpádot.

Május 2-án éjszaka értékek után kutatva az egész lakást felforgatta a három vöröskatona. Amikor az ágyban fekvő öregek tiltakoztak és panaszkodtak emiatt, Vincze Lajos agyonlőtte az ügyvédet. Amikor a kétségbeesett asszony jajveszékelt férje halála láttán, a gyilkos vele is végzett.

1919 május 2. – péntek

Rögtön a Szovjetházban megtartott politikai ülés után, éjjel egy órakor Kun Béla utasította a gödöllői főhadiszállást, hogy robbantsa fel haladéktalanul a Tisza valamennyi hídját a román előretörés megakasztása érdekében.

Julier Ferenc vezérkari alezredes regisztrálta a parancsot és nyomban a parancs szabotálása mellett döntött.

De mert a látszatra vigyáznia kellett, vele egyetértő vezérkari tisztek tudtával és helyeslésével elrendelte a szolnoki vasúti híd egy kisebb, nem a Tisza főága felett ívelő szelvényének felrobbantását.

"...
1992-ben Hermann Weber német történészprofesszor hívta fel az Európa Tanács figyelmét arra, hogy a politikai változások ismét veszélyeztetik a Moszkvai Komintern Archívumot. Az Archívumok Nemzetközi Tanácsával kezdeményezett tárgyalások eredményeként létrejött 1996-os keretegyezmény a Kommunista Internacionálé elektronikus katalógusának [u]és az egymillió leggyakrabban használt dokumentum digitális másolatának[/u] létrehozását tűzte ki célul. Hét évvel később, 2003 júniusában a moszkvai anyaintézet beiktatta a Komintern Archívum elektronikus változatát, amely az olvasóteremben ingyenesen hozzáférhető.
..."

"Létezik még a "vörössegély"?("

Nem hiszem. De kiváncsi lennék, mikor szüntették meg.

A Miskolczi Napló írta:

„Csütörtökön délután hosszú sorokban vonultak végig a városon a katonai szekerek s immár nem volt szükség semminemű hivatalos bejelentésre, egymás arcáról olvashattuk le: a front felbomlott.

A vasút szirénájának éles jeladása süvített végig a városon este 8 órakor.

Az első parlamenter-küldöttséget este 8 órakor bocsátották útjára. Dr. Szentpály István, Mauks Sándor, dr. Dévényi Miklós és dr. Hodobai Sándor fehér zászlóssal, kürtössel és fáklyásokkal két városi kocsira ültek, hogy Sajószentpéter felé útra kelve érintkezésbe kerüljenek a csehszlovák csapatok parancsnokságával és a város békés átadásának feltételeit megtárgyalják."

***

Károlyi Mihály sorai:

„Ezen az emlékezetes napon elmentem a Hungária Szállóba, ahol a Kom¬munista Párt főhadiszállása volt. Kun a teljes erkölcsi összeomlás állapotá¬ban a szobájában a díványon hevert, felesége aggodalmasan sürgölődött kö-rulötte. Mivel egyetlen értelmes szót sem tudtam kihúzni belőle, átmentem a szomszéd szobában lakó Kunfi Zsigmondhoz, aki elmondta. Kun teljesen összetört, és a harc feladásáról beszél."

* * *
JEGYZŐKÖNYV

Fölvették 1919. május l-jén Sajószentpéteren Miskolc váron átadásának feltételeiről,, egyrészről Miskolc város polgármesterével, dr. Szentpály Istvánnal, Mauks Sándorral, dr. Dévényi Miklóssal és dr. Hobodai Sándorral, másrészről Cagas Method és Podhrádszky Frantisek (a 32. csehszlouák tüzérezred őrnagyai) urakkal.

Miután Miskolc városát a holnapi nappal a katonaság kiüríti, fentnevezett urak eljöttek, hogy a várost a következő kívánságok teljesítése fejéhen a csehszlovák csapatoknak átadják.

1.A város átadása május 2-án történik a városi téglagyárban a várostól északra körülbelül másfél kilométernyire, a Miskolctól Sajószentpéterre vezető országúton, közép-európai számítás szerint 2 órakor.

2.A város politikai vezetése ideiglenesen az eddigi hatóságok kezén marad (amelyek március 21-ike előtt működésben voltak), természetesen katonai ellenőrzés mellett és mindaddig, amíg a csehszlovák kormányzóság új hatóságokat nem állít fel.

3.Megtorló intézkedéseket senkivel szemben nem foganatosítanak, sem a vezetők, sem pedig a lakosság ellen.

4.A városnak élelmiszerrel, valamint szénnel való ellátásáról a gáz- és villanyművek számára gondoskodni fognak.

5.Miskolc városában jogosulatlan rekvirálásokat nem fognak megengedni, mindarról, ami a csapatok számára szükséges, a város vezetősége útján fognak gondoskodni s az árát a katonai hatóságok az előzőleg megállapított maximális árakon fogják kiegyenlíteni.

6.A miskolci magyar újságok cenzúra alatt megjelenhetnek.

7.Mindezen intézkedések Diósgyőr-Vasgyárra is vonatkoznak.

1919. május 1.

Cagas Method őrnagy, Szentpály István, Podhrádszky Frantisek őrnagy, Mauks Sándor, dr. Dévényi Miklós, dr.Hodnbai Sándor.